Új Dunántúli Napló, 1990. július (1. évfolyam, 88-118. szám)
1990-07-14 / 101. szám
6 uj Dunántúli napló 1990. július 14., szombat Sorra alakulnak a kfft.-k Baksan Szövetkezetrobbantás a szövetkezésért Megkérdeztük: Hol tart a szülészeti klinika rekonstrukciója? — A szülészeti klinika udvarán építkezés folyik. Hol tart a POTE-épületek százmilliós nagyságrendű rekonstrukciója? - tettük fel a kérdést dr. Kerka Lászlónak, a Pécsi Orvostudományi Egyetem gazdasági főigazgatójának. Több is rekonstrukcióra szorult az évtizedek során most a valamikori bábaképző öreg épületének - amely csak 1929-től szülészet — a bővítését végzi a Bázis, igen eredményesen. Kifejezetten szülészeti-nőgyógyászati célokra épült klinikája Pécsnek soha nem volt. A mostani szülészet mindössze 200 ágyas, nemcsak szűkös, de nem is egységes, hiszen az ágyak egy jó hányada egy másik épületben van elhelyezve. Nagy a zsúfoltság, és kisegítő épület nélkül folyik az új épület emelése, amit már jóval korábban el kellett volna kezdeni! Hasonló kalandban az idegklinika bővítése során már volt részünk. Közismert, hogy ma már a szülő nők döntő többsége rendszeres orvosi ellátásra szorul, akiket szándékunk emberségesen, lehetőség szerint kétágyas szobákban szeretnénk kiszolgálni. — Mit foglal magában a teljes beruházás? — A kevésbé súlyos, de klinikai gyógykezelésre utaltak részére épül már az új, 88 ágyas hotel-szárny, majd a következő ütemben megújuló régi épületbe kerülnek a kiszolgáló műszeres egységeink, valamint az intenzív és a posztoperatív osztály. A teljes beruházás kalkulált értéke 212,7 millió forint, kivitelezését a Bázis 1989 októberében kezdte meg, 1992. június 31-i határidővel. Ez idáig megelégedésünkre, ütemesen haladnak a munkákkal, így a határidők tartására is garanciát látunk. A Bázis szakembereitől megtudtuk, hogy a régi tantermi szárny átalakításával még tavaly elkészült a konyha, készen áll a leendő ötszintes hotelszárny első, azaz •ogadószintje, jelenleg az Univáz-vasbetonvázú épület építőmesteri munkái folynak. A következő lépés a régi épület teljes rekonstrukciója lesz, a határidők tartásának az építők szerint legfeljebb csak pénzügyi akadályai lehetnek. 8. R BKmmaHHnnnBHni Kaiser László üzemfejlesztő közgazdász (57 éves) a háztáji termeltetési rendszer egyik kiki- sérletezöje a Bogádmind- szenti Állami Gazdaságnál (1964), majd a kiscsoportos jövedelemérdekeltségi rendszer kidolgozója a baksai tsz-nél (1979) pár éve újabb modellkísérletbe kezdett. S a gyümölcs beérett. Szövetkezet?- A szövetkezet, mint közösség, nem nyereségorientált, hanem a tagjai érdekében fellépő valami. Ez a kicsi emberek sportja, ugyanis a kis pénzűek kénytelenek szövetkezni.- Mire érdemes szövetkezni?- Véleményem szerint az alaptevékenységtől végig a késztermékig mindenre.- Ez a baksai tsz-nél konkrétan mit jelent?- Nézzük a baromfiágazatot! Boksán van tenyésztojás- termelés, keltetőüzem, broiler- hizlaló háztáji vertikum. Baj, ha a hizlalásnál le kell állni. Mi most ezt tesszük. Boksának az lesz a jövőben az érdeke, hogy a baromfi egy részét dolgozza fel és úgy értékesítse, ha kell konyhakész állapotban, akár előfőzötten. A termék attól lesz igazán hiteles, ha alapanyagtól a késztermékig egy cég adja hozzá a nevét.- Mekkora a remény, hogy lesz ilyen?- Harminc százalék. Egyébként nekünk már lehetne vá- gáüzemünk. Amikor ezt kellett volna építeni, akkor mi a baromfitelepet bővítettük. Hiba volt. Visszatérve a szövetkezeti elvekhez. Valóban szövetkezet akarunk lenni, nemcsak osztási lehetőséggel, hanem befektetési kényszerrel.- Eddig miért nem volt valódi a szövetkezet?- Mert a tagi és a munka- vállalói jogviszony összekeveredett. Az első szinte semmit sem ért, a második egyszerű bérmunkásságot jelentett, azaz a bér kevéssé függött a jövedelmezőségtől. Hosszú évek óta ezen kívánunk változtatni. A kiscsoportos jövedelemérdekeltségi rendszerben a dolgozóink kaptak egy nyereségfeladatot, és amennyiben ennél többet állítottak elő, annak a 77,7 százalékát elvi- hették haza. Ebből gondok lettek: ha a kiadott utasítás pénzbe került, mondhatták azt, várjunk, ne a mi kasszánkra! Bár a szövetkezeti hatalmasság megmaradt, de egyre kevésbé tudott beleszólni a dolgokba, mert ha mást nem tehettek, akkor elszabotálták a végrehajtást. A PM ezt a kísérleti lehetőséget megszüntette. Négy üres év következett. Ez fellélegzés volt a vezetésnek. Időközben kétszer tsz- elnökváltás is volt. A mostani elnök Várkonyi József. A választás előtt vele számoltak a legkevésbé. A tsz-ben egységes a felfogás a szövetkezetről: a munkavégzési funkcióban csak azzal szövetkezek, akivel eredményesen tudok dolgozni, a tagi funkció ettől teljesen független. Kétszázhatvanmillió tiszta vagyonunk van. Kártérítés- Ez a saját vagyon az új földtörvény szerint kérdőjeles lesz.- Ez pártpolitikai ügy. Mi ezt a földet saját pénzünkön vettük meg. Hogy az árak mik voltak, azt az állam mondta meg. Ha kártalanítani kell, azt végezze az állam! Ha nincs rá pénze, akkor adjon oklevelet!- A rehabilitációban ön is érdekelt?- Igen. Elvették a szüleim görcsönydobokai malmát. Tizennyolc éves voltam, már önállóan dolgoztam. Elkobozták a vagyonúnkat, meg a földünket is. A jövőnk érdekében mindezt el kell felejteni. Békából tollat kitépni nem lehet. Ennek az országnak nincs pénze, nincs miből fizetni. Ráadásul az apám kilenc hónapot töltött egy internálótáborban, mert kisgazdapárti volt. Mindezek ellenére én természetben semmit nem kérek. A társadalom jövője érdekében.- Mennyire vélekednek hasonlóan mindazok, akiket vagyonuktól, földjüktől megfosztottak?- A földjét visszakapni viszonylag kevés ember akarja, mert nem is tud vele mit kezdeni. Egyébként is meggyőződésem, hogy az egész rehabilitációból csak a földet kiragadni nem helyes. Az ország teherbíróképességével viszont csak az oklevélosztás az arányos! És nem követnénk el újabb igazságtalanságot...- A tsz-ben meddig jutottak el a másfajta szövetkezéssel?- Februárban a jogszabályoknak megfelelően felosztottuk a vagyonunk ötven százalékát a ledolgozott évek és a bérek szerint. Lefuttattunk számítógépen több variációt, ez bizonyult a legkedvezőbbnek. A legkevesebb vagyonrészt, amit valaki kapott, kilencvenezer forintnyi. Ezzel a törvényesen felosztott tulajdonnal szövetkezünk. Ezért számít modellkísérletnek a ténykedésünk. Ugyanis az országban még nincs arra példa, hogy a vagyonnal szövetkezzenek.- Mennyire rendelkezhet szabadon a nevére irt tulajdonnal a tag?- Az általunk elképzelt, megvalósulás alatt álló gyakorlat a következő: nemcsak én szövetkezek önként, hanem velem is önként szövetkeznek mások. Például a baromfitelepen azt mondták az egyik dolgozóra, hogy vele nem szövetkeznek, mert sokat hiányzik, elégedetlenek a munkájával, tehát nem tartottak rá igényt a többiek. A baromfitelep vagyonértéke tizenhatmillió forint. 2,7 millió vo gyonrésszel bérbe vették ezt a telepet, ennyivel kevesebb vagyon után fizetnek bérleti díjat. A vagyonkezelő szervezet úgy viselkedik, mint egy holding: az önálló jogi személyiségű egységek tevékenységét összehangolja, de operatív intézkedési joga nincs, összehangolás? Anyagi eszközökkel ösztönözheti az adott egységet a változtatásra, de úgy, hogy minden részleg érdekét tiszteletben tartja eközben. Minden ilyen társaságban a szövetkezet is tag a vagyonkezelőn keresztül.- A szövetkezet neve maradt baksai tsz?- Igen. De rövidesen a ,,termelői” jelleget el fogja veszi teni. Marad baksai szövetkezet. Kft.- Hol tartanak a klt.-k ala kitásában?- Cégbírósági bejegyzés alatt van kettő, az egyik a keltető-, a másik egy jérce- nevelő bázis. Négy kft. alakulása folyamatban van. ősz szesen kezdetben közel húsz lesz.- A vidéken élő embernek mennyire idegen egy korlátolt felelősségű társaság?- Annyira mint egy szövetkezet. Ö ebből annyit lát, hogy most jogilag önállóak, nyomon tudja követni, hogy egyáltalán miből lesz, illetve miből nem lesz pénze. A kft.-k kis létszámúak, tizenegynéhóny fősek, de alakulnak majd egykét fősek is.- Van-e arra lehetőség, hogy a klt.-t alakitó néhány ember kilépjéli a szövetkezetből?- Minden további nélkül. A feltétel nagyon egyszerű: ők bérlik az üzemet. Elmehetnek üzem nélkül. • Ebben az esetben a vagyonuk, személyenként mindegyiknek osztalékot fog hozni. Ez természetesen sokkal kisebb, mint amit munkával is befolyásolni lehet. Ezért nincs ilyen törekvés.- A kit.-be ki léphet be, a tsz-tag vagy az alkalmazott?- Mind a kettő: a tsz-tag a vagyonával, az alkalmazott a munkájával.- Egy klt.-n belül mi a különbség egy tsz-tag és az alkalmazott között?- Ha a kft. alkalmazottja, akkor a munkájáért kap valamit, bérmunkás. Ha kft.-tag, akkor a munkájáért meg a tevékenység hasznáért kap. A dolog lényege: korábban ha az egyik részleg rosszabbul ment, akkor is kapott a nyereségből, most a veszteségesen működő egység fizet, azaz veszít a vagyonrészéből! Vagyonkezelő- A klt.-k az egyes részlegekből jönnek létre. De miből áll lel a vagyonkezelő szervezet?- A vagyonkezelő egy háromfős stáb. Nem azonos a korábbi központtal, sőt! Ugyanis a számvitel, a pénzügy, mindenféle adminisztráció is egy-egy önálló kft., mint a többi részleq és pénzért, megbízás alapján dolgozik a többieknek. A vagyonkezelő helyi gazdaságpolitikával foglalkozik, annak ismeretében, hogy mi történik az országban, külföldön, ezekhez igyekszik alkalmazkodni. Áll rendelkezésére pénz, amivel ezt az alkalmazkodást szorgalmazhatja. A vagyonkezelőnek onnan van pénze, hogy a különböző jogi személyek neki fizetnek. Például bérleti díjat. A vagyonkezelő a pénzét a tevékenységek ösztönzésére fordítja.- Mi van akkor, ha valaki kárára lép a vagyonkezelő?- Nem tud, mert nincs joga hozzá. Nem parancsnok.- De hozhat rossz döntést.- A döntést a kooperációs tanács hozza, ebben minden szervezetnek van küldötte. A vagyonkezelő szervezet tagjai csak gondolkodnak, csak javaslattételi joggal rendelkeznek, beavatkozási joggal nem! Háztáji- Mi lesz a nyugdíjasokkal? Jelenleg van annyi hasznuk a tsz-böl, hogy bizonyos előnyökben, juttatásokban részesülnek: háztáji stb.- A nyugdíjas ezentúl is kap háztájit, nem lesz kisemmizett. A non-profit szövetkezet a tagjainak megadja mindazt, amit a korábbi tsz adott a tagi jogviszony alapján. A szövetkezet megmondja, hogy ennyi meg ennyi zabot adj a nyugdíjasaimnak, a vagyonkezelőt utasítja, hogy rendelkezzen az ő nevében. Mert a vagyonkezelő nern más, mint a szövetkezet végrehajtó szerve. A szövetkezet az úr, csak nem foglalkozik napi ügyekkel. Ez elnöke is társadalmi elnök.- A broilerhizlalás háztájiban történik. Ezt hogyan érinti az átalakulás?- A háztáji főágazat is kft.- vé alakul. Ez a kft. abban lesz érdekelt, hogy minél több termelővel legyen kapcsolatban, mert minél több a termelő és az áru, neki annál több a jutaléka, a pénze. Most éles lesz a függés: ebbe bele lehet halni, de meg is lehet di- «sőülni. Valahogy igaz, hogy élmegyünk a végletek felé, viszont a langyos vizecske nem jó víz, abban úszni se lehet, megfulladni se, de élni se. Túlvagyunk rajta. A háztáji kft. nemcsak a termelőtől kap jutalékot, akinek az alapanyagot biztosítja és a piacot szerzi, hanem nyilván a keltetőtől is jutalékra számít, hiszen nagy tételben vesz tőle csirkét. Vagy a tápkeverő kft. elad az általa gyártott tápból négyszáz vagonnal a háztájinak, akkor a háztáji ugyanolyan kapocs szerepet tölt be, mint a növénytermesztés is. Ha mondják szója kell, de a növénytermesztésnek ehhez fel kell gépesítenie, akkor ebbe mindazoknak be kell szállniuk pénzzel, akik érdekeltek. Gazdasági kapcsolódásokká alakulnak át a parancskapcsolódások.- A jövőben tehát a növénytermesztés területi összetétele attól fog függni, hogy milyen megrendelést kap a többiektől, illetve azok mivel ösztönzik az esetleges átállást. Az is előfordul, hogy egy részleg, például a keverő más termelőtől vásárol búzát, s a szövetkezetit nem veszi meg?- Már most így van. A szü- löpárnevelő-telepen alakult kft. a tápot nem innen veszi, hanem a aabonaforgalmitól, mert granulált tápot akar. Boksán nincs qranuláló berendezés. Eqv hónapja önálló a telep. Korábban innen vette a tápot.- A tápkeverönek ez valószínűleg nem tetszik. Van-e belső feszültség?- Réqi szemmel van. De ezt a feszültséget csak beruházással lehet rendezni és nem paranccsal! L. Cs. K. A baksai tsz keltető üzeme Párizs Immár nyolcvan éve megvan, hogy Ady Endre A Gare de l'Esten című versében így írt: „Szép ámulások szent városa / Páris", Magyar- országról meg a következőképpen: „Fagyos lehellet és hullaszag / Száll ott minden virág felett. / Elátkozott hely. Nekem: hazám. / A napta- lan Kelet.” Bizonyára keserves vitákba lehetne bonyolódni azon, hogy mennyire áll ez a megállapítás mára, az azonban biztos, hogy ha a látogató 1990 nyarán kiszáll a vonatból a Gare de l'Est-en, kosz, szemét és gyanús tömeg tekintetében szinte otthon érezheti magát, azon a bizonyos Keleten. A metrólejárat könyveskirakata mellett pedig ugyancsak erőt vesz rajta o „szép ámulás”, mikor Josephine Baker és Greta Garbo életrajza mellett ott látja díszelegni Elena Ceausescu vaskos művét, finom papírro nyomvo, méregdrága áron. Ezek persze csak múló rosszullétek, hisz az, amiért az ember valójában idejön, az áll, nem okoz csalódást: a Notre Dame, az Eiffel-torony, a milói Vénusz és mindaz, ami a turista szemében Párizst Párizzsá testi. Azonban úgy tűnik, az ideérkező magyar nem lehet pusztán turista, mint a japánok, akik csoda fényképezőgépeiket csattogtatják vagy mint az amerikaiak, akik még a templomokban is Coca-Colát szürcsölnek. A magyar ember ide egy kicsit hazajön - szeretne hazajönni. A Saint Chapel fantasztikus üvegablakainál fontosabb néki, hogy a rue Cujas-ban tényleg lejt-e a járda, ahogy Radnóti írta, és oda megy el előbb, azt megnézni. És hagyja a Champs Elysées-t, a csillogást, inkább elbandukol az Odeon mellé, hogy Ady szállodájától, a Hotel Balcon- tól lesétáljon a Szent Mihály útjára, hallani akarja a lombokat nyögni, és megborzongani, hogy lám, Párizsba tényleg beszökött az ősz. S a körutak kiülös kávéházaiban is szinte keresi az arcok között Illyést, József Attilát, Móráit, Kormost, hátha csak ideszöktek fecsegni, vörösborozni, biliárdozni, verset írni. Vagy mindezt tényleg csak a nyavalygós keleti lélek tenné? Mert szentimentálisak a franciák is eléggé, hogy nacionalizmusba hajló patriotizmusokat ne is említsük. A montmartre-i Sacre Ceur templomban hosszú listán hirdetik, mely nyelveken mondanak misét, több mint tíz van fölsorolva, köztük a japánnal, csak egy hiányzik: a német. Vagy: Európa fővárosában (tartják ők), a szabadság szülőhazájában föllobogózzák a fő sugárutal, a Champs Elysées-t. Minden villanyoszlopra egy kék alapon sárga csillag-körös Európa-zászló és egy nemzeti zászló kerül. A Diadalívtől lefelé az első páron, jobbról és balról leng a francia és a román, a másodikon a portugál és spanyol, valahol a Cleman- ceau tér körül a magyar és a finn (mi más lehetne?!), majd még lejjebb, a falombok közé eldugva a német és az angol. Aztán most van De Gaulle centenáriuma. Keserves időszak ez a nagy, színes plakátokkal hirdető cégek számára, hisz az utcán és a metróban teljesen kítapétáztak De Gaulle képével: amint a győzelmi fölvonuláson masírozik 1944ben, amint kikiáltja a IV. köztársaságot, amint kezet fog Adenauerrel. Aki három-négy napig barangol itt, nem tehet mást, mint megállapítja: ilyen a város, itt és most. Bagettet eszik, befizet egy szajnai hajókázásra, olcsó hotelszobájában minduntalan begurul az ágy közepébe, mely olyan, mint egy teknő. Mikor pedig újból kinn áll a Gare de l'Est nyüzsgő, izzadt peronján, és eszébe jutnak a vers további sorai, miszerint „Téli sírkertek szele jő / Küldi már a csókjait nekem / A magyar Temető", már van ereje tiltakozni: nincs így! Nem igaz! Azértse! Méhes Károly
