Új Dunántúli Napló, 1990. június (1. évfolyam, 58-87. szám)

1990-06-30 / 86. szám (87. szám)

2 uj Dunántúli napló 1990. június 30., szombat Külügyminiszterünk brüsszeli tárgyalásai Brüsszel: A NATO brüsszeli székhelyén június 29-én megkezdő­dött Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter és Manfred Wör- ner NATO-fötitkár találkozója Jeszenszky Géza és Wörner közös sajtóértekezlete Csökkentené az európai sta­bilitást, nem növelné a konti­nens biztonságát, ho Magyar- ország be akarna lépni o NATO-ba - jelentette ki pén­teken Brüsszelben Jeszenszky Géza. A magyar külügyminisz­ter és a NATO főtitkára dél­előtti megbeszélése után közős sajtóértekezletet tartott. Jeszenszky Géza bevezető nyilatkozatában elmondta, hogy nagy megelégedésére szolgált a NATO központjá­ban tett látogatás, amelynek során lényegi eszmecserére ke­rült sor, s nem csak általá­nosságokról volt szó. Partne­reit tájékoztatta arról, hogy az új magyar kormány a lehető legteljesebb mértékben elkö­telezett a nyugati értékek mel­lett. Kényelmes parlamenti többséggel rendelkezik és az megfelelő biztosíték céljának megvalósítására, arra, hogy visszavezesse az országot ere­deti útjára. Magyarország ugyanis már ezer évvel ezelőtt a nyugati civilizációt válasz­totta, és csak a történelem, elsősorban a XX. századi tör­ténelem választotta el Európa többi részétől. Hozzáfűzte: Ma­gyarország ebben számít a világ minden demokratikus or­szágának támogatására és megértésére, de különösen az európai demokratikus orszá­gokéra. Ezért különösen hasz­nos volt az atlanti- szövetség­ben- tett látogatás. Manfred Wörner kijelentet­te, nagy hatást gyakorolt rá és a NATO-nagykövetekre mind a magyar külügyminisz­ter őszintesége, mind az a mód, ahogy mondanivalóját kifejtette. A magyar külügy­miniszter látogatása is tanú­sítja a NATO-nak azt a tö­rekvését, hogy a lehető leg­több kapcsolatot építse ki a Varsói Szerződés országaival, különösen pedig az olyan ál­lamokkal, mint Magyarország, amelyek ma demokratikusak és ugyanazokat az értékeket osztják, mint a szövetség or­szágai. 'A NATO azon dolgo­zik, hogy új európai együtt­működési és biztonsági rendet alakítson ki. A NATO válto­zik, de meg akar maradni a biztonság és az együttműkö­dés eszközeként, az új euró­pai rend részeként. A baranyai zsidóság deportálásának 46. évfordulóján Nekünk, a második nagy vi­lágégés után született nemze­déknek a háborúk borzalmai nem jelentettek húsbavágó ta­pasztalatot, akinek családjá­ban haláleset volt, akit üldöz­tek, az is csak később tudta ezt meg, az általános és a középiskolai tanulmányaink so­rán pedig inkább a száraz tények szóltak a győztes ha­talmak - ezek közül is főleg a szovjet - veszteségeiről, s csak ezt követően a zsidóság szenvedéseiről, pusztulásáról, a koncentrációs táborok és a deportálás borzalmairól. Kora­beli filmek hozták emberközel­be azt a hatalmas szenvedést, amit a nemzetközi és a hazai zsidóság ezekben az években átélt, számtalan irodalmi mű, visszaemlékezés szólt erről az embertelen korról, „ahol az ember úgy elaljasult, hogy önként, kéjjel ölt. . ." S most, hogy a világháború utáni évek, évtizedek újabb és újabb szenvedései tárulnak föl, újabb és újabb emberek és embercsoportok üldözteté­séről beszélünk, a fiatalabb nemzedéknek is szembe kell néznie azzal a ténnyel, hogy milyen sokan haltak, illetve kinzattak meg hazánkban hi­tükért, meggyőződésükért. Ma már megvan a „szenve­dések kibeszélésének demok­ratizmusa", s ennek fényében új megvilágításban tárul elénk a zsidóság kálváriája is. Min­den szenvedőre, üldözöttre, mártírra emlékezünk különbö­ző alkalmakkor, július első vasárnapján pedig azokra a mártírokra, akiket 1944. július 4-én Pécsről hurcoltak el, és a négyezerből csak nagyon kevesen tértek vissza. Egy egész vidék mementója ez a nap, Pécsen kívül ugyanis Mohácsról, Siklósról, a megye többi részéről, de még az akkor Somogyhoz tartozó Szi­getvárról, valamint Barcsról, a tolnai Dombóvárról is hurcol­tak ide embereket. A gettót a báró Bánffy De­zső (a mai Mártírok) útja 42— 60., az Ispitaalja (a mai Semmelweis) u. 1—7., a Kassa u. 1-9., a Vas Gereben u. 39—57. számú házak között állították föl május 20-tól hogy július legelején a Szige ti úti Lakics laktanyába szál lítsák át - megalázó tortúrá nak alávetve - az elkülöní tetteket. Július 4-én gyalog menetben mentek a vasúthoz hogy. .marhavagonokba zsúfol va deportálják őket Ausch witzba . . . Azóta minden július első vsárnapjón megemlékező is tentisztelet van a zsinagógá ban, fejet hojtunk a temető emlékművénél, s újabban a Mártírok úti MÁV bérház fa­lón elhelyezett emléktáblánál is tisztelgünk az áldozatok emléke előtt. Most, hogy le­hetőség van minden áldozatra emlékezni, jöjjünk el minél nagyobb számban ezekre a helyekre! Dr. Vargha Dezső Drasztikus áremelések (Folytatás az 1, oldalról) Az áremelésekkel egyidejű­leg olyan szociális juttatások emelésére is sor kerül, amely a legrászorultabb rétegek kö­rét érinti. Eszerint augusztus­tól gyermekenként 100 forint­tal emelkedik a családi • pót­lék, a nyugdijakat 5000 fo­rintnyi minimális összegre emelik. Ez az intézkedés 900 ezer nyugdíjast érint. Ugyan­csak emelkedik 300 forinttal a gyed minimuma és a gyer­mekgondozási segélyen levők jövedelempótléka. A tervezett pénzügyi intézkedésekkel kap­csolatban o végleges döntést oz Országgyűlés hozza meg. A kitüntetések átfogó meg­reformálásával ugyancsak fog­lalkozott a kormány a tegna­pi ülésén, eszerint több kitün­tetést megszüntetnek, például a Csillagrend és a Zászlórend érvényét veszti, helyette a Köz- társasági Érdemrendek rend­szerét vezetik be újra, ugyan­akkor megmarad néhány ko­rábbi kitüntetés, így a Széche- nyi-dij és a Kossuth-díj. A ki­tüntetések adományozásának időpontjai is megváltoznak: a jövőben március 15-én, au­gusztus 20-án, szeptember 29- én és október 23-án kerül majd sor kitüntetések adomá­nyozására. Gaál György I búza megérett, le kell vágni (Folytatás az 1. oldalról) nepli az ember, örül neki, hogy végre kezdheti betakarí­tani a termést. Persze majd mindegyik munkatársam emle­gette egy kicsit: no itt van Péter-Pál. Még csak csende­sen, magunkban örülünk, s ha végzünk, akkor jöhet a koc­cintás. Ezt a jó szokását nem hagyta el a magyar paraszt­ember, hiszen a régiekről is azt jegyezték fel a néprajz- tudósok, hogy csak az aratás végeztével tartottak # neveze­tesebb, nagyobb mulatságot. S még valami megmaradt: a bizakodás, készülés a kö­vetkező esztendőre. Az elnök asztalán - a földtörvény ter­vezete mellett - már ott fe­küdt a következő év vetéster­ve is. B. B. Világbanki kölcsön a mezőgazdaság fejlesztésére A mezőgazdaság korszerűsí­tési programjának finanszíro­zására szolgáló hitelt nyújt« Magyarországnak a Világbank egy pénteken Washingtonban aláírt megállapodás alapján. A Magyar Nemzeti Bank a magyar állam garanciaválla­lása mellett 100 millió dollár kölcsönt vesz fel a Világbank­tól 15 éves lejáratra, ezen belül öt év türelmi idővel, és félévenként változó, a Világ­bank hitelfelvételi költségeihez igazodó kamattal (a jelenlegi kamatláb 7.75 százalék). Az új világbanki program a növénytermesztés, az állat- tenyésztés, a kertészet, az er­dőgazdálkodás és - kisebb hangsúllyal - az élelmiszer­feldolgozás hatékonyságának, külpiaci versenyképességének növelését célozza. A várható beruházói kört a mezőgazda­ságban működő nagyüzemek, szolgáltatási vállalkozók és marketing társaságok alkotják. A program megvalósításában jelentős szerep vár a mező- gazdasági mpgánvállalkozók- ra, kistermelőkre. Hatékony működésük, üzleti vállalkozá­sokká történő átalakításuk elő­segítése, eszközellátottságuk » javítása a program elsődle­ges, kiemelt célkitűzései között szerepel. A program az élelmiszer- gazdaság hátterének fejlesz­tését célzó technikai segítség- nyújtási és képzési elemeket is tartalmaz, úgy mint a me­zőgazdasági termékek és élel­miszerek bel- és külpiaci ér­tékesítésének elősegítése, a magángazdálkodók gazdál­kodási ismereteinek bővítése, üzleti tervezési konzulensi ipar­ág kialakítása, az állattenyész­tés fejlesztését célzó műszaki szolgáltatások bővítése, és a mezőgazdasági biztosítási rendszer felülvizsgálata. A programnak ezt a részét a 'Huszonnégyek csoportjába tö­mörült fejlett tőkés országok által, illetve bilaterális . egyez­mények alapján felajánlott se­gélyek finanszírozzák. A programban történő rész­vétel részletes feltételeit a kö­zeljövőben, pályázati felhívás útján teszik közzé a kereske­delmi bankok. Francia töruenyhozös Európai Bank működésének megkezdéséhez A francia törvényhozás mind­két háza elfogadta azt a tör­vényt, amely felhatalmazást ad az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank okmányának ratifikálására. Az új bank lét­rehozását kezdeményező Fran- ciaorszflg Így elsőnek járul hozzá a ratifikálással a bank működésének megkezdéséhez. A közép- és kelet-európai or­szágok gazdasági program­jainak megvalósítását, a szer­kezetátalakítási, fejlesztési ter­veket segítő új bank akkor kezdheti meg működését, ha meghatározott számú alapító ország törvényhozása ratifikál­ja az alapító okmányt. Pieire Beregovoy francia oénzügyminiszter közben arra szólította fel a francia ban­kokat, hogy bátrabban vállal­ják a közép- és kelet-európai országokba irányuló beruházá­sok finanszírozását. Ez ugyanis nagy segítség az érdekelt or­szágoknak, ugyanakkor hoz­zájárul a francia ipari terme­lés felfutásához is. A minisz­ter ezt abból az alkalomból jelentette ki, hogy aláirtó az exporthitelek garanciájáról szóló új rendelkezéseket. Be­regovoy figyelmeztette a fran­cia bankokat, hogy húzódozá- suk saját kárukat okozhatja: a közép- és kelet-európai or­szágok helyettük inkább a né­met bankokkal jutnak megál­lapodásokra, mert azok dina­mikusabban vannak jelen. „Európa egyensúlya megkíván­ja, hogy mi is jelen legyünk ezekben az országokban” — hangoztatta a francia pénz­ügyminiszter. Az Új DN és az ÉK vendége: Szelényi Iván Analízis egy rendszer bukásáról Az értelmiség kivonul a hatalomból Pécsett járt Szelényi Iván (52) a Kalifornia egyetem ta­nára, a Szociológiai Társaság elnöke, s csütörtökön lapunk és az Értelmiségi Klub felké­résére előadást tartott „Az értelmiség útja az osztályha­talomhoz’' címmel. Előadásá­nak címe a Konrád György- gyel közösen, 1974-ben irt, s azon nyomban elkobzott könyv címével volt azonos. Az aláb­biakban a szociológus előadá­sának általunk legérdekesebb­nek tartott kitételeit, s inter­júnkat olvashatják. A pekingi vérengzések, vagy a Ceausescu-rendszer utolsó napjainak harcait ala­pul véve Magyarországon meglepően passzívan vette tudomásul hatalmának elvesz­tését az addigi uralkodó ré­teg. Szelényi Iván szerint en­nek törvényszerűen így kellett lennie: — A Kádár-rendszer sajátos tulajdonságaként említhető, hogy a hetvenes évek elejé­től régi, fafejű pártfunkcio­náriusaikat szisztematikusan igyekezett jobb képességű szakemberekkel felcserélni. A hetvenes években a párt arra törekedett, hogy az egyete­mekről tehetséges szakembe­rekkel töltse fel az apparátust. Megkezdődött tehát az álla­mi bürokrácia értelmiségivé válása. Nem mondom, hogy a legjobbak kerültek a bürokrá­ciába, az viszont egyértelmű, hogy egész jó képességű em­berek kerültek oda. A leg­jellegzetesebb példa erre Né­meth Miklós. Magasan kép­zett közgazdász, s egy évet még a Harwardon is töltött. Megkezdődött tehát a szak- értelmiség beáramlása a párt­bürokráciába, s ennek egyik következménye a bürokrácia elpolgárosodása lett. A ko­rábbi ultizó, vadászó, fröcs- csöző apparátcsikok helyére olyanok kerültek, akik inkább antik bútorokat vettek, cso­kornyakkendőt kötöttek és szívesebben itták a francia konyakot... S persze, gondo­lataik sem lehettek már ugyanazok, ők szinte megkü­lönböztethetetlenek voltak az értelmiségi középosztály többi részétől. Nemcsak életformabeli pol­gárosodás, de tudatbeli pol­gárosodás is megkezdődött ekkor, s ebben az értelmiség­nek komoly szerepe volt — ha úgy tetszik, a káderréteg tudatos, eszmei fellazítása. A demokratikus ellenzék által írt szamizdatokat — hiába ter­jesztették a Beszélőt csak 2- 3 ezer példányban — olvasta az apparátus is, s ez példá­ul rendkívül fontos volt, hi­szen szembesültek saját stílu­suk és a Beszélő által közve­tített, lényegre törő, kritikus stílus közötti különbséggel. Egy idő utón ők is így kezd­tek beszélni, ők is kritikusab- bá váltak . . . Az addigi mel­lébeszélés után próbálták a dolgokat valóságos nevükön megnevezni, a klasszikusokra való hivatkozás helyett gon­dolataikat racionális érvekkel alátámasztani, s a gondolko­dás ilyetén polgárosodás alap­vetően aláásta a párt addigi hatalmát. Ráadásul az appa­rátus 40 év alatti tagjai szak­mailag képzett emberek vol­tak, nem tartottak tehát at­tól, hogy egy esetleges poli­tikai fordulat után nem tud­ónak majd mihez kezdeni. Nagy részük talán szívesebben ment volna vissza a szakmá­jába, hiszen többet is kere­sett volna, s nyugodtabban nézhetett volna a tükörbe is. Nem volt tehát olyan dilem­májuk, mint az ’56 előttiek­nek, hogy vagy megvédik a rendszert, vagy mehetnek visz- sza kétkezi munkásnak." Az előadás - és a Konrád —Szelényi-féle világhírű esszé címe: „Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz". A Ma­gyarországon csak 15 év után kiadott könyv címe immár be­teljesedett jóslatnak tekinthe­tő. Példaként akár a jelenlegi parlament összetétele is meg­teszi. — Ha feltesszük a kérdést, hogy ma a társadalom mely elitje birtokolja a hatalmat, alkalmasint nem tudunk más választ adni, mint hogy az értelmiség. Ilyen értelmiségi parlamentet a történelem még nem produkált. Olyan kor­mányról sem tudok, melynek három tagja történészprofesz- szor lenne - a mai magyar kormányon kívül ... Az értel­miségnek tehát kitüntetett po­litikai szerepe van az átme­neti időszakban. Meg merem kockáztatni: a mai történé­sek és a ’17-es bolsevik for­radalom között alapvető a párhuzam. Akkor is értelmisé­giek határozták el, hogy egy fejletlen (agrár)országban megteremtik a munkásosztályt, s annak hatalmát, ma pedig újra az értelmiség ígéri, hogy teremt egy tulajdonosi, pol­gári osztályt, mely a hatalmat kezébe veheti. Persze, az ál­lami tulajdon jelenlegi ará­nya mellett ez elég nehezen hihető. Ettől függetlenül va­lószínűleg be fog következni, s akkor az értelmiségnek nem lesz más választása, mint visz- szamenni szakértelmiségnek . . . Az értelmiség politikai szere­pe tehát feltehetőleg átmeneti szerep. Pauska Zsolt Útlevél nélkül Jugoszláviába Július 1-jétől a külföldi tu­ristáik útlevél és vízum nélkül utazhatnak Jugoszláviába: a személyazonossági igazolvány is elegendő lesz a határátlé­péshez — jelentette pénteken a TANJUG’ jugoszláv hírügy­nökség. A jugoszláv parlament által az idegenforgalom nem­zetközi éve alkalmából meg­szavazott könnyítés azoknak az országoknak az állampol­gáraira .vonatkozik, amelyek diplomáciai kapcsolatban áll­nak Jugoszláviával. A rendel­kezés 1991 áprilisáig érvényes, de a jugoszláv kormány fenn­tartja magának a jogot, hogy „rendkívüli, körülmények" ese­tén módosítsa az új szabályt. Megfigyelők szerint az új rendelkezés nyilvánvaló célja az idegenforgalomból szárma­zó bevételek növelése. ITV PÉCSI SZÁMÍTÓGÉP KFT. 1990. július 3-án 9 órától 16 óráig ADÓMEMÓRIAS PÉNZTARGÉPBEMUTATOT TART. Cim: Pécs, Kállai Éva tér 6. Megközelíthető: 2-es, 4-es autóbusszal, Építők útja, általános iskola alatt. Megrendelhető a helyszínen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom