Új Dunántúli Napló, 1990. június (1. évfolyam, 58-87. szám)
1990-06-16 / 73. szám
1990. június 16., szombat aj Dunántúli napló 7 Pénz, gépek, nívós termék, piac - a részvényestárs ezt adja a Carbennak A cipőüzemben Proksza László felvételei ■ * * 11 ■■ ■ A komlói Carbon Könnyűipari Vállalat április 21-én részvénytársasággá alakult át. (A cégbejegyzés még folyamatban van.) A 315 millió forint alaptőkéjű Carbon Könnyűipari Részvénytársaság alapitói: SOCIDAOE SPA S. A. H. (50 százalék), Carbon Könnyűipari Vállalat (49 százalék), CAREFUL Export-Import Kft. (1 százalék). (Komló Város • Tanácsa a Használt belterületi föld értékének megfelelő mértékben a Carbonon keresztül részvényese az rt.-nek.) '9- Milyen most a Carbon- nál?- Általában a hangulat azon múlik, hogy milyen a pénzkereseti lehetőség - állítja Solymosy Zoltán, aki a komlói vállalat cipőüzemében a mintakészítőknél dolgozik, egyedi darabokat készít. - Ahogy beharangozták az átalakulást, mindenki azt hitte, hogy hamarosan változás lesz. Sajnos, még nincs.- A Carbon helyzete és ezzel az önöké is bizonytalan volt az elmúlt időszakban - fordulok Plávics Józsefnéhoz, a cipőüzem aljazójának egyik dolgozójához. - Van változás?- Egyelőre nincs. Mi itt any- nyit látunk, hogy kevés a párszám. A napi norma ezerötszáz pár volt, a teljesítmény lement öt-hatszázra. Kapunk bérkiegészítést, köszönet érte a Carbonnak, így a fizetéseken nem érződik a termelés- csökkenés. Én csak bejavító lennék, a talprótétel utáni hibákat javítanám, de több műveletet kell csinálnom, nemcsak a párszám-visszaesés miatt, hanem azért is, mert kevés a létszám.- Sokan elmentek?- A többség Carbonon belül váltott: sokan átszervezéssel a konfekciógyártáshoz kerültek, de jó néhányon elhagyták a céget. Én maradtam. Várva, hogy majdcsak jobbra fordul a sorsunk . . . * E június eleji beszélgetéseket megelőzően tavaly ősszel jártam a Carbonnál utoljára. Az akkori benyomásom egyértelmű volt: a komlói nagyvállalat talpra állítása csodával érne fel! — A szovjet export dicsőséget hozott nekünk, amikor óriási szériában rengeteg terméket gyártottunk, ugyanakkor most az ellenkező hatás jött be: mélypontra húzott minket, mint annyi sok céget az országban. Pár hónap alatt oda jutottunk, hogy a vállalatot a felszámolás veszélye fenyegette. - Szűcs István vezérigazgat ó szavai higgadtak, mint egy orvosé, aki a betegségből már kigyógyította a pácienst. - Szabad tőkénk nem volt, az exportra termelés miatt viszont hitelfelvételre kényszerültünk. De a több mint harmincszázalékos kamatot ma egyetlen vállalat sem bírja ki! A cél adott volt: tőkéhez kell jutni! Ekkor jött a csoda. Találkoztam Budapesten egy nyugati cég képviselőjével, oki azt kérdezte, hogy nem akarunk-e részvénytársaságot csinálni. Hát hogyne akarnánk? MegCsőd helyeit fellendülés nézte a mérlegünket, megállapította, hogy tényleg nem szívderítő állapot az, amiben vagyunk.- Mégis fantáziát látott az egészben?- Igen, mert úgy vélte, hogy nem reménytelen az eset. Tanulmányozta a termékeinket, azt is, hogy a munkásaink hogyan dolgoznak, szemrevételezte a környezetet, majd azt mondta: ha én ehhez a céghez pénzt adok és gépet, plusz hozok ide olyan cipő- és ruha- modelleket, amit egyaránt el lehet adni Keleten és Nyugaton, és jelentős részben biztosítom is a nyugati piacot, meg magyar piacon is adok lehetőséget, azaz reklámra pénzt, akkor fölhozzák magukat. Erre csak azt válaszolhattam: rendben, Merx úr.- Mennyit jelent ez pénzben és beruházásban?- Százmillió forint likvid pénz, ötvenmillió forint gépberuházás, ezenkívül modelleket hoz és piacot biztosít az amerikai érdekeltségű, luxemburgi székhelyű cég.- A több hónapos gazdasági bizonytalanság idején a munkások mennyire hagyták el a Carbont?- Most ezerhétszázan vagyunk, s voltunk már kétezren is. Jelenleg viszont ott tartunk, hogy akár konfekció-, akár cipőgyártásban többet lehetne termelnünk, mint amennyire képesek vagyunk. Nagyfokú propagandát fejtünk ki azért, hogy jöjjenek vissza az emberek, mert van lehetőség arra, hogy jobb gépekkel, felszerelkezve, termelékenyebben dolgozzanak és a korábbinál jobban keressenek. Merx úr ideküldött ötven-hatvan cipő- modellt, mi kiválasztunk öthat vezérmodellt, amit gyártani szeretnénk. Ehhez a megfelelő gépeket a társunk biztosítja. — Miért nem érzékelhető még semmi változás a Cár- bonnál? — Már másfél hónapja itt lehetnének a gépek és a pénz is utalásra kész. Azonban amíg a bürokratikus dolgok nincsenek nyélbe ütve, áll minden. A Merx úr azt hitte, hogy két héten belül elrendeződnek a dolgok, mert Nyugaton ez a tempó! Azóta eltelt három hónap. Mi mindennap rengeteget veszítünk azáltal, hogy lassú az átalakulási folyamat. — Az új helyzetből mit prolitól majd a munkás? — Lesz egy stabil és egyben perspektivikus munkahelye, ahol lehet produkálni és ahol lehet keresni. Én nem fetisizálom a munkahelyhez kötődést, de mégis azt kell mondanom, hogy sokan igenis ragaszkodnak a régi céghez. És aki kötődik hozzánk, az érezze, hogy biztonságban van a családja. Ez különösen akkor fontos, amikor egész Komló bizonytalanságban van. S ha belegondolok, hogy mindez a véletlenen múlt! Ha mással találkozik Merx úr Budapesten, akkor mással köt üzletet. . . L. Cs. K. A kész cipők minőségi ellenőrzése ■ ■ Önkormányzat értékek mentén Kereszténydemokraták hollandiai tapasztalatai Ha nyugatra megyünk, látványosságokat vagy leárazásokat keresünk, pihenünk, és ha van rá pénzünk, engedünk a színek, izek és formák uralta „konzumvilág" csábításának. Maradandóbb és hasznosabb értékeket keresni ma már nemcsak kutatók indulnak a polgári társadalmakba, hanem az ott testvérpártra talált itthoni pártjaink képviselői is. Nemrégiben két baranyai, Perényi József és Ursprung János töltött egy hetet Hollandiában népes kereszténydemokrata pártdelegáció tagjaként. A látogatás fő célja az önkormányzati működés megismerése volt. A KDNP két vezetőségi tagja szívesen vállalkozott tapasztalataik megosztására :- Hollandia és a helyi ön- kormányzatok. Mivel kezdenék legszívesebben?- Nagyon erős, jól működő önkormányzati rendszert, ön- kormányzatokat ismerhettünk meg városokban és kicsi falvakban — kezdi Ursprung János. - Jelentőségük olyan nagy, hogy a nálunk nyomasztó fővároscentrikusságnak ott a nyomait sem fedeztük fel. Sőt, ma már ott tartanak, hogy az - egyébként nem túl erős - önkormányzati megye erejét is gyengíteni képesek azzal, hogy a települések számukra előnyösebb társulásokat alakítanak egyes átfogó tevékenységeik bonyolítására. A helyi önkormányzatokban — a kormánykoalíciót figyelmen kívül hagyva — másokkal kötnek politikai szövetségeket a kormányzó kereszténydemokraták és szocdemek. A legkülönbözőbb változatok léteznek, ugyanis a fő cél a helyi ügyek lehető legsikeresebb bonyolítása. Az önkormányzatokba választott képviselők közül csak néhányon fizetett, profi képviselők, a többiek szerényebb tiszteletdíjért, munkájuk mellett vállalják. Találkoztunk olyan képviselőnőkkel, akik egyébként csak háziasszonyok.- Gondolom, betekinthettek több önkormányzati testület működésébe.- Többször jelen voltunk ilyen ülésen. Munkájuk gyors és célszerű, döntéseik egyértelműek és világosak voltak. Ezt az aprólékos és pontos előkészítő munka miatt tehetik, melyet a meglepően kis számú apparátus végez a jegyző vezetésével, és a profi képviselők hozzájárulásával. A testületi üléseken természetesen részt vehetnek a helyi polgárok, sőt hozzászólhatnak. Előfordulhat, hogy indítványuk befolyásolja a döntést vagy elnapolják a határozat- hozatalt. — Itthon a készülő önkormányzati törvény kapcsán sok eltérő véleményt hallani a polgármester választásával, szerepével kapcsolatban. Önök mit láttak? — A legkülönbözőbb helységek polgármestereivel találkoztunk, s elmondhatjuk, hogy művelt, nagyvonalú úriemberekkel találkoztunk. Őket az önkormányzati testület egy pályázat útján választja meg hat évre, miközben a választási ciklus négy évre szól, azaz van bizonyos ésszerű folyamatosság. Nincsen szavazati joguk, csupán levezetik a testületi üléseket, de természetesen a helyi apparátus irányításában, az ügyek szervezésében nagy szerepük van. Érdekes, hogy a polgármester egyben a helyi főrendőr, s csak utána következik a kapitány, mint operatív vezető. — Lehet, hogy még a rendőröket is szeretik? — Nem hiszem, hogy szeretik őket - mondja Perényi József -, de a tiszteletet megkapják, van tekintélyük. Volt alkalmam egyikükkel beszélgetni, aki többször hangsúlyozta, hogy csak egy demokráciában hajlandó rendőr lenni, csak a demokrácia törvényeit akarja védeni. A felvételük során elsősorban rugalmasságukat és szellemi stabilitásukat vizsgálják. Szeretnék a női rendőrök arányát a mostani tíz százalékról huszonötre emelni, és örülnének annak is, ha több színesbőrű jelentkezne, mert szerintük a bevándorlók ügyeinek megoldásában ők hatékonyabbak. Ursprung János és Perényi József a helyi társadalmak más területével is ismerkedtek, így az egészségüggyel, az oktatással, a környezetvédelemmel, de mint beszélgeté-. sünk végén mondták: legnagyobb élményük talán az a nyugalom, tapintat és tisztesség volt, ami a holland mindennapokat jellemzi. B. B. A legjobbak között Baranya megyét heten képviselték az országos középiskolai tanulmányi versenyeken, közülük négyen a pécsi Nagy Lajos Gimnázium diákjai. Az országos kémiai versenyeken, Budapesten és Győrben az iskola hat növendéke vett részt. Ketten - Kóczán György és Csonka István — eredményük alapján aspirálhatnak a Párizsban megrendezésre kerülő XXII. Kémiai Diákolimpiára. Ezen hazánkat négyen képviselik. Eötvös László professzor alapítványt hozott létre, ebből az idén már második alkalommal pénzjutalomban részesült a legjobb tiz versenyző. Kóczán György másodszor kapott ilyen jutalmat. Győrben az első és második osztályosok részére rendezik meg évente a kémia versenyt. A három lépcsős verseny egy 2,5 órás feladatmegoldásból, egy gyakorlati részből és egy szóbeliből áll. A versenyen 200-an vettek részt. A Nagy Lajos Gimnázium tanulói közül Bádis Attila ll/F. osztályos tanuló az általános tantervű osztályok részére kiírt versenyen, Makó Lajos, Borgulya Gábor l/C. és Végh Miklós Il/C. osztályos tanulók a szakosított tantervű osztályok versenyében vettek részt.- Mór általános iskolás koromban érdekeltek ezek a tárgyak. A kémiatanárom már akkor külön foglalkozott velem - mondja Bádis Attila. — Először inkább a fizika, később a kémia vonzott. Rendszeresen részt vettem versenyeken. Egy idő után megtanultam, hogyan kell a tudásomat alkalmazni. Szerintem, aki egy ilyen országos versenyre bekerül, az hónapokon keresztül erre készült és nagyon sokat tud. A pillanatnyi lelkiállapotától függ, hogy milyen eredményt ér el, milyen rövid idő alatt képes a feladatokat megoldani, egy-egy témakört átlátni. Kovács Balázs, az országos középiskolai tanulmányi versenyen vett részt. — Már hat-hét éve a számítástechnikával foglalkozom, de nem maradtam soha hűtlen a fizikához, matematikához, kémiához sem. Az idén indultam a Zippernovszky megyei számítástechnikai versenyen, ahol kiemelt első helyet szereztem és az országos versenyen negyedik lettem. Kitűnő segédeszköznek tartom a számítógépet, programokat írok, közülük nem egyet forgalmaznak is. Kóczán György kilencedik, Csonka István második lett az OKTV-n. Csonka István szülei vegyészek, de nem az ő biztatásukra kezdett el kémiával foglalkozni. Nekik inkább a természettudományos szemléletet köszönheti. A gimnáziumi évek alatt végigjárta az összes versenyfokozatot, rendszeresen részt vett az Irinyi versenyen is Győrben. Kóczán György már tavaly is bekerült a válogatóba és részt vett Budapesten, az ELTE szervetlen analitikai tanszékén megtartott felkészítő táboron. — Az elmúlt évben másfél hét volt az első rosta ideje — mondja. — Ez alatt előadásokat hallgattunk, délután négy-öt órás gyakorlatokon vettünk részt. A másfél hét alatt több dolgozatot is írtunk. Az első alkalom után a résztvevők fele kiesett, a második kéthetes felkészítésen derült ki, kik vesznek részt Halléban az olimpián, a legjobb négy diák neve. Sz. K.
