Új Dunántúli Napló, 1990. június (1. évfolyam, 58-87. szám)
1990-06-09 / 66. szám
1990. június 9., szombat aj Dunántúli napló 7 Sikeres magánuallalkozok „Az az igazság, ha az ember felpörög, akkor csak leállni képes, de megállni nem ...” - mondotta a szigetvári Lepke-cipőgyáros Kovács lózsel majd egy éve. A lapunkban megjelent, róla szóló írás akkor ezzel fejeződött be. Ami azt illeti, azóta sem ült ölbe tett kéziéi, és körülötte jól felpörögtek a dolgok. Most mór inkább illőbb kifejezés a vállalkozására: Lepke-müvek. Már csak azért is, mert a hajdonvolt induló egyszemélyes kisvállalkozás már 100 személyt foglalkoztató magánvállalkozássá nőtte ki magát. S Kovács József nem gondol a megállásra. Egyik ötlete ihozza a másikat. A szigetvári Lepke-Kütahya divatszalon meghívójául szolgáló céges papírt böngészem. Azon ilyenek állnak: Kovács József ojóndék-, bőrdíszmű-, cipőgyártó kisiparos, faipari és kereskedelmi tevékenység. Aztán ott a cipőüzem (Széchenyi u. 54.), a cipőmintabolt (Széchenyi u. 28.), a divatszalon (Zrínyi tér 11.), a faipar (Darány, fűrészüzem). — Igaz az, amit szerte Szigetváron mesélnek, hogy megvásárolja a Szigetvári Cipőgyárat? Rám néz, mint aki nem tudja, hogy komoly kérdéssel vagy csak ugratással áll szemben : • — Maradjunk annyiban, hogy egyelőre még nem válaszotok. — Jó, de ha a mai privatizációs világban konkrét ajánlatot kap, akkor mit válaszol? — Most mondjam azt, hogy elviekben nem zárkózom el? A felesége ott tanulta ki, o fia ott tanulja most a cipőkészítő szakmát, s ő is ott tette le a szakmunkásvizsgát. A kezdeti jó kapcsolat a cipőgyárral azonban annyira megromlott, hogy Kovács József a SZIGO-ban nemkívánatos személy. A Lepke a konkurenciaharcban sorra elszipkázta a legjobb gyáriakat. Bérrel, szociális juttatásokkal, egyebekkel. „Mindezt teljesen legálisan tettem" - mondja a magán- vállalkozó. Az egyre terebélyesedő Lepke-művek jelenleg a következő vállalkozásokat (üzleteket, egységeket és profilokat) fedi, ahogy Kovács József beavat a cég le Itárba: — Mini cipőüzem, mely akár naponta félezer pár női lábbeli elkészítésére is képessé tehető, s ha minden igaz, augusztustól már férfi és gyermek lábbeliket is készíthetünk az újonnan kialakított kis üzemünkben. A darányi fűrészA Lepke-művek üzem ugyancsak tovább bővíti tevékenységi körünket. A kereskedelmi tevékenységünk remélhetően rövidesen nagykereskedelmi jogosítvánnyal is bővül. A „művek” nemzetközi szállítási tevékenységgel is bővült az elmúlt időszakban, van már két DAF-kamionurvk, és várjuk a OAF-luxusbuszt is, mely nélkülözhetetlen az idegenforgalmi tevékenységünkhöz. Rövidesen indul az autó- kereskedés, a szabad szellemi termék, a műszaki és vegyeshasznált nyugati kocsikat. Mi a cipőinkért és más Ifa- és kerti bútorainkért, száraz virágkötészeti termékeinkért és egyéb ajándékárukért cserébe kapjuk az autókat. A jövő évben szeretnénk Szigetváron létrehozni az autókereskedésünket benz'rnkúttal, szervizzel, panzióval, étteremmel, kamionparkolóval.- És ez lesz majd a korona? — Jelenleg a divatszalont tekintem annak, de bízom ben(egjobb szakembert sikerült foglalkoztatnom. Az igaz, hogy a „műveket" én fogom össze. Nálunk megvalósult a munka- megosztás. így nyugodtan elhatok - ha jut rá idő. Ebhez a „iha jut rá idő"-höz hozzátartozik, hogy a magán- vállalkozása mellett épp elég időt kénytelen ifordítani önként és örömmel vállalt társadalmi megbízatásaira is. Sorolja? A Vállalkozók Pártja Baranya megyei elnöke, a KIOSZ baranyai elrtökhelyetteItt készülnek a Lepke-emblémás cipők Fotó: Läufer László áruk kis- és nagykereskedése, a minap megnyílott a divatszalon. — A divatszalon megnyitására mi adta az ötletet? — Az eddigi profilom és a nemrég Szigetváron is megfordult kütahyai delegáció, melynek kereskedő tagjai is voltak. Nem volt nehéz előzetes megállapodásra jutni velük, hisz nemcsak nézelődni, hanem a konkrét üzlet reményében is jöttek Baranyáiba. Ügy néz ki, hogy a tölgyforönkö- mért, a cipőimért szívesen kereskedik velem a török bőr- ruhakészítő, ékszerész és édességgyártó. Ezért lett Lepke-Kütahya divatszalon a második boltom neve. — S utána? — Egyik lehetőség hozza magával a másikat, oda-visz- sza alapon. A nyugatnémetországi Pálvölgyi Márton GmbH-val bejegyzés alatt áll a Lepke-Pólvölgyi Kft., igencsak változatos profillal és további tervekkel. A lényege: mi forintért kínáljuk vevőinknek az új Mazdákat és a ne, hogy azt is követi még sok más az autószalonon kívül. — Mire gondol konkrétan? — Tárgyalunk a Szigetvári A. G.-vol a szentegáti gépjavító bázisuk bérbe vételére, hogy ott az NSZK-beli lenken cég traktorjait javíthassuk, illetve szerelhessük ösz- sze. Ha ez az üzlet létrejön, a nyugatnémetek traktorral fizetnek a munkánkért, és ezzel a hazai farmergazdaságokat tudjuk segíteni. Tárgyalok a holland Tatár céggel újabb kamionok lízingelése, illetve vétele ügyében is ... — Mindezt hogyan győzi erővel, energiával, jogszabályismerettel, pénzzel? — Egyedül, ha megfeszülnék, se tartanék itt — mondja —, ez teljesen lehetetlen lenne. A Lepke minden felelős reszortján családtag dolgozik, de minden területen - az anyagbeszerzéstől az adminisztráción át a termelésig, az adóügyektől az értékesítésig - úgy érzem, a lehető se és az országos felügyelő- bizottságának tagja. — Ezt a nagy tempót hogyan győzi anyagiakkal a Lepke? — Eddig csak áthidaló hiteleket kellett felvennem a céljaim megvalósításának gyorsítására. — A további fejlesztésekhez is elegendő a saját erő és az áthidaló hitel? — Azt azért nem hinném . . . Sőt biztosan nem. Hitelt és támogatást is megpályáztam a Köztársasági vállalkozói alapból. Bízom benne, hogy nem utasítanak el. — S ha mégse kap pénzt? — Örömömben biztosan nem fakadok sírva, de akkor sem állok se le, se meg. Felpörögték a dolgok, s bízom benne, hogy ezt az új kormányzat csak serkenteni fogja. S ebben nemcsak a Lepkével kapcsolatban bízom. Ha előbbre akarunk lépni, támogatni, serkenteni kell a vállalkozókat, a vállalkozásokat. Murányi László A szebb portéka drágább, de kelendőbb is Három piac, három ár Kisnyugdíjas termelők a zöldséghalmok mögött Szerda délelőtt a Búza téren. A bolhapiacon a szokásos tömeg, úgy kell keresztülverekednie magát az embernek, hogy a „rendes” piacra jusson. Ott tizenegy óra tájban, hétköznap lévén már nincsenek sokan. Az asztalok között inkább csak idősebb nénik vagy tapasztalt háziasszonyok sétálnak, összevont szemöldökkel, válogatósán vizsgálva az árut. Ilyentájban a környékbeli falvakból érkező árusok már a hazafelé induló buszhoz készülődnek és hajlamosak olcsóbban odaadni a tízforintos, öreg krumplit vagy a 3 forintos salátát. — Mi Nagykozárról jöttünk mind a ketten, és ha indul a busz, bizony én is eladom inkább olcsón a viszonteladóknak is, hallom két nénitől a stand túlsó oldaláról. - Nem jövünk be mindennap, csak szerdán, pénteken vagy szombaton. Attól függ, mennyi áru van. Körülnézünk, mennyiért adja a többi kistermelő, ahhoz igazítjuk mi is az árainkat. Néhány méterrel odébb egy fiatalasszony napernyő alatt árulja az újkrumplit 28-ért. Ö Kadarkútról jár be minden szerdán és szombaton. Árai mindig alacsonyabbak, minta Zöldértté, de függenek a felhozataltól és a vevők alkudozókedvétől is. Nemrégiben olyasmiről lehetett hallani, hogy a kistermelők felverik az árakat, mert sokszor . drágábban adják árujukat, mint a viszonteladók. Körülnéztem, de úgy láttam, hogy ez itt, Pécs legolcsóbb piacán semmiképpen sem igaz. Szudi Ferencék 18 éve zöldségeskednek a Búza téri piacon, őket kérdezem erről :- A termelők olcsóbban adták mindig is, hiszen mennek haza, túl kell adniuk az árun. Nekünk itt a raktár, ami megmarad, eladjuk holnap. Olyan előfordul sokszor, hogy majdnem ugyanannyiért adják a kistermelők is, mint mi, de megértem, hiszen messziről jönnek, autóval, másképp nem éri meg. De akkor is vásárolnak tőlük, mert szép az áru. Egyébként 20-25 százalékos haszonnal dolgozunk. Az újkrumpli nálunk 30, a paradicsom 120, a cukorborsó 36 forint. * A legdrágább piac, a Diana téri a Kertvárosban. Szombat reggel az öregkrumpli 16-ért barnállik a Németiből érkezett néni standján. Pedig ő is mindent 4-5 forinttal olcsóbban ad a viszonteladóknál. Mint a legtöbben az árusítók között, ő is kisnyugdíjas, megpróbál minél többet termelni a piacra. Otthon nincs jószág, nincs egyéb dolog, ezt szereti és ezt is csinálta örök életében. Azóta jár ide, amióta ezt a piacot megnyitották, állandó helye van. A Búza téri 28 és 30-cal ellentétben itt 34 forint a zöldségesnél az újkrumpli és némi bolyongás után végre megtalálom az egyetlen kistermelőt, aki valóban drágábban adja áruját - egy forinttal. Magyarázat: mert szebb. Utoljára a vásárcsarnokban néztem körül. Az árak nagyon változóak, általában a két, eddig bejárt piac árai A szigetvári thermál fürdő Baranya hévízkészlete A kiépített kutak fele évek óta kihasználatlanul áll Magyarországon minden percben megközelítőleg 500 ezer köbméter hévizet emelnek ki a föld mélyéből. A 24 Celsius fok feletti meleg viz hatalmas, részben kiaknázatlan energiamennyiséget rejt magában. Baranya megyében Harkány, Szigetvár és Ma- gyarhertelend melegvizes strandjai közismertek. Hogyan keletkezik a hévíz és hol található még a fent említetteken kívül a megyénkben? — kérdezem dr. Majoros György geológust, a MÉV földtani főosztályának vezetőjét és Kohc László geológust, a hidrogeológiai csoport vezetőjét. — A több millió évvel ezelőtt, aránylag nagy mélységbe lezökkent mészkő alaphegység repedéseiben, üregeiben összegyűlt víz a termálkarsztvíz - mondja dr. Majoros György. - A föld felszíne alatt egyre mélyebb és mélyebb rétegekbe hatolva átlagosan 33 méterenként emelkedik a hőmérséklet 1 Celsius fokot. Ez a hőmennyiség melegíti fel az oldott ásványi anyagokat is bőven tartalmazó hévizet. — Néhány évvel ezelőtt elkészült Baranya megye héviz- térképe - teszi elém a lepe- dőnyi nagyságú rajzot Koch László. - Ez alapján jól látható, hogy a legerőteljesebb között mozognak. Szombat van, rengeteg az ember, nagy a zsivaj, és mindent tehet kapni. A nagy forgalom miatt alig tudok néhány szót váltani az egyik kofával.- Nem adjuk drágábban soha az árut, de azt sem akarjuk, hogy a zöldségesek rajtunk keressenek. Most, szombaton megegyeznek az áraik a mienkkel, de hétköznap drágábban szokták adni. A zöldséges mogorva válaszában cáfolja ezt. Azt mondja, mindig ugyanannyiért adnak mindent, mert nagytermelőktől vásárolnak. És hogy mi a vásárlók véleménye a zöldségesek és a kistermelők árairól? A nagycsaládos:- Mi leginkább a kistermelőknél vásárolunk, mert szebb az árujuk, lehet válogatni és alkudozni. De van, mikor a zöldségesnél olcsóbb a paprika, paradicsom, attól függ. Nyugdíjas asszony:- Inkább később jövök ki, akkor lehet alkudni. Szerintem a kistermelők olcsóbbak, én legalábbis mindig náluk vásárolok. Pataki V. vízkitermelés Harkány térségében van. A kutatófúrások alapján egyértelműen megállapítható, hogy a Villányi- hegység előterében is egy nagy hévízbázis található. Szigetvár térségében közel 800 méteres kutakból emelik ki a meleg vizet, amely a strand vízellátását és egy zöldség- kertészet hőenergiaigényét biztosítja. Magyarhertelenden is csak a medencék feltöltésére használják a vizet. Az Ellendi-medencében, Boly körzetében, Mágocson, Gálosfán és Hímesházán megépítették a hévízkutakat, de kihasználatlanul állnak azóta is.- A hévizek feltárása olyan, mint egy tenger, állandóan hullámzik és most hullámvölgyben vagyunk — mondja Koch László. - A kutatófúrások és a kutak kiépítése nem olcsó dolog, ráadásul nem minden kutatófuratban találunk hévizet. Az állam egyáltalán nem támogatja ezt a tevékenységet, ezért minden költség a beruházót terheli, még a sikertelen kutatásé is. Eddig sikerült elérhető áron külföldről beszerezni az energiahordozókat, ezért nem késztette az állam a hévizek hasznosítására a gazdálkodó szervezeteket. Egyre kevesebb gáz és kőolaj érkezik a Szovjetunióból, a szénkitermelés válságban van. A kínálkozó megoldás: q, hévizek hasznosítása a mezőgazdaságban, az iparban és az idegenforgalom területén. Magyar- ország a későbbiekben nem mehet el egy ilyen lehetőség mellett. Nagyban növelné a vállalkozók kedvét, ha legalább a kutatófúrások kockázatát átvállalná az állam. A geológusok az elmúlt 20 év alatt számtalan ajánlatot tettek hévízkutak megépítésére, hasznosítására. Mindeddig süket fülekre találtak, noha köztudott, hogy az idegenforgalom legvonzóbb eleme a hévíz. Talán most, a vállalkozási lehetőségek megnyitásával többen látnak fantáziát ezen a területen is. Mint például az a nagyberé- nyi vállalkozó hölgy, aki 10 millió forintért furatott egy hévízkutat, már a termálhotel tervei is megvannak. Boly mellett jó néhány évvel ezelőtt 74 fokos hévizet találtak, a kitermelő kutat is elkészítették. Jelenleg lezárva, kihasználatlanul áll. Innen 20 kilométerre, Harkányban túlterhelt a strand, és a héviz- kutak kapacitása is elérte a felső határt. A föld megtette a magáét, most rajtunk a sor.. . Hajdú Zsolt
