Új Dunántúli Napló, 1990. május (1. évfolyam, 28-57. szám)
1990-05-16 / 42. szám
2 aj Dunántúli napló 1990. május 16., szerda (Folytatás az 1. oldalról) ség kimondása komoly megfontolást igényel. A plénum ezután a képviselői önálló indítványok napirendre tűzéséről döntött. Szabad György emlékeztette a honatyákat, hogy az elmúlt ülésen Vásárhelyi Miklós (SZDSZ) önálló indítványt nyújtott be a Magyar Köztársaság és a Varsói Szerződés viszonyának rendezésére. A honvédelmi bizottság o napirendre tűzés kérdésében nem foglalt állást, a külügyi viszont támogatta a javaslat felvételét a napirendre, a sürgős tárgyalással azonban nem ért egyet. Vásárhelyi Miklós távollétében Demszky Gábor (SZDSZ) ismételten a sürgősség fontosságáról igyekezett meggyőzni a képviselőket. A plénum az indítványt végül is napirendjére tűzte, a sürgősségi kérelmet azonban 232 ellenszavazattal, 106 igennel szemben elvetette. A képviselők egyetértettek viszont azzal, hogy Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ) indítványát a szomszédos országokban élő magyar kisebbség jogainak védelme érdekében sürgősséggel tárgyalják. A tervezetet a külügyi bizottság valamelyest átdolgozta. A képviselők ugyancsak támogatták Fodor Tamás (SZDSZ) indítványát, amely a lapeladási ügyletek kivizsgálását szorgalmazza. A keddi ülésnapon ily módon várhatóan döntenek az Axel Springer konszern magyarországi lapvásárlásait vizsgáló bizottság megalakításáról is. Szabad György ezután további képviselői önálló indítványokat terjesztett elő. Deme Zoltán (F) a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Alapítványról szóló minisztertanácsi rendelet hatályon kívül helyezését kezdeményezi. Zsíros Géza (FKgP) a szervezett termőföld-eladásokat kifogásolja. Sürgősségi tárgyalást kér arra vonatkozóan, hogy a gazdálkodó szervezetek, a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok a földeket ne árusíthassák ki, a vagyont ne oszthassák fel. Az elnök indítványozta, hogy e kérdések napirendre tűzéséről a következő ülésen döntsön a plénum. Az elnök bejelentette, hogy több képviselő kérdést kíván feltenni a keddi ülésnapon. Varga Zoltán (MDF) a miniszterelnöktől a volt állami vezetők gépkocsihasználata és egyéb kedvezményei tárgyában kíván tudakozódni. Takács Péter (MDF) Medgyessy Péterhez, az ügyvezető kormány miniszterelnök-helyetteséhez nyújtott be kérdést, a Nagy- kálló körzetében épülő tranzitrepülőtér ügyében. Kelemen József (MDF) az önvédelmi fegyverek birtoklása tárgyában kíván kérdést intézni Gál Zoltán belügyi államtitkárhoz. Rótt Nándor (KDNP) az Állami Számvevőszék elnökétől és a legfőbb ügyésztől azt óhajtja megtudni, hogy milyen lépéseket kívánnak tenni az állami, vállalati és szövetkezeti vaqyon meaóvása érdekében. Ezt követően rendkívüli ügyben, napirend előtt felszólalásra kért lehetőséget dr. ómolnár Miklós (FKgP). Megosztotta képviselőtársaival az utóbbi hetekben a minisztériumokban újságíróként szerzett tapasztalatát, amely szerint dokumentumokkal alátámasztható hatalomátmentés folyik vezető minisztériumi tisztségAz Országgyűlés plenáris ülése viselők közreműködésével. Véleménye szerint kft-kbe, részvénytársaságokba mentik az állami vagyont, amelynek következtében az új minisztereket kiürült kassza fogadja több helyen. Számos főhatóságnál szétosztották az egész évre szóló kereteket, látszattevékenységeket, indokolatlan külföldi utakat finanszírozva. A minisztériumok jelentős részében jogszabály-módosítási láz tört ki — jelentette ki a képviselő, s példaként említette a MÉM-et, ahol tíz nap alatt 19 miniszteri rendeletet módosítottak — vélhetően az átmentést segitve. Tapasztalat az is, hogy egyes minisztériumi tevékenységeket részvény- társasáqok keretébe játszották át - nem egy esetben veszteség árán is. Hozzátette azonban, hogy a köztisztség- viselök jelentős részének semmi köze az üzelmeklhez, s segítségükkel el lehetne kerülni, hogy az új kormányzatműködésének kezdetén lehetetlen helyzetbe kerüljön. Ezért javasolta parlamenti vizsgáló bizottság felállítását, amely független szakértők segítségével feltárná a minisztériumokban történteket. Az elhangzottakra Szabó Ferenc MÉM-államtitkár röviden reagálva kijelentette: az általános vád nem igaz. Egyébként a Kisgazdapárt — az MDF-fel ellentétben — nem élt azzal a minisztérium által felkínált lehetőséggel, hogy folyamatosan kísérje figyelemmel a MÉM tevékenységét. Szabad György úgy Ítélte meg, hogy mivel Ómolnár Miklós javaslata nem felel meg a formális önálló képviselői indítvány alaki követelményeinek, azt a házbizottsághoz továbbítja sürgős Vizsgálatra. Első napirendi pontként a képviselők bizottsági helyek betöltéséről döntöttek: megválasztották Haraszti Miklóst a kulturális, oktatási, tudományos, sport-, televízió- és sajtóbizottság tagijává. Ezzel mindössze egyetlen bizottsági hely maradt üresen, mégpedig a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottságban, ahová a Magyar Demokrata Fórum jelölheti majd egy képviselőjét. Vörös Vince alelnök — átvéve az ülés soros elnöki teendőit - bejelentette: a honvédelmi bizottság kérésre tájékoztatja a képviselőket, hogy Vásárhelyi Miklós indítványával kapcsolatosan nem derült ki világosan: a bizottság — a külügyi bizottsághoz hasonlóan - a napirendre tűzést támogatta, de a sürgős tárgyalással nem értett egyet. Az újabb napirend tárgyalása előtt Németh Miklós kért szót. Emlékeztetett arra, hogy a szünet előtt az ügyvezető kormányt, annak egyes minisztériumait és tisztségviselőit súlyos vádakkal illette Ómolnár Miklós. Kérte a kisgazdapárti képviselőt: a konkrét ügyek megjelölésével adja át a szóban forgó dokumentumokat, hogy mielőbb megindíthassa a vizsgálatot. Hozzátette: a konkrétumok nélküli, csupán az általánosság szintjén mozgó vádakat sem elfogadni, sem visszautasítani nem tudja. Hatalom- és vágyonátmentés? Ómolnár Miklós (FKgP), a rádió nópszerű műsorvezetőjéből lett képviselő mondanivalója sürgősségére való tekintettel a napirend előtt- kért és kapott szót. Felszólalásóban az ügyvezető minisztériumok némelyikének hatalom- és vagyonátmentő akcióira (kft.-*, új munkahelyek kialakítása) hívta fe! a ifigyeimet. A rendkívüli szókérést így indokolta O fiatal képviselő: — Véleményem szerint nagyon sürgős esetről van szó, hiszen Magyarországon sem Írásban, sem szokásjogilag nincs szabályozva, hogy az ügyvezető kormányzatnak a hatásköre meddig terjed. A demokratikus országokban nyilván magából a szóból következik, hogy az ügyvezető kormány már csak az ügyek vitelére jogosult, nem hozhat, nem módosíthat jogszabályokat, pénzt nem osztogathat, különösen nem idegoníthet el minisztériumi tulajdont. Jnformációim szerint az intézmények egy részében — a Mezőgazdasági Minisztérium esetében Írott dokumentumokkal bizonyíthatóan — még az utolsó napokban is jogszabályokot módosítottak, pénzkereteket osztottak szét, tehát ügyvitel helyett kormányoztak. Sokan visszaélnek azzal, hogy 'precedens hiányában ez a terület hazánkban eddig szabályzás nélkül maradt. A javasolt bizott-.ági vizsgálattól azt várom, hogy 'lassuljanak, csillapodjanak ezek a folyamatok. Ahol pedig visszagöngyölhetőek, ott legyen valamilyen számonkérés. Az indítványom a házbizottság elé kerül, ennek ellenére a téma tisztázása nem fesz könnyű. A parlament nem rendőrség, ugyanokkor nem szabod szótlanul elmenni ilyen és hasonló, botrányos dolgok mellett. Gyors és tüzetes vizsgálatra van szükség. Ugyancsak napirend előtt jelentkezett Király Zoltán (MDF), az újságírók védelmében kérve szót. Felhívta a figyelmet arra, hogy a külföldi tudósítókat „kitessékelték" a sajtópáholyból, s a hazai újságírók is meglehetősen mostoha munkafeltételek közepette dolgoznak a Parlamentben. E helyzetet — mint hangsúlyozta — minél előbb rendezni kell az Országgyűlésről szóló tisztességes és korrekt tájékoztatás érdekében. A testület ezt követően rátért a magyar állampolgárságtól megfosztó határozatok hatályon kívül helyezéséről szóló 1990. évi XXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalására. A napirendet az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság képviseletében dr. Salamon László (MDF) terjesztette elő. Mivel a törvény- javaslathoz módosító indítvány nem érkezett, s vita felszólaló Elnapolt döntés Lekerült az Országgyűlés napirendjéről a Magyar Köztársaság és a Varsói Szerződés viszonyáról szóló országgyűlési javaslat megtárgyalása, mivel a képviselők elutasították az előterjesztő, Vásárhelyi Miklós (SZDSZ) sürgősségi indítványát. Az előterjesztő tegnap nem volt jelen, ezért a téma képviselőjét, Demszky Gábort (SZDSZ) kérdeztük a kért, de elutasított gyors eljárás okáról. — Elképzeléseink szerint ennek a határozatnak a rendszerváltás pillanatában kellene megszületnie. Javaslatunk sarkalatos pontja egyszerű törvényértelmezéssel eldönthető, hiszen az Országgyűlés első alakuló ülésén ünnepélyesen törvényben emlékezett meg az 1956-os forradalomról és szabadságharcról, s ennek a törvénynek az indoklásában hangzott el, hogy a többpártrendszeri demokrácia, az emberi jogok és a függetlenség védelmében volt szükség az elfogadására. Ennek alapján érvényesnek hisszük a Nagy Imre-kormány 1956-os november 1-jei nyilatkozatát, amely felmondta a Varsói Szerződés tagságát. A plenáris ülésen itt és most eldönthető lett volna, amire tulajdonképpen mór választ adott az említett megemlékező törvény. Az SZDSZ nem a szerződés egyoldalú felbontását indítványoztá, pusztán a tárgyalások megkezdése mellett foglaltunk állást. Határidőt nem szabtunk, de mondjuk ki, a Varsói Szerződés válságban, bomlófélben van. A fogadtatást fél győzelemként könyvelhetjük el, hiszen a témát 30 napon belül az Országgyűlésnek újra tárgyalnia kell. Bizonyára élénk viták lesznek a bizottságokiban, nagyon bízom abban, hogy a miénkhez közeli álláspontot sikerül elfogadtatni. ihíján nem alakult ki, Vörös Vince szavazást rendelt el. Ennek eredményeként a képviselők 339 igen, 1 ellenszavazattal elfogadták a törvény- javaslatot Az elfogadott módosítás értelmében a törvény rögzíti, hogy az elhunyt személyek esetében hatálytalannak kell tekinteni a jogfosztó intézkedést, tehát magyar állampolgárságukat nem veszítették el. Két órán át tartó, olykor nem is konkrétan a törvény- javaslathoz kapcsolódó vita jellemezte, 25 vélt vagy valós vádakat, védekezéseket, ironikus megjegyzéseket és viszontválaszokat tartalmazó felszólalás kísérte az államtitkárok jogállásának és felelősségének átmeneti szabályozásáról szóló törvénytervezet tárgyalását. Ez a törvényjavaslat az alkotmányügyi. törvényelőkészítő és iaazságüayi bizottsáq pénteki állásfoglalása alaoján új változatban, karcsúsított formában került a törvényhozók asztalára. Lényege - miként a bizottsáa előadója, dr. Bahai István (MDF) is vázolta -, hogy megszűnik a miniszterhelyettesi funkció, továbbá az a gyakorlat, hogy országos hatáskörű szerveket is államtitkárok irányitonak. Ezzel szemben lesz politikai (parlamenti), címzetes (a kormány- biztos és a tárca nélküli miniszter közötti), közigazgatási, valamint helyettes (minisztériumi) államtitkár. A törvényjavaslat szerint az államtitkárokat a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. illetve menti fel. El- hanazott az is. hoay e tervezet törvényerőre emelése nélkülözhetetlen a kormányalakításhoz. A plenáris vita érzékeltetésére néhány adat: a 25 hozzászólás közül 13 az MDF, 6 az SZDSZ, 4 a Független Kisgazdapárt, 2 a FIDESZ képviselője részéről hangzott el. Az MDF képviselői Vözül dr. Kónya Imre háromszor, dr. Salamon László két alkalommal, dr. Torgyán József (FKgP) három ízben, az SZDSZ képviselői közül pedig dr. Hankó Faragó Miklós és dr. Tóigyessy Péter két-két esetben kért szót. Nézetek ütköztek arról: megfelel-e a magyar közjogi hagyományoknak és az európai demokráciának az államtitkárok meghallgatása; a parlamenti demokráciának vagy egy elnöki rendszernek megfelelő jogi szabályozást folytat-e a parlament. Végül is az SZDSZ — a FIDESZ áthidaló javaslatát elfogadva — szűkítette módosító indítványát, csupán ahhoz ragaszkodott, hogy a közigazgatási államtitkár kinevezése történjék az illetékes miniszter javaslatára — a miniszter- elnök útján —, és csak a köz- igazgatási államtitkárokat hallgassák meg az illetékes parlamenti bizottságok. Mig e kompromisszum megszületett, ahhoz nem csupán az általános vita, hanem az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság ebédszünetben lezajlott vitája is szükségeltetett. Ennek is volt köszönhető, hogy a plénum a tervezetet - az SZDSZ módosító javaslatával - 309 egyetértő szavazattal, ellen- szavazat nélkül, 12 tartózkodással elfogadta. A plénum ezután a szomszédos államokban élő magyar nemzeti kisebbségek helyzetéről folytatandó tárgyalások megkezdésére vonatkozó országgyűlési határozati javaslatot vitatta meg. Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ), az önálló indítvány beterjesztője, felszólalásában egyetértett a külügyi bizottság által végleges formába öntött határozati javaslattal, s elfogadhatónak nevezte az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság módosító javaslatait is. A vitában felszólaló képviselők kivétel nélkül a határozati javaslatot támogatták, hangoztatva, hogy az új perspektívát tár az egész térség elé, újfajta kapcsolatok megteremtésére ösztönöz. A vitában az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság nevében Baka András a módosító indítványokat terjesztette elő. Fontosnak tar. tóttá, hogy a kormány ne csak a kétoldalú, hanem a regionális szerződések kidolgozásáról is kezdeményezzen tárgyalásokat a szomszédos államok kormányaival. Elengedhetetlennek nevezte azt is, hogy az Országgyűlés az új kormányt ne csupán a magyarországi nemzeti, hanem az etnikai kisebbségek jogainak intézményes biztosítására is kérje fel. Horváth Aladár (SZDSZ) a marosvásárhelyi pogrom során a magyarok segítségére siető ci. gányok elítélése kapcsán leszögezte: a román hatóságok nem az incidensekért felelős személyeket büntették meg. A felelősséget a legvédtelenebb kisebbségre, a cigányságra hárították. Kifejezte reményét, hogy a magyar kormány határozottan fel fog lépni a bebörtönzött cigány foglyok szabadon bocsátásáért. Az Országgyűlés külügyi bizottságának határozati javaslatát, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság módosító indítványaival a plénum ellenszavazat nélkül, három tartózkodással fogadta el. Több órás vitát váltott ki a következő napirendi pont témája, nevezetesen az Axel Springer Budapest Kft. lapvásárlási ügyleteivel kapcsolatos előterjesztés. Abban a felszólalók többsége egyetértett, hogy bizottságot szükséges felállítani az ügy kivizsgálására, ám igencsak nagy volt a nézeteltérés a bizottság hatáskörére vonatkozóan. Fodor Tamás (SZDSZ) - ragaszkodva eredeti indítványához — hangoztatta, hogy kizárólag az Axel Springer ügyeivel foglalkozzon a testület, ne vizsgálódjon más lapeladósok felől, mert különben bizonytalan ideig elhúzódhat a konkrét ügyben oly sürgető döntés. Ehhez a véleményhez csatlako(Folytatás a 3. oldalon) Sajtó- tájékoztató Az Országgyűlés tegnapi ülésének ebédszünetében a Parlament vadásztermében tartották az Európa Tanács parlamenti közgyűlése konferenciájának előzetes sajtótájékoztatóját. Hazánk 1987 óta áll kapcsolatban a 23 tagállamot számláló szervezettel, 1989 júniusától 6 parlamenti képviselő speciális státusban vesz részt a tanács munkájában. A ma kezdődő háromnapos konferencia témája a közép- és kelet-európai gazdasági reform lesz, bizonyítva, hogy az Európa Tanács figyelme is a térség felé irányult. A szervezetbe az elmúlt évben jelentkezett Magyarország számára adott tehát a lehetőség, hogy ilyen módon csatlakozva az egységes Európát célzó törekvésekhez, ismét úttörő szerepet vállaljon. A konferencia módot ad arra, hogy bemutassuk helyzetünket, törekvéseinket, ugyanakkor megismerjük a hasznosítható nyugati tapasztalatokat. A rendezvény sikere nagyban hozzájárulhat obhoz, hogy idén novemberben kedvező döntés szülessen Magyarországnak az Európa Tanácsba való felvétele ügyében. Uj szelek úi divatja Egy évvel ezelőtt elképzelhetetlen volt, hogy a férfi képviselők ne sötét öltönyben lépjenek be a Parlament épületébe. Változnak oz idők, változik a honatyák divatja is. Ma már ugyanis nemcsak a világos öltönyök, de szép kötött pulóverek, sőt esetenként pólótrikók csempésznek színt az Országház patinás falai közé. Tegnap Rajk László (SZDSZ) farmert húzott a sötét zakóhoz, Derdók Tibor (SZDSZ) fehér rövidujjú ingben, Módi László (FIDESZ) elegáns, sportos pulóverben érkezett az ülésre. Ketten közülük így indokolták az új viseletét. Derdók Tibor: — Soha nem szerettem az öltönyt, és máig határozott véleményem, hogy ha nem muszáj, nem húzom fel. Na, most nálunk, az SZDSZ-ben ezen a téren nagy szigorúság van, kifejezetten kérik például a fekete cipőt és a fekete nadrágot. Nem úgy öltözködöm tehát, ahogy nekem jólesik, de úgy gondolom, hogy a fehér ing nyakkendő nélkül is elég ünnepélyes erre az alkalomra. Módi László: — A FIDESZ frakciójának tagjai nem állítottak fel öltözködési normát egymás között. Megegyeztünk abban, hogy az ünnepi ülésen sötét öltönyben Jelenünk meg, a későbbiek folyamán azonban ki-ki ízlésének megfelelően öltözködik. Viseletűnkből talán tükröződik, hogy mi a parlamentet komoly munkahelynek tekintjük. A mi dolgunk nem a szépen, jól öltözött hallgatás, hanem a harcos politikai munka. Fiatalok vagyunk, ez a stílus illik hozzánk. Természetesen nem kérdőjelezzük meg a hely méltóságát, elegánsan és tisztán öltözködünk, de nem szorítjuk magunkat olyan konvenciók közé, amik korábban kötelezőek voltak. Reméljük, hogy ezzel is hozzájárulunk, hogy oldottabb, színesebb, de ugyanakkor szorgalmasabb, cselekvőképesebb parlamenti munka alakuljon ki. Az oldalon levő keretes parlamenti tudósításokat munkatársunk, Kaszás Endre irta.
