Új Dunántúli Napló, 1990. május (1. évfolyam, 28-57. szám)

1990-05-02 / 28. szám

1990. május 2., szerda aj Dunántúli napló 7 Egy nap alatt 16000 forint büntetés Boltosmorál Súlyhiányos a kenyér, kukacos a sonka Országos vizsgálat kezdődött Megyeszerte terjengenek mindenféle mende-mondák arról, hogy a baranyai üzletekben egyre több a visszaélés, becsap­ják, megkárosítják a vevőket. Hogy szép számmal vannak bol­tok, ahol csalnak a méréssel, a számolással, hibás, selejtes vagy éppen lejárt szavatosságú terméket hoznak forgalomba, szándékosan nem tüntetik fel az árakat, nyerészkednek. A je­lenséget sokan összefüggésbe hozzák azzal, hogy ismét meg­élénkült a jugoszláv forgalom, hogy déli szomszédaink váloga­tás nélkül felvásárolnak mindent, ami számukra olcsó. Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete r Érdekképviselet vagy bokszkesztyű?- Kellett egy ilyen szervezet - mondja Török Béla ezredes, megyei tűzoltóparancsnok —, de meggyőződésem szerint munkájában nagyon határo­zottan el kell választani a szakmát és az érdekvédelmet.- Nem volt könnyű létre­hozni! - Ezt Gálos Imre szá­zadostól, a pécsi parancsnok­ság munkatársától, a közel­múltban megalakult és április 21—22-én Gyulán első orszá­gos küldöttgyűlését tartó Hi­vatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének főtitkárától hallottuk. Mint mondja, a szervezés során erős ellenál­lást kellett legyőzniük, nem is annyira országos parancsnok­ságuk, vagy minisztériumi fel­jebbvalóikkal szemben, hanem elsősorban megyei szinteken érezték a nemtetszés meg­nyilvánulásait. Hozzáteszi azt is, hogy a megalakítás dátuma - 1989. december 21. — lehetett volna korábbi is, amennyiben már régóta tisztában voltak a szervezők azzal, hogy a nap­jainkra jellemző társadalmi mozgások nem hagyhatják érintetlenül a tűzoltóságot sem, másrészt terhesnek érzi a szakma azokat a külső és belső szabályozásokat, ame­lyek lemerevítik a tűzoltósá­got. Mindez persze önmagában nem lett volna elégséges az új érdekvédelmi szervezet megalakításához.- Sem a hivatásos tűzoltók­nak — mint munkavállalók­nak, ráadásul igen veszélyes hivatást választóknak -, sem a tűzoltóságnak, mint állami szervnek eddig semmiféle ér­dekképviselete nem volt - fo­galmazza meg a főtitkár a független szakszervezet meg­alakításának legfontosabb in­dokát. Kérdések persze adódnak. Például: mitől független ez a szakszervezet? Vagy: melyek azok a területek, ahol a hi­vatásos tűzoltók érdekeinek a védelme kiemelten fontos? Mit takar az, hogy a szervezés — majd a megalakulást kö­vetően a működés — során elsősorban a megyei szinte­ken tapasztalnak ellenállást?- A függetlenségünk azt jelenti, hogy önállóssógunkat, a munkánkat, az elképzelé­seinket nem vagyunk 'hajlan­dóak alávetni a helyi érde­keknek, anyagi előnyöknek, mert ez a véleménynyilvání­tásunk szabadságát korlátoz­ná. Ragaszkodunk ahhoz, ami bennünket megillet. Tisztában vagyunk azzal, hogy a szak- szervezetünkkel szemben táp-.. Iáit „parancsnoki ellenszenv" forrásai az általános félelem, egy torz gyakorlat: ma is at­tól tartanak a vezetők, hogy érdekvédelmi szervezetünk a beosztottak kezére húzott bokszkesztyű. Ezt a vezetői ellenállást „nevesíti" is Gálos Imre. Azt mondja: ami lehetőség jogi­lag járna, azt sem biztosítják neki. — Ha nem lennék főtitkár, nem zárnák el előlem . . . Ami pedig a legfontosabb érdekvédelmi területeket illeti, kettőt említ: a béreket és a jogsérelmeket. Az a vélemé­nye a friss szakszervezet fő­titkárának, hogy a „kistűzol­Jelentősen elavult az állomány gépkocsiparkja is. A képen lát­ható Csepel tűzoltógépkocsi már elmúlt harmincegy éves. Läufer László felvételei Gálos Imre tűzoltó százados tők” - akik valóban szembe­néznek a veszéllyel — havi 260 órás szolgálati idejével nincsenek arányban a béreik, s ráadásul ők nem is számít­hatnak külön juttatásokra. Ugyanakkor most is kényte­len még számolni különböző, több évtizeden át őket sértő joghátrányokkal: a szabályza­tokban, utasításokban rögzí­tett előnyök a tűzoltósági hierarchia lépcsőjén lefelé haladva lesznek mind elenyé- szőbbek.- Úgy hallottam, hogy a gyulai kongresszusukon az egyik lötitkárjelölt - vagyis az ön ellenlábasa — azért lépett vissza, mert a Függet­len Szakszervezet egyértel­műen a vezetés ellen ,,szer­veződött". — Ma valóban az az egyik legnagyobb gondunk, hogy miközben a rendszerváltás magától értetődően kell has­son a tűzoltóságra, szerveze­tére is, aközben többen régi, megmerevedett gyakorlatot és gondolatokat új köntösbe burkolva próbálnak toyóbb- éltetni. Rengeteg nálunk a fe­lesleges státus, munkaerő­átcsoportosításra lenne szük­ség, kevés ugyanis a közvet­len, tényleges munkavégzés­ben részt vevők száma. Most ennek kimunkálásán dolgo­zunk, számolva sokak szemé­lyes érdekeinek sérelmével. Közbevetem: ezzel egyértel­műen átcsúsznak az érdek- védelmi oldalról a szakmaira. Másrészt, hogy a Független Szakszervezet által szorgalma­zott struktúraváltás során pa­rancsnoki-vezetői pozíciójuk­ban megingatottak érdekeinek a védelmét is valakiknek vál­lalniuk kellene. A válasz meglep: a Füg­getlen Szakszervezet lesz az, amelyik erre is vállalkozik. A főtitkár szerint: — Fizetésük, rangfokozatuk megmaradna, de munkakörük természetesen változna. Akik nem tudnak vagy nem akar- nok állományban maradni, azokat maximálisan segítjük, hogy tisztességgel vonulhassa­nak vissza. A Hivatásos Tűzoltók Füg­getlen Szakszervezetének most mintegy 2500 tagja van (a 9000 tűzoltó közül). Gálos Im­re bízik abban: ahogy csök­ken a félelem az új szerve­zettel szemben, úgy nő majd a létszám. A pécsi állomány­nak több mint fele már belé­pett. Van persze olyan pa­rancsnokság is,' ahonnan senki sem vállalta a tagságot — Gálos Imre sejteti: ki nem mondott vezetői ukázok hú­zódnak meg a „kistűzoltók" tartózkodása mögött. Megkértük Török Béla ez­redest, reflektáljon a főtitkár véleményére: megyei szintű el­lenállás okán volt nehéz meg­alakítani és most működtetni a Hivatásos Tűzoltók Függet­len Szakszervezetét.- Ezt a veiemenyt nem ér­zem mega'apozottnak. Magam is hosszú ideje „papolok" a szervezet megalakítása érde­kében, mert egyetértek szük­ségességével. Az már más kérdés — hallottuk a megyei parancsnoktól —, hogy egyér­telműen megfelelőnek tar­tom-e a szervezet irányítá­sát . . . Mészáros Attila Fogyatékos fiatalok ajándékúton jártak Itáliában Lions Club alakul Pécsett Mintha évekkel ezelőtt meg­állt volna itt az idő. A Ten- kesalja Áfész harkányi élel­miszerüzletében szomorú lát­vány fogadja a belépőt: egy óriási légy cikáz a gondolák között, végig sétál a kenyé­ren, aztán a citromon, végül a húsos kampón landol. Az el­adótérben, a raktárakban, a folyosókon minden koszos, piszkos, rendetlen. A> üdítős rekeszeket, üvegeket éppúgy por lepi, mint az üzletvezető személyes holmijait az irodá­ban. Sajátos szemlélet: Nagy Ferenc szerint, aki különben 1986 óta bérli a boltot, elég a heti egyszeri felmosás. A kereskedelmi felügyelők, akiket elkísértünk ellenőrző körútjukra és akik nagyon kö­rültekintő és alapos munkát végeztek, több más hibát is találtak. Persze, az is igaz, hogy az egyszerű vásárló is könnyen felfedezi a jók között a penészes citromokat vagy meglátjá, hogy a tojásnak, az uborkának éppúgy nincs ára, mint a dobozos sörnek, hoqv ily módon bárhol becsaphat­ják, átverhetik. A laikus szem csak annyit lót, hogy néhány dolog nincs rendben, a szakértő viszont azt is tudja, mikor, melyik parag­rafust szegték meg, melyik előírás az, amelyikre fittyet hánytak. így aztán még a helyszínen megszületik a hatá­rozat: a hanyag boltos hét- ezei forint büntetést fizet. Kisebb-nagyobb hiányossá­gok persze mindenütt lehet­nek. így van ez a harkányi Mini ABC-ben is. A kérdés csak az: hol van a határ, meddig tart, amit még elvisel a vásárló? Kökényi Gáborné boltja ragyog a tisztaságtól. Itt aztán tényleg nincs légy, de még egy árva porszem sem. Ám egyszercsak megér­kezik a teiesautó. A kocsi há­tulján otromba felirat jelzi a tisztaság hiányát. Jön a szál­lító, olajfoltos munkaruhában és az emberben óhatatlanul felvetődik a kérdés: vajon a húsos, a kenyeres is így sétál végig az üzletben? Apropó, kenyér. A siklósi kétkilós sehol sem annyi. Hol 1,86, hol 1,92, az ára viszont mindegyiknek egyformán húsz forint. Több tucatnyit is meg­mértünk, több boltban is ugyanazt tapasztaltuk. A hi­ányzó dekák, grammok persze valahof jól jönnek, ám min­denképpen a fogyasztó pénz­tárcáját könnyítik. Tessék csak utána számolni: ha egy ke­nyérnél 2-4 forint a vevő ká­ra, mennyi is az havonta? Ehhez mérten az már csak apró kellemetlenség, hogy a nagyharsányi maszek sütödé­jén már szerdán szombati címkét ragasztanak a veknire, ^ár amelyikre, mert olyat is találtunk, amin éppen semmi sem volt. Ilyen az igazi tartós cenyér! A tejföl, a túró, a sajt, a vajkrém pedig olyan, íogy se címke, se bélyegző nincsen rajta. Hadd vigyék a ugók . .. Nemcsak a harkányi, de a iklósi üzletekben is felhang- ük az idegen szó. Akik a latár másik oldaláról érkez- íek, kilószámra vesznek min- fent, nem dekáznak, nem né- egetik a szavatossági időt. A külföldi ily módon még ki­szolgáltatottabb, mint a ma­gyar, hisz azt hiszi, jo üzletet csinált, olcsón jutott a porté­kához. Valószínűleg fel sem merül benne, hogy az rossz is lehet, amit megvesz. Már­pedig jó okunk van, hogy ezt feltételezzük. Siklóson, a Köztársaság téri ABC-ben többféle - a szabá­lyok szerint — már emberi fo­gyasztásra alkalmatlan élel­miszert találtak az ellenőrök. A kalocsai tejfölös túró, a hűtőládában talált fagyasztott csirke vagy a mellette tárolt többkilónyi hal bármelyik kis­nyugdíjas háztartásában elkelt volna. A gondatlan kezelés miatt azonban meg kellett semmisíteni. Húsvét előtt sokan vásárol­tak füstölt sonkát, tarját. Né­melyikről pár nap után kide­rült: a legelemibb szabályo­kat is felrúgták! Például Pé­csett, a Lila ABC-ből és a vá­sárcsarnoki húsboltból is ad­tak el olyan árut, amely fér­ges volt. Hogy mi történt, egy jó szakember nyilván megta­lálná a nyitját, de ugyan ki­hez fordulhat ilyen ügyben? Ki segit, ki képviseli az érdekeit? Egy nyugdíjas vevő 210 fo­rintot fizetett csak azért, hogy papírt kapjon a kezébe. Egy órát várt a vizsgálat eredmé­nyére, amelyben a „szakvéle­mény" végű! is őt teszi a hi­báért felelőssé. Pedig valaki letehette volna a garast, utá­na nézhetett volna: mi történt a boltokban, hiszen több kiló- nyi húsvéti füstölt áruról kide­rült, hogy okkal reklamáltak a vevők. A hiányhelyzethez, az évek, évtizedek során kialakult vá­sárlási körülményekhez szokott hczai vásárlók persze már nem igen nyilvánítanak véle­ményt. Ismerik a panaszkör.y- vi bejegyzésekre adott sem­mitmondó válaszokat, a meg- íqért és soha nem teljesített ígéreteket. Ez azonban csak az egyik ok, hisz sok vidéki ember, aki naponta ugyanab­ba az üzletbe iár tejért, ke­nyérért, sokkal jobban tart egy megszégyenített boltostól, minthogy szóvá tegyen vala­mit. Inkább tűr és hallgat, iqaz, néha tollat ragad, leve­let ír, titokban kipanaszkodia magát. A hozzánk érkező kül­földiek viszont nem panasz­kodnak, nem reklamálnak, ők következtetéseket vonnak le. Egy üzlet, amely egy kicsit is ad a jó hírére, nem enged­heti meg, hogy a pénztáros ne adjon blokkot, hogy a ke­nyér súlyhiányos legyen, hogy a mérleg ne legyen pontosan beállítva. A boltvezető, aki egy kicsit is ad magára, nem engedheti meg, hogy üzleté­ben csaljanak, ne tüntessék fel az árakat, ne takarítsa­nak rendesen. A kereskedelmi felügyelők által csupán egyet­len vizsgálati napon kirótt több mint 16 ezer forintos pénzbírság intő jel. Némi vi­gaszt jelent, hogy országos vizsgálat kezdődött, s talán előbb-utóbb végre lesz vala­mi változás. .. Ferenci Demeter A közelmúltban baranyai ér­telmi fogyatékos gyerekek jár­tok Olaszországiban, a milá­nói Lions Club Carlo Porta meghívására. Ez a szervezet a különböző szellemi fogyatékosságok eny­hítésével foglalkozik a sport segítségével. Ez alkalommal az I Giovani Per I Giovani (Fiatalok a Fiatalokért 1990.) elnevezésű nemzetközi találko­zót rendezték meg, amelyen a komlói, pécsváradi és szent­lőrinci általános iskolások mellett a csobánkai szociális foglalkoztató felnőttjei is szé­pen szerepeltek. Rendkívül szép programot szerveztek a fiataloknak, és ahogy John Péter, a szentlő­rinci általános iskola tanító­ja elmondta, regényes volt a kapcsolódásuk is ehhez az itáliai nemzetközi találkozó­hoz. John Péter családja ­szülei és nővére is ismertek ezen a területen — elkötele­zetten foglalkozik Baranyában a fogyatékos fiatalokkal. Dr. John Ernő kapott egy levelet még az ősszel, az olasz Lions Clubtól, és tavaszra meg is szervezhették az utazást, amely egyébként valamennyi résztvevőnek ajándék volt Ju­hász Balázsnak, a budapesti Lions Club elnökének - civil­ben a Favoritours Kft. veze­tője — közreműködésével. Jahn Péter most a buda­pesti, valamint az olasz Lions Góbék támogatásával - sőt segítséget ajánlott egy oszt­rák professzor is, aki szin­tén klubot vezet a hazájában - Pécsett is igyekszik meg­szervezni ezt a tulajdonkép­pen jótékonysági szervezetet. Annyit érdemes tudni erről a mozgalomról, hogy a szá­zad elején amerikai bankárok alapították a Lions (Oroszlán) Clubot, azzal az elhatározás­sal, hogy profitjukból segít­séget nyújtanak mindekinek és minden lehetséges módon, annak, aki erre a támogatás­ra rászorul. Manapság Euró­páiban van fellendülőben a mozgalom, egyébként a világ százhatvan országában mű­ködnek klubok. Egy-egy tag­ja maximum harminc, szemé­lyiség lehet, mert a tapaszta­latok szerint ennyien tudnak eredményesen együtt dolgozni. A klub tagsági díja egy évre 25 dollár, ami az USA-beli központba megy. A különböző országokban dolgozó szerve­zetek partnerkapcsolatban dol­goznak, a pénz nemigen fo­rog, mert mindenki jó szer­vezéssel igyekszik megtalálni az adakozókat, a támogatni tudókat a programjaihoz, jó­tékonysági akcióihoz. Magyarországon már tíz be­jegyzett klub dolgozik. Az üz­leti világiban felér egy hitel­kártyával a Lions Club-tag­ság, garancia arra, hogy az illető megbízható üzletemben A klubok általában egy-egy étteremben tártják az össze­jöveteleiket, az a vendéglő, amely kiteheti a klub zászla­ját, a nyugati országokban nagy tiszteletnek és vendég­körnek örvend. A szerveződő pécsi klub számíthat a hazaiak mellett az olaszok és osztrákok támo­gatására, például szó van ar­ról, hogy a szomszédos or­szág klubja átvállalja a pé­csiek tagdíjdollárjait. Amint megalakul, elsősorban a fo­gyatékos fiatalok gondjait sze­retné enyhíteni .. . Gáldonyi M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom