Új Dunántúli Napló, 1990. május (1. évfolyam, 28-57. szám)
1990-05-02 / 28. szám
1990. május 2., szerda aj Dunántúli napló 7 Egy nap alatt 16000 forint büntetés Boltosmorál Súlyhiányos a kenyér, kukacos a sonka Országos vizsgálat kezdődött Megyeszerte terjengenek mindenféle mende-mondák arról, hogy a baranyai üzletekben egyre több a visszaélés, becsapják, megkárosítják a vevőket. Hogy szép számmal vannak boltok, ahol csalnak a méréssel, a számolással, hibás, selejtes vagy éppen lejárt szavatosságú terméket hoznak forgalomba, szándékosan nem tüntetik fel az árakat, nyerészkednek. A jelenséget sokan összefüggésbe hozzák azzal, hogy ismét megélénkült a jugoszláv forgalom, hogy déli szomszédaink válogatás nélkül felvásárolnak mindent, ami számukra olcsó. Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete r Érdekképviselet vagy bokszkesztyű?- Kellett egy ilyen szervezet - mondja Török Béla ezredes, megyei tűzoltóparancsnok —, de meggyőződésem szerint munkájában nagyon határozottan el kell választani a szakmát és az érdekvédelmet.- Nem volt könnyű létrehozni! - Ezt Gálos Imre századostól, a pécsi parancsnokság munkatársától, a közelmúltban megalakult és április 21—22-én Gyulán első országos küldöttgyűlését tartó Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének főtitkárától hallottuk. Mint mondja, a szervezés során erős ellenállást kellett legyőzniük, nem is annyira országos parancsnokságuk, vagy minisztériumi feljebbvalóikkal szemben, hanem elsősorban megyei szinteken érezték a nemtetszés megnyilvánulásait. Hozzáteszi azt is, hogy a megalakítás dátuma - 1989. december 21. — lehetett volna korábbi is, amennyiben már régóta tisztában voltak a szervezők azzal, hogy a napjainkra jellemző társadalmi mozgások nem hagyhatják érintetlenül a tűzoltóságot sem, másrészt terhesnek érzi a szakma azokat a külső és belső szabályozásokat, amelyek lemerevítik a tűzoltóságot. Mindez persze önmagában nem lett volna elégséges az új érdekvédelmi szervezet megalakításához.- Sem a hivatásos tűzoltóknak — mint munkavállalóknak, ráadásul igen veszélyes hivatást választóknak -, sem a tűzoltóságnak, mint állami szervnek eddig semmiféle érdekképviselete nem volt - fogalmazza meg a főtitkár a független szakszervezet megalakításának legfontosabb indokát. Kérdések persze adódnak. Például: mitől független ez a szakszervezet? Vagy: melyek azok a területek, ahol a hivatásos tűzoltók érdekeinek a védelme kiemelten fontos? Mit takar az, hogy a szervezés — majd a megalakulást követően a működés — során elsősorban a megyei szinteken tapasztalnak ellenállást?- A függetlenségünk azt jelenti, hogy önállóssógunkat, a munkánkat, az elképzeléseinket nem vagyunk 'hajlandóak alávetni a helyi érdekeknek, anyagi előnyöknek, mert ez a véleménynyilvánításunk szabadságát korlátozná. Ragaszkodunk ahhoz, ami bennünket megillet. Tisztában vagyunk azzal, hogy a szak- szervezetünkkel szemben táp-.. Iáit „parancsnoki ellenszenv" forrásai az általános félelem, egy torz gyakorlat: ma is attól tartanak a vezetők, hogy érdekvédelmi szervezetünk a beosztottak kezére húzott bokszkesztyű. Ezt a vezetői ellenállást „nevesíti" is Gálos Imre. Azt mondja: ami lehetőség jogilag járna, azt sem biztosítják neki. — Ha nem lennék főtitkár, nem zárnák el előlem . . . Ami pedig a legfontosabb érdekvédelmi területeket illeti, kettőt említ: a béreket és a jogsérelmeket. Az a véleménye a friss szakszervezet főtitkárának, hogy a „kistűzolJelentősen elavult az állomány gépkocsiparkja is. A képen látható Csepel tűzoltógépkocsi már elmúlt harmincegy éves. Läufer László felvételei Gálos Imre tűzoltó százados tők” - akik valóban szembenéznek a veszéllyel — havi 260 órás szolgálati idejével nincsenek arányban a béreik, s ráadásul ők nem is számíthatnak külön juttatásokra. Ugyanakkor most is kénytelen még számolni különböző, több évtizeden át őket sértő joghátrányokkal: a szabályzatokban, utasításokban rögzített előnyök a tűzoltósági hierarchia lépcsőjén lefelé haladva lesznek mind elenyé- szőbbek.- Úgy hallottam, hogy a gyulai kongresszusukon az egyik lötitkárjelölt - vagyis az ön ellenlábasa — azért lépett vissza, mert a Független Szakszervezet egyértelműen a vezetés ellen ,,szerveződött". — Ma valóban az az egyik legnagyobb gondunk, hogy miközben a rendszerváltás magától értetődően kell hasson a tűzoltóságra, szervezetére is, aközben többen régi, megmerevedett gyakorlatot és gondolatokat új köntösbe burkolva próbálnak toyóbb- éltetni. Rengeteg nálunk a felesleges státus, munkaerőátcsoportosításra lenne szükség, kevés ugyanis a közvetlen, tényleges munkavégzésben részt vevők száma. Most ennek kimunkálásán dolgozunk, számolva sokak személyes érdekeinek sérelmével. Közbevetem: ezzel egyértelműen átcsúsznak az érdek- védelmi oldalról a szakmaira. Másrészt, hogy a Független Szakszervezet által szorgalmazott struktúraváltás során parancsnoki-vezetői pozíciójukban megingatottak érdekeinek a védelmét is valakiknek vállalniuk kellene. A válasz meglep: a Független Szakszervezet lesz az, amelyik erre is vállalkozik. A főtitkár szerint: — Fizetésük, rangfokozatuk megmaradna, de munkakörük természetesen változna. Akik nem tudnak vagy nem akar- nok állományban maradni, azokat maximálisan segítjük, hogy tisztességgel vonulhassanak vissza. A Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének most mintegy 2500 tagja van (a 9000 tűzoltó közül). Gálos Imre bízik abban: ahogy csökken a félelem az új szervezettel szemben, úgy nő majd a létszám. A pécsi állománynak több mint fele már belépett. Van persze olyan parancsnokság is,' ahonnan senki sem vállalta a tagságot — Gálos Imre sejteti: ki nem mondott vezetői ukázok húzódnak meg a „kistűzoltók" tartózkodása mögött. Megkértük Török Béla ezredest, reflektáljon a főtitkár véleményére: megyei szintű ellenállás okán volt nehéz megalakítani és most működtetni a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetét.- Ezt a veiemenyt nem érzem mega'apozottnak. Magam is hosszú ideje „papolok" a szervezet megalakítása érdekében, mert egyetértek szükségességével. Az már más kérdés — hallottuk a megyei parancsnoktól —, hogy egyértelműen megfelelőnek tartom-e a szervezet irányítását . . . Mészáros Attila Fogyatékos fiatalok ajándékúton jártak Itáliában Lions Club alakul Pécsett Mintha évekkel ezelőtt megállt volna itt az idő. A Ten- kesalja Áfész harkányi élelmiszerüzletében szomorú látvány fogadja a belépőt: egy óriási légy cikáz a gondolák között, végig sétál a kenyéren, aztán a citromon, végül a húsos kampón landol. Az eladótérben, a raktárakban, a folyosókon minden koszos, piszkos, rendetlen. A> üdítős rekeszeket, üvegeket éppúgy por lepi, mint az üzletvezető személyes holmijait az irodában. Sajátos szemlélet: Nagy Ferenc szerint, aki különben 1986 óta bérli a boltot, elég a heti egyszeri felmosás. A kereskedelmi felügyelők, akiket elkísértünk ellenőrző körútjukra és akik nagyon körültekintő és alapos munkát végeztek, több más hibát is találtak. Persze, az is igaz, hogy az egyszerű vásárló is könnyen felfedezi a jók között a penészes citromokat vagy meglátjá, hogy a tojásnak, az uborkának éppúgy nincs ára, mint a dobozos sörnek, hoqv ily módon bárhol becsaphatják, átverhetik. A laikus szem csak annyit lót, hogy néhány dolog nincs rendben, a szakértő viszont azt is tudja, mikor, melyik paragrafust szegték meg, melyik előírás az, amelyikre fittyet hánytak. így aztán még a helyszínen megszületik a határozat: a hanyag boltos hét- ezei forint büntetést fizet. Kisebb-nagyobb hiányosságok persze mindenütt lehetnek. így van ez a harkányi Mini ABC-ben is. A kérdés csak az: hol van a határ, meddig tart, amit még elvisel a vásárló? Kökényi Gáborné boltja ragyog a tisztaságtól. Itt aztán tényleg nincs légy, de még egy árva porszem sem. Ám egyszercsak megérkezik a teiesautó. A kocsi hátulján otromba felirat jelzi a tisztaság hiányát. Jön a szállító, olajfoltos munkaruhában és az emberben óhatatlanul felvetődik a kérdés: vajon a húsos, a kenyeres is így sétál végig az üzletben? Apropó, kenyér. A siklósi kétkilós sehol sem annyi. Hol 1,86, hol 1,92, az ára viszont mindegyiknek egyformán húsz forint. Több tucatnyit is megmértünk, több boltban is ugyanazt tapasztaltuk. A hiányzó dekák, grammok persze valahof jól jönnek, ám mindenképpen a fogyasztó pénztárcáját könnyítik. Tessék csak utána számolni: ha egy kenyérnél 2-4 forint a vevő kára, mennyi is az havonta? Ehhez mérten az már csak apró kellemetlenség, hogy a nagyharsányi maszek sütödéjén már szerdán szombati címkét ragasztanak a veknire, ^ár amelyikre, mert olyat is találtunk, amin éppen semmi sem volt. Ilyen az igazi tartós cenyér! A tejföl, a túró, a sajt, a vajkrém pedig olyan, íogy se címke, se bélyegző nincsen rajta. Hadd vigyék a ugók . .. Nemcsak a harkányi, de a iklósi üzletekben is felhang- ük az idegen szó. Akik a latár másik oldaláról érkez- íek, kilószámra vesznek min- fent, nem dekáznak, nem né- egetik a szavatossági időt. A külföldi ily módon még kiszolgáltatottabb, mint a magyar, hisz azt hiszi, jo üzletet csinált, olcsón jutott a portékához. Valószínűleg fel sem merül benne, hogy az rossz is lehet, amit megvesz. Márpedig jó okunk van, hogy ezt feltételezzük. Siklóson, a Köztársaság téri ABC-ben többféle - a szabályok szerint — már emberi fogyasztásra alkalmatlan élelmiszert találtak az ellenőrök. A kalocsai tejfölös túró, a hűtőládában talált fagyasztott csirke vagy a mellette tárolt többkilónyi hal bármelyik kisnyugdíjas háztartásában elkelt volna. A gondatlan kezelés miatt azonban meg kellett semmisíteni. Húsvét előtt sokan vásároltak füstölt sonkát, tarját. Némelyikről pár nap után kiderült: a legelemibb szabályokat is felrúgták! Például Pécsett, a Lila ABC-ből és a vásárcsarnoki húsboltból is adtak el olyan árut, amely férges volt. Hogy mi történt, egy jó szakember nyilván megtalálná a nyitját, de ugyan kihez fordulhat ilyen ügyben? Ki segit, ki képviseli az érdekeit? Egy nyugdíjas vevő 210 forintot fizetett csak azért, hogy papírt kapjon a kezébe. Egy órát várt a vizsgálat eredményére, amelyben a „szakvélemény" végű! is őt teszi a hibáért felelőssé. Pedig valaki letehette volna a garast, utána nézhetett volna: mi történt a boltokban, hiszen több kiló- nyi húsvéti füstölt áruról kiderült, hogy okkal reklamáltak a vevők. A hiányhelyzethez, az évek, évtizedek során kialakult vásárlási körülményekhez szokott hczai vásárlók persze már nem igen nyilvánítanak véleményt. Ismerik a panaszkör.y- vi bejegyzésekre adott semmitmondó válaszokat, a meg- íqért és soha nem teljesített ígéreteket. Ez azonban csak az egyik ok, hisz sok vidéki ember, aki naponta ugyanabba az üzletbe iár tejért, kenyérért, sokkal jobban tart egy megszégyenített boltostól, minthogy szóvá tegyen valamit. Inkább tűr és hallgat, iqaz, néha tollat ragad, levelet ír, titokban kipanaszkodia magát. A hozzánk érkező külföldiek viszont nem panaszkodnak, nem reklamálnak, ők következtetéseket vonnak le. Egy üzlet, amely egy kicsit is ad a jó hírére, nem engedheti meg, hogy a pénztáros ne adjon blokkot, hogy a kenyér súlyhiányos legyen, hogy a mérleg ne legyen pontosan beállítva. A boltvezető, aki egy kicsit is ad magára, nem engedheti meg, hogy üzletében csaljanak, ne tüntessék fel az árakat, ne takarítsanak rendesen. A kereskedelmi felügyelők által csupán egyetlen vizsgálati napon kirótt több mint 16 ezer forintos pénzbírság intő jel. Némi vigaszt jelent, hogy országos vizsgálat kezdődött, s talán előbb-utóbb végre lesz valami változás. .. Ferenci Demeter A közelmúltban baranyai értelmi fogyatékos gyerekek jártok Olaszországiban, a milánói Lions Club Carlo Porta meghívására. Ez a szervezet a különböző szellemi fogyatékosságok enyhítésével foglalkozik a sport segítségével. Ez alkalommal az I Giovani Per I Giovani (Fiatalok a Fiatalokért 1990.) elnevezésű nemzetközi találkozót rendezték meg, amelyen a komlói, pécsváradi és szentlőrinci általános iskolások mellett a csobánkai szociális foglalkoztató felnőttjei is szépen szerepeltek. Rendkívül szép programot szerveztek a fiataloknak, és ahogy John Péter, a szentlőrinci általános iskola tanítója elmondta, regényes volt a kapcsolódásuk is ehhez az itáliai nemzetközi találkozóhoz. John Péter családja szülei és nővére is ismertek ezen a területen — elkötelezetten foglalkozik Baranyában a fogyatékos fiatalokkal. Dr. John Ernő kapott egy levelet még az ősszel, az olasz Lions Clubtól, és tavaszra meg is szervezhették az utazást, amely egyébként valamennyi résztvevőnek ajándék volt Juhász Balázsnak, a budapesti Lions Club elnökének - civilben a Favoritours Kft. vezetője — közreműködésével. Jahn Péter most a budapesti, valamint az olasz Lions Góbék támogatásával - sőt segítséget ajánlott egy osztrák professzor is, aki szintén klubot vezet a hazájában - Pécsett is igyekszik megszervezni ezt a tulajdonképpen jótékonysági szervezetet. Annyit érdemes tudni erről a mozgalomról, hogy a század elején amerikai bankárok alapították a Lions (Oroszlán) Clubot, azzal az elhatározással, hogy profitjukból segítséget nyújtanak mindekinek és minden lehetséges módon, annak, aki erre a támogatásra rászorul. Manapság Európáiban van fellendülőben a mozgalom, egyébként a világ százhatvan országában működnek klubok. Egy-egy tagja maximum harminc, személyiség lehet, mert a tapasztalatok szerint ennyien tudnak eredményesen együtt dolgozni. A klub tagsági díja egy évre 25 dollár, ami az USA-beli központba megy. A különböző országokban dolgozó szervezetek partnerkapcsolatban dolgoznak, a pénz nemigen forog, mert mindenki jó szervezéssel igyekszik megtalálni az adakozókat, a támogatni tudókat a programjaihoz, jótékonysági akcióihoz. Magyarországon már tíz bejegyzett klub dolgozik. Az üzleti világiban felér egy hitelkártyával a Lions Club-tagság, garancia arra, hogy az illető megbízható üzletemben A klubok általában egy-egy étteremben tártják az összejöveteleiket, az a vendéglő, amely kiteheti a klub zászlaját, a nyugati országokban nagy tiszteletnek és vendégkörnek örvend. A szerveződő pécsi klub számíthat a hazaiak mellett az olaszok és osztrákok támogatására, például szó van arról, hogy a szomszédos ország klubja átvállalja a pécsiek tagdíjdollárjait. Amint megalakul, elsősorban a fogyatékos fiatalok gondjait szeretné enyhíteni .. . Gáldonyi M.
