Új Dunántúli Napló, 1990. május (1. évfolyam, 28-57. szám)
1990-05-02 / 28. szám
8 új Dunántúli napló 1990. május 2., szerda Ülläsfoglalas Pályát választani vagy leparkolni? ■ A tanácsok helyzete a politikai átmenet időszakában Az elmúlt időszak országos és helyi politikai eseményei azt mutatják, hogy már a tanácsok is a politizálás középpontjába kerültek. Esetenként és helyenként erős kampány indult ellenük. Egyesek a választási küzdelemben úgy kívántak vok- sot szerezni, hogy a tanácsok és vezetőik ellen léptek fel. A Baranya Megyei Tanács elhatárolja magát azoktól, akik visz- szaéltek a bizalommal, vagy alkalmatlanok köztisztség betöltésére, ugyanakkor megengedhetetlennek* tartja az alaptalan vádaskodást, a köz szolgálatát tisztességesen ellátó tízezrek sommás elítélését s a félelemkeltést. Úgy ítéljük, ha a tanács, a helyi közigazgatás e légkörben lebénul, elbizonytalanodik, az átmeneti időszakban az ország kormányozhatóságának biztonságát veszélyezteti. Meggyőződésünk, hogy az új önkormányzati törvény megalkotásáig a tanácsok és apparátusaik nyugodt és politikasemleges működését biztosítani kell, mert ez is záloga a békés átmenetnek. Egyesek nyíltan hirdetik, hogy a jövő önkormányzatainak alkalmazottai ismét politikai szempontok alapján kerülnek kiválasztásra. Mi magunk abban hiszünk, hogy a kiválasztás alapja a szakértelem lesz. Olyan szakértelem, amely biztosítja az intézmények működését, amely odafigyel a közellátásra, amely biztosítja a települések fejlesztésének és fejlődésének szakszerű követelményeit. Valljuk, hogy az ország lakosságának valóságos érdeke, hogy működő, feladatát megoldó, a társadalmi konfliktusok kezelésére képes közigazgatás működjön, ezért elutasítjuk mindazon megnyilvánulásokat, melyek megalapozatlanul veszélyeztetik a közigazgatás működőképességét. A népszavazás, majd a választások lebonyolításában közreműködő apparátusok bizonyították, hogy szakszerűen és részrehajlás mentesen képesek végrehajtani jelentős többlet- munkát igénylő feladataikat. A lassan megvalósuló dereguláció keretei között is képesek fokozott érzékenységgel, kulturált magatartással, emberséggel intézni a lakosság ügyeit. Ugyanakkor azt is érzik, hogy többször emberi tisztességüket és önérzetüket megsértik, s az esetenként erősödő támadások miatt jogosan vélik, hogy munkájuk és közmegbecsülésük nem áll arányban egymással. Az erősen bürokratikus választási rendszer, a lakbértámogatósok végrehajtása, az újonnan bevezetett ápolási díj körültekintő kiutalása, a közjogi ellátás kiszélesítése, a nép- számlálás mind olyan, új feladatot jelentettek, amelyeknek legtöbb helyen sem anyagi, sem személyi, sem szervezeti feltételei nem voltak meg, s a tanácsok azokat méqis megoldották. Tudjuk, hogy a településeknek gazdákra, gazdaszemléletű valós önkoimányzatokra, szomszédjait, lakótársait szolgáló képviselőkre van szükség. Ilyenek nem kevés számban vannak most is a tanácstestületekben és a tisztségviselők között. Ezek a tisztességes, becsületes emberek nem akarják átmenteni a hatalmukat, de tiltakoznak az ellen, hogy emberi tisztességüket pillanatnyi politikai indulatoknak megfelelően megkérdőjelezzék. De félnek attól is, hogy helyükbe felelőtlenül ígérgető, a közösségért eddig soha nem ténykedő, pillanatemberek váltják fel őket. Meggyőződésünk, hogy a közszolgálatban is - indulatmentesen, számot vetve a múlttal — a jövőt kell szolgálni. Pécs, 1990. április 23. Baranya Megyei Tanács Nem törvénysértés Az Új Dunántúli Napló 1990. április 25. számának 2. oldalán „Nem asszisztálunk" címmel interjú jelent meg a megyei tanács április 23-i ülésével kapcsolatban. Feladatomnak érzem és egyúttal hivatali kötelességemnek is, hogy arról tájékoztassam áz olvasót: a cikk utolsó nagybekezdésében a négy kft.-hez pénzeszközök átcsoportosítása kapcsán ügyrendi és törvényességi szabályokat nem sertett a testület. A Baranya Megyei Tanács Szervezeti és Működési Szabályzatának (SZMSZ) 9. paragrafus a) pontja szerint a végrehajtó bizottság gyakorolja, mint átadott jogkört a pénzeszközök átcsoportosítását a tanácstestület által jóváhagyott költségvetésen belül. Erre a lehetőségre a tanács- törvény 19. paragrafus (1) bekezdése ad módot, melynek alapján szabályozta így c tevékenységet a testület. Egyébként ugyanez a Szervezeti és Működési Szabályzat (4) 1985. (XII. 23.) T. sz. rendelet módosításaként kiadott 12/1989. (IV. 10.) T. sz. IV. fejezet 31. paragrafus (5) bekezdése tételesen felsorolja a minősített többség mint szavazati mód eseteit és ezek között a pénzeszközök átcsoportosítása vagy a tanács gazdasági társaságban való részvétele nem szerepel. Tekintettel arra, hogy a közzétett észrevétel a megyei testület működésének törvényességét érinti, ezért közérdekű bejelentésnek minősül, kezdeményezem, hogy az ügyrendi Bizottság a megyei tanács legközelebbi ülésén érdemben vitassa meg a feltételezett törvénysértést és a taiccs határozatban döntsön az eset jogi minősítéséről. Dr. Heim György osztályvezető Gyógyító cseppek a tengerben? Iskolapadok a pálya szélén? Leparkolni, továbbtanulni azzal a reménnyel, hogy a pályakezdés nehézségei (később majd megoldódnak, vagy szakmát választani, bízva időtállóságáén, óbban, hogy majd jó eséllyel rajtol a m unka e rőpiaco n ? A beiskolázási szándékok és eredmények ez évi összesítése előtt, már most valószínűnek látszik, hogy, a nyolcadik osztályból tovább nem jutók, a szakképzetlenek elhelyezkedési lehetőségei tovább romlanak. Továbbra is jellemző a lányokat sújtó, szűkös szakmaválaszték, ha Baranyában történtek is lépések ennek a választéknak a bővítésére; el-. lentmondásos a szakközépiskolai képzettség vállalati megítélése, különösen, ha az adott szakmáén „olcsóbb”, nagyobb szakmai gyakorlattal érkező szakmunkást alkalmazhatnak; és nem utolsósorén nehéz a felsőoktatásé el nem jutó, szakképzetlen gim- nazisták~ helyzete is, hiszen csaknem bizonyos, hogy valamilyen továbbképzési, átképzési forma — tehát tulajdonképpen szakmaválasztás — előzi meg elhelyezkedésüket. Ha van erre egyáltalán — és az állandó lakhelyükön —esélyük, nem szólva az időnkénti szakmaváltás, illetve szakmamódosítás növekvő szükségéről. A demográfiai csúccsal az „életbe" kilépő . korosztályoknak a növekedő munkanélküliséggel kell farkasszemet nézniük, az oktatásügynek — túl az iskolarendszer elavulásán és saját infrastrukturális válságán - pedig a gazdaság szerkezetváltásával kell szembenéznie, anélkül, hogy annak jövője prognosztizálható lenne. Abban az elvben valamennyi szakember egyetért, hogy egy nyitottabb, szélesebb alapképzést adó, és többféle szakma, képzettség elsajátításához alapokat adó iskola- rendszer felelne meg a jövőnek. Érvek szólnak a 8 + 2 + 2-es és a 6+ 3 _+ 3-as forma mellett is — de a legfontosabb, hogy az iskolák és leendő iskolaalapítók bizonyos közösen elhatározott alapszerkezeten túl ezeket a formációkat alternatív iskolatípusokként értelmezzék és valósítsák meg. Az alábbi néhány példa lehet, hogy csak néhány gyó gyító csepp a tengerben, a munkahelyekért vagy továbbtanulásért kili ncselő'k áradatában. Mindenesetre példái azoknak a törekvéseknek, amelyek a jelenlegi iskolaszerkezetet megkérdőjelezik, lazítják, ösztönzést adnak új, életképes formák kialakítására. Mint arról már tavaly beszámoltunk, a KIOSZ 1984-től a fővárosban működő Oktatási és Szakmafejlesztési Központja létrehozta vidéki ki- rendeltségeit a közelmúltban, így Szegeden, Miskolcon, Nyíregyházán, Székesfehérváhez az Átképzési alapból kap- jurtk pénzt. — Mekkora volt az érdeklődés? — Tavaly az indított textil - és ruhaipari szakmában 88-an kezdték meg tanulmányaikat, most, májusban 39-en tesznek szakmunkásvizsgát. A bőrdíszművesek 33-an vannak, ők 1992-ben fognak végezni. NyárA pécsi Zipernovszky technikum tanműhelyének korszerű eszter- gaberendezése ron, Kaposváron, Békéscsabán és Pécsen is. A megyei kirendeltség már tavaly februártól helyben kezdhette meg tanfolyamok szervezését kisipari szakmákban, amelyre a szakmák sajátosságaitól függően 17, 18, illetve 20 éves kortól jelentkezhettek. — Ez tulajdonképpen felnőttképzés - mondja Kovács Józselné kirendeltségvezető. — Azóta a különböző szakmákban — gumijavító, virágkészítő, filmnyomó stb. — ezren végeztek, de orrként adódott a kérdés, hogy mi lesz azokkal a nyolcadikosokkal, akik önhibájukon kívül maradnak szakma, munka, a továbbtanulás lehetősége nélkül? Akik a szó szoros értelmében az utcára kerülnek? A *7/88. MT szakmunkásképzésről, átképzésről szóló rendeletben vannak olyan kitételek, amelyek — hivatkozással a foglalkoztatáspolitikai helyzetre - megengedik, hogy a nyolcadikat végzetteken is segítsünk, és sikerült kiharcolnunk, hogyehvégétől, ősztől műanyag-feldolgozó, gumijavító osztályok indítását hirdetjük meg. A viszonylag rövid képzési 'időre szóló tandíj - 10—12 ezer forint - magasnak tűnik, de ha arra gondolunk, hogy ezzel szakmához, és jó eséllyel majd álláshoz jut a jelentkező, nem is tekinthetjük soknak. Vannak ajánlataink középiskolások számára is. Új kezdeményezés a legfiatalabb pályakezdők, a végzett nyolcadikosok képzése a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Vállalat átképző, szakmaszerző tanfolyamain is.- A munkaerőpiac nem a mi gondunk ugyan, de kimondottan pályakezdőknek indíthattunk kétéves ABC-áru- ház-eladói tanfolyamot, és 'ugyanígy méteráru-, lakástex- tileladó-osztályt is — mondja Balaskó Istvánné, a továbbképző vállalat pécsi kirendeltségének vezetője. - Nagyon sok gyereknek tudunk segíteni az ital- és * büféárueladó tanfolyam ímegszervezésé- vel is. Most, a pályaválasztás időszakában 31 -en jelentkeztek erre, ahol szülők áldozni tudtak a tandíjra; az egy évre számított átlag 7,5 ezer forintot ki tudják fizetni. A szakmaszerzés feltétele a 15. életév betöltése, egyévi szakmai gyakorlat a szakmunkásvizsgáig, valamint az egészségügyi alkalmasság is. A gyerek diákigazolványt, 16 éves koráig a szülő családi pótlékot kap. A munkaközvetítővel, a vállalatokkal is igen jó a kapcsolatunk, lehetőségeinket természetesen az állások száma is behatárolják. Annyi mindenesetre tény, hogy a tavaly augusztus óta önállóan működő kirendeltség iránt igencsak megnőtt oz érdeklődés. Az idegenforgalom, kereskedelem, a vendéglátó- ipar színvonalát szerető felnőtteknek szánt tanfolyamokon magas a fiatalok aránya, egyre többen tesznek nyelvtudást feltételező idegen- forgalmi szakvizsq&t — magától értetődő a kapcsolatuk a TIT-tel is. Balaskó Istvánné szerint egyelőre nem jelentenek kihívást az iskolák, például a pécsi Kereskedelmi és Ven- déqlátóipari Szakmunkásképző számára, ahol o 400 helyre háromszor ennyien jelentkeznek -; inkább kiegészítést mindannak, amelyhez a kö- töttebb oktatási formák nem képesek alkalmazkodni. A munkaügyi szolgáltató iroda pedig elsősorban érettségizettek számára aiánl önköltséges képzési lehetőségeket bank- tisztviselői, egészségügyi, számítástechnikai szakmában. A humán szolgáltatásokkal és más formákkal együtt. Ez a szakmaválaszték nemcsak a vállalati igényeket tükrözi, hanem például azt a körülményt is, hogy a megye gimnáziumaiban az évente végző 1200 érettségizettnek csak a jó harmada lesz valamelyik felsőoktatási intézmény hallgatója, mig a pálya szélén maradók, szakmával nem rendelkező gimnazisták többsége lány. Tovább árnyalja - é* egyelőre, sajnos, sötétíti — c képet, hogy ma már az ipar szakmunkásképzők és a vál lalatck kapcsolata is befelhő södött. Például az 506. sz Elek Tamás Ipari Szakmun kásképző és BÁZIS viszonyárt gondolunk többek között merthogv bizonyos szakmák ra — új szakmunkásokra a építőiparnak most nincs szűk sége. De ez mór egy újabl téma lehetne. B. R. Te stiver községi kapcsolat Pécsvárad-Kiilshelm Testvérközségi kapcsolat van kialakulóban Pécsvárad és az NSZK-beli — Baden-Württemberg tartományban lévő — Külsheim városka között. A napokban tett látogatást Pécs- vá radon egy ötfős küldöttség Günter. Kuhn polgármester vezetésével. A küldöttséget Kakas Sándor tanácselnök fogadta. A német vendégek megismerkedtek Pécs- váraddal, megtekintették a várat, az általános iskolát, az óvodát, majd a katolikus templomot Mott János apátplébános kalauzolásával. Részt vettek az általános iskolában egy órán, ahol német nyelven beszélgettek a tanulókkal. A vendégek megelégedéssel nyugtázták, hogy a gyerekek jól beszélik a németet. Egyik este a központi művelődési házban a pécsvá- radi német klub látta vendégül a küldöttséget. Énekszótól, harmonikazenétől volt hangos a terem, majd közvetlen beszélgetésekre került sor. Igazán nagy elismeréssel szóltak arról, hogy az iskolában, az óvodában is tolmács nélkül tudtak szót váltani a gyermekekkel és a felnőttekkel egyaránt. Örömükre szolgált, hogy ezen a vidéken ápolják a német hagyományokol és a kultúrát. Nem titkolták azt sem, hogy menynyire szép és rendezett községet ismertek meg Pécsvá- radban. A polgármester-helyettes — aki odahaza farmerként dolgozik — elismeréssel szólt a Zengőalja Termelőszövetkezetben tett látogatásáról, ahol Walter Tivadar tsz-elnök mutatta be a szövetkezetét. Külön is megragadta a vendégek figyelmét a korszerű tehenészet. Felkeresték Zengővárkonyt, rövid látogatást tettek Pécsett a Lenau-házban, megtekintették a püspöki rezidenciát, ahol Mayer Mihály megyéspüspök fogadta a delegációt. A két település között a kapcsolat kiépítését szorgalmazzák, szeretnék azt mielőbb hivatalosan is megteremteni. Az együttműködést több irányban célszerű kiépíteni, de az általános iskolával kezdenék. A német vendégek máris ígéretet tettek arra, hogy rövid időn belül a német nyelvoktatást segítő segédeszközöké fognak küldeni. Szó lehe tánccsopotok, zenekarok, kul túrcscportok cseréjéről. A pécsváradiak máris át adtak egy meghívást: három száz éve, hogy 1689-ben i törökdúlás' után megérkezte Pécsváradra az első néme telepesek. Megemlékezésr hívják a régi pécsváradi né met családok tagjait és a tá volba szakadt rokonokat é vendégeket. A találkozc augusztus 15-én, Nagyboldog asszony napján, Pécsvárai búcsúja alkalmával rendezi meg. A közeli hónapokban pécsváradi delegáció fesz Iá togatást Külsheimbe. Sántha László
