Új Dunántúli Napló, 1990. május (1. évfolyam, 28-57. szám)

1990-05-02 / 28. szám

8 új Dunántúli napló 1990. május 2., szerda Ülläsfoglalas Pályát választani vagy leparkolni? ■ A tanácsok helyzete a politikai átmenet időszakában Az elmúlt időszak országos és helyi politikai eseményei azt mutatják, hogy már a tanácsok is a politizálás középpontjá­ba kerültek. Esetenként és helyenként erős kampány indult ellenük. Egyesek a választási küzdelemben úgy kívántak vok- sot szerezni, hogy a tanácsok és vezetőik ellen léptek fel. A Baranya Megyei Tanács elhatárolja magát azoktól, akik visz- szaéltek a bizalommal, vagy alkalmatlanok köztisztség betöl­tésére, ugyanakkor megengedhetetlennek* tartja az alaptalan vádaskodást, a köz szolgálatát tisztességesen ellátó tízezrek sommás elítélését s a félelemkeltést. Úgy ítéljük, ha a tanács, a helyi közigazgatás e légkörben lebénul, elbizonytalanodik, az átmeneti időszakban az ország kormányozhatóságának biztonságát veszélyezteti. Meggyőző­désünk, hogy az új önkormányzati törvény megalkotásáig a tanácsok és apparátusaik nyugodt és politikasemleges mű­ködését biztosítani kell, mert ez is záloga a békés átme­netnek. Egyesek nyíltan hirdetik, hogy a jövő önkormányzatainak alkalmazottai ismét politikai szempontok alapján kerülnek ki­választásra. Mi magunk abban hiszünk, hogy a kiválasztás alapja a szakértelem lesz. Olyan szakértelem, amely bizto­sítja az intézmények működését, amely odafigyel a közellá­tásra, amely biztosítja a települések fejlesztésének és fejlő­désének szakszerű követelményeit. Valljuk, hogy az ország lakosságának valóságos érdeke, hogy működő, feladatát megoldó, a társadalmi konfliktusok kezelésére képes közigazgatás működjön, ezért elutasítjuk mindazon megnyilvánulásokat, melyek megalapozatlanul ve­szélyeztetik a közigazgatás működőképességét. A népszavazás, majd a választások lebonyolításában köz­reműködő apparátusok bizonyították, hogy szakszerűen és részrehajlás mentesen képesek végrehajtani jelentős többlet- munkát igénylő feladataikat. A lassan megvalósuló deregulá­ció keretei között is képesek fokozott érzékenységgel, kultu­rált magatartással, emberséggel intézni a lakosság ügyeit. Ugyanakkor azt is érzik, hogy többször emberi tisztességüket és önérzetüket megsértik, s az esetenként erősödő támadá­sok miatt jogosan vélik, hogy munkájuk és közmegbecsülé­sük nem áll arányban egymással. Az erősen bürokratikus választási rendszer, a lakbértámo­gatósok végrehajtása, az újonnan bevezetett ápolási díj kö­rültekintő kiutalása, a közjogi ellátás kiszélesítése, a nép- számlálás mind olyan, új feladatot jelentettek, amelyeknek legtöbb helyen sem anyagi, sem személyi, sem szervezeti fel­tételei nem voltak meg, s a tanácsok azokat méqis megol­dották. Tudjuk, hogy a településeknek gazdákra, gazdaszemléletű valós önkoimányzatokra, szomszédjait, lakótársait szolgáló képviselőkre van szükség. Ilyenek nem kevés számban van­nak most is a tanácstestületekben és a tisztségviselők kö­zött. Ezek a tisztességes, becsületes emberek nem akarják átmenteni a hatalmukat, de tiltakoznak az ellen, hogy em­beri tisztességüket pillanatnyi politikai indulatoknak megfe­lelően megkérdőjelezzék. De félnek attól is, hogy helyükbe felelőtlenül ígérgető, a közösségért eddig soha nem tényke­dő, pillanatemberek váltják fel őket. Meggyőződésünk, hogy a közszolgálatban is - indulatmen­tesen, számot vetve a múlttal — a jövőt kell szolgálni. Pécs, 1990. április 23. Baranya Megyei Tanács Nem törvénysértés Az Új Dunántúli Napló 1990. április 25. számának 2. oldalán „Nem asszisztá­lunk" címmel interjú jelent meg a megyei tanács április 23-i ülésével kapcsolatban. Feladatomnak érzem és egyúttal hivatali kötelessé­gemnek is, hogy arról tájé­koztassam áz olvasót: a cikk utolsó nagybekezdésében a négy kft.-hez pénzeszközök át­csoportosítása kapcsán ügy­rendi és törvényességi szabá­lyokat nem sertett a testület. A Baranya Megyei Tanács Szervezeti és Működési Sza­bályzatának (SZMSZ) 9. pa­ragrafus a) pontja szerint a végrehajtó bizottság gyako­rolja, mint átadott jogkört a pénzeszközök átcsoportosítását a tanácstestület által jóvá­hagyott költségvetésen belül. Erre a lehetőségre a tanács- törvény 19. paragrafus (1) bekezdése ad módot, mely­nek alapján szabályozta így c tevékenységet a testület. Egyébként ugyanez a Szerve­zeti és Működési Szabályzat (4) 1985. (XII. 23.) T. sz. ren­delet módosításaként kiadott 12/1989. (IV. 10.) T. sz. IV. fejezet 31. paragrafus (5) be­kezdése tételesen felsorolja a minősített többség mint sza­vazati mód eseteit és ezek között a pénzeszközök átcso­portosítása vagy a tanács gazdasági társaságban való részvétele nem szerepel. Tekintettel arra, hogy a közzétett észrevétel a megyei testület működésének törvé­nyességét érinti, ezért köz­érdekű bejelentésnek minősül, kezdeményezem, hogy az ügy­rendi Bizottság a megyei ta­nács legközelebbi ülésén ér­demben vitassa meg a felté­telezett törvénysértést és a taiccs határozatban döntsön az eset jogi minősítéséről. Dr. Heim György osztályvezető Gyógyító cseppek a tengerben? Iskolapadok a pálya szélén? Leparkolni, továbbtanulni az­zal a reménnyel, hogy a pá­lyakezdés nehézségei (később majd megoldódnak, vagy szakmát választani, bízva időt­állóságáén, óbban, hogy majd jó eséllyel rajtol a m unka e rőpiaco n ? A beiskolázási szándékok és eredmények ez évi összesíté­se előtt, már most valószínű­nek látszik, hogy, a nyolcadik osztályból tovább nem jutók, a szakképzetlenek elhelyezke­dési lehetőségei tovább rom­lanak. Továbbra is jellemző a lányokat sújtó, szűkös szak­maválaszték, ha Baranyában történtek is lépések ennek a választéknak a bővítésére; el-. lentmondásos a szakközépis­kolai képzettség vállalati meg­ítélése, különösen, ha az adott szakmáén „olcsóbb”, nagyobb szakmai gyakorlattal érkező szakmunkást alkalmaz­hatnak; és nem utolsósorén nehéz a felsőoktatásé el nem jutó, szakképzetlen gim- nazisták~ helyzete is, hiszen csaknem bizonyos, hogy vala­milyen továbbképzési, átkép­zési forma — tehát tulajdon­képpen szakmaválasztás — előzi meg elhelyezkedésüket. Ha van erre egyáltalán — és az állandó lakhelyükön —esé­lyük, nem szólva az időnkénti szakmaváltás, illetve szakma­módosítás növekvő szüksé­géről. A demográfiai csúccsal az „életbe" kilépő . korosztályok­nak a növekedő munkanélkü­liséggel kell farkasszemet néz­niük, az oktatásügynek — túl az iskolarendszer elavulásán és saját infrastrukturális vál­ságán - pedig a gazdaság szerkezetváltásával kell szem­benéznie, anélkül, hogy an­nak jövője prognosztizálható lenne. Abban az elvben vala­mennyi szakember egyetért, hogy egy nyitottabb, szélesebb alapképzést adó, és többféle szakma, képzettség elsajátítá­sához alapokat adó iskola- rendszer felelne meg a jövő­nek. Érvek szólnak a 8 + 2 + 2-es és a 6+ 3 _+ 3-as forma mellett is — de a leg­fontosabb, hogy az iskolák és leendő iskolaalapítók bizonyos közösen elhatározott alapszer­kezeten túl ezeket a formá­ciókat alternatív iskolatípu­sokként értelmezzék és való­sítsák meg. Az alábbi néhány példa le­het, hogy csak néhány gyó gyító csepp a tengerben, a munkahelyekért vagy tovább­tanulásért kili ncselő'k árada­tában. Mindenesetre példái azoknak a törekvéseknek, amelyek a jelenlegi iskolaszer­kezetet megkérdőjelezik, lazít­ják, ösztönzést adnak új, élet­képes formák kialakítására. Mint arról már tavaly be­számoltunk, a KIOSZ 1984-től a fővárosban működő Okta­tási és Szakmafejlesztési Köz­pontja létrehozta vidéki ki- rendeltségeit a közelmúltban, így Szegeden, Miskolcon, Nyíregyházán, Székesfehérvá­hez az Átképzési alapból kap- jurtk pénzt. — Mekkora volt az érdek­lődés? — Tavaly az indított textil - és ruhaipari szakmában 88-an kezdték meg tanulmányaikat, most, májusban 39-en tesz­nek szakmunkásvizsgát. A bőr­díszművesek 33-an vannak, ők 1992-ben fognak végezni. Nyár­A pécsi Zipernovszky technikum tanműhelyének korszerű eszter- gaberendezése ron, Kaposváron, Békéscsa­bán és Pécsen is. A megyei kirendeltség már tavaly feb­ruártól helyben kezdhette meg tanfolyamok szervezését kis­ipari szakmákban, amelyre a szakmák sajátosságaitól füg­gően 17, 18, illetve 20 éves kortól jelentkezhettek. — Ez tulajdonképpen fel­nőttképzés - mondja Kovács Józselné kirendeltségvezető. — Azóta a különböző szakmák­ban — gumijavító, virágkészí­tő, filmnyomó stb. — ezren vé­geztek, de orrként adódott a kérdés, hogy mi lesz azokkal a nyolcadikosokkal, akik önhi­bájukon kívül maradnak szak­ma, munka, a továbbtanulás lehetősége nélkül? Akik a szó szoros értelmében az utcára kerülnek? A *7/88. MT szak­munkásképzésről, átképzésről szóló rendeletben vannak olyan kitételek, amelyek — hi­vatkozással a foglalkoztatás­politikai helyzetre - megen­gedik, hogy a nyolcadikat végzetteken is segítsünk, és sikerült kiharcolnunk, hogyeh­végétől, ősztől műanyag-fel­dolgozó, gumijavító osztályok in­dítását hirdetjük meg. A viszony­lag rövid képzési 'időre szóló tan­díj - 10—12 ezer forint - ma­gasnak tűnik, de ha arra gon­dolunk, hogy ezzel szakmá­hoz, és jó eséllyel majd állás­hoz jut a jelentkező, nem is tekinthetjük soknak. Vannak ajánlataink középiskolások szá­mára is. Új kezdeményezés a leg­fiatalabb pályakezdők, a vég­zett nyolcadikosok képzése a Kereskedelmi és Idegenforgal­mi Továbbképző Vállalat át­képző, szakmaszerző tanfolya­main is.- A munkaerőpiac nem a mi gondunk ugyan, de ki­mondottan pályakezdőknek in­díthattunk kétéves ABC-áru- ház-eladói tanfolyamot, és 'ugyanígy méteráru-, lakástex- tileladó-osztályt is — mondja Balaskó Istvánné, a tovább­képző vállalat pécsi kiren­deltségének vezetője. - Na­gyon sok gyereknek tudunk segíteni az ital- és * büféáru­eladó tanfolyam ímegszervezésé- vel is. Most, a pályaválasz­tás időszakában 31 -en jelent­keztek erre, ahol szülők ál­dozni tudtak a tandíjra; az egy évre számított átlag 7,5 ezer forintot ki tudják fizetni. A szakmaszerzés feltétele a 15. életév betöltése, egyévi szakmai gyakorlat a szakmun­kásvizsgáig, valamint az egészségügyi alkalmasság is. A gyerek diákigazolványt, 16 éves koráig a szülő családi pótlékot kap. A munkaközvetí­tővel, a vállalatokkal is igen jó a kapcsolatunk, lehetősé­geinket természetesen az ál­lások száma is behatárolják. Annyi mindenesetre tény, hogy a tavaly augusztus óta önállóan működő kirendeltség iránt igencsak megnőtt oz ér­deklődés. Az idegenforgalom, kereskedelem, a vendéglátó- ipar színvonalát szerető fel­nőtteknek szánt tanfolyamo­kon magas a fiatalok ará­nya, egyre többen tesznek nyelvtudást feltételező idegen- forgalmi szakvizsq&t — magá­tól értetődő a kapcsolatuk a TIT-tel is. Balaskó Istvánné szerint egyelőre nem jelentenek ki­hívást az iskolák, például a pécsi Kereskedelmi és Ven- déqlátóipari Szakmunkásképző számára, ahol o 400 helyre háromszor ennyien jelentkez­nek -; inkább kiegészítést mindannak, amelyhez a kö- töttebb oktatási formák nem képesek alkalmazkodni. A munkaügyi szolgáltató iroda pedig elsősorban érettségizet­tek számára aiánl önköltséges képzési lehetőségeket bank- tisztviselői, egészségügyi, szá­mítástechnikai szakmában. A humán szolgáltatásokkal és más formákkal együtt. Ez a szakmaválaszték nemcsak a vállalati igényeket tükrözi, hanem például azt a körül­ményt is, hogy a megye gim­náziumaiban az évente végző 1200 érettségizettnek csak a jó harmada lesz valamelyik felsőoktatási intézmény hall­gatója, mig a pálya szélén maradók, szakmával nem rendelkező gimnazisták több­sége lány. Tovább árnyalja - é* egyelőre, sajnos, sötétíti — c képet, hogy ma már az ipar szakmunkásképzők és a vál lalatck kapcsolata is befelhő södött. Például az 506. sz Elek Tamás Ipari Szakmun kásképző és BÁZIS viszonyárt gondolunk többek között merthogv bizonyos szakmák ra — új szakmunkásokra a építőiparnak most nincs szűk sége. De ez mór egy újabl téma lehetne. B. R. Te stiver községi kapcsolat Pécsvárad-Kiilshelm Testvérközségi kapcsolat van kialakulóban Pécsvárad és az NSZK-beli — Baden-Württem­berg tartományban lévő — Külsheim városka között. A napokban tett látogatást Pécs- vá radon egy ötfős küldött­ség Günter. Kuhn polgármes­ter vezetésével. A küldöttsé­get Kakas Sándor tanácsel­nök fogadta. A német ven­dégek megismerkedtek Pécs- váraddal, megtekintették a vá­rat, az általános iskolát, az óvodát, majd a katolikus templomot Mott János apát­plébános kalauzolásával. Részt vettek az általános iskolában egy órán, ahol né­met nyelven beszélgettek a tanulókkal. A vendégek meg­elégedéssel nyugtázták, hogy a gyerekek jól beszélik a né­metet. Egyik este a központi művelődési házban a pécsvá- radi német klub látta vendé­gül a küldöttséget. Énekszó­tól, harmonikazenétől volt hangos a terem, majd köz­vetlen beszélgetésekre került sor. Igazán nagy elismeréssel szóltak arról, hogy az iskolá­ban, az óvodában is tolmács nélkül tudtak szót váltani a gyermekekkel és a felnőttek­kel egyaránt. Örömükre szol­gált, hogy ezen a vidéken ápolják a német hagyomá­nyokol és a kultúrát. Nem titkolták azt sem, hogy meny­nyire szép és rendezett köz­séget ismertek meg Pécsvá- radban. A polgármester-helyettes — aki odahaza farmerként dol­gozik — elismeréssel szólt a Zengőalja Termelőszövetkezet­ben tett látogatásáról, ahol Walter Tivadar tsz-elnök mu­tatta be a szövetkezetét. Kü­lön is megragadta a vendé­gek figyelmét a korszerű tehe­nészet. Felkeresték Zengővárkonyt, rövid látogatást tettek Pécsett a Lenau-házban, megtekintet­ték a püspöki rezidenciát, ahol Mayer Mihály megyéspüspök fogadta a delegációt. A két település között a kapcsolat kiépítését szorgal­mazzák, szeretnék azt mielőbb hivatalosan is megteremteni. Az együttműködést több irány­ban célszerű kiépíteni, de az általános iskolával kezdenék. A német vendégek máris ígé­retet tettek arra, hogy rövid időn belül a német nyelvok­tatást segítő segédeszközöké fognak küldeni. Szó lehe tánccsopotok, zenekarok, kul túrcscportok cseréjéről. A pécsváradiak máris át adtak egy meghívást: három száz éve, hogy 1689-ben i törökdúlás' után megérkezte Pécsváradra az első néme telepesek. Megemlékezésr hívják a régi pécsváradi né met családok tagjait és a tá volba szakadt rokonokat é vendégeket. A találkozc augusztus 15-én, Nagyboldog asszony napján, Pécsvárai búcsúja alkalmával rendezi meg. A közeli hónapokban pécsváradi delegáció fesz Iá togatást Külsheimbe. Sántha László

Next

/
Oldalképek
Tartalom