Új Dunántúli Napló, 1990. május (1. évfolyam, 28-57. szám)
1990-05-31 / 57. szám
1990. májúi 31., csütörtök űi Dunántúli napló 9 Alkotmánymódosítás a rendszerváltás után Aláírásgyűjtés - csinnadratta nélkül A Szocialista Párt Pécs városi szervezete, mint már a sajtó és rádió rövid híreibői értesülhettek iróla, aláírásgyűjtést kezdeményezett anna'k érdekében, hogy a nép választhassa meg a köztársaság elnökét. Az aláírások gyűjtését csendben, kampányricsaj nélkül végezzük, hiszen nem célunk az érzelmek és indulatok felkorbácsolása. Mi nyugodt légkörben akarunk élni és politizálni. Mostani akciónk tulajdonképpen arro koncentrálódik, hogy fókuszba gyűjtsük mindazok akaratát, akik szerint a nép illetékes a köztársasági elnök megválasztásában. Az a vád, mely szerint egy népszavazás „kierőszakolásával'’ csak anyagi kárt okoznánk az országnak, nem állja meg a helyét. Ugyanis a köztórsosági elnök választását össze lehet kapcsolni az önkormányzati választásokkal. Eddigi tapasztalataink szerint igen sokan Írják aló íveinket olyanok, akik a választásokon nem a mi pártunkra szavaztok. Sokan elmondják, furcsának találják, hogy azok a pártok, melyek minden második mondatukban a népre és a demokráciára hivatkoznak, most a népet megkerülve pártpaktummal akarnak köztársasági elnököt állítani. MSZP Baranya Megyei Irodája Az FKgP megyei vezetőségének állásfoglalása Az alkotmánymódosítások a rendszerváltozás körüli politikai csatározások egyik elsődleges eszközévé váltak. A „régi" alkotmány toldozgatása, a- napi politikai érdekeknek és erőviszonyoknak alárendelt többszöri módosítása nem mélyítette az alkotmány és általában a jog iránti bizalmat, holott ez az érzés az Európához tartozást szimbolizáló jogállam mellőzhetetlen lélektani összetevője. A márciusi-áprilisi választások nyomán összeült új parlament lényeges kérdésekben ismét módosította az alkotmányt. Az elfogadás módja és körülményei az alkotmány- jogászok és a politika iránt érA válaszhoz az alkotmány módosításának körülményei a „nem"-et és az „igen"-t alátámasztó érveket egyaránt szolgáltatnak. Az aktuálpoliti- kai érdekek gyanúja mindenekelőtt abból táplálkozhat, hogy az alkotmánymódosítás lényege a két legerősebb parlamenti párt, az MDF és az SZDSZ minden bizonnyal valamennyi kívülálló számára VÁRATLAN POLITIKAI EGYEZSÉGE ALAPJÁN és annok megfelelően született meg. Az újra szabályozott tárgykörök alapján ezzel szemben az az érvelés látszik helyesnek, amely az alkotmánymódosítás időtállóságának szándéka mellett szól. A módosított alkotmányban szereplő új rendelkezések ÖSSZHANGBAN ALLANAK MINDKÉT PARTNAK A PROGRAMJAIKBAN MEGHIRDETETT ALKOTMÁNYOS ELVEKKEL. De talán még ennél is fontosabb, hogy a módosított alkotmányba egy sor rugalmas, nagyteherbírású és a változó politikai erőviszonyok között is működőképes szabályozás került Csők az államfői jogok és a kormány hatásköreinek bővülésével összefüggésben állítható, hogy a módositott alkotmány szerinti kormányzati rendszerben a parlament relatíve kisebb szerepet játszik. A korábbi 'helyzethez képest a parlamenti jogkörök alig módosultak, ám a kormányzás rendszerének szabályozásából mégis kiolvasható az az elv, hogy a PARLAMENT URALKODJON, DE NE KORMÁNYOZZON. Tevékenységének ez a kerete az egész 1949 utáni állapothoz képest fontos újdonság. A pártállami időszakában a parlament nemcsak a törvényhozásnak volt a szerve, hanem a legfőbb végrehajtás — azaz a kormányzás — jogai is megillették, mert az akkori alkotmány szerint az államhatalom teljességét birtokolta. A rendszerváltást közvetlenül megelőző időszakban pedig a politikai 'kényszer hozta úgy, Ihogy a parlament a Minisztertanács mellett a kormányzás mindennapi feladataival is foglalkozó szerv maradt. A parlamentbe még be nem került, de jelentős politikai erőt a hátuk mögött tudó pártok a parlamentre gyakorolt nyomással érvényesíthették az állam működésével kapcsolatos érdekeiket. Ez adott esetben nemcsak a törvényhozásra vonatkozott, hanem a végrehajtásra is, amely alól a saját politikai támaszát vesztett parlament nem vonhatta ki magát. Az alkotmánymódositással MOST EGYÉRTELMŰVÉ VÁLT A PARLAMENT KORMÁNYZÁSI JOGAINAK LEÉPÍTÉSE. Az államügyek folyamatosságának szervezése, ehhez a feltételek megteremtése nem a képviselőhöz dolga. Jól illusztrálja a deklődők egy részében kétséget ébreszt, hogy vajon nem pusztán pillanatnyi célszerűség áll-e az alkotmánymódosítás hátterében? Vajon a mostani alkotmánymódosítás közelebb visz-e egy hosszabb időre szóló, stabil alkotmány megteremtéséhez és hatalomgyakorlási rendszer kialakításához, avagy a politikai viszonyok változásaihoz holnap, holnapután ismét hozzá kell igazítani az alkotmányt? Jelentheti-e a mostani alkotmánymódosítás egy olyan korszak kezdetét, amelyben az alkotmányos rend mércét és keretet ad a politikai erők és folyamatok számára? bői a Minisztertanács tagjai kikerülnek. Ha erre nem volna lehetőség, megfelelő parlamenti támogatás hiányában a kormány nem láthatná el •feladatait, mert bármikor fenyegetné a leszavazás vagy a bukás veszélye. A módosított alkotmány kormányzati rendszerének tengelyében ezért a kormányt alkotó pártok koalíciója — mint többség — és A kormány hatalmának növekedésére mutat, hogy bizonyos keretek között a parlamenttől való függetlenedése Is elképzelhető az alkotmánymódosítás alapján. A kormány ugyanis egyetlen szálon: a miniszterelnök személyén keresztül kapcsolódik a parlamenthez. A kormány tagjainak kiválasztására a képviselőknek közvetlen befolyásuk nincs. A MINISZTERELNÖK SAJAT POLITIKAI SZEMPONTJAI SZERINT VESZI MAGA MELLÉ MINISZTERTÁRSAIT, s a válogatásban az a szempont vezérli, hogy kellően erős parlamenti többséget tudhasson az általa vezetett kormány mögött. A miniszterelnök tehát a kormányban nem primus inter pares — első az egyenlők között —, hanem a kormány vezetője, aki nemcsak meghatározhatja az egyes miniszterek tevékenységének fő politikai irányait, de aki mindenki mást megelőzően igényt tarthat kormánya tagjainak iránta való lojalitására. A KORMÁNYNAK EZ, A MINISZTERELNÖK POLITIKÁJA KÖRÜL KIALAKULÓ EGYSÉGE OLYAN LEHETŐSÉG, AMELYET 1949 ÓTA A MOSTANI ALKOTMÁNY TEREMTETT MEG ELŐSZÖR, s amely egység birtokában a kormány nemcsak hatékony partnere lehet a parlamentnek, hanem alkalmanként erős ellenfele is. Térmészetesen A KORMÁNY A PARLAMENT BIZALMÁBÓL Bár az államifői tisztség, a köztársasági elnök méltósága az elmúlt év őszétől a politikai küzdelmek homlokterében állott, és az azóta történt alkotmánymódosításokhoz képest a mostani módosítás tartalmazza számára a legszélesebb jogkört, a köztársasági elnök szerepe mégis a parlament és a kormány erőterében alakuló kapcsolatoknak alárendelt. A kormányzati rendszert az alkotmánymódosítás nem fejlesztette a valóságos hatalom- megosztás irányába, hanem megmaradt a parlamentaliz- mus keretei között. Az alkotmány módosítása ■szerint A KÖZTÁRSASÁGI EL- iNÖKÖT AZ ORSZÁGGYŰLÉS VÁLASZTJA. Az elnök így minden személyes és hivatali függetlensége ellenére mégiscsak inkább része annak a politikai klímának, amelyet az országgyűlés hordoz, s személyét illetően a parlamenti pártok hasonló elvek szerint állapodhatnak meg, mint a miniszterelnök esetében. Az a tény, hogy a parlament működésének időtartamára, azaz NÉGY ÉVRE VÁLASZTJA A KÖZTÁRSASÁG ELNÖKÉT, szintén arra enged következtetni, hogy az elnök jogállását az alkotmánymódosítás elég határozottan A PARLAMENT POLITIKAI ERŐVISZONYAIHOZ KÖTÖTTE. Az alkotmánymódosítás szerint a köztársasági elnök jogkörét a parlament és a kormány közötti közvetítés igémaga a kormány áll. A KORMÁNYZATI MODELL TEHÁT A VALÓSÁGBAN ANNAK ELLENÉRE KÉTPÓLUSÚ, HOGY HARMADIK ÖSSZETEVŐKÉNT A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK IS JELEN VAN BENNE. Ezzel az összefüggéssel megmagyarázható, hogy az ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁS A KORMÁNY POZÍCIÓJÁT JELENTŐSEN MEGERŐSÍTETTE. KORMÁNYOZ. A politikai bizalom azonban nem parcellázható fel az egyes kormánytagok között, hanem azt a miniszterelnök testesíti meg. A KORMÁNYTÓL VAGY BÁR- MELY MINISZTERTŐL CSAK A MINISZTERELNÖK MEGBUKTATÁSA ÚTJÁN LEHET A BIZALMAT MEGVONNI, a miniszter- elnök bukása azonban egyértelmű a kormány bukásával. A kormány felelősségével kapcsolatos politikai rizikó meglehetősen nagy, ezért a testület elég tág határok között biztonságban érezheti- magát a parlament politikai felelősségre vonásával szemben. Tovább növeli a kormány biztonságát, hogy AZ ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁS A KORMÁNY BUKÁSÁHOZ VEZETŐ BIZALMATLANSÁG KÉRDÉSÉT ON. KONSTRUKTÍV MÓDON SZABÁLYOZZA. Eszerint a miniszterelnököt — s személyén keresztül a kormányt — bizalmatlansági úton csak akkor lehet megbuktatni, ha a parlament egyszersmind az új miniszterelnök személyéről is dönteni tud. Ez a megoldás elkerülhetővé teszi az alkotmányos válság olyan fajtáit, amelyekben az országnak nincs kormánya, de a kormónymegbuktatásban kifejezésre jutó felelősségrevo- nás politikai terheit is annyira megnöveli, hogy a bukás :n- kább csak- jelképes fenyegetést jelent a miniszterelnök és kormánya számára. nyei alakítják. Ennek a legmarkánsabb formáját jelenti, hogy az együttműködés lehetetlenné válása esetén e helyzetnek a felszámolását elvégezheti; elnöki jogkör a parlament feloszlatásának joga. Ha a köztársasági elnök ezzel a lehetőséggel szabad belátása szerint vagy kevés megkötöttség alapján élhet, akkor jelentős politikai hatalommal rendelkező elnökről beszélhetünk. Az alkotmánymódosítás szerint AZ ELNÖK 'AKKOR GYAKOROLHATJA A iHAZFELOSZLATÁS JOGÁT, HA AZ ORSZÁGGYŰLÉS EGY ÉVEN BELÜL LEGALÁBB NÉGY ALKALOMMAL MEGVONTA A BIZALMAT A KORMÁNYTÓL vagy ha a miniszterelnöknek javasolt személyt negyven napon belül nem választja meg. Lényegében mindkét esetben arról van szó, hogy az ország- gyűlés nem tJd olyan kormányt felállítani, amellyel eredményesen és folyamatosan együttműködhetne. Ilyenkor a parlament feloszlatása utáni választásokon a választópolgároknak ismét — soron kívüli lehetőségük nyílik a parlament politikai összetételének meghatározására. A köztársasági elnök tehát a parlament és a kormány közötti kiegyenlített és harmonikus kapcsolat megteremtése érdekében az újrakezdés lehetősége előtt is megnyithatja az utat. Dr. Takács Albert, Állam- és Jogtudományi Intézet Az Új Dunántúli Napló május 19-i (szombati) számában megjelent „TESZÖV-aggodal- mak a földtörvénytervezetről" című írással kapcsolatban a Független Kisgazdapárt megyei vezetése az alábbi állásfoglalást alakította ki. Az írásból kitűnik: a TESZÖV nem tud azonosulni az FKgP-nak a tulajdonviszonyok helyreállítását célzó programjával. Nyomatékkai és sokadszor hangsúlyozzuk: földtulajdon-rendezés (és nem földosztás!) nélkül ma piacgazdaságot nem lehet elképzelni. Csak a tulajdonjog visz- szoállítósa hozhat igazi versenyt a mezőgazdaságban és az arra épülő élelmiszeriparban. Ez országos érdek: a munkaigényes kultúrák elterjedését és az exportalap bővülését eredményezi. A TESZÖV-véleménnyel el' lentétben az FKgP megyei vezetése — nem úgy lótia, hogy a mezőgazdasáa kísérlet színterévé válna. Eqyéb tulajdonokhoz képest éppen a föld- tulajdon rendezése o viszonylag leqegyszerűbb. Ma már az agrárszféra jelenlegi vezetői is látják, hogy az állattenyésztésnek eqyértelműen magánkézbe kell kerülnie. Ez már önmaqában is iaazolia a tulajdonreform szükségességét: egyik lehetséges útja a A Magyar Nemzetőrök Köre felhívja mindazok figyelmét, akik a köz ügyei iránt érdeklődnek, szívükön viselik az ország, a nép jövőjének sorsát, hogy JELENTKEZZENEK soraiba! Az MNK a lehetőségekhez képest „nem politizáló" szervezet, de 10 millió polgártársunk érdekeit hivatott képviselni, elhqtárolva magát a pártharcoktól és politikai torzsalkodásokról. A Nemzetőr Kör testületileg csatlakozott a Bűnmegelőzési Az MDF mohácsi szervezete újra követelte a Lenin-szobor eltávolítását a múlt heti vb"- ülésen. Az ülésen résztvevő vb-tagok újra nem döntöttek, mondván, legyen ez a „szo- borkérdés" az új helyhatóság ügye. magánvállalkozásnak, összetevője a stabil áru- és élelmiszerpiac kialakításának. A TESZÖV véleménye szerint veszélyben a háztáji. Az FKgP programjának ilyen megközelítése kimeríti a hamis manipulálás fogalmát. Ma a volt MÉM adatai szerint is a művelt területeknek 26-28 százaléka nevesithetet- len tulajdonú. Ez bő lehetőséget teremt művelésre bocsátásra — a faluközösségi tulajdonból. Hogy a termelő- szövetkezetektől hányán viszik ki a földjüket, a vállalkozási kedvtől és lehetőségektől függ. Az első időkben elenyésző aránnyal lehet számolni. Az FKgP baranyai vezetőségének véleménye szerint nem valószínű, hogy e fellépésével a TESZÖV elhitetheti magáról: ő lesz a parasztság mentőöve. Ennek ellenkezőjét bizonyította eddtqi működési ideje alatt, nemcsak személyekre, de eqész falvakra vetítve. Ügy tűnik inkább, ez a félrevezető akcióia elsősorban saját Dri- viléaiumainak megmentését célozza, ténveket torzítva el. A vidékkel szemben ezt felelőtlen oolitikai fellépésnek mi- nősítiük. A Független Kisqazdaaárt megyei vezetése és Vagyonvédelmi Egyesülethez, amely a rendőri szervek aktív támogatásával segíti a közbiztonság és a rend fenntartását. Jelentkezhet minden 18. életévet betöltött, hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkező személy nemre, korra, faji, nemzetiségi, felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül. A jelentkezéseket hétfőtől szombatig 17—20 óra között a 27-249-es telefonon vá rjuk. A Nemzetőr Kör elnöksége Az MDF tagsága úgy döntött: tartózkodik mindenféle erőszakos cselekménytől, szo- bordöntögetéstől. A szobor e búcsúzó tanácstestület „bizonyítványaként” álljon ott helyén a helyhatósági választásokig. Winternitz Ferenc Az HDF és az SZDSZ váratlan egyezsége be, a stabil intézmények megteremtésének igényével. Az alkotmány mostani módosításának középpontjában a kormányzati rendszer alapelemei: az országgyűlés, a köz- társasági elnök és a Minisztertanács működésének, illetve jogköreinek átalakítása áll. Az új rendszer logikája arra a megfontolásra épül, hogy a többpártrendszer bonyolult és változékony politikai viszonyainak kifejezésére olyan kormányzati mechanizmus alkalmas, amelyet sokrétű kapcsolatok fűznek össze, és amelynek politikai érzékenységét egyes elemeinek nagyfokú önállósága biztosítja. Ez a kormányzati rendszer akkor működőképes, ha a jogilag rendelkezésre álló hatalom arányosan van elosztva. Az arányosság kívánatosnak tartott mértékét az alkotmánymódosítás elsősorban azzal teremti meg, hogy a kormányzati rendszeren belül a köztársasági elnök és a kormány jogkörét szélesíti. helyzetet, hogy a parlament a Minisztertanács működésére nem gyakorolhat többé befolyást azzal, hogy a kormány egyes tagjait megválasztja. Szerepének súlypontja arra helyeződik, hogy utólag ellenőrzést végez, a végrehajtással kapcsolatos konkrét jogosítványai azonban nincsenek. Törvényhozó jogait az alkotmánymódosítás nem érintette. Elvileg tehát a PARLAMENT ■TOVÁBBRA IS JOGOSULT BÁRMILYEN KÉRDÉSBEN TÖRVÉNYT ALKOTNI. Az alkotmánymódosítás változtatott viszont a törvényalkotás formaságain azzal, hogy az 1989- ■ben bevezetett ún. alkotmányerejű törvények kategóriáját megszüntette. A csak az ösz- szes képviselő kétharmadának szavazatával elfogadható alkotmányerejű törvény ugyanis könnyen idézhetett volna elő olyan helyzetet, amelyben valamilyen döntés egyáltalán nem született meg, mert képviselők között az adott kérdésben ilyen mértékű egyetértés nem teremthető meg. A módosított alkotmány is ismeri a minősített többséggel elfogadandó törvények kategóriáját, de A KÉTHARMADOS TÖBBSÉG MOST MAR CSAK A JELENLEVŐ KÉPVISELŐKHÖZ VALÓ VISZONYÍTÁST JELENTI. Egyébként az ilyen törvényekkel érintett szabályozási tárgyak száma is csökkent. Ez nyilvánvalóan növeli a parlament döntési képességét és döntési szabadságát, mert nem terheli lépten-nyomon a kompromisszumkötés kényszere. ■Az új parlament a pártok képviseletére és azok működésére épülő parlament. A parlament ■mozgásszabadsága ezért mindenekelőtt és alapvetően azoknak a pártoknak az akció- képességét szolgálja, amelyekA kormány és a miniszterelnök egysége Milyen hatalommal rendelkezik az elnök? Nemzetőr Kör Várják a jelentkezőket Álljon ott a helyén A parlament új szerepe Rendezés - nem osztás!
