Új Dunántúli Napló, 1990. május (1. évfolyam, 28-57. szám)

1990-05-31 / 57. szám

1990. májúi 31., csütörtök űi Dunántúli napló 9 Alkotmánymódosítás a rendszerváltás után Aláírásgyűjtés - csinnadratta nélkül A Szocialista Párt Pécs városi szervezete, mint már a sajtó és rádió rövid híreibői értesülhettek iróla, aláírásgyűjtést kez­deményezett anna'k érdekében, hogy a nép választhassa meg a köztársaság elnökét. Az aláírások gyűjtését csendben, kampányricsaj nélkül vé­gezzük, hiszen nem célunk az érzelmek és indulatok felkorbá­csolása. Mi nyugodt légkörben akarunk élni és politizálni. Mostani akciónk tulajdonképpen arro koncentrálódik, hogy fó­kuszba gyűjtsük mindazok akaratát, akik szerint a nép illeté­kes a köztársasági elnök megválasztásában. Az a vád, mely szerint egy népszavazás „kierőszakolásával'’ csak anyagi kárt okoznánk az országnak, nem állja meg a he­lyét. Ugyanis a köztórsosági elnök választását össze lehet kap­csolni az önkormányzati választásokkal. Eddigi tapasztalataink szerint igen sokan Írják aló íveinket olyanok, akik a választásokon nem a mi pártunkra szavaztok. Sokan elmondják, furcsának találják, hogy azok a pártok, me­lyek minden második mondatukban a népre és a demokráciá­ra hivatkoznak, most a népet megkerülve pártpaktummal akar­nak köztársasági elnököt állítani. MSZP Baranya Megyei Irodája Az FKgP megyei vezetőségének állásfoglalása Az alkotmánymódosítások a rendszerváltozás körüli politi­kai csatározások egyik elsőd­leges eszközévé váltak. A „ré­gi" alkotmány toldozgatása, a- napi politikai érdekeknek és erőviszonyoknak alárendelt többszöri módosítása nem mé­lyítette az alkotmány és álta­lában a jog iránti bizalmat, holott ez az érzés az Európá­hoz tartozást szimbolizáló jog­állam mellőzhetetlen lélektani összetevője. A márciusi-áprilisi választások nyomán összeült új parlament lényeges kérdések­ben ismét módosította az al­kotmányt. Az elfogadás módja és körülményei az alkotmány- jogászok és a politika iránt ér­A válaszhoz az alkotmány módosításának körülményei a „nem"-et és az „igen"-t alá­támasztó érveket egyaránt szolgáltatnak. Az aktuálpoliti- kai érdekek gyanúja minde­nekelőtt abból táplálkozhat, hogy az alkotmánymódosítás lényege a két legerősebb par­lamenti párt, az MDF és az SZDSZ minden bizonnyal va­lamennyi kívülálló számára VÁRATLAN POLITIKAI EGYEZ­SÉGE ALAPJÁN és annok meg­felelően született meg. Az újra szabályozott tárgykörök alap­ján ezzel szemben az az érve­lés látszik helyesnek, amely az alkotmánymódosítás időtállósá­gának szándéka mellett szól. A módosított alkotmányban szereplő új rendelkezések ÖSSZHANGBAN ALLANAK MINDKÉT PARTNAK A PROG­RAMJAIKBAN MEGHIRDETETT ALKOTMÁNYOS ELVEKKEL. De talán még ennél is fontosabb, hogy a módosított alkotmány­ba egy sor rugalmas, nagyte­herbírású és a változó politi­kai erőviszonyok között is mű­ködőképes szabályozás került Csők az államfői jogok és a kormány hatásköreinek bő­vülésével összefüggésben állít­ható, hogy a módositott alkot­mány szerinti kormányzati rendszerben a parlament rela­tíve kisebb szerepet játszik. A korábbi 'helyzethez képest a parlamenti jogkörök alig mó­dosultak, ám a kormányzás rendszerének szabályozásából mégis kiolvasható az az elv, hogy a PARLAMENT URAL­KODJON, DE NE KORMÁ­NYOZZON. Tevékenységének ez a kerete az egész 1949 utáni állapothoz képest fontos újdonság. A pártállami idő­szakában a parlament nem­csak a törvényhozásnak volt a szerve, hanem a legfőbb végrehajtás — azaz a kormány­zás — jogai is megillették, mert az akkori alkotmány sze­rint az államhatalom teljessé­gét birtokolta. A rendszervál­tást közvetlenül megelőző idő­szakban pedig a politikai 'kényszer hozta úgy, Ihogy a parlament a Minisztertanács mellett a kormányzás minden­napi feladataival is foglalkozó szerv maradt. A parlamentbe még be nem került, de jelen­tős politikai erőt a hátuk mö­gött tudó pártok a parlament­re gyakorolt nyomással érvé­nyesíthették az állam működé­sével kapcsolatos érdekeiket. Ez adott esetben nemcsak a törvényhozásra vonatkozott, ha­nem a végrehajtásra is, amely alól a saját politikai támaszát vesztett parlament nem von­hatta ki magát. Az alkotmánymódositással MOST EGYÉRTELMŰVÉ VÁLT A PARLAMENT KORMÁNYZÁSI JOGAINAK LEÉPÍTÉSE. Az ál­lamügyek folyamatosságának szervezése, ehhez a feltételek megteremtése nem a képvise­lőhöz dolga. Jól illusztrálja a deklődők egy részében kétsé­get ébreszt, hogy vajon nem pusztán pillanatnyi célszerűség áll-e az alkotmánymódosítás hátterében? Vajon a mostani alkotmánymódosítás közelebb visz-e egy hosszabb időre szóló, stabil alkotmány megte­remtéséhez és hatalomgyakor­lási rendszer kialakításához, avagy a politikai viszonyok vál­tozásaihoz holnap, holnapután ismét hozzá kell igazítani az alkotmányt? Jelentheti-e a mostani alkotmánymódosítás egy olyan korszak kezdetét, amelyben az alkotmányos rend mércét és keretet ad a politi­kai erők és folyamatok számá­ra? bői a Minisztertanács tagjai kikerülnek. Ha erre nem vol­na lehetőség, megfelelő par­lamenti támogatás hiányában a kormány nem láthatná el •feladatait, mert bármikor fe­nyegetné a leszavazás vagy a bukás veszélye. A módosított alkotmány kormányzati rend­szerének tengelyében ezért a kormányt alkotó pártok koalí­ciója — mint többség — és A kormány hatalmának nö­vekedésére mutat, hogy bizo­nyos keretek között a parla­menttől való függetlenedése Is elképzelhető az alkotmánymó­dosítás alapján. A kormány ugyanis egyetlen szálon: a mi­niszterelnök személyén keresz­tül kapcsolódik a parlament­hez. A kormány tagjainak ki­választására a képviselőknek közvetlen befolyásuk nincs. A MINISZTERELNÖK SAJAT PO­LITIKAI SZEMPONTJAI SZERINT VESZI MAGA MELLÉ MINISZ­TERTÁRSAIT, s a válogatásban az a szempont vezérli, hogy kellően erős parlamenti több­séget tudhasson az általa ve­zetett kormány mögött. A miniszterelnök tehát a kormányban nem primus inter pares — első az egyenlők kö­zött —, hanem a kormány ve­zetője, aki nemcsak meghatá­rozhatja az egyes miniszterek tevékenységének fő politikai irányait, de aki mindenki mást megelőzően igényt tarthat kor­mánya tagjainak iránta való lojalitására. A KORMÁNYNAK EZ, A MINISZTERELNÖK POLI­TIKÁJA KÖRÜL KIALAKULÓ EGYSÉGE OLYAN LEHETŐSÉG, AMELYET 1949 ÓTA A MOS­TANI ALKOTMÁNY TEREMTETT MEG ELŐSZÖR, s amely egy­ség birtokában a kormány nemcsak hatékony partnere le­het a parlamentnek, hanem alkalmanként erős ellenfele is. Térmészetesen A KORMÁNY A PARLAMENT BIZALMÁBÓL Bár az államifői tisztség, a köztársasági elnök méltósága az elmúlt év őszétől a politi­kai küzdelmek homlokterében állott, és az azóta történt al­kotmánymódosításokhoz képest a mostani módosítás tartal­mazza számára a legszélesebb jogkört, a köztársasági elnök szerepe mégis a parlament és a kormány erőterében alakuló kapcsolatoknak alárendelt. A kormányzati rendszert az al­kotmánymódosítás nem fejlesz­tette a valóságos hatalom- megosztás irányába, hanem megmaradt a parlamentaliz- mus keretei között. Az alkotmány módosítása ■szerint A KÖZTÁRSASÁGI EL- iNÖKÖT AZ ORSZÁGGYŰLÉS VÁLASZTJA. Az elnök így minden szemé­lyes és hivatali függetlensége ellenére mégiscsak inkább ré­sze annak a politikai klímá­nak, amelyet az országgyűlés hordoz, s személyét illetően a parlamenti pártok hasonló el­vek szerint állapodhatnak meg, mint a miniszterelnök eseté­ben. Az a tény, hogy a parla­ment működésének időtarta­mára, azaz NÉGY ÉVRE VÁ­LASZTJA A KÖZTÁRSASÁG EL­NÖKÉT, szintén arra enged következtetni, hogy az elnök jogállását az alkotmánymódo­sítás elég határozottan A PAR­LAMENT POLITIKAI ERŐVI­SZONYAIHOZ KÖTÖTTE. Az alkotmánymódosítás sze­rint a köztársasági elnök jog­körét a parlament és a kor­mány közötti közvetítés igé­maga a kormány áll. A KOR­MÁNYZATI MODELL TEHÁT A VALÓSÁGBAN ANNAK ELLE­NÉRE KÉTPÓLUSÚ, HOGY HARMADIK ÖSSZETEVŐKÉNT A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK IS JE­LEN VAN BENNE. Ezzel az összefüggéssel megmagyaráz­ható, hogy az ALKOTMÁNY­MÓDOSÍTÁS A KORMÁNY PO­ZÍCIÓJÁT JELENTŐSEN MEG­ERŐSÍTETTE. KORMÁNYOZ. A politikai bi­zalom azonban nem parcel­lázható fel az egyes kormány­tagok között, hanem azt a miniszterelnök testesíti meg. A KORMÁNYTÓL VAGY BÁR- MELY MINISZTERTŐL CSAK A MINISZTERELNÖK MEGBUKTA­TÁSA ÚTJÁN LEHET A BIZAL­MAT MEGVONNI, a miniszter- elnök bukása azonban egyér­telmű a kormány bukásával. A kormány felelősségével kapcso­latos politikai rizikó meglehe­tősen nagy, ezért a testület elég tág határok között biz­tonságban érezheti- magát a parlament politikai felelősség­re vonásával szemben. Tovább növeli a kormány biztonságát, hogy AZ ALKOTMÁNYMÓDO­SÍTÁS A KORMÁNY BUKÁSÁ­HOZ VEZETŐ BIZALMATLAN­SÁG KÉRDÉSÉT ON. KONST­RUKTÍV MÓDON SZABÁLYOZ­ZA. Eszerint a miniszterelnö­köt — s személyén keresztül a kormányt — bizalmatlansági úton csak akkor lehet meg­buktatni, ha a parlament egy­szersmind az új miniszterelnök személyéről is dönteni tud. Ez a megoldás elkerülhetővé te­szi az alkotmányos válság olyan fajtáit, amelyekben az országnak nincs kormánya, de a kormónymegbuktatásban ki­fejezésre jutó felelősségrevo- nás politikai terheit is annyira megnöveli, hogy a bukás :n- kább csak- jelképes fenyege­tést jelent a miniszterelnök és kormánya számára. nyei alakítják. Ennek a leg­markánsabb formáját jelenti, hogy az együttműködés lehe­tetlenné válása esetén e hely­zetnek a felszámolását elvé­gezheti; elnöki jogkör a par­lament feloszlatásának joga. Ha a köztársasági elnök ezzel a lehetőséggel szabad belá­tása szerint vagy kevés meg­kötöttség alapján élhet, akkor jelentős politikai hatalommal rendelkező elnökről beszélhe­tünk. Az alkotmánymódosítás szerint AZ ELNÖK 'AKKOR GYAKOROLHATJA A iHAZFEL­OSZLATÁS JOGÁT, HA AZ OR­SZÁGGYŰLÉS EGY ÉVEN BE­LÜL LEGALÁBB NÉGY ALKA­LOMMAL MEGVONTA A BI­ZALMAT A KORMÁNYTÓL vagy ha a miniszterelnöknek javasolt személyt negyven na­pon belül nem választja meg. Lényegében mindkét esetben arról van szó, hogy az ország- gyűlés nem tJd olyan kor­mányt felállítani, amellyel eredményesen és folyamatosan együttműködhetne. Ilyenkor a parlament feloszlatása utáni választásokon a választópolgá­roknak ismét — soron kívüli le­hetőségük nyílik a parlament politikai összetételének meg­határozására. A köztársasági elnök tehát a parlament és a kormány közötti kiegyenlített és harmonikus kapcsolat megte­remtése érdekében az újrakez­dés lehetősége előtt is meg­nyithatja az utat. Dr. Takács Albert, Állam- és Jogtudományi Intézet Az Új Dunántúli Napló má­jus 19-i (szombati) számában megjelent „TESZÖV-aggodal- mak a földtörvénytervezetről" című írással kapcsolatban a Független Kisgazdapárt me­gyei vezetése az alábbi ál­lásfoglalást alakította ki. Az írásból kitűnik: a TESZÖV nem tud azonosulni az FKgP-nak a tulajdonviszo­nyok helyreállítását célzó programjával. Nyomatékkai és sokadszor hangsúlyozzuk: földtulajdon-rendezés (és nem földosztás!) nélkül ma piac­gazdaságot nem lehet elkép­zelni. Csak a tulajdonjog visz- szoállítósa hozhat igazi ver­senyt a mezőgazdaságban és az arra épülő élelmiszeripar­ban. Ez országos érdek: a munkaigényes kultúrák elter­jedését és az exportalap bő­vülését eredményezi. A TESZÖV-véleménnyel el' lentétben az FKgP megyei ve­zetése — nem úgy lótia, hogy a mezőgazdasáa kísérlet szín­terévé válna. Eqyéb tulajdo­nokhoz képest éppen a föld- tulajdon rendezése o viszony­lag leqegyszerűbb. Ma már az agrárszféra jelenlegi veze­tői is látják, hogy az állatte­nyésztésnek eqyértelműen ma­gánkézbe kell kerülnie. Ez már önmaqában is iaazolia a tulajdonreform szükségessé­gét: egyik lehetséges útja a A Magyar Nemzetőrök Kö­re felhívja mindazok figyel­mét, akik a köz ügyei iránt érdeklődnek, szívükön viselik az ország, a nép jövőjének sorsát, hogy JELENTKEZZENEK soraiba! Az MNK a lehetőségekhez képest „nem politizáló" szer­vezet, de 10 millió polgártár­sunk érdekeit hivatott képvi­selni, elhqtárolva magát a pártharcoktól és politikai torzsalkodásokról. A Nemzetőr Kör testületileg csatlakozott a Bűnmegelőzési Az MDF mohácsi szervezete újra követelte a Lenin-szobor eltávolítását a múlt heti vb"- ülésen. Az ülésen résztvevő vb-tagok újra nem döntöttek, mondván, legyen ez a „szo- borkérdés" az új helyhatóság ügye. magánvállalkozásnak, össze­tevője a stabil áru- és élel­miszerpiac kialakításának. A TESZÖV véleménye sze­rint veszélyben a háztáji. Az FKgP programjának ilyen megközelítése kimeríti a ha­mis manipulálás fogalmát. Ma a volt MÉM adatai sze­rint is a művelt területeknek 26-28 százaléka nevesithetet- len tulajdonú. Ez bő le­hetőséget teremt művelésre bocsátásra — a faluközösségi tulajdonból. Hogy a termelő- szövetkezetektől hányán vi­szik ki a földjüket, a vállal­kozási kedvtől és lehetőségek­től függ. Az első időkben elenyésző aránnyal lehet számolni. Az FKgP baranyai vezetősé­gének véleménye szerint nem valószínű, hogy e fellépésével a TESZÖV elhitetheti magáról: ő lesz a parasztság mentőöve. Ennek ellenkezőjét bizonyította eddtqi működési ideje alatt, nemcsak személyekre, de eqész falvakra vetítve. Ügy tűnik inkább, ez a félrevezető akcióia elsősorban saját Dri- viléaiumainak megmentését célozza, ténveket torzítva el. A vidékkel szemben ezt fele­lőtlen oolitikai fellépésnek mi- nősítiük. A Független Kisqazdaaárt megyei vezetése és Vagyonvédelmi Egyesület­hez, amely a rendőri szervek aktív támogatásával segíti a közbiztonság és a rend fenn­tartását. Jelentkezhet minden 18. életévet betöltött, hatósági er­kölcsi bizonyítvánnyal rendel­kező személy nemre, korra, faji, nemzetiségi, felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül. A jelentkezéseket hét­főtől szombatig 17—20 óra között a 27-249-es telefonon vá rjuk. A Nemzetőr Kör elnöksége Az MDF tagsága úgy dön­tött: tartózkodik mindenféle erőszakos cselekménytől, szo- bordöntögetéstől. A szobor e búcsúzó tanácstestület „bizo­nyítványaként” álljon ott he­lyén a helyhatósági válasz­tásokig. Winternitz Ferenc Az HDF és az SZDSZ váratlan egyezsége be, a stabil intézmények meg­teremtésének igényével. Az alkotmány mostani mó­dosításának középpontjában a kormányzati rendszer alapele­mei: az országgyűlés, a köz- társasági elnök és a Minisz­tertanács működésének, illetve jogköreinek átalakítása áll. Az új rendszer logikája arra a megfontolásra épül, hogy a többpártrendszer bonyolult és változékony politikai viszonyai­nak kifejezésére olyan kor­mányzati mechanizmus alkal­mas, amelyet sokrétű kapcso­latok fűznek össze, és amely­nek politikai érzékenységét egyes elemeinek nagyfokú ön­állósága biztosítja. Ez a kor­mányzati rendszer akkor mű­ködőképes, ha a jogilag ren­delkezésre álló hatalom ará­nyosan van elosztva. Az ará­nyosság kívánatosnak tartott mértékét az alkotmánymódosí­tás elsősorban azzal teremti meg, hogy a kormányzati rend­szeren belül a köztársasági el­nök és a kormány jogkörét szélesíti. helyzetet, hogy a parlament a Minisztertanács működésére nem gyakorolhat többé befo­lyást azzal, hogy a kormány egyes tagjait megválasztja. Szerepének súlypontja arra helyeződik, hogy utólag ellen­őrzést végez, a végrehajtással kapcsolatos konkrét jogosít­ványai azonban nincsenek. Törvényhozó jogait az alkot­mánymódosítás nem érintette. Elvileg tehát a PARLAMENT ■TOVÁBBRA IS JOGOSULT BÁR­MILYEN KÉRDÉSBEN TÖR­VÉNYT ALKOTNI. Az alkot­mánymódosítás változtatott vi­szont a törvényalkotás forma­ságain azzal, hogy az 1989- ■ben bevezetett ún. alkotmány­erejű törvények kategóriáját megszüntette. A csak az ösz- szes képviselő kétharmadának szavazatával elfogadható al­kotmányerejű törvény ugyanis könnyen idézhetett volna elő olyan helyzetet, amelyben va­lamilyen döntés egyáltalán nem született meg, mert kép­viselők között az adott kérdés­ben ilyen mértékű egyetértés nem teremthető meg. A mó­dosított alkotmány is ismeri a minősített többséggel elfoga­dandó törvények kategóriáját, de A KÉTHARMADOS TÖBB­SÉG MOST MAR CSAK A JE­LENLEVŐ KÉPVISELŐKHÖZ VA­LÓ VISZONYÍTÁST JELENTI. Egyébként az ilyen törvé­nyekkel érintett szabályozási tárgyak száma is csökkent. Ez nyilvánvalóan növeli a parla­ment döntési képességét és döntési szabadságát, mert nem terheli lépten-nyomon a kompromisszumkötés kényszere. ■Az új parlament a pártok kép­viseletére és azok működésére épülő parlament. A parlament ■mozgásszabadsága ezért min­denekelőtt és alapvetően azoknak a pártoknak az akció- képességét szolgálja, amelyek­A kormány és a miniszterelnök egysége Milyen hatalommal rendelkezik az elnök? Nemzetőr Kör Várják a jelentkezőket Álljon ott a helyén A parlament új szerepe Rendezés - nem osztás!

Next

/
Oldalképek
Tartalom