Új Dunántúli Napló, 1990. május (1. évfolyam, 28-57. szám)

1990-05-30 / 56. szám

1990. május 30., szerda ai Dunántúli ngpio 5 A földkérdésről is tárgyal ma az Országgyűlés Heten: örUköe fogok Évadvégi mérleg a színházban Javul a szakmai visszhang, növekszik a közönség érdeklődése - A pápa drámájának bemutatójára készülnek Ketten azok közül, akiket örökös tagjává fogadott a színház: Marczis Demeter és Mester István Szundi György felvétele (Folytatás az 1. oldalról) lettek tsz-tagok), a nyugdíja­sokat '(a háztáji jövője a kö­zös tulajdon megszüntetésével megpecsételődik), a Horto­bágyid felépítetteket, a kila- koltatoftakat, mindazokat, aki­ket 1947 előtt ért jogsérelem — utódaik hogyan juthatnak földhöz, ha gazdálkodni akar­nak? A -Független Kisgazda, Földmunkás- és Polgári Párt megyei irodájában jelenleg egy darab földigénylési nyom­tatvány sincs, mind a ífélezret elvitték a földet visszakapni akarók. Egyelőre mindez adat­gyűjtés, de az igénylő már a hasznosításról is nyilatkozik, például ilyent: „fokozatosan családi művelésbe venni több év alatt, esetleg szövetkezeti módon, ha lesz hitel!”. A tulajdonrendezési kérdés­körből a földtulajdonlás fog­lalkoztatja leginkább az em­bereket, hiszen akár városban él valaki, akár vidéken, vala­milyen rokonsági vonalról szin­te minden magyar állampol­gár érdekelt. Az ellendi Schubert lános nem várta meg az új földtör­vény megalkotását, hanem élt azzal a lehetőséggel, ami ez évtől már adott: a tsz-tag a nevén lévő földdel szabadon rendelkezhet, azaz kiveheti, bérbe adhatja, eladhatja. Az édesapja által bevitt föld el­lenében tíz hektárt kivett a körösből, most május elején, kissé késve, mert előbb össze kellett szednie a pénzt, hogy megfizesse a tiz hektárra az őszi mélyszántás, a tárcsázás, a simitózás tsz által számitott diját. Mondja, hogy a berkes- diek jobban jártak, oda ke­vesebb költség jutott (neki ki­lencezer fölött kellett fizetnie hektáronként). S vita volt azon is a bogádi tsz-szel, hogy he­lyileg hol kapja meg a tiz hektárt. Mindezek ellenére re­méli, hogy a tsz-szel — ahol közel három évtizedet eltöltött lovaskocsin, traktoron, vezetett Megindult a rendszeres lé­giközlekedés Kaposvár és Bu­dapest között. Az első menet- rendszerű gép kedden reggel, nem sokkal 8 óra után érke­zett Budaörsről a kaposújlaki repülőtérre, s 8 óra 50 perc­kor indult vissza a főváros felé. A Repülőgépes Szolgálat — a volt MÉM RSZ - saját vál­lalkozásban, egyelőre kísérle­ti jelleggel minden kedden és buszt, teherautót, és egy ide­je tagként otthon gazdálko­dott — jó kapcsolata lesz, s megegyeznek a kombájnozás- bon, szárítósban. Idén csak kukoricát vetett, jövőre mór lucernát, búzát, árpát is fog, ment mindez kell az állatok takarmányozásához, a tsz-szel szerződött tejtermelésre és bi- kahízlalásra. Nyolcadikos fia mezőgazdasági gépszerelő-ta­nulónak megy, Így lesz aki majd gondozza a traktort, a gépeket, az eszközöket. Ha kell a segítség, jön a veje is, valamint a hasonló kisgazdák. Schubert János nem elkesere­dett, biztos abban, hogy meg­élnek az állattartásból, föld­művelésből. Csak annyit jegy­zett meg elgondolkodva, „ha az apám élne, el sem hinné, ’hogy mindez lehetséges”. (Édesapja az egykori ellendi kis tsz elnöke volt, majd a szomszéd faluban a fűrész­üzem vezetője.) Bugát íász/ó, a bogádi tsz elnöke elmondta, hogy az öt­ezer hektáros szántóból eddig mindössze harminckét hektárt vettek ki a tulajdonosok, az ellendi Schubert Jánoson kívül még a berkesdi Telkes István, ők maguk művelik a területet, de van még három másik sze­mély is, akik azonban bérbe adták a visszakapott földjüket. Ma az Országgyűlés múlt hétre összehívott ülése folyta­tódik, s többször szóba kerül majd a föld (a napirend sze­rint). Somogy megyében fel­vetődött az a gondolat, hogy a termelőszövetkezetek de­monstrációt szervernek mára, tiltakozásul amiatt, hogy a privatizációt, a tulajdonrefor­mot általánosként kezelje a kormány, és ne csak a földtu­lajdonnal foglalkozzon! De mivel a somogyiak tudomásá­ra jutott, hogy egyelőre csak egyes rendelkezések befa­gyasztására kerül sor (például a földeladásokat érintőkre), így a tervezett demonstrációt elhalasztották. L. Cs. K. pénteken két-két járatpárt köz-- lekedtet ezen a vonalon. A tizennégy személy szállítására alkalmas, csehszlovák gyárt­mányú L 410-es turbó-légcso- varos gépek Budaörsről reg­gel fél nyolckor és délután 3 óra 40 perckor szállnak fel, Kaposújlakról pedig 8 óra 50 perckor, illetve 16 óra 20 perckor indulnak vissza. A 180 kilométernyi tóvon mindössze negyven percig tart a légiót. „Az elmúlt két év nemcsak az ország életében volt sors­fordító időszak, hanem színhá­zunk életében is — mondta az évadzáró társulati ülésen Len­gyel György, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója. — Műso­runkat, az egyes produkciók színvonalát, a szakmai és kö­zönségvisszhangot figyelembe véve, vannak jelek, amelyek azt mutatják: ismét a magyar színjátszás élvonalába kerül majd a pécsi társulat. S most, amikor a művészeti élet meg­becsülése a kormányprogram szerves része, bízunk abban, hogy szerény, de hasznos mun­kásai lehetünk az építésnek." E gondolatok köré csoportosí­totta az évad értékelését Len­gyel György. Anélkül, hogy minden egyes produkcióról szólt volna, külön említette a balett ősbemutatóját, az Otel­ló, a Trubadúr, a Don Carlos, a Bolha g fülben előadását, a stúdiószínház programját és a televízió megnövekedett ér­deklődését, a Bóbito megúj­hodását. (Az évad műsortervé­ben egyébként 26 produkció szerepelt, 15 bemutató és 11 felújítás.) A társulat az NSZK- ban és Ausztriában turnézott, számos budapesti vendégjáté­kot adott, és tájolt Kaposvár­tól Ceglédig. — A színház és a város kap­csolata javulófélben van — mondta az igazgató. — Nö­vekszik előadásaink iránt az érdeklődés, különösen az if­jabb korosztályé. Közvetlen ta­nácsi feletteseinkkel együtt­működésünk zavartalan, a ta­nács testületé biztosította a működésünkhöz szükséges pénzt a költségvetésben. S remél­jük, ezt az összeget nem von­ja vissza azért, mert idő köz­ben a Művelődési Miniszté­rium rendkívüli támogatást adott: ebből a nagyszínházi évadokra készülünk. A színház anyagi helyzete kielégítő. Nem akarunk mindig a pénzről be­szélni, jó produkciókat aka­runk csinálni annyiból, ameny- nyi van. Még akkor is, ha tudjuk, hogy vannak nálunk jobb körülmények közt lévő társulatok. A színház vezetése reméli, hogy az új - pécsi il­letőségű — kultuszminiszter fi­gyelőit és támogató szándé­kát a színházra irányítja maid. Hét vállalat és intézmény ala­pítványt hozott létre o PNSZ támogatására, ebből évente négy nivódíjat adunk ki. Végül lengyel György le­szögezte, hogy továbbra is bá­tor, markáns, eredeti műsor­tervvel kívánnak a közönség elé lépni. A színház belső hangulatát jónak tartja, de további javulás az egymás iránti szakmai és emberi fi­gyelők nélkül aligha képzel­hető el. Ezután Mezei József városi művelődési osztályvezető átad- to a miniszteri dicséreteket Bánky Gábor és Moravetz Le­vente színművészeknek, Sramó Gábor bábművésznek, dr. Deák Ferenc osztályvezetőnek, Kretz Józsefnek, a lakatostár veze­tőjének, Léhretter Károly férfi szabónak és Szirtes Antal tmk- csopo rtvezetőnek. A társulat néma felállással emlékezett meg a közelmúlt­ban elhunyt tagokról: Labancz Borbáláról, Arany Katóról és Pásztor Sándorról. Simon Ist­ván ügyvezető igazgató beje­lentette, hogy heten kapták meg a Pécsi Nemzeti Színház örökös tagja kitüntető címet, okik hűségük, a színháznál el­töltött éveik és művészeti tel­jesítményük alapján erre ér­demesek voltak. Labancz Bor­bála — aki 27 évig játszott a pécsi társulatban — már nem vehette ót az oklevelet. Taps A Magyar Posta Vállalat május utolsó napján 8 forint névértékű, új bélyeget hoz for­galomba „300 éve született Mikes Kelemen" elnevezéssel. Kass János grafikus művész köszöntötte Péter Gizit (28 esz­tendő), Takács Morgitot (33 év), Marczis Demetert (29, Mester Istvánt (28), Pál Lász­lót (31) és Wágner Józsefet (35), amikor az igazgató át­nyújtotta az okmányokat. A színház egyébként június elején zár Pécsett a kaposvá­riak vendégjátékával. Az új évad a 30 éves Pécsi Balett köszöntésével kezdődik szep­temberben. Az új évadban számos érdekes bemutatót lát­hat a közönség, több vendég­rendező dolgozik majd a szín­házban. Még a kamaraszín­házban készülnek fel Karol Vojtila — II. János Pál — drá­májának bemutatójára, de 1991. augusztusában, a pápa látogatásakor már a helyreál­lított nagyszínházban adják elő a darabot: erre a három napra megnyitják a színházat, amely az 1991—92-es évadban a tervek szerint már üzemsze­terve alapján; többszínű of­szetnyomóssal az Állami Nyom­da készítette a bélyeget; több mint 1 millió fogazott, és csaknem 5 ezer fogazatlan példányiban. Menetrendszerű légiközlekedés Kaposvár és Budapest között rűen működik. G. T. Mikes Kelemen emlékbélyeg A baranyai cigányokról (Folytatás az 1. oldalról) kon. Komlón ugyanis létezik egy talán egyedülálló intéz­mény, ahol már bölcsődés ko­rukban bent laknak a gyere­kek, s szüleik péntekenként jönnek értük. Hogy miért csak akkor, annak a legkülönfélébb okai lőhetnek, mindenesetre igy szülő és gyerek - ellen­tétben az állami gondozással — sokkal közelébbi kapcsolat­ban maradhat A bölcsődé­ben van egy alsós óvodás cso­port is, ugyanilyen hétköznapi bentalvással, mert a kicsiknek óvodás korukban is — ha az otthoni körülmények nem ja­vulnák — szükségük lehet a korábbi feltételekre. Marad- 'hatnok tehát még egy évig ebben az „ovis kollégiumban”, ha a jobbik megoldás — a család — nem választható. De csak addig, a középsős cso­portban mór nincs ilyen vá­lasztási lehetőség. Sanyi ka dadája szerint jó- kedélyű, formás, szép baba, ottjártomkor éppen ébredezett, pici öklét szájába gyömöszöl- gette, talán éhes lehetett. Míg a dadus megetette, tár­sai - többségében cigánygye­rek — az udvaron játszottak. Az elemzés tényei szerint a cigánycsecsemők és kisgyer­mekek gondozása, vagyis a szüleikkel való foglalkozás fo­kozott figyelmet, tapintatot és nagy türelmet igényel a védő­nőktől. A hiányos ismeretek­ből fakadóan a cigánycsalá­dokat többször kell megálto- gatni, a baba gondozásának fogásait bemutatni. A cigánygyermekek gondo­zásában gyors és látványos eredményeket később is nehe­zebb felmutatni, de ebben 'bízni kell — azért is, mert az eredmények mégis jól érzékel­hetők. Mint elhangzott, 1947- ben még kunyhókban, a Me­csekben éltek a kővógószőlő- si beás cigányok, s ma már lent a faluban, szépülő há­zak, javuló körülmények között. A falu óvodájába is elviszik a legtöbb gyermeket, s nem mondhatni, hogy a cigány- gyerekek butábbak, mint a magyar gyerekek: vannak fej­letlenebbek és nagyon értel­mesek is. Bogdán Lacika ráadásul nem is bizalmatlan, megfogja kezemet, és a játékszekrény­hez vezet, hogy láthassam kedvenc motorját. Szerinte ez a kétkerekű nem ismer lehe­tetlent, mindenhová el tud menni, ahová csak ő akarja. Elhiszem, és ez nagyon jól­esik neki. És nemcsak az erdőkből jöt­tek a cigányok elő, erre az évre egy kivételével megszű­nik a maradék négy cigány­telep a megyében. Hogy on­nan mennyire nébéz és kacs­karing ós az út egy egészséges lakásig, és egy biztos pvunka- helyig, arról talán az a bar­na bőrű stoppoló fiatalember tudna mesélni sokat, kit Kom­ló felé indulva, Pécs határá­ban vettem fel. Éppen a cipő­ipari szövetkezetnél volt, hát­ha felveszik, de nem tud varr­ni. Előtte öt hónapig egy csi­betenyésztő alkalmazta ha­vonta tízezerért, de nem tud már fizetni. Elmegy még né­hány helyre, szerinte nem re­ménytelen a helyzet. A címemet mindenesetre el­kérte, ha problémája lesz, ta­lán tudok neki tanácsot ad­ni... Ki látta a tűzpiros Porschét? Gyilkossági ügyben kéri a rendőrség a lakosság segítségét. Május 28-án 18.00 óra körül Buda­pest II., Görgényi út er­dei folytatásában két lö­véssel megölték Apró Já­nos 39 éves fővárosi la­kost. Ez ügy kapcsán ke­resnek egy tűzpiros Por­sche 944-es típusú, EL 52-00 rendszámú kétülé­ses személygépkocsit. Aki bármit tud erről a jármű­ről, ismeri feltalálási he­lyét, vagy látta valahol, tájékoztassa a 11-23-456- os, vagy a 07-es telefon­számon a BRFK ügyele­tét, illetve a legközelebbi rendőri szervet. Az ünnepi könyvhét megnyitnia a megyei könyvtárban Az ünnepi könyvhét heti eseményei ma Lörincz L. László neves orientalista láto­gatásával folytatódik. Ma Lip- pón 14 órára, Lánycsókon 17 órára várja a közönség a he­lyi művelődési házakban, vé­gül 19 órakor Mohácson, a városi könyvtárban fejezi be baranyai körútját a szerző. Ma este, május 30-án 18 óra­kor Pécsett, a Baranya Me­gyei Könyvtárban rendezik oz ünnepi könyvhét központi ese­ményét Baranyában „Tüskés Tibor és barátai" címmel, amelynek Fodor András, Har­kány László és Vekerdi László lesznek a vendégei. Közremű­ködik Szkladányi Péter fuvo­laművész, a beszélgetést Papp István vezeti. Tüskés Tibor író Tájak, emberek című új köny­vét a helyszínen dedikálja. A szegénység nta már közügy (Folytatás az 1. oldalról) utasították, végül a pécsi püs­pökség felajánlotta erre a cél­ra a bogádi plébániát. Elké­szültek a tervek is, amelyek szerint a templomban nemzet­közi egyházzenei hangverse­nyeket rendeztek volna, és a mellette lévő papiakban egy­két ágyas szobák kaptak vol­na helyet. A manzartban 30 szobát terveztek, amelyeket az odalátogató családtagok, és a koncertek vendégei bérelhet­tek volna ki.- Mindenki segített volna. A volt tanítványaim jelentkez­tek, hogy részt vesznek az építkezésben, aztán végül is nem lett belőle semmi. 1979- ben Budapesten, a zenészek. Kocsis Zoltánnal az élükön, megalakitották a SZETÁ-t, és a helyi vezetés azt hitte, hogy ez a bogádi átmeneti otthon is ennek a szervezetnek oz egyik kezdeményezése. Én magam is muzsikus vagyok, ebből gondolták, hogy kapcso­latban állok velük. 1980-ban még a tanári pályával is fel kellett hagynom. Az eredeti elképzelések sze­rint a megye különböző pont­jain épültek volna hasonló átmeneti gondozóházak, ahol 30—100 magára maradt em­bert tudtak volna elhelyezni. Pécsi Géza és Werner Edit to­vábbra sem hagyott fel tevé­kenységével. Gondozóhálózatot működtetnek. Tagjai egy-egy idős embert élete végéig gon­doznak, úgy, hogy mindenki a saját életét élheti. Ha pe­dig valaki úgy érzi, hogy el­fáradt, akkor befejezheti ezt a gondozói munkát, a helyébe azonnal más áll. A SZETA pécs-baranyai ta­gozata a mór működő egye­sületekkel közösen szeretné az állami gondoskodás hatókörén kívül rekedt embereket támo­gatni. Ehhez a karitatív tevé­kenységükhöz kérik a megyei gazdálkodó szervek és magán- személyek segítségét: élelmi­szer- és ruhaadományokkal. A pénzbeli támogatást segélyek­re és szakmai programok le­bonyolítására használnák fel. Ezeket az adományokat az MHB 222-66662 Széchenyi igazgatóság 3-as fiók SZETA alapítvány — pécs-baranyai ta­gozat számlaszámára lehet be­fizetni. Az adóalapból az ado­mányozók ezeket az összege­ket leírhatják. A pécs-bara- nyai tagozat várja pártoló ta­gok jelentkezését is, akik se­gítenek feltérképezni a szociá­lisan hátrányos helyzetű csa­ládokat, embereket. A Külvá­ros egyesület irodájában min­den kedden délután 4—6 óráig ügyeletet tartanak Pécsett a Tolbuhin út 65. szám alatt, va­lamint a 29-075-ös telefonszá­mon. A terveik között szere­pel egy széles körű felderítő­hálózat kiépítése és a gyors segítségnyújtás meg valósítása. Sz. K. Bozsó Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom