Új Dunántúli Napló, 1990. május (1. évfolyam, 28-57. szám)

1990-05-19 / 45. szám

1990. május 19., szombat aj Dunántúli napló 7 Végéhez közeledik a pályafelújítás Budapest-Pecs vasútvonal A sárosdi állomás. Jövő héten itt is befejeződik a pálya felújítás. Május 27-től ismét az eredeti szakaszon közlekednek a személy- vonatok A Sárbogárd-Pusztaszabolcs vonalszakasz átépítése mi­att március 5-től május 26-án 24 óráig a Budapestre, il­letve Budapestről közlekedő valamennyi személy- és te­hervonat kerülő útirányon - Rétszilas-Dunaújváros-Pusz- taszabolcson át - közlekedik. 83 nap állt tehát rendel­kezésre a régi pálya elbontásához és az új szakasz meg­építéséhez. A 30 kilométeres távon két irányból indult meg a mun­ka. A MÁV Dombóvári Épí­tési Főnökség a Sórbogárd- Nagylók-Sórosd-Szabadegyhó- za, míg a Szentesi Építési Főnökség o Pusztaszabolcs- Szobodegyháza állomások kö­zött dolgozott o pályán. A régi, több mint 25 éve felújí­tott, alacsony sebességhatárú pályát felszedték, oz ágyaza­tot eldózerolták.- Naponta 2—4 kilométer vonalszakaszt bontottunk el - mondja Herczeg Lajos építés- vezető. - Négy nagyforgalmú útátjárót újítottunk fel. A ránk eső részen 60 000 tonna ho­mokos kavicsot és 80 000 ton­na zúzottkövet építettünk be az ágyazatba, illetve töltésbe. Nem is a nagy mennyiségű építőanyag szállítása, mint in­kább a munka megszervezése okozott nehézségeket. Nagy területen dolgoztunk, állandó rádiókapcsolatot kellett ki­építenünk mind o szállító sze­relvényeken, mind a teher-, illetve műhelykocsikon. Nem egy helyen ideiglenes hidat is építettünk, hogy autóval is meg tudjuk közelíteni a síne­ket. A gyufa lángjától belobbo- nó hegesztőpisztoly halkan sis­tereg. A mester felizzítja az egymástól néhány centiméter­re lévő sínvégeket, amikor el­érte a megfelelő hőmérsékle­tet egy, o karácsonyi csillag­szóróra emlékeztető gyújtóval begyújtja a vas- és alumi- niumpor keverékét. Pattogó pi­ros, sárga, fehér szikrák jel­zik az aluminiumtermit be- gyulladását a sínre erősített mini kohónak is beillő - ön­tőformában. A vizes formázó­homokkal gondosan betapasz­tott kis réseken sem tud ki­folyni a 2500 Celsius fokos vas. Néhány perc elteltével levésik az öntőformát és a fe­lesleges, még pirosán izzó va­sat. Az alumíniumtermit hegesz­téssel, kiöntéssel a sínvége­ket rögzítik egymáshoz. Az ez­zel az eljárással készült nagy- sebességű pályákon simán siklik a szerelvény, nem döc- cennek ritmikusan a kerekek, mint a hagyományos össze- csavprozásnál. Végh János és Kovács Sán­dor - a két hegesztőmester — mozdulatai arról tanúskodnak, hogy már régóta művelik ezt a szakmát.- Harminc évvel ezelőtt el­menekültünk a mezőgazda­ságból, örültünk, hogy talál­tunk állást a vasúton. Laka­tostanfolyamra jelentkeztünk. Felvettek. A családot csak hétvégeken láthattuk, hétköz­nap tanultunk, dolgoztunk, a vasúti kocsikban berendezett munkásszállón laktunk. Meg­szokták, megszerettük ennek a szakmának minden előnyét és hátrányát. A nyugdíjig visszalévő néhány évért nem érdemes más munkahelyre menni. A hegesztőktől néhány száz méterre gombolják a síneket. A gombolókocsi előtt fellazít­ják a vendégsíneket rögzítő csavarokat. A gép a feszített vasbetonaljak rögzítésére szol­gáló síneket felszedi és az újat fűzi a helyére. Ennek a rögzítése, a csavarok behelye­zése a furatokba, kézi munka. Egy csapat építő alakulattól érkezett katona feladata ez. Utánuk, egy gép húzza meg a csavarokat a végső állapotig. A sűrített levegővel üzemelő óriás csápjai ráfognak a csa­varfejre, meghúzzák és elen­gedik, imajd néhány métert tovább gurul o szerelvény és újra ráfog, húz, elenged, to­vább gördül ... Egy másik szakaszon o szin­tezőaláverő gép karmai tömö­rítik a vasbetonaljzatok alatt a zúzottkövet. Majd méltóság- teljesen végiggördül az ágya­zatrendező szerelvény, óriási porfelhőt hagyva maga után. Az ágyazatközök tömörítése után ismét elrendezik az ágyazat profilját, és ezután már csak a végső beszabá­lyozás van hátra, hogy az utasokkal teli szerelvény is végiggördülhessen az új pá­lyán. A munko előkészítéséről Sülé Ferenc, a MÁV Pécsi Igazgatóságának műszaki osz­tályvezetője ad tájékoztatást: — üt évvel ezelőtt kezdtük meg a vonalszakasz átépítési munkáinak előkészítését. Meg­határoztuk a kerülő útirányt Dunaújváros felé. A MÁV előírása értelmében expressz- vonatról nem szabad utasokat átszállítani. Tapasztalataink szerint is az utasok inkább a hosszabb menetidőt választot­ták, mintsem az átszállást. A Rétszilas-Dunaújváros közti pálya azonban eddig mellék­szakasz volt, ezért előbb fel­újítottuk, további biztonsági berendezésekkel egészítettük ki a imár meglévőket. Elkészít­tettük a Sárbogárd-Pusztasza­bolcs vonal építési, talaj­mechanikai, illetve a felső­vezetéki terveit. Az érintett állomásokon - Nagylók, Sá- rosd, Szabadegyháza - meg­építettük az átmenő fővágá­nyokat, kitérőket, elkezdtük az állomásépületek felújítását. Az összes előkészület után már­cius 5-én megindult a pálya­építés. Milyen minőségű munkát végeztek a kivitelezők? Má­jus 27-től, oz új menetrend bevezetésével egy időben át­gördülhet az első személyszál­lító szerelvény a felújított pá­lyaszakaszon. A vagonokban ülve bárki meggyőződhet a pályaszakasz minőségéről. Hajdú Zsolt Rt. fesz a Farost? Bár az első negyedévben 17 millió forint nyereséget köny­velhetett el a Mohácsi Farostlemezgyár, e jól hangzó ered­mény ellenére sem gondoktól mentesen múlnak a napok. Dr. Steindl László igazgató szerint, ami a magyar gazda­ságban általában gondot okoz, az náluk kicsiben jelen van. — Nehéz helyzetünk egyik oka, hogy termékeink iránt alaposan megcsappant a ha­zai kereslet, amit exporttal sem tudunk kiegyenlíteni. Ta­valy szinte teljes kapacitással dolgoztunk, most kénytelenek voltunk visszafogni a terme­lést, mert annak semmi értel- sem nem lenne, hogy a rak­tárainkat feltöltsük, s óriási készleteket halmozzunk fel. Nyers farostlemezből 20 szá­zalékkal, laminátos lemezből 30 százalékkal rendeltek ke­vesebbet partnereink, mint ta­valy, egyedül a lakkozott le­mezeink iránti érdeklődés vál­tozatlan. Közismert a jármű­iparunkon belüli feszültség - főleg az Ikarus problémái érintenek bennünket érzéke­nyen -, de a bútoripar, az építőipar sem kapkod termé­keinkért, a Jászberényi Hűtő­gépgyár rendelései is csök­kentek, s a magánerős épít­kezések visszafogottá válásá­val a lakosság is kevesebb farostlemezt vásárol. Ezzel összefügg, hogy - bár nem adósodtunk el - nehéz a pénzügyi helyzetünk, fizetési gondjaink vannak, ugyanis a határidőn túli kintlévőségeink megközelítik a 40 millió forin­tot. Ebből a pénzből nem tu­dom, mikor látunk valamit. Akadnak olyan cégek, melyek mór három éve tartoznak.. Ezért mi is kénytelenek va- qvunk hiteleket felvenni, s a MOFA is tartozik több alap- anvag-szállítónak. Mit tesz ebben a helyzet­ben a MOFA? - Leépítik a készleteket, oz alap- és se- déganyag-rendeléseket a ter­melési igényekhez igazítva állapították meg, a gyártást a megrendelések mértékéhez alakították. Sajátos termelési programban dolgoznak, pél­dául most a nyári időszakban mindennap este 7-10 óra kö­zött leállnak a munkával, mert ekkor a legdrágább a villamos energia. — A visszafogott termelés­hez nyilván kevesebb ember kell. Lesznek elbocsájtások? — Egyelőre nem! - vála­szolta igen határozottan az igazgató. - Az nyilvánvaló, hogy kevesebb dolgozóra van szük­ség, de ezt úgy oldottuk meg. hogy január elsejétől létszám­stopot léptettünk életbe. Új embereket nem veszünk fel a nyugdíjba vonulók, a kilépet­tek és a fegyelmivel elküldői­tek helyett. Az év első négy hónapjában harminc fővel csökkent a gyár létszáma. — Bízunk abban, hogy ha a gazdaságunk kikerül e mos­tani apátiából, akkor farost­lemezeinkre szükség lesz. A remélhetően magas minőségi követelményeknek azonbon 20—30 éves berendezésekkel nem tudunk megfelelni. Arról nem is beszélve, hogy gé­peink többsége meglehetősen energiapazarlóan tud csak termelni. Tehát lépnünk kell, s szeretnénk is előre lépni! Ehhez azonban pénz kell! Dr. Steindl László elmond­ta, hogy már tavaly tárgyalá­sokat kezdtek hazai cégekkel, ezek azonban nem vezettek eredményre, így úgy gondol­ták, külföldi tőkét hoznak a gyárba. A MOFA fejlesztési elképzeléseit - az alapüzem korszerűsítését, a lakkozó­üzem új technológiával tör­ténő felszerelését, a lamináló­üzem energiaszegényebb tech­nológiára való átalakítását, s a vállalati belső informatikai rendszer korszerűsítését — több vállalat közül, úgy tű­nik, a svájci KRONOSPAN el­fogadja. A részvénytársaság megalakítására — erre várha­tóan december közepéig sor kerül — szándéknyilatkozatot írtak alá, de természetesen a svájciaknak is vannak feltéte­leik. A KRONOSPAN 25 mil­lió svájci frankot hozna a há­zasságba, de többségi rész­vényes akar lenni, s a gyár jelenlegi létszámát a fejlesz­tési program megvalósulása során csökkenteni akarja. A MOFA az átalakulás lebonyo­lítására megbízott egy ma­gyar ügyvédi irodát, valamint a vagyonértékelésre egy kül­földi céget. Felmerül a kér­dés, vajon a létszámcsökken­tés teljesítése esetén lesz-e elbocsájtás? Az igazgató sze­rint tömeges méretű nem, olyan megoldásokat keresnek — korkedvezményes nyugdíja­zás -, hogy senkinek ne kell­jen 'keserű szájízzel elhagyni a gyárat. Azt azonban tudo­másul kell venni, hogy magas színvonalú technológiához ke­vesebb emberre lesz szükség.- A részvények többségét a svájciak akarják birtokolni. Ezek szerint svájci tulajdon­ban lesz a Mohácsi Farost­lemezgyár?- Nem! Ha az üzlet létre­jön, akkor vegyesvállalatként dolgozunk tovább, mely rész­vénytársasági formában műkö­dik. Elképzeléseink szerint egyébként magyar cégek is jegyezhetnek részvényeket, sőt, dolgozóink körében is szeret­nénk részvényeket kibocsá­tani. Roszprim Nándor A MOFA kazánháza. Itt állitjők elő a farostlemez gyártáshoz szükséges energiát r Ev eleji idegenforgalmi mérleg Az év első két hónapijában 2,7 millió külföldi érkezett hazánkba, 61 százalékkal több mint tavaly ilyenkot. Közülük 1,2 millióan turisto- útra jöttek. A Kereskedelmi Minisztérium jelentése szerint a külföldiek 4,6 millió ven­dégéjszakát töltöttek hazánk­ban, ebből 800 ezret keres­kedelmi szálláshelyeken. A kelet-európai országok­ból csaknem 70 százalékkal, a nyugati államokból pedig 27 százalékkal jöttek többen 'Magyarországra, mint 1989 első két hónapijában. A Ju­goszláviából érkezők száma megkétszereződött. Az NDK- ibeli látogatók aránya lénye­gesen visszaesett, de a len­gyelországi turisták száma sem érte el a tavalyi szintet. Romániából viszont nyolcszor annyian, Csehszlovákiából Vét és félszer, a Szovjetunióból pedig több mint kétszer any- nyian keresték fel hazánkat, mint tavaly januárban és feb­ruárban. A nyugati turisták körében meghatározó volt az ausztriai és az NSZK-beli lá­togatók száma, de figyelem­re méltóan növekedett a fran­ciák, a hollandok, és az egyesült államokbeliek érdek­lődése Magyarország iránt. Ezek a tendenciák március­ban és áprilisban is folyta­tódtak. Ez időben másfél millió ma­gyar állampolgár utazott kül­földre, 5,2 százalékkal keve­sebben, mint tavaly ilyenkor. A magyar kiutazók száma csak a román és csehszlovák határszakaszon növekedett, Ausztria és Jugoszlávia felé csökkent. Az okok között sze­repel a szigorított vám- és devizaintézkedések sora. A jövedelmi és árviszonyok mi­att o belföldi turizmus is erő­teljesen visszaesett. A jelentésiből kitűnik, hogy Békés megyében a román be­vásárló turizmus volt rendkí­vül élénlk. Koimá rom—.Esztergom megyében visszaesett az is­kolai megrendelések száma, a tanulók a korábbi két-három* napos utak helyett mór csak egy-kétnapos túrákra mennek. Heves megyében egyes autó­busszal rendelkező magán- vállalkozók engedély nélkül szerveznek utakat, ami a he­lyi utazási irodák körében fel­háborodást váltott ki. Tolna megyében pedig oly mérték­ében mérséklődött a szállodák kihasználtsága, hogy sok he­lyütt részleges, átmeneti lét­számcsökkentésre, illetve szo­bák 'bezárására kerülhet sor. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom