Új Dunántúli Napló, 1990. május (1. évfolyam, 28-57. szám)
1990-05-19 / 45. szám
© aj Dunántúli napló 1990. május 19., szombat Pécsett a Rákóczi úti központi épület és az étterem az elsők között talált vevőre. Eladó BÁZIS-ingatlanok Nem maradhat iparterület a volt központi telep I Pécs mindig is sóvárogva tekintett arra a területre, amelyet a hajdani városi vezetők egy meggondolatlan pillanatukban az újonnan szerveződő állami építőiparnak adtak minden megkötés nélkül. S ezt a területet ezzel hosszú évtizedekre kivonták a későbbi dinamikus városépítés köréből. Kevés ennél ártalmasabb várospolitikai döntés született a város közelmúltjában. A város szivében, a legértékesebb területen iparterületet fenntartani... Hadd ne minősítsünk! a cigány szervezetnél Lesz-e Alsószentmártonbon kosárfonó iskola? A 17 éves leány mosogató az egyik pécsi étteremben. Sokgyerekes családban nevelkedett, nemigen gondolhatott iskolá- lóra, de most nagyon szeretne virágkötészetet tanulni. Tény, hogy a város több mint két évtizede visszatérően foglalkozott a Rákóczi úttól délre eső területtel. Előbb csak a Bajcsy-Zsllinszky úttól nyugatra lévővel, amit a 60-as évek végén „új városközpont" néven ismerhetett meg Pécs polgársága, s ahol ezen új koncepció jegyében épült az irodaházak sora. Aztán a gondolkodás hullámai átcsaptak a Bojcsy-Zsilinszky úton egészen a Rózsa Ferenc útig. Országos tervpályázatot írtak ki a Zsol- nay-szabortól a Rózsa Ferenc útig terjedő, hosszan elnyúló területre, s ebben már „vastagon" szerepelt a iBÉV-terület jövője is, jóllehet akkoriban talán még gondolat formájában is alig volt elképzefhető, hogy az építőipar valőha is kivonul onnan. És íme, most 'mégis kivonul. A hételeji — hétfői és keddi — Népszabadságban olvashattuk a Bázis hirdetéseit: áruiba bocsátja az uránvárosi munkásszállót, a panelüzem bedaruzott nyílt gyártási területét, továbbá ,,megvételre felajánlja Pécs, Czinderi u. 3. szám alatt lévő - Rákóczi út és Rózsa Ferenc u. által határolt — 20 365 négyzetméter nagyságú, városközponti telek, irodaépület, gazdasági melléképületeit". A hirdetés olvastán rögtön feltűnt: szó sincs ebben a szövegben arról, hogy milyen rendeltetésre ajánlja fel az értékes városi területet a Bázis. Netán fennmaradna az ipari célú hasznosítás? Ami — mondanunk sem kell — újabb évtizedekre konzerválná a jelenlegi lehetetlen állapotot a város szivében. Lehetséges-e ez? Kérdésünkkel Solti Dezsőhöz, a Városi Tanács építési osztályának a helyettes vézetőjé- hez fordultunk: — 'Funkcióváltás esetén szó sem lehet további ipari hasznosításról, ennek gátat szab az érvényes rendezési terv, amely végre városi célú hasznosítást ír elő, s ehhez a város messzemenően ragaszkodik. Sajnos más a helyzet, ha netán olyan vevő jelentkezne, aki a jelenlegi profil szerint hasznosítaná a területet. Az érvényes jogszabály szerint ilyen esetben nem szólhatnánk közibe. Úgy vélem azonban, hogy még ekkor is módját kellene találnunk annak, hogy ez ne történhessen meg. És mit mond az értékesítéssel megbízott, a hirdetésekben informátorként megjelölt Eör- dögh István főmérnök? — Természetesen mi is olyan célú eladásra gondolunk, ami szervesen illeszkedik a mai környezethez, s amivel a városi tanács és a végrehajtó bizottság is egyetért. — Ez viszont nem szerepelő hirdetésben, ajni megtévesztő lehet a vevőjelöltek számára. .. — Ez igaz. Viszont hadd jegyezzem meg, hogy külföldön már ilyen értelmű hirdetésünk fog megjelenni. — Eszerint külföldi érdeklődésre is számítanak? — Sőt, volt is már érdeklődő az NSZK-ból és Ausztriából. Ök megtekintették a helyszínt is, de véglegesen még nem nyilatkoztak. Az NSZK- beli vevőjelölt egy hatalmas Sharp-áru házat létesítene, amihez a Szalai Apdrás útig terjedő területre — tehát a So- piana-csarnokokra is — szüksége lenne. — Miért árusítja a Bázis ezeket az ingatlanokat? — Mert sokkal több az ingatlanunk, mint amire ma már szükségünk van, s pénzünk sincs. Át kell rendeznünk pécsi „hadállásainkat". — Az eladásokból mennyire gyorsan lőhet pénz? — Ez nem megy gyorsan. A •végső szót pedig az Állami Vagyonügynökség mondja ki. Van itt még egy nyitott kérdés, amire nem igen akaród- zik válasz születni. Éspedig az, hogy vajon a város részese- dik-e az eladásból? A Bázis jogelődje — mint annyi más akkoriban szerveződött vállalat — ingyen és bérmentve jutott a működéséhez szükséges eszközökhöz, ingatlanokhoz, amikért legalább utólag és ilyen esetekben illenék fizetni. Tei- mészetesen ez is ama ügyek hosszú sorába tartozik, amelyek kormányzati rendezést igényelnek. Hársfai István Segítséget a tanfolyam díjának befizetéséhez kér, mert szerény iövedelméből nem tudja vállalni. . Kalányos Ferenc nagy gondban van, mert nem tud pénzt Ígérni. Biztat- jq a leányt, mindenképpen tartsa meg a munkahelyét, mindent elkövetnek azért, hogy az ősszel valamilyen tanfolyamra beiskolázhassák . . . Kalányos Ferenc fogadóórát tart a népfront pécsi, Geisler Eta utcai székházában, egy kis szobában. A Magyar Cigányok Demokrata Szövetségének alelnöke, a baranyai szervezetnek elnöke, civilben a Pannon Volán autóbuszvezetője. A munkáért jöttek legtöbben ebben a hónapban, mióta a fogadóórákat megszervezték szerdán délelőttönként. Most már hétfőn délután is várják a cigányokat, mert kiderült, nagy szükségük van ezekre az útbaigazításokra, és jó, ha a hatóságok munkarendjével találkozik, mert vidékről nem kell többször utazniuk az ügyes-bajos dolgokkal. A munkahelykeresés ma a Cigányok legnagyobb gondja - ez Kalányos Ferenc tapasztalata. Rendkívül hátrányos helyzetből indulnak a munkaerőpiacon. Nemcsak a cégleépítések, átalakulások érintik elsősorban őket, hanem az elvárt képzettség hiánya is. Sokuknak hiányzik a nyolc álalános, nem kevés az analfabéta. Ebből a hátrányos helyzetből szeretné kijuttatni őket a baranyai cigány szervezet, amelynek már 1700 tagja van a huszonháromezres baranyai cigányság képviseletében. A fiatalemberek legtöbbje a kőműves, ács szakma iránt érdeklődik, míg a lányok a vendéglátásban látják a jövőjüket. Kalányos Ferenc építgeti a kapcsolatait a Munkaügyi Szolgáltató Irodával, megegyeztek, listát kap tőlük a betölthető állásokról, az induló tanfolyamokról, hogy a munkára vágyók könnyebben hozzájuthassanak az információkhoz. Egy ács-állványozó tanfolyamra már járnak is többen, kedvező feltételekkel, mert közben hatezer forintos bérhez is hozzájuthatnak, és ezeket a tanfolyamokat elvégezve a legtöbbjük garantáltan munkához jut. És mit hoznak a véletlenek! A fogadóórára betoppan Kovács Józsefné, a KIOSZ Oktatási és Szakmafejlesztési Központja pécsi kirendeltségének vezetője, aki tudomást szerezve az itteni fogadóóráról, szinte mesés ajánlatokkal érkezett. Idén 30 tanfolyamot szervezett, kétezer embert juttatott szakmai képesítéshez, de nyolcvanféle szakmára tudja megszervezni az átképző oktatást, természetesen a nyolcadik után pályakezdőknek is. A 17 éves kislánynak is jó hírt hoz: szeptembertől lehetősége van a virágkötő tanfolyamra, és a cigány szervezet támogatásával a díjat is lehet méltányosan számolni. Ami nagyon érdekes, speciális csoportokat is hajlandó indítani. Ebben aztán nagyon találkozott Kalányos Ferenc elképzelésével. Alsószentmór- tonban ugyanis sokan foglalkoznak a kosárfonással, szép munkákat készítenek, de mi mindent lehetne a vesszőből kihozni, ha a szakemberek megtanítanák őket például a bútorok készítésére - ezzel mór a nyugati piacon is lehetne valamit kezdeni, nem beszélve, hogy itthon is akadna rá vevő. El is határozzák, együtt mennek Alsószentmár- tonba és létrehozzák ezt az iskolát ott helyben. Kalányos Ferenc nagyon mérges azokra, akik milliókhoz jutottak a pécsi házak bontásakor, kihasználva a cigány segédmunkaerő elesett helyzetét. A szervezete szívesen alapitana szövetkezetét erre a munkára, és tisztességes bért ígérhetne a vállalkozóknak. Az ötletet eljuttatta a megyei tanácsnak, már régóta várja a választ. . . Gyuri bácsi is nagyon helyesli ezt az elképzelést, morgolódik ő is az ilyen igazságtalan egyenlőtlenségeken. Előkeresi az igen csekély ösz- szeget igazoló nyugdíjszelvényét, a segélykérelem benyújtását kéri a tanácshoz. Kiderül, _ itt is változtatni kellene az ügyintézésen, igdzságosabb lenne a kiutalás, ha a cigány szervezet véleményét is megismerné a hatóság, nemcsak a segélyeknél, a lakáselosztásnál is. Ott van a pécsi György- telep iszonyatos állapotokkal. Tényleg félelmetes ott végigmenni is, de legalább százötven olyan helyiség van, amit lakhatóvá lehetne tenni — állítja Kalányos Ferenc — és megszűnnének a nagybányaréti völgyhöz hasonló elszomorító körülmények. Ráadásul az a szövetkezet vagy cég, amit szeretne létrehozni, erre a munkára is képes lenne egy jó tanácsi koordinálással. Ha szerényeket is, lakásokat adhatnának itt a csekély jövedelmű cigány családoknak. Akiknek egyébként szükségük lenne a speciális családgondozásra is, mert a meglévő intézmények, úgy érzik, nem találták még' meg hozzájuk az utat. A cigány szervezet pedig elindult a maga útján. Van határozott elképzelése a cigányság jövőjéről. Reméli, hogy partnerekre is talál. Gáldonyi Magdolna Sok fiatal tanulja meg szüleitől a kosárfonó szakmát Személyisegek - posztokon ŐSI JANOS, a KLOSE-Mo 'hácsi Bútoripari Rt. ügyvezető igazgatója. Értelmiségi családból szár- 'mazik, 1940-ben született Budapesten. Iskoláit is a fővárosban végezte, alapképzettsége gépipari technikum, majd annak 'kétéves szakosító tagozata. Később szerezte meg a beruházás felsőfokú szak- képzettségét, és tette le eredményesen a Külkereskedelmi IMinisztérium szervezésében a külkereskedelem felsőfokú szakvizsgáját. A politikai gazdaságtan szakosító tagozatát esti egyetemen végezte el. 1960 és 1973 között az Egyesült 'Izzó (Tungsram) több nagy be ruha zásában vett részt. 1973-ban került p Szék- és Kárpitos ipari' Vállalat budapesti központjába beruházási osztályvezetői beosztásba. Az országos 'bútoripari rekonstrukció keretében részt vállalt a budapesti, debreceni, 'kecskeméti, siklósi és mohácsi gyárak felújításában. 1976-ban mevezték ki a SZKIV Mohácsi Székgyár igazgatójának. A gyár 1988-ban önállósodott és részvénytársasággá alakult át, a közgyűlés öt évre őt választotta ügyvezető igazgatónak. Az azóta eltelt években szakembergárdája élén a nyugati piacok szélesítésén, a részvénytársaság technikai színvonalának és hatékonysági szintjének emelésén fáradozik. BOLCSHÁZY ÉVA, az SZDSZ pécsi szervezete önkormányzati Bizottságának vezetője. Budapesten született értelmiségi családban, 46 éves. Két gyermeke van, férje tervezőmérnök. A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát. Az állami áruházak vállalattá szervezésekor került az Országos, később a Centrum Áruházak Központjába, kereskedelem- és beruházás- szervezési munkakörbe, öt évig a főiskola vezetőképző intézetében, ezután a Belkereskedelmi Továbbképző Intézetben szervezett tanfolyamokat, mindkét intézethez az alapításukkor 'került. Húsz éve él Pécsett. A Baranya Megyei Tanács tervosztályára pályázattal jutott, ahol a szolgáltatásokkal, terület- és településfejlesztéssel1 foglalkozott. Hat éve a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályán dolgozik, munkaterülete a település- üzemeltetés. A Szabad Demokraták Szövetsége Pécsi Szervezetének munkájába ez év elejétől kapcsolódott a képvisefőválasztási kampány idején. Megbízták az önkormányzati Bizottság szervezésével és vezetésével. Reménye, bogy a 'helyhatósági választásokon minél több szabod demokrata gondolkodású képviselő jut a testületekbe, és helyreáll az államigazgatási munka presztízse. VARKONYI JÓZSEF, a bak sai Ezüstkalász Termelőszövetkezet elnöke. 1948-ban Pécsváradon született, itt járt iskolába is. Technikusi oklevelét a szentlőrinci Újhelyi Imre Mezőgazdasági Technikumban szerezte meg. Felsőfokú tanulmányait a szekszárdi és a keszthelyi mező- gazdasági főiskolákon, a boksái Ezüstkalász Termelőszövetkezet ösztöndíjasaként végezte. üzemmérnöki diplomáját növénytermesztői, majd növényvédő, később 1980-ban pedig vállalatgazdálkodási szakon szerezte meg. 1970- ben, mint gépüzemelő agro- nómus kezdett a baksai tsz- ben dolgozni. Később szállításvezető, kereskedelmi fő- ógozatvezető, majd pénzügyi és üzemgazdasági osztályvezető lett. A szövetkezet tagsága ebből a pozícióból jelölte és választotta meg elnöknek. Várkonyi József nős, két középiskolás fiú édesapja, családjával együtt Pellérden él. Megválasztása óta a szövetkezeten belül a valós tulajdonosi és érdekeltségi formák megvalósításán fáradozik, kevés szabadidejét szakmai és nyelvi önképzésre fordítja. BLEYER JENŐ, a Pécsi Nyűg- díjas Egyesület elnöke. Tevékeny résztvevője a Pécsi Nyugdíjas Kamara megalakításának. üszögpusztán született 1925-ben. Iskoláit Pécsett végezte: a Széchenyi Gimnázium után a négyéves Felső Kereskedelmi Iskolát, majd a Főagronómusi Akadémiát Keszthelyen és Zsámbé- kon. 'Első munkahelye gyakornokként az üszögi gazdaság volt, majd a következő évtizedekben a megyei gabonaforgalmi vállalatnál dolgozott, először osztályvezetőként, majd 27 évig kereskedelmi igazgatóként. A magyar gabonaipar húszezres dolgozói gárdájában ő töltött el a leghosszabb időt az ágazatban. 1985-ben ment nyugdíjba, de azóta is dolgozik: a Pannon Egyetem kaposvári Állategészségügyi. Karának Kutatásfejlesztési Vállalatánál főmunkatárs. 1972-től 1989-ig volt az MSZMP tagja, a pártmunkát a lakóterületen tartotta fontosnak, ezért is kapcsolódott be a népfront körzeti tevékenységébe, Uránvárosban két évtizeden át dolgozott. Nemcsak a nyugdíjasak érdek- képviselete foglalkoztatja, a közelmúltban megválasztották a Kistermelők Egyesületében alelnöknek is. Sokrétű tevékenységében megnyugtató és biztató számára, hogy az emberek bizalommal fordulnak hozzá. Gáldonyi Magdolna és Kaszás Endre rovata
