Dunántúli Napló, 1990. április (47. évfolyam, 88-89. szám) / Új Dunántúli Napló, 1990. április (1. évfolyam, 1-27. szám)
1990-04-29 / 26. szám
6 új Dunántúli napló 1990. .április 29., vasárnap Az egyetem választ, valakik döntenek! A Pécsi Orvostudományi Egyetem Egyetemi Tanácsa az 1989. március 23-i ülésén öt pályázó közül dr. Kellermayer Miklóst választotta ki az Élettani Intézet élére meghirdetett professzori állásra. Dr. Kellermayer Miklós alkalmasságát a professzori állás betöltésére a magasabb elbíráló fórumok, beleértve a Magyar Tudományos Akadémia orvosi osztályát is, elismerte. Kinevezésére mégsepi került sor. A Tudományos Akadémia orvosi osztálya ugyanis azt a szokatlan javaslatot tette a szociális és egészség- ügyi miniszternek, hogy dr. Kellermayer Miklós kinevezése helyett egy évvel később új pályázatot Írjanak ki. Ezen javaslat elfogadása azonban sokáig váratott magára, hiszen csak három hónappal később'született irás ebben az ügyben. 1989. október végén dr. Bauer Miklós rektor ismertette a pályázókkal dr. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter levelét, amelyben az áll, hogy a Pécsi Orvostudományi Egyetem vezetőségével egyetértésben kinevezés helyett, az MTA orvosi osztályának javaslatát elfogadva új pályázat kiírására kerül majd sor. A dolog így lezárt is lehetne, azonban egy alapvető kérdés maradt itt megválaszolatlan. Kérdéses, hogy kikből állt az az egyetemi vezetőség, amely az Egyetemi Tanács döntésével ellentétes módon intézkedett? Kik voltak azok, akik úgy vélték, hogy a saját Egyetemi Tanácsukat felülbírálhatják? Kik voltak azok, akik a tanács megkérdezése nélkül döntöttek olyan kérdésben, amelyben dönteni kizárólag az Egyetemi Tanács illetékes? Június és október közt bőven volt idő arra, hogy az Egyetemi Tanácsot megkérdezzék és az MTA orvosi osztálya által tett javaslatot a tanáccsal elfogadtassák. Erre nem került sor, sőt még a tanári testület, vagy az elnökség véleményét sem kérték ki. Néhányon döntöttek az egyetem nevében! A felvázolt eset az egyetemi demokráciával szembeni visszaélés nyilvánvaló példája, s mint ilyen szélesebb körű és alaposabb vizsgálatot igényel, hogy hasonló esetek a jövőben ne ismétlődhessenek meg. A fenti tények felvetésének aktualitását az adja, hogy a Pécsi Orvos- tudományi Egyetemen most az elmúlt évinél is „alaposabb előkészítés" után próbálják „megvá- lasztatni" a „legjobb” intézetvezetőt. Négy pályázó van! Mind a négyen pályáztak tavaly is. Csak éppen dr. Kellermayer ■ Miklós nincs köztük. Vajon hányszor kell még újra irfUítani a csökkenő létszámú mezőnyt, hogy végre az legyen az első, akinek a „befutó poszt” ki van osztva? Megkezdték a magyar beültethető szemlencse gyártását Az előkészítőben a műtétre váró két beteg már a tolóágyon. Egyikük már megkapta az első injekciót. Becsukott szemmel, mozdulatlanul fekszik. — Fél — int felé fejével a szomszéd ágyon fekvő. — Hogyne félne — gondolom magamban —, hiszen mindenki fél az ismeretlentől, különösen, ha a szeme világáról van szó. Hiszen ez a két ember arra vár itt, a pécsi szemklinikán, hogy megromlott szemükbe egy új műanyag lencsét ültessenek, ettől remélve látásuk visszanyerését.- Én ném félek - folytatja alkalmi ismerősöm. - Már másodszor vagyok itt. Egy éve operálták az egyik szemem, most a másikon kell a szemlencse-beültetést elvégezni. Hát tudja, ez egy igazi csoda. A műtét előtt már alig láttam. A feleségemet egy méterről nem ismertem meg. Nem mertem az utcára menni, szörnyű volt. A műtét utáni hetedik napon hazaengedtek, másnap autóba ültem és kimentem a szőlőbe. Csak néztem. Nemcsak láttam, de visszakaptam a színeket is. Egy medikus ötlete Az első műanyag szemlencsét 1949-ben ültették be Londonban. A második világháborút követő években londoni medikusok szemészgyakorlaton vettek részt a Them- ze partján fekvő hires Szent Tamás kórházban. Szürkehá- lyog-műtétet néztek végig, s az egyik medikus megkérdezte az operációt végző Ridley professzortól, ha kiveszi a lencsét, mit ültet be a helyére? A válasz: semmit, majd szemüveget kap. A professzort nem hagyta nyugodni a gondolat, hátha mégis van más megoldás. Akkor már ismertek voltak olyan esetek, amikor háborús baleseteknél a vadászrepülőgépek pilótáinak a szemébe az összetört plexi szélvédő darabjai kerültek. S ezeket a plexidarabokat jól tűrte a szem. Később ez a professzor ebből a plexiből Korszerű technika a pécsi szemklinikán Évente mintegy tizenháromezer ember vár műlencse-beültetésre mázták Szegeden, Baján és Miskolcon. Később • voltak olyan próbálkozások, hogy a műanyag lencsét a szivárványhártyához rögzítették. (A 70-es években a pécsi klinikán ezzel a módszerrel próbálkoztak.) A szemlencse minőségének fokozatos javulása a műtéti technika, az eszközök jelentős fejlődésével ismét azt a megoldást alkalmazzuk - amit a londoni professzor is hogy a szemlencse természetes helyére ültetjük be á pótlást. Ez jelenleg a legkisebb utólagos komplikációval járó módszer. A műtét 11 óra 14 perc. Csitár László - akivel az operációjára várva beszélgettem — már ott fekszik a műtőasztalon. A két műtősnő gyakorlott mozdulatokkal adja kézre az eszközöket dr. Kovács Bálintnak. Ő, amennyire csak lehet, szétfeszíti a szemhéjakat és egy szemterpesszel rögzíti. A szaruhártya körül felvágja a kötőhártyát. Nagyon finom és éles gyémánthegyű késsel elválasztja a szaruhártyót a fehér ínhártyától. Óvatosan alányúl, s felnyitja a szemlencse elülső tokját, majd finom hegyű kis ollóval körülvágja, eltávolítja. Egy óvatos nyomás, s a fénytörési képességét elveszített szemlencse kicsúszik a szaruhártyán vágott nyíláson. Eddigre már a műtősnő készenlétbe helyezte a beültetendő lencsét. 11 óra 29 perc. Helyére kerül az új szemlencse. Leszívják a szaruhártya alá került levegőt, s ezután már a felvágott hártyák összevarrása A zsámbéki szemlencsegyár próbált szemlencsét gyártatni és beültetni. Ezek o műtétek sajnos — bár orvostörténeti jelentőségűek - nem voltak kellően sikeresek, de nem a műtéti technika, hanem a nem megfelelő minőségű szemlencse miatt. Később Európában több helyütt próbálkoztak egyre jobb módszerekkel és lencsékkel. Magyarországon a 60-as években kezdték az első szemlencse-beültetéseket a szegedi klinikán. Dr. Kovács Bálint egyetemi tanárral, a POTE szemklinikájának igazgatójával beszélgettünk erről: A szemlencse-beültetésnek több módjával próbálkoztak. Voltak olyan módszerek, hogy a szem elülső csarnokába, a szivárványhártya és a szaruhártya közé ültették be a műanyag lencsét. (Ez nem a szemlencse természetes helye). Ezt a módszert alkaltechnika ' is. A pécsi szemklinika az első volt az országban, ahol az operációs mikroszkópot alkalmazták. Ma már elképzelhetetlen lenne számunkra enélkül dolgozni. Nemcsak az az előnye, hogy a sebész tökéletesen kinagyítva látja a szemet, de teljesen új dimenziókat tár fel, s olyan beavatkozásokat tudunk elvégezni, amilyet azelőtt soha. — Tulajdonképpen szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hiszen az elmúlt egy évben olyan műszerekhez sikerült hozzájutni az operációs mikroszkópon kívül, ami nagy minőségi változást jelent a betegellátásban. Az ultrahang- készülékkel pontosan, egyénre szabottan meg tudjuk tervezni a beültetendő lencse djoptriá- ját, ezzel lehetővé vált a lehetséges legjobb látásminőség biztosítása. A másik nagy jelentőségű műszer a speciális lézerkészülék. Az inplan- tációs esetek 10—15 százalékában egy idő után megvastagszik a szemlencse benthagyott hátsó tokja, ezért a látás csökken. Régen ezeket a betegeket fel kellett venni a klinikára, és műtéti úton korrigálni ezt a szövődményt. Most a lézerkészülékkel ambuláns körülmények között tudjuk ellátni a betegeket. Szemlencse/. „ti gyár Zsámbékot pedig az egykori premontrei templom impozáns, a kora gótika jegyeit magán viselő romjáról ismerte az ország. Ezentúl más egyedülálló jellegzetessége is következik. 28 perc. alatt kész a műtét. i A rendkívüli figyelmet, kézügyességet igénylő műtétet operációs mikroszkóp alatt végezte a professzor, s az egészet egy monitoron jól végig lehetett kisérni. Azt is mondhatnám, csakis így, hiszen olyan finomak a műszerek, hogy szabad szemmel alig követhető az útjuk. A varrófonalat is csak akkor láttam, amikor a fény megcsillant rajta, mert a hajszálnál finomabb műanyag szállal mikroszkóp nélkül nem is lehetne dolgozni. — A szemlencse-beültetés terén a 80-as évek hozta meg a nagy áttörést - beszélgetünk a műtét után dr. Kovács Bálinttal. — Egyre jobb operációs mikroszkópokat, kézi műszereket és varróanyagokat gyártanak. A technika, qz ipari háttér fejlődésével léphetett nagyot előre a műtéti lesz a kisvárosnak: itt épült fel az ország első szemlencsegyártó üzeme. Háromszor is útbaigazítást kell kérnem a zsámbékiaktól, mire megtalálom a Medi- contur Orvostechnikai Kft. gyönyörű, jó levegőjű környezetben épült üzemét. A külső megjelenés merész tervezői fantáziára vall. Az épületeknél szokatlan erős lila szín kombinációja a rozsdabarnával és belül a fehér márvánnyal (a bejárat előtti oszlopok, a külső ajtókeretek, belső lépcsőkorlátok lilák) meghökkentően különös, mégis szép. A külső-belső látvány nemcsak azt sugallja, hogy új épületről van szó, hanem azt is, hogy különös gondossággal kivitelezték. A Medicontur Kft. amerikai —nyugatnémet—magyar vegyes- vállalat, 38 százalékos külföldi és 62 százalékos magyar érdekeltséggel. NSZK liA POTE szemészeti osztályán szürkehályog műtétet végeznek. A videolánc segítségével a külső szemlélő is tanúja lehet a mikroszkóp alatti eseményeknek. Fotó: Horváth Barna cenc alapján amerikai alapanyagból itt, Zsómbékon magyarok készítik a beültethető szemlencsét. Dózsa György igazgató nemrég Pécsett részt vett egy tudományos ülésen, s tájékoztatójában megjegyezte, a Medicontur nagy fordulatot hoz a hazai szürkehályog-műtétek- ben. Valóban. A Medicontur előtti időben a betegek saját maguk szerezték be a ^szemlencsét, úgy, ahogy tudták. Az orvosi vizsgálat után kaptak egy vényt, amely tartalmazta a lencse paramétereit, és ezzel ment, ki merre tudott. Igaz, úgy 2—3 év óta az OM- KER forgalmazott lencséket, de hosszú várakozás után tudta csak kielégíteni az igényeket, s nem mindig a megfelelő minőségben. Zsómbékon Tóth Péter műszaki igazgatóhelyettessel beszélgettünk. — Ez az üzem alapvetően a magyar szemlencseigények kielégítésére létesült. A tervezett termelési kapacitásnak azonban ez mintegy 50 százalékát köti csak le, Így természetesen exportálni is fogunk. Mi a klinikákon, a kórházakban, ahol igény van rá, szemlencseraktárakat létesítünk. Az ellátást folyamatosan akarjuk biztosítani. Ezeket a raktárakat teljesen ingyen hoztuk létre, már most is 2 és fél ezer szemlencse van Így kihelyezve. A termelés beindulásáig ugyanis a licencadótól vásároltunk lencséket. Az orvos a felhasznált lencsékről a beteg nevére kiállított, térítésmentes vénnyel számol el nekünk, mi pedig a társadalombiztosítási igazgatóság felé. A .zsámbéki „szemlencse- gyár” mindössze 20 fős üzem. A dolgozók kiképzését az NSZK cég vállalta. A munkások kiválasztása gondosan történt, hiszen, mint ahogy Tóth-Péter mondta : — Ez olyan munka, hogy semmiféle lazaság, fegyelmezetlenség nem fordulhat elő. A legapróbb hibát se tudjuk elnézni, aki nem felel meq, elküldjük. Igaz, jól meq is fizetjük őket. Arra számítunk, hogy évente 24 ezer db szemlencse készül itt. A magyar igény kb. 10—12 ezer. Ha valahol, akkor ebben az üzemben alapfeltétel a higiénia. Ottjártamkor épp a leendő munkahelyek sterilizálása folyt. Az egyes műhelyekbe kettős zsilipen lehet bejutni. Az egyikben leveti a saját ruháját, a másikba átjutva felveszi a steril ruhát, fejvédőt, szájkendőt és papucsot, csak ezután léphet be a munkahelyiségbe. Április 23. magyar aptikatörténeti dátum: ekkor kezdték el a maqyar beültethető szemlencse gyártását. * Dr. Kovács Bálintot faggatom, milyen esetekben alkalmazzák a lencseinplantációt? — Olyankor, amikor baleset során a szemlencse megsérült, továbbá a szürkehályog-be- teaségben szenvedőknél. Szürkehályogról akkor beszélünk, amikor a szemlencse fényáteresztő képessége jelentősen csökken, a lencse rostjainak és magjának elszürkülése miatt. Ez előbb-utóbb olyan mértékű lehet, hogy nagyfokú vagy teljes látáscsökkenéshez vezet. — Milyen látásélességet biztosít n műlencse? — A lehető legiobbat. Úqy tervezzük meq a lencse dioo- triáiát egvénre szólóan, hoqy a betea kissé rövidlátó legyen, igy szemüveg nélkül 60-70 százalékos távoli látás- élesség érhető el. Az esetet többséaében ez kielégíti a betegek igényeit, hiszen normál betűk olvasására is alkalmas. Akinek ennél élesebb látásra van szüksége, ezt szemüveggel lehet korrigálni. — Sokan gondolnak arra, hogy sokdioptriás szemüvegüket eldobhatnák, ha új szemlencsét kapnának. — A látás- és a szemüveg- viselés két külön dolog. A műlencse az eltávolított hályogos lencse fénytörését pótolja. A szemüveg a szem olyan fénytörési hibáit korrigálja, ami nem a lencse hibája. (Például 40 év felett a legtöbb embernek szüksége van olvasó szemüveqre.) Az ilyen típusú szemhibáknól jelenleq a legtökéletesebb- optikai segédeszköz a szemüveg. Ha egy országban sok a szemüveges, nem feltétlenül jelenti azt. hogy ott több a rossz szemű ember, hanem azt, hoav jó a szemészeti és optikai ellátás. Sarok Zsuzsa
