Dunántúli Napló, 1990. április (47. évfolyam, 88-89. szám) / Új Dunántúli Napló, 1990. április (1. évfolyam, 1-27. szám)

1990-04-11 / 9. szám

1990. április 11., szerda uj Dunántúlt napló 5 Baranyából Becsbe A jó szakember külföldön keres munkát? Szemetes a varos Környezetvédelmi őrjárat Komlón Rendet sürgetnek a városvédők Ki távolítja el a falragaszokat ? Fenyegető feliratok, összefir­kált házfalak, foszladozó pla­kátok, lakatra zárt tórolóedény, szemétkupacok a járda mellett. A magára korábban oly sokat adó bányásztelepülés, Komló nyújtotta ezt a látványt teg­nap a belvárosban járőröző városvédőknek. A nemrég újjá alakult Komlói Honismereti és Városvédő Egyesület önként vóllalkdzókból kis csapatot ho­zott létre, akik rendszeresen járják a városrészeket. A ked­den tapasztaltak azonban még őket is meglepték. Bár mint Martini Józseftől, a komlói tanács műszaki osztá-, lyának vezetőjétől megtudtuk, számos intézkedést tettek, hogy a város tisztaságát megőrizzék egyre kevésbé tudnak megbir­kózni a feladatokkal. Túl sok a szemetelő, a fegyelmezetlen ember Komlón, a köztiszta­sággal foglalkozó alkalmazot­tak száma pedig kevés. Nem­régiben még az is előfordult, hogy tartó oszloppal együtt, a szemétlerakást tiltó táblát is ellopták. Komlón naponta ürítik a ku­kákat, a helyi tanács min­den tavasszal ingyen elszállít- tatia a háztartásokban össze­gyűlt kocátokat. Ennek ellené­re a közelmúltban több illegá­lis szemétlerakóhelyet számol­tak fel, köztük olyat is, ami a belvárosban, a Zrínyi mozi közelében volt található. Fóris István, a városvédők képviseletében elmondta, értet­lenül állnak a jelenséggel szemben, ez az igénytelenség korábban nem volt jellemző Komlóra. Tulajdonképpen nemcsak a szemetelésről van szó, de arról is, hogy a köz­pontban is kedvezőtlenül vál­tozik a városkép. Az elhanya­golt kerítések, a kidőlt oszlo­pok, a rossz járdák, a derék­ba tört fiatal fák, a plakátok­kal teleaggatott középületek nem nyújtanak valami üdítő látványt. Sőt, ma még azt sem tudja senki, ki fogja a félig letépdesett, összefirkált falra­gaszokat eltávolítani. A Honismereti és Városvédő Egyesület tagjai a tegnapi be­járás során újabb szemétlera­kóhelyre bukkantak a belvá­rosban, éppen ezért a követke­ző hetekben, hónapokban folytatják a megkezdett mun­kát. Tapasztalataikról Írásban tájékoztatják a város vezetőit, sürgetik az érintetteket, hogy mindenki tegyen rendet a ma­ga portáján. F. D. (Munkatársunk telefonje­lentése) A Baranyából tegnap Bécs- be érkezett 16 férfi pillanatok alatt beöltözött a láng- és ív­hegesztési gyakorlathoz, az­tán egymást váltva bemutatták, hogyan bánnak a csövekkel, tudnak-e tükörben hegeszteni. A közel százéves Kralt und Wärme cég lakatosmesterei közben szó nélkül szorgalma­san jegyzeteltek, majd Brúnó Hochstalel, az előkészítő és lakatosműhely vezetője a több mint kétórás megfigyelés után hozzámlépett és közölte: rend­kívül jó képességű ez a ma­gyar csoport. Számára ez azért meglepetés, mert dolgoztak már náluk csehek, lengyelek (ők jelenleg is), de azok szak­mailag kevésbé képzettek, mint a most bemutatkozott magya­rok. A bécsi Kraft und Wärme cég gáz-, vízvezeték- és köz- pontifűtés-szerelést végez, ez utóbbi tevékenységre (bécsi lakóépületek és gyári üzem­csarnokok fűtésszerelésére) ke­resnek jó képességű szakem­bereket. A magyar nevű oszt­rák Kós Andrást, aki a Kraft und Wärme lakatosa kikérdez­tem, hogyan keresnek a cégnél. Elmondta, hogy ő 12 éve lakatos itt, 90 schilling az órabére, erre jön minőség és munkavégzési gyorsaság alap­ján még a prémium. (A fizetés egyharmada elmegy a jöve­delemadóra és a kötelező biz­tosításra.) Az osztrák és a kül­földi munkások között nincs keresetkülönbség, 60—100 schillingig van az órabér, szakértelemtől függően. Pfliegl úr, a Kraft und Wär­me üzemigazgatója megerősí­tette Kós András szavait: a magyaroknak kezdésként 77 A régi „Ars poetica" - so­rozatot teszi ismét élővé a Ba­ranya Megyei Könyvtár azok­kal a beszélgetésekkel, ame­lyeket Tudósportrék címmel tegnap indított útjára. A Ba­ranyában élő vagy innen el­származó tudósok sorában el­érdekelt vállalatok csatlako­zására is számítanak. A szer­ződést tegnap kötötték meg Pécsett, a főiskolán. Aláírók: Nagyiványi András, a Villa­mosipari Vállalat vezérigazga­tója, valamint dr. Lenkei Pé­ter, a főiskola, és dr. Ásvá­nyi József, az Épületvillamosí­tási Intézet igazgatója vol­tak. schillinges órabért kínálnak bruttóban. (A jövedelemadó egyrésze a munka befejeztével visszaigényelhető), a munkás- szállás napi díja 80—100 schil­ling. Amint megkapják a kül­földiek foglalkoztatására az engedélyt, azonnal értesítik mind a 16 főt, ugyanis mind megfeleltek a követelmények­nek. Velük egyelőre hét-nyolc hónapos próbaidőre kötnek szerződést. A csoport tagjai döntően családos férfiak, s mint mond­ták, a külföldi munkavállalás, az elszakadás a gyerekektől, feleségtől, nem más, mint szükséges rossz. Többen közü­lük iparosok, hangoztatták, hogy ha változik a helyzet Ma­gyarországon, azaz amint meg­éri iparosnak lenni, ismét ha­zánkban akarnak dolgozni. Eayikük keserűen engem kér­dezett: mondja, ha a jó szak­emberek külföldre kényszerül­nek, akkor ki fog otthon minő­ségi munkát végezni? A Bécset megjárt liptódi, lánycsóki, mecseknádasdi, pé­csi, hosszúhetényi, mohácsi, kozármislenyi, bonyhádi férfia­kat negyven jelentkező közül választották ki (komoly pszi­chológiai és német nyelvi teszt alapián). A Kraft und Wärme megkerülte a munkabért folya­matosan lefölöző közvetítőket, alkalmi megbízást adott a munkaerő keresésre egy oszt­rák—magyar vegyesvállalatnak. A cég ezt azért tette meg, mert az az álláspontjuk, hogy ne húzzanak hasznot a külföl­di munkavállalókból mások, hanem az alkalmazottak lé­nyének elégedettek. Ezt Dedig csak akkor érhetik el, ha az osztrákok és a magyarok azo­nos fizetést kapnak. L. Cs. K. sóként dr. Tóth Tibor gazda­ságtörténész, a Janus Panno­nius Tudományegyetem Köz- gazdasági Karának tanszékve­zető egyetemi tanára Belé- nyessy Csaba újságíróval foly­tatott tartalmas eszmecserét. Májusra vagy június elejére a Pécsről induló Gáti István akadémikust# az Orvostovább­képző Intézet, szülész-nőgyó­gyász klinikájának igazgatóját szeretnék megnyerni egy be­szélgetésnek, a könyvtár terve­zi a néprajztudós Andráslalvy Bertalan, Herczeg Géza aka­démikus, nemzetközi jogász és nem utolsósoriban Ormos Má­ria akadémikus, a JPTE rek­tora meghívását is. A hallgatók támogatására Épületvillamos Alapítvány A Villanyszerelőipari Válla- itt folyó oktató munka támo- fat egymillió forint alaptőké- gatására. Az alapítvány a vei induló alapítványt hozott műszerpark fejlesztésére, pá- létre a Pollack Mihály Műsza- lyadíjak, különböző célú ösz- ki Főiskola épületvillamossági töndíjak finanszírozására ad szakán tanuló hallgatók és az lehetőséget, létrehozói más, Tudásportrék Kalandozások a gazdaságtörténetben A Szabadság predikamentunai Képernyő előtt Ki kell beszélni magunkat. A szépséges nő, az elrabolt Európa ott fekszik Freud dok­tor úr nevezet.es heverőjén. és beszél és , beszél, mondja a magáét. A mesterségesen megosztott, már-már hasadni látszó Én mintha lassan ösize- forna. Napzárták, Panoráma­különkiadás, híradók, Hét, nemzetiségi összeállítás, monst­re választási műsor, európai visszhangok: mindenki mondja a magáét. A málenkij robot, Katin, Auschwitz túlélői. A ro­mán paraszt, aki megtévesz- tettnek érzi a vele egy anya­nyelvű földijeit, mert magyar ajkú földijeitől — sorstestvé­reitől - megkülönböztetni ma­gát nem tudja, nem akarja. És mondják a magukét a meg­vadított tömegek, és Teodo­rescu, a szabad román televí­zió elnöke, és Tőkés László, a nemzeti önazonosság érmésé­nek maradékáért beperelve és Csoóri Sándor, a költő. Be­nyomást szerezhetünk a szlo­vén-magyar nemzetiségű Lend- váról, ahová az ottani magya­rok jubileumi találkozóra hív­ták a magyarországi szlovéne­ket — Szakonyfalva, Alsószöl- nök, Felsőszölnök lakóit. Meg­ismerkedünk a munkáját hittel, tájékozottsággal végző népmű­velővel, Szukics Mariannával, és meggyőzőhetünk a hazai asszimiláns politika, a mosto­ha nemtörődömség következ­ményeiről is. Nem kevesebbről, minthogy az ősi vend nyel­vet a nagymamák ajkára visz- szalopni már csak a legszor­galmasabban tanuló unokák képesek. Az asszimiláció egyik oka a fejletebbhez — „a gazdasági­lag meghatározóhoz hasonul­ni” — mondja Nagy Béla, a RMDSZ képviselője. De az igaz vérveszteség — hangzik panaszoló keserűség nélkül - az ott élő értelmiség elvándor­lása. Később a Hétben(?) a vajdasági Hódi Sándor, a pszichológus pedig azt említi, magyar nyelvű színházaknak ott már csak egyetlen hírmon­dója van. A lajstrom innen is, onnan is bővíthető, de már fölös indulatok nélkül. Mert ez az indulat egyre kevésbé lel­het értelmet a hagyományos faji, vallási geopolitikai tá­madáspontokban. Urnák szája fölé emelkedő kezek, a dobozok falára fe­szülő ragasztócsíkok, zöld, na­rancs, kék, piros oszlopok lük­tetése a képernyőn - szavaz­tunk ismét. Néhány, csak a szemnek szóló képsor, amely gyorsan elpergett ugyan, mégis mintha érzékeinkent is kiszolgáló, nyugalmas szigetet jelentett volna a nyilatkozatok, ideologémák, szavakkal zsili­péit indulatok múlt heti özö­nében. A látvány nyugalmát, ahogy a bókoló orchideák, de a Forma 1-esek filmbéli szá­guldása is. Valami televízió­szerűt. És természetesen ismét meg kellett kérdezni az utca emberét, aki még nem akar dönteni, mennyire legyen op­timista, most a fukuyamai tör­ténelem végén, amelyben a szükségszerűség birodalmát a liberlizmus örökéletű hajnala váltja fel. A Szabadság - Krassó Miklós szavaival - mint az emberi- civilizáció e század végére beérett predikamentu- ma, amely mutathatja a szeb­bik arcát: nekünk kell megke­resnünk a számunkra igazab- bat. Bóka Róbert Rosta Emilio marketingmenedzser a pécsi Hill-irodában Fotó: Horváth Barna Karrier­tanácsadás Rácz Lajos pszichológus fogalmazta meg: munkája során olyan, a társadalomnak is értékes, tehetséges emberekkel ta­lálkozott, akik mégsem voltak képesek arra, hogy értékes, po­zitív karriert tudjanak befutni. Holott ezt mielőbb meg kell tanulni. Azt már Of hmar Hill-tői, a HILL Interna diónál Személyze­ti Szaktanácsadó Kft. igazga­tójától tudom, hogy az álta­lunk oly várt nyugati tőke is ezt igényli tőlünk. Bizalmatla­nok a tőkebefektetők amiatt is, mert tartanak attól, hogy nem a megfelelő emiber kerül a megfelelő posztra magyaror­szági cégeikben. A közelmúlt­ban a Hifi ausztriai központja két nagyvállalattól kapott meg­bízást, hogy ajánljon magyar- országi cégűikbe vezetőket. Ezért a kiválasztásért sokat fi­zetnek a megbízók, de ez a biztonság megéri nekik . . . A Hifi az Ausztriában dol­gozó hasonló gazdaságpszi­chológiái cégek közötti prez- tizs-rangsorban a második. Iro­dái vannak Münchenben, Frankfurtban, Brüsszelben. Egyébként már dolgoznak a Szovjetuniónak is: egy japán cég kíván ott bolthálózatot nyitni, és vezetők kiválasztását a Hifi-re bízta. Tekintélyét az a több évti­zedes tudományos kutatási program alapozza meg, amely­nek során eredményesen al­kalmazható pszichológiai tech­nológiákkal választják ki a megfelelő munka'helyekre a megfelelő embereket. A Hill cég október óta dol­gozik Magyarországon, és Pé­csett nyitotta meg a második hazai irodáját a Munkácsy Mi­hály utca 26-ban. Hill úr ki­váló pszichológus, megkülön­böztetett ‘elismeréssel szólt ma­gyarországi szakembereiről, a Pécsről indult dr. Telkes Jó­zsef ügyvezető igazgatóról, és Rácz Lajos pécsi irodavezető­ről, valamint Rosta Emiliáról, az iroda marketing menedzse­réről. A pécsi iroda mindössze két személyes, már dolgozik a szakértői háttérgárda kiépíté­sén, hiszen számos szolgálta­tást kínál nemcsak a bara­nyai, hanem a dél-dunántúli — Zala, Somogy, Tolna — cé­geknek is. Mindenekelőtt segít a veze­tők kiválasztásában: megfo­galmazza a pályázati hirdeté­seket, úgy, hogy arra a való­ban érdeklődők jelentkezze­nek, aztán az egyéni elbeszél­getések, pszichológiai tesztek és szerepgyakorlatok után azo­kat a jelölteket mutatja be á cégnek, akiket a legalkalma­sabbnak ítél a betöltendő posztra. Természetesen jó, ha a cég tisztában van a saját rendsze­rével. Egy gyorsdiagnosztikával megtudhatja, hogy helyesek-e a belső szabályai, formális-e a hierarchiája, mik okoznak esetleg eltorzult lelki jelensé­géket a dolgozóinál? A diag­nosztika mellé jelzéseket is kap a kedvezőtlen tendenciák megoldásához. A Hifi-féle személyzeti átvi­lágítás pedig alulról közelíti meg a szervezetet: az embe­rek a képességeiknek megfe­lelő posztókon vannak-e, ha nem, höl hasznosíthatják azo­kat jobban? Az eddigi hazai tapasztalat azt mutatja, hogy elsősorban az amúgy is erős, jó képessé­gű cégék keresik ezeket a szolgáltatásokat. A Hifi Kft. vi­szont nem tagadja, hogy eze­ket kívánja a továbblépéshez segíteni, illetve az újonnan alakuló gazdasági szervezetek a potenciális portnerei. Nem olcsók ezek a szolgáltatások, bár személyzeti vezetőtől is halfhattám, hogy nem sokall­ják az árát, mert valószínűleg maguk is egyetértenek az iro­da szakembereivel, akik azt mondják: milliárdokat biz egy cég a vezetőkre, ha azok rá­termettek, ennyi lehet a ha­szon is, ha nem, ilyen nagy a veszteség. Baranyáiban sokan elsősor­ban a gyenge, rosszabb hely­zetben lévőket szeretnénk az ügyfelek között látni, de el kell fogadni Rácz Lajosé'k állás­pontját, miszerint nem tervez­nek mentőakciókat. Végül is, va­lóban szelektáló tényező, ki is­meri fel ezeknek a szolgálta­tásoknak a lehetőségeit... Azoknak is tud eredménye­sen segíteni a Hill iroda, akik karrierjüket szeretnék épít ? ni. Tapasztalják ugyanis, mennyi­re nem tudjuk eladni magun­kat: kedvező képet nyújtó ön­életrajzot írni, vagy az álta­lunk remélt fizetésről érdeke­ink szerint tárgyalni. Az úgy­nevezett értékelő központban bárki visszajelzést kap saját személyiségéről, erős és gyen­ge oldalairól. Ha a cég szi­gorú feltételeinek képes meg­felelni, akkor Hifi-diplomát is kaphat, ami legalábbis a nyu­gati világiban mór ma is elfo­gadott ajánlólevél. A karrier- tanácsadás során pedig spe­ciális tréningekkel fejlesztheti a jelölt a képességeit. Rácz Lajos és Rosta Emilia egybehangzóan megerősítette, hogy a személyzeti vezetőknek nem konkurenciát jelent a oé. esi Hifi iroda, mert elsősorban őket szeretnék megnyerni,'min­denekelőtt nekik szervezni tan­folyamokat, emberismereti to­vábbképzéseket, valamint hoz­zásegíteni őket ahhoz, hogy a Cégükön belül elfogadtathas­sák szakmai szem pontjaikat. Gáldonyi Magdolna Hill-irocficx Pécsett

Next

/
Oldalképek
Tartalom