Dunántúli Napló, 1990. március (47. évfolyam, 59-87. szám)

1990-03-14 / 72. szám

e Dunántúli napló 1990. március 14., szerda ff Qvodaiigy a Hunorban 7 A vezérigazgató álláspontja A Dunántúli Napló febru­ár 14=i számában Óvári Zsu­zsanna aláírással megjelent „Gyerekek feje fölül a tetőt" című cikkel kapcsolatban sze­retnék néhány megjegyzést tenni. Nagyon sajnálom, hogy a Dunántúli Napló is beállt a napjainkban egyre divatosab­bá váló sorba, amely egy­részről a vállalati vezetők döntésének a megkérdőjelezé­séhez, másrészről pedig az el­lenük való hangoláshoz vezet. A cikk ugyanis azt igyekszik bizonyítani, hogy a Hunor Vállalat vezetősége azzal pró­bálja a vállalat pénzügyi hely­zetét rendbetenni, hogy el­adja a gyerekek feje fölül az óvodát. Nem tagadva, hogy a jelenlegi gazdaságfinanszírozá­si helyzetben, a vállalatnak nagy szüksége van minden fel­szabaduló forintra, azonban mégsem ez az alapvető. Az alapvető tény, hogy az elmúlt 10 év alatt (1979-80-as tan­évtől az 1989/90-es tanévig), a kesztyűs szülők kisgyerme­keinek száma 177-ről 38-ra csökkent. Az óvoda fenntartási költségei, ha a normális el­látást akarjuk biztosítani, 3 millió forint körüli összegre rúgnak. Ez az összeg a válla­lati dolgozók alig több mint egy százalékának a szociális igényeit elégíti ki, és ezért dolgozóink már többször szóvá is tették az óvoda egyéb célú hasznosításának szükségessé­gét. A gazdálkodó egységek, vállalatok feladata nem első­sorban a szociális gondosko­dás, hanem az eredményes gazdálkodás folytatása. Ez fő­leg olyan esetben válik alap­vető fontosságúvá, amikor en­nek a szociális létesítménynek a kihasználása, a • környék gyermekeinek ellátásával együtt is csak 30 százalékos. Ugyanakkor a tanácsi üzemel­tetésű óvodákban sincs telje­sen kihasználva a férőhely­kapacitás. Nagyon sajnálom azt is, hogy Óvári Zsuzsanna a cikk végén idézi ugyan a velem folytatott beszélgetés lényegét, azonban nem vette azt figye­lembe és a jól értesült tudó­sító módjára egyértelműsíti a Kolping társaság részére tör­ténő értékesítést. Egy gazdasá­gi döntés meghozatala előtt több alternatívát kell megvizs­gálni és az illetékes döntést hozó szerv elé terjeszteni. így jelen esetben az eladás a Kolping részére csak egy le­hetőség, amelyet a vállalat­vezetés elemez és a többi le­hetőséggel együtt fogja a döntésre hivatott vállalati ta­nács elé terjeszteni. A döntés meghozatala után, az év má­sodik feleben fogjuk az óvoda egyéb célú hasznosítására az intézkedéseket megtenni. Dr. Jancsi Gyula vezérigazgató, Hunor » Uarosuedd őrjárat Jogi tanácsadó! Nagy T. olvasónk a felmondási . idő iránt érdeklődik. A Munka T ölvény könyvének 17. paragrafus (1) bekezdése értelmé­ben a feltmorvdási idő tizeniöi ticrpiól hat hónapig terjedhet. Ezen a ke­reten belül a felmondási idő mér­tékét a munkaviszonyban töltött idő tartamától és a végzett miun­ka jellegétől függően, a kollektív szerződés határozza meg. A jog­szabály erre vonatUcoróan kötelező előírásokat adhat. A munkáltató és a dolgozó az előírtnál hossz Óbb, de hat hónapot meg nem haladó felmondási idő­ben is megállapodhatnak. Abban az esetben, ha a kol­lektív szerződés vagy a felek meg­állapodása hosszabb időt nem ál­lapít meg, a tizenöt napos fel­mondási idő a) a dolgozó által munkaviszony­ban töltött tíz év után négy, húsz év után öt, harminc év után hat hétre emelikedik; ib) a most megihatározott időn túlmenően a vezető állósú dolgo­zónak négy héttel, a nyereség ala­kulására jelentős befolyást gya­korló murtkakörben dolgozónak két héttel meghosszabbodik. Ez utób­biak körét a IcolleUctív szerződés­ben kell meghatározni. K. N. pécsi olvasónk érdeklődik a telki szolgalom iránt. Polgári Törvénykönyvünk 1óó. pa­ragrafusában meghatározottak sze­rint teMci szolgalom alapján vala­mely ingatlan mindenkori birtokosa más ingatlanát megihatározott ter­jedői emlben használhatja, vagy kö­vetelheti, hogy a szolgalommal ter­helt ingatlan birtokosa a jogo­sultságából egyébként folyó vala­mely magatartástól tartózkodjék. Telki szolgalmat átjárás, vízellá­tás és vízelvezetés, pince létesíté­se, vezetékoszlop elhelyezése, épü­let megtámasztása céljára, vagy a jogosult számára előnyös, más, hasonló célra lehet alapítani. A Törvénykönyv 167. paragrafusá­ban írtok szerint, ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közút­tal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy a jogosult földjeiken át­járjon. Ha a telki szolgalom gyakori á- so valamely berendezés vagy fel­szerelés használatával jár, a fenn­tartás költségei a szolgalom jo­gosultját és kötelezettjét ellen­kező megállapodás hiányában -, olyan arányban terhelik, omilyen arányban a berendezést vagy fel­szerelést használják. T. I. olvasónk kérdése, hogy mi­lyen összegű nyugdíjhoz lehet há­zastársi pótlékot megállapítani? A 146/1939. (XW. 17.) MT. sz. rendelet 7. paragrafusa szerint 1990. január lejétől, az -az összeg­határ, ameddig a) az öregségi, rokkantsági, bal­eseti rokkantsági nyugdíjhoz, ille­tőleg a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékhoz há­zastársi pótlék megállapítható. (R. 171. paragrafus, (1) bek.) havi 5090 forint; b) a bázastárs keresete (jövedel­me, nyűgei látósa) .mellett, házas­társi pótlék megállapítható (R. 171. paragrafus (2) bek.; b) pont havi 3990 Ft. A. O. és L. N. a lakbér össze­ge iránt érdeklődik. A 13/1990. (I. 31.) MT. sz ren­delet szerint, a havi lakbér mér­téke —, a bérbeadó és a bérlő megállapodásával,' a 17/A. alapján megbatározott lakbér kivételével — 1990. február 1. napjától a lakás alopterülete és minősége, (komfort- fokozata) után: a) összkomfortos lakás esetében 22.00 Ft/négyzetméter; h) komfortos lakás esetében 15.00 Ft/négyzetméter; c) félkomfortos lakás esetében 7,50 Ft/négyzetméter; d) komfort nélküli lakás eseté- ben 4,50 Ft/négyzetméter. Egy város köztisztaságának egyik fő „mutatója": hogyan tartja rendben parkjait. Leszö­gezhetjük, hogy a pécsi kert­városi új városrész még kíván­nivalót 'hagymaga után e té­ren. Példa erre a Németh László utca körüli nagy térség, Tisztelt Cseke úr! Őszinte megértéssel olvastam levelét, átérezve aggodalmát, örülök, hogy Ön is azok közé tartozik, akik féltik és vigyáz­zák az élő természet szépsé­gét és csodálatos harmóniáját. Mivel nem tagja szövetkeze­tünknek, így természetszerű, hogy gazdálkodásunk adatait csak felületen ismeri. Bármi­kor szívesen állok rendelkezé­sére -, érdeklődési körének megfelelően —, szövetkezetünk életét érintő kérdések megbe­szélésére. Addig is szívesked­jék megengedni néhány pon­tosítást. Ha figyelmesen hall­gatta a Pécsi Rádió adását, akkor tapasztalhatta, hogy a jelentősebb főágazatok ered­ményeiről szóltam. A műsor­időre való tekintettel az erdé­szetről. valóban nem beszéltem, mert az öt és fél millió forin­tos árbevételével szövetkeze­tünk összes bevételének csak 1,6 százalékát, a nyereségnek csupán 0,4 százalékát produ­kálta. Ezen árbevételből egy­millió-háromszázezer forint er­dőfenntartási járulékot kellett fizetnünk, amely a felújításos költség fedezetét hivatott bizto­sítani. Ami tagságunk jövedelmi vi­szonyait illeti, elmondhatom, hogy a paraszti munkát végzők (vezetők és fizikaiak egyaránt), a korábbi években is, és most is 20-30 százalékkal keveseb­bet keresnek, mint a többi I termelő ágazatban dolgozók. Hosszúhetény közigazgatási területén 552 hektár erdőterü­amely ideális hely lenne a pihenésre, a játékra, — ha olyan állapotban volna. Jó lenne, ha nagyobb fele­lősségérzete lenne az ott la­kóknak, és visszatérne a régi gyakorlat: részfoglalkozású parkőrök hosszú botjaikkal letet művelünk, ebből a bükk állományú erdők területe 193 hektár, amelyből véghasználati korú, 51,5 hektár. Három év alatt (1988-1990) összesen 7,4 hektár végvágás történt, vagy­is az ön több négyzetkilomé­teres feltételezésével szemben csupán 0,074 négyzetkilométer. Szövetkezetünkre éppen nem az erdőterületek lepusztitása jellemző. Tartjuk azt a mon­dást, hogy „ha kivágsz egy lát, ültess helyette kettőt". Ennek eredményeként 15 év alatt er­dőterületünket 270 hektárral növeltük és ez év tavaszán is 81 ezer facsemetét fogunk el­ültetni. Egyébként a zengői bükkösök esetében, a termé­szetes felújítást alkalmazzuk, mert az sokkal inkább bizto­sítja az erdői? természetszerű állapotban való fenntartását mint a mesterséges telepítés, és lényegesen csökkenti az Pécsett, a Janus PaimánUis Tu­dományegyetemen valóban folynak elSkásiOletok szociális munkás is szociálpolitikus képzés beindításá­ra. Am a képzés előkészítésének helyzete él leendő célja nem lelel meg aimok, ahogy azt korábban a Wallenberg Egyesület —, telje­sen Illetéktelenül —, est a sajti­ban közölte, sem annak, ahogy most a március 12-1 számában a Dunántúli Naplí ezt rám való hivatkozással közreadta. Mivel ni­hány —, Illetéket fórumokon még nem eldöntött —, lényeges kérdés ai eddig közreadott, (tohát vagy megalapozatlan, vagy csak nem teljes körű) tájékoztotásokból kima­,,begyűjtik" a szemetet. Ha ez gyakorlattá válik, akkor re­mény van arra, hogy nem „csábít" szemetelésre a rende­zetlen park. Jobb híján már csak ebben bizhatunk. Csernus Ferencné, Vajgert György, dr. Vargha Dezső erózióveszélyt. így a véghasz­nálat első fázisában bontóvá­gást végzünk a véghasználati bükkösben, majd a végvágás­sal kivárunk mindaddig, míg egy jó makktermés következté­ben megjelenik az újulat az öreg állomány alatt. De ez esetben a végvágást el is kell végezni, mert ha nem, akkor az újulat megy tönkre. Nem beszélve arról, hogy így előbb elmondhatjuk, hogy északról újra zeng a Zengőnk. Tisztelt Cseke úr! Nagyon örülök, hogy a ter­mészet törvényeit ilyen jól is­meri, tetszett az idézet is, de én így folytatnám: .,Ha életében nem vágod ki a fát, és ha élve nem fogod ki a halat, akkor is utoléri az elmúlás, s neked is csak a pusztulás marad.” Bugár László elnök, Zengő Gyöngye Mgtsz, Bogád radt, s mert ai ELTE-re való Je­lentkezés határideje már lejárt, ezért az érdeklődők pontos és részletes tájékoztatására kb. egy hónapon belül visszatérünk. Az akaratunkon és tudtunkon kí­vül tévesen Mannáitoktól ezúton is szives elnézést kér dr. Ba- lipap Ferenc, a pécsi képzést 1**9. augusztusától előkészítő, má­sodállású egyetemi adjunktus, a szociális és egészségügyi miniszter mellett működő Szociális Siokkép- zési Bizottság pécsi tagja, aki fő­állásban továbbra Is a Dombóvár Városi Művelődési Központ is Könyvtár igazgatója. A DN március 1-j'ei számának Szerkesztőség postájából rova­ta Északról nem zeng már a Zengőnk címmel közölte Cseke József hosszúhetényi lakos nyílt levelét, melyre a tisztesség kedvéért feltétlen válaszolnom szükséges. A szociális képzés előkészületeiről Hogyan lesz üdülő­körzet Villány? Olvasónk — aki nevét nem adta!? — a mecsek-villányi üdü­lőkörzet kialakításával kapcsolatban fejti ki aggályait: Mikor kap Villány crossbart, mert véleménye szerint nemigen fog külföldi egy olyan faluban üdülni, ahol rámegy a szabadsága arra, hogy a régi, dugdosós telefonközpontból például NSZK* ba próbál telefonálni. Mikor lesz a strand használható? Mi­kor lesz a falunak műholdas programja? Az idegenforgalom, a vendégvárás szempontjából ezek nagyon fontos dolgok. Egyetért ezzel Maurer György, a Villányi Nagyköz­ségi Közös Tanács elnöke is: A Mecsek-Villóny üdülőkör­zetté nyilvánítása egy olyan célt takar, hogy a jelenleg 8 millió forintra tehető idegen- forgalmi támogatási összeg az elismertség után akár 50 mil­lió is lelhessen a megyében. Igaza van az olvasónak, hogy sem crossbar, sem egyéb infra­struktúra nélkül ma már nem lehet komoly idegenforgalmat lebonyolítani. A Villányi Nagyközségi Kö­zös Tanács Végrehajtó Bizott­sága 1990. február 21-én na­pirendre tűzte a távbeszélés helyzetét is. A Pécsi Posta- igazgatóság részéről dr. Bá­nyai Sándor és Fuderer Károly vettek részt az igazgató meg­bízásából ezen az ülésen, ahol a következő tájékoztatást ad­ták: Villány község a siklósi góc­központhoz tartozik, ahol to­vábbi községek bekapcsolásá­ra csak akkor van mód, ha ezt a gócközpont kapacitást tovább fejlesztik. Erre a jelen­legi ismereteik szerint 1995-ig nem lesz mód. Ekkor kérte a tanács vezetése, hogy nyilvá­nos telefonállomások telepíté­sével, amelyek mikrohullámú rendszerben működnének és költségeit a helyi tanács fe­dezi, biztosítsák a távhívást. A válasz az volt, hogy a jelen­legi technika ezt nem teszi le­hetővé. Ekkor a feltett kérdés­re. hogy Derzsi András ipari miniszter január végén el­hangzott rádiónyilatkozata, amely szerint két éven belül megoldódik Magyarország szű­kös telefonhelyzete, milyen té­nyeket takar. Azt a választ ad­ták, hogy a Postának hivata­losan nincs tudomása arról, hogy a kormány milyen meg­állapodást kötött. Telefonnal kapcsolatos kérdések közül háromra kaDtak pozitív vá­laszt, a villányi üzemek, intéz­mények egyenként 300 000 fo­rintos költség ellenében, kaD- hatnak mikrohullámú készülé­ket. Valamint Kisjakabfalva és Ivánbattyán kap egy-egy köz­ségi segélykérő állomást. A vb nem tud belenyugodni eb­be a helyzetbe. Nagy vonzerőt jelentene az idegenforgalom számára, de a helyi lakosságnak még inkább fontos lenne, a több mint tíz éve nem üzemelő strand fel­újítása. A Villánykövesden lé­vő kút Villányba történő bekö­tése és egyben Villánykövesd- Kisiakabfalva-lvánbattyán szá­mára a vezetékes vízellátás megoldása ez évi feladat. Ed­dig a strand felújítása azért sem jöhetett szóba, mert a feltöltéséhez nincs elegendő víz. A Baranyatervnél megren­deltük azt a tanulmánytervet, amelynek tisztáznia kell, hogy a korábbi melléképületek —, amelyeket a sportkör használ jelenleg - helyett, milyen épü­leteket kell építeni, milyen költséggel,’ valamint azt, hogy a medence felújítása mekkora költséggel lehetséges. Ha ezeket a terveket a ta­nács megkapja, tájékoztatni tudja a lakosságot a várható költségekről, valamint arról, hogy mekkora üzemeltetési költségek várhatók. Ezek is­meretében kell a község ta­nácsának, illetve a község la­kosságának döntenie az üte­mezésről. Villányban megalakult az építő közösség, amely az egész falura tekintettel, min­denki számára kiépíteni szán­dékozik a műholdas vétel le­hetőségét, aki azt igényli. Négy földi program és négy műholdas program vételére lesz alkalmas a rendszer, 12 000' forintos lakásonkénti költséggel. A szervezőkkel olyan megállapodás született, hogy az 1990. március 20-ra tervezett falugyűlésen a szer­vezés, illetve kiépítés jelenlegi állásáról tájékoztatják a la­kosságot. A műholdas adás kiépítésének a befejezése 1990. szeptember 30-ra van tervezve. Szőlő a telekhatáron K. 1. pécsi olvasónk afelől érdeklődik, hogy a telekhatártól mekkora távolságra ültethet szőlőt, illetve a távolság be nem tartásának mi lehet a következménye? Már többször .írtunk erről a témáról, de úgy tűnik, ez a téma „örökzöld”. A kérdéssel dr. Cseh Sándort, a Baranya Megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztá­lyának vezetőjét kerestük meg, aki a következő tájékoztatást adta: A szőlő- és gyümölcstermesztésről, valamint a borgazdál­kodásról szóló 1970. évi, 36. tvr. és annak végrehajtására kiadott 40/1977. (XI. 29.) MÉM. számú rendelet, valamint annak 5. számú melléklete tartalmazza a telepítési (ültetési) távol­ságokat az azokra vonatkozó, mindenki számára kötelező elő­írásokat. A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan (telek­határtól) határától belterületen és külterületnek a zártkerten belüli részén: szőlő, valamint három méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb bokor, (élősövény) esetén 0,50 méter, a három méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa esetén egy méter, három méternél magasabbra növő gyümölcs és egyéb fa, valamint gyümölcs és egyéb bo­kor (élősövény) esetében két méter. A rendelet belterület, zárt­kert, külterület közt differenciált. A falvak és városok közötti megkülönböztetés a telepítési távolságok tekintetében nem jel­lemző. A telepítési előírások betartása mindenki számára egyaránt kötelező. Azok figyelemmel kísérése tanácsi feladat. Az egy éven belül facsemete-átültetés szakmai szempontból indokolt, azonban ennek ellenére a szakszerűtlen telepítés esetében bár­mikor végrehajtható. A helyi tanács szakigazgatási szerve hatá­rozattal dönt az előírást megszegő tulajdonos terhére, a fa­csemete áthelyezéséről, esetleges kivágásáról. Amennyiben a kötelezett határidőre nem végzi el a facsemete átültetését, úgy azt a helyi tanács elvégezteti és a költségeket a tulaj­donosra áthárítja. Az államigazgatási eljárás lefolytatása után, amennyiben a sérelmeket nem orvosolták, lehetőség van a határozat bírósági úton való megtámadására.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom