Dunántúli Napló, 1990. március (47. évfolyam, 59-87. szám)
1990-03-11 / 69. szám
Alapítvány iskolafejlesztésre Ruhabörze, szülői összefogással Kellemes zeneszó és ízléses ruhadarabok között válogató vásárlók töltöttekbe tegnap a pécsi Gyárvárosi Általános Iskola folyosóját. A ruhabörzére rengeteg‘holmit vittek be a szülők, s a kora délelőtti gyors számvetés szerint több mint tízezer forint került már az egyik fiókba. Rendeltetése szerint egy leendő alapítványhoz társul. Az alapítványtevés gondolata a tanári kaiban merült föl, és a szülők egyetértésével is találkozott. A gyárvárosi iskolába hat- százhuszonegy gyerek jár, s közülük a 2-3—4. osztályosok délután. Az igazgatónő, Bogárdi-Mészöly Kálmánná először is ezt az áldatlan helyzetet szeretné megszüntetni. Beszéltek a városi tanáccsal is, s szándékuk szerint közösen megvásárolnák az iskola melletti családi házat. Az elképzelések szerint vagy az iskolával egy épületben lévő óvoda költözne oda, vagy az iskola részére alakitanának ott ki osztálytermeket. Az átalakításokhoz a szülők társadalmi munkát ajánlottak föl, akik jelenleg is kilenc termet lombé- riáznak. De további célja is lenne az alapítványnak. Bővítenék a német tagozatukat, s lehetővé tennék, hogy a gyerekek választhassanak: angolt, németet vagy oroszt tanulnak. Szeretnék fejleszteni az énekzene tagozatot és a fúvós- zenekarukat is. Az alapítvány támogatására több vállalatot, gyárat is felkerestek. Voltak, akik nagyobb összeget ígértek, s akadtak, akik elzárkóztok. Az alapitványtevő szerepét a bogádi Zengő Gyöngye Mgtsz vállalta el. A termelőszövetkezet dolgozója, Deutsch Péter véleménye - egykor maga is a gyárvárosi iskola tanulója volt, s ma már szülőként jár oda —, hogy az induláshoz a termelőszövetkezet lehetőségeihez mérten, húsz —harmincezer forinttal járulna hozzá. A tervek szerint az alapítványt még ebben a félévben létrehozzák. B. A. Pécs monográfiája hiányzik Néhány mostoha sorsú fejezet Madas József utóéletéből Mondhatják a kétkedők, a Pécs házaira, telkeire, utcáira vonatkozó adatgyűjtemény vajon a szakmabeliek szűk csoportján kívül kit érdekelhet? Eladhatatlan, raktárakban porosodik egy kiváló, élete derekán, 1945-ben Pécsett letelepülő bányamérnök egy évtized alatt elkészült munkája, amely a jelzett szempontok szerint Pécs-belváros után a Budai Külváros telkeit és házait, a XVIII. századtól kezdődően tulajdonosait, - sőt ez utóbbi két kötet a jelzett terület utcáit - felmérte? Na és?- Tény az, hogy tudomásom szerint úgy ezer példányban jelenhetett meg Madas József két utóbbi kötete a városi tanács finanszírozásával még 1985-ben - mondja Kerényl Gábor, a Janus Pannonius Múzeum munkatársa. — Ezeket a maguk nemében páratlan adatgyűjteményeket nemcsak az építészek, történészek forgathatják haszonnal, de túl a lokálpatriótákon, diáktól felnőttig mindenki, akit egy kicsit is érdekel a város, a város múltja. Most mégis — már mióta! - eladatlanul vagy inkább eladhatatlanul hevernek a múzeumunkban, valahol a raktárban, szinte senki nem vásárolja. Valamennyi múzeumi egységünkben vásárolható volt — nem kellett senkinek, elsősorban az ára miatt. Akkoriban különösen nagy kiadást jelentett 300-300 forintot adni egy-egy könyvért. — A Kossuth-díjra felterjesztett, munkájában rendkívül önzetlen, kiváló ember volt Madas József, aki nyugdíjas éveiben egy évtizedet szentelt ennek a munkának, amit hallatlan fegyelemmel, és a műszaki ember sokoldalú hozzáértésével végzett — mondja Bezerédy Győző, a Baranya Megyei Könyvtár helytörténeti osztályának vezetője. — S mint a pécsiek tudhatják, komoly tanulmányokat írt a pécsi köztemetőkről, a Balokányról, munkássága elismeréséül az adatgyűjtemény megjelenése után a Pro Űrbe díjat is megkapta. A már elhunyt, geológusként, mérnökként is kiváló szakember díszpolgárságot érdemelt volna... Az ő nyomdokain a Szigeti-külváros feldolgozását Móró Mariann, az Egyetemi Könyvtár munkatársa kezdte meg, aki korábban a Megyei Levéltárban dolgozott. Ezt a két kiadványt legfeljebb 200 forintért kellett volna árusítani. Ha ezt annak idején több építész megvásárolja, akkor nem bontanak le felelőtlenül házakat, azóta hozzávetőleg 150-et. önkéntelenül terelődött a szó arra is, hogy a sok rész- eredmény - történeti, régészeti, gazdaságföldrajzi kutatás ellenére ennek a nagymúltú városnak vajon miért nincs átfogó, a sok szempontot egyesítő monográfiája, miért vándorolhattak a szerző nevéhez és a munka értékéhez méltatlanul sokat a máig eladatlan könyvek, ingázva a tanács és a múzeum között. Maradt a bölcs és meddő tamáskodás, hogy persze ilyen ár mellett a kereskedelmi árrés is elég magas, hogy ne kerülhessen a két kötet bolti forgalomba sem. B. R. A tűzoltócsapat állatokból áll Trombi és a tűzmanó A rendező: Hogy megvették volna külföldre? Nem fudom... Kezdjük Tromlbival: ez egy elefánt Mégpedig egy kls- elefónt, mert a nogyelefónt: ő a Főcső. De az egész csapat — csupa derék, kötelességtudó, természetadta testi tulajdonságait is messzemenően harcba vető tűzoltó — állatokból áll. Majom, kígyó, peliikén, zsiráf, meg a többi. Ha jól belegondolunk: cső, létra, vízihordó — tökéletes a brigád. A tűzmonót nem kell bemutatni. Illetve: azért nem felesleges, ha a kisgyerekek — időbeni — megismerkednek vele. És pontosan ezt célozza az a Pécsett készült - és folytatásaiban most is készülő — rajzfilmsorozat, amelynek első tizenhárom epizódját volt már szerencsénk látni az MTV ‘képernyőjén. Azt mondja Boksa Tamás, a most már Funny-.fi lim Kft. néven futó stúdió rendezője, a sorozat dkotőja: minthogy a tűz tényleg sok helyen tud támadni, ám másik oldalról lehet a barátunk is, csak éppen bánni kell tudni vele, volt bőven ■mit megrajzolniuk. — 'Minden egyes epizód ■mesekeretbe van ágyazva, s minden mese tanulsága: a tűzre Vigyázzatok! A sorozat az MTV és a Tűzoltóság Országos Parancsnoksága megrendelésiére készült tizenháromszor hét percben. — Mint rendező, hogyan méri egy megrendelésre készülő, „célfeladatot" megfogalmazó rajzfilmsorozat sikerét? — A jó imúltkorában volt kislányaim osztályában a farsang. No, mit gondol, mit látok? Egy tűzmanó is ugrabugrált közöttük. A tűzmanó egyébként nem az én „gyermekem”, a figura terve Hernádi Tiboré. A sorozat első tizenhárom epizódja közel két évig készült - ez csak a rajzmunkák idejét jelzi. A következő tizenhárom résznek eddig mintegy a felével vannak meg. Ha megpróbálunk belegondolni, hogy egy rajzfilm egyetlen percében átlag 700—800 fázisrajz van, bizony, könnyen szolod az idő, mire o sorozat végére érnek. A pécsi műhely nemzetközi összehasonlításban egyébként aránylag olcsón dolgozik: a percár jelenleg 150—200 000 forint körül van, Trambiék azonban percenként csak 83 000-be kerültek. — Talán ezért is vásárolták meg a sorozatot külföldön. Mint hallom, elsők között az NSZK. — Hogy megvették volna külföldre? Nem tudom ... Pedig tudnom keltene, mert ennek pénzügyi vonzatai is lehetnek. A sorozat következő tizenhárom részével még éhben az évben elkészülnek a pécsi rajzfilimművészelk. Hogy azután ez a munka teljes befejezését jelenti -e, vagy esetleg alaposabban figyelemmel kell majd kísérniük, hogy tudtukon kívül nem kerül-e ez is külföldre, tudja a (tűz)mamó... Mészáros A. Méregzöld csíkok kísérnek az úton. Emeleteket mászunk, szinteket, melyek sokak számára süllyedést jelentenek. Elidegenítő színek, ismeretlen környezet. A pécsi fogda hetvennégy személyes, szeptember óta üzemel ez az új rész itt, a Kilián György utcában. Teltház még nem volt, mondja a soros őrparancsnok, fidtrkas Anna főtörzsőrmester, de általában több mint ötven őrizetbe vett vagy előzetes letartóztatásban lévő várja itt sorsának jobbra vagy még rosszabbra fordulását. Tegnap délelőtt éppen negy- venketten tartózkodtak összesen a 2—5 személyes zárkákban. Reggelire kakaót és kenyeret kaptak. Többségük férfi, valamennyi „benntartózko- dó" nő cigány származású. A fogva tartottak túlnyomó többsége lopás vagy rablás miatt van itt. A napi jelentést böngésszük az őrparancsnok Irodájában. Körben fél szemmel figyeljük Egy délelőtt a fogdában Az őrizetesek számára kedvezően változik a szabályzat Televízió itt és ott az egy emelettel feljebb található zárkarész folyosóját. A kisíképernyő a környezethez Mlő, szürke fényben mutatja, nem történik semmi különös. Szombat délelőtt a fürdés napja a férfiaknak. Meleg vízzel, önfeledten lemoshatja mindenki magáról art, amit le lehet. Talán a bennlévők sem tudják, hogy április elsejétől változik a fogdaszobály- zat, utána már naponta' mosakodhatnak — legalábbis a ziihany alatt. A belügyminiszternek az őrizetről, Illetve az előzetes letartóztatásrői szóló és ennek rendőrségi fogdában történő végrehajtásával összefüggő rendelete tovább köny- nyiti majd a fogva tartottak helyzetét. Ezután személyes használatú dolgaik közül maguknál tarthatnák félpengés borotvát, varrótűt, tükröt, nyakkendőcsipeszt, és más olyan eszközöket is, amelyek korábbon tiltva voltak, már- csak azért is, hogy a korábban gyákori öngyilkossági kísérleteiknek, vagy „nyeléseknek" elejét vegyék. A szintén engedélyezett televíziót nem lehet lenyelni. Bár az öngyilkossági kísérletek nem csökkennek, a rendelkezés nyilván emberibb körülményeket biztosit. Valószínűleg mindenkiben bíznunk kell, sokszor akár érdemtelenül is. Mint ahogy édesanyukája és édesapükója, - ahogy ő hívja őket -, szintén bízhatott ebben a 17 és fél éves lányban, aki aztán egy csoportos ráblásban vett részt, és november hetediké óta van itt a fogdában: — 'Beszélek magával, de a bűncselekményről nem mondok egy szót sem. — Sokan úgy tartják, hogy a rablás amolyan férfias bűn- cselekmény, hogy keveredhetett bele egy nőt — Férfiak vittek bele, de erről nem beszélek, mondtam már... — Iskolai végzettséget — Hat osztály. — Hogy tanultt — Hát úgy közepesen.- Miért nem végezte el a nyolcait- Elvégeztem volna, de megszületett a kislányom, most négyéves. Édesanyiikám neve. li otthon, szoktam látni, amikor bejönnek látogatni. (Április egytől a fogva tartottak havonta kétszer fél órára fogadhatnak látogatókat és kétnaponként kaphatnak csomagot.)- IMi a legrosszabb itt a fogdábant- Minden rossz. A bezártság, meg ‘hogy egész nap nem csinálunk semmit, jó lenne, ha dolgozhatnánk köz. be valamit, jobban menne az idő. A ka'ja se jó.- Mi a kedvenc ételet- A grillcsirke, a látogatásokon mindig ezt kérek. Romlandó, úgyhogy csomagban nem kaphatom, Először mosolyodott el a beszélgetés alatt, aztán még elmondta, hogy végre valami változatosság életében, ez a beszélgetés. Végre. (bozsik) Leesett róla a bugyi... Arénában mór sök minden volt, de nagy valószínűséggel vélhetően 'Icezdö modellek pikáns levelei, szerelmi légyottok, az erotika kincsestára, vagy éppen a testek buja dzsungele, hát ezek eddig hiányoztok. Illetve: nem voltok. Hogy ugyanis mindez hiányzott-e, ezt szondázta meg —, de jó alaposan ám! — a székesfehérvári központtal működő ARENA Kiadó Kft., amennyiben először megjelentette hetente kapható képeslapját, az Aréná-t, majd következett az Aréna Magazin, a legújabb pedig az exkluzívnak minősített szex- magazinja, a Szirén. Mindezt csak azért említjük, mert az Aréna-kiadványok immár Baranyában is megjelentek, s amikor legutóbbi Szi- rén-jüket a VDN-ben recen- zálni akartuk, már egy fia darab sem volt az újságosoknál ... Ami pedig az előbb jelzett szondázást illeti r a hetilapban —, ami egyébként országos terjesztésű, s jelenleg 40 000 példányban jelenik meg —, még csínján bánnak a szexszel, legfeljebb „csak” ilyesmivel foglalkoznak: a 'bujkáló pap (Tőkés László volt főnökéről), busás haszon — csóró Áfor, árcsömör, tanknyomok a mesében, Sabbat- hok. orgiái. Ez utóbbi már átvezet a magazinjukhoz, amelyet 100 000 példányiban dobnak az utcára, s ahol -.vegyük a februári számot —, túl a fotókon és a rejtvényen —, ilyen címeik találhatók: Az erotika kincsestára, Testek buja dzsungele, Sex a kabinban, Éjszakai minden meg"ö — leesett róla a bugyi.. Ügy tűnik, ez a szonda nagyon jó szonda volt, mert — mondja az Aréna Kft. reklám- szervezője, Deák József -, szinte olajozott útra csúszott a Szirén, amennyiben „csak” ki kellett vele jönni a piacra, s a márkanév —, na meg persze a címlap és egyéb, ügyes fotók —, megtette már a magáét. Mert hogy a Szirén ilyesmivel „nyomja magát” az olvasók kezébe: „Legszebb lányaink: tizenöt hölgy —száz színes felvételen”, „Kezdő modellek, pikáns levelek", „Szexi történetek”, és így tovább. Ilyen címekkel léhet mit kezdeni.... — Saját lányainkkal dolgozunk! - mondja bíztatóan Deák József, mintha ettől függene: rohanok-e az újságosbódéhoz. Na, mindegy. Egyet a tizenötből mellékelünk. Persze: csak fotón. M. A. vasárnapi
