Dunántúli Napló, 1990. február (47. évfolyam, 31-58. szám)
1990-02-10 / 40. szám
1990. február 10., szombat Dunántúli napló 7 Idő, pénz nem számított Czinege-röptetés „Talán Farkas Mihály lehetett volna ilyen, ha van Ideje kifutnia formáját" Czinege Lajos vezérezredes (balról) búcsúzik a repülőié ren - finnországi útja előtt, (archív-felvétel). A Járvány csecsemőket követelt Az Echo-11 a felelős Megérkezett az eredmény Hollandiából is — Nem a Lázárt, a Biszkut, meg a Korom Mihályt kell megkérdezni, hanem bennünket. Mi tudjuk, hogy mi folyt itt évtizedekig, imi szenvedtük el elsősorban, és most már nincs mitől félnünk — igazságot akarunk! Ezekkel a szavakkal lépett a szobámba a napokban egy férfi, láthatóan izgatottan, felháborodva. Nem tudtam mjre vélni feiindultságát, de 'beszélgetésünk során olyan dolgok is kiderültek, amelyek bízvást érdekelhetik a imár hónapok óta működő parlamenti vizsgálóbizottságot is. Természetesen a volt honvédelmi miniszter, a volt hadseregtábornok, Czinege viselt ügyeiről van szó. — Tóth Ferenc nyugalmazott alezredes vagyok, a MN 8300 ibörgöndi alakulatától mentem nyugdíjba, 1984-ben. Utolsó beosztásom fegyverzeti szolgálati főnök volt. Pályafutásom alatt sok alakulatnál szolgáltam a repülőknél, ezért a Czinegének a repülőkkel összefüggő dolgait ismerem jól, a többiről csak hallottam, de az is beleillik a képbe. — Nézze, menjünk sorjában. Mit tud? — Először is, a napokban olvastam, hogy Ceausescunak tizenöt repülőgépe volt. Nos, Czinegének se kellett emiatt szégyenkeznie. Milyen gépek álltak rendelkezésére, ha röpködni támadt kedve? Volt a kormánynak két TU-134-es repülőgépe, ezek 'Ferihegyen állomásoztak, személyzetük katonáikból állt. E gépeket a Grósz-kormány adta csak vissza a Maiév-nék. Ezen kívül volt két AN-24-es — ez már honvédelmi 'minisztériumi szolgálatban - huszonnégy személyes repülőgép. Feladatuk volt, hogy a röuidebb távú, európai utakra vigye a HM tisztjeit. Aztán Budaörsön állomásozott négy darab négyszemélyes kis gép, úgynevezett belső futárszolgálatra. — Miért úgynevezett? — Azért, mert nemegyszer előfordult, hogy a HM egyes tisztjei — persze, attól függően, hogy ki kinek volt a haverja - saját céljaikra használták föl őket. — Például mire? — Arról például tudok, hogy volt egy ezredes, aki Miskolcon lakott és Pesten szolgált, telefonon felszólt, hogy menjen érte a gép. 'Nyilván időre akart beérni a munkahelyére. — És mennyibe kerül egy ilyen utazás? — Pontosan nem tudom megmondani, de nehogy azt higgye, csak az üzemanyag, meg a repül őhasz nála t kerül pénzbe. Ha egy ilyen repülőgép elszáll, ki keli állnia egy tűzoltóautónak személyzettel, egy mentőautónak orvossal, egy üzemanyagkocsinak és egy műszaki kocsinak személyzettel. Ezeknek addig nem telik le a szolgálat, amíg a szóban forgó gép vissza nem tér. — Tehát ennyi gépből állta ,,Czinege-légii lotta"? — Szó sincs róla. Ez az elv- társnak kevés volt. Átalakíttatott két AN—26-os deszant- szállí tógépet is. Mi ezt úgy neveztük, hogy kipárnáztatta. — mit /CICIM U4, l/vy; párnáztatta? — Egyszerűen azt, hogy a szállítógépet átalakíttatta személyszállításra, foteleket, kanapékat tetetett a fedélzetre, meg mindent, ami ezzel jár. — Kanapékat? — Valahol csak pihenni is kell, nem? — Tehát ennyi repülőgép állt Czinege rendelkezésére? — 'Igen, ennyi lett volna, ha eszébe nem jut, hogy a repülőgépeknek az a szokásuk, hogy repülőtereken szállnak le és föl, az meg nem terem minden bokorban. A próblé- ma áthidalásaképpen 'kettő darab MI-8-as helikoptert is átalakíttatott, kipárnóztatoit, ezek megvannak még. Legalábbis 1984-ben még meg voltak. (Időköziben érdeklődtem, és megtudtam, hogy valóban megvannak a helikopterek, a javítóbrigád viszont annakidején nemcsak a műszaki állapotot volt kénytelen ellenőrizni, hanem bizonyos hányásnyomókat kellett eltakarítaniuk a helikopter plüssfotelei mellől.) — Milyen gyakran vette igénybe a miniszter a légi- flotta szolgáltatásait? — Ezt nem tudom megmondani, azt hiszem, elég gyakran, hiszen köztudott volt róla, hogy nagyon szeret vadászni, gondolom nem sze- mé'yvoaattal utazgatott a helyszínre. Egy konkrét útjáról bizonyítékaim is vannak. — Csak nem Kaszópusztára rándult ki? — Nem egészen. Budapest— Damaszkusz-Aden—Addisz Abeba—Kairó—Budapest volt az útvonal. — Nyilván egy kis géppel, ment ki tárgyalni a fejlődő országok honvédelmi minisztereivel, a még hatékonyabb együttműködés végett. — Még tán ez is lehetséges lett volna, de ő egy száznegyvenhét személyes TU-154- essel utazott és különben is mire kellettek ókkor a vadászpuskák? — Miféle vadászpuskák? — Tudja, ez az út 1979-ben volt, én akkor Is e fegyverzeti szolgálatnál dolgoztam, és megtudtam, hogy Czinege személyes parancsára tizenöt darab puskát vadászpuskávó alakítottak át, távcsöveket meg a Zeiss Művekből hozatott hozzájuk. A tizenötből aztán csak négy került haza, az akkori főnököm meg is kért, ftudjc: mit jelent, ha egy katonától a parancsnoka kér valamit), hogy szerezzek neki egyet. Szereztem is, hatezer forintot fizetett ezért a csodálatos fegyverért. Utánanéztem, akkori áron huszonhatezer forintba került egy ilyen puska. — Tehát feltehető, hogy vadászni utazott a miniszter elv. . " feavtors Atmaoa, _ vert meg elajándékozott. De miért ment olyan óriásgéppel? — Vitte a sleppjét. — Legalábbis kihasználták a gép befogadóképességét. — így is fel lehet fogni, de negyvenöt-ötven embernél több biztosan nem ment vele, sőt, minél kevesebben kísérték, annál olcsóbb volt az út. — Miért? — Mit gondol, a vele utazó tisztek talán forintban kapták a napidíjukat? — Tehát dollárnapidijért va- dászgattak. — Tudtak élni, ugye? — Mennyibe kerülhetett ez az út? — Sajnos nem lehet kiszámítani, de inkább milliókba, mint százezrekbe. Csináltam néhány számítást. A felszállásokhoz tíz tonna üzemanyag kell, a repülési távhoz 56 tonna, 14 órát töltöttek a levegőben, 11 560 kilométert tettek meg. Ezek szerint 82 ezer liter üzemanyagot ihasználtak fel. Tudvalevő azonban, hogy a repülésnél nem az üzemanyag jelenti a költségek na- gyöbbilk részét, mert a műszaki költségeken túl amortizáció, előírt vizsgálatok, karbantartás stb.; az idegen országokban komoly pénzeket kell fizetni a leszállásért, a rádióirányításért, a kiszolgálásért is. Hogy mennyit, azt nem tudom, de például egy kis, kétüléses gép ötszáz dollárt fizet csők azért, hogy leszállhasson Ferihegyen. — Nem beszélve ugye a személyzet munkájáról.' — Igen, ezen az úton tíztagú személyzet szolgálta a minisztert. Külön kívánsága vo't, hogy ha ő megy valahova, akkor a mindenkori főpilóta is elkísérje, na, nem mintha valami dolga lett volna a pi- lótakabinban, de egy miniszternek ugye ez dukál. Emellett mégy stewardess kísérte őket, ha megéheznének, megszomjaznának a hosszú úton. — Miért mondta el nekem mindezt? — Nézze, én nem tizenegy - mint Bokor Imre a Kiskirályok mundérban szerzője -, hanem csak tíz honvédelmi miniszter alatt szolgáltam, de még egy 'ilyen basáskodó, mint a Czinege, nem volt. Talán Farkas Mihály lehetett volna ilyen, ha van ideje kifutnia a formáját. Az nagyon enyhe kifejezés, hogy Czinege szeretett reprezentálni. Nem reprezentált, hanem dőzsölt. Ha látogatni ment valahová, minden alakulat már jó előre megkapta a minisztériumból a ifyánsáq listát, hogy Czinege elvtárs mit kíván. Öiyan nem volt, hogy azt ne tudták volna beszerezni, akár az ország másik részéből is. Idő, pénz ilyenkor nem számított. Erkölcsileg lezüllesztette a hadsereget, akik megmaradtak becsületesnek, azok előbb-utóbb feladtákv yüay helíbetsgcdíelí. _ Mivel lenne elégedett a Czinege-ügy lezárásánál* — Ezt az embert szigorúan meg kell büntetni. Hámort Zoltán Fájdalom és rettegés kísérte azt a járványt, amely a nyár utolsó heteiben végigsöpört az országon. Fájdalom, mert újszülötteket vesztettünk, és rettegés amiatt, hogy mi vár azokra, akik pont ezekben a napokban készülődnek a világra. Több szülészetet lezártak, illetve tilos volt a látogatás ott is, ahonnét nem jelezték megbetegedést. A folyamatos, majd teljes körű fertőtlenítés, a 'megelőzést célzó gammo g I obu I i n véd őol tá s a dá - sa mellett igyekeztek miinél előbb megtalálni a kór okozóját. A Baranya Megyei Köjál viruslaboratóriumóban az eiső vizsgálatók enterovírust mutattak ki. Ezen belül az Echo-ra gyanakodtak, de megfellebbezhetetlen véleményre — egy sor idő- és anyagigényes vizsgálat hiányában — nem vállalkoztak. Biztos eredményt januárra ígértek, s most ismét elmentünk a megyei Köjál virológiái osztályára. Dr. Szűcs György, osztályvezető főorvost először az eredményről kérdeztük. * Ma már egyértelmű, hogy az Echo-törzs, 11-es típusa okozta ezt a járványt. Nemrég érkezett meg Hollandiából az a vizsgálati eredmény, amely megerősítette az Országos Közegészségügyi Intézet álláspontját, illetve tisztázta, hogy bizonyos részkérdések miért voltak homályosak, vitatottak. Ez a típus ugyanis jócskán eltér az úgynevezett prototípus Echo 11- től. Ezért történhetett meg az, hogy míg a prototípus Echo 11-gyei szemben termelt i;m- munsovók alig gátolták ezt a típust, addig a vele szemben termelt, úgynevezett homológsavók még százezres hígításban is képesek voltak a járványtörzs fékezésére. A Hollandiába kiküldött négy mintáiból kettő baranyai volt, így tehát egyértelmű, hogy nálunk is ez a vírus volt felelős a járványért.- Hol és hogy kezdődik egy kórokozó keresése és miért volt ez ilyen hosszadalmas? — Mikor egy járvány felüti a fejét, a klasszikus szabályok szerint a klinikusok először a járványügyi szakembereket értesítik. Miután kizárják a legkézenfekvőbbet, a bakteriális fertőzést - amellyel szemben ugye 'hatásos ellenszerekkel, antibiotikumokkal is rendelkezünk - folyik tovább a keresés, és a következő kórokozók sorában — sajnos gyakran legutoljára - szoktak vírusra gyanakodni. Ennek több oka van. Egyrészt, nagyon egyszerűnek mondható a magyarországi virológiái hálózat, hiszen csak az egyetemi városokban és egy-két nagyobb városban, korlátozott lehetőséggel működnek víruslaboratóriumok. Másrészt pedig ezt a területet még mindig kicsit misztifikáltam kezeljük. A lényeg az, hogy ebben az esetben gyorsan elkezdődött a virológiái vizsgálat. Szerencsénk is volt, mert egy érzékeny szöveten erős szövetkárosító képet mutató vírus kez- aett szaporodni, ami lehetővé tette, hogy rövid idő alatt viszonylag nagy mennyiségű mintát tudtunk feldolgozni, és a 'klinikusokat, járványügyi szakembsr«ei segítve 24-48- 72 órán belül mondhattuk; hogy vírussal állnak szemben. A gyors növekedés, a szövet- Kaícrá.Ü hatás. a klinikai kép együtt azt sejtette, hogy en- terovírussal, de hogy az is- | mert 72 változat közül konkrétan melyikkel, azt még nem tudtuk. Azért nem sikerült ezt gyorsan és pontosan megmondani, mert ez a hálózat nem rendelkezik 'mindazokkal a tipizáló savókkal, amelyek a meghatározást lehetővé teszik. Amit lőhetett, az OKI is megtett, de mivel kiderült, hogy bizonyos savók náluk ,is hiányoznak, ezért kértek nemzetközi segítséget. Mi is Amerikából, a WHO Enterovirus Világközpontjától kértünk tipizáló savókat, amelyeket meg is kaptunk október második felében. Ezek birtokában — az OKI eredményeivel egybecsengően - mi 'is Echo 11-et tipizáltunk.- Akkoriban, talán most is sok mindennel összefüggésbe hozták ezt a járványt. Egyesek az AIDS-hez hasonló új vírust, mások Csernobil-utóhatást láttak benne. Milyen valóság- alapja van ezeknek a nézeteknek?- Semmilyen.- Mi történhetett volna másként, ha a járvány kezdetén pontosan meg tudják mondani, hogy melyik vírussal állunk szemben?- Akkor is ugyanazt tudtuk volna tenni, mint amit az egészségügy, a jórványügy meg is tett. A szakembere« már a járvány elején észlelték, hogy a népességben nincs az az ellenanyag, omi »ezt a törzset közömbösítette volna. Ezért tudott annyira szétfutni, azért érintette nemcsak az újszülötteket, hanem a különböző életkorú embereket. Nagy részük tünetmentes vírushordozóként és ürítőként mozgott köztünk. A szülés előtt álló és gyermekógyas édesanyák jelentős része is közéjük tartozott. Konkrétan: a 81 klinikai tüneteket mutató, kórházban fekvő betegtől vett vizsgálati anyagból 66 esetben sikerült a vírust kimutatni. ötvenöt olyan újszülöttet is vizsgáltunk, akik nem mutattak tünetéket, közülük 44- nél találtuk meg ezt a kórokozót. A beteg gyermekek édesanyjánál, a szülészeti osztályokon dolgozók szűrésénél 105 esetben izoláltuk. Nagyon valószínű, hogyha az utcáról behívott emberektől gyűjtöttünk volna mintákat, akkor is nagy számban tudtuk volna ezt a vírust Kimutatni. A járvány menete tehát már kezdetben azt sejtette, hogy olyan enterovírussal állunk szemben, amelyik rtcgycn régen cirkulál a populációban, ügyőmiyy viiéiiKeai'K, -mi írt C közelmúltban lezajlott kanyarójárvány okozója, vagyis, hogy a fogékony egyedeket 100 százalékban képes megfertőzni. A különbség az, hogy itt csak az esetek egy részéhon ‘■~*ltn*ta'k klinikai tü- Den múivit,w- * netek, a felnőttek too»-^e pedig tünetmentes' ürítő volt. Ilyen helyzetben mindazok az intézkedések, amelyek elvárhatók a járványügytől, és amelyeket meg is tett — izolálás, fertőtlenítés, szigorú higiénés rendszabályók előírása és betartása, adott egészség- ügyi intézmény, mint első Ibe- tegfelvevő kijelölése stb. — ezek mind elégtelenek ahhoz, hogy a szinte az egész lakosságot érintő vírus terjedését meg lehessen akadályozni. Ha viszont ezeket nem tesszük meg, akkor nagyon valószínű, hogy még szélesebb körben, esetleg több halálesetet okozva és hosszább ideig tartott volna a járvány. — Ezek szerint felnőtt egy generáció, amelyhez tartozók nem tudtak védettséget szerezni, nem volt ellenanyaguk ezzel a típussal szemben? Ez azt is jelenti, hogy a jövőben is számíthatunk a nyáron lezajlott, járvánnyá nőtt vírus- betegségekre?- Pontosítók. Egyes esetekben találtunk ellenanyagot, de ezek nem voltak elegendőek a vírus legyűréséhez. Nyílván azért, mert az Echo-11, amely fertőzött, nagy 'mértékben eltért az eredeti törzstől. Ezért maradt hatástalan a gaimima- glóbulín preparátumok adása is. Ezeket a ‘készítményeket megelőzésként kapta minden újszülött, abban a reményben, hogy megállíthatjuk, megelőzhetjük a vírus terjedését. Ma már tudjuk, hogy hiába. Amikor kiderült, hogy enterovírussal állunk szemben, előre hoztuk a gyermekbénulás elleni védőoltást — omi ugye szintén egy enterovirus - abból a megfontolásból, hogy ez a vírus képes a tápcsatornából kiszorítani az oda betelepülő járványtörzset. Természetesen ez fordítva is igaz lehet, vagyis ha az Echo 11 jelen van, és utána adjuk az oltóanyagot, akkor ennek hatékonysága csökkentett, vagy akadályozott lehet. Ezért most vizsgáljuk a gyermekbénulás elleni védőoltás 'hatékonyságát, hiszen nem akarjuk azt, hogy egy Echo-11 járvány után gyermekbénulósos esetek következzenek. Sajnos, nem zárhatjuk ki az újabb járványok lehetőségét, hiszen ezeknek a vírusoknak bizonyos cík- litósuk van, s ha a népességben felnő egy olyan nagy számú csoport, amelyhez tartozék egyes vírusokkal nem találkoztak, akkor sajnos adott a lehetőség, hogy egy-egy vírus végigfusson ezen a .népesség- csoporton. Azt biztosan tudjuk, hogy ül Of Echo 11 következő években itt nem fog járványt okozni, de az pem'kizárt, hogy esetleg egy másik Echo törzs — teljesen más klinikai tünetekkel — js!c"ík?z' zen. Tőr» Éva Inkubátorban a csecsemő a Pécsi Szülészeti Klinikán Fotó: Horváth Norbert
