Dunántúli Napló, 1990. február (47. évfolyam, 31-58. szám)
1990-02-04 / 34. szám
Készülődés a világkiállításra Intercity, avagy feltámadni készül a vasút A poggyászként- föladoH- zöldségei- 6 órán belül Miskolcon árusiThal-ja a kisl-ermelő A nyugat-európai vasúthálózatot ábrázoló térképeken 'néhány éve még Bécs volt a hálózat keleti végpontja, ötihat évvel ezelőtt még csak ‘két vonatpár közlekedett, ma ‘már naponta négy állandó és két mentesítő szerelvény rója a kilométereket. A világkiállítással és a menetrenddel kapcsolatos változásokról Mészáros András, a MÁV vezér- igazgatóhelyettese tájékoztatta lapunk olvasóit. Az 1990-es menetrend egy kisebb mennyiségi és egy nagyobb minőségi változást eredményez a vasúti közlekedésben. A nemzetközi Euro- city rendszerbe kapcsolódva rendszeres mentesítő vonatpárokat indítunk a már meglévők mellett. A Lehár- expressz Budapest-Bécs, a 'Liszt Ferenc Budapest—Bécs— F ra n kfu rt-Köln-Dortmund, a mentesítője Budapest és Bécs, míg a Kálmán Imre Siófok— Bécs között szállítaná az utasokat egy budapesti vonat- Tésszel. A világkiállításra napi 15- 17 ezer utassal számolunk a ‘két főváros között, egy-egy erősebb napon esetleg 20 ezerrel: Ha az utasok létszáma megkívánja, a Budapest— Hegyeshalom közti szakasz forgalma növelhető. Elképzeléseink szerint kora reggeltől késő estig óránként indítanánk a szerelvényeket, illetve a délelőtti és délutáni csúcsidőben félóránként. A menetidő a 140 kilométeres csúcssebességgel két óra lenne. Ehhez a pálya magyarországi szakaszán három helyen kellene módosítani a fektetési viszonyokat, ezáltal lehetővé válna, hogy aránylag hosz- szabb szakaszokon tarthatná a szerelvény ezt a sebességet. Magasabb színvonalú pálya- karbantartást is igényelne a sebesség fokozása, ami egy géplánccal megoldható lenne. Jelentős időcsökkenést eredményezne, ha az útlevelek kezelése a vonaton történne és nem a határon. Az elmondottakból kitűnik, 'hogy a világ- kiállítás vasúti forgalmának megszervezése nem jár nagyon megterhelő kiadásokkal. Az európai menetrendi választékban egyre nagyobb szerepet kap az Eurocity rendszer kibővítése és a ritmikus menetrend kialakítása. Ez azt jelenti, hogy az azonos irányiba induló vonatok mindig az adott óra adott percében indulnának, egy-két vagy több órás különbséggel. Tehát, például Bécsböl Frankfurtba indulna vonat 7.30, 9.30, 11.30- ‘kor és így tovább, kétórás időközökkel. Ezt az elképzelést szeretnénk hazai viszonylatban is megvalósítani, az utasnak csak az első vonat indulását kéne megjegyeznie, és a szerelvények indulásának időközét. Ebből pontosan tudná, mikor indulnak a vonatok. Magyarország sugaras vasúti hálózattal rendelkezik, szinte minden pálya Budapestre fut be, ezért ott átkeli szállni. Ezt szeretnénk megszüntetni a távoli országrészek vasúti összeforró só val. Ennek feltétele, hogy valósul- jón meg a vasúti körgyűrű is, illetve a főváros tömeg- közlekedése is alkalmazkodjék ehhez. Ha Kelenföldén lenne a metró végállomása és azzal percek alatt a belvárosba juthatna az ember, nem kellene az összes vonatnak bemennie a Délibe. Kelenföld nagy átszálló pályaudvarrá, a belföldi" Intercity (országrészeket összekötő) vonatok találkozópontjává válhatna. Tervezzük, hogy a fő vasúti irányokba megnövelnénk a gyorsvonatok számát a személyvonatok terhére. A sóik megállás-gyorsítás mind energiaveszteség a személyeknél, ezért drágább az üzemeltetésük is. Ennek ellenére mégis a személyvonati tarifa az olcsóbb, tehát a drágábbat adtuk kevesebbért. Ezt szeretnénk megszüntetni a jövőben, több gyorsvonat beállításával. Ennek megfelelően kisebb lenne a gyorsvonati pótdi'j is. Gyűjtő- és elosztó vonatokat indítanánk a helyi kisebb forgalmú szárnyakon. Megnőtt az igény a pogy- gyászfeladásra is, nem egy szerelvénynél hiányolják ezt a szolgáltatást az utasok. A régi elhasznált poggyászkocsikat felváltanánk újakra. A fent elmondottakat ösz- szevetve megvalósulhatna, hogy a máriagyűdi kistermelő a Pécsett feladott zöldségfélét közel hat órán belül a miskolci piacon árulja. Hajdú Zs. I megyei napilapok legyenek független, önálló szellemi alkotóműhelyek Szűrös Mátyás a megyei sajtóról A minap Szűrös Mátyás a Magyar Újságíró Szövetségben járt, ahol — mint az az MTI-közleményből kiderült — a magyar sajtó, s ezen belül különösképpen a megyei lapok jelenlegi helyzetéről mondta el véleményét. A kissé unalmas parlamenti vita helyett — időnként azon izgult a soros elnök, hogy határozatképtelenség miatt ne kelljen szünetet elrendelnie - inkább e fenti témában kérdeztem köztársaságunk ideiglenes elnökét.- Hogy látja ön a megyei lapok helyzetét? — 'Az MSZP görcsös tulajdonosi ragaszkodása a megyei lapkiadó vállalatokhoz, s igy közvetve vagy közvetlenül a megyei lapokhoz is, eléggé áldatlan helyzetet eredményezett. S ebben az sem megoldás, ha ugyanakkor a párt kinyilatkoztatja: független szellemi műhelyeknek tekinti a megyei lapokat.- Ezt a Dunántúli Napló hosszú hónapok óta elméletben és gyakorlatban is megvalósítja. — Vallom, a tulajdonosi jog tisztázásával, a nemzeti médiák sorába kell emelni a megyei lapokat. Hangsúlyozom, én nem az MSZP ellen beszélek, inkább egy áldatlan helyzet fölszámolása érdekében, s hogy ezt az MSZP tolerálja vagy sem, az más kérdés. Az sem lenne helyes, ha a megyei ön- kormányzatokhoz csatolnák a lapok irányítói szerepkörét, hiszen akkor ezek a párt- marakodások színtereivé válnának, ötévenként változna a politikai helyzet, változna az irányítás, mehetne o főszerkesztő, az újságíró egy házzal odébb. — Kuratórium, független irányítás. . ■?- Valami hasonló, de mégse az, amit a televízió, a rádió feletti kuratórium jelent 'ma, melynek az ilyetén felállításával soha nem értettem egyet, s még átmenetileg sem tartottam hasznos intézménynek. De miután nem vagyok szakember, még tanácsot sem tudok adni. Mindössze arra hívnám fel a figyelmet, hogy létezik egynéhány pártatlan, pártok feletti sajtóirányitási intézmény Nyugat-Európa több országában is. Meg kéne nézni azokat. Hasonlók, mint a mi Alkotmánybíróságunk a parlament fölött. Nem politikai szempontból nézik a dolgokat, hanem inkább valamiféle erkölcsi, etikái állásfoglalásokkal befolyásolják a tömegkommunikációt, főként a társadalmat alapvetően érintő 'kérdések esetén. — Most módosítottuk a sajtótörvényt. . .- Itt és most kellett volna a nemzeti médiákról 'is szót váltani, de nemigen futotta az időből, energiából. Nagy kár. De majd az új tájékoztatási törvény kézbe veszi e témát. Egyet zárszóként hadd mondjak. Az elmondottak nem jelentik azt. hogy a megyékben a különböző pártoknak nem lehetnek, vagy ne legyenek lapjaik. Hiszen már vannak is. Így lehet természetesen az MSZP-nek is, de ezek a párt- lapok a párttagoké vagy a szimpaitzánsoké, de semm1 esetre sem a megye egészéé. S ne is legyen a magát megyeinek nevező lap egyetlen párté se. Legyen az, amit szeretnénk, független, önálló szellemi műhely. Kozma Ferenc Csökkenő szarvasmarha-állomány AZ IDÉN MAR GONDOKAT OKOZHAT Egyelőre sem a belföldi ellátás, sem az export sem került veszélybe amiatt, hogy a múlt évben tovább csökkent a szarvasmarha-állomány. Ám, az állatlétszám apadása az idén már gondokat hozhat. Különösen a hústermelésben. A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint 1989. december 31-én 1 millió 598 ezer szarvas- marhát tartottak a gazdaságok és a kistermelők. 92 ezerrel, azaz 5.4 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az adatok arra utalnak, hogy már nemcsak a kistermelők, hanem az állami és a szövetkezeti gazdaságok állománya is csökkent. Az üzemek tavaly 15 százalékkal kevesebb szarvasmarhát gondoztak, mint a 80-as évek elején. Az állatok létszámának csökkenéséhez hozzájárul, hogy 1989-ben csaknem 10 ezerrel kevesebb borjú születet, mint 1988-ban. Kedvezőtlen előjel, hogy a szarvasmarhák nagyobb hányadát (62 százalékát) tartó termelőszövetkezetekben a szarvasmarha-létszám sok év után először esett vissza 1 millió alá. Miért maradt néma a posta? Nincs közük a lehallgatásokhoz Nyilahkozik a Pécsi Távközlési Igazgatóság vezetóje Minden telefonközpontban vannak olyan berendezések, ame- Jyek lehetővé teszik a lehallgatásokat - állította szerkesztőségünkhöz küldött levelében egy olvasónk, aki egyebek mellett azt is tudni vélte, hogy a posta azért maradt néma a Duna- Gate ügyben, mert valahol maga is „sáros". A gondolat másokban is felvetődhet, ezért kerestük fel Tölösi Pétert, a Pécsi Távközlési Igazgatóság vezetőjét, aki a Magyar Posta szétválása előtt is hasonló feladatot látott el, műszaki és jogi kérdésekben egyaránt járatos.- Volt-e valamilyen kapcsolat a távközlés és az elhárítás között?- A fegyveres testületek, így például a honvédség és a rendőrség is béreltek és ma is bérelnek tőlünk vonalakat. Hogy milyeneket, és hogy mire használják, arról a távközlési vállalat ma sem tudhat többet, mint korábban. Ezek az információk ugyanis államtitoknak számítanak. De egy biztos: sem' a távközlési vállalatnak, sem a jogelődünknek nem voltak soha olyan eszközei, amelyekkel telefonbeszélgetéseket lehetett volna lehallgatni vagy rögzíteni. — Hogyan nyomoznak akkor a téves számlák ügyében, vagy a telefonbetyárok után? — Számlareklamáció esetén egy megfigyelő készüléket működtetünk. Ez nem a beszélgetéseket, hanem a ki- és bemenő hívásokat rögzíti. Ennek segítségével azt lehet megállapítani, ki volt a hívó állomás, kit hívott, mikor történt, és mennyi ideig tartott a hívás. Hasonlóképpen járunk el a zavaróhívások esetén is. A postotörvényen kívül egyébként mindenütt be kell tartani a távközlési szabályzat és a kezelési utasítás előírásait is. Ezek meghatározzák például, hogy a telefonközpontokba még az ott dolgozók családtagjai is csak külön engedéllyel léphetnek be. Ha idegen érkezik, vagy például egy iskola tonulóinak üzemlátogatás van, a kezelő köteles eltakarni az éppen folyó telefonbeszélgetéssel kapcsolatos információkat. — Mikor adhatnak ki telefonálással kapcsolatos információkat például egy hatóságnak? — Akkor, ha erre érvényes bírósági végzés van. Az érvényben lévő szabályok szerint ez a rendőrségre éppúgy vonatkozik, mint az adóhatóságra. A lehallgatásokhoz egyébként semmi szükség telefon- központokra, egy-egy vonalra akár egy bérház lépcsőházóban is rá lehet kapcsolódni, mint ahogy ez például meg is történt itt Pécsett. Az illetőt a házmester kapta rajta, amikor éppen egy távoli országba telefonált a szomszéd vonalán. Visz- szatérve a tulajdonképpeni kérdésre: a posta, vagy utóda a távközlési vállalat azért maradt néma, mert nincs része a lehallgatásokban, semmi köze a Duna-Gate botrányhoz, a titkosszolgálatokhoz. Ferenczi Demeter Apácák a betegágy mellet Rendi ruhában dolgoznak (Folytatás az 1. oldalról) Hogy miként ‘kerültek a megyei 'kórház geriátriai osztályára, arról először dr. Hazafi Klára főorvost kérdeztük. — Az osztály létrehozásának pillanatától ‘kezdve alapvető feladatomnak tartóim az idősebb korosztály egészségügyi ellátásának im'i'nél humánusabb, a sajátságos igényeknek 'megfelelő feltételeit megteremteni. Kezdettől egyértelmű volt, hogy a .'szakmai elképzeléseink megvalósítása csak a legszélesebb társadalmi összefogással sikerülhet, a különböző politikai és ideológiai megkötöttségeikre való tekintet nélkül. Egyetértett ezzel, és támogatott bennünket a Megyei Kórház vezetése és több tanácsi vezető. A 'katolikus egyház évek óta pozitív attitűddel fordul felénk, kialakult köztünk az együttműködés. Három évvel ezelőtt -, ezen együttműködés jegyében — önkéntes segítők jelentkeztek és vállaltak . rendszeres tevékenységet osztályunkon. Az együttműködés új szakaszát jelentette, hogy egy minisztériumi pályázat elnyerésével lehetőségünk nyílott ápolói szerzetesrend elhelyezésére. A rend vezetői, képviselői megértették és elfogadták szakmai elképzeléseinket, mi pedig messzemenően tiszteletben tartjuk részvételük eszmei hátterét. Kapisztrána és Consoláta nővér a rend feloszlatása után is nővérként dolgozott. Kapisztrána nővér Budapesten, az ORFI-bam, Consoláta nővér pedig Székesfehérváron, a megyei kórház belgyógyászatán. Gyors megegyezésük eredményeként 'Kapi'sztrá na nővér a „szóvivő": — Nagy öröm számunkra, hogy újra ‘kezdhetünk, hogy ismét rendi ruhában dolgozhatunk. ‘Még csak egy hónapja vagyunk itt, de nagyon otthonosan érezzük magunkat. Jálesően tapasztaljuk, hogy a betegek elfogadnak 'bennünket, szinte kérdés nélkül megnyílnak előttünk. A nővérmunka társainkkal is nagyon jó a kapcsolatunk. Van köztük olyan, akitől kezdetben idegebkezdtem, de nagyon kellemesen csalódtam ‘benne. Mindannyian .igyekeznék kímélni bennünket a néhéz munkától, s bár mi nem ebhez vagyunk szokva, jólesik a figyelmességük. A kímélet nyilván a korunknak szólna. Valóiban nem vagyunk már mai gyerekek —, teszi hozzá derűsen —, kevesen maradtunk, s ez az oka annak, hogy nem tudtunk többen jönni. Ezért a napi feladataink mellett most próbáljuk újraszervezni rendünket. Olyan lányok jelentkezésére számítunk, alkilk nem kereseti lehetőségnek, nem részleges hivatásnak, hanem elhivatottságnak érzik a betegék ápolását. Legalább nyolc általánost végzett lányok jelentkezését várjuk itt, a kórházban, személyesen, vagy telefonon, a 10-566-os szám, 16-os mellékén. A szolgálatra, a rendi életre mi, a szakmai tudnivalókra a kórház tanítja őket. • Reméljük, 'hogy hamarosan többen leszünk. A két apáca együtt dolgozik a nővérekkel. Fizetésüket a minisztériumi pályázattal elnyert összegből kapják. A betegápolás mellett sok időt fordítanak orrai, hogy beszélgessenek a 'betegékkel1, hogy megismerjék őket, hogy vigaszt nyújtsanak nékik. A közös elképzelés szerint ugyanis nem csőik addig akarnak törődni az idős, magányos, nélkülöző emberekkel, amíg a 'kórházban vannak. Szeretnék otthonukba n 'is felkeresni őiket, hogy lássák sorsuk alakulását, s ha szükséges, támogatókat szervezzenek melléjük. Egylházi, vagy világi segítséget. Ez nemcsak karitatív tevékenység, hanem szakmai program: a kórház ugyanis szeretné biztonságban tudni azokat az időseket, akiket hazaenged. T. É. vasárnapi 3 Az országban elsükénl Pécsett
