Dunántúli Napló, 1990. február (47. évfolyam, 31-58. szám)

1990-02-04 / 34. szám

Barátok a világ linden részéről Néhány éve még pórját ritkító esetnek számított, ma már nem az, hogy az ame­rikai nyári gyerektáborokba kelet-európai, magyar fiata­lok is meghívást kapnak. No persze, nem mint üdülök, ez a meghívás inkább munka­lehetőséget biztosít a jelent­kezők számára. A 8—9 hetes táborban vagy gyerekeket gardíroznak a világ minden tájáról ér­kező fiatalok, vagy fizikai munkát végeznek. Az ameri­kai csemetékkel együtt vesz­nek részt minden kulturális és sportprogramon, a kiseb­beknél a pótmama, pótpapa szerepét is betöltik. A többi­ek a tábor körüli munkákból veszik ki 'a részüket, a kony­hában, mosodában dolgoz­nak, takarítanak, barkácsol­nak, füvet nyírnak. A válto­zatos időtöltés mellett kiváló nyelvgyakorlási, tanulási le­hetőséget biztosít a tábor. A pécsi Nagy Andrea, a JPTE angolszakos hallgatója az elmúlt nyáron már része­se volt egy ilyen tábornak, lehet, hogy idén újra jelent­kezik.- Nagyon sok ilyen tábor van az Egyesült Államok­ban, a legtöbb az ország keleti részén. Ahogy ott •mondják, a camp-ék áttoló­ban erdőszélen és valami-. lyen természetes vízpartján épülnek, lakóik szigorú, de változatos napirend szerint élnek. Egy nyár alatt ren­geteg barátot szerezhetünk a világ minden részéről, és mivel csak angolul beszél­hetünk, a nyelvtudásunk is számottevően gyarapodik. A tábor után pedig addig utazhatunk, amíg a megke­resett pénzünk tart. Az európai diákok kiuta­zását egy londoni iroda szer­vezi. amelynek képviselői vannak, szinte minden or­szágban. Az érdeklődők a CAMP AMERICA, Dept. RN 0005, 37 A Quees Gate, London SW 7 5HR. címre Írhatnak. A jelentkezőknek, akik a válaszlevélben min­den szükséges információt megkapnak, egy előzetes angolnyelvű meghallgatáson kell megfelelniük, hogy az­után nyáron Londonból el­indulhassanak az egy életre élményt nyújtó tengerentúli táborozásra. -ke— Ez nem sivatagi show Két magyar tisztet haza kellett j küldeni __j B agdad. Füge. datolya, olaj és mesék, gyermekkorunk varázslatos történetei. Arabok, perzsák, 'beduinok, s ha ez még mind nem elég, turista- csalogatónak a helybéliek megemlítik a „Kurd Jezidát", az 50 ezer fős tűzimádó szek­ta nevét. .. Irak legtöbbünkben még ma is a mesés Kelet illúzióját ébreszti — van viszont néhány magyar, kiknek egészen mást ijelent. A háborút s a háború utáni tűzszüneti egyezmény kemény hónapjait.- Nyolc évig tartó hadvi­selést követően 1988. augusz­tus 20-án lépett életbe az irak—iráni tűzszüneti egyez­mény — mondja Keleti György ezredes, a Honvédel­mi Minisztérium szóvivője, akit a tűzszünetet ellenőrző bizott­ság munkájában részt vevő magyar tisztek munkájáról, 'körülményéiről kérdeztünk. Elesett iráni katona, zsebében Khomeini Ajotollah fényképezel A 350 fős katonai megfi­gyelő csoportban 24 nemzet képviselteti magát. Köztük mi magyarok is — 15 önként je­lentkező, jól kiképzett tiszt­tel. Az ENSZ Biztonsági Taná­csának felkérésére a 'magyar hadsereg, története során első alkalommal vehet részt ilyen ■munkáiban. — Az önkéntes jelentkezé­sen túl alapvető követelmény volt a kiválasztásban az angol ■nyelvismeret, de van olyan tisztünk, aki arabul is ért. Feltételként szabtuk a külön­leges gépjárművek vezetésére szóló jogosítványt, az alapos, még sivatagi körülményekre is vonatkozó térképismeretet, s természetesen a megfelelő fizikai felkészültséget. S hogy nem gyerekjáték az iroki szolgálat, azt az is jelzi, hogy a kiküldött 15 tiszt kö­zül a tízhónaposra tervezett váltási idő előtt haza kellett rendelni két magyar katonát. Az orvosi ellenőrzés szerint nehezen viselték a klímát, s csak így lehetett megelőzni esetleges egészségkárosodá­sukat. Az első 'magyar külö­nítményt tavaly júniusban vál­tották, s az expedíció vala­mennyi tagja megkapta az ENSZ által alapított „Béke Szolgálatáért" elnevezésű ki­tüntetést. Az érdemrendet Szlavko Jovics vezérőrnagy, az ENSZ iraki—irárti tűzszüneti egyezményt felügyelő erők fő- parancsnoka adta át. — Ma még nehéz lenne megjósolni, . hány csoportnak kell kiutaznia Irakba, hiszen a térségben, bár sok problé­ma már megoldódott, még mindig tapasztalható bizonyos feszültség — mondja a szóvi­vő. — Az ott lévő katonák viszont, úgy tűnik, garanciát jelentenek arra, hogy ne újul­jon ki a két ország közötti fegyveres konfliktus. Pedig hát a tisztek fegyver nélkül teljesítik a szolgálatot. Nem kis bátorságot feltételez ez, főként, hogy a tűzszüneti vonalon történő járőrözés mindennapos feladat. Vajon mennyiért vállalták a szinte mindennapos életveszélyt?- Az ott-tartózkodók min­den költségét az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa fedezi. Az el­szállásolást és az ellátást min­denki úgy oldja meg a kapott pénzből, ahogyan alkarja, illetve tudja. Az Irakban szolgáló magyarok fizetése természete­sen jóval 'magasabb, mint az itthon dolgozóké. Az ellátmányt mindenki dollárban, illetve a helyi pénzben, iraki dinárban kap­ja. 'Mint Keleti György mond­ja, a fizetésből arra is futja, hogy időnként hazalátogas­sanak. (Pauska) Múltkeresés — a jövőért... Űj zászló Dajcin Még ebben a hónapban döntenek a városházán a „városatyák" arról, hogy mi­lyen legyen az új zászlója Ba­jának. Előzetesen egy dolog­ban szinte mindenki egyetért, a válasz csupán egy szó: ré­gi­Az elmúlt hónapokban or­szágszerte cikkek tucatjai je­lentek meg a lapokban a cí­merekről. Pedig az évszázados helytörténeti hagyományokban legalább ilyen fontos szere­pet töltött be a zászló és a zászlórend. Erről ma már jó­formán csak a korabeli filmek árulkodnak, de ott is főleg a várakról volt szó, miszerint ha a várúr otthon tartózkodott, a lobogó mindig lengett... Az egészséges lokálpatriotiz­mus, a lakóhely szeretete Ba­ján is szellemi erőket mozga­tott meg. Igaz, a szálak a vá­roson kívülre vezettek, a jelen­leg a fővárosban élő Bakay Erzsébet iparművészhez. A fő­leg textíliával foglalkozó mű­vésznő annak idején Baján érettségizett és a Rudnay Művész Kör tagja volt, kötő­dése tehát vitathatatlan Fel- ső-Bácskához. A gobelin dísz- zászló szimbolizálja a város múltját és jelképezi jelenét, természetesen nem nélkülözve az Ádám-Éva címert sem. Ez­zel — remélhetően — a múlt­keresés, az azonosságtudat ébrentartása egyben záloga lesz - lehet a bajai és von­záskörzetbeli polgári jövő­képnek. Kovács Zoltán Támogatási alapot szervez a Kapaszkodó A január 9-én életbe lé­pett áremeléseik minden ko­rábbinál nagyobb terheket jelentenek a 'lakosságnak, de leginkább a Ibérből és fize­tésiből élőik számára okoz rendkívüli próbatételt. Külö­nösen őzök kerülnek lehetet­len helyzetbe, akik alacsony összegű nyugdíjból élnek, s voldmílyen egészségi 'károso­dás következtében mem ké­peseik szerény jövedelmük ki­egészítésére. A legelesetteb­bék megsegítése érdekében a 'Dunántúli 'Kapaszkodó tár­sadalmi lap, Baranya, Tolna, Somogy tanácsi vezetőivel együttműködve, a Hazafias Népfront támogatásával fel­hívja a lap megjelenési te­rületén működő vállalatokat, intézményeket, vállalkozóikat és valamennyi tehetősebb ma­gánszemélyt, hogy lehetősé­geikhez mérten járuljanak hozzá az akció érdekében •létrehozandó támogatási alaphoz. A felajánlást Baranyában a 11-402-0, Somogybán a 790-4241, Tolnában a 840-5404 számú OTP számlára lehet be­fizetni. A befolyó összeg 80 százalékai március 15-én, augusztus 20-án, december 22-én a számlákon lévő ösz- szegtől függően ad'julk át a rászorulóknak. A megmaradó 20 százalékot tőkésítjük. A segélyt a Dunántúli Kapasz­kodó címére elküldött pályá­zatokról a szerkesztőség, a. Hazafias Népfront, a taná­csok, a nyugdíjas szervezetek, és a szociális gondozó háló­zat képviselőiből alakított zsű­ri dönt. Egy-egy nyugdíjasnak szánt összeg 5000—10 000 fo­rint. A rászorultság mértéké­nek megfelelően. A támoga­tásban részesülők sorsát a Dunántúli Kapaszkodó folya­matosan figyelemmel kíséri. Szemenszedett igazság „Otthagytatok a szocialista szegénységet. Isten hozott ben­neteket a kapitalista kanniba­lizmusba !" Felirat a berlini Iáiról * „Nem veszek fel többé olyan kivágott rulhát, amely szaba­don hagyja a hátamat, mert megfigyeltem, hogy amikor a helyemre kisérnek, tapogat­nák." Lady Diana, a brit trónörökös felesége * „Ha égne o házam, én bent maradnék. Ügy döntöt­tem továbbá, hogy 80 éves koramlbon kezdek el dohányoz­ni, 85 évesen rászoknék az italra, ha 90 leszek, jöhetne a heroin, és csak ezután, 100 esztendős koromban Halnék meg az örömtől." Michel Tournier, francia filozófus * „Ma már van rendes és bölcs kormányunk, vannak ren­des képviselőink, rendes tudó­saink, rendes és tehetséges né­pünk, de továbbra sincs szap­panunk." Jegor Scsalatin, szovjet akadémikus * „Azoknak a rezsimeknek, amelyek mindent elkövetnek, hogy tiltsák a prostitúciót többnyire igen sok prostituált­juk van az államvezetésben." Egy brazil képviselőnő felszólalásából Radio mellett... Nem rossz találmány a sztrájkjog — alkalmasint élni is kell vele —, ha van értelme, ha von el­érhető célja. Am e jog­gal - visszaélni mindenkép­pen elítélendő cselekedet. A 'hét egyik napján —, a rádió is •beszámolt róla — „a" szakszervezet jelentős létszámú tömeget vonulta­tott föl a főváros szívében, elhangzottak a higgadt és indulatos beszédek, követe­lések. sztrájkra való felhí­vások, majd a tömeg aztán sem oszlott szét teljesen, •hanem elvonult a Magyar Televízió elé és folytatták követelésük hangoztatását. Igaz, ezen a rendező szok- szervezet képviselői már ■nem vettek részt, 'hanem — a rádió szerint - eltűntek o mellékutcákon át. Miután a - szellemet kieresztették a palackból ... A tömeg kö­vetelte. hogy a tévé vegye fel esti műsorába ezt a megmozdulást is, némely hangadó pedig mintegy vádként azt kiabálta, hogy a „Kommunista televízió”, 'meg 'minden. Nos, a tévé soha sem volt pártintéz­mény, nem az ma sem, s o jövőben sem lesz. Hogy a szakszervezet által szerve­zett tüntetés résztvevői mi­ért éppen a televíziótól —, de akármelyik hírközlő szerv­től — kérik számon az or­szág elképesztően rossz gazdasági helyzetét, ezt ne­hezen lehetne 'kideríteni. Éppen ezért felelőtlenség —. akármilyen kis létszámú —, kis tömeget 'kivinni az utcá­ra és sztrájkra buzdítani, csak úgy általában. Az utóbbi hetekben akadtak közgazdászok, akik kiszámí­tották, hogy a különböző munkabeszüntetések milyen mértékű károkat Okoztak. Milliókról beszélnek. Hát még éppen ez hiányzik a magyar gazdaságnak. Egy iközgozdásznő mond­ja egyik reggel a rádió­ban: lehet okármilyen kor­mány, akármilyen koalíció, akármilyen választási vég­eredmény —, és külföldi lenek is -, egyre gyakrab- 'ban kifakadnak: „Nem ér­demes 'kinyitni az újságot, bekapcsolni a tévét vagy a rádiót, mert újabb barom­ságokkal bombázzák az em­ber agyát...!” 'Már úgy értve, hogy a közönség elé tárt 'híradások, amelye­ket mellesleg 'nem az új­ságírók találnak ki. Van ebben valami. Például: kusok, akik most már egy­re sűrűbben ülnek össze valahol fent a csúcson és azt mondják: beszéljük meg, mit és mennyire emeljünk a mai szent na­pon? Egy bizonyos szint fö­lött már arcnétkülivé válik mindenki, aki csak részt vesz ebben az országos játékban. Egyszer csak meg­jelenik a rendelet és a Mennyit fizessek...?!!! hitelek sakosága -, csak egy van, ami kihúzza az or­szágot a kátyúból: a m u n- 4c a. A színvonalas és megfeszített erejű, jól szer­vezett munka. Ámuldozunk a japánok sikerén. De a japánok szinte eszelős meg­szállottsággal végziik mun­kájúkat. Egyszerű, nem? Az egymásra-'mutogatás he­lyett talán erre 'kellene moz­gósítani a tömeget, de el­sősorban és legelőször min­denki önnön magát. Ismerőseim és — ismeret­még el sem kezdtük az új — és magos — vizdíj fizeté­sét, de 'már bejelentették: újabb vízdíj emelésére szá­míthatunk. Vagy: még min­dig a januári áremelés sokkhatása alatt nyögdölő- dünk, de tmár itt az ígéret: hétfőtől újabb árváltozások örvendeztetik meg a lakos­ságot. Az ember csak a szívéhez kapkod és soha 'nem tudja meg, hogy tu­lajdonképpen ki, vagy kik azök a gazdaságpolitiku­sok, vagy egyáltalán politi­Ikereskedők —, állítom hogy nagyon szomorú szívvel —, folytatják az árazást, saj­nálatosan nagy gyakorlat­tal. Pénteken délelőtt sajnos elmulasztottam megjegyezni annak a hölgynek a nevét, aki a 'rádió .riporterének el­mondotta, milyen heves vi­ta előzte meg az úgyneve­zett kamatadó megszülését. Ő tagja volt ennek az együttesnek, személy szerint ellene szavazott, de siker­telenül. A kamatadóról csak annyit, van még némi le­késtél új ítás i köl csön-ta rtozá - som az OTP-részére. .lóma­gam is fizetem majd a ka­matadót. Erre felhívták a figyelmemet egy vaskos bo­ríték tartalmával. Van ben­ne egy darab Tájékoztató, nagyon sűrű nyomtatvány. Aztán egy megvonalazott Végleges nyilatkozat. Aztán egy kétoldalas —. sűrűn nyomtatott — akármi, a cí­me, Értesítés. Aztán egy keskeny fecni: Nyilatkozat. Ez utóbbin feltüntették, mennyi a havi résrletem, amelyet természetszerűen eddig is tudtam, hiszen évek óta fizetem a hatszáz forintot. De hogy mennyi lesz az a ‘rohadék kamat­adóm -, amelynek követe­lését mindig is törvényte­lennek tartottam -, azt nem tudom. És nem értem meg ennek a papírkötegnek pénzügyi-ügyviteli szövegét sem. íju. vasamapi Magyar ENSZ-katonök Irakban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom