Dunántúli Napló, 1990. február (47. évfolyam, 31-58. szám)

1990-02-28 / 58. szám

Képviselőjelöltek a megyei listán Telefonos fórum Agrárszövetség Minden telefonos fórum más. Még akkor is igaz ez a baná­lis megállapítás, ha hasonló formában ugyan, de más-más pártok várták, várhatják hetente az érdeklődők kérdéseit a la­punk által szervezett programokon. Csütörtöki telefonos talál­kozásunkon a Fiatal Demokraták Szövetségének, a Magyar Li­berális Néppártnak és a Szabad Demokraták Szövetségének képviselői vettek részt. A jónéhány, olvasóink által telefonon feltett kérdés közül azokat választottuk ki, amelyek nem sze­repelnek lapunk szombati számainak folyamatosan megjelenő sorozatában. 1. DR. WEKLER FERENC 35 éves. Me- cseknádasd, Ófalu és Óbá­nya tanács­éi nö'ke. Egyetemi tanulmányai elvégzése után hazaköltözött szülőifalujába, ahol 1985-ben spontán jelöltként tanácsel­nökké választották. Vezetésé­vel Ófa'lüban hároméves küz­delemében sikerült kétvóllra fektetni a srinte korlátlan anyagi, szellemi és hatalmi bázissal rendelkező atomerő­művet. Kezdeményezésére az or­szágban elsőként Baranyában jött Tétre a falvak érdekkép­viseletét felvállaló faluszövet­ség, mely a falu, a vidék jog- egyenlőségéért és azonos köz­teherviseléséért, infrastrukturá­lis, gazdasági és kulturális fejlesztéséért új tulajdonfor­máikért, demokratikus önkor­mányzatért küzd. 2. FABI JÓZSEF ötvenéves vagyok. A nagypeterdi termelőszövet­kezet főköny­velője. A hu­szonöt éve megszerzett kertészmérnöki diploma hi­vatást, a pa­raszti származás pedig erköl­csi tartást adott, és e kettő életformává ötvöződött 'ben­nem. 'Hiszem, hogy a mező- gazdaság az ország jövőjének letéteményese. Azon kevés ágazatok egyike, amelyek vi­lágszínvonalon állnak. Most amiatt aggódom, hogy ne essen a nosztalgiából, a re- vansvágy'bó'l vagy politikai praktikákból táplálkozó man­dátum-vadászat áldozatává. Ott 'kell lennünk, ahol rólunik döntenek, hogy nélkülünk ne dönthessenek. A bennünket ért sérelmekért nem nyújtjuk be a számlát, de olyan számt lát sem leszünk hajlandók ki­fizetni, am'it nem mi fogyasz­tottunk. 3. TOMPA GYÖRGY 1928-ban születtem Ma- gyargencs köz­ségben, ag- rá rmérnöki diplomával rendelkezem. 24 éves álla­mi gazdasági nagyüzemi gyakorlat után lettem a bicsérdi tsz főagro- nómusa, majd elnöke. Ez Idő alatt a termelőszövetkezet a megye egyik legjobb gazda­ságává fejlődött, a szövetke­zet tagjai és a ‘község anyagi jóléte jelentősen javult. A fa­lu 'intézményekben, kulturált­ságban sokat fejlődött. Tovább kívánom segíteni a vidék, a falu fejlődését, a szövetkezeti parasztság mun­Ismeretes, hogy a március 25-i választásokon két külön cédulán szavazhatunk. Az egyiken támogat* hatjuk országgyűlési választokom* létünkben a nekünk legszimpatiku* sabb jelöltet, a másikon, a „lis­táson" pedig — az említettől tel­jesen függetlenül is akár — egy párt listájára szavazunk. A máso­dik szavazócédulán szerepelnek majd a területi listát is indító pártok, valamint területi képviselő­ik neve is. Magukat jósnak nem kikiáltó, de jól értesült és jártas emberek véleménye szerint igen szoros ered­mény várható, sőt magam is csat­lakozom azokhoz, akik arra a vé­leményre hajlanak, hogy az egyéni választási körzetekben (Baranyá­ban hét ilyen van) újabb fordu­lóra is szükség lesz, két héttel március 25. után. Az úgynevezett listás választáso­kat csak akkor ismétlik meg, ha a választópolgárok 50 százaléka nem járul az urnákhoz. Ezért is lehetett jelentősége egy olyan eseménynek, amelyet tegnap tartottak a megyei tanácson. Teg­nap sorsolták ki a területi listák sorrendjét, tegnap dőlt el, hogy o kaja szerinti anyagi-erkölcsi elismertetését. A szövetkeze­tekben is a vállalkozói ma­gatartást, azzal egyenrangú ösztönzést és elismerést tar­tom fontosnak. 4. DR. SIMOR FERENC 1932-ben születtem Sik­lóson. Köze 30 éve dolgo­zom a járás főáltatorvosa- ként. Szakmai tevékenységem, sajátos fela­datköröm sors­szerűén kap­csolt a vidék, a falu életé­hez. Úgy gondolom, hogy az előttünk álló társadalmi és politikai változások nem bo­ríthatják fel az ország állóké­pességét, gazdasági stabilitá­sát. Fokozatosság kell, értel­mes átmenet, a meglevő ér­tékek védelme, a gazdasági és szektorál,is érdekek és a vidéken élők igényeinek egyeztetése. Megengedhetet­len az érzelmeikre ható ígér­getés, a tényeket, igényeket és lehetőségeket figyelembe nem vevő teljes privatizálás terve. 5. SZARKA ELEMÉR 40 éves, nős, kétgyer­mekes vagyok. Feleségem a kereskedelem­ben dolgozik. Szakképzetsé- gem kereske­delmi üzem­gazdász. Kom­ló Város Ta­nácsának elnökhelyettese va­gyok. Korábbi munkám hosz- szú ideig a volt járáshoz, községekhez kötött. Jól isme­rem a falun élők helyzetét. Jelenlegi munkaköröm révén a városban lakókét is. Az Ag­rárszövetség programját azért támogatom, mert egyik leg­fontosabbat, az élelmiszergaz­daságot, ezen keresztül az emberek ellátásának biztonsá­gát szolgálja. Vallom, hogy az élelmiszergazdaság az or­szág politikai stabilitásának, a békés átmenetnek az alapja. Vallom, hogy a jelent és a jövőt felelősséggel, helyi és térségi együttműködéssel kell és lehet formálni. 6. DR. VILLANYI TIBOR 41 éves ag­rármérnök va­gyok. felesé­gem általános iskolai tanár, két gyerme­künk van. Szentfászlón születtem, ma>jd a mező­____________ gazdasági te chnikum és a gödöllői Ag­rártudományi Egyetem elvég­10, megyénkben területi listát is indító párt milyen sorrendben sze­repel majd a március 25-i szavazó­lapon. A sorsolást hangsúlyoznám itt, hiszen ettől függetlenül min­denki majd, elvonulva a szavazó- fülke titkos homályába, arra a pártra szavaz egyik szavazólapján, amelyre akar. A sorrenden kívül más jelentősé­ge is van a tegnap kisorsol toknak. A választási törvény értelmében ugyanis: „Ha két vagy több párt azonos számú szavazatot kapott, ért el, és ezzel a szavazatszám­mal mandátumhoz jutnának, de a területi választókerületben megsze­rezhető mandátumok száma keve­sebb, mint az azonos szavazatot elért pártok száma, akkor a párt­lista sorszáma szerinti sorrendben kell elosztani a mandátumokat." Finomabban fogalmazva, ha eset­leg előadódna, hogy Baranyában egyugyanazon párt szómra ponto­san ugyanannyi szavazatot kap, és mandátumhoz jutnának, akkor lép érvénybe a cikkünk végén közölt sorrend. A megyei tanácson tegnap ott volt mind a tíz, listát állító párt képviselője a területi választási zése után tértem vissza szü­lőfalumba az agrárpályára. 10 éve a gödrei Béke Tsz-ben dolgozom, jelenleg a termelő- szövetkezet elnöke vagyok. Vallom, hogy a jövőt for­máló politikai életben a vi­dék, a magyar falu, a mező- gazdaság nélkül felelősségtel­jesen dönteni nem lehet. Át­fogó, a földre is kiterjedő tu­lajdonrendezésre van szükség, hogy elvághassuk az egymás­hoz fonódó sérelmek és kö­vetelések történelmünkben és hétköznapjainkba nyúló lán­colatát, hogy új alapokról kezdhessük a vidék felemelke­dését. 7. VARGA LÁSZLÓ 1954-ben sokgyermekes csalódban, Mozsgón szü­lettem. Eddigi életem min­den jelentő­sebb mozzana­ta és esemé­nye a faluhoz a földhöz és a parasztsághoz kötődött. Fő­iskolai, majd egyetemi diplo­mám megszerzése után a szigetvári járás több termelő- szövetkezetében dolgoztam, a munkahelyi ranglétra minden fokozatát bejárva, míg végül a drávafoki Új Esztendő Tsz elnökének megválasztottak. A magyar parasztságot és a magyar falut már oly sokan és oly sokszor csapták be az elmúlt időszak folyamán, hogy úgy gondolom, napja­inkban, amikor a választások előtt nagyon sok párt újból ezt a réteget választotta tö­megbázisának, eljött az az idő, hogy végre saját sorsun­kat, jövőnket mi magunk ren­dezzük és ne legyünk semmi­féle felelőtlen ígérgetések újabb áldozata. 8. KOVÁCS SÁNDOR 1950-ben születtem Sik­lóson. Anyai ágon tősgyö­keres ormán­sági vagyok. A Pénzügyi- és /Számviteli Főiskola el­végzése után is ide tértem vissza. Munkahelyem minden esetben az úgynevezett „hal­mozottan hátrányos" térség­ben volt és van jelenleg is, mivel a baranyahídvégi Közös Út Tsz elnöke vagyok. Naponta találkozom a falu- síi ember gondjaival és prob­lémáival, amin erőmböz mér­ten szeretnék segíteni. Val­lom azt, hogy egy társadalmi igazságtalanságot egy másik igazságtalansággal nem lehet rendezni, ezért a földkérdést a jelenlegi parasztságnak és nem másnak kell rendezni helyette. bizottság ülésén. Miután elfogad­ták a megyei tanács illetékesei által javasolt sorsolási játékszabá­lyokat, megkezdődhetett a sorsolás. Pici, diafilmes dobozba raktak sor­számokat, a dobozokat egy kisebb szerencsekerékbe helyezték. A sor­számok abban a sorrendben jelez­ték a pártokat, ahogy á válasz­tási küzdelmek előző időszakában bejelentették magukat a választási bizottságoknál. Aki először jegyez­tette be magát, az húzhatott elő­ször a gondosan megforgatott ke­rékből és igy tovább. Az a párt, amelynek sorszámát kihúzta, azzal a számmal szerepel az említett sorozócédulán március 25-én, ami­kor várhatóan minél többen az urnákhoz járulunk. Az említett sorsolás után tehát a következő sorrend alakul ki (nö­vekvő számsorrendben): Hazafias Választási Koalíció, Szabad De­mokraták Szövetsége, Keresztény- demokrata Néppárt, FIDESZ, Füg­getlen Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, Magyar Szocialista Párt, Magyar Demokrata Fórum, Agrárszövetség, Magyar Szociálde­mokrata Párt, Magyar Szocialista Párt, Magyar Szocialista Munkás­párt. (bozsik) Kérdés: Milyen programjai vannak a pártoknak a magyar mezőgazdaság lehetséges át­alakításával kapcsolatban? Czukor Antal, Magyar Libe­rális Néppárt: — Az átszervezést sürgetik a következő okok is: az impro­duktív létszám lassan akkora lesz, mint az iparban, a gé­pesített munkafolyamatok ener­giaköltsége néha többe kerül, mint a létrehozott termés ér­téke, a szinte kizárólag vegy­szerekre épített mezőgazdasá­gi termelés már-már kétségbe- ejtően fertőzi a talajt és a vízkészletet. Javaslataink sze­rint csak a jól működő nagy­üzemeket és szövetkezeteket tartsák fenn. Szükség lenne termelékeny, piacképes farmer- gazdaságok létrehozására, ezek megindításához pedig hosszú lejáratú kölcsönök biztosítósá­ra. Megfontolandó a termé­szetes talajerő-fenntartási mód­szerek szélesítése. A kizáróla­gos gépesítés kiváltását leg­alább fele részben a mező- gazdaságii termékekből tartott iga- és haszonállatrendszerrel. Létre kellene hozni olyan cso­magológép-gyártási technoló­giát, amely lehetővé teszi és elősegíti a farmergazdaságok piacképességének fokozását, és más termékek hazai és külföl­di piacképességének erősí­tését. Fekete Gedeon, Szabad De­mokraták Szövetsége: — Azt szeretnénk, ha több ember közös együttműködésé­vel és kockázatával létrejöhet­nének egy-kétezer hektáros farmok. Azt szeretnénk, ha a részeikre bomló nagyüzemek­ből állattenyésztő, gyümölcs- termelő, szolgáltató-értékesítő (családi vagy egyéb) vállalko­zások alakulhatnának szabad kezdeményezésre. Azt próbál­juk elérni, hogy vállalkozó szellemű kistermelők jussanak 'hozzá a földhöz, az eszköz­höz, a szolgáltatások megszer­vezéséhez és példájuk mutatja meg, mire képes az ember, ha van tudása és leleménye. Továbbá liberalizálni lehetne a mezőgazdasághoz szükséges anyagok és felszerelések im­portját. Árszabályozás helyett árbiztosító rendszereket kelle­ne kialakítani. Szükség lenne agrárbankrendszer és földjel­zálog - hlte 11 n t éz e te k meg te re m - tésére is. Kérdés: Miként látják a magyarországi szakszervezetek jelenlegi szervezeti struktúrá­ját és működését, milyen ja­vaslataik vannak? Németh Zsolt, Fiatal De­mokraták Szövetsége: — A szakszervezeteknél is fo­lyik a cégtábla átfestése. Úgy látom azonban, hogy az ága­zati szakszervezetek jelentik változatlanul a konzervatív po­litikai erők egyik legfontosabb bázisát. Próbálgatják erejüket, használják a szociális dema­gógia minden fogását. Pozi­tív jelnek tartom a független munkavállalói érdekképvisele­tek szerveződését, legyen szó akár független szakszerveze­tekről, munkástanácsokról, fog­lalkozási kamarákról. A jelen­legi szakszervezeti bürokrácia felszámolása feltétele a haté­kony, markáns dolgozói ér­dekképviseletek kialakulásának. Molnár Tamás, Szabad De­mokraták Szövetsége: — Amint nőnek a gazdálko­dó egységek nehézségei, úgy nő a dolgozók kiszolgáltatott­sága. Ahogy fokozatosan tért hódit a piac- és magántulaj­don, úgy válik egyre követe- lő'bb igénnyé a valódi szakszervezetek létrejötte. A múltból ittfelejtett, a gazda­sági-politikai vezetéssel min­den szinten összefonódott „ár­nyékszakszervezetek" nem tölt­hetik be feladatukat. A való­di szakszervezet a munkavál­lalóknak elkötelezett, általuk választott, s csak nekik fele­lős bizalmi testület, mely szük­ség szerint alkalmazott szak­emberekkel egészül 'ki. A veze­tők és alkalmazott szakembe­rek munkaviszonya, javadal­mazása független kell, hogy legyen az adott gazdálkodó egységtől. Ez esetben nem­csak mikuláscsomagok oszto­gatásában és üdülések admi- •nisztrólgatásában merül majd ki érdemi tevékenysége. Na­gyon fontos továbbá, hogy a SZOT-hierarchia helyét egy lazább, szakmai szerveződésű vertikum mellett, az azt kiegé­szítő, területi-szakmai elven szerveződő, szakmaközi szer­vezet tegye teljessé, igy a dolgozó komplex érdekvédel­mét (munkahely-lakókörzet) együtt valósítja meg . . . Czukor Antal, Magyar Libe­rális Néppárt: — Közel négymillió ember egy szakszervezetbe tömörülé­se a továbbiakban nem való­sítható meg, ugyanakkor a szakszervezetek érdekvédelmi szervezetként létjogosultsága nem vitatható. Azonos formá­ját kell kialakítani, káros len­ne viszont nagyon kis létszá­mú érdekcsoportok 'külön szak- szervezeti tömörülése. Kérdés: Nagyon sok táma­dás éri a jelenlegi adórend­szert, kiváncsi vagyok a rövid véleményükre ... Németh Zsolt, Fiatal De­mokraták Szövetsége: — A FIDESZ gazdasági programja felől közelítve az adók jelenlegi mértéke — be­leértve ebbe az szja-t és a ványa-t is — rendkívül magas. Itt egy gazdasági rendszer kö­vetkezményével állunk szem­ben, ahol a rendszer fontos elemeit kell módosítani ahhoz, hogy az adók csökkenthetők legyenek. Határozottan szor­galmazzuk a privatizálásokat egy átfogó tulajdoni reform keretében, ilyen módon is csökkentve a túlméretezett ál­lami bürokrácián és a költ­ségvetésen átmenő részét a nemzeti összterméknek. A GDP- nek ma mintegy 62 százalé­kát osztja el a költségvetés, ez nemzetközi összehasonlítás­ban is magasnak számít. Emellett a költségvetést még feladat-túlvállalás is jellemzi, és az adóprés működtetésére kényszeríti. Takarékosan, de hatékonyan működő állam, az ésszerűtlen beruházások leállítása, a do­tációkból élő vállalatok fel­számolása szükséges ahhoz, hogy az adókat 30—35% körül lőhessen beállítani. Ugyancsak nemzetközi ta­pasztalatok szerint a magas adóknak jelentős a teljesít­mény-visszatartó hatása és az adók csökkentése nem feltét­lenül eredményezi a költség- vetés bevételeinek visszaesését. Fekete Gedeon, Szabad De­mokraták Szövetsége:- Ügy vélem, hogy az adó­bevételek a költségvetési ki­adások arányában csökkenthe­tők. Az inflációellenes küzde­lem jó néhány intézkedése alapja és egyik tényezője le­het az adócsökkentésnek. Táv­lati célunk a személyi jövede­lemadó és a vállalkozási adó 30-35 százalékos megállapítá­sa. Az állami vállalat és ma­gánvállalkozás közötti igazsá­gosabb tehermegosztás kiala­kítása érdekében a tulajdon után osztalék bevezetését tart­juk szükségesnek az állami tő­kéből létrejött vállalatok ese­tében. Az áfánál 10—}0 szá­zalék körüli kulcsszámot tar­tunk célszerűnek, figyelembe- véve néhány „nullakulcsos" terméket, például gyógyszere­ket és alapvető élelmiszereket. * Végezetül, de korántsem utolsósorban sok kérdést kap­tunk a március 25-i választá­sok technikai megoldásával kapcsolatban. Több érdeklődő felvetette, miként áll össze a jövendő parlamentnek az egyéni választókerületekben megválasztott képviselőkön kí­vüli része. A telefonos fórum résztvevőinek egyetértésével er­re a kérdésre Trombitás Zol­tán, a Fiatal Demokraták Szö­vetsége képviselője válaszol lapunk hasábjain: — 176 képviselőt egyéni ke­rületben, 210-et listán válasz­tanak. A kerületben a több­ség, a listán az arányosság a vezérlő elv. Egyéni kerület­ben egy mandátum szerezhető meg — s végső soron azt a legtöbb szavazatot kapott je­lölt nyeri —, míg a megyei lis­tán több mandátumot oszta­nak el a jelöltek között. 152 mandátumért megyei listákon, 58 mandátumért az országos listán vetélkednek a pártok. A polgárok két szavazattal rendelkeznek, az egyiket a la­kóhelyük szerinti választókerü­letük jelöltjei valamelyikére ad­ják. Az országos listára nem szavaznak közvetlenül, annak mandátumainak elosztása a kerületekben és a megyei lis­tákon mandátumot nem ered­ményezett, úgynevezett marad­ványszavazatok összesítéséből származik. A megyei lista kép­viselői helyeinek elosztása a következő módon történik: a megszerezhető mandátumok számához hozzáadnak egyet, ez az ún. osztó, és kiszámít­ják, hányszor van ez meg a leadott érvényes szavazatok­ban. (Az országosan 4%-ot el nem ért pártba leadott sza­vazat érvénytelen.) E művelet eredménye a hányados. Ame­lyik párt listája ezt elérte, az kap egy mandátumot. Ha többször is elérte, akkor any- nyit, ahányszor elérte. Ha ma­rad még el nem osztott man­dátum — és nagy valószínű­séggel marad -, a hányados 2/3-át elérő pártok között oszt­ják el a fennmaradó mandá­tumokat, oly módon, hogy az országos maradványszavazatai­ból minden párt lehívja az egy mandátum megszerzéséhez előírt szavazatszóm (hánya­dos) eléréséhez szükséges mennyiséget, azzal a kikötés­sel, hogy a mandátumhoz ju­tás sorrendjét a megszerzett szavazatok száma által kiala­kított sorrend befolyásolja. Ha még ezek után is marad man­dátum, akkor az már nem osztható fel, ugyanis a há­nyados 2/3-át el nem érő pár­tok a megyei listáról képvi­selőt nem vihetnek a parla­mentbe. Ez a mandátum az országos listára kerül. Igy el­képzelhető, hogy az legalább 70 fős lesz. Ez a rendszer biz­tosítja, hogy minden mandá­tumra ugyanannyi szavazat essék. Bozsik László Választási sorsolás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom