Dunántúli Napló, 1990. február (47. évfolyam, 31-58. szám)
1990-02-28 / 58. szám
Képviselőjelöltek 7. sz. választókerület, Szigetvár Nemzeti Kisgazda és Polgári Párt Gerenday István 1922. január 2-án születtem Nemeske községben. Szüleim birtokos parasztok voltak. Négy testvérem van. A Szigetvári Polgári Iskola elvégzése után Nagykörösön szereztem tanítói és református orgonista kántori oklevelet. 1945 szeptemberében választott meg a botykai református eklézsia kántortanitó- nak, s még ebben az évben megnősültem. Négy gyermekünk és nyolc unokánk van. Az iskolák államosítása után átlagosan négyévenként helyeztek át egyik helyről a másikra, míg végül — úgy látszik — Csertőn lehorgonyozhattam. Itt mentem nyugdíjba 41 évi szolgálat után. 1956. július 18-án 5 év börtönre ítéltek. 1956. október 31-én a forradalomnak köszönhetően szabadultam. Születésemtől mindmáig falun élek, így jól ismerem az itteni emberek gondját-baját. A Nemzeti Kisgazda és Polgári Párt alapítótagjaként ezután mint országgyűlési képviselő kívánom a sztálini szocializmus által tönkretett és kifosztott parasztság és polgárság felemelkedését szolgálni, ha ehhez az Úristen erőt, a választópolgárok pedig szavazataikkal lehetőséget adnak. A teljesség igénye nélkül ismertetem a Nemzeti Kisgazda és Polgári Párt programját: — az 1947-es tulajdonviszonyok visszaállítása (parasztság, polgárság), — földreform — az állami beavatkozással a szocialista nagy bi rtokból magántulajdonú kisbirtokok (farmok) létesítése, — a parasztság teljes anyagi és erkölcsi rehabilitálása, — vailáserkölcsi alapon álló pluralista társadalmat, többpártrendszerű parlamenti demokráciát, szakszervezeti szervezkedési és érdekvédelmi szabadságot, valamint a magántulajdon elsődlegességén nyugvó piacgazdaságot akarunk, — az édesanyáik köré felépülő családot akarjuk, ahol egyként megoldódna a magatehetetlen öregek és az új generáció gondozása és nevelése. A tizenhatmilliós magyarságért felelősen gondolkodva egy békés, gazdag, független Magyarország felépítéséhez kérem támogató szavazataikat. 7. sz. választókerület, Szigetvár Független jelölt Mátis István Falun születtem és élek. Szentlőrincen lakom 25 éve. 45 éves, családos vagyok. Feleségem 'bolti eladó, 18 éves fiunk szakiközépiskolai Jta- • nuló. 1981 óta a Bükkösd Községi Közös Tanács elnöke vagyok. E munkaköröm révén megismertem Szigetvár vidékének tanácsait, településeit, az őszinte, szorgos falusi emberek életét, a térség gondjait és erőfeszítéseit a fennmaradásért. Itt található a megye halmozottan hátrányos térsége, itt kényszerültek a re- ménytvesztett emberek tömegesen elhagyni szülőföldjüket, falvailkat (Gyűrűfű, Korpád, Gorica, Kán), és hittel, kitartással új életet kezdeni a viszonylag kedvezőbb helyzetben lévő településeken. A települések gondjait nem o pártok fogják megoldani, hanem az ott élőkkel összefogva a helyi önkormányzatok, mivel ők ismerik a leghitelesebben az elmaradottságot, a megoldandó feladatokat. A falut ne a nagyvárosok és a főváros képviselje, és főleg ne olyanok, akik ismerik ugyan, de nap mint nap nem élik át és nem érzik a vidék súlyos gondjait. Kiszolgáltatott helyett kiszolgált állampolgárok legyenek! Virágos-virágzó, komfortos településekre, egészséges, kiegyensúlyozott lakosságra van szükség. Az új Országgyűlés teremtse meg a létbiztonságot, a törvényes rendet, az egyén és a társadalom gyarapodásának feltételeit. A többit bízzuk településeink önkormányzataira, lakosságára. Mint tanácselnök és mint megyei tanácstag, eddig is a vidék gondjai megoldásáért munkálkodtam. Ezt fogom tenni a jövőben is - a pártérdekektől függetlenül -, tisztán a választói érdekeket képviselve. Mit tartunk a jövő szempontjából veszélyesnek? Pánikról szó sem lehet A járőrök a város peremkerületeiben is rendszeresen tartanak ellenőrzést, képünk György-aknán készült, egy lakásként készült fáskamra „meglátogatásakor”. Napjaink viharos történései, a feszültség szaporodó jelei közepette - pártpolitikai érdekektől függetlenül - talán egyetértés van abban, hogy a közrendfenntartás alapvető érdek. Mégis ez a látszólag kö- ’zös és majd mindeo dokumentumban kinyilvánított óhaj a gyakorlatban mintha törést szenvedne, mintha a cselekvésre nem maradna energia. Megyénkben az elmúlt évben 8446 bűncselekmény jutott a rendőrség tudomására, ezek 64 százalékában az elkövető ismeretlen volt és „csak" 54,6 százalékát tudtuk felderíteni. Ez a „csak" az országos listán a 2. legjobb eredményt jelzi, de romló tendenciák mellett. Van-e pánikra okunk - önöknek és nekünk a nyomozó szervek tagjainak? Határozottan kijelenthetem, hogy nincs! A pánik rossz tanácsadó és nekünk együtt kell megtalálnunk a közös cselekvés formáit, módszereit. Dr. Körinek László ödvözli a jog- államiság eszményével nem összeegyeztethető ellenőrzési formák megszüntetését. Én ezt kissé másként látom. Szakmai ismereteim alapján állítom, hogy mi ezekkel nem éltünk vissza (miközben nem állítom, hogy hibamentesen dolgoztunk!) és hiányuk - más megfelelő ellenőrzési lehetőség megteremtése nélkül - a visszaeső, a bűnözést életformaként választó elkövetői körrel szemben szó szerint lefejez bennünket. Idő kell, amíg az új törvényhozás megalkotja, a rendőrségről és annak eszközeiről szóló jogszabályokat, amelyek alkalmazása védelmet nyújt mind a sértetti többség, mind a bűnelkövetők számára. A közbiztonságot azonban nem lehet átmenetileg sem felfüggeszteni és biztosítása a joghézagok mellett is kötelességünk. Megálljt parancsolni Mit tartunk a jövő szempontjából veszélyesnek? Mindenekelőtt a személy elleni, a személyiségi jogokat sértő, durva, erőszakos, fizikai és pszichikai agressziót, emberek életének, testi épségének veszélyeztetését, meggyőződésük vagy származásuk miatti |enyegetését. Veszélyes a tulajdon — személyi és közösségi - elleni egyre szélesedő és szervezetté váló támadás, amely jómódút és szegényt egyaránt sújt, növeli a kiszolgáltatottság érzetét. Ha a folyamatoknak nem tudunk megálljt parancsolni, akkor nemcsak az egyén, hanem a közösség is károsodik, mert ki akar turistaútra indulni oda, ahol nagy valószínűséggel személyét, pihértését ravarjók, ki akar beruházni ott, ahol a vagyon biztonsága nem megoldott és a tőke megtérülése helyett legfeljebb a biztosításban lehet reménykedni. Különösen aggasztónak tartjuk, ha a kiemelt idegen- forgalmi körzetekben - Pécs, Harkány, Szigetvár, Mohács - szaporodnak el a jogsértések. A nemzetközi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy egy bizonyos mennyiségi határon túl a bűnözés minőségi jegyei kerülnek előtérbe, következményeivel együtt. A bűnözéstől fertőzött területeken megindul a közintézmények elsorvadása, a lakosság elvándorlása és természetesen helyükbe az egyébként is hátrányos helyzetű rétegek települnek be, ami tovább erősíti a folyamatot. Mi nem itt tartunk, és jó lenne ezt a helyzetet efkerülni. A közrend fenntartása érdekében a tisztességes embereknek össze kell fogni. Önszerveződéssel Jónak tortanánk, há Pécsett és más településeken a lakosság érdekeit közvetlenül is védő rendőrállomások mellett, önszerveződéssel létrejönnének azok az egyesületek, amelyben a város polgárai a közterület rendjének védelmezé- sében lépnének fel. A nagyobb gépkocsiparkolók ellenőrzésétől, a gyermek és fiatalkorúak támogatásán keresztül egészen a távol lévő szomszéd lakására való felügyeletig sokféle cselekvési lehetőség adódik. Komoly visz- czatartó erő a lakások, hétvégi házak és gépjárművek biztonsági berendezéssel való felszerelése. Jelentős előrelépésnek számítana, ha a kölcsönös egymásrautaltságot felismerve - természetesen ^a rendőri magatartás változásával párhuzamosan - megerősödne a lakóterületen élő polgárok és a rendőrség közötti bizalom. Ha a veszélyes jelenségeket együttesen előznék meg, vagy hívnák fel intézkedésre az illetékesek figyelmét. Gondolunk itt a veszélyeztetett fiatalokra, kábitószerélvezőkre, a környezetet is veszélyeztető alkoholizálásra. A megye rendőri munkájának mutatói országos összehasonlításban ma még kiállják a próbát, de a lakosság hangulata jól tükrözi a növekvő feszültséget, a közbiztonság fenntartásának nehézségeit. Reméljük, hogy a választásokot követően a győztes pártok mellett a többi politikai erő is túllép a szándéknyilatkozatokon é$ egyrészt a rendőrség munkafeltételeit javító, másrészt szimpatizánsait és aktivistáit mozgósító munkájával segít a közbiztonság fenn- ta rtásában. Dr. Lusztig Péter rendörezredes fi kamatadó ellen Á szoedem kezdeményezés sikere Mire vár az alkotmánybíróság? Mint ismeretes, a nagyon sokak igazságérzetét felháborító, anyagi helyzetét megrendítő kamatadó ellen a Magyarországi Szociáldemokrata, Párt országos vezetősége a rendelkezés meghirdetésének szinte első pillanatában tiltakozást jelentett be, az érintett százezrek védelmében. Társadalmilag és jogilag egyaránt képtelenségnek tekintik, olyan kormányzati intézkedésnek, amely antiszociális jellegét nézve is példátlan az egész világon. A szoedemek pécs-baranyai szervezete kezdeményezte elsőként az országban, hogy aláírások gyűjtésével késztessék a kormányzatot az intézkedés megváltoztatására. Az aláírás- gyűjtés január 8-án kezdődött. Ezt követően jutott a szoedem szervezet tudomására, hogy hasonló kampány indult a pécsi Zsolnay Porcelán- gyárban is. Megkeresték a gyárban a szervezőket: azonos cél érdekében érdemesebb együttesen tevékenykedniük, s a gyári kezdeményezés csatlakozzon a szoedemek már korábbi aláírásgyűjtési akciójához. Ezt a felhívást nyilvánosan - Pécsett, a Széchenyi téren január 25-én tartott szoedem tömegdemonstráción - is megismételték. A megegyezés ugyan elmaradt, de az aláírást mindkét vonalon folytatták. elsősorban azért, hogy „többrajtú", azaz sokoldalúbb, szélesebb rétegeket felvonultató legyen a tiltakozás. Az is ismert, hogy a Magyarországi Szociáldemokrata Párt az alkotmánybíróságnál kezdeményezte a kamatadót bevezető rendelkezés törvényességének felülvizsgálatát, kérte semmisségének kimondását. Döntés a mai napig nem született, annak ellenére sem, hogy a múlt héten csak Pécsett - az aláírásgyűjtést a szoedemek ugyanis az ország számos településén elindították - közel 10 000 aláírás gyűlt össze, amelyet már fel is vittek a párt központjába. Ennek azért van jelentősége, mert, ha lél százezer aláírás összegyűlik a kamatadó ellen, akkor népi kezdeményezésként az országgyűlés köteles a lei- vetéssel foglalkozni, azt megtárgyalni és felette dönteni. A jelek pedig arra mutatnak: a szükséges számú aláírás meglesz. Ami nagyjából várható is volt — tekintettel az intézkedés keltette felháborodásra, valamint arra, hogy a Magyarországi Szociáldemokrata Párt kellő időben, elsőként felismerve a pénzügyi kormányzat ez intézkedésének antiszociális vonását, azonnal megkezdte az ellenakciót. így a tiltakozás kifejlesztésében sokkal gyorsabb volt, mint például az alkotmánybíróság, amelyik eleddig képtelen volt dönteni a szoedem párt által beadott semmisségi kérelem felett. A pécs-baranyai szervezet kezdeményezése — mint már említettük — országos visszhangra talált, azonban a párt helyi szervezete elsősorban annak örül, hogy itt, Baranyában is követőkre találtak - lásd a Zsolnaysok akciója —, ami azt bizonyítja számukra, hogy „rajta tartják az ujjúkat" a bérből és fizetésből élők, a pénzügyi kormányzat intézkedései által sújtottak problémáktól lüktető vénáján. Munkát kereső fiatalok Az iskolájukat 1989-ben, befejező fiatalok közül a múlt év végéig több mint ötezrem nem találtak munkahelyet. A legnehezebb az általános iskolát végzettek, illetve az onnan is kimaradt, szakképzet- len fiatalok elhelyezkedése. A szakmunkásképzőkből kikerülő pályakezdők többsége a gyakorlati képzést nyújtó vállalatnál kapott munkahelyet. Területenként eltérően, főleg a divatos szakmákban tapasztalhatók csak' a szakmunkás- képzőt végzetteknél elhelyezkedési nehézségek, a hiányszakmákban viszont több a munkahely, mint a munkára jelentkező. A szakmunkás végzettségű érettségizett fiatalok többsége szakképzettségének megfelelően tudott elhelyezkedni. Kedvezőtlenek a gimnáziumban érettségizettek elhelyezkedési esélyei. Közülük nagy számban kaptak munkát a múlt évben is képesítés nélküli pedagógusként, illetve nem fizikai munkakörökben, meghatározott időre szóló munkaszerződéssel. Az érettségi utáni szakmatanulásra csak a legnépszerűbb szarmákban megfelelő az érdeklődés. A szakközépiskolai bizonyítvánnyal már könnyebben találtak állást a fiatalok, bár előfordul helyi túlképzés; például kisebb városokban alig keresnek ügyviteli középfokú végzettségű fiatalt a munkáltatók, Budapesten viszont tartósan több száz könyvelői és egyéb adminisztratív munkakör közül választhatnak. A közgazdasági szakközépiskolát végzettek elhelyezkedési lehetőségeit javítja, hogy a pénzügyi munkakörökben növekedett a munkaerőkereslet. A legkedvezőbbek most is a diplomás fiatalok elhelyezkedési lehetőségei, mivel több területen nincs elegendő műszaki és gazdasági szakember. Jellemző a kisebb településeken a pedagógushióny. Területenként tekintve sok az állásajánlat Budapesten, Győr-Sopron és Vas megyében. A legnehezebb munkát találni Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú- Bihar és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében. A munkaerőszolgálat tájékoztató kiadványokkal, friss nyilvántartásokkal próbál segíteni a fiataloknak. A szakképzetlen, elhelyezkedni nem tudók számára elsősorban az átképzési támogatós teremt lehetőséget. Jelenleg e tanfolyamokon tanulók mintegy 6Ö százaléka érettségizett, szakképzetlen fiatal. Szélesebb körűek ma mór az átmeneti (közhasznú) foglalkoztatás lehetőségei. Három megyében, (Baranyában, Hajdú-Biharban és Borsod- Abaúj-Zemplénben), az érettségizett fiatalok már múlt évben is szociális gondozói munkát vállalhattak. Borscd-Abaúj- Zemplénben több száz fiatalt iskolai segédszemélyzetként alkalmaztak. A vállalkozóvá válást segítő kölcsön kiterjed a pályakezdőkre is. Ez a támogatási forma lehetőséget nyújt arra is, hogy a pályakezdő fiatal már meglévő kisvállalkozáshoz csatlakozzék, illetve másokkal társulva indítson vállalkozást. A gyakornoki foglalkoztatásra a felsőfokú végzettségűek esetében tavaly szeptembertől van lehetőség. Ha a felsőfokú végzettségű pályakezdő nem talál megfelelő munkát, akkor kérheti a megyei munkaügyi szolgáltató irodától a gyakornoki foglalkoztatást. A felajánlott munkahelyek közül a pályakezdő választhat. Az állam a munkáltató részére hat hónapig megtéríti a gyakornokként alkalmazott fiatal bérköltségét, s ha a foglalkoztatás ezen túl sem biztosítható, akkor legfeljebb kétszer, újból meghosszabbítható ez a foglalkoztatási forma. Joghézagok mellett is
