Dunántúli Napló, 1990. február (47. évfolyam, 31-58. szám)
1990-02-28 / 58. szám
Magyar Szocialista Munkáspárt 1. DR. BODÖ LÁSZLÓ 4. DR. JEGESSY ANDREA 7. SZALONTAI ISTVÁN Az MSZMP Baranya megyei koordinációs bizottságának elnöke. 56 éves, nős, három gyermeke van. Tíz évig fizikai munkáiként dolgozott, részt vett az ifjúsági mozgalomban. 1956 után a KISZ függetlenített munkatársa, majd ezt követően nyolc évet a sportmoz- galom'ban dolgozott. Az utolsó munkahelye a szakszervezet volt, ahol különböző beosztásokban 18 évet töltött. Tanárképző főiskolát és testnevelési főiskolát vézett. Sporttörté leiemmel foglalkozik, több társával együtt megírta Baranya testnevelésének és sportjának történetét, mely 1987-ben jelent meg. A legfontosdbb politikai feladatnak a baloldal egységének létrejöttét és megerősödését tartja, mert csak ebből a helyzetből lehet álláspontja szerint kiállni a dolgozó emberek érdekeinek védelmében. 2. PROHASZKA ISTVÁN A Mecseki Szénbányák komlói gépjármű-részlegének vezetője. A városban közismertségét egykori aktiv sporttevékenységének köszönheti, az utóbbi négy évben a KBSK társadalmi elnökeként tevékenykedik. A város és környékének szeretete késztette arra, hogy elvállalja a képvi- selőjelöltséget. Egyéni indulásához szükséges számú ajánlószelvényéket megkapta, amit ezúton is köszön támogatóinak. Társadalmi munkája elismeréseként jutalmazták a „Komló Városért" kitüntetéssel. Szívügyének tékinti a bányászat helyi jövőjének biztosítását, küzdeni kíván a komlói és szászvári üzemék fennmaradásáért. A valódi, bürokráciamentes helyi önkormányzat hive. A területén fontosnak tartja a közösségi élet feltételeinek biztosítását. 3. CSERESZNYÉS FERENC ötvenegy éves. Iskolái elvégzése után vájártanuló lett Pécs- bányán. Tanulmányait továbbfolytatva szerezte meg a bányaipari technikusi végzettséget. Vájárként, majd robbantómesterként dolgozott, különböző munkahelyei után hét évig Komló Zobák- üzem vezetője volt. Négy éve került a Mecseki Ércbánya Vállalat V. számú üzemébe, műszaki titkárként dolgozik. Egyéni jelöltként megszerezte a szükséges támogatóst, melyet megköszön választóinak. A megújuló MSZMP politikáján belül a legfontosabbnak azt tartja, hogyan érvényesül majd a bányászok, különösen az ércbányászok érdekeinek képviselete. Személyesen is küzdeni kíván a bányák, azok dolgozóinak jövőjéért. Bizik abban, hogy a nehézségek ellenére a MÉV bizonyítani fogja életképességét. Négygyermekes munkáscsaládban, nehéz körülmények között nőtt fel. Tizennyolc éves kora óta él Pécsett, orvosegyetemi végzettsége után ugyanazon a munkahelyen, a POTE Igazságügyi Orvostani Intézetében dolgozik. Tudományos munkája a társadalmi beilleszkedési zavarok kutatásához kapcsolódik, mindennapi munkájában oktat, a bűnözés, a rokkantság, a baleseti kártérítések, foglalkozási betegségek orvosi vonatkozásaival foglalkozik. Az elesett, segítségre szoruló emberekkel való napi találkozásai vezették a politikához, meggyőződése, hogy a társadalombiztosítási rendszeren, az egészség- ügyi ellátás reformján csak a legfelső szinten, törvényekkel lehet alapvetően változtatni. Képviselni kívánja a felsőoktatás önállóságát, a kutatás szabadságát. 5. IFJ. KECSKEMÉTI ZOLTÁN Harmincnyolc éves, nős, háromgyermekes családapa. Első munkahelye a tanácsi munka- területhez kötődik, majd a sorkatonai szolgálat letöltése után gépkocsi- vezetőként helyezkedett el, tizennyolc éve a Pannon Volán Szigetvári üzemigazgatóságánál dolgozik. Köszöni támogatóinak, hogy egyéni jelöltségéhez megkapta a szükséges ajánlócédulákat. Megválasztása esetén képviselni szeretné a dolgozó embereket, a bérből és fizetésből élőket, a nyugdíjasokat és a pályakezdő fiatalokat. Küzdeni kíván azért, hogy minden kétkezi dolgozó a nyolcórai becsületes munkaidő elvégzése után annyi fizetést kapjon, hogy abból tisztességesen megéljen családjával együtt. Szükségesnek tartja, hogy a dolgozó közösségek kapjanak nagyobb beleszólást a vállalatok életébe, a vezetők kinevezésébe, azok prémiuma megállapításába. 6. VARKOLY ZOLTÁN 1954-ben született, a gödöllői Agrártudományi Egyetemen gépészmérÍ nöki diplomát szerzett, öt éve a sellyei ,,Or- mányság" termelőszövetkezet műszaki főága- zatvezetője. Programjának tekinti környezete elmaradott, többszörösen hátrányos helyzetének felszámolását. Támogatni kívánja a szövetkezeti mozgalom megújítását. Véleménye szerint az agrárolló összezárá- sára és nem a szövetkezeti mozgalom felszámolására van szükség. Ezzel együtt le kell törni az ipari árak monopóliumát, fokozatosan megszüntetni a falvak hátrányos helyzetét a városokkal szemben. A gazdasági élet fellendítésével párhuzamban nagyobb gondot Jcell fordítani a kulturális és művelődési lehetőségek biztosítására. Egyéni jelöltségéhez szükséges támogatás elnyerését köszöni az állampolgároknak. #8 Gyermekéveit Pécs-Gyárvá- rosban töltötte, a kőműves szakmát tanulta ki, majd kőműves kisiparos lett. A közelmúltig semmilyen párt, szervezet tevékenységében nem vett részt. A megújuló MSZMP-be azért lépett be, mert azt várja programjától, hogy a munkásemberek érdekeit képviseli moM. Mint személyes közreműködő, Pécs azon városrészének feilődésé- ben, ahol felnevelkedett, tapasztalja azt a feilődést, ami az országban is véabement az utóbbi néav évtizedben, nem tudia elfogadni, hogy a politikai életben most mindent hibásnak tüntetnek fel. Sokmindennel ő maga sem értett egyet, ezért a szakmai szervezetétől, a KlOSZ-tól is távol tartotta magát, mert úgy vélekedik, hogy nem képviselte a vállalkozók érdekeit. Azért is szeretne küzdeni, hogy a jövőben a vállalkozói tevékenység elől elháruljanak a kötöttségek. 8. TÖKE GYULA Gimnáziumi tanulmányainak elvégzése után a Mecseki Ércbányászati Vállald latnál helyezkedett el. A munka mellett elvégezte a bányaipari technikumot. Dolgozott mint csillés, vájár, aknász, jelenleg körletvezető. 1975-től tagja a MÉV vállalati szak- szervezeti bizottságának. Pár- tonkivüli, de egyetért az MSZMP programjával. Fontos politikai feladatnak tartja a dolgozók szociális biztonságának erősítését. A munkások számára a teljesítményeknek megfelelő bérezést, az eredményeknek megfelelő differenciáltság elérését szorgalmazza. Szükségesnek tartja, hogy a közösségek kezdeményezőképessége kibontakoztatásának, aktivitásának szélesítése érdekében a megfelelő társadalmi körülmények megteremtődjenek. Küzdeni kíván a társadalmi megbékélésért. 9. TOMICS JANOS A Mecseki Ércbányászati Vállalat vájára. A szolgáltató üzem föld alatti szállítási üzeménél dolgozik. Az 1985-ös választásokon városimegyei tanácstag lett. Tevékenységében az önkormányzati munka kiteljesedéséért fáradozott. Tanácskozási központ vezetője a Pécs 13-as központban. Küzdeni kíván a gazdaság közösségi érdekeltségéért, mert véleménye szerint ebben találhatja meg a munkás, a paraszt, az értelmiségi a maga számára a kibontakozási lehetőséget. Nem fogadja el, hogy a jelenlegi válság terheit a dolgozókra, az idősekre, a fiatalokra hárítsák ót. Ezért a szociális kérdésekben együtt érez gondjaikkal. Elfogadhatatlannak tartja a bányászat megszüntetését, a munkanélküliség növekedését. Az egyenlő közteherviselés elvét támogatja. Szorgalmazza a teljesítményeknek megfelelő bérezést, az eredményeknek megfelelő differenciálást. Független Kisgazda-Földmunkás és Polgári Párt 1. NAGY FERENC Tarthatatlan a kisnyugdíjasak helyzete amellett, hogy őket sújtja legjobban az infláció — az ország tönkre- tevésében aktiv résztvevő állami, párt- és szövetkezeti vezetők tízszeres, 25—30—40 ezer Ft-os nyugdijat élveznek ahelyett, hogy kártérítést fizetnének a nemzetnek. Ez a helyzet tarthatatlan — ezen a vonalon radikális módosítást fogunk végrehajtani, iha erre megbíz a magyar nép. Ugyancsak tarthatatlan a fizetésiből és bérből élők helyzete. Egyrészt az infláció őket éppen úgy sújtja, mint a nyugdíjasokat - másrészt tűrhetetlen, a munkások és szövetkezeti dolgozók csekély fizetésért dolgoznak, addig egyes vezetők milliós prémiumokat vesznek fel alaptalanul. Ismét előtérbe kell helyezni az oktatási programot. Minden kis falunak iskolát és olyan körzeti orvost, akinek módja adatik, hogy a kis falvakat is megközelíthesse és munkáját ott is lelkiismeretesen elláthassa. 3. DR. TIMAFFY ISTVÁN 1929-ben Sa- jóvámoson születtem, erdélyi származású tanítói családból és e faluban nőttem fel. A falusi környezet emlékei és apáim na k Pá r- tay Tivadarhoz fűződő barátsága inspirált, hogy a Kisgazdapárthoz csatlakozzam. 1952-ben Pécsett állam- és jogtudományi végzettséget szereztem, ezen belül doktori disszertációmat nemzetközi jogból írtam meg. Pár hónapos bírósági munka után 1953-ban a komlói bányáihoz kerültem, és innen korkedvezménnyel nyugdíjaztak. A Kisgazdapárt komlói szervezetének elnöke, s az Országos Intéző Bizottság tagja vagyok. Szervezési területem: a hegyháti járás 47 települése. Nem vagyok hive a tsz-ek azonnali „felrobbantásának”— ha a tagok úgy akarják, maradjanak egyben, de bontakozzék ki egy egészséges verseny a magángazdaságokkal. 4. BÖGNER MIKLÓS Pécsett születtem 1952- ben, pécsi szülők gyermekeiként. A katonai szolgálat másfél éve kivételével e városban töltöttem eddigi 38 évemet. A pécsi egyetemen tanultam a jogi diplomáért, majd tíz évig egy élelmiszerüzem jogtanácsosa voltam. Köziben köz- gazdasági kiegészítő diplomát is szereztem vállalati szervezés-vezetés szakon. Négy éve a Janus Pannonius Tudomány- egyetemen dolgozom. A Független Kisgazdapárthoz 1988 decemberében csatlakoztam, és azóta a pécsi szervezet egyik vezetőjeként működöm. Városi értelmiségi létemre három tényező vonzott a kisgazdákhoz: — a párt múltjának történelmi hitelessége, — a keresztényi eszmékre való építés kendőzetlen meghirdetése, — a vidéki kisemberek érdekeinek nyílt felvállalása. folytattam. 5. SZOMOR FERENC 1944-ben születtem Baselban, 12 holdon gazdálkodó paraszti családban. 1962-ben élelmiszerkereskedelmi szak- képesítést szereztem jeles eredménnyel. 1970-től 15—30 fős boltokat, áruházat vezettem 1988-ig, mindig jó elszámolással. Ekkor az alacsony bérért dolgoztatni erkölcstelennek tartottam és munkahelyemen felmondfam. Azóta 10 hektáros víztükrű, saját tavamon társammal, plusz 6 hold földön gazdálkodom. Családos vagyok, 23 éves, -főiskolás lányom van. 20 éve egyházi elöljáró vagyak. Az FKgP- nek 1988. november 20. óta tagja vagyok. Célom: független, sztfbad Magyarország. A szovjet csapatok mielőbbi -kivonulása. A magántulajdon elsődlegessége, ehhez kedvező adópolitikát. A föld visszaadását a 47-es jogállapot szerint. 6. FERENC MIKLÓS 1948. július 18-á-n született Pécsett. Erősáramú villamosipari tanulmányait Pécsett végezte. Állami vállalatnál energia- gazdálkodóként és gyártmány-fejlesztőként dolgozott. 1972-től önálló kisiparosként folytatta a vállalkozói tevékenységet. Kozármislenyi lakosként jelenleg is vállalkozó. Vallja, hogy a társadalom a jelenlegi mélypontról a magántulajdon elterjedésével, 85—90 százalékos privatizálással és reprivatizálással tudja bajait orvosolni. Sürgős és drasztikus -intézkedést -kíván a „Magyar Falu" sorsáért. Hiszi, s harcol érte, hogy a jövő útja az 50 fő körüli kisvállalkozásoknak kedvez, ahol a kereskedők, az agrár- és ipari vállalkozók mellett az újonnan létrehozott munkahelyeken a polgárság is megtalálja számítását. Jelszavunk reményében: „Isten, Haza, Család”, tenni akar a létbizonytalanság ellen. 7. GALBÁTS ANDRÁS Alföldi, földből -»kereskedelemből élő, római katolikus polgári családból származó, 50 éves -üzemmérnök vagyok, jelenig a HITEKA Pécsi Elektrotechnikai Gyáregységének műszaki ellenőrzési osztályvezetője. A Kisgazdapórt -Pécs Városi Szervezetéhez 1989 áprilisában csati akozta rrv A párt tagsága 1989 -szeptemberében titkárává választott. Programomból néhány, fontosnak ítélt . gondolat: Az emberiség sok évszázados harcának eredménye a polgári demokrácia. Biztosan járható út. Egyéb próbálkozást a nemzet már elviselni nem tud. A gazdaság újjászületéséhez a kiindulás csak a magántulajdon szentségének tudati és tényleges visszaállítása lehet. A „békés átmenet"-tel a bolsevista hatalom gazdasági kiszolgálói mind jobban visz- sza-élnek. Az ország tönkretevőiből . nem tisztességes úton akarnak tulajdonossá válni. Ezt mindenképpen -meg kell gátolni. 8. DR. KERNYA ISTVÁN A Mohácsiszigeten, Homorúdon születtem. Az általános iskola elvégzése után középiskolai tanulmányaimat a mohácsi Kisfaludy Gimnáziumiban Ezt követően felvételt nyertem a Szegedi Orvos- tudományi Egyetem Gyógyszertudományi Karára, ahol a diplomám kézhezvétele után 10 évvel, 1982-ben sikeresen védtem meg doktori disszertációmat. Nős vagyok, két fiú apja. A mohácsi-szigeti gyógyszertár vezetőjeként dolgozom. A gyógyszerészet mellett, szabadidőmben gazdálkodók, öt hold területen szabadföldi kertészetem van, teljes mértékben gépesítve. Ezt a zárt világot magam és családom segítségével hoztam létre. Vallom és művelem az innováció hármas egységét: termelni, feldolgozni, értékesíteni. Vallom azt, hogy a Független Kisgazdapárt az önálló egzisztenciák (önálló földművesek, kisiparosok, kiskereskedők, vállalkozók, értelmiségiek) pártja kíván lenni és elsősorban e rétegek szavazataira számit. 9. SZÉLES SÁNDOR A Baranya megyei Peterd községben születtem. Szüleim is itt születtek, éltek. Jól gazdálkodó, jómódú földműves család volt. Őseim — több generáció - is itt születtek, élték le életüket. Nős vagyok, egy leánygyermekünk van. Feleségem is ebből a községből, környezetből származik. 1950-ig édesapám birtokán vele együtt dolgoztam. Édesapám halála és az akkori erőszakos politikai, kormányzati rendszer nyomására elmenekültem a faluból. Azóta itt Pécsen lakom. Ezt megelőzően már vagyo- ntJnkat elvették, leadtuk. Erről csak ennyit! Szentegáton a Kutatóintézeti Gazdaságban, feleségem a Pécsi Bőrgyárban kapott munkát. Közben 1964—1970-ig tsz- ben, ismerősök, jó barátok megkeresésére vállaltam munkát, mint főagronómus dolgoztam. A párt keze ide is elért, és én feladtam ezt az egyenlőtlen esélyű harcot. Visszamentem Szentegátra, amely már ekkor Szigetvári Állami Gazdaság volt. Jelenleg a Szigetvári A. G. nyugdíjasaként itt élek Pécsen. 10. ÁCS LAJOS 1936-ban Oroszló községben születtem, középparaszti családból. Minden felmenőm paraszti sorban 'élt, én magam is egyéni gazdálkodó és magánfuvarozó vagyok. Apám is tagja volt a Kisgazdapártnak. Családunk több tagja került az úgynevezett kuláklistára. Nagybátyám 1952-ben egy koholt vádakra alapozott koncepciós per áldozata lett. Én 1989 októberében csatlakoztam a Kisgazdapárthoz. Alapítója és elnöke lettem az oroszlói szervezetnek, majd a Sásd és környező községek összevont szervezeteinek. Ez év január 12-én a hegyháti járás kisgazdaszervezetei egyhangúan képviselőjüknek jelöltek. Két gyermekem és két unokám A Független Kisgazda-Földmunkás és Polgári Pártnak dr. Bö- röcz István, Csábrák János és Haraszti Sándor is képviselő- jelöltje a területi listán.
