Dunántúli Napló, 1990. február (47. évfolyam, 31-58. szám)
1990-02-28 / 58. szám
2 Dunántúli napló 1990. február 28., szerda Megkezdődött az Országgyűlés februári ülésszaka Eszmecsere Horváth Lajos, az Országgyűlés alelnöke, és Csehák Judit miniszterasszony, valamint az MSZP két vezetője Hámori Csaba és Nyers Rezső között. egészítésére és a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény módosítására vonatkozó indítványokat, a családi pótlék, a gyes, a gyed minimumának, valamint a nyugellátás további emelésére vonatkozó indítványt, a VSZ Politikai Tanácskozó Testületébe meghatalmazott kijelöléséről szóló indítványt, a pornográfia és szennyirodalom nyilvános terjesztésének tilalmát szorgalmazó népi kezdeményezést. Napirendre tűzték továbbá a házszabály módosítását, az ez évi vagyonpolitikai irányelvekről szóló határozattervezetet, és ezzel összefüggésben az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatójának megválasztásáról, az ügynökség ideiglenes költségvetéséről és az ügyvezető igazgató illetményéről szóló javaslatokat, az MNB beszámolóját a pénzügyi helyzetről, a pártok, társadalmi szervezetek és egyesületek devizaellátásáról szóló határozattervezetet, az ideiglenes vizsgálóbizottságok jelentéseit, az Állami Számvevő- szék jelentését az MSZP va- gyonvizsgálatáról, továbbá interpellációk és kérdések, illetve személyi javaslatok szerepelnek a programban. Ezután elsőként a családjogi törvény módosításáról döntöttek a képviselők. A szavazás során a parlament - a már elfogadott módosításokkal együtt — 312t igenlő, 7 nem szavazattal, 11 tartózkodás mellett elfogadta a házasságról, a családról és a gyámságról szóló - korábban már többször módosított - 1952. évi IV. törvény módosításáról szóló javaslatot. A csjt március 1 -jén lép hatályba. A testület személyi kérdést is tárgyalt: Balsai István, az Országos Választási Bizottság tagja lemondott e tisztségéről, mivel az MDF országos listáján jelöltként indul a választáson. Helyébe Németh Jánost, az ELTE tanszékvezetőjét választották meg. Ezt követően a képviselők megszavazták azon javaslatot, hogy együttesen tárgyalják a Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról, valamint a Magyar Köztársaságban élő nemzeti és nyelvi kisebbségek országgyűlési képviseletéről szóló törvényjavaslatokat. A törvényjavaslatot Kulcsár Kálmán igazságügy- rmniszter terjesztette elő. A beszámoló feletti vitában elsőként Nagy József (Baranya m., 6. vk.) a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság képviselője elmondta, hogy a bizottság vitájában — amelyet egyébként nem tudott befejezni - egyetértés mutatkozott abban, hogy ilyen törvényre szükség van. Abban már eltértek a vélemények, hogy a beterjesztett javaslatok jó megoldást jelentenek-e vagy sem. A bizottsági ülésen résztvevő nemzetiségi érdekképviseletek bírálták a törvényjavaslatot, nagyobb számarányú képviseleteket kértek. Kifogásolták a delegálás kijelölései módszerét is, mert szerintük antidemokratikus és politikai hiba, kozó törvényjavaslatát. Az általános vitában szót kapott: Tamás Gáspár Miklós (Budapest, 14. vk.), Hámori Csaba (országos lista), Karvalíts Ferenc (Zala m., 1. vk.). Varga Lajos (Pest m., 26. vk.), Ma- róthy László (Békés m., 13. Dr. Nagy József, a jogi bizottság vezetője beszél vk.), Lékai Gusztáv (Hajdú-Bi- har m„ 13. vk.). A részletes vitában nem kívánt hozzászólni senki. Az elhangzottakra Király Zoltán válaszolt. Határozathozatal - mivel ez a harmadik alkotmánymódosító javaslat — szerdán várható. A következő napirend a családi pótlék teljes köfűvé tételéről szóló törvényjavaslat volt, amelyet Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter terjesztett elő. A szociális és egészségügyi bizottság véleményét Moravcsik Ferencné ismertette. Az általános, és részletes vitában felszólalt: Tóth Istvánná (Bács-Kiskun m., 11. vk.), Vassné Nyéki Ilona (Pest m., l. vk.), ördög Ferenc (Zala m. , 7. vk.). A felvetésekre Csehák Judit válaszolt. Az Országgyűlés a törvényjavaslatot elfogadta. A következő napirend az oktatási törvény módosítása volt; ehhez Glatz Ferenc művelődési miniszter fűzött szóbeli kiegészítést, a kulturális bizottság álláspontját Fehér Tibor ismertette. A képviselők megkezdték a törvényjavaslat vitáját. Szót kapott: Gágyor Pál (Budapest, 13. vk.), Soltészné Pádár Ilona (Szabolcs-Szatmár- Bereg m., 8. vk.), Földy Ferenc (Borsod-Abaúj-Zemplén im., 18. vk.), Szigethy Dezső (Győr-Sopron m., 14. vk.), Biacs Péter (Budapest, 30. vk.). A tervezet feletti vitát szerdán folytatják. Läufer László felvételei A baranyai képviselők a padsorokban Pál (Budapest, 18. vk.), Juhász Ferenc (Budapest, 62. vk.), Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.), Pejok Emil (Budapest, 56. vk.), Móndity Marin (országos lista), Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.), Schöner Alfréd (országos lista), Bognár József (országos lista), Rózsa Edit (Csognrád m., 3. vk.), Márk György (országos lista), Ördög Ferenc (Zala m„ 7. vk.), Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.). Mivel több képviselő nem jelentkezett felszólalásra, az elnök lezárta a törvényjavaslat általános vitáját, s a törvényjavaslatot részletes vitára bocsátotta, amelyben felszólaltak: Bánffy György (Budapest, 4. vk.), Nagy Gyula (országos lista), Zsidei Istvánné (Heves m., 5. vk.). A részletes vita lezárása után a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság véleményezte a vitában elhangzott módosító javaslatokat. Ezekről azonban csak szerdán határoznak, egységes szerkezetben a másik két, alkotmánymódosítást igénylő törvénnyel. Ezt követően Kovács Mátyás, a honvédelmi bizottság előadója fűzött rövid kiegészítést a Magyar Néphadsereg nevének megváltoztatásáról szóló törvénytervezethez. (Az új elnevezés: Magyar Honvédség.) A vitában senki nem kért szót; a döntés, mint az iménti esetben, alkotmánymódosítással jár, ezért másnapra marad. Ezután Király Zoltán terjesztette elő a köztársasági elnök közvetlen választására vonatba nem az érdekeltek választják képviseletüket. Egyetértés mutatkozott abban, hogy a zsidóközösség azon része, amely nemzeti kisebbségnek tekinti magát, szerepeljen a törvény- javaslatban felsorolt kisebbségek körében. Dr. Kulcsár Kálmán ismerteti előterjesztését Az elnöklő Fodor István bejelentette, hogy több képviselő is módosító indítványt nyújtott be, ezért a törvényjavaslatot általános és részletes vitára bocsátotta, amelyben felszólalt: Tóth Károly (országos lista), Horváth Jenő (Budapest, 1. Vk.), Tamás Gáspár Miklós (Budapest, 14. Vk.), Mezey Károly (Szabolcs-Szat- már-Bereg m., 18. vk.), Fiiló (Folytatás az 1. oldalról) gok átalakulásáról szóló törvényjavaslatot, a lakáscélú állami kölcsönök utáni adófizetésről szóló törvény hatályon kívül helyezésére vagy végrehajtási rendeletének módosítására vonatkozó javaslatot, az áfa-törvény mellékletének kiNe legyünk megtűrtek (Munkatársunk tel efon jelentése) Többszöri halasztás után, már a finisben került sor a Magyar Köztársaságban élő nemzeti és nyelvi kisebbségek országgyűlési képviseletéről szóló törvényjavaslat vitájára. Réger Antal, képviselő, a Magyaror- szégi Németek Szövetségének alelnöke nem élt a hozzászólás jogával. Vajon miért? — Mert ellene nem akartam, mellette pedig nem tudtam igazán kiállni. Szeretném azonban előrebocsátani, hogy minket, a nemzetiségek országos listán megválasztott képviselőit az a vád érhet, hogy ily módon akarjuk képviselőségünket átmenteni. Ezt szeretném magamról elhárítani, mert én az MSZP színeiben indulok a választáson. Visszatérve a kérdésre: semmi olyasmit nem tudok jó lelkiismerettel megszavazni, ami kilóg a magyar jogrendből. A mostani törvényjavaslat mellett jogi-szakmai érvet aligha lehet találni, maga az igazságügyminiszter is morális-politikai indokokkal érvelt. Ezt bizonyította számomra a vita néhány hozzászólója is, akik szerint az elfogadást, a határokon túli magyarság érdekeit indokolják, illetve a törvényjavaslat elutasítását a határokon túl elítélően fogadnák. Egy ilyenfajta politikai megközelítéssel én nem értek egyet. A legjobb az lenne, ha — megfelelő jogi előkészítés után — rábíznánk a következő országgyűlésre a törvényalkotást. Egy nemzetiségi kamarát is el tudnék képzelni, de ehhez kétkomarás parlamentre lenne szükség, ami most nem megoldható. Ezért én — átmeneti megoldásként — támogatom a nemzetiségek parlamenti képviseletét, ők tanácskozási és javaslattételi joggal vennének részt az új parlament munkájában, ugyanakkor hangsúlyozom annak fontosságát, hogy ne legyenek megtűrtek. — On, mint az egyik legnépesebb -- 200—220 ezer fős — nemzetiség képviselője menynyire ragaszkodik az arányos képviselethez? — Helyesnek tartanám, de nagy kérdés, hogyan állapítsuk meg a nemzetiségi lakosság pontos létszámát? Évtizedekre van szükség ahhoz, hogy vállalják a nemzetiségi létet, hiszen túl közeli még az az idő, amikor a magyarországi nemzetiségek szinte mindegyikét meghurcolták és megalázták. Egyetértenék egy objektív felméréssel, de kivihetetlennek tartom- .A képviseletre viszont szükség van, mert bár a pártok és a mozgalmak felajánlották támogatásukat nemzetiségi képviselőjelöltek számára, ez már eleve valamiféle kötöttséget jelent, nem nemzetiségiként kerülne be, bár azt is képviselEmellett a jövőben nem kijáró, hanem profi képviselőkre lesz szükség, törvényhozókra és politikusokra. Számomra a fő kérdés az, hogyan lenne megoldható, hogy a nemzetiségeknek _ mint kollektíváknak |®9T«n fő hivatású képviselőjük. Most végül is elfogadom ezt az átmeneti megoldást, dp azzal a reménnyel, hogy a pártok törik majd a fejüket, vajon a következő választójogi tör* vényben hogyan lehetne ezt jobban megoldani. S. G. A megbízatás (Munkatársunk telefonjelentése) Dr. Csehák Judit miniszterasz- szony az ülésszak első napján nemcsak közérdekű előterjesztése miatt került az érdeklődés középpontjába, hanem azért is, mert megtudtuk: két hónapig fizetés nélküli szabadságon lesz, mert fontos megbízatást kapott az ENSZ Egészségügyi Világszervezetétől. Ennek részleteiről érdeklődtünk.- A feladat - amely nagyon érdekes, szakmailag izgalmas - nem elsősorban a miniszternek szól, hanem az orvosnak, a szakembernek, és erre büszke vagyok. Arról van szó, hogy a mostani kelet-európai folyamatokkal egy új helyzet jött létre, nagy a tömegmozgás, a migráció, a gazdasági korlátok felszabadulásával sok a vendégmunkás, új, környezetpusztitó technológiák valósulhatnak meg, ezekben az országokban az AIDS már nemcsak nyugatról, hanem keletről is terjedhet, változik a járványügyi helyzet, a kábítószer is új fenyegetettséget jelent, már nemcsak tranzitország vagyunk, hanem célország is. Új helyzet van tehát, ezért az az európai egészségügyi stratégia, amelyet 1978-ban alapoztak meg, és 1984-ben módosítottak, áttekintésre és átdolgozásra szorul. Ezt már tavaly novemberben javasoltuk a regionális igazgatónak Koppenhágában. Most szakbizottságok dolgoznak, az összesített elgondolásokat áprilisban egy magasabb szintű szakbizottság elé kell terjeszteni. A cél, hogy azt kidolgozzuk: hogyan kell ebben az új helyzetben viselkedni, mit kell tenni. A munkát május elején be kell fejezni, a megbízatásom tehát két hónapra szól.- Ha most mérleget kellene készítenie, hogyan érzi: mit sikerült megvalósítania miniszterként, és mit nem?- Úgy érzem, hogy azok az intézkedések, amelyeket aláírtam a sok kritika ellenére is - egy korszerűbb egészségügyi ellátást alapoznak meg Magyarországon. Elkezdtünk valamit, sokszor nagyképűen úgy érezzük, hogy ez visz- szafordíthatatlan, és hogy ezt korszerű módon lehet folytatni.- Tehát nem keserű szájízzel utazik el.- Nem, egyáltalán nem. Jó volt csinálni, izgalmas, embert próbáló feladat, a sok keserű ve- szödség mellett is. Sok jó munkatársra találtam, sok támogatóra és szövetségesre. Ha az eredmények ma még nem látszanak is, azt remélem, hogy tíz-tizenöt év múlva, ha a szakemberek, a politikusok, a közvélemény visszatekintenek, pozitivabb megítélésre számíthatunk. S. G. Vagyonelszámolás (Munkatársunk telefonjelentése) Február 25-e volt a vagyonelszámolásról szóló ívek beküldésének határideje. Dr. Márton János e bizottság tagjaként mire számít?- Szerdán reggel lesz az első érdemi ülésünk, ahol már át tudjuk tekinteni, hogy ezek a nyilatkozatok hány embertől érkeztek, milyen részletes a kitöltés, és hogy a bizottság a további munkáját miképpen végzik a szakemberek, például az APEH segítségével. Ez utóbbi - mivel 1980-ban még nem létezett - nem tud a teljes időszakról információt adni.- Mivel azonban a nyilatkozattételre kötelezettek hivatalba lépésük idején nem voltak kötelesek vagyonukról nyilatkozni, nehéz viszonyítani. Tudnak-e majd valamennyire is reális képet adni?- Rendőrségi, bírósági vagy nyomozói feladatokat semmiképpen sem szeretnénk ellátni, hiszen a bizottságnak elsősorban politikai feladata van, másro nem is vállalkozunk.- Mikorra várhatók a bizottsági munka első eredményei?- Mivel több száz nyilatkozat átnézéséről van szó, s ezen o héten hozzá se tudunk fogni, talán március közepén már többet tudunk. S. G.
