Dunántúli Napló, 1990. február (47. évfolyam, 31-58. szám)

1990-02-28 / 58. szám

1990. február 28., szerda Dunántúli napló 3 Bevezetik az elnöki kormányzást Az elnöki kormányzás beve­zetéséről döntött kedden este a szovjet parlament. A Leg­felsőbb Tanács a sorsdöntő Lépést névszerinti szavazás út­ján, szavazattöbbséggel hoz­ta meg. Az elnök megválasz­tása valamint a . szovjet alkot­mány ilyen értelmű módosítá­sa céljából az LT döntése ér­telmében március 12—13-ra összehívják a népképviselők rendkívüli kongresszusát. Az elnöki rendszer beveze­tésére vonatkozó javaslatot Vlagyimir Kudrjavcev akadémi­kus, neves alkotmányjogász terjesztette elő. Az elnöki kor­mányzás bevezetését a végre­hajtói hatalom elégtelenségé­vel indokolta. Mint mondot­ta, a kollektív államfői testü­let nem bizonyult elég haté­konynak, amikor gyors dön­tésekre volt szükség. Az állam egységét megtes­tesítő elnök legfőbb feladata a törvények megvalósításának •figyelemmel kísérése. A javas­lat szerint, az elnököt maxi­mum kétszer ötéves periódus­ra népszavazással választanák több jelölt közül. Kudrjavcev ugyanakkor azt indítványozta, hogy a jelenlegi helyzetre va­ló tékirttettel kivételesen a népképviselők kongresszusán a testület mandátumának le­jártáig, azaz négyéves idő­tartamra válasszák meg az első elnököt. A tervezet előterjesztését követően heves vita bontako­zott ki. A felszólaló népkép­viselők többsége az ország súlyos helyzetére tekintettel támogatta az elnöki rendszer mihamarabbi bevezetését. Velíhov akadémikus, nép- képviselő szerint az elnök ál­tal megtestesített erős végre­hajtói hatalom nélküli lehe­tetlen a Szovjetunió bel- és külbiztonságát szavatolni. A délutáni vitában is éle­sen különbözött az elnöki rendszer híveinek és a fenn­tartásokat hangoztató, lénye­gében ellenzékként működő régióközi képviselőcsoportnak a véleménye. Többük szerint az elnöki rendszert csak a köztársasági parlamentek be­legyezésével volna szabad be­vezetni. A vitát Mihail Gorbacsov zárta le. Egyebek közt hang­súlyozta, hogy az elnöki in­tézmény bevezetése a refor­mok meggyorsítását, a de­mokrácia védelmét, és a szö­vetségi rendszer forradalmi átalakítását szolgálja. Mint mondotta, meg kell erősíteni a végrehajtói hatalmat, hogy érvényesülhessenek a törvé­nyek. HAMBURG: A tenger hullámai mosták a kikötőváros halpia­cát február 26-án, amikor hatalmas erejű szélvihar söpört vé­gig Nyugat-Európa északi részén. A természeti csapás az NSZK- ban hat emberéletet követeli. MTI-telefotó Magyar lópés a Romániába küldendő könyvek ügyében Mint ismeretes, a román ok­tatási minisztérium február 13- án a Rompress útján nyilatko­zatot tett közzé. Az állásfog­lalás fellép bizonyos, Magyar- országról Romániába juttatott magyar nyelvű könyvek és tan­könyvek ellen, amelyeket a valóság meghamisításával vá­dol, és Románia területén nemkívánatosnak nyilvánít. A magyar Külügyminisztérium lé­péseket tett az ügy tisztázá­sára. A megkeresésre a román minisztérium illetékes vezetője nem tudott megnyugtató ma­gyarázattal szolgálni. Szokai Imre külügyminiszter­helyettes bekérette a budapes­ti román ügyvivőt, és nyoma­tékosan kérte, hogy a román fél vonja vissza a minden jel szerint ismételten dezinformó- ción alapuló nyilatkozatát, s ennek nyomán a magyar nyel­vű könyvek bevitelinek korlá­tozására hozott adminisztratív .intézkedést. Felhívta a figyel­met arra, hogy az intézkedés ellentétes a helsinki záródoku­mentum elveivel, a bécsi megállapodás előírásaival. Václav Havel elutazott Moszkvából A korábban szokásos pro- tokolltól némileg eltérő, zsú­folt programot bonyolított le kedden, hivatalos moszkvai lá­togatásának második napján a csehszlovák államfő. Václav Havel villásreggelin fogadta Jelena Bonnert — a nemrég elhunyt Andrej Szaha- rov feleségét — és a csehszlo­vákiai bevonulás elleni, 1968. augusztus 25-i Vörös-téri tün­tetés néhány résztvevőjét. A csehszlovák államfő ugyan­csak moszkvai látogatásának második napján tisztelgett Andrej Szaharov Nobel-béke- díjas tudós és politikus sírja előtt. Václav Havel hivatalos programjának részeként a dé­li órákban találkozott és ala­pos eszmecserét folytatott a szovjet parlament külügyi bi­zottságának tagjaival. A délutáni órákban a moszkvai kulturális miniszté­riumban Havel részt vett azon a tiszteletére rendezett össze­jövetelen, amelyen többek kö­zött Nyikolaj Gubenko kulturá­lis miniszterrel, Jevgenyij Jev­tusenko költővel, Mihail Satrov drámaíróval, Elem Klimov film­rendezővel, Csingiz Ajtmatov íróval, Bulat Okudzsava költő­vel találkozott. Václav Havel kétnapos moszkvai látogatását befejez­ve kedd este elutazott a szov­jet fővárosból. Havelt Anatolij Lukjanov, a Legfelsőbb Tanács elnökének első helyettese bú­csúztatta a vnukovói kormány- repülőtéren.-<?- PRÁGA: Tiltakozó felhí­vásban ítélte el a csehszlová­kiai magyarság kulturális szer­vezete, a CSEMADOK az or­szágban tapasztalható újkele­tű, szélsőséges nacionalista és laji megnyilvánulásokat. A lelhivást kedden egyszerre tet­te közzé a pozsonyi Új Szó és a szlovákiai kommunisták lapja, a Pravda.-f HAMBURG: Hét kelet- európai kulturális személyiség kapta az idei Herder-díjat. Mint kedden Hamburgban be­jelentették, az 1990-es kitün­tetettek: Vízkelety András magyar filológus, Liviu Calin román író, Bronislaw Geremek lengyel történész, AriszKonsz- tantinidisz görög építész, De- jan Medakovics jugoszláv mű­vészettörténész, Virginia Pasz­kálévá bolgár történésznő és Adriena Simotova cseh festő­nő.-ó- MOSZKVA: A helyzet normalizálódása nyomán két órával csökkentették kedden Dusanbéban a kijárási tilalom időtartamát. A tadzsik köztár­saság leglelsőbb tanácsa el­nökségének döntése értelmé­ben a kijárási tilalom este 11 és reggel 5 óra között van érvényben, s ezentúl a hely­zet alakulásától függően a város katonai parancsnoka is módosíthatja az előírásokat. KÁRPÁTI FERENC ROMÁNIÁBA UTAZOTT Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter Victor Stancalesju vezérezredesnek, Románia nemzetvédelmi miniszterének meghívására kedden hivata­los, baráti látogatásra Buka­restbe utazott. Kíséretében van több magyar katonai ve­zető. Az egynaposra tervezett munkalátogatás alapvetően - a két szomszédos ország for­málódó kapcsolatainak ré­szeként - a magyar és a- ro­mán hadsereg közötti együtt­működés továbbfejlesztését, a katonai vezetők közvetlen kap­csolatfelvételét szolgálja. MANAGUA: Daniel Ortega gratulál az ellenzék elnökjelöltjé­nek Chamorro asszonynak, aki megnyerte a február 25-i nica- raguai elnökválasztást. MTI-telefotó Székhelye Pécs, működési területe: Baranya, Tolna, Somogy, Zala Megalakult a Dél-dunántúli Regionális Kamara „A fővárosban, a kamarai épület ötödik-hatodik emele­tén nem igazán tudják érzé­kelni a mi gondjainkat. Ezért ha érvényesíteni kívánjuk ér­dekeinket, akkor itt a régió­ban kell szoros szakmai szö­vetségben, egységes gazda­sági erőként kiállnunk.” Mindezek a gondolatok Pé­csett, a Palatínus Szálló dísz­termében hangoztak el azon a közgyűlésen, amelyet a Magyar Gazdasági Kamara Dél-dunántúli Bizottsága hí­vott össze. Nem kisebb cél­lal, minthogy kimondják . az önálló Dél-dunántúli Gazda­sági Kamara megalakítását. Szűcs István, a regionális kamara elnöke rövid értéke­lést tartott a bizottság 1989. évi tevékenységéről majd a jelenlévő vállalatvezetők a megalakuláshoz szükséges alapszabály-tervezet elfoga­dásáról döntöttek. Az egyhangú szavazással elfogadott alapszabály ki­mondja, hogy a regionális gazdasági kamara (DGK) társadalmi úton létrehozott autonom szervezet, mely te­vékenységét önállóan szerve­zi. A régió kamarai tagvál­lalatainak elsődleges kama­rai fórumaként működik, fel­építésében szövetségi elv ér­vényesül. Mindazokat a jogo­kat és feladatokat gyakorol­ja, amelyek a Magyar Gaz­dasági Kamara tevékenységi körébe tartoznak. A kamarai funkciókat Baranya, Tolna, Somogy és Zala megyei te­rületén látja el, melyek szék­helyén megyei bizottságai, szervezetei működnek. — A megalakulás utáni időszakban mi lesz a leg­sürgetőbb feladata a regio­nális kamarának? — kérdez­tük Szűcs István elnököt.- Vissza kell adnunk a hitet a vállalatvezetők és kol­lektívák számára, hogy or­szágunk jövőjét a munkapa­dok mellett végzett tevé­kenység és. munkájuk ered­ménye fogja meghatározni, nem pedig az ülésezések és a politikai viták parttalan burjánzása. Hogy elhigyjék: termékeik minősége fogja meghatározni versenyképes­ségüket, melyet külső ráha­tás, politikai szempont nem befolyásolhat a jövőben. Balog N. ■---------Például — Szerk eszti: Bozsik László és Pauska Zsolt KAMATADÓ: JÚLIUSIG VÁRNAK Fizetni vagy nem fizetni? - a kérdés továbbra is nyitott. Egyvalami biztos csupán: kamatadó ügyben az Alkotmány- bíróság úgy határozott, hogy március 12-én, hétfőn 10 órakor nyilvános ülést tart Esztergomban. Az utóbbi .hónapokihoz ké­pest azért úgy tűnik, „alakul” a helyzet. Az OTP vezérigaz­gató-helyettese például a na­pokban úgy nyilatkozott, hogy a kamatadót ugyan „begyűj­tik", de ha valamelyik ügyfe­lük úgy határoz, (s ilyen azért élég sok van. . .) hogy nem hajlandó fizetni a rá vonatko­zó összeget, ók nem tehetnek semmit. Illetve csak annyit, hogy az erre vonatkozó infor­mációt átküldik az adóható­ságnak. Az első összegeket február 15-ig kellett .befizetni. Az, hogy hányán tagadták meg az átutalást, • jelenleg még nem ismert, az OTP most összesíti az adatokat. De vajon mivel jár, ha a takarékpénztáriak átküldik az illetékes helyi adóhatóságnak a „renitensek” névsorát? A kérdést Fűzi Ár- pádnénak, a Pécs Város Ille­tékhivatal osztályvezető-helyet- tesének tettük fel:- Ha sor is kerül erre, jú­nius végénél elő'bb semmikép­pen sem történik meg. Per­sze előfordulhat az is, hogy az Alkotmánybíróság egysze­rűen megszünteti a kamatadó intézményét. . . Utasítással egyelőre nem rendelkezünk, tehát nem 'is foglalkozunk a kérdéssel érdemben, ami azt jelenti, hogy most, ha valaki nem fizeti a kamatadót, sem­miféle bántódása nem lőhet. Ha az Alkotmánybíróság még­sem szünteti meg a kamat­adót, június végén, július ele­jén meg kell kezdenünk az el­járást mindenkivel szemben. A szabályok szerint ez eset­ben méltányossági alapon részletfizetési kedvezményt is lehet adni, de késedelmi ka­matot is kiróhat a hatóság... Egy biztos, ha az illetékes szervek a hátralékok behajtá­sára kötelezik hivatalunkat, akkor 300 forintos behajtási költséget mindenképpen rá kell tennünk a befizetendő összegre. * Nem tudunk tanácsot adni. Ha valaki biztosra akar men­ni, fizesse be a pénzt, leg­feljebb - igaz az inflációval csökkentett értékben - visz- szakapja az összeget. Ha tip­pelnünk kell, azt mondjuk, nem létezik, hogy az Alkot­mánybíróság ilyen nyomás mellett ne törölje el a kamat­adót. De ki tudhat manapság bármit is biztosan?... FÁJ A SZÍVÜNK A megyei Pedagógiai Inté­zettől megkaptuk az általános iskolákból gimnáziumokba, szakközépiskolákba és ■ szak­munkásképzőkbe pályázók részletes adatait. Régen kese­redtünk már el ennyire az országban tapasztalható arány­talanságok miatt. Mielőtt néhány adatot is­mertetnénk, megjegyezzük, hogy a jelentkezési lapokon első helyen megjelölt iskolák­tól március közepéig, a má­sodik helyen megjelölt iskolák­tól április közepéig, a harma­dik helyen megjelölt iskolák­tól, (ha szükség van egyáltalán erre) április legvégéig várhat­ják az értesítést. Sajnos igen nagy az esély arra, hogy több, most végző általános iskolás egyáltalán nem abban a kö­zépfokú tanintézményben foly­tatja tanulmányait, ahova kí­vánkozna. Az adatok szerint idén 6422-en végeznek Bara­nya általános iskoláiban, gya­korlatilag ugyanannyian, mint tavaly. Tavaly nyolcszázan nem azokban az iskolákban tanul­hattak tovább, ahova legin­kább szerettek volna, közülük háromszáz azt választotta, hogy nem folytatja (rögtön) tanulmányait. Érzelmeink visszafogására és semlegesítésére néhány tényt említünk, kommentár nélkül: Radnóti szakközép, számítás- technikai szak 36 helyre 117 jelentkező, 500-as ipari, női ruhakészítő szakma 34 helyre 119 jelentkező, Leőwey Gimná­zium kéttannyelvű orosz szak 36 helyre 19 pályázó. És a fonákja: 506-os ipari 36 te­tőfedői helyre 0 (nulla) jelent­kező, 113 kőműves helyre 59 jelentkező. És sorolhatnánk, sorolhatnánk az eltéréseket. Vagy kevesebb vagy több a megadott keretszámra. Ez ön­magában nem lenne baj, de ha valamennyi esetben ide vagy odabillen a mutató, ak­kor nagyon félünk, akkor már bűnbakot is kár keresni, ak­kor már alapvető szerkezeti át­alakításokra is aondolni kell. Akkor már azt kérdezzük; mi lesz addig is az éppen nyolca­dikat végzőkkel? HÁNY CÉDULA EGY ÉLET? A sanzon címe ebben az eset­ben messze vezet. Lezárult a vá­lasztás első fordulója, az egyéni választókerületekben az országgyű­lési képviselőjelöltek jelöltjei közül Baranyában is sokan megkapták (Összegyűjtötték, megszerezték stb.) a szükséges 750 ajánlási szelvényt, mások nem. A területi választási bizottság kéréssel fordult hozzánk: arra kérik a pártokat és a lakosságot, hogy a náluk lévő, és fel nem használt (a továbbiakban egyébként fel sem használható) ajánlási szelvényeket juttassák el az egyes választási bizottságokhoz. Kérésük oka: a most beérkező és a korábban jött ajánlási szelvényeket így egy he­lyütt, titkos körülmények között tá­rolnák és egyszerre semmisítenék meg a választások napján, tehát a személyiségek jogait semmikép­pen sem sérthetnék meg. A területi választási bizottságtól megkérdeztük: becslésük szerint a baranyai választópolgárok közül hányán nem adtak ajánlási szel­vényt a választások első időszaká­ban? „Nem tudjuk" — kaptuk a választ, hiszen mindenkinél' 750 ér­vényesig számoltak, akik pedig kevesebbet kaptak o jelölt-jelöltek közül, azoknak nem volt köteles­ségük ezeket eljuttatni. Óvatos becslésünk szerint a me­gye választásra jogosult polgárai­nak legalább a fele őrzi (szét­tépte, elhagyta, nem 'küldte e!l, el-- égette stb.) ajánlási szelvényét, reméljük, a március 25-i választá­sokon többen részt vesznek. VÁLASZ AZ APEH-TÖL A Dunántúli Napló 1990. február 27-i számában, a „Példáur'-rovat- ban megjelent nyílt levélre az alábbi tájékoztatást adom: „A munkaviszonyból származó személyi jövedelmek utáni személyi jövedelemadóelőleg-elvonási kötelezettség - a hatályos jogszabályi előírások szerinti összegben és módon - a munkáltatót terheli. Az 1989-ben érvényes, többször módosított 1987. évi Vl-os törvény és vég­rehajtási rendelet alapján a Hunor Kesztyű- és Bőrruházati Vállalat szabályosan járt el, amikor az 1990. január 1. után kifizetett táppénzt idei évi jövedelemnek tekintette. Ennek helytállóságáról a cikk meg­jelenését követően, célvizsgálat keretében — munkatársaim révén — meggyőződtem. Az Országgyűlés és a kormány áltaj hozott jogszabályokat sem a vállalatnak, sem az APEH-nek nem áll módjában imódositani. Téves tehát a dolgozók azon álláspontja, hogy ez APEH-intézkedés, továbbá nem felel meg a valóságnak az sem, hogy a kérdéses ügy­ben az adóhivatalhoz fordultak volna. Az 1990. évi személyi jövedelemadó-terhek általában nem alakultak kedvezőtlenebbül, hiszen egy viszonylag szűk jövedelmi kategóriát tekintve az adómértékek a múlt évihez (képest csökkentek. Amennyiben a Hunor Kesztyű- és Bőrruházati Vállalat élni kíván a jogszabályban biztosított, göngyölített adólelőleg-levonási lehetőséggel “. amely bejelentéshez kötött - a nyílt levélben jelzett probléma ki­küszöbölhető. Dr. Górván János igazgató, APEH Baranya Megyei Igazgatósága." % * Holnap, V»gy gondoljuk, a kesztyűgyár! dolgozók véleménye követ­kezik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom