Dunántúli Napló, 1990. február (47. évfolyam, 31-58. szám)

1990-02-24 / 54. szám

1990. február 24., szombat Dunántúlt napló 9 Kepuiselöjelöltek a megyei listán Magyar Demokrata Fórum 1. DR. ANDRÁSFALVY BERTALAN A választás­ra való előké­szülésben jár­va azt kell lássam, még miindig nem mérjük fel, mit kell tennünk: hogy egyálta­lán tennünk is kell vala­mit. Nem várhatunk arra, hogy felül, a kormány, a központ majd elintézi problémáinkat, s Tidkürik csőik vámunk kell a pártállam uralmától megtisztí­tott szebb jövendőt, s legfel­jebb majd tiltakozunk, mor- gunk, ha valami olyan törté­nik, ami nem tetszik nekünk. Ez a várakozás, 'kivárás, tét­lenség : öngyilkosság. Vállalnunk kell a szabadság terhét, tennünk, mernünk, lép­nünk kell. Nem másnak - Ne­ked! 2. DR. BÍRÓ FERENC Orvos va­gyok, de poli­tikusiként is gyógyítani sze. retnék. Az el- szegényitett, hitétől, ma­gyarságtuda­tától, hagyo­mányaitól és függetlenségé­től megfosztott ember talpra- állitásához szeretnék hozzá­járulni. Hiszek Magyarország újbóli feltámadásában, a gazdasági szooiális és erkölcsi válság le- küzdhetőségében. A demokra­tikus átalakulás vértelen, a leg­kisebb áldozattal, a közmeg­békélésre való törekvés jegyé­ben történő megvalósulásá­ban. Szolgálni szeretném a vi­déki 'Magyarország fetemelke- ' dését, a tönkretett baranyai falvak 'helyreállítását, és a vi­déki állampolgárok esély- egyenlőségének megteremté­sét. 3. DR. WEBER JANOS Tolna me­gyében szü­lettem egy szovjet lakta­nya tőszom­szédságában és a szabad­ság folyója, a Duna mel­lett. Felme­nőim német földről vándoroltak erre a táj­ra 250 évvel ezelőtt. Amikor a 'Magyar Demok­rata Fórum pécsi szervezetét megalakítottuk, csak hitünk és bátorságunk volt. Hittünk, és ^ tettünk érte, hogy összetörjük a 'bolsevik igát. 'Ezért mondtuk ki az elfelej­tett igazságot Pécsett 1989. március 14-én. Hittük és tud­tuk, Hogy a múlt megismerése nélkül nincs magyar jövő. Ezért állítottunk emlékművet 1956 Hőseinek az Aradi vértanúk útján. Hittük, és tudtuk, hogy lesz magyar többpárti parla­ment, lesznek szabad válasz­tások. Mi ott leszünk. 4. BUKKOSDI LÁSZLÓ Sokan sza­kácsnak hisz­nek, mert a városi televí­zióban és a Pécsi Extrában a reformkony- hót népszerű­sítem. A Ma­gyar Televí­zió Pécsi Kör­zeti Stúdiójának rendezője va­gyok. Bölcsészdiplomám van. Hobbim a főzés. Eddig nem voltam tagja pártnak. Az 'MDF programját azért vállaltam, mert úgy ér­zem egyedül gondol a polgá­ri demokratikus viszonyok tel­jes társadalmat átfogó kiépí­tésére, egy országot vezetni tudó új 'középosztály feleme­lésére. Olyan társadalomért szeret­nék küzdeni, amelyben az is boldogul, aki nem politizál ak­tívan. Elég, ha a dolgát teszi, de azt jól. 5. KOVÁCS GYŐZŐ 1940-ben szü­lettem Eszter­gomban kato­likus értelmi­ségi család­ban. Pannon­halmán érett­ségiztem, Pé­csett szerez­tem zenetaná­ri diplomát. 1963 óta Mohácson dolgozom, 67 óta vezetem a zeneiskolát. Feleségem és két gyermekem van. MDF-tagságom előtt sem­milyen pártnak nem voltam tagja. Az elkövetett igazságtalan­ságok jóvátételéért, a jól 'kép­zett, művelt, szorgalmas és tiszta erkölcsű emberek leendő boldog és gazdag Mogyar- országáért 'kívánok küzdeni. Szorgalmazom egy új, az or­szágot önzetlenül szolgáló ve­zetés megteremtését, népünk­nek a keresztény értékek se­gítségével történő erkölcsi fel­emelését és a józan ellenzék vezette nemzeti összefogást. 6. RUZSINSZKY LÁSZLÓ Ügy vélem, hogy a Ma­gyar Demok­rata Fórum e páratlan és drámai hely­zet által fel­tett vala meny­nyi 'kérdésre képes a lőhe­tő legjobb válaszokat megadni. Képes ar­ra, 'hogy nemzeti sajátossá­gaink megőrzése mellett se­gítse elő a történelmileg olyan szükséges polgárosulás folya­matának befejezését, egy új középréteg létrejöttét. Politikánk két alappillére: a határozott, teljes rendszervál­tás és az átmenet kiszámítha­tó kezelése, 'hogy az élet nor­mális menete fenntartható le­gyen — el fogja nyerni a vá­lasztók bizalmát. 7. FODOR ISTVÁN Iskoláim be­fejezése után ráébredtem ar­ra, hogy még külkeres­kedelmi diplo­mám ellenére sem tudok elv­telenül beil­leszkedni a „szocialista nagyvállalati gépezetbe", amely hű tükre volt a mono­litikus pártállam diktatúrának. Munkámból eredően választási körzetemben szinte naponta járók és megdöbbenéssel lá­tom lakóhelyem, ónnak kör­nyezetének és az egész ország siralmas, tarthatatlan állapo­tát. Az elmúlt 43 év elsorvasz­totta, kihasználta, éhbérért dolgoztatta a falusi embert. Ezeknek az állapotoknak a jobbításán kívánok erőm és képességeim szerint dolgozni. 8. DR, BANYAI ELEK A 40-es éveimben já­rok. Aki is­merte az Irá­nyi Dániel té­ri kisvendéglőt és húsboltot, az ismerte nagyszülei- met és szüléi­mét is; tős­gyökeres pécsi vagyok. Elvégeztem az orvostudomá­nyi egyetemet, ahol tanultam az emberi betegségek okozóit, és az ezek ellen használatos gyógyszereket. Azt hittem, min­dent tudok, de a hétköznapok tapasztalatai megtanították, hogy az emberi bajok és prob­lémák gyökerei a társadalom betegségében rejlenek. iMa azt vallom, hogy mindig az alap­betegséget 'kell' gyógyítani. 'Reménykedtem abban, hogy ezt az alapbajt is gyógyítani lehet és kell'. 'Ezért lettem tag­ja a Magyar Demokrata Fó­rum pécsi szervezetének meg­alakulásakor. 9. STAUB ERNŐ A jövő ma­gyar társadal­mának alapja csak az öntu­datos, jogai­val tisztában lévő állampol­gár lehet. Erős, szélese­dő középosz­tály létrejöttét kell a politikának segítenie. Ehhez kiszámítható kormány­zati munka, felelős parlament kell felülről és több önbiza­lom alulról. A magyar nép ed­dig nem mutathatta meg mire képes, 'ha szabad. Most itt a lehetőség. A pillanatnyi helyzetben a legnagyobb veszélynek a kö­zönyt és az általános pártel­lenes hangulatot tartom. A parlamentarizmus pártokat je­lent. A parlamentek, pártok képviselőiből állnak a világ jól működő részén, nem „függet­len" jelöltekből. 10. várbíró Péter 42 éve Pé­csett szület­tem, s bara­nyai szárma­zású vagyok, öt évig a Pé­csi Bőrgyár­ban, s 15 évig a pécsi Ener­giafelügye­letnél dolgoz­tam. így dél-dunántúli a kap­csolatrendszerem, tapasztala­tom s ugyanakkor magyarság­ban gondolkodom. A Magyar Demokrata Fó­rumnak egyik pécsi alapítója­ként, a program kidolgozásá­tól, 1988 októberétől vagyok: előbb a Pécs-Baranyai Veze­tőség tagjaként, majd bara­nyai, s jelenleg is, Dél-dunán­túli Irodájának vezetőjeként szegődtem a felemelkedés szolgálatába. Immár mellék- foglalkozásaimat feladva, ahelyett. 1990. március 1-jétől a Dél- dunántúli Energetikai Innová­ciós Központ, mint a DIGITAL- COMP Pécsi Irodájának me­nedzsere dolgozom szakmám­ban. 11. VÖRÖS MIKLÓS Somogy me­gyei Darány községben szü­lettem 1946- ban, jelenleg beremendi la­kos vagyok, három gyer­mek apja. Be­remendi pos­tahivatal 'kéz­besítő szakmunkása vagyok, munkakörömnél fogva jól is­merem a 'kisemberek gondját, baját, én is közéjük tartozom. Szerény lehetőségemhez ké­pest szeretnék hozzájárulni a falusi emberek másodlagos állampolgári státusának, a vi­dék elnyomásának megszün­tetéséhez. Hitvallásom „ép testben ép lélek". Jelenleg is aktív sport­ember vagyok, ezért kiemelt feladatnak tekintem a sport­élet zavaros állapotának tisz­tázását. 12. DR. TÉRJÉK TIBOR 1931-ben szü­lettem Kiskun­félegyházán. Kántor- és ta­nítóképzőt vé­geztem 1950- ben. Ezt 'kö­vetően az ak­kori politikai rendszer elle­ni összeeskü­vésben való részvételem miatt börtönbüntetéseimet töltöttem. A Hortobágy után a Mecsek­be jöttem, egyértelmű volt ugyanis, hogy csak a bányá­ban tudok elhelyezkedni, — 32 évig dolgoztam a föld alatt. Szakmai végzettségem vá'jár és bányaipari technikus. Nagy­családos életformában együtt élünk 90 éves apósommal és anyósommal, ügyvéd és ma- gánkisiparos fiaimmal, gépiró- nő lányommal, unokáimmal. Feleségemmel mindketten nyugdíjasok vagyunk. Ezen ré­tegek problémáit nagyon jól ismerem, a probléma megol­dását tudom. Szabad Demokraták Szövetsége 1. RÁDAY MIHÁLY Budapestén született 1942- ben, nős, há­rom gyermek apja. Tanul­mányait az ELTE Bölcsé­szettudományi Kar magyar- művészettörté­net szOkán és a Filmművészeti Főiskola ren­dező és operatőr szakait vé­gezte. Az MTV-'ben 1968 óta dolgozik. Játék-, dokumentum- és ismeretterjesztő filmjei: „írott melaszt”, „Múlt idő”, „Az elnökasszony", „Kinek a törvénye?”, „Bánk bán" „A denevér", „Extázis 7-10-ig”, „Mi újság Pesten", „Néró, a véres költő", ,,'Keménykalap és krumpliorr", „A világ metrói", „Kinai tájak, emberek” . . . Két könyve jelent meg: Uno­káink sem fogják látni", és „Városvédő beszédek". „Minél hamarabb, minél jobb önkormányzati törvényt kell alkotni, hogy a települé­seket azok vezessék, akik a sajátjuknak is érzik, és aki­ket az ott lakók is sajátjuk­nak éreznek. A falvaikban és városokban megtermelt pénz nagyobb része, és az adók egésze maradjon helyben!" 2. DUCSÖ CSABA Budapesten születtem, 35 Jm J éves . vagyok. ntf. Nyolcadik éve élek a megyé­ben, a ve'jti termelőszövet­kezetben va­gyok tsz-tag. 'Feleségem körzeti orvos Vajszlón, 'három gyermeket ne­velünk. Szüleim nyugdíjasok, apám mezőgazdász, édes­anyám adminisztrátorként dol­gozott. Szakképzettségem mező- gazdasági gépészmérnök, gazdasági szakmérnök. Részt vettem az SZDSZ helyi föl­adatainak kidolgozásában, célom az SZDSZ-politika sike­rének biztosítása. Megitélésem szerint a ma­gyar gazdaságnak sokkal in­kább 'kell hasonlítania a jól működő, nyugaton töretlenül fejlődő államok gazdaságá­hoz, mintsem vállalni egy bi­zonytalan kimenetelű kísérle­tezgetést akár a működőké­pes szocializmus, akár valami egészen új - sajátságoson magyar változat föltalálása ér­dekében. 3. BRETTER ZOLTÁN Kolozsvárott a ' -'Etabes-Có­és magyar la­pokban publikált. Nyolc éve él Magyarországon, az Eötvös Loránd Tudományegyetem filo­zófia-szociológia szakán foly­tatta tanulmányait. 1984-1987. között az ELTE aspiránsa volt. 1987-tői dolgozik Pécsett, a Janus Panportius Tudomány- egyetemen tanársegédként. Fi­lozófiát tanit. „Foglalkoztat a társadalom, a politika elméle­ti leírása, de tudom, hogy a gyakorlatot nem hozzáiga­zítani kell az elmélethez, s az­tán 'kommunista jövőt jósolni, ahogy ez az utóbbi 40 évben e tájon kötelező volt." 4. GETTO JÓZSEF 1932-ben szü­letett Lapán- csán, római katolikus val­lásé, német eredetű csa­lódban. Ősei apai ágon: építőiparosok, kőművesmeste­rek voltak. A Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán szerzett diplomát 1956-ban. Sok kitűnő munkájd gazdagítja Pécs-Ba­ranyát. A Pollack Mihály Mű­szaki Főiskolán tanit, tagja a Magyar Építőművészek Szövet­ségének, 1980-ban Ybl-díjat kapott. Nős, két felnőtt gyer­mek apja. A család, számára a biztonság és szeretet kö­zössége nagyon sokat jelent. „Azokkal tartok, akiknek szem- 'életében a szabad emberi személyiség áll az értékek kö­zéppontjában." Az SZDSZ ilyen! 5. MATAVOVSZKY IVAN 1931-ben szü­letett értel­miségi család­ból. Iskoláit Makón és Sze­geden végezte (Taná rképző Főiskola, tör­ténelem-föld­rajz) és Buda­pesten, az ELTE történelem szakán. 1956- ban Hódmezővásárhelyen ta- nitott, s a pedagógus forra­dalmi bizottság tagia volt, ezért fegyelmivel elbocsátot­ták. 1960-tól tanit Baranyá­ban, 10 éve a Nagy Laios Gimnázium munkaközösség­vezető tanára. Párttag nem volt soha. Iskolatörténet és tehetséggondozási publikációi jelentek meg. Liberális néze­teinek — s ezt tanítványai szá­zával tanúsíthatják — akkor is hangot adott már, mikor ez még cseppet sem volt veszély­telen.-6. WERNER JÓZSEF Szajkón szü­letett, 37 éves, nős, (két gyer­mek apja. Né­met nemzeti­ségi paraszt­csalódból származik. A Bólyi Mező- gazdasági Kombinátnál építész és szerkezettervező­ként dolgozik. Az SZDSZ bólyi csoportjának alapítótagja, ügyvivője. „A körzet településeit, lakos­ságát jól ismerem. Mindig hátrányos helyzetű me­zőgazdasági vidék volt, mert a szocialista iparfejlesz­tés túltámogatását a vidék erőforrásainak elvonásából va­lósították meg ezzel sorvadásra ítélve falvainkat. Csak a szak­szerű rendszerváltós mutat ki­utat e helyzetből: az, melyet az SZDSZ programja képvisel leghitelesebben!" 7. DR. ZADRAWECZ GYÖRGY 1942. de­cember 27-én születtem Nagykanizsán. Nagy család­ban nőttem fel, négyen voltunk testvé­rek, a legidő­sebb én va­gyok. Általá­nos és középiskolai tanulmá­nyaimat Nagykanizsán folytat­tam, 1961-ben érettségiztem. Még ez évben felvételt nyer­tem a POTE-re, ahol 1967- ben általános orvosi diplomát nyertem. Ezután az I. sz. Se­bészeti Klinikán kaptam állást, jelenleg ennek a 'klinikának a baleseti osztályán vagyok cdjun'ktus. Három szakvizsgát tettem le (sebészet, baleseti sebészet, ortopédia). Az or­vostudományok kandidátusa vagyok. 1990-ben tudományos munkámmal kapcsolatos könyv jelenik meg a nyugatnémet Springer Kiadónál. A klinikán az orvostanhallgatók elméleti és gyakorati oktatásával is foglalkozom. Az MSZ'MP-nek soha nem voltam tagja. Az SZDSZ-be 1989 júniusában léptem be, a pártmunkában aktívan eddig is részt vettem. 8. DR. VARGA LEVENTE Pécsett szü­letett 1939- ben. Azóta is itt él, tanul. „Osztá'lyide- gen” szárma­zása miatt ne­hezen került be az Orvos- tudományi .Egyetemre. 1966 óta jelenlegi munkahe­lyén, a Pécsi Gyermekkórház­ban dolgozik gyermekgyó­gyászként, a fertőző betegsé­gek szakorvosa lett. Komoly eredményeket ért el a liszt- érzékenység felismerésében, speciális gondozásában, s e gyermekek által is fogyasztha­tó 'lisztkészítmény kikísérlete­zésében és forgalmazásában. SZDSZ-tagsága előtt pártnak tagja nem volt. Hobbija a sport: úszás, túrázás, síelés. 9. MÁTÉ BALÁZS 1971-ben szü­lettem Mohá­cson. Édes­apám gimná­ziumi tanár, édesanyám boltvezető. A mohácsi Kisfa­ludy Károly Gimnáziumban sikeres érett­ségi vizsgát tettem. E mellett fakultatív úton szállításvezetői- ügyintéző minősítést is szerez­tem. Jelenleg a Pécsi Szikra Nyomdában dolgozom. Politi­kai öntudatra ébredésem óta vallom a francia forradalom hármas jelszavát: „Szabad­ság, egyenlőség, testvériség". Ezekre az eszmei alapokra építkezve hoztuk létre néhány társammal múlt év novembe­rében az Ellenzéki Ifjúsági Kört ahol a választmány tagja vagyok. Az SZDSZ-be 1990-ben lép­tem be, a mohácsi csoport­nál ügyvivőnek választottak. 10. SZABÓ AGNES 1951-ben szü­letett Sásdon. 1960-ban köl­töztek szülei­vel ^ Komlóra (anyja tanító­nő, apja cuk­rász), 1973- ban végezte el a Kaposvári Tanítóképző Intézetet. Azóta Egyházasko- záron tanít. Elvált, egy fia van, akit egyedül nevel. Poli­tikával a lengyel események óta foglalkozik, kapcsolata az ellenzékkel 1989 eleje óta van. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének a tagja, s a Szabad Demokraták Szövet­sége komlói csoportjának. 11. FEKETE GEDEON A borsodi bányatelepen született, apja tanító volt (1956-os tevé­kenységért el­ítélve). Emiatt - kizárták a Mű- f szaki Egyetem­it ről, s csak * 1975-ben tu­dott közgazdasági diplomát szerezni. A Mecseki Szénbá­nyák Anyagellátó üzemének a vezetőkönyvelője. „Az SZDSZ programját kép­viselem. Híve vagyok a ma­gántulajdonon alapuló piac- gazdaságnak. Vallom azt, hogy hosszú távra szóló elem­zéssel kell megalapozni az energiaipar, bányászat gazda­ságos termelésének feltételeit, körülményeit. A mezőgazda­ságban vissza kell adni a föld értékét, s a piac döntse e! azt. A gazdálkodási formák közötti választásban a lakos­ság döntsön, hogy az adott területen melyikkel tud na­gyobb haszonnal termelni."

Next

/
Oldalképek
Tartalom