Dunántúli Napló, 1990. február (47. évfolyam, 31-58. szám)

1990-02-21 / 51. szám

Álláspontunk: Érdeklődés és bizalom MSZMP Sialontai István, Prohászka István, ifj. Kecskeméti Zoltán Etikus eszközökkel - megalapozott érvekkel A választókkal váló talál­kozások, beszélgetések, az ajánló szelvények gyűjtése so­rán a képviselőjelöltek sok ta­pasztalatot gyűjtenek. Az MSZMP jelöltjei most arról szólnak, hogyan fogadják őket az állampolgárok. Szalontai István (1. sz. vó- lasztákerület, Pécs): — Azt tapasztalom, hogy van érdeklődés és bizalom is a megújult MSZMP iránt. Igaz, sokan tartanok attól, hogy sze­mélyükre nézve kedvezőtlen hatása lehet, ha ajánló- szelvényeiket az MSZMP jelölt­jeinek adják, nem bíznak a törvény biztosította titkosság­ban. Személyemmel kapcsolat­ban érdeklődést vált tki, hogy korábban nem voltam a párt tagja és csak most, az újjá­szervezéskor léptem be. Én er­re csak azt tudom válaszolni, hogy felfogásom szerint szűk. ség lenne a parlamentben egy erős baloldal jelenlétére. Érdeklődést vált ki az is, hogy magánlkisiparosként vállaltam a jelöltséget. Változatlanul az a véleményem, hogy eddig nem volt nekünk igazi érdek- képviseletünk és képviselője­löltként ennek valós megte­remtéséért kívánok tevékeny­kedni. Prohászka István (4. sz, vá­lasztókerület, Komló): — Amikor vállaltam a jelölt­séget elhatároztam, hogy az ajánlószelvényeket elsősorban nem munkatársaim és a sport­1953. febru­ár 23-án szü­lettem a So­mogy megyei Csurgón. Az általános is­kola elvégzése után géplaka­tos szakmát tanultam. Be­iratkoztam a gimnázium levelező szakára, 1975-ben érettségiztem. Aztán Pécsett, a húsiparinál dolgoz­tam gépkocsivezetőként. Meg­nősültem, a házasságunkból két gyermekünk született. 1976- ban a vajszlói erdészetnél da- rukezelö voltam, 1976-1989 augusztusáig a Szentlőrinci Á. G. gépkocsivezetője. 1980- ban építkeztem Vajszlón. Je­lenleg közúti árufuvarozó kis­iparos vagyok, feleségem az általános iskola szakácsa. Meggyőződésem, hogy egy független képviselő feladata oz őt megválasztó választópol­gárok problémáinak és bajai­nak hiteles tolmácsolása az ©rszággyűlésen. társaim körében gyűjtöm. Fő. leg a városkörnyéki falvakat jártam az utóbbi hetekben. Sok régi és új párttaggal be. szélgettem. Kifejtették, sérti őket az a közhangulat, mely teljesen elítéli az elmúlt négy évtizedet, megfeledkezve an­nak valós értékeiről. Ugyanok- kor látják az elkövetett gaz­dasági és politikai hibákat is, melyekből le kívánják vonni a tanulságokat. Engem külö­nösen meglep az az infra­strukturális elmaradottság, me­lyeket a felkeresett falvakban tapasztaltam, ezért is tartom fontosnak, hogy képviselőjelölti szereplésemmel ez ellen fel­emeljem szavamat. IIj. Kecskeméti Zoltán (7. sz, választókerület, Szigetvár):- Azt tapasztaltam a dol­gozó emberék örömmel fogad­ták, hogy én mint munkásem­ber vállaltam; az MSZMP kép. visélőjelöltje legyek. Hiszek abban, hogy a hozzám hason­ló egyszerű emberék is képe­sek képviselni a különböző ér­dekeket. Az eddigi választási küzdelemben olyan tapaszta­latokat szereztem, hogy az emberék akarják a változáso­kat. Kétségtelen, hogy a régi MSZMP tagjai között voltak olyanék, akik visszaéltek ha­talmukkal, de ezek ma már nincsenék közöttünk. Az em­berék békességre, rendre és biztos megélhetésre vágynak. Dolgozni akarnak, mert ebben látják a kiutat az ország mai néhéz helyzetéből. Vallom, e vidék felemelke­dése a föld tulajdonjogának a rendezésével, méghozzá az esélyegyenlőség megadásá­val jön el. Nem valami visz- szarendeződéssel, hanem a jelenleg falun élő emberek földtulajdonossá való tevésé­vel, az igény és lehetőség szerint. Családcentrikus, szeretetre nevelő, együvétartozást erősítő társadalomra van szükség, ahol szabadon gyakorolhatja mindenki a vallását és hitok­tatásra jórathatjo gyermekét az iskolában. Nemzetiségeink­nek lehetővé kell tenni az anyanyelvi oktatást és hagyni kell őket hagyományaikat ápolni. Vállalkozásbarát adórend­szerre, 53 százalékos SZTK mérséklésre van szükség. Ügy vélem, itt élőként hite­lesen szólhatnék e térség la­kói életkörülményeinek javí­tásáért. A szocialisták természetes­nek tartják, hogy a demokra­tikus választások a pártok po­litikai 'küzdelmét jelentik. Ez azonban nem jogosít fel arra, hogy a pártok szándékosan vagy akaratlanul atrocitásokat váltsanak ki, az alapvető kér­dések nyílt tárgyalása helyett személyeskedéssel, sőt gyűlölet keltésével éljenek. A szocia­lista párttal szemben ez úgy nyilvánul meg, hogy a múltért felelős pártállami vezetőket és a rendszerújító szocialistákat egymással azonosítják. Alapvető etikai kérdés, hogy a pártok ne Szegjék meg ko­rábbi Ígéreteiket, önként vál­lalt és szóbeli kötelezettségei­ket, amint az egyre gyakrab­ban tapasztalható. Elegendő utalni arra, ami a decemberi nemzeti csúcson hangzott el, és amit napokon belül né­hány párt szavaival össze­egyeztethetetlen cselekedetei­vel tagadott meg. A szocialista párt javasolja, hogy az országos lista állítá­sára jogot szerzett pártok feb. Az állampolgárokat a sza­vazás szempontjából a leg­kevésbé érinti a szavazat­számlálás módja. Közvetetten azonban mégis sokakat fog­lalkoztat, hiszen ezen is múlik a képviselőválasztások demok­ratizmusa. Ez garantálja ugyan­is, hogy a mandátumok el­osztása során minden párt, induló szervezet vagy jelölt azonos elbírálás alá kerüljön. A bevezetett kombinált sza­vazati rendszer a választójog­gal nem foglalkozó ember számára nehezen áttekinthető számlálási módot ír elő. Meg­értése az egyéni, a megyei és az országos pártlisták egyen­kénti áttekintésével lehetséges. SZAVAZAS AZ EGYÉNI VÁLASZTÓKERÜLETEKBEN Vegyük először a 176 egyé­ni választókörzetet. Minden választókerületben több — je­lenleg, amikor a pártok bizo­nyítani kívánják befolyásukat, viszonylag sok - jelölt fog in­dulni. Ma a pártokat az is kényszeríti a jelöltek indítá­sára, hogy a törvény szerint az országos listán — erről még szólunk — az egyé­ni kerületek ún. töredékszava­zatával is lehet mandátumhoz jutni. Amelyik párt tehát nem indít minden egyéni választó- kerületben 'jelöltet, az elesik az ott szerezhető töredéksza­vazatoktól. A pártok tehát nem akkor fognak indítani je­löltet az egyéni választókerü­letben, ha esélyük van a mandátum megszerzésére, ha­nem ha a 750 ajánlást össze tudják gyűjteni. Vagyis min­dig, mert a megszerzett kis- létszámú szavazat is számitaz országos lista képviselőhelyei­nek elosztásánál. Ez a mai választójog egyik legvitatha- tább rendelkezése. Az egyéni választókerületi szavazólappal úgy szavaz az állampolgár, hogy egyetlen jelöltet támogat. A szavazás akkor érvényes, ha az egyéni választókerületben szavazati joggal rendelkezők több mint a fele megjelent. Ha nem, úgy meg kell ismételni a sza­vazást. Az ún. második for­dulóban ismét az összes je­lölt elindul és ez a szavazás akkor eredményes, ha a jogo­sultók egynegyede megjelent. KI KAPJA A MANDÁTUMOT? Ha az első forduló ered­ményes (mert a szavazatra jo­gosultak több mint a fele megjelent), akkor a jelöltek közül az szerzi meg a mandá­tumot, aki a leadott érvé­nyes szavazatok több mint a felét megkapta (abszolút több­ség). Ha ilyen jelölt nincs - a je­löltek nagy száma miatt a választókerületek többségében valószínű így lesz — második fordulóra kerül sor. Ezen már csak az indulhat, aki az első forduló során ' legalább 15 szá­zalék szavazatot szerzett. Ha 'három ilyen jelölt nincs, ak­kor az első három legtöbb szavazatot gyűjtő indulhat. A második fordulóban elégsé­ges, ha a szavazásra jogosul­tak egynegyede jelenik meg és a mandátumot oz kapja, aki a legtöbb szavazatot szer­zi. Azaz, a relatív többség is elég. ruár 24-e után ismét tárgyal­janak a nemzet égető napi gondjainak közös megoldásá. ról. , Megengedhetetlen, hogy de. magógia veszélyeztesse az or­szág belső rendjét, gazdasá­gának talpon maradását, hosszú évek során szerzett nemzetközi tekintélyét - és így a választások szabadságát. A szocialisták megalapozatlan ígéretek helyett gyakorlati kér. déseket kívánnak a választási küzdelem középpontjába állí­tani. O Mit lehet ténylegesen ten­ni a vágtató infláció megelő­zéséért? 0 Miként csökkenthető a lehető legkisebbre a munka­nélküliség a gazdasági szer. kezetváltás során? 0 Hogyan enyhíthetők az elszegényedő társadalmi réte­gek, a fiatalok, a nyugdíjasok te rheí ? O Miként alakítható ki olyan demokratikus társadalmi-gaz. dasági szerkezet, amely egy­aránt szolgálja a vállatkozó kedv élénkítését, a munkavál­lalók anyagi biztonságát és a szellemi értékteremtés kibon. tokozását? Az olcsó politikai fogásként alkalmazott teljesíthetetlen kö­vetelések, az élelmiszerellátást fenyegető földtulajdonviták, az ország működését veszélyez­tető provokatív céllal meghir­detett sztrájkfelhívások, aha. tárainkon túl visszatetszést kel­tő felelőtlen akciók formájuk­ban demokratikusnak tűnhet­nek ugyan, de a magyar jövőt fenyegetik. Az Országos Választmány megerősítette: a szocialisták etikus eszközökkel, megalapo. zott érvekkel állnak választóik elé. A szocialisták tudják: a mar ígéreteket a választások után teljesíteni kell, azokat a nép számon fogja kérni. Ezért fel­hívják a többi párt figyelmét: ne csupán a hatalom megra­gadására összpontosítsanak, de a nemzet hosszú távú ér­dékei is vezéreljék cselekede. teiket. Szocialista Párt Petíció a miniszter­elnökhöz Megalakult a pécsi 'Nyugdí­jas Vasutas Szakszervezet Egyesülete, amelyet a Bara­nya Megyei 'Bíróság 327/1989. szám alatt jegyzett Ibe. Célunk elsősorban a létmi­nimum körül élő nyugdíjas tagjairiknak és azok özvegyei­nek támogatása. Azonkívül ott akarunk lenni mindenütt, ahol a nyugdíjasak sorsáról dönte­nek. Tudjuk, 'hogy az ország gazdaságii válságban van és ha a bajból ki akarunk jutni- mindenkinek — áldozatot kell 'hozni, kivéve a létmini­mum körül élőket. Evvel kapcsolatos petíción­kat elküldtük 'Németh 'Miklós miniszterei nőik úrnak a követ­kező tartalommal: © A befizetett nyugdíjjáru­lékból né Ikönyöradományt, ha­nem annyti nyugdíjat fizesse­nek vissza, amelyből tisztessé­gesen meg tudunk élni. © Megállapításunk szerint a létminimum összege a mai na. pon 6000 'forint. A létminimum összegét, a kis- és k'özépnyug- díja'kat az infláció növekedé­sével arányosan emelni kell. Ennek ellensúlyozására szüksé­gesnek tartjuk, Ihogy — a vál­ság ideje alatt — a legmaga­sabb nyugdíj összege a min­denkori létminimum három és félszerese legyen. Ugyancsak- a válság ideje alatt — a tényleges dolgozóknak kifizet­hető legmagasabb fizetés vagy bér a mindenkori létminimum hétszeresét nem' haladhatja meg. (Nettó 'összegben.) Végül- a válság lideje alatt — a nyereséges vállalatoknál kifi­zethető évi prémium, vagy ju­talom összege az egyhavi lét­minimum összegének legfel­jebb a tizenkétszerese lehet.. (Nettó összegben.) © 'Feltétlenül ragaszkodunk ahhoz, hogy a kormány ren­deljen el árstopot a létfenn­tartáshoz szükséges élelmisze­reikre: tej, sima kenyér, olaj, margarin, egyes tőkehúsokra és felvágottak közül a pari- zerre. Címünk: Pécs, Vasutas Mű­velődési Ház, Várad'i Antal u. 7/2. fogadó órát tftrt 'minden kedden és csütörtökön 8-tól 11 óráig Bánáti József elnök. TelefonügyeJetet tart minden­nap 18 órától a 21-794 szám alatt Bojtor László Eli. Biz. el­nöke. Várjuk mindazoknak a nyug­díjas szakszervezeti alapszer­veiknek és csoportoknak 'jelent­kezését, akikkel eddig a kap­csolatot nem sikerült felvenni. Választás 1990. Melyik képviselőjelölt jut a Parlamentbe? SZÁMLÁLÁS ÉS MEGBÍZÓLEVÉL A szavazatszámlálást elő­ször a szavazatszedő bizottsá­gok Végzik. Ennek elnökét és két tagját a tanács választja, ám a bizottságba egy-egy ta­got minden jelöltet indító párt, de a független jelölt is delegálhat. Tehát a bizottság létszáma bármennyi lehet, de legalább 5 tagból kell állnia. Ez az összetétel biztosítja a szavazatok összeszámlálása so­rán a pártatlanságot. A szavazókörzetek a válasz­tás eredményét a választó- kerületi választási bizottsággal közük. 'Ebben ugyancsak min­den jelölt képviselője részt vesz. Ez összegzi és állapít-, ja meg az egyéni választó- kerület választási eredményét és ez a bizottság adja ki a megválasztott képviselő meg­bízólevelét. Ez a testület jo­gosult elbírálni a szavazat­szedő bizottságok munkája során felmerülő kifogásokat is. SZAVAZAS A MEGYEI LAJSTROMRA Megyei lajstromokat, listá­kat az a bejegyzet párt indít­hat, amelyik az egyéni vá­lasztókerületek negyedében, de legalább két egyéni vá­lasztókerületben jelöltet indí­tott. A választók külön sza­vazócédulán kapják meg, hogy az illető megyében melyik párt indított lajstromot és azon kik a jelöltek. A válasz­tók csak egy pártra szavaz­hatnak. Maga a lista kötött, ami azt jelenti, hogy a vá­lasztó a jelölteken nem mó­dosíthat. Természetesen itt az a sza­bály, hogy a választás akkor érvényes, ha listákra a vá­lasztók több mint a fele sza­vazott. Ha ez nem így van, a vá­lasztást az összes pártlista részvételével meg kell ismé­telni. A második fordulóban azonban itt is elégséges a szavazók negyedének megje­lenése. Az érvényességhez kü­lön kell számolni az egyéni kerületekre leadott és a me­gyei pártlistákra leadott sza­vazatot Előfordulhat — mi­után a szavazó csak az egyik szavazólapot dobja be -, hogy az egyik választás érvé­nyes, a másik nem. A mandátumok elosztása vi­szonylag egyszerű. A listákra adott összes érvényes szava­zatot osztani kell a megyei listán megszerezhető mandá­tumok számával, plusz egy- . gyei. Nézzük ezt egy példá­val. Békés megyében ez a szám 6 + 1=7. iMinden 'párt­lista annyi mandátumot kap, ahányszor a kapott eredmény a leadott szavazatokban benne foglaltatik. Az elosztásban azonban csak az a párt vehet részt, amelyik országosan a leadott szavazatok 4 százalékát meg­kapta. 'Először tehát a válasz­tások országos eredményét kell ismerni és csak ezt kö­vetően lehet a mandátumok elosztását megkezdeni. A sza­bály célja kizárólagosan az, Ihogy a legkisebb pártok a lajstromokon ne kapjanak mandátumot. Ily módon kíván­ják elkerülni a parlament túl­zott politikai polarizálódását. De az egyéni választókerüle­tekben szerzett mandátumot ezen a címen nem lehet meg­semmisíteni. A TÖREDÉKSZAVAZATOK SORSA Lényegében hasonló módon kell elosztani az országos lis­tán szereplő 58 mandátumot is. Itt azonban csak az egyéni választókerületekben megma­radó (mandátumokra nem ju­tó) töredékszavazatokat, vala­mint a megyei lajstromokon megmaradó töredékszavazato­kat kell összeszedni. Az országos listáról csak az a párt kaphat mandátumokat, amely legalább hét megye listáján mandátumot szerzett. Ez a szabály is a kis pártok­nak kedvezőtlen. Tehát a pártok háromféle módon juthatnak képviselői he?yhez, mandátumhoz: egyé­ni választókerületekben, me­gyei listákon és az országos listán. A pártok azonban válasz­tás! szövetségre, koalícióra is léphetnek. Ilyen választási koalíció egyéni választókerü­letben és a megyei listáknál is létrejöhet, úgy, hogy két vagy több párt egy jelöltet, illetőleg közös listát indít. (Ilyenkor a töredékszavazatok pártok közötti százalékos el­osztását előre be kell jelen- •eni a választási bizottság­nak ) Egészen más lesz a helyzet az egyéni választókerületek második fordulójában. Itt már csak azok indulhatnak, akik 15 százalék feletti szavazatot kaptak. Ha pedig ilyen három jelölt nincs, a három legtöbb szavazattal rendelkező indul- hct. A kis pártok tehát ki­esnek a második fordulóban. Itt azonban esetleg nem for­malizált módon is választási szövetség jöhet létre, amikor a második fordulóban nem szereplő párt arra hívja fel választói, párttagjai figyelmét, hogy valamelyik, a második fordulóban induló pártra vagy jelöltre adják le szavazatukat. A megyei lajstromoknál ilyen második forduló nincs, ez a fajta koalíció nem jön létre. KOALÍCIÓ, ellenzék A koalíciónak van egy to­vábbi alakzata is, amikor pártok kötnek szövetséget kö­zös kormány alakítására. Erre czonban csak a választások után kerülhet sor. Tehát ak­kor, amikor a parlamentbe bekerülő pártok kötnek szö­vetséget arra, hogy a közös kormány számára szilárd par­lamenti többséget hozzanak létre. Közjogi értelemben ettől kezdve van értelme ellenzéki pártokról beszélni. Azaz olyan pártokról, amelyek a kormány- koalícióban nem vesznek részt. Dr. Schmidt Péter egyetemi tanár 6. sz. választókerület, Siklós Független jelölt Lázár István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom