Dunántúli Napló, 1990. február (47. évfolyam, 31-58. szám)
1990-02-03 / 33. szám
1990. február 3., szombat Dunántúlt napió 5 A meszesi rendőrállomáson A szoba igencsak puritán: asztal, székek, szekrények, politikai világtérkép, Pécs térképe a falon, tükör, heverő. Az asztallapon üvegfedél alatt fényképek: egy hosszú hajú, jóképű fiú néz komolyan a lencsébe. — Ki ez? — érdeklődöm a magas, rövidre nyírt, bajuszos századostól. — Én vagyok - mondja mosolyogva. - Nekem is volt hosszú hajú korszakom! A fényképek, dokumentumok orról szólnak, hogyan lett őr- vezetőiből századossá, és sok- sok fotó hétéves kislányáról, Oki „természetesen" kék szemű. A pécs-meszes! rendőrállomáson vagyunik, Gál György irodájában. Az állomás idén januárban kezdte meg működését.- Tizenegy évvel ezelőtt itt őrsök voltak, majd ezeket ösz- szevorwa mamutalegységeket hoztak létre — meséli Gál György. - Nem vált be, mert ezzel éppen a lakosságtól kerülték távolabb. Változtatni kellett tehát — így született meg a rendőrállomások ötlete, amelyek abban különböznék az őrsöktől, hogy itt a nyomozók száma 10 fölöttvan, rajtuk kívül pedig körzeti megbízottak, őr-, járőrszolgálatot ellátók is vannak. Hogy miért pont én lettem Meszesen a főnök? Nagyrészt olyan parancsnokokat választottak ki, akik több szakterületen is otthon vannak. Én például bűnügyi, körzeti megbízotti, járőrtevékenységi vonalon is biztonságosan mozgom. Gál György a felügyelete alá tartozó térség télképét mutatja. Piros szín jelzi: Pécs- bányatelep, Széchenyi . akna, Borbála-, Erzsébet-telep és a Budai-kertváros. Zöld: Kis- és Nagy-Balékány, hőerőmű, Jan- kovi eh-telep, Pécsújbegy. Kék: György-akna, György-telep, Szabolcsfalu, Hősök tere, Meszes. Mindhárom területért 2 bűnügyi nyomozó, 2 körzeti megbízott, 4 járőr felelős. A bordó szín jelöli a városkörnyéki részeket: Vasas, Hird, Berkesd, Nagykozór tanácsi területeit, amelyekre külön-kü- lön egy körzeti megbízott, egy nyomozó és egy járőr ügyel. — Az elkövetett bűncsélek- mények arányáéban a belváros után a meszesi környék a legfertőzöttebb — mondja Gál György. - A munkánk alapja az, hogy mennyire tudunk kapcsolatot kialakítani a lakossággal. Az állomáson minPécsett a második „legfertőzöttebb" körzet A Tszker kertvárosi üzletében a vásárolt autógumikat kívánság ra mindjárt fel is szerelik Fotó: Szundi György Az rt.-nek a dolgozók is részvényesei Rekordév a TSZKER-nél kesitésére. Külkereskedelmi vállalatokon keresztül 8 millió dolláros exportot értek el cukorral, kukoricával és búzával. Az r-t.-t 60 jogi személy és 32 dolgozójuk hozta létre, az alaptőke 55,5 millió forint (ebből 2,6 millió a 32 dolgozójuk részvénye), és ehhez jön a megközelítően 90 milliót érő felhalmozott vagyon. A dolgozói részvény célja: a korábbinál is hatékonyabb érdekeltségi alapon magúikhoz kötni az embereket. Kikötés volt, hogy az 50 000 forintot érő részvényből egy-egy dolgozójuk maximum csak hármat jegyezhet, lényegében félpénzen, a másik felét a részvény- társaság saját felhalmozott vagyonából egészíti ki hűségpénz és ösztönző gyanánt. A korábbi elvüket — mindennel kereskedni, ami csak eladható - felülvizsgálva mindinkább az eredeti profilt, a mezőgazdasági termények széles választékát helyezik előtérbe (tápok és takarmányok, növényvédő szerek, műtrágya, mezőgazdasági termények tisztítása, csomagolása és lakossági kiszerelése stb.), de a már bevált, hagyományos profilokat (futózott és új autógumik stb.) sem kívánják feladni. Idei terveik? Már létrehozták az ötödik. — az idei 'első, ugyancsak külkereskedelmi tevékenységet végző magyar- szaud-arábiai-pakisztáni vegyes vállalatot, azaz kft.-t: két kiskereskedelmi egységüket -is igyekeznek hatékonyabb kft. - vé átalakítani: 40 milliós beruházással a részvénytársaságukba apportként telekkel beszálló Közraktározási Vállalat területén raktárbázist alakítanak ki. Ha ezek után bárki arra gondol, hogy a régi—új pécsi TSZKER csakis gondtalan előrelépés útján halad, az téved. Aki egy kicsit is ért az üzleti tevékenységhez, az tudja, hogy a 2,2 milliárdos forgalom eléréséhez — ha nincs elegendő saját tőke, márpedig ennyije kinek van — jócskán szükséges kereskedelmi hitel. Az idei hitelkeretük csak a fele a tavalyinak - és az sem volt elég. Hogy tavaly mégis képesék voltak megőrizni a fizetőképességüket, az önmagáért beszél. Hogy ezt az ellehetetlenülést, magyarán a hitel szűkülést m ivel igyekeznek ellensúlyozni? Valószínű, hogy alaptőke-emelést kezdeményeznek, hogy így a saját forrás növelésével próbálják meg kipótolni a kieső hitellehetőségéket. Murányi László Figyelmeztető munkabeszüntetésre készülnek Siklóson Ipartörténeti múzeumban éreztem magam, amikor a siklósi láncgyártó üzem gépei között elhaladtam: több mint fél évszázados masinákon folyik a termelés, századeleji körülmények között. Az elmúlt négy hónap eseményeit hallgatva pedig az járt eszemben, miért csak most lázadtak fel, miért tűrtek éveken át?! Végül is betelt a pohár a budapesti központú Lánc- és Kovácsoltáru Ipari Szövetkezet siklósi telephelyén, és a kiválást kezdeményezték. Elhatározásuk első hivatalos bejelentése óta — ez a szövetkezet szeptember végi vezetőségi ülésén szóban történt meg — azonban egy lépéssel sem jutottak előrébb. Ki a tulajdonos? Az egykori Pécsi Fémipari Vállalattól könyvjóváirással kerültek a gépmatuzsálemek a budapesti szövetkezethez 1978- bon. (Az akkor még tizenéves két láncfűzőt rögtön elszállították Budapestre.) Több mint tiz év alatt egyetlen új termelő gépet kapott a siklási telep, egy olasz láncfűzőt. A telepi üzemcsarnok építését a szövetkezeti mozgalom támogatta a közös fejlesztési alapból, alapjuttatással és kölcsönnel. összegezve: a budapesti szövetkezet legnagyobb létszámú termelő egysége esetében vitatható, hogy ki is a tulajdonos. A gépekhez ingyen jutattak, az üzemcsarnokban, a helyi telepi létesítményeikben pedig az érdek- képviseleten keresztül az ipari szövetkezetek pénze is benne van. (Hogy mennyi is a szövetkezet vagyona, arról fogal- imuk sincs az önállósulni akaróknak, ugyanis előlük minden adatot eltitkolnak.) A központ csökkenő létszám mellett egyre több termelési érték elérését követelte a siklósiaktól, méghozzá egy teljesen érthetetlen elszámolási módszert alkalmazva: a termelési értékbe kizárólag a késztermék számít, míg a félkész termék értéke annál az üzemnél, telepnél jelentkezik, ahol az késztermékké válik, így a siklósiak tavaly a negyedik negyedévben ezen elszámolás szerint termelési értéket alig produkáltak, mert döntően félkész árut gyártattok (ugyanakkor ennek költségei őket terhelték!). Hogy ■nem késztermék került ki Siklósról, annak Oka a központban keresendő, mertazanyag- és a munkaellátást onnan irá-' nyitják. A szövetkezetnek összesen négy telepe van, kettő Budapesten, egy Mecséknádasdon, egy Siklóson. A bérarányok figyelemre méltóak: a budapesti fizikai dolgozók havi átlagbére tavaly az első fél évben közel nyolc és fél ezer forint volt, a siklósiaké hatezer, a mecseknádasdioké ötezerötszáz. Ez az adatsor már önmagában is lázitó. A műDetelt a pohár A kiválást törvénysértően akadályozza a budapesti központ szaki, igazgatási, számviteli dolgozók átlagbére tizenhárom ezer forint volt. (A szövetkezeti tagok száma a decemberi részközgyűlések időszakában 115, ennék több mint egyhar- mada siklósi.) Hogy ki menynyivel járul hozzá a szövetkezet termeléséhez, az az adatok titkos kezelése következtében eldönthetetlen! Leszavazták a siklósiakat Visszatérve az önállósulásra: a szóbeli bejelentést október 12-én Siklóson gyűlés követte, dhol a tagok egyhangúlag úgy döntöttek, hogy ki kívánnak válni a szövetkezetből, és Végül december 12-én és 13-án megtartották a résziközgyűléseket, külön-külön Budapesten, Mecséknádasdon és Siklóson. A vagyonmegosztási javaslat helyett felosztási elvéket ismertetett a vezetőség, és a kiválás ellenzését Indokolta a kővetkezőkkel: a maradék szövetkezet lehetetlenül (de nincs semmiléle gazdasági számitással alátámasztva e kijelentés!) nem tudják befejezni a központi telephelyen épülő, hatmillió forintba kerülő irodaihelyiséget (Siklóson még a■ kerítést is saját erővei, hulladékanyagból készítették, a műhelycsarnokot maguk meszelték ki, ide' nem számstoppot rendelt el o szövetkezet elnöke, novembertől megszüntették a két műszakot (jelentős termeléskiesés ez most, mert nem tudnak a saj- tolák és lóncgyártók között átcsapó rtosítani), sajtoló sra megrendelést nem fogadhatnak él helyben, megvonták a telep közvetlen értékesitési jogát (szóban), csoportbérezést vezették be (a jól dolgozóknál ez igen kedvezőtlen a korábbi darabbérrel szemben) . .. A törvénysértő eljárás Iránti tiltakozásul levelék .mentek Siklósról: december 20-án a A Siklósi Láncgyárban muzeális gépeken, múlt századi körülmények közt dolgoznak önálló kisszövetkezetként működnének tovább. A gyűlésen részt vevők Baranovszky Ottót és Bálint Tamásáét bízták meg azzal, hogy az eljárást indítsák be, képviseljék a kollektívát, és kérjenek fel jogi és gazdasági szakértőket az ügyintézéshez. (A pécsi 3. számú jogtanácsosi munkaközösség elvállalta a jogi, Maczékó Károly könyvszakértő pedig a gazdasági kérdések tisztázását.) Október 12-én a szövetkezet elnöke, Fodor Lajos is ott volt a gyűlésen, és megerősítette korábbi kijelentését, hogy a kiválásnak nincs akadálya. A szövetkezet vezetősége azonban októberben nem tárgyalt a kiválásról. Aztán a november 29-i vezetőségi ülésre — az akkori törvényességi felügyelet (a XIII. kerületi tanács igazgatási osztálya) támogató levelének hatására — még a jogi és gazdasági tanácsadók is kaptak szóbeli (!) meghívást — de az ajtón kívül maradtak. jutottak fenntartási forintok sem), probléma lenne az ország lámcellátá sóban (ugyanazt gyártaná továbbra is a siklósi üzem), ha a siklósi fél- késztermék-gyártós kiesne, ez akadályozná a többi telepi termélést (megrendelésre továbbra is gyártanák a léikész árut), a szövetkezet nem tudna kft.-formáiban való egyesülésről tárgyalni. Ezen érvek a budapestieket és a mecsek- nádasdiokat meggyőzték, Így leszavazták a siklósiak kiválását. Mi a törvénysértő? Hogy mi a törvénysértés a kiválással kapcsolatos fenti ügyintézés során? — Nem készült tárgyilagos vagyonkimutatás. Nincsenek gazdasági számítások arról, hogy melyik telep milyen helyzetbe kerülne e kiválással. Az ügy négy hónapja húzódik — ugyanakkor a megtorlás nem késlekedett: egy október 18-i keltezésű levélben október 12-i hatállyal a siklósi telepen létbudapesti telephely szerinti XIII. kerületi ügyészségnek, majd KöveSkuti Lajosnak, az OKISZ elnökének. Az ügyészségről január 26-ig nem érkezett válasz. Az OKISZ elnöke viszont a jog szerinti cselekvésre buzdít: „...el kell készíteni o vagyonmegosztási tervet, melyből egyértelműen bebizonyítható, hogy van-e a kiválásnak törvényes akadálya, vagy sem. Ezeket a lépéseket azonban a hatályos jogszabályi rendelkezések betartásával, halogatás nélkül célszerű megtenni .. .” Siklósán január 15-én újabb levelet fogalmaztak, a szövetkezet vezetőségét egyeztető tárgyalásra kérve. 26-ig erre sem érkezett válasz. A siklósiak kővetkező fegyvere - végső fegyvere — a figyelmeztető munkaibeszüntetés lesz. Sürget az idő: egyre feszültebb a légkör, a jó kollektívát kikezdték a megpróbáltatások, főként a retorziók. L. Cs. K. A TSZKER fennállásának legeredményesebb és legtöbb változást hozó éveként tartja szóimon 1989-et. A hivatalos cégbírósági szentesítésük ugyan még nincs meg - azt bármelyik napon megkaphatják -, a Nagyvárad utcai központjuk bejáratánál a vadonatúj cégtáblán máris olvasható: TSZKER Agrárszövetkezetek KereSkedőháza Részvény- társaság, Pécs. Hogy milyen változásiakat hozott a pécsi központú TSZKER-nek 1989? Ha rövid választ várnék dr. Máméi Edérjé gazdasági igazgatótól, ő legszívesebben csak ennyit mondana: minden téren gyökerest és meghatározót. 1989. június 30-ig az országos nagyvállalat 19 megyei, jogilag nem önálló egy- * sége volt a pécsi is. Július 1-jétől már jogilag is önálló — tehát nagykorú, a saját gazdája — a pécs-baranyai önálló közös vállalat. S ha már elérték a nagykorúságot, eldöntötték: önálló külkereskedelmi jogot kérnek. A legkorszerűbb társasági formát választották, részvénytársaságként működnek. Az elmúlt rekordévük dióhéjban: 2,2 milliárdos forgalom és 80-100 milliós haszon. (1986-ban még 1,1 milliárdos forgalmuk és 19,5 milliós nyereségük volt.) Megalakították a 4 kft.-t, köztük egy dán- magyar vegyesvállalatot használt gépkocsialkatrészek értéGál György százados, a meszesi rendőrállomás parancsnoka denki úgy teljesít szolgálatot, ahogy ezt a terület közbiztonsága igényli. Itt állandó 24 órás ügyeleti szolgálatot tar- tunk, és senkit sem küldünk el, alki személyesen a Puskin tér lödben, vagy o 11-487-es számon jelentkezik. Kivéve persze azokat, akik nem közvetlenül rendőri problémával fordulnak hozzánk, de nekik is megadjuk a szükséges felvilágosítást. Ó. Zs.
