Dunántúli Napló, 1990. február (47. évfolyam, 31-58. szám)

1990-02-03 / 33. szám

e Dunántúli napló 1990. február 3., siómból n Dili politikai vitafóruma Az „újkori bolsevizmus" veszélyei Régóta vallom: nyilatkoza­tainkkal, ki jelentéseinkkel mondhatunk ugyan véleményt másokról, de ilyenkor — óha­tatlanul is — minősítjük magunkat is. így járt ezzel dr. Manzini Tibor is a DN Plusz január 17-i számárban. A Dunántúli Naplóban hét­ről hétre lehetőséget kapnak a politikai pártok önmaguk bemutatására, programjuk is­mertetésére, kinek-kinek hite, szellemisége, retorikája szerint. Talán nem Hiendő egy párt 'bemutatkozását, programját egy másik párt tagjának azon­nal bírálni, de ebben az esetben nem is erről van szó. A Független Kisgazdapárt „égisze” dlatt megjelent „ösz- szeáilJítást” nem tudom más­ként értékelni, mint dr. Món­iim úr eszmeifuttatá sárnak. Le­het, hogy Mamziimi úr ezt te­kinti az FKgP programjának, bemutatkozásának, de már megbocsásson — én úgy gon­dolom —, önökben azért en­nél sOkkdl több von. Ami szá­momra érthetetlen, Manzimi úr, miért az MDF-et tartja az FKgP első számú közellensé­gének? Miért minősíti a pár­tákat igazi ellenzéki, nem iga­zi ellenzéki módon? Enyhén szólva erkölcstelen az MDF vezetőinek lejáratására tett kí- 'sérlete, valamiint Pozsgay Im­re „száljaiból vett”, MDF-fel kapcsolatos gondolatmenete. Nem kezdek bele abba, hogy átvegyem Manzini úr stí­lusát, és az FKgP-4 hasonló „vádokkor’ illessem. Szerényen megjegyzem azonban azt, hogy sök barátunk van az FKgP tagjai között, és vannak olya­nok, Okik az ellenzéki maga­tartás gyakorlását az MDF- ben kezdték, nem lóvén ok­kor még újraélesztve az FKgP. Manzini úr módszerei meglehetősen bolsevik típusú­nak tűnnek. Miintha feirémle- ne előttem a jól Ismert „sza­Valótlan A Dunántúli Napló 1990. január 17-i, szerdai számá­ban „Elszámoltatást" címmel, a DN Pluszban közlemény je­lent meg dr. Manzini Tibor aláírásával. A közleményben sajnos téves információ révén valótlan állítás jelent meg dr. Antall Józseffel, a Magyar Demokrata Fórum elnökével kapcsolatban, mely semmi­képpen nem egyezik a Füg­getlen Kisgazda Párt állásfog­lalásával. Idézem dr. Manzini Tibor szavait: „Bár mér korábban értesültünk róla, hogy Antall József, az MDF elnöke, az FKgP-nél tájékozódott, hogy lehet-e ennél ü pártnál az el­ső számú vezető — akár elnök, akár főtitkár, már az első pártalakuláskor! Miután ezt kendőzetlen karrierizmusnak vélték, kérését elutasították. Ezután lett Antall József, az MDF elnöke. Ügy gondolom, hogy ez sokat megmagyaráz.” Ez téves, valótlan állítás, ment én beszéltem dr. Antall Józseffel, akihez egyébként édesapja lévén, aki a Függet­len Kisgazda Párt igazgatója és miniszter volt a 'koalíciós időszakban, de őt magát is európailag elismert, kitűnő politikusnak ismertem meg, s szoros barátság fűz össze bennünket. Én kértem őt, le­lámitaktfika”. Most levágna egy donalbot az MDF-iből? Utána ki következik? Lehet, hogy az FKgP-re nyomasztólag hat a múlt, de éppen ezért neki kellene a legjobban tartóz­kodnia a fent említett mód- sreréktől. Az MDF Baranya megyei szervezetei nevében ki­jelentem: ezekkel a módsze­rekkel nem kivárnunk élni. Célunk az, hogy a márciusi választások nyomán létrejövő Országgyűlést a jelenlegi de­mokratikus ellenzéki pártok 'képviselői alkossák minél na­gyobb számiban. Ezek közé az Ellenzéki Kerékasztal tag­jait soroljuk, így magunkat is. Az MDF a választási küzde­lem során ezeket a pártokat vetél ytÓTsnalk tekinti ugyan, de a második fordulóban haj­landó velük szövetséget kötni, esetleg javákra visszalépni — ha az adott körzetben szá­múkra kedvezőbbek a lehető­ségék - természetesen, a köl­csönösség alapján. Vetélytár- soiinkkal jelöltjeik, vezetőik személyiségét sértő módon nem kivárnunk megmérkőzni. Itt elsősorban a programok üt­köztetésének van helye. Ellen­félnek tekintjük azonbon az MSZ(M)iP-it és segédcsaipatait, velük semmiféle szövetség nem köthető. Sajnálom, hogy Manzini úr elszalasztottá az FKgP prog­ramjának ismertetését. Az pe­dig nehezen képzelhető el, hogy az elfecsérelt egy oldal lehetőségét újra megkapja, mert ugye az „esélyegyenlő­ség”! Természetesen az FKgP programját az MDF ismeri, és Így nincs akadálya a vetélke­désnek. Ez azaríban nemcsak az MDF-en múlik. Pécs, 1990. január 19. Szabó István, az MDF pécsi szervezete elnökségének tagja állítás gyen a Független Kisgazda Párt a I elnöke, vagy főtitkára, s Pártay Tivadar barátom pe- ' dig a főtitkár-helyettesi tiszt­ségre kérte fel. Dr. Antall József soha nem kért pozíciót a maga számá­ra o Független Kisgazda Párt­tól. Amikor kérésünkre az em­lített pandákat nem vállalta, arra kértem őt, legyen az én elnöki tanácsadóm. Ezt a ké­résemet 'készséggel teljesítet­te, s csak crkkor mondott le róla, amikor mint MDF ala­pító tagot, megválasztották a Magyar Demokrata Fórum el­nökének. Ezt a nyilatkozatot köteles­ségemnek tartottam megjelen­tetni, hogy az igazságot fel­tárjam, s azért is, mert a Független Kisgazda Párt szi­gorúan betartja a választási erkölcsi normákat. Von tenni­való bőven ebben az ország­ban, semmint az ellenzéki pártok egymás elleni kiroha­nása. Az MDF a Független Kisgazda Párttal jelentős poli­tikai tömörülés, közösen kell keresnünk a súlyos magyar problémák megoldását. Pécs, 1990. január 26. Vörös Vince, o Független Kisgazda Párt elnöke Beadvány az alkotmánybírósághoz A szocdemek a kamatadó ellen A Magyarországi Szociálde­mokrata Pórt ez év január 18-án indítványozta az alkot­mánybíróságnak, hogy vizsgál­ja meg a lakáscélú állami kölcsönök utáni 1990. évi adófizetésről alkotott 1989. évi XLIX. törvény rendelkezéseit, mert a párt álláspontja sze­rint ez a jogszabály alkot­mányellenes. Az alábbiakban - némi rövidítéssel - közöljük a szocdem párt beadványának szövegét. Az Országgyűlés a lakásvá­sárlás, lakásépítés és egyéb, lakásokon végzett építési munkák céljára a pénzintéze­tek által nyújtott kamatmentes vagy kedvezményes kamatozá­sú kölcsönre fennálló tartozás­ra adókötelezettséget állapí­tott meg. A törvény alkotmányellenes. Az alkotmány kinyilvánítja, hogy a Magyar Köztársaság független, demokratikus jog­állam, amelyben a polgári de­mokrácia és a demokratikus szocializmus értékei egyaránt érvényesülnek, egyben célul tűzte ki többek között a szo­ciális piacgazdaságot megva­lósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítését. Az alkotmány 7. paragrafus 1. bek. tartalmazza, hogy a Magyar Köztársaság jogrend­szere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert sza­bályait. A Szabad Dem ökrötök Szö­vetsége Komlói Szervezete több mint 800 körtvélyesi la­kos aláírásával 1989. decem­ber 29-én kérelmet juttatott el Komló Város Tanácsaihoz, melyben a városrész lakói ké­rik, hogy Körtvélyesben léte­süljön gyógyszertár. Javasol­ják, hogy a gyógyszertárat, az úgynevezett népfronthelyiség - ben vagy más, alkalmas he­lyen alakítsuk ki. Ezúton értesítjük a városrész lakosságát, hogy a kérelem­ben foglaltakat megvizsgáltuk. Tárgyaltunk a megyei gyógy­szertári központ vezetőivel, akik azóta már a szóba jö­A 70/1. paragrafus szerint minden állampolgár köteles jogvédelmi és vagyoni viszo­nyainak megfelelően a közter­hekhez hozzájárulni. Az előbb felhívott célok el­érésével, jogszabályi rendel­kezésével a „kamatadó”-tör- vény ellentétben áll. Formailag az állam olyan törvényeket alkothat, amilye­neket csak akar, egy demok­ratikus jogállamnak viszont a demokrácia érvényre juttatá­sának érdekében korlátoznia kell magát a nemzetközileg elfogadott jogi normák sze­rint. Az adó alapja az alkotmá­nyi rendelkezéssel összhang­ban csak jövedelem és va­gyon lehet. A kamatadó lé­nyegében nem jövedelmet vagy vagyont, hanem egy tar­tozást adóztat meg. Ez min­den nemzetközi normával el­lentétes. Az állam feladata többek között az állampolgárok szo­ciális biztonságának a meg­teremtése. Az állampolgárok­nak lakáshoz juttatása is el­sőrendű feladata lenne, amely elvárásnak nem tudott ez- idáig maradéktalanul eleget tenni. Ezért vált szükségessé a lakáscélú támogatás nyújtása, amely az állampolgári önerős kezdeményezést összekötötte az állami segítségnyújtással. hető helyiségeiket is megte­kintették. A gyógyszertári köz­pont vállalja a gyógyszertár berendezését, biztosítja a szükséges személyzetet, illetve a gyógyszertár üzemeltetését. A városi tanácsnak a kiala­kítás 'költségeit kellene vál­lalni. Az 1990. évi tanácsi 'költségvetés előzetes tervszá­mai között e célra már szere­peltetünk 3 millió forintot. Ez az összeg természetesen csak akkor lesz 'biztosítható,' ha a tanácsülés folyó év február 26-án a költségvetés kereté­ben ezt jóvá'hagyja. Egyelőre gond a gyógy­szertár megfelelő helyének biztosítása, ugyanis a javasolt A kölcsönszerződés megköté­sekor az állam nevében szer­ződő pénzintézet és a magán- fél előtt nyilvánvaló volt, hogy a magónfél kedvezményben részesül, ugyanakkor az ál­lamtól átvállal olyan felada­tot, amely az általános köte­lezettségek körébe tartozik. Az 53/1982. (X. 7.) MT. rendelet, amely a pénzügyi feltételeket rögzítette, 2. paragrafus (2) bek. nyilvánvalóvá tette, hogy „kamatkedvezményből adódó terheket az állam viseli". En­nek a rendeletnek későbbi módosításai visszautaltak ar­ra, hogy a kölcsönszerződések tekintetében a szerződés meg­kötésekor hatályban volt tör­vény rendelkezéseit kell alkal­mazni. A „kamatadó" lényegében azt a segítséget adóztatja ímeg, és ezáltal vonja el legalábbis rész­ben, amelyet egyszer imár az ál­laim korábban megadott. Ez a törvény alkalmas arra, hogy megingassa az állam­polgároknak az államba, a gazdasági élet biztonságába vetett bizalmát. Bárminek is nevezzük, a kamatadó az ál­lampolgárok oldalán egyolda­lú szerződésmódosítási kény­szerként jelentkezik. A Magyarországi Szociálde­mokrata Párt ennek szellemé­ben kéri az alkotmánybírósá­got, hogy az 1989. évi XLIX. törvényt semmisítse meg. népfronthelyiség jelenleg orra a célra is szolgál, 'hogy min­den reggel ott gyüleikeztetik a városrész óvodás 'korú gyer­mekeit, majd oda hozzáír visz- sza. Ha ebből a Ihelyiséglből gyógyszertárat a Iáik (tan ónk ki, akkor joggal tiltakozhatnának az óvodáskorú gyerme'kek szü­lei. Olyan megoldást 'kell 'ke­resnünk a gyógyszertár elhe­lyezésére, amely más, közér­deket nem sért. A költségvetés: jóváhagyása, illetve a meg­felelő hely biztosítása után is­mét tájékoztatjuk a városrész lakosságát. Dr. Somogyi Károly vb-titkár . Másság Sok mindent nem szeretek mostanában. Nem szeretem például, ha sirokat gyaláznak meg — bárkié legyen is. Nem szeretem, ha kisebbségekből bűnbakot, majd áldozatot csinálnak - bárki tegye is. Nem szeretem, ha bárki - bármely eszme jegyében — in­dulatokat ébreszt gondolatok helyett. Ebből következően nem szeretem azt sem, ha bárkik azt sugallják nekem: „én" és a hozzám hasonlóak vagyunk a normálisak, a jók, és okik tőlem (tőlünk) külön­böznek, azok a rosszak, az árulók. Attól tartok ugyanis, hogy a dolog bármikor meg­fordulhat; másokhoz képest én (mi) lehetek (lehetünk) a rosszak, az árulók, minden baj okozói. Le velük - le ve­lünk! Egy amerikai politológus - meglehet, kissé cinikus - vé­leménye szerint a közvéle­ményt o közvéleménykutatások eredményei „csinálják”; az emberek ugyanis szeretnek olyanok lenni, mint mások és félnek különbözni. Most, a nagy politikai adok-veszek idején én szeretném hinni, hogy egyszer olyan világban fogunk élni, amelyben nem bűn különbözni, másként gon­dolkodni, hanem természetes dolog, mindenkinek legszen­tebb magánügye. Sőt, ahol a másságot értéknek, gazdagság forrásának tekintik. Számomra ugyanis az igazi szabadság az, ha bátran, félelem nélkül lehetek más, senki sem kíván­ja tőlem, hogy én is olyan le­gyek, és persze én sem várom el mástól, hoqy olyan legyen, mint én. És akkor biztosan rá­találunk arra is, ami közös 'bennünk - hiszen annyi a kö­zös tennivalónk! S. G. lfalldsos műsorok a Magyar Teleuislában Április végétől hetente rendszeresen több alkalommal vallásos műsorok jelentkeznek \a tv-képernyőjén. Nagy ün­nepeken és különleges alkal­makkor pedig a Magyar Te­levízió élő adásban sugároz istentiszteleteket. A vallásos sorozatműsorok terveit a most megalakított Vallásos Műsorok Szerkesztősége készítette el, dr. Szennay András pannon­halmi főapát, Lukács László főszerkesztő, dr. Adorján Jó­zsef esperes, dr. Harmati Bé­la püspök, Révész Benjámin egyházi elnökhelyettes, Kardos Péter főrabbi, dr. Huszt János püspök, dr. Berki Feriz espe­res javaslatai, tanácsai nyo­mán. A szerkesztőség munka- iát Cziqány Györqy, a Ma­gyar Televízió elnökségének tagja irányítja. A Komló körtvélyesi városrész lakóihoz Meglesz a gyógyszertár Gondolatok egy gondolatról Egy tömeggyűlés közepé­be keveredtem a minap. Ér­deklődéssel vegyes izgalom­mal figyeltem fel a szánok szavaira, amikor azon füs- itöigött, hogy bizonyos szer­vezeték nem jöttek el ide, sőt ország-világ előtt kije­lentették, hogy ők — már­mint a szervezők — válasz­tási propaganda céljából hívták össze ezt a demonst­rációt, és az erre való hi­vatkozással azoík - a szer­vezetek — nem óhajtanak benne részt venrti. Pedig - jelentette ki - erről - már­mint a kortesked'ésről - szó sincs I Itt belém nyilait egy éret­nék gondolat: vajon a vá-, lasztásék előtti időszakban lehetséges-e összehívni egy pártgyűlést úgy, hogy az nem része a kampánynak? Talán igen — csitítottám magomat. Mindenesetre erős kételyeim támadtak, de re­méltem, én vagyok csak kis­hitű. Hallgattam tehát a szónokokat, vigyázva min­den szóra, akárcsak ha a legendás Rodolfó kezét fi­gyelném, nem most csol-e éppen? Mert a bűvészek 'koronázatlan királya mindig előre bejelentette: vigyázat, csalók! Ám itt azt jelentet­ték be, hogy csalódottak, mert mások rólük vélték, hogy csalnak, és ezért nem csalták el ide sza'ktá rsoi'kat. A szavaik tehát záporoz­tak, a tömeg néha felmor­dult, néha tapsait. Tettem ezt magam is, hiszen sok­szor olyan dolgékat osto­roztok a beszélők, amelyek­kel magam is egyetértek. De a fránya kis gondolat, akárcsak egy kohold, min­dig belém bökött, és nem 'hagyott nyugodni, valahány­szor olyat hallottam, hogy a!ki nem megy el szavazni, vagy nem erre, illetve arra a pártra adja vőksát, az ilyen, meg olyan, vagy ami­dőn egy imurtkósnő olvasta fel botladozó nyelvvel, amit airkalmas magyarsággal ta­nácsadói leírtak .. . Nem propaganda ez? — firtattam magamban. — Á, dehogy! - hesse- gettem el a vásott gondo­latot —, hiszen éppen az előbb mondták, hogy nem az! A percek és szavak pe­regték. Végül azonban — mint Mózes előtt a Vörös­tenger —, úgy nyílt szét előt­tem az értetlenség köde: Miért lenne választási pro­paganda a választási pro­paganda, ha nem mondjuk 'ki róla, hogy választási pro­paganda? Hiszen a szociá­lis demagógia sem attól demagóg, hogy demagógiá­inak hat, hanem attól, hogy ki az a valaki, aki ezt hi­telt érdemlően állítja róla. Legalábbis ezt véltem kihá­mozni a megoforvból rám zúduló szavak tömegéből. Mindezekből következik, hogy amit egyszer egy megfelelő személy kimond, az úgy is van! Illetve így is volt — vagy negyven évig — de vajon így lesz-e? Meixner András

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom