Dunántúli Napló, 1990. február (47. évfolyam, 31-58. szám)
1990-02-20 / 50. szám
1990. február 20., kedd Dunűntűii napló 3 Angol szociális szakember Baranyában Azonos gondok Megnőtt a magánotthonok, az adományok, az egyházak szerepe Angliából érkezett vendég látogatott az elmúlt napokban több baranyai, pécsi szociális intézménybe. Harry Cowen Oheltenham'ből jött, az ottani egészségügyi és szociális főiskola docense. A Művelődési Minisztérium, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola és a Janus Pannonius Tudományegyetem vendégeként két hónapot tölt hazánkban, nagyrészt Baranyában. Szakmai célja, hogy tanulmányozza és összehasonlítsa az angliai és a magyar- országi szociálpolitikát, illetve egy közös szociológiai felmérés előkészítését tervezi. A görcsönyi és a helesfai szociális otthoni látogatására elkísérve érdeklődtünk tőle több dologról, mindenekelőtt arról, hogy miért éppen a magyarországi viszonyok foglalkoztatják.- Alapvetően két oka van - mondja. — Tizenegy évvel ezelőtt, amikor először jártam önöknél, hallgatókkal együtt, akkor jobbára csak nézelődhettünk, közvetlen érdeklődésre nem volt lehetőségünk. Amit láttunk az a piacgazdaság jeleire utalt, áru volt bőven, de a kínálat szinte mindenütt egyformának tűnt. Azóta óriási a változás, s engem azért érdekel az önök hazája, mert itt kezdődött először mindaz, ami azóta több országban végbement, s kíváncsi vagyok, hogy miként próbálnak megbirkózni azokkal a szociális problémákkal, amelyek a piac- gazdasággal, illetve az áttéréssel együttjárnak.- Önök milyen gondokkal küszködnek? — A munkanélküliség, a hajléktalanság, a szegényedés gondjaival. Sok embernek nincs állandó munkája, nem tudnak házat venni, építeni, vagy a bérlakás díját fizetni. Olyan ellentmondásos helyzet is kialakult, hogy például ahol lenne munka, ott rendkívül magasak az ingatlanárak, tehát nem tudnak oda költözni, ha meg ott maradnak, ahol vannak, akkor dolgozni.. . Becslés szerint 15 000 000 körül van azok száma, akik ma a középszint alatt élnek. — Az elmúlt napokban olyan baranyai intézetekben járt, ahol többségben időskorúak élnek. Milyen tapasztalatokat szerzett? — Nálunk teljesen elkülönítik a betegeket az egészségesektől. Itt mást láttam. Egyébként önöknél is nagyok a különbségek. Jártam olyan szociális otthonban - a Xavér utcaiban — amihez hasonlíthatóan mostoha körülményű angliai intézet nincs. Az intézetek többségének feltételeit jónak tartom és az ott dolgozók munkáját is. — Mi a magyarázata annak, hogy önöknél, bizonyos színvonal alatt működő szociális otthon nem létezik? — Az utóbbi években nagy változás kezdődött nálunk e területen, s egyre inkább a magánotthonok veszik át ezt a szerepkört. Kétségtelen, hogy a kormányzat igyekszik áthárítani ezeket a teendőket a családokra, s fizet érte. Mint például fizet azok után is, akik nagyon szegények, de magánotthonokban vannak. Az állami költségvetésből egyre kevesebb pénz jut tehát a szociális ellátás e területére, s az utóbbi időben megnőtt az adományok, s az egyházak szerepe. T. É.--------Például--------S zerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt Rangsor helyett - Baranyában Bár a választások közeledtével egyre több közvéleménykuta- tás készül a köz véleményének felderítésére, a „hallgatag tömeg" még mindig .nem tudja, Ihová ‘is tegye önmagát. Magunkat is a „‘hallgatag tömeghez" soroljuk, ezért úgy gondoltuk, nem árt tájékozódni, mielőtt túlságosan elkeserednénk, (netán magabiztossá válnánk). A tájékozódásban segítségünkre volt dr. Horváth Csaba, a Pécs-'baranyai Értelmiségi Klub elnöke, aki készülő tanulmánya adatait bocsátotta rendelkezésünkre. — A megyéiben jműködő pártok a következő adatokat szolgáltatták: Az MDF-nék 1100 bejegyzett tagja van, 11 településen működnek csoportjaik. Kisgazdapárt: 961 fő, 37 település; Szabad Demokraták Szövetsége: 600 fő, 23 település, Magyar Szocialista Párt: 1450 fő, 38 település; MSZDP: 220 lő, 4 település; Agrárszövetség: 980 fő, 33 település; FIDESZ: 150 fő, 3 település; Kereszténydemokrata Párt: 140 fő, 5 település; MSZMP: 1120 fő, 7 település; Magyar Néppárt 350 fő, csak Pécsett van szervezetük; Magyar Liberális Néppárt 35 fő, Pécs; Zöld Párt 30 fő, Pécs; Magyar Nemzeti Párt 10 fő, Pécs; Vállalkozók Pártja 100 fő; (A Magyar Függetlenségi Párt és a Szabadság Párt nem közöli adatot). MHSZ gépjárművezető-képzés A leendő gépkocsivezetők jól felszerelt tanműhelyben sajátíthatják el a műszaki ismereteket. Läufer László felvétele Szelíd kanyar után - előre! Nacionalizmus Leveleinkből Szóvá tettük - intézkedtek Olvasóink számos olyan közérdekű kérdéssel, témával fordulnak hozzánk, amelyek zöme megjelenik A szerkesztőség postájából rovatunkban. Aztán von sok olyan Írás, kérés, omely látszólag magánügyet talkar, de az derül ki belőle, hogy az emberek milyen nehezen tudják elintézni az ügyeiket különböző „hivatalos" akadályok miatt. Ezek a levelek általában úgy. kezdődnek, hogy az illető végső elkeseredésében fordul hozzánk. Néha sikerül segíteni. Mégsem akarjuk azt az illúziót kelteni, hogy képesek vagyunk az arra hivatottak helyett intézkedni. Szívesebben segítünk abban, hogy egy-egy üggyel hova kell fordulni, és reméljük, hogy ott konkrét megoldást is találnak. Néhány esetet elmondunk azzal a reménnyel, hogy tanulsággal szolgál, illetve szeretnénk örömünket is továbbadni, mert az ügyek kapcsán segítő szándékú emberekkel találkozhattunk. * Itt van mindjárt annak az -idős sellyei néninek a panasza, aki lakóhelyén sehogy sem tudott hozzájutni szénutalványával a tüzelőjéhez. Végül Vajsz- lón kapott segítséget Nemes Józsefné magánkereskedő telepéről. A vajszlái tüzépes beszerezte a néninek a kért szénfajtát, még arra is ügyelt, hogy az időközben bevezetett áremelés ne sújtsa az idős asz- szonyt, és megszervezte a hazaszállítást is. Arra is volt gondja, hogy minderről nekünk is részletesen beszámoljon. Jó volt megismerni őt ezekből az Írásokból, látni felelősségérzetét és messzemenő segítő szándékát. Kisnyugdíjas királyegyházi olvasónk sehogy sem tudott dűlőre jutni a komlói bányával: katonafia szánoéduláját megkapta ugyan, de a szénhez már ennél nehezebb volt hozzájutnia. Kiderült, hogy nem elég a fuvarost odáküldeni az aiknaszénért, teljesen bizonytalan, jut-e belőle aznap. (Megjegyezzük, a néninek ez az információhiány 1300 forintos, hiába kiadott fuvardíjába került.) Arra meg végképp nem volt lehetősége, hogy Király- egyházáról naponta érdeklődjön, vagy utazzon Komlóra. Jo- szifek Ágostonnak, az MSZB komlói üzemének diszpécserének közvetítettük a néni kétségbeesett helyzetét, aki mindent elintézett az idős asszonynak: időben és térítés nélkül eljuttatta neki a szenet Király- egyházára. A néni azok között említi őt, akik „a szivükre is hallgatnak, nem pedig gépiesen nemleges választ adnak, mert nekik így kényelmesebb". Oné-GM Habár a megye útjain gyakran láthatóak az MHSZ autósiskolájának kocsijai, sokan úgy tudják, az intézet napjai meg vannak számlálva. — Erről szó sincs, ezt bizonyítja, hogy január elsejével átalakultunk, s létrejött az MHSZ Gépjárművezető-képző Kft., amit az országos központ alapított — mondta Balogh Géza ügyvezető igazgató. — Ez azt jelenti, hogy megszűntek a korábbi kötöttségeink, s a korlátolt felelősségű társaságokra érvényes szabályok szerint kell dolgoznunk, gazdálkodnunk. Az MHSZ kebelében évtizedek óta folyik gépjárművezetők oktatása, azzal a céllal, hogy elsősorban a bevonulás előtt álló fiatalokat vezetői engedélyhez juttassák. Baranyában évente 5—600 fiatal szerzett jogosítványt — 'igen kedvező áron. Tavaly például 1700 forintot kellett fizetni a fiatalembereknek a B-s és C-s — személy- és teregépkocsi - tanfolyamokért, holott a képzés költsége 12-15 000 forint volt. A különbséget a honvédelmi szövetségen keresztül a hadsereg finanszírozta, okkal, hisz a leendő katonákat többnyire gépkocsivezetőként foglalkoztatta a Magyar Néphadsereg. Természetesen nem csupán sorkötelesek képzése történt: o megyében évente 2500 tanuló- vezető járt az MHSZ iskolájába, igaz, ők többet fizettek. Mi változott január elsejével? — Mi eddig is szolgáltatást végeztünk, a változás annyi, úgy kell gazdálkodnunk, hogy eltartsuk magunkat. A feladatunk alapvetően nem módosult, továbbra is foglalkozunk sorkötelesek képzésével, mivel azonban az MHSZ költségvetési dotálása megszűnt, a támogatást a központi költfégve- téstől kapjuk. A „civilek” számára is folytatjuk az oktatást, az árakat a verseny szabja meg, ugyanis a megyében most már konkurencia van ezen a területen. Ha például valakinek elegendő a 20 órás köA bőrgyártók és bőrfeldolgozók nemzetközi szakmai tanácsadó szervezete, a Modeurop minden év tavaszán és őszén találkozót rendez, amikor is ajánlásokat tesznek a bőrvilág- nák a követendő drvatszinekre. Az idei első összejövetelre a svájci Zürichben került sor, öhol tizenhét ország gyártóinak színmintáit zsűrizték. A magyar bőriparnak eddig egy-két ajánlatát fogadták el, most viszont telező gyakorlati foglalkozás — hozzá kell termeim, kevesen vannak ilyenek akikor a befizetett harminc óra dijából tizet visszatérítünk. Nem vagyunk drágábbak, mint a többi autósiskola ! Balogh Géza elmondta, hogy Pécsett és a megyében lévő öt kirendeltségükön tíz Avia tehergépkocsi és 27 Lada személyautó áll a tanulók rendelkezésére. Egyébként tervezik tevékenységük bővítését, szeretnének bekapcsolódni a taxiüzletbe is ... R. N. hot színmintájuk került be a nemzetközi katalógusba, ami nagy sikernek számít. A hatból kettő - pasztellszínű ruházati velúrbőrök - a Pécsi Bőrgyáré, dicséretére az itteni műszakiak gyártmányfejlesztő munkájának. S hogy a Modeurop tükrében mi lesz az idei bőrszíndivat? Míg tavaly a sö- tétebb árnyalatok uralkodtak, az idén az élénk színek hódítanak majd. „Nem vagyunk hajlandók arra, hogy engedjünk a nacionalista nyomásnak, legyen az román vagy magyar nyomás" — mondta Petre Roman, a Román Köztársaság miniszterelnöke az elmúlt hét végén Párizsban. Ez gyakorlatilag nem jelent mást, minthogy az alig egy hónapja újra indított romániai magyar nyelvű iskolai óktatás ellen tüntető román tömegek elérték céljukat, jelszavaik hivatalos állásponttá lették. Vagy mégsem ilyen rossz a helyzet? — kérdeztük dr. Gulyás Andrást, a Külügyminisztérium szóvivőjét:- Magam is valószínűnek tartom, hogy nem „elszólásról” van szó. Petre Roman minden 'bizonnyal kialakult álláspontot közölt Párizsban. Mindenki tudja, Románia az utóbbi napokban nemtetszését nyilvánította Mitterrand kijelentésével kapcsolatban, melyben a franA Zsolnay gyári poncelán- munkások akciója után néhány nappal országos tiltakozó kampány indult kamatadóügyben. Lakásszövetkezetek, magánosok, politikai szervezetek emelték fel szavukat, a Független Jogász Fórum pedig Alkotmány- bíróság elé vitte az ügyet. A hivatalos adminisztráció sem tétlenkedik: válaszként a kormány szóvivője az elmúlt pénteken bejelentette, hogy az „engedetlenkedési kampány” kezdeményezői ellen törvény- sértés miatt eljárást fognak kezdeményezni. Ha így a porcelángyári munkások, de előfordulhat, hogy lapunk is (mivel közhírré tettük az akciót) bíróság előtt felel tettéért. Kötve hisszük, hogy így lesz, minA pszichiátria jogi kérdéseiről tartott előadást tegnap Pécsett az MTA-székházban dr. Huszár Ilona, a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem professzora. A találkozóra a dél-dunántúli régió pszichiáterei gyűltek össze, hogy együttes munkájukkal segítsék az egészségügyi törvény korszerűsítésére irányuló tervezet létrehozását. Az előadó szólt az 1972-es törvény .módosításáról, kiemelve azokat az aktuális kérdéseket, melyek elsősorban a betegek kellő jogvédelmének garanciáival foglalkozik; beszélt az alkoholbetegek és narkománok kényszer- gyógyításának jogi szabályozási hiányosságairól, és a gondnokság intézményével kapcsolatos problémákról. Kiemelte, hogy a gondnokság nem jelentheti a cia politikus arra hivta fel a figyelmet, hogy Magyarország Trianon után területének kétharmadát elvesztette. Utólag a bukaresti adminisztráció is belátta, hogy sertki nem akar revíziót . . . Bízom benne, hogy Románia belátja, az Európába vezető út fontos mérföldköve a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása, s ebbe a körbe a nyelvhasználat is beletartozik. Sajnos nem tudjuk osztani a külügyi szóvivő mérsékelt optimizmusát . . . Azért reménykedünk. Például abban, hogy Petre ‘Roman párizsi kijelentése nem mást szolgált, mint a kezdődő választási harcban való „ipiros ponthoz" jutást. Mert ne feledjük: ha a román választók ezt követelik, ezt kell megígérni nekiik. Roman megígérte — ezzel együtt is azt reméljük, Bukarestben végre győz a józan ész . . . denesetre kapcsolatba léptünk Rodan Lászlóval, a porcelángyáriak főszervezőjével, hogy kikérjük véleményét: — Nem félünk mi attól, amivel a kormány ijesztgetni akar bennünket . . . Eddig csak Baranyában 20 000 aláírás gyűlt össze, s minden nap újabb aláírt iveket kapunk kézhez. Egyelőre várunk, úgy tudjuk, március elsején tárgyalja az Alkotmánybíróság a kamatadóval kapcsolatos bejelentéseket. Ha ott olyan vélemény születik, mely számunkra kedvezőtlen, hozzáadjuk az ország többi részén összegyűlt aláíráshoz a magunk 20 ezrét, s ha meglesz az 50 ezer, az Országgyűlésnek újra kell tárgyalnia az egész dolgot. szociális gondozás helyettesítését, nem szabad, ihogy a pszichiátriai — és általában az egészségügyi — intézmények oldjanak meg szociális ellátási feladatokat. Negyedik témája az erőszakos bűncselekményt elkövető, illetve a közveszély- okozó pszichiátriai betegek kényszergyógykezelésének néhány időszerű kérdése volt. A tanácskozáson különös hangsúlyt kapott az is, hogy a betegek jogvédelmét nem túlszabályozással, hanem a garanciák állandó és alapos ellenőrzésével kell biztosítani. A résztvevőik újra, és nyomatékosan felhívták a figyelmet arra, hogy a gyógyulás utáni társadalmi beilleszkedés érdekében az élő előítéleteken és ellenérzéseken is változtatni kell. Pécsi színek a Modeurop-on Hegyünk a dutyiba Jogvédelem a betegeknek
