Dunántúli Napló, 1990. február (47. évfolyam, 31-58. szám)

1990-02-03 / 33. szám

1990. február 3., szombat Dunántúli napió 3 A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatója a társadalom és a gazdaság 1989. évi helyzetéről Népesedés, foglalkoztatottság A népszámlálás, amelyből az ország 1990. január 1-jei népességszáma pontosan meg­állapítható, befejezéséhez kö­zeledik. 1989-ben a népesedé­si folyamatok fő jellemzői ha­sonlóak voltak az előző évi­hez: a természetes népmoz­galom folytán csökkent, több mint 20 ezerrel a népesség­szám, az úgynevezett külső vándorlás nyomán nőtt. 1989-ben 121 ezer élveszü- letés volt, 3700-zal kevesebb, mint az előző évben. A szüle­tési arányszám előző években tapasztalt csökkenő tenden­ciája folytatódott: 1987-ben 11,9, 1988-ban 11,7, 1989-ben 11,4 élveszületés jutott 1000 lakosra. A múlt évben 141 ezren haltak meg, 1000-rel többen, mint 1988-ban. A halálozási arányszám változatlanul ma­gas, 13,3 ezrelék. Ennek oka egyrészt a népesség öregedé­se, másrészt az egészségi ál­lapot romlása, amely miatt a fiatalabb korosztályokban is nő a halandóság. A halálo­zásban továbbra is a keringé­si rendszer betegségei, a da­ganatos megbetegedések mi­atti és az erőszakos úton (bal­eset, öngyilkosság, stb.) be­következett halálozások száma magas. E három csoportba tartozó halálozások az összes haláleset körülbelül 85 szá­zalékát teszik ki. A csecsemő- halandóság korábbi években tapasztalt lassú csökkenése megállt, az ezer élveszülött- re jutó egy éven aluli meg­haltak száma 16. 1989-'ben a népesség gazda­sági aktivitása lényegében nem változott: az aktív keresők száma 1990 elején mintegy 4,3 millió fő volt, a lakosság 45,4 százaléka. Tovább nőtt az ak­tív keresők aránya a nem anyagi ágaikban. A nagy vál­lalatoknál kevesebben, a kis­szervezeteknél, a magánkis- iparban és kiskereskedelem­ben többen dolgoztak, mint az előző évben. A munkaerő-kínálat az előző évihez képest némileg növeke­dett, mivel megjelentek a munkaerőpiacon az 1970-es évek első nagylétszámú évjá­rataiba tartozó fiatalok, to­vábbá a hazánkba letelepedés céljából érkezett küföldiek is egyre nagyobb arányban kí­vántak elhelyezkedni. Növelte a kínálatot a struktúraváltás­sal, illetve egyes gazdasági szervezetek gazdaságtalan mű­ködés miatti részleges vagy teljes megszűnésével felszaba­duló munkaerő is. A közvetítő szerveknél nyilvántartott állás­keresők száma 1989. III. ne­gyedévében mintegy 22 ezer fő volt, másfélszer annyi, mint egy évvel azelőtt. Az álláskí­nálat összességében ennél na­gyobb, egy állást kereső sze­mélyre átlagosan 2—3 üres munkahely jutott. A feszültsé­geket a kereslet és a kínálat közötti szakmai és területi el­térésék okozták. Elsősorban a szakképzetlen, alacsonyan is­kolázott fizikai dolgozók elhe­lyezkedése ütközött nehézsé­gekbe, de az utóbbi hónapok- 'ban romlott a szellemi foglal­kozásúak elhelyezkedési lehe­tősége is. 1989 elején életbe lépett a murfkanélküli segélye­zés rendszere. Januártól no­vemberig csaknem 10 ezer fő részesült segélyben. A segé­lyezés átlagos időtartama 106 nap, az egy hónapra számított segély átlagos összege 4200- 4300 forint volt. Gazdasági élet 1989-ben a gazdaság egyen­súlyi helyzete kedvezőtlenül alakult, széles körben jelent­keztek pénzügyi feszültségek. Konvertibilis devizában a folyó fizetési mérleg hiánya 1,4 mil­liárd dollár volt, mintegy 600 Az ország 1989. évi társadalmi és politikai életét nagy változások, messzire ható események jellemezték. Ezek kö­zé tartoztak a különböző politikai irányzatok, társadalmi szervezetek közötti egyeztető tárgyalások, az alkotmány módosítása, és annak alapján a Magyar Köztársaság ki­kiáltása. Az Országgyűlés helyreállította az egyesülési és gyülekezési szabadságot, elfogadta a sztrájktörvényt, párt­törvényt alkotott, feloszlatta a munkásőrséget. A Kormány liberalizálta a sajtójogot. November 26-án népszavazást tartottak, amelyen a választásra jogosult állampolgárok 58 százaléka, 4 541 077 fő vett részt. Új pártok, moz­galmak, ifjúsági és érdekképviseleti szervek alakultok. 1990. január végéig közel 50 politikai párt jelezte meg­alakulását és kérte bejegyzését. Például Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt millió dollárral több az 1988. évinél. A nettó konvertibilis adósógállomány év végi össze­gei 15 milliárd dollárra nőtt. Rúbelelszámolásokban a folyó fizetési mérlegben 1,6 milliárd ru'belaktívum képződött, a nettó követe lésállomány év vé­gi összege 1,7 milliárd rubel volt. Az állami költségvetés hiá­nya a megvalósított taikarékos- sági intézkedések, köztük a támogatások csökkentése elle­nére, előzetes adatök szerint 53—54 milliárd forint lett. A kialakult hiány nagyobb annál az összegnél, amit év közben a pénzügyi feszültségek enyhí­tése érdekében elfogadható­nak ítéltek. A túllépés főbb olkai: a költ­ségvetés adósságát terhelő kamatok 1989. évi teljes össze­gét, és az előző évről áthúzódó részét is 1989-ben számolták el: nőttek a kedvezményes la­káshitelekkel kapcsolatos költ­ségvetési terhek: bizonyos vál­lalati támogatások a vártnál lassabban csökkentek. A lakás­hitelekkel kapcsolatos költség- vetési kiadósokat elsősorban az év végi tömeges hitelvissza­fizetés kedvezményeivel össze­függő költségvetési teher nö­velte. A költségvetés nagy hiá­nyának meghitelezésére, vala­mint az Állami Fejlesztési In­tézet részére a jegybarfk bel­földre kihelyezett hiteleinek igen nagy részét, közel négy­ötödét fordította. Több hitel a bankoktól A kereskedelmi bankok és szakosított pénzintézetek által a vállalatoknak nyújtott hitelál­lomány 17 százalékkal, mint­egy 450 milliárd forintra nőtt. A vállalatok pénzügyi he yze- tének alakulásában eltérő fo­lyamatok voltak megfigyelhe­tők. A gazdálkodók széles kö­rében a likviditási helyzet - összefüggésben a termelői ár­emelkedés és a cserearány-ja­vulás miatti nyereségnöveke­déssel - kedvezőbbé vált. Ugyanakkor az év folyamán a fizetési helyzet _ fokozódó romlása következett be a vál­lalatok másik, egyre szélese­dő körében. A fedezethiány miatt nem teljesíthető fizetési megbízások, a sorba nál Iá sók összege a múlt év végén 100 milliárd forint fölé emelkedett, ami a vállalati betétek körül­belül 60 százalékának felel meg. A sorbanálló vállalatok főként a gép- és könnyűipar­ból, valamint a kereskedelem­ből kerültek ki. A gazdaság teljesítményét kifejező, bruttó hazai termék (GDP) - előzetes, becsült ada­tok szerint — 1—2 százalékkal csökkent. A mérséklődéshez mind a csökkenő kereslet, mind az igényékhez való al­kalmazkodás hiánya, mind pe­dig egyes termelési tényezők elégtelensége hozzájárult. A megtermelt összes jövedelem előző évinél kisebb hányada került belföldi felhasználásra. A lakosság fogyasztása nagy­jából annyi, a közösségi fo­gyasztás lényegesen kevesebb volt, mint 1988-bain, a beruhá­zások összességében csökken­tek. Az árukivitel az előző évi­hez hasonló nagyságú, á be­hozatal annál valamivel na­gyobb volt. A cserearányok ja­vultak. Ezzel függ össze, hogy 1989. évben o külkereskedel­mi áruforgalom és szolgálta­tásaik kiviteli többlete folyó áron számolva meghaladta az 55 milliárd forintot, ami 16- 18' milliárd forinttal több az előző évinél. 1989-ben az ipari szerveze­tek teljesítményének mintegy 95 százalékát kitevő vállalatok és szövetkezetek ipari termelé­se és értékesítése több mint 3 százalékkal elmaradt az elő­ző évitől. A gyors ütemben szaporodó ipari kisszervezetek teljesítménye jelentősen foko­zódott, de ez csak résziben ellensúlyozta a nagyobb vál­lalatok termelésének csökke­nését. A mérséklődés a bel­földi eladásokat és a rubelel­számolású exportot jellemezte, a konvertibilis elszámolású ki­vitel bővült. A feldolgozóipar termelése 3,7 százalékkal csök­kent. E körön belül legna­gyobb volt a termelés-vissza­esés a könnyűiparban, ahol 6,6 százalékkal termelték ke­vesebbet, mint 1988-ban. A gépipor és a vegyipar terme­lése közel 4 százalékkal, az élelmiszeriparé csaknem 1 szá­zalékkal csökkent. Kevesebbet termelt az előző évinél az alapanyag-, valamint az ener­giatermelő széktor is, 3,6, il­letve -2,2 százalékkal. Az ipari termékék rubelel­számolású exportja 6—7 szá­zalékkal csökkent, konvertibilis viszonylatú exportja 6—7 szá­zalékkal emelkedett. Utóbbin belül a kohászati termékek ki­vitele — a kedvező áralakulás­hoz igazodva - az elmúlt évben is jelentősen nőtt. Szá­mottevően bővült a vegyipari és az élelmiszeripari termékek exportja, míg könnyűipari ter­mékekből szerény mértékben emelkedett a kivitel. Gépipari termékekből kevesebbet expor­táltak, mint az előző évben. Az országos építési-szerelési tevékenység volumene az 1988. évi csökkenés után 1989-ben kismértékben növekedett. Ezen. belül a kivitelező építőipar termelése — főként a kisszer­vezetek gyors fejlődése követ­keztében — körülbelül 2 szá­zalékkal bővült. Az építési- szerelési munkákon belül to­vább emelkedett a fenntartási tevékenység aránya 1989-ben. 30 százalék körüli. A kivitelező építőipari szervezetek által át­adott építmények száma 1989- ben az előző évinek mintegy háromnegyedét tette ki, ugyan­akkor a kivitelezés alatt álló építmények száma és értéke az előző évit jelentősen meg­haladta. A kivitelező építőipa­ri szervezetek exportmunkákat az előző évinél nagyobb arányban végeztek. A mezőgazdasági termékek bruttó termelése a növényter­mesztésben és az állattenyész­tésben egyaránt mintegy 2 százalékkal csökkent. A nö­vénytermelésen belül jiőtt a gabonafélék és az ipari nö­vények termelése és valame­lyest a szálas- és tömegtakar- mányoké. Gabonából 15 millió tonna termett. Az előző évinél 2 százalékkal több. A termés­többlet a hozamok — főként a kukorica és az árpa termés­átlagának — emelkedéséből adódott. A gabonafélék vetés- területe összességében 35 ezer hektárral csökkent. A cukor­répatermés 17 százalékkal nőtt. A napraforgómag-termés kis­mértékben csökkent. Csaknem valamennyi zöldségféle ter­mésmennyisége elmaradt az előző évitől. Kevesebb lett a gyümölcs-, valamint a szőlő- és bortermelés is. Az év folya­mán az állatállomány szá­mottevően csökkent. Az év vé­gén 7,66 millió sertést, 1,6 millió szavasmarhát tartottak a gazdaságok, 8, illetve 5 szá­zalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A vágóállat- termelés 2 százalékkal csök­kent, amiben a vágóbaromfi- termelés 10 százalékos vissza­esése volt a [meghatározó. A közlekedési vállalatok és szövetkezetek áruszállítási tel­jesítménye — árutonnakilomé­ter alapján — 2,5 százalékkal elmaradt az előző évitől. A szállítási igényék mérséklődése elsősorban a belföldi szállítá­saiknál' jelentkezett, a nemzet­közi szállításoknál kissé nőtt a teljesítmény. A távolsági sze­mélyszállításban az utaskilo- méter-teljesitmény 1 száza­lékkal emelkedett úgy, hogy a vasúti [közlekedés igénybe­vétele nagyobb, a közúti köz­lekedésé kisébb lett. A helyi tömegközlekedés utaskilomé­ter-teljesítménye 5 százalékkal csökkent. Áremelés az iparban A belföldi értékesítési ár­színvonal az iparban 13,4 szá­zalékkal emelkedett. Ezen be­lül az alapanyagtermelő ága­zatok 20,1 százalékkal értéke­sítették drágábban termékei­ket, mint 1988Jban. A feldol­gozóiparban 15,6 százalékos, az energetikai széktorban 4,6 szá za I ékos á rsz i n vona l -emel ­kedés [következett be. Az ipar­ban felhasznált anyagok ár­színvonala a belföldi értékesí­tési áraikhoz közelésően, 13 százalékkal emelkedett. A ki­vitelező építőiparban az ár­színvonal [mintegy 9 százalék­kal haladta meg az előző évit. Az átlagosnál valamivel nagyobb volt az áremelkedés a mélyépítőiparban. A mező- gazdasági termékek termelői- felvásárlási árai közel 20 szá­zalékkal voltak magasabbak az előző évinél. Ezen belül a növényi és kertészeti termékek ára 10 százalékkal, az élő ál­latoké 21 százalékkal, az ál­lati termékeké 36 százalékkal nőtt. A jelentős áremelkedés­ben szerepe volt annak, hogy számottevően nőtt a termelés­hez felhasznált anyagok ára, ugyanakkor bizonyos támoga­tások megszűntek. A népgazdaság energiafel­használása 1,3 százalékkal ki­sebb volt, mint 1988-ban. A csökkenést a fűtési szezonban kedvezőbb átlaghőmérséklet, a termelés és a fajlagos ener­giafelhasználás mérséklődése lette lehetővé. A termelő ágak, valamint a kommunális szfé­ra felhasználásának 2,2 szá­zalékos csökkenésé mellett a lakosság felhasználása vala­melyest emelkedett. Az ener­giaforrások között nőtt a föld­gáz és az atomerőművi villa­mosenergia szerepe. A fel­használó^ 51,4 százalékát fe­dezték importból, valamivel nagyobb hányadát, mint 1988- ban. Beruházásokra 322 milliárd forintot fordítottak, folyó áron 10 százalékkal többet, mint 1988-ban. Vállalati, központi és tanácsi beruházásokra együttvéve 252 miliárd forin­tot fizettek ki. Miután a be­ruházási árszínvonal 11—12 százalékkal emelkedett, a be­ruházások volumene kismér­tékben csökkent. iMind az épí­tési beruházások, mind a gépberuházások körülbelül 2 százalékkal elmaradtak az 1988. évitől. Csökkent a belföl­di és a rubelelszámolású im­port gépek beruházása, míg a nem rubelelszámolású import gépberuházás számottevően emelkedett. A lakosság és az önállók beruházásának volu­mene növekedett. Reméljük, nem örök... Örök búcsú egy szobortól? címmel csütörtöki számunkban írtunk a pécsi Nagy Lajos Gimnázium Szent Bernát szobráról. Olvashatták, hogy a szobor 1962-63-ban eltűnt. írásunk utol­só mondata így hangzott: „Szükség van Fürtös György művész segítségére, aki sok szállal kötődik a (Zsolnay) gyárhoz, és maga -is lelkes városvédő . . ." Fürtös György, a Zsolnay Porcelángyár keramikusa: „Utána­néztem a dolgoknak. Sajnos a gipszminta, a gipszmásolat nincs meg. Megtaláltam viszont az 1935-ben készült szobor adatait a gyár archívumának egyik könyvében. A két méter magas szobor méretezett műhelyrajza rendelkezésünkre áll, nyilván a teljes rekonstruáláshoz ez kevés. A legfontosabb: ebből a szoborból három darab készült an­nak idején, a dokumentumok szerint. Szinte biztos vagyok ab­ban, hogy a másik kettő valahol fellelhető. A Dunántúli Napló olvasóinak segítségét ezúton is szeretném kérni a felkutatás­hoz. Nyilvánvaló, hogy a pirogránit szobor, a pirogránit keret és párkány elkészítése hosszabb időt venne igénybe akkor is, ha a szobor rekonstruálása, a megtalált másolat alapján könnyit- hetné a munkát. Megítélésem szerint közel egymillió forint költséggel lenne megoldható az eredeti alkotás másolatának elkészítése, amelyben akár társadalmi munkában is szívesen segítek. Magam is várom azok jelentkezését, akik a másolat­ról tudnak valamit. Gesztusként is figyelemre méltó lenne ha ez a szobor újra díszíthetné Pécs városát." Nekünk nyolc?! Február elsejétől hat helyett nyolc forintért utazhatunk a pécsi helyi járatú autóbuszo­kon. Elvileg. Ugyanis a tari­fát persze felemelték, nyolc forintos jegy meg csak néme­lyik újságosnál kapható. Aki nem jut az új, a drágább jegyhez, két eset közül választ­hat: Vagy kettő darab hat fo­rintosat lyukaszt (pénzveszte­ség!), vagy elbuszozig a pécsi Lenin téri Volán irodába (idő­veszteség I) és ott visszaváltja a korábban megvett hatforin­tosokat, illetve a kifizetett összeg arányában nyolcforin­tosokra cseréli, vagy ott vá­sárol nyolcforintos jegyet egész egyszerűen. Egész egyszerűen? Nem provokáció Traj Ferenc, a Nyugdí­jasok Pécsi Egyesületének vezetőségi tagja felhábo­rodottan telefonált rova­tunknak:- Nem tudom, milyen alapon feltételezik Önök, hogy egyesületünk nevé­ben az MDF-et provoká­lom, hiszen az a közle­mény, amit eljuttattam önökhöz, az MDF o r - száqos nyugdíjas össze­jövetelével volt kapcsola­tos. Igaza van dr. Wéber Jánosnak, s mi nem is szeretnénk rosszban len­ni a Demokrata Fórum­mal. Kérem korrigálják a hibát. Mentettük Elhárító tiszt voltam A fenti címmel közli a Népszabadság Losonczy Vass László emlékeit, több részletben. A Beszervezés című, tegnap megje- !®°t írásból idézünk. Reméljük, idézetünket hálózati személyek, ügynökök, társadalmi és személyi kapcsolatokban részt vevők is olvassák. Bízunk abban, hogy velünk ellentétben, úgy lát­ják: nem mindenki gyanús. „A beszervezés roppant bo­nyolult, titkos, operatív jelle­gű tevékenység, amelyet hosz- szú időn keresztül készít elő az elhárítás. A hálózati személyek lehet­nek titkos munkatársak, meg­bízottak és ügynökök. A mun­katársak, a megbízottak a ci­vil környezetükben feddhetet­len erkölcsű, minden gyanún felül álló emberek. Beszerve­zésüket az állambiztonsági szervek hazafias alapokon hajtják végre; a belüggyel való együttműködést önként vállalják, állambiztonsáqi te­vékenységükért pénzt, fizetsé­get nem kapnak. A magyar gyakorlat szerint méq a tit­kos tevékenységükkel összefüg­gő költségeiket sem téríti meg a szolgálat. Évente, de inkább . kétévente, csekély ér­tékű, egyszeri (tárgy) jutalom­ban lehet őket részesíteni.- Ügynöknek a terhelő alapokon beszervezett együtt­működőket nevezik. A terhelő alapok kifejezés, azt jelenti, hoqy az elhárítás által kisze­melt és operatív munkára al­kalmasnak látszó egyént az állambiztonsági tiszt a jelölt által elkövetett bűncselekmény vizsqálati szakaszában, de leg­inkább a vizsgálat mellőzésé­vel szervezi be. A társadalmi kapcsolatok néven összefoglalt informáto­rok olyan együttműködők, akik nincsenek beszervezve, de rendszeresen „baráti beszél­getést” folytatnak az elhárí­tótisztekkel, s többé-kevésbé tudatában vannak annak a ténynek, hogy ők az elhárí­tásnak dolgoznak. Állambiz­tonsági jelleqű kiképzésük kezdetleges fokon áll. A személyi kapcsolótok né­ven szereplő emberek nincse­nek beszervezve, sőt ez szigo­rúan tiltott az állambiztonsági tevékenységben, ők az akarat­lan együttműködők. Személyi kapcsolat lehet akár barát, fe­leség, hozzátartozó is, aki ma­ga sem tudia, hoqy amit mond, az fontos . . .” W Óvodai történet Az óvodások az udvaron játszot­tak, amikor az óvó néni kiállt a bejárati lépcső tetejére és harsá­nyan sorakozót parancsolt a gyere­keknek. Á dedósok szépen fel is sorakoztak kis-, közép- és nagy­csoport szerint hármas oszlopban. Ekkor az óvó néni háta mögül egy csodaszép csillogó rollert vett elő.- Na, gyerekek, ez a roller azé a csoporté lesz, aki futva eléri a mászókát és azon elsőnek helyet foglal! Rajta! A gyereksereg megindult. Nagyon szép volt az a roller! Persze, hogy a nagycsoportosok értek oda első­nek. De köztük is kitört a harc, hogy ki fér el a mászókán? Ki fog először rollerozni? Közben odaér­tek a többiek. Ádáz csata indult a mászókáért. Egyetlenegy gyerek maradt ki a buliból. Leült a lép­cső aljára, sömörös .nyakát vakarta. Persze. A kis Joem Ülve Vokaz. Most, nagycsoportos korára már szépen megtanult beszélni, de kis­csoportosként még magyarul sem tudott.- Hát te, mit csinálsz, Vokoz? ­kérdezte az óvó néni.- Én a rollert akarom - mondta.- Hát tudsz te egyáltalán rolle­rozni?- Még nem, de majd a barátom megtanít.- Ki a barátod?- Az óvó néni unokája!- Na, vidd a rollert, míg a többiek veszekednek! És övé lett a roller, míg a töb­biek a mászókáért veszekedtek. Ez a történet a választási kam­pányról jutott eszembe. Figyelmébe ajánlom minden párt vezetőinek. Lévai Ferenc (Pécs)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom