Dunántúli Napló, 1990. január (47. évfolyam, 1-30. szám)

1990-01-07 / 6. szám

Az APEH elküldte a papírokat... Adóra, magyar! Ez évtől valamelyest enyhül az adóprés Adóra, magyar! De ho­gyan? Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (szá­munkra: APEH) Baranya Me. gyei Igazgatósága a nála személyi adófizetésre köte­lezetteknek, 42 ezer adófize­tőnek mór megküldte az 1989. évi adóbevallást. Aki nem kapott, az kérheti a „csomagot" személyesen (a pécsi, Rákóczi úti központ­ban, a városokban ügyfélfo­gadáson, vagy a helyi taná­csokon), akár levélben és te­lefonon. A pech számunkra — adó­fizetőknek — nemcsak az, hogy amúgy sem túl sok jö­vedelmünket alaposan mea. csipdesi az állam menet­közben, a személyi jövede­lemadó-levonások formájá­én, de az is, hogy nekünk kell az év végi önleltór el­készítéséhez megtanulnunk énekelni, azaz a dóra ská­láznunk. Ebben az APEH már tavaly is nagy segítsé­get adott, az év elején hí­vásra mintegy 160 előadásra mentek ki, serkentendő a jó összhangzást (idén is útra- készek, ahová csak hívják őket felvilágosító előadá­sokra, mennek). Továbbá a Dunántúli Naplóban, orszá­gos napilapokén, rádióén és a tévében is segítik az adófizetőket, hogy ha mi nem is szakértők, de leg­alábbis a sajátunk elkészí­tésében hozzáértők legyünk. Mert az adózás (annak el­készítése) nem ébramurtka, és nem is ébrei megy. Aki még így is bizonytalan, hogy hogyan-készítse el az 1989. évi adóbevallását, az az APEH munka társain kívül még ahhoz a 190 odóta­nácsadói oklevelet szerzett szakemberhez is fordulhat, akik megtanulták az adó nyelvét adónyelven. (Ez utób­biak segítségül hívása még sok esetben akkor is meg­éri, é e hívás anyagi áldo­zatot igényel. Utólag már jó néhányon rájöttek: a dort esetben még mindig így az olcsóbbá)' Dr. Górván János, az APEH baranyai igazgatója a személyi jövedelemadózás első éves tapasztalatainak birtokáén néhány dologban igyekszik ráirányítani figyel­münket állampolgári kötele­zettségeink egyikére. Termé­szetesen az adózással kap­csolatban. Például a válla­latok kontrollinformációi sze­rint éranyában majd 10 ezer olyan állampolgár van, oki nem adott adóbevallást. Igaz, ők az elmúlt év elején úgy nyilatkoztak munkáltató­juknak, hogy majd maguk számolnak el személyesen a hivatallal. Aztán legtöbbjük véletlenül, avagy készakar­va felejtette-e el ezt, vagy a különböző adókedvezmé­nyeket bekalkulálva váltak ténylegesen adómentessé? Majd kiderül. Már tavaly is kérte az APEH, hogy a to­longások elkerülése érdeké­ben bevallásainkat ne ha­losszuk az utolsó pillanatra (egyéni vállalkozóknak feb­ruár 28., míg a bérből és fi­zetésből élőknek március 20. a legvégső határidő). Ez azért is lényeges, mert aki túlfizetett, az a benyújtástól számított 30 napon belül visszakapja a többletként be­fizetett adót. Tehát nem mindegy, hogy a netán visz- szajóró pénzt mikor kapja meg az állampolgár. Ennek a fordítottja: voltak, akik az adókedvezményeket, vissza­térítéséket többször is igye­keztek bevallani, azaz Visz- szaigényelni. Például: az 500 kilométeres havi adómentes gépkocsiátaJányt egy adózó csak egyszer veheti igénybe, továbbá: nem jár meg a ha­vi 1000 forintos alkalmazotti kedvezmény a nyugdíjba vo­nulás előtti „sétálóidőre", de annak a munkavállalónak sem, akinek akár egyetlen bumfinapj'a is volt az adott hónapban. Ez évben már a saját számítógépparkján dolgoz fel minden adóbeval­lást az APEH, így gyorsab­bak, pontosabbak, napra­készek, és természetesen ol­csóbbak is. Az adófizetők többsége szőrös szívünek és humor­érzék nélkülinek véli az adó- sókat. Pedig néhány adóbe­vallás láttán ... Szóval, jog­gal vélik hihetetlenül kevés­nek az autószerelő kisiparos 58 ezres jövedelmét, a ma­gánpraxist is folytató orvos évi 7800 forint hálapénzét, a taxis napi 20 forintnyi bor­ravaló-bevételét. Hja, a lát­hatatlan bevételek! Az Or­szággyűlés is szorgalmazza azdk láthatóvá tételét, így ez évtől mind több helyen kötelező a termékek és szol­gáltatások utáni számlaadás és a pénztárgép használata. A számlaadás (pontosab­ban: a kérése) ellen szól a hiánygazdálkodásból adó­dó kiszolgáltatottság. Mert ha kérek, ki tudja, legköze­lebb is „kuncsaft" lehetek-e? Ez évtől már valamelyest enyhül az adóprés. Ez már valami. De ne feledjük: most még az 1989. évi jöve­delmeink után kell adóz­nunk. Murányi László Ahonnan Pecs panordmdjät is megcsodálhatja a uildg Pápai szentmise Nagyárpád alatt? Még az elmúlt év végén le­hettem vendége annak a pé­csi tanácskozásnak, amely a 'Megyei Múzeumok igazgató­sága múlt évi tapasztalatait, elvégzett és leendő feladatait, valamint II. János Pál pápa tervezett, 1991 szeptemberében váltható látogatásának előké­szítését, és a 'látogatással kapcsolatos .műemlékvédelmi tennivalókat tekintette át. A tárgyszerű vitából csak egyetlen, o pópa látogatásá­val kapcsolatos, korántsem mellékes kérdést emelnék ki. A tervezett mise helyszínéről van szó. Mi teszi, teheti a kérdést sürgetően időszerűvé? Hal van még 1991? Az eredeti elképzelések sze­rint a helyszín a pogányi re­pülőtér erre a célra kijelölt és a vendégek fogadására kiala­kított területrésze lenne. Gő- möri János, Pécs főépítésze véleménye szerint azonban er­re soklkail alkalmasabb, a Nagyárpádtól délre eső terü­letet javasolta. Többek közt elmondta a jelen lévő szakem­bereknek, hogy Pogánynál ■nincs szennyvízközmű, és az előzetesen felajánlott néhány millió forint csak útfelújításra lenne majd elegendő. A nagy- ótpádi közműtársulás már' lé­tezik, a kapcsolódó beruhá­zások megvalósítása is egysze­rűbbnek ígérkezik. A területet Reménypuszta felől sík terepen lehet megközelíteni, amelynek a becslések szerint legalább 100 ezer embert kell majd fo­gadnia. Van, aki félmillió lá­togatót jósol... Ez a higiénés ellátás és az átmeneti szállás­helyek kérdését is természe­tesen felveti. A MÁV a jelek szerint itt hajlandó állomást építeni, ötezer buszra ils lehet majd számítani. Nem i's szól­va arról a televíziós közvetí­tés esetén befogható panorá­máról, amit a Székesegyház, a középületek, a hegyekkel ki­sért Pécs látványa nyújt majd innen a világnak — hangsú­lyozta a főépítész. A szentmi­sét követően pedig ideális ki- rándulláközportt maradhatna ez a terület, már a meglévő adottságai .miatt is. A főépítész talán jogos ta­pintattal utasította el érdek­lődésemet, mondván, hogy a korábbitól eltérő elképzelés egy építész kollégájának ér­deme. Részletesebb informá­ciót tőle kérjek. E sörök írója azonbon hiába kilincselt. Aki­től az információt kaphattam volna, szolgálati fegyelemre és arra hivatkozott, hogy ezt a tervet más szakterületek kép­viselőinek részvételével kelle­ne megvitatni. Javasólta, ösz- szehívását kezdeményezihetném ókór én is ... És minek a dol­gokat feltupírozni? Mi von, ha a pápa el sem jön!? Mélységesen tisztában va­gyok azzal, hogy szakértelmet és döntően szolénál felelősség­érzetet követő döntésékbe nem szükséges, sőt esetenként ki­fejezetten káros bevonni a többségi akaratot. Ha ez a szakmai 'kompetencia és nyil­vánosság a szaikmal berkeken belül is működőképes. De hogy erről a várost érintő kérdés­ről időben és bőségesebben keill tájékoztatni, az a beru­házások megvalósulásának ha­zai ütemét ismerve, nemcsak valószínűnek, de sürgetőnek is látszik. Bóka Róbert Tízből Ha agy ámbár falai mag... A jugoszláv és kaukázusi hegyek juhászkutyái mellett foglalkoznak a magyar pásztorok ősi állatával, a komondorral és a pulival is Gekkotól a kaukázusi ordasig Egy „százlábú” vállalkozás Alig hét éve volt, Kis Pé­ter mégis úgy beszél róla, mint a régmúltról. A ma­gyarázat: 1982-től napjain­kig eltelt időben a fiatalem­ber, s vállalkozása „sztori­jába” ugyancsak bőven fért siker és kudarc, merész terv és ostoba betartás. Ha a „Vertikor" Építőipari Kisszö­vetkezet mai mérlegét néz­zük, hát bizony messze va­gyunk az egy szem MZ mo­torkerékpártól, a nem olcsón megvásárolt, kölcsön adott, majd vissza nem kapott hegymászó-kötéltől és a fel­szereléshez akkor még rak­tárnak bőven elegendőnek mutatkozó hátizsáktól — vagyis a pór évvel ezelőtti kezdetektől. Sztorit írtunk és idézőjel­ben — abban a felfogásban, hogy e kifejezés mögött a kitartást, az arcba vágott 'kesztyűk felvételét, a hiva­talok packázásai ellenére is folytatott, sikerre vezető munkát értjük. Mert ez lé­nyeges: 1982-ben a műsza­ki egyetem tengerésztiszti szakán végzett, s a világ óceánjait három évig járó pécsi Kis Péter úgy döntött: elhagyja a hullámok ringat­ta hajókat, biztosabb föld­re lép, és „Gekko” néven gmk-t alapit. Alpinista-bar­langász képességeit „falra- mászásra” fordítja: társaival 'maga sép ül e teken vállal áll­ványozást nem igénylő mun­kákat. Ment is a kerék, ám mindenfajta adminisztrációs hibátlanság ellenére a vál­lalkozás „idegi alapon tör­ténő falra mászássá” vált: annyit akadékoskodtok, gán- csoskodtak a gmk-val, hogy a „Gekko” áttette székhelyét Budapestre.- Ott akkor annyi alpi­nista, hasonló munkákra szerveződött csapat volt, 'hogy a piac teljesen telítő­dött — meséli. - Vagy nyolc­van rohangált megbízások után. Tudtam, sokan lemor­zsolódnak majd, s végére valóban alig maradtunk. De így is voltak bőven nehézsé­gink. Elekor találkoztunk a „Vertikor” elnökével, rövid tkét hét alatt eldöntöttük, hogy egyesülünk. Azóta az alpin-részlége vagyunk a kis­szövetkezetnek, egyik a sok 'között. A pécsiek (is) bizonyára már megszerették a város főterén álló újságárusító bó­dét: a tetszetős, kis épít­ményre talán nem is illik a bódé megjelölés. Minden­esetre ezt is a „Vertikor” hozta a piacra, a faipari •részleg. Bodán volt a műhe­lyük, ma már nincsen, mert - mondja Kis Péter - meg­felelő munkaerő hiányában •meg kellett szüntetni...- Általában is tapasztal­juk: tíz emberből jó ha egy megfelel a képzettség, a munkaszeretet és -morál szempontjából. Pedig nagyon jól kereshetnének ... Most már ezek a bódék a balatonfüredi hajógyárban készülnek. Ebben az éüben eddig 27-et adtak el — há­rom éve nem változtatva az áron. De van a kisszövetke­zetnek mérnöki irodája is, Biovert néven kutatólabora­tóriumuk, környezetvédelmi feladatokkal. — Nem lehet szó nélkül elmenni környezetünk mai állapota mellett — mondja a fiatalember, s hozzáteszi: ennél a részlegünknél most még nem elsőrendű szem­pont az üzlet. Mindenesetre ma mór ott tartanak, hogy szeretnének részt venni az uránbánya rekultivációjábon, az ehhez szükséges szellemi kapacitás a rendelkezésükre áll. És ezek a csodálatos ku­tyák! Sarplaninac a jugo­szláv hegyek pásztorai mel­lől, a Kaukázusban hasonló célra kitenyésztett juhászku­tyák ordas és foltos változa­ta, a cudarul hideg szélnek is fittyet hányó komondorok, az élénk szemű puli. Pécs szélén, egy nagy gonddal tisztán tartott telepen élnek ezek az állatok. A sztárok a kaukázusiak: pompás, ke­mény, okos ebek.- Egyelőre a törzsállo­mány kitenyésztésével fog­lalkozunk. Jó üzleti lehetőség is rejlik benne, magamról tudom: meglátni és megsze­retni valóban egy pillanatig tart. Azt reméljük, hogy kül­földön értékesíthetjük a kau­kázusi juhászkutyákat. Itthon egy kölyök ára 15 000 forint, de nyugaton 3000 márka. Van egyébként la borál lat­tenyészetük is, de ez megint másik „lába” a kisszövetke­zetnek.- Most nyertünk el egy nemzetközi díjat Spanyolor­szágban. Még pontosan nem tudjuk, miért. Mindenesetre a 250 pályázó közül a zsűri­nek legjobban tetsző arcula­tú, megjelenésű cég kapta. Ideje lenne végre itthon is ilyen szemüvegen keresztül rápillantani a sikeres ma­gánvállalkozásokra 1 ^ Mészáros Attila Veszélyes csurgói szelek Berzenkedő berzenceiek A serpenyőben: a környezefféll'és és egymilliárd forint­Az ügy persze nem decem­berben kezdődött — sőt: tu­lajdonképpen azt sem lehet tud.nl, hogy mikor, amennyi­ben nehéz lenne meghatároz­ni, hogy az elhasználódott ak­kumulátorok feldolgozása mi­óta okoz gondot számos cég­nek —, mindenesetre a múlt év e hónapjainak elején ren­deztek falugyűlést, a dél-so­mogyi községiben, Berzencén, ahol a téma az volt: mi a véleménye az itt élőknek a falutól nem messze ‘létesítendő h ul ladékak'k um u látor-feldolgo- zó üzemről. — Ennek a falugyűlésnek pedig az vélt a közvetlen előzménye — mondja Kakrik János, berzencei tanácselnök —, hogy a csurgói vb-ülésén erről tárgyalva nem tudtam állást foglalni, mert nem is­mertem a berzenceiek véle­ményét ... Az pedig — mármint a la­kosság véleménye — utóbb teljesen egyértelműnek bizo­nyult: tizennyolc hozzászóló mindegyike a beruházás ellen szavazott. A beruházás ellen, ami egymilliárd forintba kerül­ne, s az eddig meghallgatott érdekeltek szerint teljesen ve­szélytelen lenne a környezetre. „Csakhát — mondta, mát a csurgói fórumon, egy felszólaló Bős— Nagymaros mellett is szakértők érveltek ..."- Zárt rendszerről, nyugat­német technológiáról lenne szó - mondja Gál Endre csur­gói tanácselnök. - Számos ilyen üzem működik már Nyugat-Európáiban, természete­sen, hiszen ott ráadásul vala­mivel fejlettebb a motorizáció, vagyis több az elhasznált ak­kumulátor is ... Néhány fel­dolgozó pedig egyenesen a városdk közepén van ... — A fő báj az — érvéi Kak­ák János -, hogy a Berzencén uralkodó szélirány Csurgó fe­lől fúj, s erre folynak a vizek is. Ismereteink szerint pedig a sav, az ólom a levegőben és a vízben egyaránt nagy környezeti veszélyt jelenthet. Hozzáteszi a tanácselnök azt Is: tudják a berzenceiek: 250 embernek lenne az üzemben munkahelye, s hogy itt ki­emelt bérekkel fizetnének, ám ennek ellenére is berzenked­nek a beruházás ellen. — Borzasztóan nagy az ér­zelmi ellenállás — panaszolja Gál Endre —. Márpedig racio­nális mérlegelésre van szük­ség, s erre mindenképpen meg oka-rjuk adni a lakosságnak a lehetőséget: februárra tervez­zük azt a fórumot, amelyre mindenkit meghívunk, akinek pro és kontra vannak érvei, a ká'béltévén másfél-kétórás is­mertetőt sugóírzun'k, majd le­het kérdéseket feltenni, végül pedig helyi népszavazáson dönthetnek az itt élők: elve­tik, vagy elfogadják a nagy- beruházást. Másként fogalmaz­va: minden kártyánkat kitesz- szük, ezt várjuk másoktól lis, s ha ezt követően nemmél szavaz a lakosság, ez lesz a . válasza a tanácsnok is. — Amikor volt pénze- Csur­gónak beruházásra — teszi hozzá Gól Endre —, akkor ké­zivezérléssel mentek a dol­gok . . . Most, hogy dönfhet- nénk, az érzelmek szólnak közbe, nem a józan érvek, s nekünk meg kell birkóznunk azzal, hogy az emberek kész­pénznek veszik — korábbi ta­pasztalatok alapján —, hogy 'be aka rják őket csapni... Pedig azt is érdemes a mér­legre tenni, hogy ha az ön- kormányzati rendszert beveze­tik, akkor ennek a nagy ér­tékű beruházásnak az állami része önkormányzati tulajdon­ba menne át. S ez tetemes közösségi vagyont jelenthetne, ami Csurgónak termelné a hasznot! M. A. vasárnapi 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom