Dunántúli Napló, 1990. január (47. évfolyam, 1-30. szám)
1990-01-27 / 26. szám
MDF: Illem az öklünket, a fejünket emeljük föl! Itt a hely, a mozgalom, mely a Te véleményedre is kíváncsi A fát gyümölcséről... A választásra minden párt megírta, hogy az országot miképpen akarja kiemelni az elszegényedésből, a társadalmi, politikai és erkölcsi zűrzavarból, miképpen akarja helyreállítani a társadalom, az iskolázás és nevelés hagyományos intézményeit, a vállalkozás, egyéni kezdeményezés és szövetkezés szabadságát, hogyan és menynyire biztosítja az emberi szabadságjogokat, az esély- egyenlőséget, a minőség, tehetség és jószóndék érvényesülését, hogyan képzeli el a hatalom volt kiváltságosainak és haszonélvezőinek elszámoltatását és felelősségre vonását, Magyarország függetlenségét és helyét a jövő Európájában. Az ország népének kell döntenie, melyik programot fogadja el, melyik pártra bízza saját és a nemzet sorsát. Csak annak a programnak szabad megvalósulnia, melyet elfogad a többség, mely megfejel a lakosság nagyobb részének. Fennáll a veszély, hogy a választópolgár a leghangosabb ígéreteknek, jelszavaknak ad hitelt. Szükséges ezért az, hogy a részletes program mellett a pártok, mozgalmak megfogalmazzák röviden is alapelveiket és célkitűzéseiket napilapokban és röplapokon. Ezek a választási harc eszközei. Nemcsak a becsület kívánja meg azt, hogy a pártoknak a napilapokban biztosított teret ténylegesen a program és az alapelvek bemutatására fordítsuk és ne az ellenfelek minősítésére, rágalmazására — amint ezt már egyesek megtették e lap hasábiain is, — hanem az a szándék is, hogy ténylegesen a választópolgárok maguk válasszák meg a jövőben követendő politikát, . hogy választásukkal az ország építését szolgálják és ne az indulatok és ellentétek szítását. Ha nem a programokra szavaz a nép a választás elveszti értelmét, ez pedia a közakarat kipusztulása. Ezért az is fontos, hogy a programok képviselőit is megismerhessék a választópolgárok, akiknek eddigi élete, tevékenysége szavatolja a program értékét. A fát gyümölcséről, a pártokat képviselőiről is meg lehet ismerni. A Demokrata Fórum programjának minden pontját az érintett szakemberekre bízta kidolgozásra: közgazdászokra, mérnökökre, tanárokra, munkásokra, orvosokra, kisebbségeket képviselő, elhivatottságot érző, közéleti személyekre. A Fórum maga is úgy alakult ki, hogy hivatott mindenkit, mondja el véleményét, sérelmeit, terveit és elképzeléseit. Nem íróasztal mellett kitalált elméleti programmegvalósitáshoz toborzott híveket. Éppen fordítva! Az MDF volt az első hatalommal szemben nyíltan kiálló mozgalom, mert tudta, hogy a zsarnokok hatalmát nem titkos összeesküvésekkel, gyűlöletszítással kell és lehet .megdönteni, hanem az ellen- vélemény nyílt kimondásával, az eszmék vállalásával. Azok az emberek, akik nem féltek már, nem rejtették el gondolataikat, és érzelmeiket, hanem kikiáltották, szemébe mondták a hatalomnak, fgy dőltek meg a közelmúltban a csehszlovákiai, a keletnémet, a bolgár és román diktatúrák is, hol kevesebb, hol több és súlyos, véres áldozatok árán. A lórum szó is ezt jelenti. Ez volt a régi Róma piactere, ahol a polgárok kimondták véleményüket, megvitatták a köz dolgait. A fórum ma, itt nálunk is ezt kell, hogy jelentse. Itt a hely, a mozgalom, mely a Te véleményedre is kíváncsi, a Te érdekeidet is védeni akarja, gyere mondd ki, állj ki meggyőződésedért. Ne fogadj el máshol gyártott, átvett véleményt, ideológiát, a Te véleményed, apáink tapasztalata és hagyománya igazabb és biztosabb, ezt kell hozzáigazítani a mi korunkhoz és helyzetünkhöz. A Fórum kéri véleményedet, hozzájárulásodat a rendkívül bonyolult, szinte reménytelennek látszó helyzet megoldásához. Tisztában van azzal, hogy ami jó lehet Borsodban, nem biztos, hogy megfelel Baranyában, ami jó városon, nem mindig felelhet meg falun, ezért azt mondja ki, hogy mindenhol a helyben élő, dolgozó, szenvedő embereké az utolsó szó egy program elfogadásában, egy törvény megalkotásában és végrehajtásában. A helyi önkormányzatok az egyéni és állampolgári jogok megfogalmazói, érvényesítői, biztosítékai. Nincs szabad Magyar- ország a kis falvak, a vidék, a városok, a megyék, országrészek önállósága, önkormányzata nélkül, a család, a szomszédság, a hivatás, a foglalkozás, a felekezet, a nyelv és hagyományok, az eszmék alapján társult egyesületek, szervezetek, szövetkezetek önállósága és szabadsága nélkül. így kell majd meghatároznunk az országnak megfelelő utat Európában, a gyilkos állami mindenhatóság és a féktelen szabadosság, az egyéni érdekeket mások kárára is kíméletlenül érvényesítő liberalizmus között. Ez az a bizonyos harmadik út, melyet már Európa gazdagabb és sikeres, műveltebb fele is aggódva keres a szociális igazságtalanságok, a harmadik világ nyomorúságának, a féktelen fegyverkezési verseny és a természeti környezet felelőtlen rombolása kérdéseinek megoldásában. Alaphelyünk a békesség, az erőszakmentesség, a nyugodt kiegyensúlyozott cselekvés és átmenet az önkény- uralomból a demokráciába; a törvényesség, alkotmányosság, a jólét világába. Nem lesz könnyű, mert nemcsak az országot tette tönkre a párturalom, hanem súlyos adósságokba is keverte az elszegényedett népet. Keresztény alapon qllunk. Nem kívánunk mást magunknak, mint másoknak. A kisebbségben lévők jogait nem vesszük el a többség nevében. Azt valljuk, hogy az országnak érdeke, hogy nemzeti kisebbségei, másnyelvű közösségei és hagyományai fennmaradjanak és kiteljesedjenek, ezért anyanyelvűk, hagyományaik megőrzését és önkormányzatukat az államnak minden eszközzel biztosítani keil. A kisebbségek megannyi hidat jelentenek szomszédaink és a világ felé, — velük együtt eddig még nem látott és elképzelt szoros szövetségben akarunk helyet kapni a közös Európa-házban, a Duna menti népek testvéri konföderációjával. Hisszük, hogy a XX. század végén döntő és meghatározó szerepet kaptunk a Sorsié/ Európa szellemi és politikai megújulásában. Itt az idő, most... I Dr. Andrásfalvi Bertalan Dr. Andrásfolvy Bertalan Pap András Dr. Mednyánszky Sándor Dr. Hoppá József Dr. Bíró Ferenc Krebsz János Dr. Kopronczay József KÉPVISELŐJELÖLTJEINK AZ EGYÉNI VÁLASZTÓKERÜLETEKBEN MAGYAR- mert a kezdettől fogva az egész magyar nemzet mozgalma kívánunk lenni, a határokon túl is;- mert fölemeljük szavunkat emberi és nemzeti megalá- zottságunk ellen, s büszkék vagyunk nemzetünkre;- mert magyarságunk, nemzeti értékeink megélésén keresztül akarjuk felszínre hozni a bennünk meglévő európait. DEMOKRATA- mert a többi demokratikus erővel, párttal együtt népuralmat, parlamentarizmust, jogállamot, jelző nélküli demokráciát akarunk, ahol a nemzetiség, származás, vallás, világnézet, pártállás vagy bőrszín nem érdem, sem vétek, hanem a személyiség természetes állapota. FORUM- a nyilvánosság tere, ahol a parancsolt vagy megvásárolt igazságok helyett a sokaság nyíltan elmondott véleménye alakítja a közös elhatározást, miként társadalmi programunk is az okos nép gyülekezetében érlelődött meg, nem pedig régi-új lángelmék szűk körében. Ki viszi át a szerelmet? Létem ha végleg lemerült ki imád tücsök-hegedűt? Lángot ki lehel deres ágra? Ki feszül föl a szivárványra? Lágy hantú mezővé a sziklacsípőket ki öleli sirva? Ki becéz falban megeredt hajakat, verőereket? S dúlt hiteknek kicsoda állít káromkodásból katedrálist? Létem ha végleg lemerült, Ki rettenti a keselyűt! S ki viszi át fogában tartva A Szereimet a túlsó partra! (Nagy László) Az MDF gazdasági programjának alapeivei Emberközpontú, hatékony gazdaságot! A Magyar Demokrata Fórum gazdasági programja olyan hatékony, versenyképes piac- gazdaság felépítését tűzi ki célul, amely megoldást nyújt a magyar gazdaság külpiaci és belső problémáinak megoldására, s amely lehetővé teszi, hogy hazánk gazdasági vonatkozásban is a fejlett, demokratikus államrendű országok egyenrangú társává váljon. Ma: kétszámjegyű infláció A magyar gazdaság mély és hosszan tartó válságban van, amelynek jól érzékelhető jelei: a súlyos külső eladósodás, a nagymértékű költségvetési deficit, a kétszámjegyű infláció, a csökkenő életszínvonal, az elmaradott gazdasági szerkezet konzerválódása stb. A válság kialakulásában jelentős szerepet játszott a hibás gazdaságirányítási mechanizmusok alkalmazása, de mégsem ezek tekinthetők a meghatározó tényezőnek, hanem szocialista gazdasági rendszer sajátos berendezkedése. A felgyülemlett problémák megoldása elképzelhetetlen az adott gazdasági rendszer .keretei között, hiszen ezek éppen leglényegéből következnek. Itt és most az egész gazdasági rendszer alapjainak megváltoztatására van szükség. Holnap: piacgazdaság és vállalkozás A központi irányítású szocialista gazdaságot piacgazdasággal kell felcserélni, ahol a piac osztja el az erőforrásokat a fizetőképes fogyasztói keresletek szerint. Ehhez meg kell teremteni a javak, a termelési eszközök és a munkaerő piacát, amely nem jelenti a piac kizárólagos uralmát minden területen: bizonyos területek kimaradhatnak ebből (például vasút, posta, oktatás, környezetvédelem stb.) és ezen túl az állam piacsegítő gazdasági szabályozó tevékenységére is szükség van. A piacgazdaság megteremtésének legfontosabb eleme e tulajdonosi szerkezet átalakítása. Az alapvető és döntő tulajdonformának a magántulajdonnak kell lennie. A klasz- szikus magántulajdon mellett szükség van különféle társtulajdonosi formák (pl. szövetkezet, vagyonközösség, rt.. kft. stb.) megteremtésére is, az optimális üzemnagyság fenntartása és a túlzott tulajdonkoncentráció elkerülése érdekében. Szükségesnek látszik az állami tulajdon fenntartása is, ez azonban semmiképpen nem lehet uralkodó, csak kiegészítő tulajdonforma. A helyi közösségek szerepének megnövekedésével párhuzamosan elengedhetetlenné válik a közösségi tulajdonfőrma létrehozása is. (pl. községi önkormányzati tulajdon). Az új tulajdonszerkezet kialakításánál fontos alapelv, hogy egyik tulajdonforma sem kerülhet privilegizált helyzetbe. A pénzügyi szabályozás alapvető célja a pénzmennyiség globális szabályozása a kereslet konjunkturális befolyásolása érdekében. A pénz- kibocsátást és a költségvetési deficit finanszírozását a parlament ellenőrzése alá kell utalni. A költségvetés terjedelmét jelentősen csökkenteni kell. Kiadási oldalán döntő tényezőnek a klasszikus állami funkciókból következő elemeknek kell lenniük: egészségügy, kultúra, szociálpolitika finanszírozása. A költségvetés bevételi forrásait elsősorban az adók (szem. jöv. adó, vállalkozói adó és hozzáadott- érték adó), vámok és illetékek alkotják. A gazdaságpolitikának nem lehet feladata a gazdasági szerkezet meghatározása, ez a piac feladata. Elő kell viszont segítenie a szerkezeti átalakulást, a modern technikák és technológiák meghonosítását. A gazdaságpolitikának ugyancsak figyelmet kell fordítani a kisvállalkozásokra, különféle kedvezményekkel bátorítani kell az új kisvállalkozókat. Átmenet: az esély- egyenlőség jegyében! A radikális átalakulás óhatatlanul újabb feszültségeket idéz elő. További halogatásra azonban már nincs idő, eredményeket csak akkor várhatunk, ha a változások koncentráltan, egyszerre történnek minden területen. A tulajdonszerkezet átalakításánál a valóban ésszerű és társadalmilag ellenőrzött privatizálás mellett foglalunk állást. Az állami tulajdon lebontásánál szem előtt kell tartani a gazdaság működő- képességének fenntartását, az esélyegyenlőség biztosítását a tulajdonossá válásban és a különböző privatizálási formák igény szerinti kombinációját. Az átalakulások nagy valószínűséggel rövid időre csökkenteni fogják a termelés szintjét (miközben szerkezetét radikálisan megváltoztatják), számítani kell az életszínvonal csökkenésére, az infláció, a munkanélküliség és a külső adósság növekedésére. Ezek súlyos terhek, de rövid távú vállalásuk nélkül nem képzelhető el a hosszú távú javulás. E terhek nem egyenlően fogják veszélyeztetni az egyes társadalmi csoportokat. Ezért megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetbe kerülők csoportjaira, a nyugdíjasokra, a szegényekre, a szakképzetlenekre, és nekik méltányos központi segítséget kell adni. Ugyanakkor a következetesen végigvitt átalakítás már rövid távon is kínál előnyöket: a szabad vállalkozás, a fogyasztói igények jobb kielégítése, stb., amely a változások iránti bizalmat erősíti. MDF: programunk röviden i. Az MDF az önkormányzatok híve. Célja a létrejövő helyi önkormányzatok közösségi tulajdonnal felruházása, az állami tulajdon visszajuttatása. II. Gazdasági esélyegyenlőséget! Egyforma lehetőségeket kapjanak a magánvállalkozások és az állami vállalatok. Az MDF ellenzi a piacgazdaságra való áttérés során a kampányszerűséget, és tiltakozik az ellen, hogy tegnapi-mai vezetők a nemzeti vagyon egy részét trükkökkel, értékükön alul kisajátíthassák. III. A magyar gazdaság szerkezetének átalakításakor az MDF a külföldön is értékesíthető minőségi termékek előállítását, a környezetkímélő és energiatakarékos, de munka- igényes technológiát, valamint a családi vállalkozásokat támogatja. IV. Az egészségügynek és a környezetvédelemnek elsőbbséget kell biztosítani, mert mindannyiunknak jogunk van az emberhez méltó környezethez. V. A létbiztonsáaot nem segélvekkel kell szavatolni! A tisztességes nyug- díiat és a színvonalas be- teaellátás költségeit biztosítóintézetek fedezzék. VI. A család védelme és az anyaság tekintélyének helyreállítása végett az MDF szorgalmazza a rész- munkaidős és bedolgozói de teljes jogú - lehetőségek gyarapítását, ugyanakkor az anyaság, mint hivatás elismerését. VII. Iskoláink legyenek teljesen önállóak, a tanulók létszámához igazodó állami támogatással. A szülők szabadon választhassák meg, hová járatják gyermekeiket. A tananyagba szervesen épüljön be a sport, a természetbarát szemlélet, a háztartási ismeretek oktatása, a vallásoktatás. Az autonom iskola felügyeletét a szülők, az iskolafenntartók és a tanárok képviselőiből álló iskolaszékekre kell bízni, Lelkiismereti szabadságot a tanároknak. Vili. Az MDF szorgalmazza a közbiztonság alapvető javítását, a jogállamiság intézményeinek szavatolását. IX. Magyarországnak mielőbb semlegessé kell válnia, a szovjet csapatok hagyják el országunkat.
