Dunántúli Napló, 1990. január (47. évfolyam, 1-30. szám)

1990-01-05 / 4. szám

2 Dunántúlt napló 1990. január 5., péntek Tanácskozás az árakról A Kereskedelmi Minisztéri­um, a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium közös tájékoztatót tartott csütörtö­kön a megyei tanácsok, illet, ve a Fővárosi Tanács kereske­delmi szakigazgatási szervei, valamint a KISOSZ és a SZÖVOSZ képviselőinek a ja­nuár 8-án várható árváltozá­sok életbe lépésével kapcso­latos technikai és szervezési feladataikról. A Kereskedelmi Minisztéri­um képviselői felhívták a ta­nácsok képviselőinek figyel­mét, hogy a korábbi évek gyakorlatától eltérően, most kizárólag a hatósági áras termékekről ad ki a Kereske­delmi Minisztérium megfelelő példányszámban árváltoztatá­si tájékoztatót. A szabadáras termékek körében a termelő és szállító vállalatok kell hogy biztosítsák vevőik részé­re a megfelelő árjegyzéket. Ezek a szállítói árközlések a munka egyszerűsítésére és gyorsítására ajánlott fogyasz­tói áraikat is tartalmaznak, te­hát az árváltozás miatti lel­tározások lebonyolításának nincs akadálya. Jelezte a mi­nisztérium — amit több ta­nács képviselője is megerősí­tett -, hogy a szabadáras termékkörről készített szállítói árjegyzékek többsége már a kereskécTelem rendelkezésére áll, illetve ezeket a hét vé­géig mindenhol megkapják. Az élelmiszerárak emelésével kapcsolatos hatósági jogkör­rel az új évben már a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium rendelkezik. Szórádi Sándor, a Kereske­delmi Minisztérium főcsoport- főnöke az MTI kérdésére vá­laszolva a továbbiakban el­mondta: az áremelésre nem „rajtaütésszerűen” kell számí­tani január 8-ától. A kormány ugyanis csak arról rendelke­zett, hogy január 8-áig nem lehet árat emelni. Ezután az időpont után a szabad ár­kategóriába sorolt termékek fogyasztói áráról a termelők és a kereskedőik állapodhat­nak meg. Annyi máris isme­retes, hogy február 1-jéig nem változik az olaj, már­cius 1-jéig pedig a ebkor ára. Ami a kínálatot illeti: ha a felvásárlási láz alábbhagy, a kereslet és a kínálat rövi­desen egyensúlyba kerülhet. Átlagosan 25 százalékkal drágulnak a sütőipari termékek A sütőipari vállalatok nevében az alábbi tájékoztatót juttatta ei szerkesztőségünkbe a Pécsi Sütőipari Vállalat: Tájékoztatjuk tiszteit fogyasztóinkat, hogy a sütőipari termékek gyártásához felhasználásra kerülő nyersanyagaik, energiahordozók és egyéb szolgáltatásoknál bekövetkezett költségnövekedések miatt január 8-ától termékeink terme­lői és fogyasztói árának emelésére kényszerülünk. Az eme­lés átlagos mértéke 25 százalékos. Az áremelés érinti a hatóságilag maximált és a szabadáras termékkört egyaránt. A kenyértermelés 36 százalékát kitevő, maximált áras fe­hér kenyér új fogyasztói ára 14 Ft/kilogramm. A péksüte­mény-termelés 79,8 százalékát képező, maximált áras ví- zeszsemle, tejeskifli új ífogyasztói ára 1,70 Ft/darab. A szabadáras termékkörben néhány ismertebb termék ajánlati fogyasztói ára: Rozsos kenyér, kerek, 1 kilogrammos 17 Ft/'kg Alföldi kenyér, 1 kilogrammos 18 Ft/kg Vajas jellegű kifli, karika, sós rúd 2 Ft db Vajas jellegű pogácsa' 4 Ft/db Briós 4,20 Ft/db Kakaóscsiga 6,50 Ft/db Fahéjascsiga 7,10 Ft/db Zsemlecipó, vekni, félkilós 11,30 Ft/db Finom fonottkalács, félkilós 30 Ft/db A sütőipari vállalatok a fogyasztók szíves megértését kérik. Á Pénzügyminisztérium álláspontja A Pénzügyminisztérium sze­rint egyelőre nem léhet az importszabályozás megváltoz­tatásával indokolni a Papíripa­ri Vállalat döntését, azt, hogy januártól megemeli az újság­nyomó papír árát. Király Péter, a Pénügymi- nisztérium főosztályvezetője az MTI munkatársának elmondot­ta, hogy valóban változik a szabályozás, 1990. január 1-jé- től megszüntették a korábban adott kedvezményeket, és a Szovjetunióból importált új­ságnyomó papír után kilo­grammonként a vállalatnak nyolc forintot kell a költség­vetésbe befizetnie. Ez a befi­zetési kötelezettség azonban csak a január 1 -je utáni A Bajcsy-Zsiltnszky út környékén 2—3 szobás . telefonos LAKÁST HOSSZABB IDŐRE BÉRELNÉNK. Árajánlatokat kérjük a 15-909-es telefonra 8—16 óráig. szállítmányokat terheli. A Pa­píripari Vállalat minimálisan két hónapra elegendő kész­lettel rendelkezik, s így való­színűleg az első szállítmányák csak márciusban és áprilisban érkeznek be az országba. így a szabályozás megváltozása miatti áremelés csak ebben az időszakban válik indokolttá. Ekkor sem érheti el azonban a kilogrammonkénti 8 forintot, mivel a Papíripari Vállalat nemcsak a Szovjetunióból, ha­nem tőkés piacokról is vásá­rol újságnyomó papírt. A nyu­gati import szabályozása vi­szont nem változott. így a be­jelentett áremelés vállalati döntésen alapul. jA BÁRDIKER Kft. 14-es számú bélyegzőjét ellopták! Lenyomata: BÁRDIKER Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság, anyagbeszerzés, Kaposvár, MNB: 390-10274. Használata december 23-tól I érvénytelen! J| A legnagyobb kedvezmény elvei Ez egy rejtvény! Aki kivágva és helyesen kitöltve elhzozza a mai napon kedvezménnyel kölcsönözhet egy kazettát. A videósok tudják, hogy hol van a Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról) nökség tagjai: Chrudinák Ala­jos, Czigány György, Dömöl- ky János, Gombár János, Horváth Adóm, Kővári Péter, Pálly G. István és Vitray Ta­más. Mivel a tájékoztató idején még javában tartott a kor­mány ülése, rendhagyó módon máris a kérdezőké volt a mik­rofon. Az első kérdés a két média működőképességének biztosítására, munkájuk anya­gi feltételeire vonatkozott. Pazsgay Imre kijelentette: az idei költségvetés erősen de­terminálja e szükséglet kielé­gítését. Gyaníthatóan az anya­gi korlátok politikai korláto­kat is jelenthetnek. A fejlesz­tési lehetőségekről szólva lúgy nyilatkozott, hogy a sa­nyargatott költségvetés mind­két szervezetnél némi javítás­ra módot ad. A nagyobb hát­rányok leküzdése érdekében várhatóan a televízió élvezi a nagyobb előnyt. Ezután Bajnok Zsolt ismer­tette a kormányülésen szerep­lő napirendi pontokat. Ebből kitűnt, hogy a testület köz­benső tájékoztató alapján is­mét foglalkozott a kormányzat gyermék- és ifjúságpolitikai ko ncepc i ójá va I, megái lap ítva, hogy a tervezet még nem al­kalmas parlamenti plénum előtti tárgyalásra. A szóvivő elmondta, hogy az előterjesz­téshez egy sor konkrét, egyéb ként nagyon népszerű, rokon­szenves intézkedésre vonatko­zó indítványt is mellékeltek. Ezekre vonatkozóan a kor­mány kritikai felülvizsgálatot kért arról, hogy a pénzügyi takaró elég hosszú-e a tér­vezetek megvalósításához. A javasolt intézkedések között szterepelt a differenciált gyer­mekgondozás— rendszrének megteremtése, kiépítése, az úgynevezett „gyermek fogyasz­tási kosár" kimunkálása. Kez­deményezték az előterjesztők a családi jog teljes anyagának, közte a családjogi törvénynek a felülvizsgálatát. Az egyéni országgyűlési vá­lasztókerületek sorszámának, székhelyének és területének megállapításáról szóló előter­jesztésről beszámolva, a szóvi­vő hangsúlyozta, hogy rendkí­vül széles körű, sokrétű, he­lyenként szenvedélyes vita kö­zepette formálódtak ki azok az elgondolások, konkrét ja­vaslatok, amelyek a kormány elé kerültek. Tolmácsolta a Minisztertanács elismerését e munkáért, amelynek eredmé­nyeként a többé-kevésbé opti­málisnak tekinthető, 176 egyé­ni választókerületet mutató tér­kép megszülethetett. A kor­mány az indítványt változtatás nélkül elfogadta. Nemzeti Vagyonügynökség a neve ezentúl az állami va­gyonalapnak; az ennek létre­hozásáról szóló törvénytervezet ugyancsak szerepelt a kor­mányülés napirendjén. Széles körű, 17 párttal és 9 érdek- képviseleti szervvel folytatott egyeztetés után foglalkozott ezzel a Minisztertanács, s a törvényjavaslat megvitatását várhatóan sürgősséggel kéri a testület a parlamenttől. Egy sok vitát kiváltott másik jogszabály, a földtörvény mó­dosítását is megtárgyalta a Minisztertanács. Bajnok Zsolt ezzel kapcsolatban elmondta: a módosító indítvány szerint tsz-földek esetén, ha a tag tagsági viszonya megszűnik, az illető bevitt földjét felajánl­hatja megvételre a tsz-nek, földjáradék fejében bent hagyhatja a közösben, vagy azonos értékű földet igényel­het. A másik korrekciós javas­lat szerint tsz-ingatlanok el-' adásáról a tsz döntésre jogo­sult testületé határoz, kéthar­mados többséggel. A harma­dik indítvány azt mondja k'r, hogy állami tulajdonú földek értékesítését ugyanolyan en­gedélyezési eljáráshoz kössék, mint az egyéb állami vagyon értékesítését. Az előterjesztés­ben — sokak kívánságával egybeesőén —, szerepel, hogy a földforgalom szabályozása és megvalósítása a lehető legnagyobb nyilvánosság előtt, annak ellenőrzésével történjék. H|0RA A NAGYVILÁGBAN Magyar—dél-afrikai külügyminiszteri megbeszélés (Folytatás az 1. oldalról) csőlátók fokozatos megterem, tésére. Horn Gyula kiemelte, hogy Magyarországot a dél­afrikai térségben tapasztal­ható kedvező változások bá­torítása vezérli. Kifejezte re­ményét, hogy az apartheid felszámolásával lehetőség ‘nyílik egy olyan együttműkö­dés kialakítására, amely mindkét ország érdekeinek megfelel. Ebben a folyamat­ban jelentős szerepet játszhat a Dél-afrikai Köztársaságban élő több ezres magyár szár­mazású lakosság is. Ojabb adatok CeauscBcu elfogásáról (Folytatás az 1. oldalról) tok, a fővárostól néhány ki­lométerre egy erdőben meg­várták a sötétedést, majd a bufteai laktanyában átadták Ceausescuéírat a katonaság­nak. A házaspárt őrző bizton­sági emberek attól tartottak, (hogy a Securitate mérgesgá- zokat vethet be a laktanya ellen, ezért gózmaszkokat osz­tottak ki mindenikinék, éjsza­kánként pedig páncélozott járműben köröztek Ceausescu- ékkal, attól tartva, hogy a Securitate beveszi a lakta­nyát. * Románia ideiglenes kormá­nya csütörtökön közzétette, hogy speciális katonai bírósá­gok elé kerülnek a Securitate volt tagjai, akiket azzal vádol­nák, hogy a felkelés idején több ezer embert mészároltak le. A Ceausescu család őrizet­ben lévő tagjait viszont polgá­ri bíróság elé állítják és biz­tosítják számukra az alkot­mány alapjain őket megillető jogókat - mondotta Constan­tin Girbea, az ideiglenes kor­mány szóvivője. Mihail Gorbacsovot válasz­tották az „év emberének” 1989-ben a Radio France In­ternationale (RFI' hallgatói. Az RFI, a Paris Match In­ternational és a francia tv 5 televízióállomás közös iközvé- leménykutatására 139 ország­ból 33 811 válasz érkezett. Gorbacsov a szavazatok 72,2 százalékával került az első helyre. A második legtöbb szavazatot Salman Rushdie indiai származású brit költő, a Sátáni versek szerzője kap­ta, míg a harmadik helyen a szavazatok 25,8 százalékával Ledh Walesa „véozett". * ————— Mesterséges protein MDS-fertözés ellen Az AIDS-ellenes gyógyszer kutatásában új lehetőséget teremthet egy mesterségesen előállított protein, amely ké­pes megakadályozni az AIDS-vírus elterjedését ,az em­beri testben — közölték tü­dősek a csütörtökön London­iban megjelent Nature című folyóiratban. A kutatók elmondták, hogy az Egyesült Államokban, Pennsylvania államban folyó ■kutatással sikerült négy mes­terséges proteint előállítani, s közülük hórom működésképte­lenné teszi azt az enzimet, amely az AIDS-vírus terjedé­sét válthatja ki. Ha ugyanis ez az enzim, amelyet az AIDS-vírus, a HÍV—1 tartal­maz, nem működik, ókkor a vírus kifejletlen állapotban marad, s a további fertőzés megszűnik. A tudósok hozzátették, hogy a kipróbált proteineknek való­színűleg elenyésző a mérgező hatásuk, ami alkalmassá te­szi őket a gyógyászati hasz­nálatra. KlOSZ-hírek MEGALAKUL A VÁLLALKOZÓK BARANYA MEGYEI SZERVEZETEI A Vállalkozók Pártja megyei szer­vezőbizottsága 1990. január 5-én (péntek) 9 órától alakuló küldött- gyűlést tart Pécsett az Iparosház nagytermében. A szervezőbizottság tisztelettel várja a párt tagjait és a párt programjával szimpatizáló kisiparosokat, egyéni és társas ma­gánvállalkozókat. ADÓBEVÁLLASI TÁJÉKOZTATÓK: A Baranya Megyei Adófelügyelő­ség szakembereinek részvételével adóbevallásokról és adójogszabá­lyokról előadásokat, konzultációkat szerveznek a KIOSZ Baranya me­gyei szervezetei a következő helye­ken és időpontokban: KIOSZ me­gyei titkárság február 8-án 9 órától KlOSZ-dolgozók számára. Boly, KIOSZ: I. 26-án 13 órakor, Komló, Iparosház 15 órától: I. 22-én vas­ipar, I. 23-án építőipar, I. 26-án textilipar, I. 30-án személy- és áru- fuv., II. 1-jén " vegyesipar. Máza- szászvár I. 16-án 15 óra, Mohács, KIOSZ: I. 23-án, 29-én 9-12 óráig és 14—17 óráig, Pécs, Iparosház nagyterem: I. 8-án 8.30-tól fodrász, kozmetikus, élelmiszeripari, vegy­ipari szakosztályoknak, 13 órától szobafestő, épületgépész, villanysze­relő szakosztályoknak, I. 9-én 8.30- tól építőipar, kőfaragó szakosztály, 13 órától építőipari szakosztály, I. 10-én 8.30-tól bőr-, szőrmeipari, tex­til, textilruházati szakosztály, 13 órától faipari, kézmű- és háziipari szakosztály, I. 11-én 8.30-tól mű­szeripari, órás, fényképész, rtv-mű- szerész szakosztály, 13 órától autó­szerelő, vasipari szakosztály, I. 12- én 8.30-tól személyi szolgáltató ipar, 13 órától nyugdíj melletti ipargya­korlók számára. Pécsvárad, műv. ház: I. 17-én 15 órától, Sásd, KIOSZ: I. 15-én 9 órától, Sellye, KIOSZ I. 16-án 13 órától, Siklós, KIOSZ I. 8-án, 11-én, 22-én 15 órától, Harkány, MSZP-he- lyiség: I. 18-án 16 órától, Szállítók, Pécs, Iparosház 16 órától: I. 22-én személyszállítóknak, I. 23-án árufu­varozóknak, Szentlőrinc, KIOSZ I. 15-én 15 órától, Szigetvár: I. 22-én 8-12 óráig termékelőállítóknak, 13 órától építőiparosoknak, I. 25-én 8— 12 óráig árufuvarozóknak, 13 órá­tól szolgáltatóknak, Vajszló, KIOSZ: I. 16-án 14 órától. Tájékoztatjuk kisiparosainkat, hogy Kellényiné Nagy Ilona február vé­géig minden kedden és csütörtökön 15.30—17 óráig ingyenes adótanács­adási (adóbevallási) ügyeletet tart a KIOSZ Baranya megyei titkárság 205-ös szobájában. KÖTELEZŐ SZAKTANFOLYAMOK, VIZSGÁK: Személyszállítóknak: Pécs, Iparos­ház, 1. 8-án 8 órától, Dombóvár, KIOSZ, I. 13-án, 14-én 8 órától; árufuvarozóknak: Pécs, Iparosház, L 15-én 8 órától, Tolna, KIOSZ, I. 6-7-én 8 órától; Tamási, KIOSZ, I. 19-én, 20-án 8 órától; Bonyhád, KIOSZ, I. 27-28-án 8 órától. Az OSZK Baranya megyei kiren­deltsége kezdő kisiparosok kötelező tanfolyamát és vizsgáztatását is megszervezi. Jelentkezni Pécsett az Iparosház 214-es számú szobájában lehet. A KIOSZ pécsi alapszervezet el­nöksége ez évben is megrendezi hagyományos iparosbálját a Pala­tínus Szállodában 1990. I. 20-án, szombaton 19 órai kezdettel. Rész­vételi dij: 600 Ft fő, mely tartal­mazza a vacsorát és éjfélkor egy étkezést. A bálra jelentkezni lehet a pécsi alapszervezet 226-os szobá­jában, legkésőbb január 10-ig. JOGSZÄBALYI VÁLTOZÁSOK (KIVONATOSAN) A magánszemélyek jövedelemadó­járól ez évtől az 1989. évi XLV. tv. rendelkezik. Az új törvény megvál­tozott szerkezetébe beépültek a ko­rábbi végrehajtási rendelkezések. A jogszabály I. fejezete szól az adó­kötelezettségről, majd az adómen­tességről. Az adókötelezettséget nem befolyásolja, hogy a bevétel milyen konkrét formában jelenik meg (pl. készpénz, értékpapír stb.). 1990-től adómentes jövedelemként ismeri el a törvény a többi között a Minisztertanács rendeletében meghatározott közműfejlesztési tá­mogatást, a falusi turizmusból szár­mazó jövedelmet, ha az abból el­ért bevétel a 300 000 Ft-ot nem ha­ladja meg stb. Ezzel szemben meg­szűnt néhány olyan mentesség, mint pl. az 1988. jan. 1-jét megelőzően kibocsátott részjegy, illetve célrész­jegy után fizetett osztalék, vagy a földjáradék adómentessége. A törvény II. fejezete tartalmazza a jövedelem megállapításának a szabályait és a különböző jövede­lemtípusokat (pl. munkaviszonyból, mezőgazd. kistermelésből, egyéni vállalkozásból származó jövedelem stb.). A különféle jövedelemfajták­nál szinte teljessé vált a tételes költségelszámolás lehetősége. így tehát a jövedelmet elsősorban a tényleges költségek levonásával kell megállapítani, és csak esetenként lehet választani a törvényben meg­adott jövedelemhányadot. Az egyéni vállalkozók (pl. kisipa­ros, magánkereskedő, szerződéses üzemeltető stb.) esetében sajátos költségelszámolási szabályok is ér­vényesülnek, mint pl. a veszteség átvitele a következő évre vagy a gyorsított amortizáció időtartama 3 év, mértéke saját döntés alapján max. évi 50 százalék lehet. Egyéb­ként az 1990. I. 1-jén hatályba lé­pett rendelkezések - az előző évi szabályozáshoz hasonlóan - csak a költségként el nem számolható ki­adások felsorolását és az egyes köl^égfajták elszámolási szabályait tartalmazzák. Ezeken kívül a jog­szabály megengedi a tevékenység­gel összefüggő, annak érdekében felmerült és igazolt minden kiadás levonását a bevételből. A költségek körében a bevétel megszerzése ér­dekében fizetett adót, illetéket az egyéni vállalkozók 1990-től elszá­molhatják. A tevékenységgel kap­csolatban arányosan számolhatók el azok a költségek, amelyek nem ki­zárólag a jövedelemszerző tevé­kenységgel kapcsolatban merültek fel. A saját tulajdonú vagy az al­kalmazott (házastárs) tulajdonát képező járművek költségeit az egyé­ni vállalkozók 1990-4ŐI 3-féle módon is elszámolhatják. A törvény III. fejezete rendelkezik az adó alapjá­ról, annak mértékéről és az adó- kedvezményekről. Az adóalap csök­kentésének eddig is meglévő lehe­tőségei mellett (alapítvány, közér­dekű kötelezettségvállalás stb.) 1990-ben levonható a településfej­lesztési hozzájárulás, több évre el­osztható a munkahely megszűnése­kor kapott végkielégítés, valamint befektetés címén az összjövedelem 30 százalékáig. Az adó mértékét il­letően mérséklődtek az adókulcsok, az adósávok pedig szélesedtek, (gy pl.: 90 001 és 300 000 Ft közti adó­alap esetén az adó mértéke 5250 Ft és a 90 000 forinton felüli rész 30 százaléka. Az adókedvezmények köre és mértéke általában nem változik. A lakáscélú megtakarítás adókedvezménye 1990-től évi 60 ezer forint 20 százaléka. (A koráb­bi 36 ezer forint helyett.) Az út- és közműfejlesztési hozzá­járulás címen befizetett összeg utá­ni kedvezményt ezentúl nem az adótörvény, hanem külön miniszter- tanácsi rendelet szabályozza. A tör­vény IV. fejezete rendelkezik az adó megállapításának és megfizeté­sének módjáról, ami nem változott. Új fogalomként szabályozza a tör­vény a halasztott adót. A törvény szerint az adó fizetése négy eset­ben halasztható el (pl.: 10 évnél nem régebben szerzett ingatlan ér­tékesítéséből származó jövedelem, ha a bevallás időpontjáig a vételár összegét nem fordították másik la­kás megvásárlására. Másik eset: ha az egyéni vállalkozó megszünteti a tevékenységét, de a megrendelők tartoznak neki, az ebből származó jövedelmére eső adó elhalasztható). Az V. fejezet tartalmazza az át­meneti szabályokat és az értelmező rendelkezéseket, a VI. fejezete pedig a hatálybalépést és egyéb felhatalmazó előírásokat. Az új személyi jövedelemadó-törvény 1990. január 1-jén lépett hatályba. Megjelent a törvény a Magyar Közlöny 1989. évi 92-es számában. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének 8 1989. (XII. 22.) ABMH rendelkezése módosít egyes munkaügyi szabályokat. A módosító jogszabály melléklete tartalmazza azon jogszabályok felsorolását, ame­lyek 1990. január 1-jén hatályukat vesztik. A módosító jogszabály ha­tályon kívül helyezte a munkaköny­vek kiállításáról, kezeléséről stb. szóló, többször módosított 12'1967. (X. 20.) MŰM sz. rendelet 27-28. §-át, amely szerint a kisiparosnak, a magánkereskedőnek a kisipari alkalmazott munkába lépésekor, il­letve a munkaviszony megszűnése­kor a munkakönyvi bejegyzéseket a KlOSZ-szal, illetve a KISOSZ-szal láttamoztatni kellett. A melléklet szerint több más jog­szabály mellett hatályát vesztette a kisiparban foglalkoztatott dolgozók bérezéséről szóló módosított 11'1981. (IX. 29.) MüM sz. rendelet. A jogszabály megjelent a Magyar Közlöny 1989. évi 95. számában. A magánszemélyek jövedelemadójáról ez évtől az 1989. évi XLV. törvény rendelkezik. A törvény a Magyar Közlöny 1989. évi 92. számában je­lent meg. A jogszabály rendelke­zéseit a kisipari adótájékoztatókon részletesen ismertetjük. Gorbacsov az „év embere”

Next

/
Oldalképek
Tartalom