Dunántúli Napló, 1990. január (47. évfolyam, 1-30. szám)
1990-01-05 / 4. szám
1990. január 5., péntek Dunántúli napló 3 I Sole a kérdőjel Miből és hogyan gazdálkodjanak a települések? Legutóbb az a jelszó járta, hogy legyenek a tanácsok vállalkozó szemléletűek. Most meg: éljenek az önkormányzatok! Jó, de miből? Az MTA Regionális Kutatások Központjában, Pécsett kerekaszta l-megbeszélést tartottak Pálné Kovács Ilona témavezető elnökletével az önkormányzatok és a tulajdonformák kapcsolatáról. Az önkormányzati rendszert ugyan még mem vezették be (nem állították vissza) Magyarországon, de a téma napirenden van és . .. szóval volt már egynéhány elkapkodott intézkedés e hazában az utóbbi évtizedekben. Csak nehogy ez a téma is erre a sorsra jusson. Mert: túl sok még a tisztázatlan kérdés a majdani önkormányzatokkal kapcsolatban. íme, az elhangzott vélemények csokorba gyűjtve: A települések gazdaságos és helyi igényekre épülő üzemeltetése és fejlesztése ugyancsak feszegeti a költség- vetési gazdálkodós modelljét. Az önkormányzat kialakítását olyan tulajdon kell hogy megalapozza, amely megteremtheti a hatékony gazdálkodást. A takarékos településgazdálkodás, ha nem is törekszik egyértelmű haszonra, de bevételérdekelt lesz, és ez azt jelenti, hogy csak annyit költhet, amennyi pénze lesz. De miből szerezze e bevételeket a minimális költségvetési juttatáson és az adóvisszahagyásokon felül? A saját tulajdonából. Igen ám, de mi és milyen mértékben kerüljön a közösségek tulajdonába, és mikori árakon, azaz értéken? És ki legyen a gazdája a közösségi tulajdonoknak? Jogilag már úgy-ahogy, de közgazdaságilag még tisztázatlan a legtöbb kérdés . . . így meg csak írott malasztaz egész. Az állam már évek óta •nem fedezi a tanácsok ár- emelkedési többletkiadását, így azok eleve rá vannak kényszerítve a takarékosságra. (Ha nem is mindig a közösség érdekeit szem előtt tartó és ésszerű takarékosságra.) Tehát együtt szükséges a tulajdoni és az önkormányzati reform, mert egyik sem megy semmire a másik nélkül. De sok minden mást is tisztázni szükséges. Az állam feladatait az önkormányzattal kapcsolatban, mert enélkül az utóbbi csak kívánság marad. Az önkormányzat feladatait a helyi adottságokból és célkitűzésekből. És azt is illő lenne tisztázni, hogy ezeket milyen gazdasági lehetőségek segítik. Újraértékelésre vár a ter- melő-elvanó-visszaosztó gazdaságpolitika, tehát tisztázni kellene, hogy az adott településen milyen jövedelmek termelődnek, ebből mi jut az államnak, és mi jut vissza belőle az önkormányzatot segítendő. Még ennek a lényeges kérdésnek sem tisztázott semmiféle garanciális oldala. Az önkormányzati tulajdon célja, hogy a közösség ellátását biztosítsa és szolgáltasson, teremtsen bevételi és működtetési biztonságot. Ugyanakkor ott az ebből következő kérdés: az adott vagyon tulajdonlása és birtoklása menynek meg kell teremteni a sokA mindannyiunkat egyre inkább veszélyeztető környezet- szennyezés egyik fő forrása a korszerűtlen közlekedés. Fokozott erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a közlekedésben és annak háttériparában egyre inkább előtérbe kerüljenek a környezetkímélő megoldások. Sajnos, az illetékes állami szervek az elmúlt években gyakorlatilag semmit sem tettek a közlekedés által okozott környezetnyiben befolyásolja a fenntartás költségeit? Az önkormányzati tulajdon tisztán vállalkozói szemlélettel nem is képzelhető el és korlátozandó a vele való gazdálkodás? Avagy az önkormányzati vagyonnak be kell illeszkednie a piaci folyamatokba, és enszínű tulajdonosi formáját? És vajon hogyan működik a helyi társadalom tulajdonosi szemlélete? De ha mégis a tulajdont vállalkozóknak adják haszonbérbe, milyen lesz az önkormányzat és a vállalkozók kapcsolata? Tehát a majdani tulajdonnál maradva: átmeneti szabályozás kell a végleges rendezésig, mert már jelenleg is „szökik" a vagyon a települések fennhatósága alól. szennyezés csökkentéséért. Ezért a nyolc társadalmi szervezet (BME Zöld Kör, ELTE Természetvédelmi Klub, Eszpe- rantista Természetvédők Szervezete, Mártírok útjai Környezetvédelmi Egyesület, MDF Budapesti Környezetvédő Csoport, SZDSZ Zöldek, TDDSZ Környezetvédő Csoport, Zöld Párt) képviselőit tömörítő, „Levegő” munkacsoport - a Ta- lento Alapítvány és más intézmények támogatásával — megÉs mi lesz az olyan tulajdonokkal, melyek több település önkormányzatát is érintik? A közösen használt intézmények és kommunális szervezetek, egységek stb. tulajdonlása kié legyen és ki üzemeltesse? És a két falutábla közti aszfaltozott útnak ki lesz a gazdája? Vagy kié lesz mondjuk a megyei hatáskörű kórház, levéltár, és egy sor oktatási intézmény, amely nemcsok az adott település diákjait fogadja? Az egy területet lefedő önkormányzat érdeke lehet merőben más, mint a szomszédosé - és őket ki fogja összehangolni? Az is a koordinálás iqényéből adódó kérdés, hogy legyen-e ön- kormányzati megye, vagy valamilyen más régió, annak mi lesz a funkciója, és ha lesz Ilyen összehangoló szervezet, az a helyi önkormányzatoké legyen-e, avagy az állomé? Abban lényegében teljes volt az egyetértés, hogy az önkormányzat a jövő útja. S jó ideig örülhetünk, ha vállalkozó helyett a fenntartói önkormányzat valósul meg. Az is egyértelműen kicsengett a véleményekből, hogy minden problémát ott kell kezelni, ahol az még megoldható. Ha már az önkormányzat bevezetéséről, visszaállításáról folyik a vita és a tervezés, azt sem ártana megnézni, hogyan csinálták azt nálunk régen, illetve hogyan csinálják az önkormányzatot külhonban, ahol már igen sok a hasznosítható tapasztalat. Igény tehát lenne a jó aazdaként működő önkormányzatokra, csak a mostani koncepcióban oly sok még a tisztázatlan kérdés. Bevezetését elkapkodni tehát semmiképp sem szabad. rendezi e témakörben az első alternatív nemzetközi konferenciát és kiállítást „A környezetbarát . közlekedésért” címmel. A rendezvényt 1990. január 26-tól 28-ig tartjuk Budapesten. Várjuk mindazok jelentkezését, akik a közlekedés környezetszennyezését csökkentő megoldásokat, műszaki eszközöket stb. tudnának a rendezvényen ismertetni. Címünk: „EKOTRANS" Budaörs, Pf.: 50. 2041. Telefon: 120-6791. Magyarbólyi falurészlet Murányi László A környezetbarát közlekedésért Komolyan kell vonni a fenyegetőzést, a segélykiáltást! Kimenekvés az életből Legfőbb ok a családi viszály Baranyában tavaly 179 halállal végződő öngyilkossági kísérlet történt. Ebből 124 férfi, 55 nő volt. 14 év alatti elkövető három, 15—39 év közötti negyvenhét, 40—59 éves hat- vankilenc, ennél idősebb hatvan. „Kedves szüleim I Neharagudjatok rám. Lehet, hogy nagy fájdalmat okozok nektek halálommal. Nézzétek el nekem. A sors jó volt hozzám nem tagadóm. Mégis meghalok (Nagyon szeretném.) Utóirat: Édesanyám legyél szives a Wi'nnetaut-t a könyvtárba vissza vinni. És ha mégha lók, a sírkövemre ezt a nevet lelvésetni „Winnetou", hogy miért? Azért mert ezt olvasom addig ómig ia szemem örökálomra le nem csukódik. Ez az utolsó kívánságom. Ha lehet, a temetésemen az Omega zenekar egy száma szóljon, és ne a pap mondjom misét. Pár csepp iméz c. Sokszeretettel Magdi." Az öngyilkosság problémája hazánkban évente több mint 4000 embernék halálos tragédia, 30-35 000 túlélőnek dráma, több százezer rokon, ismerős számára sokkoló, és számos kívülállónak az eset utánzására csábító élmény. Éppen ezért, mint társadalmi jelenség, a legnyugtalanítóbb demográfiai gondjaink egyike. Pécsett az öngyilkosságot megkísérlő túlélőket a Pécsi Orvostudományi Egyetem Rét utcai pszichiátriai klinikájára szállítják, ahol terápiás kezelésben részesülnek. Pszichiáterék, pszichalógusók, orvosok és ápolók a beteggel, családtagjaival, hozzátartozóival közösen próbálják meg felderíteni a tett okát, valamiint kiutat keresni a problémakörből. Dr. Fekete Sándor pszichiáter szerint az öngyilkosság megelőzhető lenne. — Komolyon kell venni a fenyegetőzést! Sok emberben él tévhit, zsarolásnak minősíti az előre bejelentett szándékot, holott arról van szó, hogy a bajba jutott nem tudja másként közölni: segítségre van szüksége. Ha pedig ezt ilyen konkrétan nem is vallja be valaki, az esetek többségében (70 százalék) jelzéssorozatot ad le. CRY FOR HELP !-segélykiáltás, így nevezik ezt a szakemberek. — Milyen mozzanatokat takar a segélykiáltás? — Nagyon is hétköznapi jelenségről van szó. Ha hirtelen változás áll be valaki életében, például egy életvidám ember visszahúzódóvá, magányossá válik. Nem tud aludni, érzékeny lesz az illető. Esetleg pohár után nyúl, narkotikumba menekül, vagy jelentkezik a körzeti orvosnál, ahol egyszerű banális dolgokra hivatkozik. Vannak öngyilkossági hullámot elindító, mintát adó személyiségek, művészek, politikusok is. Klinikai tapasztalatok bizonyítják, hogy az első magyar szépségkirálynő öngyilkossága, majd a róla megjelent könyv és film után feltűnően szaporodott a hasonló korú lányok gyógyszer haláltusája. Marilyn Monroe öngyilkossága nyomán 1962 augusztusában Los Angelesben 40 százalékkal emelkedett az esetek száma, többségében hasonló módszerrel. E modellek hosszú sora ismert. A Központi Statisztikai Hivatal a megkísérelt öngyilkosságok okait is nyilvántartja. Elgondolkoztató adat, hogy a családi viszály az első helyen áll. Hasonlóan nyugtalanítóak a magas alkoholizmus, a rassz iskolai előmenetel és fegyelmi büntetések, a munkahelyi ok, a betegségek, szerelmi bánatok, öregkor, magány, terhesség miatti szégyen, sorscsapásak. És a lakáshiány. — Ez magában azonban elég felszínesnek látszik - teszi hozzá a psZiobiáter -, hiszen sokkal több ember küszködik ilyen és hasonló gondokkal, mint aki az önkéntes halált választja. Az alapvető érzelmi biztonság hiányában félnőtt emberek a „veszélyeztetették”. Ezt gyermekkorban ikell(ene) mindenkinek tapasztalnia, megtanulnia. Később ez már nehezebb, gyakran csak pszichoterápiás kezelés által korrigálható a sérülékenység. iEz a törődésre váró, figyelmet brutálisan kikövetelő tett tehát a társadalomhoz, valamennyi ünik lelki ismeretéhez intézett sikoly. Az egészségügy keretein túl a család elsősorban az, aki elejét veheti a halált kereső kísérleteknek. Éppen ezért kötelességük, hogy olyan szeretetteljes gondoskodással téli világot teremtsenek, hogy elképzelhetetlen legyen a kiimenékvés az életből. Gyura Barbara — Például— Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt Hol vagyunk? Lehet, hogy mások már tudnak valamit. Reméljük, rosszul. A műholdas vétel jóvoltából a tévében figyelemmel kísérhetjük például a Superen az időjárásjelentést. Nézzük, nézzük Európa, különböző égtájaira lebontott, részletesebb térképeket is. Közép-Európára tekintünk olykor nagy figyelemmel és nem találjuk hazánk térképét. No, nem is feltétlenül az hiányzik, hogy az amúgy is nagyobb térképvárlaton pontosan fel legyen tüntetve valamennyi határszakasz szép rajza. De azért mégis, ebben a forgolódó európai helyzetben nem ártana, ha másutt is tudnánk, hol vagyunk, mi magyarországiak .. . Könyvek a romániai magyaroknak (II.) Maguk alatt vágták - a centit... Nem elsősorban a dolog érdekessége, pikantériája, nem is volt tisztségviselőkkel szembeni ellenszenvünk, inkább olvasóink szélesebb körű tájékoztatása indított bennünket arra, hogy bövitsünk egy, lapunkban tegnap megjelent közleményt. A DN is beszámolt (MTI- jelentés alapján) a Czinege-ügy- ben folytatott legutóbbi kihallgatásokról. A tegnapi országos lapok saját tudósítói több, más érdekességet is megemlítenek: ,,A kiskatonák ez idő tájt használatos kimenőkabátját állítólag Czinege Lajos finn vadászkabátjáról mintázták. Neki sehogyan sem tetszettek a szakemberek által bemutatott modellek, és így szólt: Hozzák be a finn vadászkabátomat . . .” (Népszabadság) ,,E szövevényes ügyben ijesztően sok anomália kerül felszínre. Mindez megtanít minket arra: hogyan nem szabad politikát csinálni egy országban. Meggyőzhet minket arról, hogy nem szabad politikusokat kontroll nélkül működni hagyni a hazában . . ." (Népszava) ,, Kárpáti Ferenc (mostani) honvédelmi miniszter cáfolta a Biszku Béla által elmondottakat, ugyanis nem ö ment hozzá, hanem hivatta a kb-titkár, s kész tények elé állítva — Crinege Lajos jelenlétében — az MHSZ-hez vagy a munkásőrséghez való áthelyezéséről tárgyalt vele. „Tudtam, hogy régóta meg akarnak szabadulni tőlem” — figyelmét, hogy az Értelmiségi Klub már december i29-én közzétett egy felhívást o könyvgyűjtésre, s az — mivel több orgánumban megjelent — már eredményt is 'hozott. Több száz könyv és 20 ezer forint gyűlt be eddig, s az akciót folytatni szeretnénk. Attól tartok azonban, ha ez ügyben is fejetlenség lesz úrrá, nem 'tudunk hatékonyan segíteni. Kérem a tegnapi felhívás aláíróit, 'keressük egymással a kapcsolatot —, s h>o erre nem hajlandók, szívesen átadjuk nekik a terepet. Akár az eddig gyűjtött adományokkal együtt. A koordinációnak véleményünk szerint sem látná az ügy ■kárát . . . mondta. Ekkor Kárpáti kérte, hogy mentsék fel minden fegyveres szolgálat alól. Amikor indokai felől érdeklődtek, ,,kipakolt”. így született meg egy levél Czinege viselt dolgairól, amelyről tájékoztatták Kádárt is, aki — Kárpátinak igazat adva arra kérte őt, hogy maradjon továbbra is a hadseregben/ Ám érthetetlen módon Czinege Lajos honvédelmi miniszter maradt . . .” (Magyar Hírlap) „Milyen állami funkciót töltött be Kádár János, hogy (akkoriban) ő volt a hadsereg főparancsnoka? — kérdezte a honvédelmi vizsgálóbizottság egyik tagja.” Az Elnöki Tanács tagja volt — próbálkozott Biszku Béla . . . ,,Igaz-e, hogy Czinege Moszkva embere lett volna, s ezért tűrték el? — tette fel a kérdést a bizottság vezetője. „Tudtommal nincsenek KGB-sek, csak szovjet összekötök” — válaszolta Korom Mihály (. . .) Sebők János ny. tábornok egy történettel is megörvendeztette a hallgatóságot. Tavaly nyár elején (nem tévedés, 1989 elején), távmondatban parancsot kapott a vezérkartól, hogy két katonáját, egy szakácsot és egy pincért azonnal vezényelje őszig a tihanyi pártüdülőbe. Sőt az üdülő igazgatója nemcsak ingyen dolgoztatta a katonákat, hanem még élelmezésüket is a hadsereggel akarta fizettetni . . (Magyar Nemzet) (Hol és mikor lesz ennek vége?) Kenyérkeresés Kenyérkeresönek a családfőt szokták mostanság nevezni. Kénytelenek vagyunk rájönni: ha családfő az ember, ha nem, kenyérkeresésre kárhoz- tatik széles-e megyeszékhelyen. Szerdán, másfél órával zárás előtt volt szerencsénk néhány üzletet megkeresni, kenyérért, zsemléért, szóval valamiféle lisztes betevő falatért. A Kórház téren lévő mindhárom, egymásmelletti és mindezen áruk értékesítésére hivatott bolt erre való polcai üresek. Majd jön, halljuk a biztatást. A buszunk meg közben megy, az időről nem is beszélve — gondoljuk. A Supermarketben szerencsénk van. Nincs kenyér, de lesz, mondja az egyik eladó épp a pillanatban, mikor a másik megjelenik egy kisebb adag kenyérrel. Kilós, kétkilós, majd később. Ezekután akár várhatjuk a kenyér áremelését is, hiszen: felmegy az ára, tehát kevesebb fogy, tehát lesz folyamatosan. Ugye, milyen egyszerűi? Csak mire az egész ügy tisztázódni fog, az ember már megeszi kenyere javát. Papíráremelés - lapáremelés? Bejelentették: az újságnyomó papír ára január elejétől 34 százalékkal nő, s az ország legtöbb lapjánál ez természetesen az újság árának emelkedésével jár együtt. Megkérdeztük Molnár Györgytől, a Baranya Megyei Lapkiadó Vállalat főkönyvelőjétől, emelni fogják-e a Dunántúli Napló árát is, a többi lapéhoz hasonlóan?- A hatósági .intézkedés nyomán a vállalat többlet- költsége mintegy kilencmillió forint, ezt a jelenlegi gazdasági körülmények között nem lehet kigazdálkodni, így a Dunántúli Napló árának emelése elkerülhetetlennek látszik. Az áremelést azonban nem akarjuk azonnal végrehajtani - csak akkor, ha olvasóinknak pluszt is tudunk nyújtani. Erre törekszünk: január 10-től például minden 'héten megjelenik a DN Plusz, melyben a választási küzdelmekben részt vevő pártok számára széles nyilvánosságot biztosítunk, s a DN Plusz heti megjelenése a hirdetések átfutási idejének jelentős lerövidülését is eredményezi. Ez azonban nem jelenti azt, ihogy a lap árát most emeljük. Tegnapi számunkban jelent meg o „Könyvek romániai magyaroknak” című írás, melyben a Vörös- kereszt, o DEMISZ és a Művelt Nép Könyvterjesztő Válla lat tudatja olvasóinkkal, hogy a Romániában élő magyarok számára könyv- gyűjtési akciót Indít. Délután dr. Horváth Csaba, a Pécs-baranyai Értelmiségi Klub elnöke kereste rovatunkat telefonon: — A felkelés első napjaiban a szervezetlenség miatt nemegyszer előfordult, ihogy vér- és kenyérszállítmányok romlottok meg. A szervezetlenséget elkerülendő ezúttal hívom fel az említett szervezetek
