Dunántúli Napló, 1990. január (47. évfolyam, 1-30. szám)
1990-01-24 / 23. szám
6. számú választókerület Kereszténydemokrata Néppárt Zimmermann Gyula Siklóson születtem 1949-ben. édesapám fogász volt, édesanyám háztartásbeli. Mindketten régen elhunytok mór. Szak- képzettségem mezőgazdasági goztam a Siklósi Járási Földhivatalban, majd a Vajszlói Művelődési Házban. “Jelenleg kisiparos vagyok. Pártnak eddig nem voltam tagja, ifjúsági szervezetnek is csak a középiskolában. Mivel egypórt- rendszer volt, politikai múltam nem számottevő: <jz 1970-es évektől mint a rendszer ellensége voltam nyilvántartva. Lényegében a kereszténydemokrata politikát vallottam, de kivitelezése akkor elképzelhetetlen volt. Három leánygyermekem van: kettő az első, a harmadik a második házosságomból született. Programom pontokba foglalva : A felekezeti iskolák visszaállítása. A helyi feldolgozóipar megteremtése részvénytársaságok létrehozásával mindenekelőtt az élelmiszeriparban. A siklós-villányi borvidék termelésének gazdaságossá tétele részvénytársaságok révén. Szükségesnek látom a farmergazdaságok kialakítását. Az idegenforgalom fellendítése az adottságok jobb kihasználásával. A köztisztaság problémáinak megoldása. Siklós átmenő forgalmának kivezetése a belvárosból. A magánvállalkozások támogatósa új lehetőségekkel, adók, társadalombiztosítási terhek csökkentésével. Az eredeti utcanevek visszaállítása. Fiatal, keresztény polgármester állítása a város élére. A Mária- gyűdön épülő új szociális otthon munkálatainak felgyorsítása és a régi épület visszaadása az egyháznak. A Pécs- Villány—Siklós-Harkány vasútvonal villamositása. Szabad Demokraták Szövetsége Születtem Budapesten. Édesanyám, Nyilasi Irén rokkantnyugdíjas, nyomdász. Elhunyt. Édesapám, Vilmos nyugdíjas boltvezető. Elhunyt. Mindketten pártonkívüliek. 1961-ben érettségiztem Pécsett. Ezután dolgoztam, mint lódaszegelő sm, tojásbegyűjtő rakodó munkás, szállító munkás. Csepelen, mint hűtőház sm. három műszakban. A Szigetvári Konzervgyár ösztöndíjasaként oklevelet szereztem bp-i Élip. Felsőf. Techn. nappali tagozatán. Ezután közel egy éviq dolgoztam a Szigetvári Konzervgyárban, mint üzemvezető-helyettes. Hét évig tsz-tag voltam. A kereskedelemben dolgoztam, mint boltvezető, a Konzum Áruház üzletigazgató-helyettese, vezettem ófész-tagként a Kertbarátok Boltját 8 évig, 1986—1987 között oz Agroker Áruház vezetőhelyetteseként dolgoztam, majd ezután a Tszker mező/ gazdasági kereskedelmi részlegét irányítottam. Munkavégzés mellett tanultam a pécsi Jogtudományi Egyetemen, ahol 1983-ban diplomát szereztem. Családi állapotom: elvált. Kedvtelésem a kertészet és a szőlészet. üzenem a Nemzet gyermekeinek és a válási árva két okos, szép fiamnak, Norbert- nek és Róbertnek, hogy szeretem őket és mindent elkövetek értük, üzenem a fiataloknak, a pályakezdőknek, hogy küzdeni fogok az élet - beindulási esélyeikért. üzenem a középkorúaknak a bérből és fizetésből élőknek, hogy harcolni fogok tisztességes munkájukért és tisztességes bérükért, üzenem a nyugdíjasoknak, hogy harcolni fogok a megérdemelt értékálló nyugdijukért, üzenem a vállalkozóknak, hogy harcolni fogok adócsökkentésért, kedvezményes hitelért, a vállalkozói lét hosszú távú biztonságáért, üzenem az értelmiségieknek, harcolni fogok, az értelmiségi lét minden feltételéért. üzenem a hatalom birtokosainak: a népet leváltani nem lehet, üzenem mindenkinek: a Szabad Demokraták Szövetségének programja és a nép együtt győzni fog! Képviselőjelöltek, 7. számú választókerület. Szigetvár Szövetség a faluért, a vidékért és Agrárszövetség ötvenéves vagyok. Szerencsésnek Fabi József mondhatom magam, m ért meg tudtam valósítani ifjúkori elhatározásom. Nem pályát és nem hivatást tűztem ki magam elé célul, hanem egy életformát, nevezetesen a földből táplálkozó fatusi életet. Kertészmérnökként 1964-ben a Paksi Állami Gazdaságban kezdtem el dolgozni. Tizeníkét évvel később a Szigetvári Állami Gazdaságban helyezkedtem el. 1984 óta a nagypeterdi Egyetértés Termelőszövetkezet főkönyvelőiéiként tevékenykedem. Soha nem volt kenyerem a 'közéleti szereplés, s hogy mégis e jelöltségre adtam a fejem, annak oka van. ügy ítélem meg, hogy most egy korszak előtt állunk, ahol a fogadott prókátorok helyett hiteles szószólókra van szükség, ahhoz, hogy a hallgatag vidék saját képviseletében foglaljon helyet a ,,jognak asztalánál". Olyanokra, akiket a múltban elszenvedett sérelmek nem revansra ösztökélnek, hanem tapasztalásban gazdagították, és ennek folyományaként a lehető legkisebb mellékhatású gyógymód ismerői. Mit akar a falu, a vidék? Teljes önrendelkezést! Még olyan alapvető kérdésekben is, mint a föld tulajdonjoga, a gazdálkodási forma megválasztása. Meggyőződésem, hogy nem létezik egy olyan okos testület, mégha országgyűlésnek is nevezzük, amely minden falura és településre érvényes megoldás birtokosa lenne. De olyan bölcs döntést hozhat, hogy az érdekeltekre visszaszármaztatja elemi jogaikat. Azzá1 ajánlom magam a Baranya megyei 7. sz. szigetvári körzet választópolgárainak fi-' gyeimébe, hogy nem ígérhetek járdát, törpevízművet és orvosi rendelőt kinek-kinek igénye szerint, hanem azért fogck küzdeni, hegy egy olyan politika valósuljon meg, ahol nem a falu és város közötti különbség megszüntetését deklaráljuk, hanem az állampolgárok esélyegyenlőségét lakóhelyüktől függetlenül. Magyar Demokrata Fórum Dr. Kapronczay József 1934-ben születtem Pécsett, 3 gyermekes csalódban. Szüleim tisztviselők voltak. Középiskolai tanulmányaimat 1944— 52 között a pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban végeztem. Érettségi után egy évet a pécsi vágóhídon dolgoztam, majd 1953-55 között elvégeztem a Pécsi Tanárképző Főiskola biológia-földrajz szakát. Általános iskolai tanári pályámat a Szigetvári Általános Iskolában kezdtem az 1955- 56-os tanévben. 1960 óta a szigetvári Zrínyi Miklós Gimnáziumban tanítok. Köziben 1965—67 között az MTA Dunántúli Tudományos Intézetének tudományos munkatársa voltam. 1967 óta ismét a fenti iskoláiban tanítok, 1976-tól annak az igazgató- helyettese vagyok. Az MDF-nek a szigetvári szervezet megalakulása óta tagja vagyok. Két gyermekem van, feleségem tanár. — Választókerületem döntően aprófalvas, hátrányos helyzetű térség. A körülmények ismeretében célom a további eróziós folyamatok megállítása. A kulturális, közlekedési, ellátási stb. infrastruktúra fejlesztése, az ebhez szükséges helyi és központi erőforrások biztosítása. — A mai tanácsi rendszer helyett helyi társadalom szabad véleménynyilvánítása alapján választott autonóm önkormányzat megteremtése. — A térség létalapját távlatokban is biztosítani hivatott mezőgazdálkodás gyökeres, közvetlen, személyes érdekeltségi alapokon történő átszervezése, a tulajdonviszonyok rendezése. — A nemzetiségiek lakta területeken a nemzetiségi jógák maradéktalan, tényleges biztosítása. — A nevelési-oktatási intézmények működését meghatározó nevelési-tantervi alap- koncepció új erkölcsi alapokra helyezése annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék szilárd, valós erkölcsi értékeket képviselő tudással és tudattal induljon az életbe. Magyar Szocialista Munkáspárt Ifj. Kecskeméti Zoltán 38 éves, nős, háromgyermekes családapa vagyok. Első munkahelyem tanácsi munka- területhez kötődik, ahol 2 évet dolgoztam, majd a 2 év sorkatonai követően gépkocsivezetőként helyezkedtem el. E szakmában dolgozom 18 éve o Pannon Volán Szigetvári üzem- igazgatóságánál.- Olyan munkóscsaládból származom, ahol a szocializmushoz való érzelmi és értelmi kötődés erős volt. Ennek ellenére a körülmények úgy hozták, hogy az MSZMP-be most 1989. decemberében léptem be, akkor, amikor olyanok távol tartják magukat e párttól, akik eddig abból éltek. Programomról a következőket kívánom elmondani: Megválasztásom esetén képviselni szeretném a dolgozó embereket, a bérből és fizetésből élőket, a nyugdíjasokat és a pályakezdő fiatalokat. Küzdeni kivonok azért, hogy mindenki a 8 órai becsületes munkaidő keretében annyi fizetést kapjon, hogy abból tisztességesen megéljen családjával együtt. Szükségesnek tartom, hogy a dolgozó kollektívák kapjanak nagyobb beleszólást a vállalatok életébe, különösen a vezetők kinevezése, leváltása és premizálása tekintetében. Nem tudok egyetérteni azzal, hogy a vezetők egy szűk csoportja százezreket vagy milliókat kap prémiumként, nyereségrészesedésként, míg az értéket előállító dolgozók szemét fillérekkel szúrják ki. Nem értek egyet a vidék, a falvak leépítésével, küzdeni kívánok az iskolák, a tanácsok visszakerüléséért, annak érdekében, hogy a falvak elnéptelenedését megállítsuk. Elítélem a jól működő vállalatok, termelőszövetkezetek magánkézbe való átjátszását, meghatározó továbbra is az állami és a közösségi tulajdon kell, hogy legyen. Visszautasítom a baloldali és kommunista szemléletű dolgozók ellen irányuló politikai üldöztetést, melyet egyre gyakrabban észlelhetünk, ennek nyílt és burkolt formáját egyaránt. Magyar Néppárt Németh István Pécs-Va- sason, a bányászkolónián születtem 1951-ben. Dol- aoztam tég- laayárban, voltam segédmunkás különböző üzemekben, s kom- bájnos is. Felnőtt fejjel, munka mellett tanultam ki a fes- tő-mázoló szakmát és tettem le az érettségit. Népművelőként motoros sportklub vezetője is voltam 15 évig Pécsett. öt éve élek Gyöngyfán, az alig 150 lelket számláló kisfaluban, ahol korábban több rokonom is élt. öt gyermekem van, közülük három iskolás korú él velünk egy háztartásban. Kemény, zaklatott sorsom sokszor állított szembe a korábbi rendszerrel: így lettem magángazdálkodó itt a periférián. Jelenleg 10 hektár, zömében bérelt földön gazdálkodók. Főként a tehenészetre, a tejtermelésre specializálódtam. Programom érzelmi indíttatása abból fakad, hogy mélységesen felháborítottak az itt élő emberek szinte középkori élet-' és munkakörülményei. Ezen sürgősen változtatni kell! A falu az elmúlt negyven évben lepusftult, kiszolgáltatott helyzetbe került. Kapcsolata a külvilággal leszűkült, életkedve elsorvadt, kulturális élete úgyszólván nincs. Az emberek gazdából cseléddé váltak, s a hatalomnak kiszolgáltatva egymás besúgóivá és irigyeivé. A Magyar Néppárt, melynek törekvéseit képviselem, az állami tulajdon szolgasága helyett a tulajdonosok államát akarja megteremteni. Félelem nélküli, emberhez méltó életet, kormányzó önkény helyett önkormányzatot! Kapja vissza értékét a mezőgazdaság, a folu, a törekvés! A többet akarás ne viselje a szégyen bélyegét! Független jelölt Paizs József Garé községben születtem 1954- ben. Életemet a falu" és a mezőgazdaság határozta meg. Kétéves koromban költöztünk a. Szigetvár tőszomszédságában lévő kis faluba, Patapoklosiba, ahol most is lakom. A patapoklosi termelő- szövetkezetben eltöltött egy év után kerültem a Kaposvári' Mezőgazdasági Főiskola üzem- szervezési szakára, ahol 1977- ben szereztem üzemmérnöki diplomát. Két általános iskolás korú gyermek apjaként, az érett férfikor küszöbén, a földműves ősök hitével és kitartásával szeretném alakítani a falu és a mezőgazdaság sorsát. Ez a vállalkozás munkámhoz is kötődik: a Szentlőrinci Állami Gazdaság számviteli osztály- vezetője vagyok. A DEMISZ-hez kapcsolódó program elfogadása mellett független jelöltként a vidék, az ifjabb generáció és az agrárszféra érdekeit kívánom elsősorban képviselni, mégpedig ezeknek az érdekeknek szoros összefüggését felmutatva. Meggyőződéssel vallom, hogy a nemzetgazdaság gondjainak megoldása lehetetlen a stagnáló társadalomkép arculatának átalakítása nélkül. Mindennapossá váltak a generációmon messze túlmutató megélhetési gondok. Az önálló otthonteremtés csak ábránd. A gyermeknevelés jelenlegi adóztatása... végképp megkérdőjelezi a társadalom jövőjét. Mindezek miatt központi anyagi áldozatokkal is szükséges a fiatalok, a generációnál is jóval nagyobb kört magóba foglaló társadalmi csoportok reális életlehetőségeinek rövid időszakon belüli érezhető javítása és az életesélyek azonos mértékű biztosítása. A fejlett infrastruktúra ne települési formához kötődő kiváltság legyen! A reformkísérletek időszakát a választásokkal párhuzamosan be kell fejezni, s ezután a tulajdonreformot és a helyi önigazgatást az adott területen élő emberek határozzák meg. Hazafias Választási Koalíció Szeghy Sándor Földműveléssel foglalkozó szülei 9 holdon gazdálkodtak 1959-ig — akkor lettek a helyi termelőszövetkezet tagja. Szeghy Sándor (50 éves) szülőfalujában, a Zala megyei Alsónemesapáti- ban végezte általános iskolai tanulmányait, Zalaegerszegen érettségizett, majd a Gödöllői Agrártudományi Egyetem mezőgazdaságtudományi karán államvizsgázott 1962- ben. A Szentegáti Állami Gazdaságban kezdett dolgozni, ahol különböző beosztások után 1969-ben nevezték ki igazgatóhelyettessé. ugyané beosztásban maradt, amikor 1974-ben összevonták a Szentegáti és a Görösgali Állami Gazdaságot, s létrejött a Szigetvári A. G. 1966-ban nősült, felesége pedagógus, a dencsházi általános iskola igazgatója. Edina lánya a JPTE Jpgi Karán ötödéves hallgató, Sándor fia, a kaposvári állattenyésztési kar másodéves hallgatója. Képviselői programjából a helyi vonatkozású részeket emeljük ki: „Térségünkben igen nagy lehetőség kínálkozik idegenforgalmi fejlesztésekre, a meglévő természetvédelmi területek révén, a szigetvári melegvizes fürdő bővítésével kiemelt idegenforgalmi cent- lum -létrehozására. Nagy figyelmet igényel a kommunális szennyvíz elhelyezése, illetve a meglévő siennyviztelep bővítése, mivel Szigetvár területének több mint a fele nem rendelkezik még vezetékes szennyvízbekötéssel. Aggodalomra ad okot a térség köz-, intézményeinek az állapota; iskoláink, középiskoláink, egészségügyi intézményeink fenntartásának a biztosítása kiemelt feladat. Folytatni kell a lakáshelyzet javítását, biztosítva a fiatalok lakáshoz jutását. Meg kell teremteni a városban és környékén élő idősek ellátásának a forrásait. Elengedhetetlenül fontos, hogy az egyre romló népegészségügyi helyzetben, a népesedési viszonyok tragikussá válásának az időszakában ezek megnyugtató megoldást nyerjenek. Egy képviselő talán ezekért is munkálkodhat." Dr. Molvay László