Dunántúli Napló, 1990. január (47. évfolyam, 1-30. szám)

1990-01-13 / 12. szám

1990. janüór 13., szombat Dunántúli napló 7 II Dili politikai «vitafóruma Nem engedhető meg a további elszegényedés ÁBMH -s vélemény Az év eleje nemcsak az ár-, hanem a 'béremelések idősza­ka is. A január 8-i áremelé­sek tükrében különösen ak­tuális, milyen béremelésekre adódik lehetőség idén. Erről Herczog Lászlót, az Állami Bér- és 'Munkaügyi Hivatal közgazdasági főosztályának vezetőjét kérdezte az MTI munkatársa. Az idei prognózisok - ame­lyek számolnak a január 8-i áremelésekkel - 19,5 százalé­kos ár- és 17 százalékos át­lagbér-növekedést tartalmaz­nak. Nyilván a vállalatok egy része ennél nagyobb mérték­ben növeli majd a béreket, de jelentős hányad várhatóan jóval elmarad ettől az érték­től. Minden jel szerint az árak és a bérek, akárcsak 1989- ben, az idén is hozzávetőleg együtt mozognak — mondotta. Abban a helyzetben, ami­kor a társadalom jelentős ré­sze él a létminimum 'körüli, sőt az alatti szinten - s az alapvető közszükségleti cikkek árai jelentősen emelkednek -, a bérpolitikának erre a tar­talékokkal nem rendelkező ré­tegre kell elsősorban kon­centrálnia. Nem engedhető meg e rétegek további elsze­gényedése. Mivel a gazdasági lehető­ségek korlátozottak, az ala­csony bérek átlag feletti eme­lése csak akkor valósítható meg, ha kedvező bérpozíció- jú csoportok, vállalatok szoli­dáris bérpolitikát fogadnak el. Sajnos manapság a legtöbb ágazat, szakma és érdekkép­viseleti szervezet csupán a sa­ját érdekeire van tekintettel. Ha viszont - sztrájkokkal fe­nyegetőzve - mindenki sike­resen érvényesíti átlag feletti béremelési követeléseit, ak­kor ez csak az egyénileg ki­harcolt előnyök kollektív el­vesztéséhez, inflálódásához ve­zethet. Fontosak tehát a mi­nimális bérről megkezdett tár­gyalások. — Milyen minimálbér-köve­telésekről van szó? — Az Országos Érdekegyez,- tető Tanács legutóbbi ülésén a jelenlegi 4000 forinttal szemben 5100 forintos mini­málbér-igényt fogalmaztak meg*a szakszervezetek. A va­sasszakszervezet legutóbbi ál­lásfoglalásában például ezt 'január 1-jéig visszamenőleges 'hatállyal kérik, s szintén január 1-jétől számítva álta­lános 10 százalékos, vagy mi­nimálisan 500 forintos 'bér­emelést is követelnek a mun­káltatóktól. Ahol az 5100 fo­rintos minimális bérre, illetve erre a 10 százalékos általá­nos béremelésre nincs lehe­tőség, ott a béradó felfüg­gesztését kezdeményezik. — Mit lehet elérni a bérpo­litikával? — Súlyos kihívásokkal néz­hetünk szembe. Az átlagszá­mok mögött jelentős bérkü­lönbségek mutatkoznak. A dolgozók elégedetlenségét fo­kozzák a szinte mindenütt deklarált bérelmaradások. Ugyanakkor, a több évtized alatt bekövetkezett bérelma­radások egyszeri rendezésére nincs lehetőség. El kell kerül­ni legalább a bérfeszültségek további, fokozódását. A kor­mányzati beavatkozás elsősor­ban erre koncentrálódik. Ezért kapott központi támogatást a költ rég vetési 'intézmények egy része, s adókedvezményben ré­szesülnek a döntően közszol­gáltatással foglalkozó szerve­zetek, a MÁV, a sütő- és tész- taipar, az élelmiszer-kiskeres­kedelem, s a vegyes tevékeny- senfi kereskedelem. Az anti­inflációs gazdaságpolitika egyik fontos, de nem egyet­len eszköze a bérek szinten tartása. Emellett fontos szere­pet töltenek be a kollektív bértárgyalások, amelyek a dol­gozók követeléseit, illetve a munkáltatók, valamint az egész gazdaság lehetőségeit próbálják meg összehangolni. Ezekre az egyeztetésekre nem­csak országos, de helyi, ága­zati, szakmai szinten is szük­ség van. A Magyar Szocialista Párt Baranya Megyei Elnökségének állásfoglalása Hálátlan örökség Autonóm szervezetek szövetsége A Baranya Megyei Demakra* tikus Ifjúsági Szövetség, mint a DEMISZ tagszervezete tiltakozik az SZDSZ Pécsi Csoportjának a Dunántúli Naplóban, megjelent, pártvagyonnal foglalkozó közle* ménye ellen, melyben a DEMISZ-t „az MSZMP által létrehozott különféle szerveze­tek" fcözé sorolja. Az SZDSZ állásfoglalás szerzőinek is tud­niuk illik, hogy az 1918 őszén megrendezett országos KISZ- értekezlet kimondta a pártirá- nyitás megszűnését és a DEMISZ 1989 tavaszi megalakulásával szervezetünk pártoktól független, autonóm ifjúsági szervezetek szövetségeként kezdte meg a működését. A pártoktól (és így az MSZMP-től) való független­ségünket igazolja az a tény is, hogy Baranya megyében a DEMISZ-nek hét, a megyei cég­bíróságon bejegyzett, saját alapszabályzattal rendelkező önálló tagszervezete van. A nyilatkozat felvetéseire rea­gálva közöljük azt is, hogy a szervezetünk valamennyi irodá­jáért bérleti díjat fizet (és a KISZ is fizetett), melynek mér­téke megegyezett más tanácsi bérleményekével. Mindezek is­meretében azt állítani, hogy a DEMISZ-t az MSZMP hozta létre éppen olyan valótlanság, mintha az SZDSZ-ről azt állí­taná valaki, hogy Soros György szervezte meg és irányítja. Nyilatkozatuk arról árulkodik, hogy szervezetünk státusáról és jellegéről nincsenek korrekt ismereteik. Ezúton szeretnénk ezért kezdeményezni azt, hogy a két jzervezet megyei vezető­sége találkozzon egymással. A Baranya Megyei Demokratikus Ifjúsági Szövetség elnöksége A szocialista párt megyei elnöksége a Dunántúli Napló 1990. január 6-i számában megjelent SZDSZ-állásfogla- lással kapcsolatosan az aláb­bi nyilatkozatot teszi: 0 Elvi alapon ellenzőnk minden, a pártodra vonatko­zó megkülönböztetést. Éppen ezért nem kívánunk magunk­nak több jogot, mint mások­nak, de kevesebbel sem érjük be. Nyomatékosan hangsú­lyozzuk, hogy a jogállamiság biztosította kereteket minden körülmények közptt be kíván­juk tartani. Azok változása esetén az új jogszabályoknak fogjuk alávetni magunkat. (5) Egyetértünk a megyei ta­nács végrehajtó bizottságának 1989. december 27-én hozott állásfoglalásával, amely sze­rint a korábbi MSZMP-vagyon kerüljön minden településen a helyi önkormányzat tulajdoná­„Mi az MSZP Baranya me­gyei küldöttértekezletének résztvevői megdöbbenéssel és felháborodással vettünk tudo­mást Grósz Károlynak az „MSZMP XIV”. kongresszusán decemberben tett kijelentésé­ről. Elfogadhatatlbnnak tartjuk a pártunk belügyeibe való be­avatkozást, tagságunk állítóla­gos félrevezetésének vádját, és legitimációnk megkérdőjelezé­sét. Mint a volt MSZMP kény­ba és kezelésébe. Ezen meg­fontolásból 1990. január else­jei visszamenőleges hatállyal lemondunk minden használa­túinkban lévő 'ingatlan kezelői jogáról. Egyben 'bejelentjük igényünket arra, hogy a mű­ködéshez szükséges helyi­ségeket 'bérleti jogviszony keretében számunkra az ö nko rm á nyzatok tovább ra is biztosítsák. Az új párt erkölcsi hitele érdekében fel­hívjuk a szocialista párl más megyei szervezeteit, hogy kö­vessék példánkat, ezzel is bi­zonyítva, hogy semmilyen tra­dicionális előnyt nem akarunk élvezni más pártokkal szem­ben. ® Javasoljuk, hogy a pár­tok szükségleteinek magfele­szerű örökösei, fájó érzéssel viseljük múltunk terheinek egy részét, de a cinikus kijelenté­sekkel operáló igazi felelősök helyett nem vállalhatják egé­szében azt, amit nem mi kö­vettünk el. Új párt vagyunk, keressük önmagunkat. Tudjuk, 'hova akarunk tartozni: a demokrá­ciát hirdető európai, s ma­gyar szocialista mozgalomhoz. Nem óhajtunk azonban sem lően a kormány, illetve az ön- kormányzatok működési támo­gatásként ingatlanakat adja­nak a tulajdonukba. 0 Az SZDSZ ^állásfoglalá­sából arra lehet következtet­ni, hogy a volt MSZMP-va­gyon körül kialakult visszás­ságokból választási tökét kí­ván kovácsolni. Ugyanakkor az említett pártvagyon az új szocialista párt számára egy hálátlan örökség, amellyel tisztességesen kívánunk elszá­molni. Tesszük ezt abból a meggyőződésből, hogy pár­tunknak, akárcsak másoknak, kizárólag a nyíltság, az őszin­teség és a tiszta erkölcs biz­tosíthatja csak a társadalom megbecsülését. stratégiai, sem taktikai együtt­működést olyan pártákkal, akik k i zá rólag osság ot képvisel nek. Elhatároljuk magunkat az MSZMP néhány vezetőijének diktatórikus megnyilvánulásai­ról, de visszautasítják az ura­lomra törekvés új formáját, a népre hivatkozó szellemi ter­rort is. Megmérettetés nélkül senki sem hivatkozhat népre, nem beszélhet a dolgozók ne­vében. A Magyar Szocialista Párt csupán a nemzet egyik pártja ckar lenni, a választást a legalkalmasabbra, a népre bízza. Az MSZMP októberi kongresszusán résztvevő 17 jelenlévő küldött 'külön is visz- szautasítja, miszerint nem tudta, hogy mire adta szava­zatát októberben, azaz egy új szocialista párt megalakulá­sára.” Üj párt vagyunk Az MSZP 1989. december 20-i pártértekezletének állásfogla­lását a DN 1989. december 22-i száma közölte. Az MSZP me­gyei elnöksége összevetette a megjelent szöveget a jegyző­könyvben rögzítettekkel és megállapította, hogy az nem teljes. A közlés hiányossága nem a DN hibája, de az elnökség kéri a laptól az állásfoglalás teljes szövegének közlését. Változásoka Dél-Afrikai Köztársaságban A közvélemény egy részét váratlanul érte a fajüldöző­ként emlegetett dél-afrikai kormány külügyminiszterének budapesti látogatása, amely­re először került sor egy Var­sói Szerződéshez tartozó or­szágban. A látogatás időzíté­sét vitatni ugyan lehet, ugyan­akkor nem kétséges, hogy „Dél-Afrika" képünk megme­revedett, az apartheid azon­nali felszámolását jogosan 'követelve nem veszünk, nem akarunk tudomást venni a megvalósult, igaz korántsem elégséges reformokról. Az állandó bel- és külpo­litikai nyomás alatt álló, nem­zetközileg elszigetelődött or­szág kormánya a komoly ter­mészeti erőforrások és a gaz­dasági fejlettség ellenére az apartheid kérdésében fokoza­tos engedményekre kénysze­rült Az 1984. szeptember 4- én életbe lépő új alkotmány 3 kamarás parlamentet hívott létre. így a félvérek és az in­diaiak is képviselethez jutot­tak, de képviselőik együttes száma nem éri el a fehér kül­döttekét. Ám amíg a fehérek létszáma 4, a színes félvére­ké 2, az indiaiaké 0,9 millió, az országban élő 18 millió fekete továbbra sem jut par­lamenti képviselethez. 1985 áprilisaiban a kormány meg­szüntette a faji megkülönböz­tetést a vendéglátásban. A parlament 1986 februári nyi­tó ülésén Botha elnök refor­mokat helyezett kilátásba, s áprilisban több reformot ve­zettek be: eltörölték a feke­ték mozgásszabadságát 'kor­látozó ' „belső útlevelet" és mindenkinek egységes sze­mélyazonossági kártyát adtak. Ezzel a feketék - a bantusz- tánokban élők kivételével - bármely városban leteleped­hettek és munkát vállalhat­tak. Négy tartományban a fe­hérekből álló tartományi ta­nácsokat végrehajtó tanácsok váltották fel, ezekbe már nem fehér tagok is bekerülhetnek. A harmadik törvény lehető­vé tette, hogy a feketék - bi­zonyos feltételek mellett váro­sokban is szerezhessenek tu­lajdont. Az 1987. májusi par­lamenti választásokon Botha kijelentette: „Világos felha­talmazást akarok kapni a fa­ji megkülönböztetés rendsze­rének fokozatos leépítését szolgáló reformpolitika folyta­tására.” Az igényelt felhatal­mazást meg is kppta. Az évtizedek során bebizo­nyosodott, hogy a gazdasági szankciók nem érték el célju­kat, mivel hatásukra nem om­lott össze Dél-Afrika gazda­sága, a világgazdaság nem nélkülözhette az ország ás­ványkincseit, az aranyat, a gyémántot, az acélnemesítő­ket. A diplomáciai elszigete­lés sem szüntette meg az apartheidet, legfeljebb állan­dó nyomást jelentett a dél- afrikai kormányra: ugyanak­kor a kapcsolatok teljes hiá­nya megfosztotta a kormányo­kat a közvetítő szerep válla­lásától. Horn Gyula vendége előtt is hangoztatta, hogy a „ma­gyar kormány határozottan fellép minden faji, nemzeti vagy kisebbségi megkülön­böztetés ellen, elítéli az apart­heid bármilyen megjelenési formáját”. De érdemes odafi­gyelni Pik Botha szavaira is: „Az erőszak korszakának vé­ge. A kormány a fehér egyed­uralom megszüntetésére, az apartheid, a faji megkülön­böztetés teljes felszámolására törekszik.” Vuics Tibor A Magyar Demokrata Fórum Baranya Megyei Egyeztető Tanácsának politikai nyilatkozata Baranya megyében műkö­dő valamennyi MDF szerve­zet nevében szükségesnek tartjuk — a megkezdett vá­lasztási kampányunkkal kap­csolatban — az MDF szel­lemiségéből, prog ramij á'bó I következő politikai magatar­tásunknak, szándékainknak, cselekvésünk irányainak köz­zétételét. Ezek alapján kijelentjük, a helyi politizálásban sem kí­vánunk ideológiai, illetve osztályérdeket szolgálni. Ugyanakkor elhatároljuk ma­gú nlkat a kommunista, illetve a „szocializmus építését" célzó ideológiáktól, azok ko'l lefitfivi zm u só tói, má sfe I ő I minden nacionalista, sovi­niszta irányzattól, és az em­beri méltóságot tagadó esz­métől és áramlattól is. Célunk a demokratikus rendszerváltás! Ez a kommunisták társa­dalmi gyakorlatának a „szo­cializmusnak” a felszámolá­sát, polgári demokratikus társadalom, a tulajdonos nemzeti polgárság megte­remtését jelenti. A rendszer- váltás végrehajtásának mód­ját a szabad parlamenti és önkormányzati vólasztásck- 'ban, illetve az itt elért — reményeink szerint a je­lenlegi ellenzék számára ked­vező — eredményében látjuk. A Magyar Demokrata Fó­rum eddigi ellenzéki politi­kai magatartása és türelem­re nevelő belső szerveződési formálja, jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy Ma­gyarország az elmúlt két esztendőben jelentős lépése­iket tegyen a jogállamiság megteremtése felé. A jogállamiság megalapo­zása, az uralkodó párt lát­ványos, hatalomból való ki­szorítása ellenére, a társa­dalom valódi demokratizálá­sa még nem indult meg. Ugyanazokkal, mára magu­kat függetlennek mondó, a 'korábbi hatalomtól magukat elvtelenül elhatároló — de gyakorlatilag felhatalmazást még tőlük kapott — sze­mélyekkel találkozunk a köz­élet legtöbb területén. Fel­erősödött, a mára már je­lentős mértékben személy­hez kötődő hatalom átmen­tése a leendő új társadal­mi rendbe. Ennek egyik leg­látványosabb eleme az, hogy a fennálló hatalom re­torikája egyre inkább azo­nossá válik a jelenlegi el­lenzékével. 1989 során nekilendült „spontán privatizáció" a sebtében elindított átalaku­lásnak alig leplezett célja, hogy az állami válla latók érén éppen ott található, esetleg nemrégiben „ejtő­ernyősként" odakerült volt funkcionárius-vezető átment­se magát az új gazdasági szerkezetbe. Ennek érdeké­ben — jó néhány esetben — hajlandó a rábízott nem­zeti vagyonból az általa ki­választott vevőnek komoly árengedményt adni annak fejében, hogy vezető pozí­cióját egy ideig -megtarthas­sa. Folyamatban van a párt- funkcionáriusck és a párt által magas közigazgatási, közoktatási és gazdasági vezető állásba juttatott sze­mélyek magas végikielégítése, premizálása, és 'korkedvez­ményes nyugdíjazása. Külö­nösen elfogadhatatlan a kü­lönféle pártfunkciók révén szerzett magas nyugdíjak mértéke akkor, amikor a lm unkával eltöltött évtizedek után megállapított nyugdíjak a minimális megélhetést sem biztosítják. Máig sem történt meg az elmúlt 40 év diktatúrájának eredményeként létrejött tár­sadalmi és gazdasági válsá­gért felelős személyek elszá­moltatása. Változatlan a települése­ken, a helyi közélet felpezs­dítésére bénítólaq' ható ta­nácsi rendszer hatalomgya- korló és végrehajtó mecha­nizmusa. Az MDF nem kíván kétséget haayni afelől, hogy ilyen „társadalmi közegben” elképzelhetetlennek tartia a demokratikus Magyarország feH-iíté'ét. C-'unk nem csak ezeknek az igazsáatalansáqok feltá­rása. és meqszüntetése. a közéletben az eddigi hata­lommal kompromittálódott személvek hiteles, társada­lom bizalmát élvező embe­rekkel való leváltása, hanem a felelősséa menállaoitása és az 'elszámoltatás. Az ellenzék eddig is min­den törvényes eszközt igény­ibe vett, azonban ez a leg­több esetben nem jelenthet többet, mint tiltakozásunk megfogalmazását. Az MDF elutasítja a bosszúállás po­litikáiét. de hívei vagyunk a h urná n u s el sz á m o l totó sna'k. Szükségesnek tartjuk: — Azon személyek elszá­moltatását, akiknél bizonyít­ható, hogy a szerzett va­gyon a hatalommal való visszaélés eredménye. — Az eddigi kiváltságok­kal, pártfunkciókkal szerzett magas nyugdíjak, végkielé­gítéseik olyan mértékű csök­kenését, amely tükrözi a társadalom — az említett tevék e nysége Ike I ka pc solatas — értékítéletét. — A folyamatban lévő — jórészt a nyilvánosság kizá­rásával történő privatizálá­sok választásokig való fel­függesztését, a meglévők utólagos felülvizsgálatát. Szó ndékainkat akár az MDF kormányzati tényezővé válása esetén, akár konst­ruktiv ellenzékben való ma­radásakor is meg kívánjuk valósítani. Az MDF Baranya megyei szervezetei nevében arra kér­jük a megye lakosságát, tá­mogassa elképzeléseinket. Megalázott emberségünkből és sértett magyarságunkból emelkedjünk olyan polgári helyzetbe, melyben nemzeti­ség, származás,'-«-vallás, vi­lágnézet, vagy a pártállás nem érdem, sem vétek, ha­nem a személyiség természe­tes állapota. MDF Boranya Megyei Egyeztető Tanácsa

Next

/
Oldalképek
Tartalom