Dunántúli Napló, 1990. január (47. évfolyam, 1-30. szám)
1990-01-13 / 12. szám
1990. janüór 13., szombat Dunántúli napló 7 II Dili politikai «vitafóruma Nem engedhető meg a további elszegényedés ÁBMH -s vélemény Az év eleje nemcsak az ár-, hanem a 'béremelések időszaka is. A január 8-i áremelések tükrében különösen aktuális, milyen béremelésekre adódik lehetőség idén. Erről Herczog Lászlót, az Állami Bér- és 'Munkaügyi Hivatal közgazdasági főosztályának vezetőjét kérdezte az MTI munkatársa. Az idei prognózisok - amelyek számolnak a január 8-i áremelésekkel - 19,5 százalékos ár- és 17 százalékos átlagbér-növekedést tartalmaznak. Nyilván a vállalatok egy része ennél nagyobb mértékben növeli majd a béreket, de jelentős hányad várhatóan jóval elmarad ettől az értéktől. Minden jel szerint az árak és a bérek, akárcsak 1989- ben, az idén is hozzávetőleg együtt mozognak — mondotta. Abban a helyzetben, amikor a társadalom jelentős része él a létminimum 'körüli, sőt az alatti szinten - s az alapvető közszükségleti cikkek árai jelentősen emelkednek -, a bérpolitikának erre a tartalékokkal nem rendelkező rétegre kell elsősorban koncentrálnia. Nem engedhető meg e rétegek további elszegényedése. Mivel a gazdasági lehetőségek korlátozottak, az alacsony bérek átlag feletti emelése csak akkor valósítható meg, ha kedvező bérpozíció- jú csoportok, vállalatok szolidáris bérpolitikát fogadnak el. Sajnos manapság a legtöbb ágazat, szakma és érdekképviseleti szervezet csupán a saját érdekeire van tekintettel. Ha viszont - sztrájkokkal fenyegetőzve - mindenki sikeresen érvényesíti átlag feletti béremelési követeléseit, akkor ez csak az egyénileg kiharcolt előnyök kollektív elvesztéséhez, inflálódásához vezethet. Fontosak tehát a minimális bérről megkezdett tárgyalások. — Milyen minimálbér-követelésekről van szó? — Az Országos Érdekegyez,- tető Tanács legutóbbi ülésén a jelenlegi 4000 forinttal szemben 5100 forintos minimálbér-igényt fogalmaztak meg*a szakszervezetek. A vasasszakszervezet legutóbbi állásfoglalásában például ezt 'január 1-jéig visszamenőleges 'hatállyal kérik, s szintén január 1-jétől számítva általános 10 százalékos, vagy minimálisan 500 forintos 'béremelést is követelnek a munkáltatóktól. Ahol az 5100 forintos minimális bérre, illetve erre a 10 százalékos általános béremelésre nincs lehetőség, ott a béradó felfüggesztését kezdeményezik. — Mit lehet elérni a bérpolitikával? — Súlyos kihívásokkal nézhetünk szembe. Az átlagszámok mögött jelentős bérkülönbségek mutatkoznak. A dolgozók elégedetlenségét fokozzák a szinte mindenütt deklarált bérelmaradások. Ugyanakkor, a több évtized alatt bekövetkezett bérelmaradások egyszeri rendezésére nincs lehetőség. El kell kerülni legalább a bérfeszültségek további, fokozódását. A kormányzati beavatkozás elsősorban erre koncentrálódik. Ezért kapott központi támogatást a költ rég vetési 'intézmények egy része, s adókedvezményben részesülnek a döntően közszolgáltatással foglalkozó szervezetek, a MÁV, a sütő- és tész- taipar, az élelmiszer-kiskereskedelem, s a vegyes tevékeny- senfi kereskedelem. Az antiinflációs gazdaságpolitika egyik fontos, de nem egyetlen eszköze a bérek szinten tartása. Emellett fontos szerepet töltenek be a kollektív bértárgyalások, amelyek a dolgozók követeléseit, illetve a munkáltatók, valamint az egész gazdaság lehetőségeit próbálják meg összehangolni. Ezekre az egyeztetésekre nemcsak országos, de helyi, ágazati, szakmai szinten is szükség van. A Magyar Szocialista Párt Baranya Megyei Elnökségének állásfoglalása Hálátlan örökség Autonóm szervezetek szövetsége A Baranya Megyei Demakra* tikus Ifjúsági Szövetség, mint a DEMISZ tagszervezete tiltakozik az SZDSZ Pécsi Csoportjának a Dunántúli Naplóban, megjelent, pártvagyonnal foglalkozó közle* ménye ellen, melyben a DEMISZ-t „az MSZMP által létrehozott különféle szervezetek" fcözé sorolja. Az SZDSZ állásfoglalás szerzőinek is tudniuk illik, hogy az 1918 őszén megrendezett országos KISZ- értekezlet kimondta a pártirá- nyitás megszűnését és a DEMISZ 1989 tavaszi megalakulásával szervezetünk pártoktól független, autonóm ifjúsági szervezetek szövetségeként kezdte meg a működését. A pártoktól (és így az MSZMP-től) való függetlenségünket igazolja az a tény is, hogy Baranya megyében a DEMISZ-nek hét, a megyei cégbíróságon bejegyzett, saját alapszabályzattal rendelkező önálló tagszervezete van. A nyilatkozat felvetéseire reagálva közöljük azt is, hogy a szervezetünk valamennyi irodájáért bérleti díjat fizet (és a KISZ is fizetett), melynek mértéke megegyezett más tanácsi bérleményekével. Mindezek ismeretében azt állítani, hogy a DEMISZ-t az MSZMP hozta létre éppen olyan valótlanság, mintha az SZDSZ-ről azt állítaná valaki, hogy Soros György szervezte meg és irányítja. Nyilatkozatuk arról árulkodik, hogy szervezetünk státusáról és jellegéről nincsenek korrekt ismereteik. Ezúton szeretnénk ezért kezdeményezni azt, hogy a két jzervezet megyei vezetősége találkozzon egymással. A Baranya Megyei Demokratikus Ifjúsági Szövetség elnöksége A szocialista párt megyei elnöksége a Dunántúli Napló 1990. január 6-i számában megjelent SZDSZ-állásfogla- lással kapcsolatosan az alábbi nyilatkozatot teszi: 0 Elvi alapon ellenzőnk minden, a pártodra vonatkozó megkülönböztetést. Éppen ezért nem kívánunk magunknak több jogot, mint másoknak, de kevesebbel sem érjük be. Nyomatékosan hangsúlyozzuk, hogy a jogállamiság biztosította kereteket minden körülmények közptt be kívánjuk tartani. Azok változása esetén az új jogszabályoknak fogjuk alávetni magunkat. (5) Egyetértünk a megyei tanács végrehajtó bizottságának 1989. december 27-én hozott állásfoglalásával, amely szerint a korábbi MSZMP-vagyon kerüljön minden településen a helyi önkormányzat tulajdoná„Mi az MSZP Baranya megyei küldöttértekezletének résztvevői megdöbbenéssel és felháborodással vettünk tudomást Grósz Károlynak az „MSZMP XIV”. kongresszusán decemberben tett kijelentéséről. Elfogadhatatlbnnak tartjuk a pártunk belügyeibe való beavatkozást, tagságunk állítólagos félrevezetésének vádját, és legitimációnk megkérdőjelezését. Mint a volt MSZMP kényba és kezelésébe. Ezen megfontolásból 1990. január elsejei visszamenőleges hatállyal lemondunk minden használatúinkban lévő 'ingatlan kezelői jogáról. Egyben 'bejelentjük igényünket arra, hogy a működéshez szükséges helyiségeket 'bérleti jogviszony keretében számunkra az ö nko rm á nyzatok tovább ra is biztosítsák. Az új párt erkölcsi hitele érdekében felhívjuk a szocialista párl más megyei szervezeteit, hogy kövessék példánkat, ezzel is bizonyítva, hogy semmilyen tradicionális előnyt nem akarunk élvezni más pártokkal szemben. ® Javasoljuk, hogy a pártok szükségleteinek magfeleszerű örökösei, fájó érzéssel viseljük múltunk terheinek egy részét, de a cinikus kijelentésekkel operáló igazi felelősök helyett nem vállalhatják egészében azt, amit nem mi követtünk el. Új párt vagyunk, keressük önmagunkat. Tudjuk, 'hova akarunk tartozni: a demokráciát hirdető európai, s magyar szocialista mozgalomhoz. Nem óhajtunk azonban sem lően a kormány, illetve az ön- kormányzatok működési támogatásként ingatlanakat adjanak a tulajdonukba. 0 Az SZDSZ ^állásfoglalásából arra lehet következtetni, hogy a volt MSZMP-vagyon körül kialakult visszásságokból választási tökét kíván kovácsolni. Ugyanakkor az említett pártvagyon az új szocialista párt számára egy hálátlan örökség, amellyel tisztességesen kívánunk elszámolni. Tesszük ezt abból a meggyőződésből, hogy pártunknak, akárcsak másoknak, kizárólag a nyíltság, az őszinteség és a tiszta erkölcs biztosíthatja csak a társadalom megbecsülését. stratégiai, sem taktikai együttműködést olyan pártákkal, akik k i zá rólag osság ot képvisel nek. Elhatároljuk magunkat az MSZMP néhány vezetőijének diktatórikus megnyilvánulásairól, de visszautasítják az uralomra törekvés új formáját, a népre hivatkozó szellemi terrort is. Megmérettetés nélkül senki sem hivatkozhat népre, nem beszélhet a dolgozók nevében. A Magyar Szocialista Párt csupán a nemzet egyik pártja ckar lenni, a választást a legalkalmasabbra, a népre bízza. Az MSZMP októberi kongresszusán résztvevő 17 jelenlévő küldött 'külön is visz- szautasítja, miszerint nem tudta, hogy mire adta szavazatát októberben, azaz egy új szocialista párt megalakulására.” Üj párt vagyunk Az MSZP 1989. december 20-i pártértekezletének állásfoglalását a DN 1989. december 22-i száma közölte. Az MSZP megyei elnöksége összevetette a megjelent szöveget a jegyzőkönyvben rögzítettekkel és megállapította, hogy az nem teljes. A közlés hiányossága nem a DN hibája, de az elnökség kéri a laptól az állásfoglalás teljes szövegének közlését. Változásoka Dél-Afrikai Köztársaságban A közvélemény egy részét váratlanul érte a fajüldözőként emlegetett dél-afrikai kormány külügyminiszterének budapesti látogatása, amelyre először került sor egy Varsói Szerződéshez tartozó országban. A látogatás időzítését vitatni ugyan lehet, ugyanakkor nem kétséges, hogy „Dél-Afrika" képünk megmerevedett, az apartheid azonnali felszámolását jogosan 'követelve nem veszünk, nem akarunk tudomást venni a megvalósult, igaz korántsem elégséges reformokról. Az állandó bel- és külpolitikai nyomás alatt álló, nemzetközileg elszigetelődött ország kormánya a komoly természeti erőforrások és a gazdasági fejlettség ellenére az apartheid kérdésében fokozatos engedményekre kényszerült Az 1984. szeptember 4- én életbe lépő új alkotmány 3 kamarás parlamentet hívott létre. így a félvérek és az indiaiak is képviselethez jutottak, de képviselőik együttes száma nem éri el a fehér küldöttekét. Ám amíg a fehérek létszáma 4, a színes félvéreké 2, az indiaiaké 0,9 millió, az országban élő 18 millió fekete továbbra sem jut parlamenti képviselethez. 1985 áprilisaiban a kormány megszüntette a faji megkülönböztetést a vendéglátásban. A parlament 1986 februári nyitó ülésén Botha elnök reformokat helyezett kilátásba, s áprilisban több reformot vezettek be: eltörölték a feketék mozgásszabadságát 'korlátozó ' „belső útlevelet" és mindenkinek egységes személyazonossági kártyát adtak. Ezzel a feketék - a bantusz- tánokban élők kivételével - bármely városban letelepedhettek és munkát vállalhattak. Négy tartományban a fehérekből álló tartományi tanácsokat végrehajtó tanácsok váltották fel, ezekbe már nem fehér tagok is bekerülhetnek. A harmadik törvény lehetővé tette, hogy a feketék - bizonyos feltételek mellett városokban is szerezhessenek tulajdont. Az 1987. májusi parlamenti választásokon Botha kijelentette: „Világos felhatalmazást akarok kapni a faji megkülönböztetés rendszerének fokozatos leépítését szolgáló reformpolitika folytatására.” Az igényelt felhatalmazást meg is kppta. Az évtizedek során bebizonyosodott, hogy a gazdasági szankciók nem érték el céljukat, mivel hatásukra nem omlott össze Dél-Afrika gazdasága, a világgazdaság nem nélkülözhette az ország ásványkincseit, az aranyat, a gyémántot, az acélnemesítőket. A diplomáciai elszigetelés sem szüntette meg az apartheidet, legfeljebb állandó nyomást jelentett a dél- afrikai kormányra: ugyanakkor a kapcsolatok teljes hiánya megfosztotta a kormányokat a közvetítő szerep vállalásától. Horn Gyula vendége előtt is hangoztatta, hogy a „magyar kormány határozottan fellép minden faji, nemzeti vagy kisebbségi megkülönböztetés ellen, elítéli az apartheid bármilyen megjelenési formáját”. De érdemes odafigyelni Pik Botha szavaira is: „Az erőszak korszakának vége. A kormány a fehér egyeduralom megszüntetésére, az apartheid, a faji megkülönböztetés teljes felszámolására törekszik.” Vuics Tibor A Magyar Demokrata Fórum Baranya Megyei Egyeztető Tanácsának politikai nyilatkozata Baranya megyében működő valamennyi MDF szervezet nevében szükségesnek tartjuk — a megkezdett választási kampányunkkal kapcsolatban — az MDF szellemiségéből, prog ramij á'bó I következő politikai magatartásunknak, szándékainknak, cselekvésünk irányainak közzétételét. Ezek alapján kijelentjük, a helyi politizálásban sem kívánunk ideológiai, illetve osztályérdeket szolgálni. Ugyanakkor elhatároljuk magú nlkat a kommunista, illetve a „szocializmus építését" célzó ideológiáktól, azok ko'l lefitfivi zm u só tói, má sfe I ő I minden nacionalista, soviniszta irányzattól, és az emberi méltóságot tagadó eszmétől és áramlattól is. Célunk a demokratikus rendszerváltás! Ez a kommunisták társadalmi gyakorlatának a „szocializmusnak” a felszámolását, polgári demokratikus társadalom, a tulajdonos nemzeti polgárság megteremtését jelenti. A rendszer- váltás végrehajtásának módját a szabad parlamenti és önkormányzati vólasztásck- 'ban, illetve az itt elért — reményeink szerint a jelenlegi ellenzék számára kedvező — eredményében látjuk. A Magyar Demokrata Fórum eddigi ellenzéki politikai magatartása és türelemre nevelő belső szerveződési formálja, jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország az elmúlt két esztendőben jelentős lépéseiket tegyen a jogállamiság megteremtése felé. A jogállamiság megalapozása, az uralkodó párt látványos, hatalomból való kiszorítása ellenére, a társadalom valódi demokratizálása még nem indult meg. Ugyanazokkal, mára magukat függetlennek mondó, a 'korábbi hatalomtól magukat elvtelenül elhatároló — de gyakorlatilag felhatalmazást még tőlük kapott — személyekkel találkozunk a közélet legtöbb területén. Felerősödött, a mára már jelentős mértékben személyhez kötődő hatalom átmentése a leendő új társadalmi rendbe. Ennek egyik leglátványosabb eleme az, hogy a fennálló hatalom retorikája egyre inkább azonossá válik a jelenlegi ellenzékével. 1989 során nekilendült „spontán privatizáció" a sebtében elindított átalakulásnak alig leplezett célja, hogy az állami válla latók érén éppen ott található, esetleg nemrégiben „ejtőernyősként" odakerült volt funkcionárius-vezető átmentse magát az új gazdasági szerkezetbe. Ennek érdekében — jó néhány esetben — hajlandó a rábízott nemzeti vagyonból az általa kiválasztott vevőnek komoly árengedményt adni annak fejében, hogy vezető pozícióját egy ideig -megtarthassa. Folyamatban van a párt- funkcionáriusck és a párt által magas közigazgatási, közoktatási és gazdasági vezető állásba juttatott személyek magas végikielégítése, premizálása, és 'korkedvezményes nyugdíjazása. Különösen elfogadhatatlan a különféle pártfunkciók révén szerzett magas nyugdíjak mértéke akkor, amikor a lm unkával eltöltött évtizedek után megállapított nyugdíjak a minimális megélhetést sem biztosítják. Máig sem történt meg az elmúlt 40 év diktatúrájának eredményeként létrejött társadalmi és gazdasági válságért felelős személyek elszámoltatása. Változatlan a településeken, a helyi közélet felpezsdítésére bénítólaq' ható tanácsi rendszer hatalomgya- korló és végrehajtó mechanizmusa. Az MDF nem kíván kétséget haayni afelől, hogy ilyen „társadalmi közegben” elképzelhetetlennek tartia a demokratikus Magyarország feH-iíté'ét. C-'unk nem csak ezeknek az igazsáatalansáqok feltárása. és meqszüntetése. a közéletben az eddigi hatalommal kompromittálódott személvek hiteles, társadalom bizalmát élvező emberekkel való leváltása, hanem a felelősséa menállaoitása és az 'elszámoltatás. Az ellenzék eddig is minden törvényes eszközt igényibe vett, azonban ez a legtöbb esetben nem jelenthet többet, mint tiltakozásunk megfogalmazását. Az MDF elutasítja a bosszúállás politikáiét. de hívei vagyunk a h urná n u s el sz á m o l totó sna'k. Szükségesnek tartjuk: — Azon személyek elszámoltatását, akiknél bizonyítható, hogy a szerzett vagyon a hatalommal való visszaélés eredménye. — Az eddigi kiváltságokkal, pártfunkciókkal szerzett magas nyugdíjak, végkielégítéseik olyan mértékű csökkenését, amely tükrözi a társadalom — az említett tevék e nysége Ike I ka pc solatas — értékítéletét. — A folyamatban lévő — jórészt a nyilvánosság kizárásával történő privatizálások választásokig való felfüggesztését, a meglévők utólagos felülvizsgálatát. Szó ndékainkat akár az MDF kormányzati tényezővé válása esetén, akár konstruktiv ellenzékben való maradásakor is meg kívánjuk valósítani. Az MDF Baranya megyei szervezetei nevében arra kérjük a megye lakosságát, támogassa elképzeléseinket. Megalázott emberségünkből és sértett magyarságunkból emelkedjünk olyan polgári helyzetbe, melyben nemzetiség, származás,'-«-vallás, világnézet, vagy a pártállás nem érdem, sem vétek, hanem a személyiség természetes állapota. MDF Boranya Megyei Egyeztető Tanácsa
