Dunántúli Napló, 1990. január (47. évfolyam, 1-30. szám)

1990-01-13 / 12. szám

1990. január 13., szombat Dunäntaii napló 3 r——Például— Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt Tőrt karokkal... Nyugaton a költségcsökkentésben és a jobb minőségben versenyeznek r Árverseny - piac nélkül Beszélgetés Zeller Gyula professzorral Az utóbbi években szinte .'megszokottá (?) vált, hogy az új év áremeléssel kezdődik. A mostanit talán a „szokottnál” is nagyóbb berzenkedéssel fo­gadjuk, biszen a mindennapi megélhetésünk lesz lényegesen drágább. Ahogy mondani szok­tuk: a toronydaru ára nem változik . .. A mostani áremelkedés min­denkinek a húsába vág, s ez alól a tudós sem kivétel. Még­is: hátha a téma szakértője tud valamiféle kiutat mutatni, vagy legalábbis magyarázatot adni. Zeller Gyula professzor, a JPTE Közgazdaságtudományi Karának dékánja azonban egy cseppet sem derűlátó: — Induljunk ki abból, hogy oz élelmiszer, a lakás, a köz­mű, a közlekedés kell az em­bernek, tehát muszáj kifizetni. A közgazdászok ezt úgy (mond­ják, hogy az alapvető cikkek és szolgáltatások árrugalmas­sága kicsi. Mégsem tudom, hogy egy ilyen drasztikus ár­emelés mit fog jelenteni. Biz­tos, hogy a fogyasztás csök­ken, szerkezete átalakul. — Ilyertkor azt nézi az em­ber, hol lehet spórolni. A ru­házaton, a vendéglőn, a mo­zin, az iparcikkeken. Nehezíti a dolgot, hogy a világon ke­vés olyan ország van, ahol irttinden ár felfelé mozog. A lakosságot ért hatás egyértel­mű, szembetűnő azonban, hogy itt két 'kormányprogram üti egymást: a gazdasági helyzet stabilizálása és az egészség- megőrzési program. Egészség­telenül változik a táplálkozási szerkezet, az elszegényedés nő.- A vállalatok sem mente­sülnék a kedvezőtlen hatások alól: ha eddig az élelmiszer- iparban megvolt a kereslet- kínálat egyensúlya, most ez megbomlik. Világbanki hitelből építették ki kapacitásaikat például a húsipari vállalatok, s most ezek - a hazai keres­let várható csökkenése folytán — vagy kihasználatlanul ma^ radnak, vagy pedig olcsón kénytelenek exportálni. Tudjuk, hogy a világ fejlettebb részén túlkínálat van élelmiszerből, főleg tömegtermékekből, ame­lyeket Magyarország - ráadá­sul elég magas költséggel - képes előállítani.- Az ilyen nagyarányú ár­emelés ugyanakkor más ipar­ágakban is a kereslet csök­kenését okozza (iparcikkek, ru­házat), s ha a kormányzat fenn kívánja őket tartani, le­het, hogy ezentúl őket kell tá­mogatni. A szállodai és a ven­déglátóipari árak emelése az idegenforgalomra se éppen jótékony hatású, elvégre nem lehet hetente leértékelni a nemzeti valutát, ennek is van határa. Az ilyen intézkedés te­hát bonyolult hatásmechaniz­must vált ki, ráadásul a fo­gyasztó nem feltétlenül „ész­lény”, váratlan hatások is be­következhetnek.- Vajon az ilyen intézkedé­sek előtt a döntéshozók mérle- gehk-e a várható hatásokat?- Egyelőre én csak azt lá­tom, hogy árfelszabadítás van, de verseny nincs. Az árfelsza­badítás ott sem hoz létre ver­senyt, ahol a kínálat bősége ezt megengedné, inkább ár­kádéi Ire utaló jelek mutatkoz­nak, és fokozódik az költség­infláció. A verseny ugyanis a nyugati vállalatoknál nem azo­nos az árversennyel, ők jól tudják, hogy ez pusztító do­log. Inkább a költségcsökken­tésben és a iobb minőségben versengenek. Ez nálunk senki­nek sem érdeke - a kormány­zatnak sem az adóbevétel miatt. Óriási ellentmondás van abban, hogy nálunk valódi piac nélkül akarnák szabad árakat. Elvben lehetne im­portversenyt támasztani, de er­re a közeljövőben aligha lesz deviza.- Némely árakban tehát már utolértük Amerikát. És mi lesz a bérekkel?- Való igaz, már évek óta hiányzik a bérreform. Tévedés lenne ezt pusztán béremelés­ként felfogni. Elég nagy hiba — és inflációs hatású —, hagy nincs profitkorlát: a vesztesé­ges vállalatoknál is ugyanúgy emelik a béreket, mint a nye­reségeseknél. Én a bérreformot két lépésben képzelném el. Elsőként a jelenlegi bértöme­get kellene újra felosztani a teljesítmény alapján. S ha már a teljesítményhiány megszűnt, a második lépésben kellene a hazái - valóban rendkívül alacsony — bérszínvonalat emelni.- Az alacsony bérnek ugyan­is számtalan rossz' hatása van. Minimálisra zsugorodik a szabadon elkölthető jövedelem hányada a családoknál, vagyis a fogyasztás szerkeze­te szinte teljes mértékben meg­határozott. A „megtakarítási bajiam" növekedésére ' számí­tani ilyen esetben illúzió. Ar­ról nem is beszélve, hogy a magas infláció az embereket arra ösztönzi, hogy kevéske pénzüket valutában őrizzék, fennáll tehát a kettős pénz- rendszer kialakulásának veszé­lye. Úgy látom, a kormány túl­ságosan egyfajta gazdaságpo­litikai vonalnak kötelezte el magát.- Professzor úr, lát egyéb megoldást is?- Van más megoldás. Ez régóta ismert: az ún. kínálati közgazdaságtan, Reaganék és Thatcherek is ezt alkalmazták. Ennek lényege a termelés fel­pörgetése (évi 3—4—5 százalé­kos növekedés). Eszközei: a vállalati adók csökkentése (ki- nálatnövelés) és a személyi jö­vedelemadó csökkentése (ke­resletnövelés). Ez összességé­ben jelent annyi adóbevételt, mint a csökkentés előtt.- Termelésnövelés — ebben a szerkezetben? I- Nem, dehogy! Az említett megoldás a termelési szerke­zet drasztikus megváltoztatását feltételezi. Mindannyian emlék­szünk Svédország vagy Finn­ország példájára, ahol a tra­dicionális hajóépítéssel szakí­tottak, mert nem volt jövedel­mező, míg az új iparágakban 10—15 százalékos volt a nö­vekedés. Magyarországon pe­dig egy vállalatot is alig le­het megszüntetni, nemhogy 50- et, amennyiről szó, van. És így Iordított a hatás: szűkített új­ratermelés folyik, ez munkanél­küliséget Okoz, ami csökkenti a fizetőképes keresletet, ez újabb termeléscsökkenésre ve­zet, és így továblb. Óriási — és régi keletű — hiba a hazai piac lebecsülése. Japánban például egy új típusú autót egy évig a hazai vásárlók kö­rében próbálnak ki. Nyugaton nem ismerik a külkereskedelem és a belkereskedelem fogal­mát, csak piac van.- Nálunk, sajnos csak be­szélnek a piacról. Tipikus pél­da erre a mélyhűtőszekrény (iránti fokozott kereslet. A ha­zái gyártó azonnal ánatemei, ahelyett, hogy a (termelését bővítené. Se érdekeltsége, se pénze nincs rá, hiszen a rossz vállalatnak ugyanannyi esélye van a talpon maradás­ra, mint a jónak. Igaz, ez banki probléma lis. ' Évekkel ezelőtt (járt nálunk egy ven­dégprofesszor az USA-ból. Megkérdeztem tőle: hogyan léhet, hogy egy sor vállalat technikai megújulása a recesz- szió kellős közepén következett be? Jó dolgokra mindig ad a barik pénzt - válaszolta. Hát nálunk nem ad-- vagy nem tud adni. így tehát a fejlesz­téseknek vannak objektív és szubjektív korlátái. — Áremelés esetén mindenki a költségek növekedésére hi­vatkozik — de honnan indul ez ki? Az a baj, hogy nálunk költség- és nem piacorientált árak vannak (amennyibe ke­rül, az lesz az ára), a p/ac pedig teljesen elvont fogalom. Peter Drucker szerint a mar­keting lényege nem csupán eladni, hanem új vevőket te­remteni. — A vevő, a mindennapi ember végül is találhat-e vé­delmet az infláció elől? — Nehezen, hiszen alig van­nak tartalékai. Lehet még to­vább csökkenteni az egyéb fogyasztás, de nem sokáig. Lehet Olcsóbb ételeket enni, de ez sem egyszerű. A munka­idő további meghosszabbítása már nem várható, hiszen a magyar ember már most is 50 százalékkal többet dolgozik nyugati társainál, és a túl­munka már fizikai és szociális akadályokba ütközik. Aki te­heti, zöldséget, gyümölcsöt termel, állatot tart. Főleg az idősek és a kisgyermekes csa­ládok kerülnek még nehezebb helyzetbe, amin a fogyasztási szerkezet átalakításával -má; nem lehet segíteni. (Én a cse­csemők- számára a tejjegyet is újra bevezetném.) A meg­élhetés ilyen fokú drágulása már nem csupán pénzügyi probléma, hanem társadalmi — az idősek, a ma munkdképes korúak létét ugyanúgy veszé­lyezteti, mint a jövendő nem­zedékekét. — Még egyszer mondom: a lő ok a nem hatékony terme­lés, mert a hatékonysághoz vi­szonyítva még a mai alacsony bér is túl magas, pontosab­ban: jó és rossz teljesítményt egyformán fizetnek, akár vesz­teséges a vállalat, akár nye­reséges, akár jól dolgozik va­laki, akár nem. Valódi piac, igazi teljesítménykényszer kel­lene tehát. Tudom, hogy a legjobb bérszabályozás az, ha ni,ncsv bérszabályozás, de eh­hez teljesítmény kell. Az ár­emelésből adódó bevétel ugyanis elenyészik, míg a költ­ségcsökkentésből származó pro­fitnak kedvező társadalmi ha­tása is van. Sóvári Gizella „Külföldi jogi és magán- személyek — beleértve az ál­landó jelleggel külföldön élő magyar állampolgárokat is — továbbra sem szerezhetnek vehetnek, cserélhetnek, kap­hatnak ajándékba) engedély nélkül, szabadon magyaror­szági ingatlant, bár január 1-jei hatállyal a kormány ré­szint enyhített a korlátozáso­kon. A Pénzintézeti Központ (PK) előzetes engedélyezési jogköre fennmaradt, az év elejétől azonban a magyar magánútlevéllel rendelkező külföldiek saját maguk vagy közeli rokonaik magyarországi tartózkodására - a PK en­gedélyével — már vehetnek lakó- vagy üdülőingatlant. El­törölték viszont azt a sza­bályt, mely lehetővé tette, hogy azon a címen adjanak ki engedélyt, hogy azt az or­szág „politikai, gazdasági vagy kulturális érdeke indokolja" - adja hírül a Heti Világgazda­ság tegnap megjelent száma. Telefonon kerestük meg dr. Bogiári Évát, a Pénzintézeti Központ engedélyeztetési osz­tályának vezetőjét, hogy bő­vebb információt kérjünk az ügyben:- Valóban, kicsit 'kacifántos a HVG megfogalmazása — hallottuk az osztályvezetőtől. - A devizakódex értelmében a külföldi és belföldi személy között megkötött üzlethez ha­tósági engedély szükséges. Vagyis, csak a mi engedé­lyünkkel válhatnak érvényessé az ilyen szerződések. A 145/89-es december 29-i MT- számú rendelet szabályozza a külföldön élők magyarországi ingatlanvásárlását, s e sze­rint külföldi állampolgár csak akkor vásárolhat nálunk (in­gatlant, ha állandó jelleggel itt akar élni, a külföldön élő magyar állampolgárok viszont akkor, ha van magyar útle­velük. Ki is ebben >az eset­ben a kedvezményezett az új szabály szerint? Az, aki végleges jelleggel távozott az országból, tehát mondjuk kül­földre költözött házasságköté­se után, és az állandó lakó­helye is külföldön van, de ettől függetlenül megtartotta magyar állampolgárságát. Ugyanez vonatkozik például azokra az úgymond „disszi- densekre" is, akik nem mond­tak le állampolgárságukról, vagy nem fosztották meg et­től őket. Ha ezek a feltéte­lek teljesülnek, megadjuk az ingatlanvásárlásra szóló en­gedélyt, feltéve, ha az illető devizában utalja át a vételár összegét. (Arra tehát továbbra sincs lehetőség, hogy valaki olyan külfpldi állampolgárnak, aki­nek nincs magyar állampol­gársága (tehát nem kettős állampolgár), eladja ingatla­nát. Hogy ez jó-e, vagy sem - döntsék el olvasóink). adnak a gyerekeknek. Körtele­fonunk után kiderült, hogy ilyesmiről nincs szó. Ugyanúgy, mint eddig, egyetlen, úgyne­vezett „teásnap" van, volt és lesz. A tésztamennyiség sem emelkedik, legalábbis a hús­adagok rovására. A jelenlegi tervek szerint22- ről 28 forintra növekszik a na­pi, gyerekenként! térítési díj februártól, ugyanakkor a ko­rábbi kedvezmények (három- és többgyerekesek slb.) meg­maradnak. (Még annyit: az áremelkedé­sek az ételek mennyiségét és minőségét - az illetékesek tá­jékoztatása szerint - nem be­folyásolják. lakbérünk emelkedik (lépcső­házunk 15 lakájé közül 10 nyugdíjas, nagyrészt egyedül­álló), ezt az összeget a lak­bérre vagyunk kénytelenek for­dítani. Vagy manapság legyen az is egy kiváltságos helyzet, ha egy 80 éves összkomfortban „dőzsöl"? Tehetetlensége (ide­ién költözzön egy szénfűtésű komfort nélkülibe? Nem lehetne bennünket kü­lön, legalább egy minimális összegű, ún. lakbérpótlékban részesíteni a „húspénz" 'mellé úgy, mint hajdanán? , önök hogy látják? (Nyugdíjas olvasónk neve és címe a1 szerkesztőségben. Vé­leményét az illetékesek figyel­mébe ajánljuk.) Egyéni műholdvevők a piacon Olyan műholdvevő an­tenna forgalmazását (kezdi meg a Selectrortic Híradás­technikai Termékek Gyártó és Forgalmazó Kft., amely- lyel Budapest (területén jó (minőségben lesznek fog­hatók a Magyar Posta ál­tal Sugárzott műholdas té­véműsorok — tájékoztatta Demjén Ottó, a Selectro­nic főosztályvezetője az MTI munkatársát. Mint elmondta, a Ma­gyar Posta a (közelmúltban megkezdte és a jövőben kiterjeszteni szándékozik az úgynevezett amplitúdó mo­dulált- tévéműsorok sugár­zását; így a fővárosban csaknem mindenütt vehetők (lesznek a műholdas prog­ramok. A Selectrortic a 83 centiméter átmérőjű para­bolaantennáiból, a japán fej- egységből, valamint a bel­téri átalakítóból álló' .komp­lett _ rendszert azoknak ajánlja, akik nem csatlakoz­nak semmiféle kábeltelevízi­ós rendszerhez, s így szá­mukra elérhetetlenek a te­levíziós műholdas adások. Támogatás Gyászbeszéd egy cukorkabolt fölött Ismét megkondult a lélek­harang a Kossuth Lajos utcá­ban egy cukorka-csokoládé sziakbolt felett. Hajdanában négy is működött városunk reprezentatív utcájában, most imár csak egy. Hogy százan vagy ezren gyászoljuk — nem tudom. Én biztosan. A hivatalból magyarázók­nak és vigasztalónak, akik azt állítják, hogy máshol' is lehet édességet kapni a kö­vetkezőket válaszolom. Én nem máshol, hanem szakboltban (kívánok vásárolni, mert itt (könnyen áttekinthető és spe­ciális a választók, mindig friss az áru, ismernek az el­ődök és nem kell tülekedni. Az emberek különbözőek. Van, akit nem zavar a nyüzs­gés, nem zavarja, ha a deti- kateszék szomszédságában jégergótyát vesznek, vagy vö­röshagymát adnak el. Sok em­bert egyáltalán nem érdekel a vásárlás hangulata, körülmé­nyei. Én viszont egy aranysza­laggal átkötött desszertesdo- boz közelében nem óhajtok sem egy zsák krumplit, de perzsalbundót sem vásárolni. Ugyanúgy a zöldségboltban furcsállanám, ha villanykap­csolót vagy aranyhörosögöt árulnának. Pedig a világ ar­ra tart, hogy lehetőleg min­den boltban a profiljától tel­jesen idegen árut is tartson — mondják a magyarázók. Mór most meg vagyok rémül­ve, hátha néhány év múlva, az illatszerboltokban sózott morhalbelet is árulnak azzal a magyarázattal, hogy az a jövő illata. De félre a tréfát!. Egy város kultúrájához .sok (minden tar­tozik. Például számomra el­képzelhetetlen, hogy a repre­zentatív utcáiban, ahol (nyü­zsög a hazai és külföldi kö­zönség, kilométerhosszan ne találjanak egy esztétikailag ki­fogástalan, szemre is tetszetős, kizárólag édességet áruló szaftboltot. Az említett boltok megszün­tetését nem hiszem, hogy a — dolgozók kérték —. Meditációmat az 1934-ben kiadott Pécs—Baranyai Ismer­tető adataival fejezem be. Több mint lötven éve a Ki­rály utcában négy cukorka— csökoládébolt működött, — a városban még további öt. Máshol, azaz csemegeboltban 'három helyen is árultak ki­váló édességet: a Poh'linál, a Meinlnél és a Klabucsórnál. Volt még öt cúkrószda is ugyanezen utcában. Ezenkí­vül a városban további 243 helyen lehetett cúkorkát, cso­koládét venni. — Ekkor a város lakossága 61 000 fő volt. Most háromszorosa. Dr. Szalai István A Baranya megyei szakszer­vezeti képviselet koordinációs ■tanácsa tegnap az alábbi ál­láspontot alakította ki: Támogatni javasol 'minden olyan képviselőjelöltet, aki az ország gazdasági és ezen be­lül a megye kritikus helyzeté­nek megoldását teszi prog­ramijává. Vállalja a bériből és fizetés­ből élő szakszervezeti tagok érvényesítését és ezen szándé­kát választási kampányban deklarálja. önálló, független jelölteket kíván támogatni .minden olyan kerületben, ahol a fentieket is figyelemibevéve a feltételek adottak. Támogatásáról biztosította a Bányász Szakszervezeti Szövet­ség által független képviselő- jelöltként javasolt Gyulai Sán­dort (Pécs, 2. sz. választóke­rület). A további kerületekben a jelöltállítást a tagsággal (tör­tént konzultáció alapján folya­matosan hozza nyilvánosságra. * Medveczky Antal, a képvise­let vezetője: — Azért is szükségesnek tar­tottuk ennek a közleménynek a mielőbbi nyilvánosságra ho­zását, mert az aktív dolgozók több mint 94 százaléka szak­szervezeti • tag. Ennék megfe­lelőén sokakat támogathatunk,, nem szólva orról, hogy az egyéni indulók is fordulhatnak hozzánk. Ovidíjak Az ovisoknak jó. Nem isme­rik a számokat és betűket. Az ovisöknak ijó, ők csak meg­eszik vagy otthagyják, amit betevő falatként eléjük tesz­nek. A szülők fizetnek. A szü­lőknek nem jó. Az áremelések nem kímélik az óvodákat sem. Január 8-tól 25 százalékkal emelkedtek az étkezési nyersanyagnormák. Ér­tesüléseink szerint ebben a 'hónapiban nem kell a plusz- költséget fizetniük a szülők­nek, az óvodák a helyi taná­csok támogatásával kívánják átvészelni ezt a három hetet. 'Elterjedt ugyanakkor, hogy erre az időszakra visszafogják a nyersanyagnormákat, keve­sebb tejet és péksüteményt liyögdij Nem elég nagy sérelem az nekünk, hogy csak minimális része kerül vissza hozzánk, a nyugdíjasokhoz a 30—40 év alatt befizetett nyugdíjjárulék­nak ? Most még ez is! Ugyebár kapunk egy bizo­nyos összeget „nyugdíjkiegé- szítésként”, ki-ki érdemei sze­rint. (De miért kap a 20 ezer forinton felüli is?) Oe nem is ez a főpanasz. Hanem: eze­ket a kiegészítéseket minden nyugdíjas (megkapja, az is, akinek a lakbére nem emelke­dik, mert ezt az általános inflálódás miatt adják. 'Ezt az összeget az a nyug­díjas, akinek a lakbére nem emelkedik, egyéb ellátására, például az élelmiszer 'beszer­zésénél mutatkozó differenciá­lásra fordíthatja. Mi, akiknek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom