Dunántúli Napló, 1989. december (46. évfolyam, 332-360. szám)
1989-12-09 / 340. szám
A Dunántúli napló 19S9. december 9., szomb Változások a társadalomelméleti tárgyak oktatásában Kötelező a logika * Lfj szemlélet, új tartalom Oktatói műhelyek A pécsi JPTE Tanárképző Karán szeptembertől új szerkezetben találkoznak a főiskolai és egyetemi hallgatók az összefoglaló néven társadalomelméleti tárgyaknak nevezett ismeretekkel. Az oktatás gazdája, a szintén megváltozott nevet viselő Társadalomelméleti Intézet. Milyen alapokon áll az új oktatási rend, milyen tárgyak 'kapcsolódnak be, a névváltozás mennyiben jelöl új mondanivalót, illetve melyek azok az anyagrészek, amiken nem kell módosítani? A felmerülő kérdésékről dr. Csizmadia Sándorral, oz intézet helyettes vezetőjével beszélgettem. — A változtatás alapvetően arra irányult, hogy a diszciplínák valóban tudományos mi. nőségükben jelenjenek meg a korábbi gyakorlattal szemben, omikoris zömmel a politikai szükséglet kiszolgálói voltak. A tanszék oktatóinak is lehetőséget nyújt az új szemlélet, hogy megmutathassák felhalmozódott tudásukat, minőségi többletüket. Azok az oktatók, akik ezzel □ többlettel nem rendelkeznek, arra kapnak módot, hogy kemény munkával töltekezzenek és beilleszkedhessenek a tanszéki munkába. — A hallgató választja meg, melyik tanárhoz jár előadásra, szemináriumra? — Tanítunk logikát, mely 'kötelező mind a főiskolai, mind az egyetemi hallgatóknak, azután filozófiát, szociológiát, közgazdaságtant és politológiát. E négy alaptárgyból a hallgatóknak hármat kell választaniuk, 180-as összóraszámban. Tehát ezen belül eldönthetik, melyiket hány órában tanulják. Azt szeretnénk, ha a tanárok frö- rül műhelyek alakulnának. Ebből az is kiderül, hogy a tanárok is kibontakoztathassák képességüket, egyénivé tehessék az oktatást. Növekszik a szabadság, de a felelősségérzet is: ki mit, menynyit, hogyan ad elő. S ugyanez igaz a hallgatókra is. — Nem okoz feszültséget az oktatók között a versenyhelyzet, amelyet lehet, hogy nem is mindig az objektiv értékítélet befolyásol, hanem egyes témák, személyek iránti ro- konszenv vagy divatlellángb. lások? — Vannak divatos témák, és elképzelhető, hogy az egyes tanárok iránti szimpátia egy-két évfolyamon át „örökölhető", de az első évfolyamosoknál ez már szóba sem jövő tényező. Úgy látom, a hallgatók is örülnek az új, szabadabb választást nyújtó lehetőségnek és felelősségteljesen döntenek. Az oktatókkal beszélgettünk az új helyzetről, és én kértem őket, senkiben ne keltsen rossz érzést, ho egy vagy két évfolyamon nem kelnek el a témáik. Munkanélküliek nem lesznek. Külön megállapodtunk velük, mit csinálnak a szabad félévükkel: nyelvet tanulnak, kutatnak? A félév végi értekezleten pedig beszámolnak az eredményeikről. Most három kollégám témáit nem választották. Ha valakit négy éven ót nem választanak, akkor összeülünk és megvitatjuk, mi legyen a továbbiakban.- Az oktatók továbbképzése kizárólagosan az önképzésen alapul? — Nem, de az önképzés nagyon fontos. Budapesten a Továbbképző Központ indított politológiából, filozófiából, közgazdaságtanból kurzusokat. Rendezünk szakcsoportvitákat, beszélgetéssorozátokat is. A tanszéki könyvtár és az Egyetemi ’ Könyvtár folyóiratolvasója, könyvei is bárki rendelkezésére állnak. A tanszéken a hallgatókkal közösen több kolléga már hozzálátott szöveggyűjtemények szerkesztéséhez, ami az oktatást fogja segíteni.- Ön mennyire van meggyőződve arról, hogy az új szerkezetű oktatási rend egyben biztositéka az átadandó ismeretek korszerűsítésének is? — A politikai védőháló megszűnésével szakmai önlegitimációra van szükség. Másrészt talán az elmondottakból is kiderült, hogy az oktatók törekednek ismereteik felfrissítésére, európai mércével mérhető témák kidolgozására. Biztos, hogy kezdetben nem mindenki tudja sutba dobni korábbi jegyzeteit, s ez nem is követelmény mindegyik témakörben. — A most bevezetett új témalistát, tanmenetet mennyire tartja időtállónak és milyen új feladatokat jelent az intézetté való átalakulás? — Ez az oktatási rend a társadalom változásával módosulhat, azért is alakítottuk variálható, mozgékony rendszerré. Úgy tudom, Magyar- országon az első egyetemek között vagyunk, akik megreformálták a marxista-leninista tárgyak oktatását. A későbbiekben szeretnénk a szakos képzésre is áttérni. Az intézetté való kinevezésünkről csak a napokban kaptunk értesítést a minisztériumból. Három tanszék működhet az intézeten belül: a filozófiai, a közgazdasági és a politológiai. Az új szerkezet részleteiről egyelőre még nem tudok nyilatkozni, hiszen még nem volt időnk azokat megvitatni. — A középiskolák filozófiaoktatása mennyire segíti az önök munkáját, elképzeléseit? — A középiskolák tanítanak filozófiát, de ez távol marad a nyugat-európai középiskolákban megvalósított mennyiségi, minőségi követelményektől, ahol a filozófia érettségi tárgy is. Most vesszük föl a kapcsolatot a középiskolákkal, s tervezzük, hogy a filozófiát oktatóknak továbbképzést indítunk. Mind gyakrabban emlegetjük az 1992-ben létrejövő közös európai házat, melyben mi, magyarok is szeretnénk egy szobát kapni. Ehhez a középiskolai, főiskolai, egyetemi diplomák egyenértékűsi- tése is hozzátartozik. A felső- oktatás reformján azért sem árt eltöprengeni és tenni az érdekében, mert gondoljuk csak meg, mit kezd a mostani szerkezetű, jelenlegi színvonalú felsőoktatás az újonnan felnövő generációval, akik már két-három nyelven beszélnek? Ha nem találnak igényeiknek megfelelő oktatási intézményeket hazánkban, nyugat-európai egyetemekre fognak elmenni. Ez önmagában még nem lenne baj, hiszen a külföldi részképzések, tanulmányutak, ösztöndíjak gyümölcsözően hatnak. De vajon diploma után hány szakember jön vissza Magyarországra? Barlahidai Andrea Nyelviskola magánkézben A Tátra utca 20-ban szeptember óta magán-nyelv?" iskola működik Pécsett. *A vállalkozó Csizmadia Mária gimnáziumi nyelvtanár, egyelőre a gyes ideje alatt működteti a családi ház alsó szintjén kialakított „Nyelveidét”. Közel 150 ezer forintos ráfordítással sikerült berendezni és a szükséges segédeszközöket is beszerezni (video, könyvek, szótárak). Az ötleten a megyei tanács nem lepődött meg, gyorsan, gond nélkül bonyolódott a papírmunka és hat hét múlva — akkor még egyedüliként — megkezdhették az oktatást.- Eredetileg négy tanárral indultunk: két német és két angol szakossal, később az oktatók száma az igények miatt bővült - mondja Csizmadia Mária. - Személyes ismerősökkel kezdtünk, majd a férjem kutatómunkája során megtaláltuk az általunk legjobbnak vélt nyelvtanárokat. Úgy tapasztaltuk, hogy örülnek, ha kisebb csoportokkal foglalkozhatnak egyének helyett. Nyelvoktatóinkkal megbízásos jogviszonyban állunk, a fizetés pedig megállapodás szerint történik. A megállapodásban jelentős szerepet játszik a „fejpénz”, vagyis minél több diákot hoz magával a tanár, annál jobban keres. Teljesítményüket a hallgatók alapján ítélik meg, így érérdekeltek a minőségi oktatásban. Minden előnyével és újszerűségével együtt az itteni oktatás azonban csak másodállásuk lehet, ami lényegesen leegyszerűsíti főként az adminisztratív tevékenységet. Jelenlég 81 hallgató tanulja a németet és angolt különböző szinten a „Nyelveidében”. Délután 3-tól 8- ig egymás utáni csoportokban folyik az oktatás, órarend alapján. Egy óra díja 100 forint, de minél nagyobb létszám jelentkezik, annál olcsóbb. A 8 fős csoportok (ez a maximum) tagjai pl. már csak 65 forintot fizetnek egy óráért. Az alapkurzus 60 óra, ami igény szerint változhat. — Vannak nyelvvizsgára készülő csoportjaink, akiknek szerintem komoly esélyük van januárban a vizsga sikeres letételéhez. De foglalkozunk óvodás, alsós, felsős és felnőtt korcsoportokkal is külön-külön. A legtöbb természetesen kezdő. További komoly segítség lesz a nyelvtanuláshoz egy most kapott NSZK ajánlatunk: eszerint hallgatóink kimehetnek majd tanulni, ún. házi tanítás keretében. Pataki V. A telepeken szinte semmi mozgás konganak a csarnokok és fürdők István-akna bezárt A ködös őszi déielöttön teljesen kihalt az aknára vezető út. Az István-aknán lakókat szállító városi járatok, és néhány autó jelenti a forgalmat. Az aknák közül a legújabb, a III. tűnik föl először a ködből. A milliárdos beruházás, mielőtt még megszülethetett volna, már halálra is ítéltetett. Ez az akna még nem látott szenet, és a dolgok mai állása szerint sokáig, vagy talán soha nem is fog. A szürke betontorony körül ott csoportosulnak a felvonulási és kiszolgáló épületek, mozgás egyikben sem látszik. Valamennyi egy gigászi terv részeként épült meg, most pedig a ködös bizonytalanságba tekintenek. Mondják, hogy egy magyarsvéd kft. tevékenykedik majd a telep területének egy részén. Nem sokkal szívderítőbb a két másik akna és környéké, nek látványa sem. A telepeken szinte semmi mozgás, az épületekben konganak a csarnokok, fürdők és más helyiségek. István-aknán, ahol 10 évvel ezelőtt még közel háromezer bányász kereste meg a maga és családja kenyerét, évente félmillió tonna szenet küldve a felszínre, ma csak 100 ember dolgozik. Bányászok, gépészek, villanyszerelők vegyesen. Feladatuk egyszerű: a felhagyott termelő területek kiszerelése és lezárása. Az aknák és a mellettük lévő irány- és keresztvágatok maradnak meg. Olyan állapotot kell teremteniük, ha valamikor valaki az üzem újraindítása mellett dönt, ne le gyen annak akadálya. Az aknavezetőre várok irodájának előszobájában.- Lezárom az iktatást, nem fogunk mi mór itt semmit iktatni — mondta egyszercsak a két titkárnő egyike. Várom,' hogy döntsenek a sorsom felől. Ha minden jól megy, korengedménnyel nyugdíjba mehetek, és erre a rövid időre már nem kell új munkahelyet találnom. A volt István-aknai bányászok derékhada Vasasra került.- Nagyon nehezen mentek el az emberek, legtöbbjükben erős volt az érzelmi kötődés ehhez az üzemhez. Tudják: nem valószínű, hogy ők vala- mikoris itt szállnak le még. A termelés szüneteltetése, így szól hivatalosan a döntés, a pécsi bányászatban egy időszak végét is • jelentheti - ismerteti a kialakult helyzetet Nagy Attila aknavezető. — Én is azok közé tartozom, akik azt szeretnék, ha volamikor újraindulhatna az akna. Azt hiszem azonban, ennek a legnagyobb akadálya a most szétforgácsolt emberi feltételrendszer lesz. Amikor távoztam, az udvaron egy traktor börrögött föl. A titkárnő az ablak felé fordult, de még abban a pillanatban meggondolta magát: — Nem csukom be, legalább valami kis munkazaj hadd hallatsszon be hozzánk. Néha megőrjít a csend. Szemben a két öreg akná- • val néhány bányamentő tén- fergett az állomás előterében. Már az ő munkájukra sem sokáig lesz itt szükség. Ahogy az aknavezető mondta: itt István- aknán lezárult egy fejezet. Néhány nappal az utolsó leszállás után szerkesztőségünkbe aggódó hangú, legalább 100 aláírással jegyzett levél étkezett.- ...a bányabezárás következtében nem lesz egy telefon sem a környéken . . . Autóbusz- járatainkat úgy módosították, hogy gyerekeink elkésnek az iskolából, mi a munkahelyünkre nem érünk oda időben . . . Legutóbb már olyan hírt rs hallottunk, hogy a boltunkat is bezárják ... — így a levél.- Ha bezár a bánya, bezár a mentőállomás, mentőt, orvost, rendőrt hivni sem tudunk sehonnan — kesergett özv. Tremmel Zászlóné, az első aláíró, amikor megkerestük. - Eddig a PIK-kel álltunk összetűzésben, mert bányakárosultnak minősítve az épületeket, amelyekben lakunk, nem volt hajlandó foglalkozni a beózó alagsorokkal, a málladozó falakkal. De most a bánya bezárásával már a mindennapi életünk kérdőjeleződött meg. Sok öregember él itt. Mi lesz, ha beköszönt a tél? Talán még a hókotrók sem jönnek el idáig .. . Úgy volt, hogy a bányabezárással egyidőben csak a bányászokat szállító céljáratokat szünteti meg a Volán, ők azonban nem ezt tapasztalják. Pont azok a járatok szűntek meg, amelyek a legfontosabbak voltak. így a reggeli 7.20-as, amivel a gyerekek iskolába jártak. Ha a 7 óraival mennek, korán érkeznek, a 7.50-essel viszont már elkésnek. Hasonló a gond a déli órákban is, mivel a délutáni műszakba járók csak két időpont, 11.50 és 13.20 között választhatnak. De ugyanígy példának lehetne hozni a későn induló első reggeli buszt, vagy a korai utolsó éjszakás járatot.- Ugyanakkor meg lehet nézni a menetrendet, hogy hét végén hogy járnak o b szók — mondta egy másik ^ író, egy fiatal anyuka, Mól" Ibolya, és már mutatja is tájékoztató cédulát. - 6.30, 7, 7.30, 7.50 akkor, a" kor se iskolába, se dóig0’ nem jár az ember. Ez a ^ netrend. Egy mondat erei* azonban én is szeretnék v'! szatérni a telefon kérdésére- múlt héten újabb kisgy®1 született a szomszédban, e héttel korábban az én kisfia hoz kellett sürgősen orvost ** ni. A mentőállomásra egy e< hén szólva ittas ember nt engedett be, gyorsan az é! mi portára szaladtam. De lesz velünk, ha december 1 gétől mór nem lesz ilyen hetőségünk sem?- Halála el1 édesapámhoz is orvost hivtu' akkor a mentő sofőrje 1 mondta, hogy 25 percnél ^ marabb nem érhet ide a * esi. És ha riasztani se tude" Probléma a bolti ellátás Eddig a telep közepén állé bolt látta el a lakókat. Tei1 kenyeret, alapvető élelmisz6' két lehet kapni benne, h6* kivételével minden hétközi A hét első napján a bánV büfébe jártak a kismamák 1 jért. A bányabezárás követi tében ma már oda nem ^ hetnek. A legközelebbi ^ több kilométerre van, csak 0 tóval vagy busszal közelít^ meg. A hét egy napján ^ szerűségből még ezt is vál1 nák, viszont, mint mondják, 1 tál tartanak, hogy a követk® lépésként bezárják a telep boltját. Bolvári Miklósné, a bolt zetője:- Az Élelmiszerkeresked6 Vállalatnál egy értekező tájékoztattak bennünket al' hogy az ehhez hasonló kis ® tok kezelését egy budap* cég veszi át. Az üzleteket tékesítik, és amelyik nem el, forgalmának vizsgéj( után döntenek fennmarad0' ról. Sajnos, valószínű, hogy új formában én nem tuy vállalni a bolt üzemeltet6* pillanatnyilag én is a te lakóihoz hasonló bizonytól ságban élek. István-aknót bezárták te vagy ahogy hivatalosan mc ják, tartósan szünetelteti! termelést. E tény lehan! mivoltán túl, valószínűleg j vesen látták előre a bány0^ zárás egyéb következmény,! A gondok megoldására — . tűnik — több vállalat és i0( gatási intézmény összehord intézkedésére lesz szükségKaszás Endfí
