Dunántúli Napló, 1989. december (46. évfolyam, 332-360. szám)

1989-12-22 / 353. szám

Dunántúlt napló 1989. december 22., péntek Az Országgyűlés elfogadta a jövő évi költségvetést (Folytatás az 1. oldalról) A Magyar Országgyűlés is­mételten a leghatározottabban elítéli a román 'hatóságok barbár megtorló akcióit, köve­teli azonnali beszüntetésüket és a felelősök megbüntetését. Ugyanakkor szolidaritásáról és támogatásáról biztosítja az emberi jogaikért és a szabad­ságért fellépőket. A bűnös akciókat csak hat­hatós nemzetközi összefogás­(Folytatás az 7. oldalról) kész helyzetet teremt. Egy fan­tomszervezet, a Nemzetközi Valutaalap követelményeivel fenyeget, és gyakorlatilag olyan programot terjeszt a parlament elé, amely semmi­féle alternatívát nem tartal­maz. Más oldalról Viszont a megalapozatlan gyanúsítgatá- sok, a sokszor indokolatlan bizalmatlanság sérti a kor­mányt. Mindezekre a miniszter válasza: itt most az ország jö­vőjéről és talpon maradásáról van szó, amihez képest min­denféle vélt vagy valódi sére­lem huszadrangú kérdés. A kiemelt területek jövő évi béremeléséről szólva elmond­ta, hogy januárban az egész- ségügyben átlag 30 százalék­kal, az oktatásban pedig 25 százalékkal emelkednek a bé­rek. Tájékoztatott arról is: a jö­vő évre a kormány a költség- vetés 100 millió forintos támo­gatásával agrár-intervenciós alapot hoz létre annak érde­kében, hogy az esetlegesen csökkenő kereslet miatt ne es­sen vissza katasztrofálisan a mezőgazdasági termelés. Békési László azzal a gon-’ dolattal fejezte be beszédét, hogy a beterjesztett költség­vetés nem jó, de szükséges. 'Itt már régen nem a kor­mányról és a parlamentről, hanem az ország sorsáról és jövőjéről van szó. Ez a költ­ségvetés nem igazán karácso­nyi ajándék, de nyugalmat, tiszta lelkiismeretet és azt a biztonságot adhatja, hogy bir­tokában képesek leszünk a jövő esztendőben az össze­omlást megelőzni. A miniszteri válasz után az 1990. évi költségvetés feletti határozathozatal következett. 'Először az általános és részle­tes vitában felvetett módosító javaslatokról kellett dönteniük a képviselőknek. Ezt követően - a már meg­szavazott módosító javaslatok­kal együtt - a költségvetés egészéről határoztak. Az 1990. évi költségvetésről szóló tör­vényt 252 igen, 23 nem sza­vazattal, 52 tartózkodás mel­lett elfogadta a Tisztelt Ház. Ugyancsak elfogadták a kép­viselők a társadalmi szerveze­tek jövő évi költségvetési tá­mogatásáról szóló határozatot Ezután a fogyasztási adók­ról és a fogyasztói árkiegészí­sal állíthatjuk meg. Felhívás­sal fordulunk a román parla­menthez, és a világ vala­mennyi parlamentjéhez, fejez­zék ki tiltakozásukat az em­beri jogok romániai megsérté­se ellen, az emberi szolidari­tás szellemében. Az Országgyűlés támogatja a kormány eddigi lépéseit, és felhatalmazza a további szük­séges intézkedések megtételé­re. lésekről szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatta mun­káját az Országgyűlés. Békési László pénzügyminiszter fűzött szóbeli kiegészítést a törvény- javaslathoz. Expozéja beveze­tőjében rámutatott: szorosan kapcsolódik a költségvetéshez a fogyasztási adóra és fo­gyasztói árkiegészítésre vonat­kozó törvényjavaslat. Hellner Károly és Horváth Jenő java­solta az elmúlt ülésszakon, hogy ezeket a pénzügyi esz­közöket is törvénnyel szabá­lyozzák. A kormány most en­nek megfelelően terjeszti elő a törvényjavaslatot. A kormány a jövő esztendő­re a fogyasztási adó 13,7 mil­liárd forintos növelését az ár­kiegészítések 4,6 milliárd fo­rintos csökkentését tervezi — folytatta a miniszter. Az adó­emelés az élvezeti cikkekre, valamint a motorizáció köré­hez tartozó termékekre, a fo- gyasztóiár-támogatás csökken­tése pedig a víz- és csator­naszolgáltatás, valamint a sajt és a túró támogatásának csökkentésére terjed ki. A fo- gyasztásiadó-emelés 2, az ár­kiegészítés-csökkentés 0,5 szá­zalékkal emeli a fogyasztói árszínvonalat. Megemlítette a miniszter, hogy az építési és közlekedési bizottság 'konst­ruktív kezdeményezése alapján jövőre az útalap forrásait tel­jes egészében a motorizáció­ból származó adóbevételek ké­pezik majd. Végül a kormány nevében kérte az Országgyű­lést, hogy a törvényjavaslatot a módosításokkal együtt fo­gadja el. Az általános vitában felszó­laló Biacs Péter (Budapest, 30. vk.) és Hellner Károly (Budapest, 32. vk.), Balogh Gábor (Baranya m., 9. vk.) arról szólt, hogy az egyes településeken működő komp­járatok gyakorlatilag hídpótló szerepet töltenek be. Az ilyen helyeken élők hátrányban van­nak azokkal szemben, akik olyan településeken laknak, amelyet híd köt össze egy másik várossal, faluval. Ezért a képviselő javasolta, hogy a révátkelést vegyék fel a fo­gyasztói árkiegészítést élvező szóig áltató sok körébe. Szót kapott még Kopp Lászlóné (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 21. vk.). , A képviselők ezután arról döntöttek, hogy részletes vi­tára bocsátják a törvényjavas­latot. Mivel hozzászóló nem jelentkezett, a soros elnök az általános vitában elhangzott javaslatok véleményezését ki­adta az illetékes szakbizottsá­goknak, s az ülést a bizott­ságok munkájának idejére fel­függesztette. A szünetet követően az el­nöklő Fodor István bejelentet­te, hogy az illetékes bizott­ság állásfoglalásának sokszo­rosítása még nem fejeződött be, s indítványozta, hogy — a tárgysorozat némi módosításá­val - térjenek rá az ülésszak egyik legfontosabb témája, az Országgyűlés megbízatási ide­jének lerövidítéséről szóló ja­vaslat megvitatására. A november 26-án megtar­tott népszavazás eredménye az Országgyűlés által elképzelt- hez képest eltérő politikai helyzetet teremtett, ezért az Országgyűlés részéről kívána­tos a politikai menetrend ér­tékelése, s állásfoglalás ki­alakítása a választások cél­szerű időpontjáról. Az alkotmány 28. szakaszá­nak (2) bekezdése módot ad az Országgyűlés megbízatásá­nak rövidítésére, és arra is, hogy a feloszlás napja lehet egy, az erről szóló döntést követő későbbi időpont is. En­nek megfelelően nincs akadá­lya annak, hogy 1990. mó réi- us 16-ót követően kerüljön sor az előrehozott országgyűlési képviselőválasztásokra, melynek kitűzésére — figyelembe véve az országgyűlési képviselők választásáról szóló, törvényben előírt 90 napos felkészülési időt — a köztársaság ideigle­nes elnöke jogosult. Mindezekre figyelemmel ja­vasolta, hogy az Országgyűlés az alkotmány 28. szakaszának (2) bekezdése alapján 1990. március 16-i hatállyal mondja ki feloszlását. E témában felszólalt Hámo­ri Csaba (országos lista), az MSZP parlamenti csoportjának vezetője, Sasvári József (Ko­márom m., 8. vk.) a függet­len képviselőcsoport nevében, Bánlfy György (Budapest, 4. Vk.), Berecz János a parla­ment MSZMP-frakciójának kép­viseletében, Eke Károly (Csongrád lm., 10. vk.), Bállá Éva (Budapest, 46. vk.). Több hozzászóló nem lévén, ezután az elnöklő Fodor Ist­ván lezárta a vitát. Rózsa Edit (Csongrád m„ 3. vk.) emlékeztetett arra, hogy a név szerinti szavazás elrendeléséhez szükséges 50 aláírás összegyűlt, ezért azt külön vita nélkül el kell ren­delni az elnöknek. A képviselők először Bállá Éva indítványáról döntöttek, s elutasították azt a javaslatát, hogy az Országgyűlés már a mai nappal mondja ki fel­oszlását. Az elnöklő Fodor István ez­után feltette a kérdést: egyet- értenek-e azzal, hogy az Or­szággyűlés 1990. március 16-óvol oszlassa fel önmagát. A kérdésre a képviselők egyenként, abc-sorrendben, felállva válaszoltak, a jegyző név szerinti szántására. fífOSr-hírelr------------------------------------------ » ■ A KIOSZ Baranya megyei elnöksége nevében kellemes karácsonyi ünnepeket, a vállalkozásban sikeres, a magán­életben eredményes és boldog új évet kíván Baranya me­gye kisiparosságának, a szervezet minden tagjának, vala­mint a KlOSZ-szal együttműködő vállalkozó szervezetek munkatársainak. Hajós Ferenc, a KIOSZ Baranya megyei szervezetének titkára Birinyi Zoltán, a KIOSZ Baranya megyei szervezetének elnöke ----------------------------------*------------ * ----------------------------------------------­A KIOSZ Pécsi Alapszervezete o szervezet tagjai és hozzátartozói ré­szére 1990. január 20-án (szombat) 19.00 árától iparosbált rendez a Pa­llót! nus szállodában. Részvételi díj: 600,- Ft/fő. amely a vacsorát és éjfélkor egy étkezést tartalmaz. Jelentkezni személyesen a pécsi olopszervezet 226-os szobájában. (Pécs. Rákóczi út 24—26.) lehet, legkésőbb 1990. január 10-ig. A vacsoramenü a részvételi díj befi­zetésekor választható ki. A Szállítók Alapszervezet tájé­koztatja tagjait, hogy az 1990. évre szálé droszt használati matricákat az alapszervezetnél 1990. február 15-ig lehet megvásárolni. Az elnök­ség kéri a tagdíjb.fixeté**.l .Imá­ra dl iparosait, hogy a tagdíj r.n- d.rés. érd.kéb.n keressék fel az alapszervezetet. Felhívja az iparo­sok figyelmét. hogy o szállítók alopszervezete Is végez szómitógé- pes könyvelést, oki az alapszerve- z étnél könyveket, ónnak az 1989. évi adóbevallását ingyenesen ké- szftik el. A KIOSZ Szigetvári Alapszerve- ,zete 1990. január 15-tól számitó­gépes személyi jövedelemadó be­vallások készítését vállalja kisipa­rosak és más magánszemélyek ré­szére. Február végétál a jelenlegi kézikönyve lés mellett számítógépes könyvelést Is vállal az alapszerve- let. Az óiufuvorozök figyelmébe ajánl­juk, hogy a szigetvári alapszerve- zet sz élházán ok udvarán 11 db kis­kocsi állandó telephelyét tudják .biztosítón!. A jelentkezéseket beér­kezési sorrendben Jegyzik elő. A szigetvári olopszervezet bérbe adja 80 m2 alapterületű, külön- bejáratú, parkettás, hátárolás fű­tésű, vízzel és mellékhelyiséggel rendelkezó nagytermét. Érdeklődni az olopszervezetnél lehet. (Sziget­vár, Kossuth tér lé.) A szigetvári olopszervezet f.lv.sz középfokú közgazdasági képzettségű IBM XT (AT) sómítágépet működ­tetni tudó muhkatórsot. A KIOSZ Baranya Megyei Szol­gáltató Iroda tájékoztatója: Fodrászok, kozmetikusok I Apolőszerek, aloponyogok ked­vező áron vásárolhatók o Szolgál­tató Irodában, I. emelet 207. szoba. Jelenlegi kínálat: Igora hajfes­tékek, Schwarckopf termékek, Sty­ling készítmények és egyéb haj­ápoló szerek. Anaconda kozmetiku­mok, hajápolö szerek. Megrende­lésre n kívánt anyagot az kodo beszerzi. A Szolgáltató iroda gé­pek, anyagok, felszerelési tárgyak, A név szerinti szavazás eredményét Fodor István meg­bízott Házelnök jelentette be: az Országgyűlés 320 igen sza­vazattal és 2 tartózkodás mel­lett úgy határozott, hogy 1990. március 16-i hatállyal kimond­ja feloszlását. Az elfogadott határozatban az Országgyűlés a köztársaság ideiglenes elnö­kének javasolja, hogy az al­kotmány előírásainak megfele­lően tűzze ki a képviselővá­lasztások időpontját. Felkéri az Országgyűlés megbízott elnö­két, hogy a Minisztertanács elnökével együttesen tegyen javaslatot a parlament hátra­lévő megbízatási idejének tör­vényalkotási programjára. Az Országgyűlés feloszlásá­ról hozott döntés után . vissza­tértek az ezt megelőző pont tá rgyalásá ra. A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szó­ló törvényjavaslat vitájában elhangzottakra Békési László válaszolt. Utalva egy képvise­lői megjegyzésre kiemelte, hogy tényleg nem jelentékte­len költségvetési bevételeket szolgáló akcióról van szó. A javasolt lépéseknek ugyanis együttesen 18,3 milliárd forint a kihatása, s ha e lépéseket nem tennénk meg, akkor a személyes jövedelmeket kelle­ne 3 százalékkal tovább ter­helni, vagy az átlagos árszín­vonalat ugyanannyival növelni. A javaslat nem egyszerűen költségvetési ügy, hanem a fogyasztóskorlótozósnak egyik eszköze. Ezután határozathozatal kö­vetkezett Először a módosító indítványokról döntöttek a képviselők, majd 172 egyet­értő, 28 ellenző szavazattal, 45 tartózkodás mellett elfo­gadták a fogyasztási adókról és a fogyasztási árikegészités- röl szóló törvényjavaslatot. Következő napirendi pont­ként az Országgyűlés meg­kezdte a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló 1988. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalá­sát. A törvényjavaslat előter­jesztője Geleji Frigyes, az OMFB elnökhelyettese volt. Az alap eddigi .működését rövi­den áttekintve hangoztatta: a törvény korszerűen szabályozta a Központi Műszaki Fejlesztési Alap képzését és felhasználá­sát. A vitáiban felszólalt Lotz Ernő (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 12.' vk.), a tudománypoli­tikai és műszaki-fejlesztési bi­zottság előadója, Biacs Péter (Budapest, 30. vk.). A felszólalásra a beterjesztő Geleji Frigyes nem kívánt rea­gálni. Ezután a képviselők döntöttek arról, hogy a Köz­ponti Műszaki Fejlesztési Alapból 1990-ben az Országos Tudományos Kutatási Alap rendeltetési céljaira 1 milliárd 160 millió forintot, a Felsőok­tatási Fejlesztési Alap számá­ra pedig 690 millió forintot kell átadni. Ezután a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló 1988. évi XI. törvény berendezések kedvező., áron történő beszerzését vállalja. A KIOSZ Baranya Megyei Sport- egyesület férfi kézilabdo szakosz­tálya tagtoborzót tart 1989. decem­ber 28-tól 1990. január hó végéig minden csütörtökön 17.00 órától 18.00 óráig a pécsi Rácvárosi Álta­lános Iskola tornatermében. Az ak­tív játéktól visszavonult játékosokat is szívesen várják. Alkalmazottat foglalkoztató kis­iparos munkáltatik figyelméből A hatályos adóigazgatási szabá­lyok értelmében azokat az ösize- vonás alá eső jövedelmeket, ame­lyek odóját oz adójogszabály sze- .fint a munkáltató állapítja meg, valamint az ezek utón levont adó­előleget az adóévre, a munkáltató a magánszemély alkalmazott részé­re az adóévet Követő év, vagyis oz 1990. január 31-ig az erre a célra szolgáló nyomtatványon írás­ban 'gazolja. Ezt az igazolást ak­kor Is ki kell adni, ha a magán­személy az odóévet követően mun­kahelyet változtat. A munkáltató annak a magán­személynek odhat igazolást, aki ná­la 1989. év december 31-ig mun- kaviszonybon állt. Azok, akiknek munkaviszonya a kisiparosnál vagy más munkáltatónál 1989. év folya­mán megszűnt és ez év december 31-én nem állnak munkaviszonyban, adóbevallást kell adniuk, éves adó­alapjukat és adójukot a volt (kis­iparos) munkáltató nem állapíthat­módosítását általánosságában •is elfogadták. •Ezután a postáról és távköz­lésről szóló 1964. évi II. ’tör­vény módosításáról szóló tör­vényjavaslatot Derzsi András közleíkedési, hírközlési és épí­tésügyi miniszter terjesztette elő. A korszerű szemléletű pos­tatörvény tervezete már elké­szült, szakmai és társadalmi vitája is megkezdődött, parla­menti jóváhagyására várha­tóan a jövő év első felében kerülhet sor. Az új törvény megalkotásáig sem késleked­het azonban a gyorsított táv­közlés-fejlesztési program in­duló feltételeinek megterem­tése. Egyik ilyen feltétel, hogy a Minisztertanács állásfoglalá­sa alapján 1990. január 1- jétől a Magyar Posta három különálló — postai, távközlési és műsorszóró - államigazga­tási vállalattá alakul. Ez azonban önmagában még nem elegendő a távközlési program megvalósításához, hiszen ehhez igen nagy tőké­re is szükség van. A számí.- tások szerint a finanszírozási lehetőségektől függően 5—10 év közötti időszak alatt 370 milliárd forint értékű beruhá­zást igényel a program, s en­nek eredményeként 2 millió új főállomás létesül a hozzá kapcsolódó korszerű szolgálta­tásokkal. Ehhez — csekély mértékű állami szerepvállalást feltételezve — jelentős hazai és külföldi vállalkozói tőke bevonása szükséges. Ennek azonban az a feltétele, hogy oldódjék a Magyar Posta, il­letve az egyik jogutódja, a Távközlési Vállalat tulajdoni és tevékenységi monopóliuma, s ez az, amire a jelen tör­vénymódosítási javaslat is irá­nyul. A vitában senki nem kért szót, így a határozathozatal következett. Az Országgyűlés 230 egyetértő szavazattal a törvénymódosító javaslatot el­fogadta. Ezt követően Horváth István belügyminiszter számolt be a nemzetiségek országgyűlési képviseletéről szóló törvény előkészítéséről. Tájékoztatójá­ban elmondta, hogy a nem­zetiségek országgyűlési képvi­seletének megoldására kétféle lehetőség van: az egyik a je­lenlegi jogi szabályozás kere­tein belül képzelhető el, míg a másikhoz szükséges az al­kotmány módosítása. Ezt követően Fodor István bejelentette: a belügyminisz­ter elkészítette és a képvise­lők elé terjesztette a novem­ber 26-ai népszavazással kap­csolatos állami feladatok* ellá­tásáról szóló beszámolót. Azt a parlament 237 igenlő, 4 el­lenző szavazattal, 2 tartózko­dás mellett elfogadta. A nép­szavazás eredményéről szóló országgyűlési határozatterve­zet pedig 237 egyetértő, 1 el­utasító szavazattal, 5 tartózko­dás mellett fogadták el a képviselők. Huber Jenő (Baranya m., 2. vk.) az MSZP parlamenti csoportja nevében indítványt ja meg. Ezen személyek esetébe: a jövedelem igazolására a kilépés­kor adott adatlap szolgái. Ha a magánszemély az adóévet követő 1990. február 20-ig a mun­káltatójának úgy nyilatkozik, mi­szerint a munkáltatótól származó jövedelmén kivül más összevonás alá esá adóköteles Jövedelme nem vált, ezen magánszemélyek jövede­lemadóját o munkáltató állapítja meg és az adózóval írásbon közli. Az 1990. jonuár 1. utáni munka- hely-változtotás esetén a dolgozó­val az a munkáltató számot el, amelyhez a magánszemély a nyi­latkozatát benyújtotta. Ha magán- személy alkalmazott, 1990. jonuár 1. után szünteti meg a munkavi­szonyát, de február 20-ig nem lé­tesít új munkaviszonyt és korábbi munkáltatójának sem ad nyilat­kozatot, akkor éves adóalapján és adóját — adóbevallás benyújtásá­val maga köteles megállapítani. A jövedelemadó megállapításánál fi­gyelembe kell majd venni az 1990. február 20-i időpontig becsatolt azon igazolásokat, amelyek olap- ján az alkalmazott az összjövedel­me csökkentésére vogy adókedvez- ^mény igénybevételére jogosult. Az idevonatkozó jogszabályok ér­telmében annak a magánszemély­nek, akinek adóját nem a munkál­tató állapítja meg, a már említett január 31-ig kiadandó munkáltatói igazolás és més igazolások birto­kában az adóját magának kell megállapítania és bevallania. nyújtott be a népszavazásról •és népi kezdeményezésről szó­ló törvény módosítására. A jo­gi bizottság megtárgyalta a képviselő indítványát, s úgy foglalt állást, hogy a törvény •módosítását ez az országgyű­lés már ne tűzze ‘ napirendre. Huiber Jenő egyetértett o jogi bizottság határozatával, ezért javaslatát nem is bocsátották szavazásra. Dr. Karácsonyi Sándor (Csongrád m., 6. vk.) önálló indítványt nyújtott be az egészségügyi törvény 90. sza­kaszában foglalt rendelkezés módosítására. A módosító törvényjavaslat­hoz senki sem jelentkezett hozzászólásra, a fiarlamentaz indítványt elfogadta. Rátérve a gazdálkodó szer­vezetek és a gazdasági tár­saságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény módo­sításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalására, elsőként Biacs Péter (Budapest, 30. vk.) terjesztette elő önálló in­dítványát. Az Országgyűlés élelmiszeripari szektorának húsz képviselője nevében ja­vasolta, hogy módosítsák a törvénynek az élelmiszerijjari vállalatokra vonatkozó hátrá­nyos rendelkezését. Ezután Biacs Péter (Buda­pest, 30. vk.) önálló indítvány­ként terjesztette elő a gaz­dálkodó szervezetek és a gaz­dasági társaságok átalakulá­sáról szóló 1989. évi XIII. tör­vény módosításával foglalkozó törvényjavaslatot. A vitában felszólalt: Eleki János (Békés m., 7. vk.); Vörösné Csuka Mária (Komárom m., 9. vk.): Varga János (Tolna m., 6. vk.); Csipkő Sándor (Bács-Kiskun m., 20. vk.); Bognár József (országos lista); Király Zoltán (Csongrád m„ 5. vk.); A vitában elhangzottakat a napirendi pont előterjesztője, Biacs Péter összegezte. Ugyan­csak ehhez a témakörhöz szólt hozzá Hütter Csaba mezőgaz­dasági és élelmezésügyi ’mi­niszter. Ezután az Orszóaqyű- lés úgy határozott, hogy Biacs Péter indítványát kiadiák az illetékes parlamenti bizottsá­goknak, és az Országgyűlés januárban ismét napirendjére tűzi azt. A továbbiakban személyi ja­vaslatokat tárgyalt az Or­szággyűlés. Megválasztotta az üqyrendi bizottság tisztségvise­lőit; elfogadta a honvédelmi vizsgáló bizottság feladatairól szóló határozati javaslatot, s döntött a bizottság elnökének személyéről, s tagjairól is, •majd határozott a Budapest— Bécs Világkiállítást ellenőrző ideiglenes bizottság összetéte­léről. A képviselők elfogadták az ügyrendi bizottság előter­jesztését a házszabály felül­vizsgálatáról, majd oz MSZP parlamenti frakciójának kez­deményezésére megemlékeztek az Ideiglenes Nemzetgyűlésről. Kulcsár Kálmán igazságügy- miníszter bejelentést tett a Minisztertanács összetételében bekövetkezett változásról, ez­után a képviselők döntöttek a társadalmi szervezetek költség- vetési támogatásának odaíté­lésével foglalkozó ad hoc bi­zottság összetételéről. Rallay Ernő (Csongrád m., 1. vk.) az ellenzéki demokra­ták k épvi se lőc so portja nevé­ben — információikra hivatkoz­va — tiltakozott az ellen, hogy a Belügyminisztériumban az ellenzék tevékenységével, il­letve a magyarországi hírszer­zéssel kapcsolatos dokumentu­mokat semmisített meg. Hor­váth István belügyminiszter er­re reagálva visszautasította a vádakat, majd Hámori Csaba (országos lista) ugyancsak re­agált az ellenzéki demokraták képviselőcsoportjának észrevé­teleire. Ezt kővetően dr. Garbacz Katalin (Fejér m., 9. vk.) in­dítványára a képviselők támo- aatásukról biztosították a Drogmentes Élet Alapítványt. Az ülésszak végén Németh Miklós kormányfő mondott kö­szönetét a képviselőházinak. Ezzel az Országgyűlés decem­beri ülésszaka beféjezte mun­káját. A következő ülésszakra előre láthatólag január 23-án kerül sor. i A parlament felhívása

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom