Dunántúli Napló, 1989. december (46. évfolyam, 332-360. szám)

1989-12-22 / 353. szám

1989. december 22., péntek Dunántúlt napló 3 Meghatározták az urándolgozók végkielégítésének mértékét (Folytatás az 1. oldalról) pályázat formai és tartalmi követelményeit. A Regionális Egyeztető Fó­rum első feladatainak egyi­keként a megye gazdasági­társadalmi fejlesztésének, 'gazdasági szerkezetátalakítá­sának programját igyekszik kidolgozni. Tegnap a fórum tagjai a program újabb, módosított változatát ismer­hették meg, amely a megye adottságainak és sajátossá­gainak figyelembe vételével mutat rá a szerkezetváltás gazdasági, szervezeti és tu­lajdoni irányaira, ezek esz­közrendszerére. A programot végleges formájában decem­ber 27-ig kell eljuttatni a kormány illetékeseinek kezé­be. A program megvitatása után az uránbányászok vég- kielégítésének ügyében hozta első érdemi döntését a Re­gionális Egyeztető Fórum. Az ehhez szükséges keretet a ma napvilágot látó, a Foglal­koztatási Alapról és annak kritikus körzetekben való fel­használásáról szóló miniszter- tanácsi rendelet szabta meg, részletesen foglalkozva’ az ál­lami végkielégítés, az áttele­pülési kölcsön, a vállalkozó­vá válást segítő juttatások és egyéb támogatások intéz­ményrendszerével. E jogsza­bály megszületését sürgette, hogy az uránbányászok az eddig még tisztázatlan vég- kielégítés miatt a jövő év elejére figyelmeztető de­monstrációt helyeztek kilátás­ba. Az új jogszabály végül a sokak által legfontosabbnak ítélt kérdésben úgy foglalt ál­lást, hogy állami végkielégí­tés annak, a jelenlegi mun­káltatójánál legalább 10, a sugárártalomnak kitett dolgo­zók esetében 5 évet eltöltött dolgozónak fizethető, akinek munkaköre megszűnik, és a munkáltató, vagy az illetékes munkaerőközvetitö szerv nem tud részére megfelelő mun­kahelyet felajánlani, és öreg­ségi, rokkantsági nyugdíjra nem jogosult. A Regionális 'Egyeztető Fórum tudomásul vette a jogszabály idevonat­kozó paragrafusát, de dönté­se szerint a közeljövőben kez­deményezik a sugárártalom­nak kitett dolgozók esetében a minimális határidő 3 évre történő levitelét. Ami pedig a végkielégítés , mértékét illeti mivel annak megállapítását a kormányzat a REF hatásköré­be utalta, arról a testület tegnapi ülésén döntött. így a sugárártalomnak kitett mun­kakörökben ennek mértéke 10 év feletti munkaviszony esetében 24 havi átlagkere­set, 9 évinél 21, 8 évinél 18, 7 évinél 15, 6 évinél 12, 5 évinél pedig 9 havi átlagke­resetet tesz ki. Ugyanez egyéb dolgozóknál a következőkép­pen alakul: 25 év felett 24 havi, 23-24 teljesített- év kö­zött 21, 20-22 között 18, 18- 19 között 15, 16-17 között 12, 12-15 között 9, 10-11 teljesí­tett év között pedig hat havi átlagkereset. A tegnap meg­állapított végkielégítési mér­tékek akkor lesznek véglege­sek, ha az ÁBMH elnöke nem vétózza meg a határo­zatot 15 napon belül. Ameny- nyiben a megállapított hatá­rok véglegessé válnak, ja­nuárban várhatóan 100 az uránbányából augusztus 31- től elbocsátott dolgozó ve­heti fel az őt megillető ösz- szeget. További tömeges ki­fizetésre nem valószínű, hogy sor kerül, mivel a fölszámo­lás előtt álló vállalat, amely egyébként a mai nappal tel­jesítette az ez évi tervet, az előtte álló termelési és bá­nyafelhagyási feladatok miatt nincs abban a helyzetben, hogy elbocsássa embereit. A fórum első döntésthozó ülését követő sajtótájékozta­tón az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatalt képviselő Pil­lái Gyula így értékelte a döntést: - A kormányzatnak az az álláspontja, — és re­méljük a Regionális Egyezte­tő Fórum ugyanolyan elvek szerint hozza majd további döntéseit — hogy a végkielé­gítésnek és valamennyi meg­ítélt támogatásnak élénkitő hatása legyen a gazdaságra, és a jogosultak a jövőjüket alapozzák meg a konkrét jut­tatásokkal. Kaszás E. (Folytatás az 1. oldalról) A kormány döntést hozott a nyug* díjasok és a gyermekes családok ellátásának január 1-jei emelésé* ről. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter elmondotta: a nyugdíjkiegészitéseket a Társada­lombiztosítási Főigazgatóság auto­matikusan folyósítja januárban, egyelőre elkülönítetten a nyugdi­jaktól. Februárban pedig már az emelt összegű nyugdijakat egyszer­re kapják kézhez az érintettek. A nyugdijak differenciált módon emel­kednek január 1-jétől. Az emelés nagysága két tényezőtől függ: ki­nek mekkora a nyugdíja, illetve ki mikor vonult nyugállományba. En­nek megfelelően a 6 ezer forint alatti nyugdijakat 550 forinttal, a 6 és 10 ezer forint közöttieket 400 forinttal, a 10 és 20 ezer forint közöttieket 300 forinttal és a 20 ezer forint feletti nyugdijakat havi 200 forinttal emelik. Emellett a nyugdíjazás éve szerint, függetle­nül a nyugdíj összegétől, további differenciált emelésre kerül sor. Az 1975. július 1-je előtt nyugdíjba vonultak 500 forint, az 1975. július 1-je és az 1980. december 31-e kö­zött nyugdíjazottak 300 forint, az 1981. január 1-je és 1985. decem­ber 31-e között nyugdíjazottak 200 forint havi kiegészítő emelést kap­nak. így az 1975. július 1-je előtt nyugállományba mentek esetében: ha a nyugdijuk 6 ezer forint alatt van: 1050 forint, ha a nyugdijuk 6001 és 10 ezer forint között van: 900 forint, ha a nyugdijuk 10 001 és 20 ezer forint között van: 800 forint, ha a nyugdijuk 20 ezer forint fölött van: 700 forint az alap és kiegészítő emelés együttes összege. Az 1975. július 1. és 1980. de­cember 31. között nyugállományba mentek esetében: ha a nyugdijuk 6 ezer forint alatt van: 850 forint, ha a nyugdijuk 6001 és 10 ezer forint között van: 700 forint, ha a nyugdíjuk 10 001 és 20 ezer forint között van: 600 forint, ha a nyugdijuk 20 ezer forint fölött van: 500 forint az alap és kiegészítő emelés együttes ösz- szege. Az 1981. január 1. és 1965. de­cember 31. között nyugdíjba men­tek esetében: ha a nyugdijuk 6 ezer forint alatt van: 750 forint, ha a nyugdijuk 6001 és 10 ezer forint között van: 600 forint, ha a nyugdijuk 10 001 és 20 ezer forint között van: 500 forint, ha a nyugdíjuk 20 ezer forint fölött van: 400 forint az alap és kiegészítő emelés együttes öst- szege. (Folytatás az 1. oldalról) eltérően egy ideig indulókat játszott. O iszerte nagy a biztonság' srültség, attól tartanak, a megmozdu­lásók tovább terjednek. * A Magyar Köztársaság ál­landó ENSZ-képviselője, Esz­tergályos Ferenc nagykövet szerdán levelet intézett a Biz­tonsági Tanács elnökéhez, amelyet megküldött az ’ENSZ főtitkárához és o világszerve­zet közgyűlése 44. ülésszaká­nak elnökéhez is. Ebben . fel­hívta a figyelmet a román Az 1986. január 1. óta nyugállo­mányba mentek esetében: ha a nyugdíjuk 6 ezer forint alatt van: 550 forint, ha a nyugdijuk 6001 és 10 ezer forint között van: 400 forint, ha a nyugdíjuk 10 001 és 20 ezer forint között van: 300 forint, ha a nyugdijuk 20 ezer forint fölött van: 200 forint az alap és kiegészítő emelés együttes ősz- szege. Csehák Judit azt is elmondotta, hogy a házastársi pótlékot a saját jogú nyugellátás alap-emelésével azonos összegben — 550 forinttal — egészítik ki. Ugyanilyen mértékű emelést kapnak házastársuk után azok a 6 ezer forintnál kisebb nyugdíjjal rendelkezők is, akik jö­vedelempótlékban részesülnek. A kormány intézkedése biztosítja, hogy a 70 éven felüli és az első és második csoportú rokkantsági nyugdíjasok, valamint az 1986. ja­nuár 1-je előtt megállapított saját jogú özvegyi, szülői nyugdíjban ré­szesülők nyugdíja legalább elérje a számított létminimumot, a 4300 forintot. Egyidejűleg a kormány in­tézkedése értelmében havi 550 fo­rinttal növelik az 1989. december 31. utáni új nyugdijmegállapítások- nál azt az összeghatárt, ami alatt házastársi pótlék és rendszeres szo­ciális ellátás jár. A családi pótlék gyermekenként egységesen havi 300 forinttal, a gyermekgondozási segélyhez iáró jövedelempótlék pedig havi 550 forinttal emelkedik. A gyermekgon­dozási díj legkisebb összege 4190 forint lesz. Az intézkedések eredményeként a családi pótlék összege átlagosan 16 százalékkal emelkedik a jövő esztendőben. A mostani intézkedé­sek a nyugdijak átlagosan 15 szá­zalékos emelését eredményezik, ám várhatóan ennél a fogyasztói ár­szintnövekedés nagyobb lesz, eléri a 20 százalékot. A kormány törek­vése az, hogy biztosítsák az átla­gos szintű nyugdijak vásárlóérté­kének megőrzését, ezért jövőre <a nyugdijak emelésére további kor­mánydöntések várhatók. Csehák Judit elmondotta, hogy emelkedik az özvegyi nyugdíjban is részesülő nők havi jövedelme is. Eddig havi 4 ezer forintig folyó­sították együtt a saját és az özve­gyi jogon járó nyugdijat. Most ezt az összeghatárt 6 ezer forintra emelik. Lényeges, hogy az így járó nyugdíjemelést kérvényezni kell, azt nem folyósítják automatikusan. Egy másik kérdésre válaszolva Csehák Judit elmondotta, az eddig megállapított legmagasabb nyug- dijösszeg 47 ezer forint. 780-ra te­hető azoknak d száma,/ akiknek a nyugdija meghaladja a 20 ezer forintot, hetvenen kapnak 30 ezer­nél és nyolcán 40 ezernél több nyugdijat. hatóságok elmúlt napokban foganatosított erőszakos intéz­kedéseire, amelyeket a ma­gyar közvélemény megdöbbe­néssel és felháborodással fo­gadott. A nagykövet a magyar kor­mány utasítására hivatkozva felkérte a BT elnökét, hívja fel a román hatóságokat az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartására és arra, hogy teljes mértékben hajtsák végre erre vonatkozó nemzetközi kötele­zettségeiket. Továbbá kérte, hogy e kérdés megvitatása céljából vizsgálják meg a BT összehívó s á na k lehetőségét. * Horn Gyula tájékoztatta a sajtó képviselőit arról, hogy szerdán este Magyarország bu­karesti nagykövetségének ide­iglenes ügyvivőjét magához ké­rette a román külügyminiszter, és körölte vele azt a román álláspontot, miszerint az or­szágban kitört zavargásokat a határokon kívülről szervezték, azzal a céllal, hogy megsért­sék Románia függetlenségét, megbontsák területi egységét. Miként Ceausescu elnök szer­da esti tv-beszédében, a ro­mán külügyminiszter is Buda­pestet jelölte meg mint azt a központot, ahonnan az esemé­nyeket ösztönzik, irányítják, és követelte az állítólagos be­avatkozás megszüntetését. Ha­zánk diplomáciai képviselője határozottan visszautasította o román állításokat. Megerősítette viszont az Or- szággyűlés külügyi bizottságá­nak szerdai ülésén felvetődött elképzelést, amely az 1948-ban kötött magyar—román 'barát­sági és együttműködési szerző­dés felmondására vonatkozik. Legyen a városé az épület Mohácson tegnap tartotta ez évi utolsó ülését a városi tanács tes­tületé. Előtte egyperces néma fel­állással emlékeztek a temesvári vérengzés áldozataira, majd hatá- ■rozatban ítélték el a romániai ter­rort, az emberi jogok semmibe vé­telét. Ezt kővetően dr. Papp Iván, az MSZP helyi szervezete vezető­ijének a javaslatára rövid emlék­beszédet mondott Kaponyi István tanácstag, melyben a 45 évvel ezelőtt, december 21-én Debrecen­ben alakított Ideiglenes Nemzet- gyűlésről szólt. Az előterjesztések közül tájékoz­tató jelleggel beszámoló hangzott el a szociálpolitika várható fel­adatairól, a szakorvosi ellátás hely­zetéről és az 1990. évi pénzügyi te rvkoncepció ró I. Hosszúra nyúlt, élénk vita kere­skedett a tanácstagak körében, a munkásőrség volt épületének és a hozzá tartozó egykori szolgálati lakásnak a hasznosításáról. A fel­szólalók: Varga Péter, Szekeres Antal, dr. Papp Iván, dr. Madár József és Zugó Albert egyöntetűen azt követelték, hogy Mohács város tanácsa levéllel forduljon a kor­mánybiztoshoz, s ebben jelentse be igényét az épületegyüttesre. A hasz­nosítására a városnak feltétlen szüksége lenne, a gimnázium bő­vítése Is indokolt, de a jövő évre ütemezett gyógyszertár építése egy­re kilátástalanabb, s a volt lakás átalakításával a rendelőintézet kö­zelében ez utóbbit is kialakíthat­nák. A tanács testületé e javas­latokkal egyetértett, így már ma elküldik a levelet a kormánybiz­tosihoz, aki az ingatlanok értéke­sítéséért felelős. B. M. Bukarestben is lőttek a tüntetőkre Tanácsülés Komlón Az idei év utolsó és valószínűleg a leghosszobb tanácsülését tartot­ták tegnap Komlón. A Szarka Ele­mér tanácselnök-helyettes vezette tanácskozás egyperces néma fel­állással adózott a temesvári vé­rengzés áldozatainak, ezt köve­tően több mint tíz napirend meg­vitatására került sor. A testület tagjai többek között a város ifjú­ságának kulturális és szórakozási ’lehetőségeiről, Komló víz- és cso- tornahelyzetéről, valamint a tele­pülés építészeti értékeinek védel­méről kapott tájékoztatót. Bejelen­tették, hogy a bányászvárosban 11« millió forintos költséggel új rendőrségi épület készül. A tanács­testület zárt ülésen határozott ar­ról, hogy Czukor iánosné nyugdíj­ba vonulló tanácsi osrtályvezető, Fekete Tános, a városi NEB ugyan­csak nyugdíjba vonuló elnöke és Vízhányó Imre, a Mecseki Bónyósz egykori felelős szerkesztője kapja a Komló Városért elismerést. A ta­nácsülés befejezéseként hat jelölt­ből két végrehojtó bizottsági tagot kellett volna választani, ez azon­ban meghiúsult, mert a Jelöltek nem érték el a szükséges többsé­get. MOZAIK ÉPÍTŐANYAG-KERESKEDÉS VÁLLALJA — családi és hétvégi házak, valamint — melléképületek tervezését, engedélyeztetését, műszaki vezetéssel, anyagbiztosítással. Ha 1990-ben építkezik, és az építőanyagot még 1989-ben megrendeli, a 90-ben felmerülő esetleges áremeléseket magunkra vállaljuk. KERESSE A MOZAIKOT. Cím: Pécs, Kültelek 6/A, 6-os főúton, a 205-ös km-könél. Telefon: 24-838 — Például — Szerkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt Románia: süket Megpróbáltuk. Többször is, sokféleképpen. Nem sikerült. Egykori romániai testvérlapunkkal lehetetlen felvenni a kap­csolatot. A pécsi posta bejelentőjén keresztül is és a cross­bar-számon is próbálkoztunk — Románia süket. A fővárosi Távbeszélő Igazgatósághoz tartozó Nemzetközi Központ egyik ügyintézője szerint viszont minden rendben van, délkeleti szomszédunkkal nyugodtan beszélhetünk. Csakhát — mint mondja — zsúfoltak a vonalak, az összes foglalt Nem értjük. Mármint, hogy akkor a crossbar miért hallgat? Legalább egy tétova bugást miért nem lehet felfedezni? Sajnos hinnünk kell, amit hallottunk: Romániában teljes hírzárlatot rendel­tek el. (Magyarországon ilyen a pécsi postások szerint még 1956-ban sem volt. Jobb nem belegondolni, mi lehet most Temesváron és a többi, „renitens", magyarlakta helyen...) Belvárosi áraink Kisebbfajta botrány kezd ki­alakulni a pécsi Kossuth La­jos utca 52. szóm alatti épü­let hasznosításának kapcsán. A házban három magánkeres­kedés és két iparos működik - eleddig valamennyien taná­csi bérleményekben dolgoztak. A probléma abból adódott, hogy a helyiségeket a hivatal el szerelné adni bérlőinek, s a felértékelésre hivatott Inköz, a bérlők szerint lehetetlenül magas négyzetméter árakat állapított meg. Hatvan- és nyolcvanezer forint között mo­zognak a négyzetméterekért kifizetendő összegek - anvt a „maszekok” méltánytalannak tartanak, főként úgy, hogy - mint mondják - saját pénzük­ből újították fel az eredetileg elhanyagolt üzlethelyiségeket. Ráadásul úgy tudják, jelen­leg másutt még az új épüle­tek négyzetméterára sem ha­ladja meg a 40 ezer forintot. Dr. Arnold Tibor, az Inköz iroda vezetője: — Való igaz, hogy a Kos­suth Lajos utcai bérleménye­ket 58 és 80 ezer forint közöt­ti négyzetméter árra értékel­tük, hiszen Pécs legforga'ma- sobb utcájáról van szó. A jogszabály szerint egyébként, ha a felújítás költségeit a bérlő számlákkal tudja igazol­ni, akkor azt az összeget a forgalmi értékből le kel! von­nunk. A baj csupán az, hogy a bérlők már mindenkinek jelezték gondjaikat - csak éppen nekünk nem. Amennyi­ben — a tanács vb határo­zata erre lehetőséget ad — nem értenek egyet az általunk megállapított forgalmi érték­kel, akkor az Illetékhivataltól összehasonlító adatokat kell kérnünk, s azok alopján eset­leg új árat állapitunk meg. Kérem őket, küldjék el a do­kumentumokat. — A dinár álfolyamát a némát márkához kötik, és az arány jövő júniusig nem változik. — A dsnominálás során nagy nullát eltörölnek, így a mostani 10 000 dinár egy konvertibilis di­nárt ér majd. Hét konvertibilis di­nár egyenlő lesz egy márkával il­letve 12 dinár egy dollárral. — Az árak jövőre a tervek sze­rint — írja az újvidéki Magyar Szó — 13 százalékkal emelkedhet­nek. — A személyi jövedelem a jö­vő év első felében az idei (dec. 15-ig kifizetett) novemberi előleg szerint átokul^ összhangban a már­kához kötött dinárárfalvammal. Laikusként oly' egyszerűnek, huszárosnak tűnik a jug* megoldás, hogy felhívtuk dr. Zeller Gyulát, a JPTE Közgazdaságtud .yi Karának dékánját, szakértőként mondjon véleményt az ügyben: — Valóban nagyon egyszerű és jó is ez a megoldás, de nem árt fel­hívni a figyelmet a következő problémákra. Először is: ugye, az állam továbbra is leveszi a „sápot", hiszen az árak jövőre is 13 százalékkal nőnek, a béreket viszont befagyasztották. Kérdés azonban, hogy a piacot el tudják-e látni a megfelelő árumennyiséggel, mert ha hiány van, az infláció újra az egekig szökhet. Egyébként ilyen szempontból a jugoszláv gazdaság nem rossz, nem jellemző rá az áruhiány — csak hát minden drága ... A lépéssel viszont elérték, hogy a viszonylagos drágaság és a bérbefagyasztás folytán a vásárlóerő nemigen nőhet, ami stabilizáló tényező lesz - a gazdaság egészét tekintve. Hazánk és Jugoszlávia kö­zött egyébiránt dollárelszámolású kereskedelem folyik, igy számunkra sem nyereség, sem veszteség nem származik a jugoszláv döntés kapcsán. Nyilván a turistáknak kedvezőbb lesz, hogy, egyszerűsödik nemcsak a vásárlás, de a Dénzátváltás menete is. Hogy nálunk sor kerülhet-e ha­sonló lépésre? Ügy látom, a jelek legalábbis azt mutatják, a Németh- kabinet a forint konvertibilissá tételének meggyorsításán fáradozik, így hát nem tartom elképzelhetetlennek a jugoszláv példa követését. Ehhez természetesen megfelelő devizafedezetre is szükségünk lesz . . . Megjelent a Pécsi Extra Újabb kft. újabb vállalko­zásáról nttaik tegnap sajtó- tájéko. a pécsi Várostör­téneti Múzeumban. A PRO- MÉDIA Service Kft. alaptőké­jét két magyar magánszemély, a megyei Múzeumigazgatóság és egy Schenk János nevű, Pécsről elszármazott nyugatné­met állampolgár adta össze, többek között azért is, hogy megjelenhessen egy új pécsi hirdetési újság, melynek a Pécsi Extra címet adták.- Januártól minden pécsi lakásban ott lesz csütörtök reggelente az újság, méghoz­zá ingyen - hallottuk Belé- nessy Csaba főszerkesztőtől. A próbaszóm terítését e hét csütörtökjére Ígértük, sajnos azonban körbejött egy malőr, ami problémát jelentett en­nek megvalósításában ...- Az Extra lapfelületének 70 százalékát hirdetések, harminc százalékát pedig cikkek teszik ki - mondta Schenk János. - Amennyiben a lap nem lesz veszteséges, (amihez évente cirka 30 millió forint hirdetés- bevétel szükséges), más, kör­nyező nagyvárosokban is meg­próbálunk előállítani az Ext­rához hasonló hirdetési kiad­ványokat. Laptársunknak sok sikert kí­vánunk, és minél hosszabb életet. Ülést tartott a Minisztertanács Új dinár! Nem véletlenül szerepel a fel­kiáltójel írásunk címében. Jugoszlá­viában a jövő évben megújítják a nemzeti valutát, a dinárt, melynek évi több száz százalékos inflációja bizony a közelmúltban már a ma­gyar turisták idegeit is kezdte pró­bára tenni. Úgy tűnik, vége a bonyolult fej­számolásnak, ha 1990-ben például egy eszéki áruházban csokoládét, cukorkát, vagy éppen szappant és sportcipőt szeretnénk venni a ro­konságnak ... S most arról, mi­ként képzeli el Ante Markovió kormányelnök és tanácsadó gár­dája az új dinár bevezetését, a gyakorlatban:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom