Dunántúli Napló, 1989. december (46. évfolyam, 332-360. szám)
1989-12-02 / 333. szám
Dunántúlt napló 1969. december 2., szombat szeretettel beszél Pécsről, o városhoz kötődéséről: noha nem itt született, de itt járt középiskolába, majd később itt volt nevelő a szemináriumban néhány évvél azelőtt, hogy az egyházmegye élére került. Büszke Pécsre, s Budapest után a legszebb magyar városnak tartja, örömére szolgál, hogy a nála vendégeskedő diplomaták mindig megerősítették ezt az értékítéletet, mint ahogy a közelmúltban az Europa Cantat és a Taizé-találkozó résztvevői is. . - Megkérdeztek engem, hogy miben látom a város szépségét. Azt mondtam: a pécsi emberekben, mert ők különlegesek. S ezt állapították meg a külföldiek is. A pécsiek mosolyognak, a pécsiek nyitottak, a pécsiek valahogy felette állnak a dolgoknak. — Hajdan a püspök mindenható ura és gazdája volt Pécsnek. Ágyúi voltak és hcj- dúí. Más jelleggel, más körülmények között hogyan volt betölthető ez a gazdaszerep* — A székesegyházat — mint az ősi keresztény város igazi jelképét - és a püspöki palotát együtt kultúrcentrumként emeltem ki. Mint püspök Pécs ura nem vagyok már, de mindig az a szándék vezérelt, mindig olyan ember szerettem volna lenni — s nem is szellemi vezérként -, aki aggódik a múltért, s aki segít a jövőt építeni. Hogy mi Pécsnek az igazi szimbóluma, mi az igazi jellege, arról a város vezetőitől eltérő volt o véleményem. De az isteni gondviselés révén ez az ellentmondás mór a múlté. Most belátjuk a tévedéseinket, mosolygunk egymásra, testvérek akarunk lenni és meg akarunk bocsátani egymásnak. S nincs is más út: nem rehabilitálás, hanem megbocsátás! — Milyen érzéssel fogadta, hogy a város díszpogára lett? — Soha nem éreztem úgy, hogy a város tartozott volna ezzel az elismeréssel, mint elégtétellel. Az első megnyugtató elégtétel számomra az volt, hogy miután két elődömmé a város nem tudott egyenesbe jutni, én tudtam valahogy párbeszédet folytatni a város és a megye vezetőivel. Figyelemmel kísértem munkájukat és — különösképpen az utóbbi időben — elégedett lehettem. Hyen értelemben a mostani kitüntetésem ne tekintessék elismerés- nék, inkább zárópontnak: amit eddig tettem, az most beérett. Püspökként búcsúzva boldogabb holnapot, boldogabb magyar jövőt kívánok a város vezetésének, po’gárai- nak, az én kedves pécsi testvéreimnek. iDunai Imre Hármas jubileumot ült idén: 75. életévébe érkezett, 50 -éve szentelték pappá és 25 éve áll, mint püspök a pécsi egyházmegye élén. Hatalmas, gazdag életpályája még vázlatoson is szinte összéfoglal- hatatlan a most rendelkezésre álló terjedelemben.- Mint pap, s mint püspök természetesen legfontosabbnak tartom mindazt, amit a katolikus hívők és általában az emberek érdekében tudtam tenni. Ez semmi más, mint az az elkötelezettség: ha én evangéliumi alapon állok, amelynek lényege a szeretet, akkor nekem ezt a megbocsátó — s az ma nagyon-na- gyon fontos -, körültekintő, mérlegelő és minden elnéző szeretetet kell hirdetnem. Püspöki jelmondatom: „Isten népének szolgálatában”. Isten népe az egyházat jelenti, a hívőket és a papságot együtt. Az én életem ennek szolgálata volt: nem alattvalói szerviiiitással, hanem gondoskodó szeretettel. Megérteni másokat, beleérem: mások lelkületébe és segíteni - ez minden szolgálat alapja. Minden papnak, s különösképpen a püspöknek irgalmas szamaritánusnak kell lennie. Ez akartam lenni én is. Nehéz volt, mert az egyház idegen világgal volt körülvéve az elmúlt négy évtizedben. Ez a világ — amelynek most már oly jól látjuk és kritizáljuk a hibáit - egy önkényes uralom ránlkerőszakölóso volt: mindenkit be akartak súlykol- ni egy olyan marxista-szocialista elképzelésbe, amely ugyan papíron lehetséges, de Marx tanításainak is elferdítése. A ránkerőszakolt önkényes uralom ellen harcoltam én is a dialógus formájában, mert ezt tartottam a legoko- sobbnak. Nagyon sok marxista barátom volt, akikkel megpróbáltam egyetértésre jutni abban, hogy minden előrehaladás alapja az erkölcs. Az erkölcs pedig annyit jelent, hogy mások érdekeit tartom olyan fontosnak, mint a magaméit. Ez az önáldozat az az odaadás volt életem legfontosabb mottója. Dr. Cserháti Józsel meleg Dr. Doktor Sándor Egészségügyi Díj Csoboth Pálné Somberekén, a Szociális Otthon ebédlőjében kényelmesen falatozva fogyasztották a reggelijüket a ház lakói, amikor felbukkant a folyosón a főnővér. Ahogy megpillantották a munkatársai, egymást túlkiabálva harsogták: gratulálunk! Cuppanós pusrikat nyomtak az arcára jobbról- balról, aztán a gondozottak közül is néhányon köréje gyűltek. Csoboth Pálné, az otthon főnővére a Pécsett rendezett ünnepségen kedden vette át a Dr. Doktor Sándor Egészségügyi Dijat.- Talán véletlenül kerültem az egészségügyi pályára. Tizenkilenc évesen határoztam úgy, hogy nővér leszek. Ennék már harminc éve - mondja eltűnődve, majd néhány gondolatnyi szünetet tartva folytatja emlékezését. - Mohácson, a Kórházban jelentkeztem felvételre és munka mellett szereztem meg a szakképesítést. Az ott töltött évek során minden osztályon dolgoztam, leghosszabb ideig a sebészeten és a belgyógyászaton voltam. Közben férjhez mentem, megszületett a kislányom és már gondot okozott a műszakozás. Somberekről nagyon ritkán jártok az autóbuszok, például, ha éjszakásnak fél 11-re kellett beérnem, itthonról délután fél 5-kor indulhattam. 1964. szeptemberében adódott az alkalom, hogy itthon vállalhattam állást. Akkor a 140 gondozott mellett öten dolgoztunk nővérek - most a 150 férőhelyre húszán vagyunk. Mint meséli, az eltelt 25 év alatt a gondozók létszámának többszöröződése egyúttal az otthon lakóinak fizikai- egészségi állapotát is jellemzi. Amikor odakerült, a gondozottak túlnyomó többsége csak magányos öreg ember volt és csupán néhányukat kellett fekvőbetegként ápolniuk. Mára megfordult ez az arány. Főleg azok a családok kérik a szülő vagy közeli hozzátartozó elhelyezését, akik a napi munkájuk mellett képtelenek megoldani a szinte állandó felügyeletet igénylő öregek ellátását. E körülményekből adódóan nem is any- nyira magányosak ma már ezek az emberek, rendszeresen látogatják őket a gyerekeik, unokáik.- A nővér feladata nálunk teljesen más, mint egy kórházban. Időbe telt, amíg megszoktam, hogy nem áll a közelemben az orvos, magamnak kell eldöntenem, mikor jó, ha gyógyszert adóik a betegnek, elég-e hívnom a körzeti orvost, vagy mentőért telefonáljak. De aimit nagyon szeretők ebben a munkában, az az, hogy sokat beszélgethetek velük, mert a lelki gondozásuk a gyógyszereknél is fontosabb. Aztán, hogy a szociális otthon számomra nem egyszerűen csak munkahely, azt a közelmúltban éreztem igazán: héthetes táppénz után, amikor először jöttem dolgozni, valósággal meghatódtam attól, amilyen örömmel fogadtak valamennyien. Berta Mária Testnevelési és Sportdij Koszér Géza Nagyon fiatalos, pedig januárban lesz hetven. Talán azért is fog rajta nehezen az idő, mert sokat, sokáig sportolt. Negyvenhárom éves korában még focizott hétről hétre a járási bajnokságban a kisdéri csapatban. Amíg 1980 végén nyugdíjba nem ment, a görcsönyi általános iskola igazgató-helyetteseként, jó néhány helyen tanított. Harkányban, Szilágyon, Bodán, Nyugotszenter- zsébeten, Szigetváron, Kisdéren és végül Görcsönyben hívták a kisdiákok tanár bácsinak. összesen 33 évet dolgozott pedagógusként. A tanítás mellett a sport jelentette számára a nagy szere'met. Kezdetben edzőskö- dött, aztán utána inkább a szervezésben tűnt ki. 1945 után az úgynevezett mezítlábas focíbajnökság egyik fő szervezője volt. Később, 1968-tól a nyugdíjba vonulásáig a Baranya Megyei Általános Iskolai Sportbizottság vezetőjeként ténykedett. Tizenhét úttörő olimpián vezette a baranyai küldöttséget Az újfajta diákolimpia megszervezőiéként is ismert. Még^ nyugdíjasként is tevékenykedett a diáksportban, ahová most is besegít. Az úttörő olimpia volt a kedvenc rendezvénye, volt olyan (az 1975-ös szombathelyi), amelyet begipszelt lábbal csinált végig. , — A lelkes testnevelő tanárok munkája nélkül az enyém nem sokat ért volna. Csak azt az időt sajnálom, amikor 1957-től 6 esztendőn át nem lehettem pedagógus, merthogy ezt a munkát és a sportot nagyon szeretem. Ez a kettő volt az életem. Ha éppen . nem tanított, vagy nem szervezett sportrendezvényeket, akkor versenybíróként működött közre, atléta-, kézilabda-, labdarúgópályán és a sakktáblák mellett. Már ebből is kiderül, hogy sokat nem volt otthon, a felesége nem látta sokat.- Megszokta hosszú éveken át a távollétemet. Mindig nagy szeretettel indított útnak és ugyanolyan szeretettel várt vissza. Koszér Géza a Testnevelés és Sport Kiváló Dolgozója, és megkapta a Magyar Népköz- társaság Sport Érdemérem bronz fokozatát. Most a Baranya Megyei Tanács Testnevelési és Sportdíját vehette át. Valamennyi kitüntetés jó kezekbe került. H. L. Felsőoktatási Díj Dr. Jávor Tibor egyetemi tanárral, az I. sz. Belgyógyászati Klinika igazgatójával körülbelül egy éve beszélgettünk professzorsága 20 éves jubileuma alkalmából. Akkor is taglaltuk azon gondokat és terheket, ami a klinikusoktól elvárt hármas feladat ró az itt 'dolgozó orvosókra. A belgyógyászat az orvos- tudomány egyik úgynevezett nagy szakmája. Hiszen a belgyógyászathoz tartozik a gyomor-bélrendszer, a hasnyálmirigy, a máj-epe, a vese, a szív. ér, vér és vérképzés szervei, működésének ismerete, a működési zavaraik és betegségeinek felismerése. És e felsorolás korántsem teljes. A hallgatókkal léhát mindezen sokrétű tudnivalót kell elsajátíttatni, ezért is tanulják a belgyógyászatot hat fél éven keresztül (a tantárgyak között ez a legtöbb.) Az orvosoknak pedig a napi klinikai gyógyító munka mellett kell ellátni az áktatóst, olyan Dr. Jávor Tibor szinten, hogy a végzett hal'- gatók mindenütt megállják a- helyüket. — A jelenlegi oktatási módszer nem biztos, hogy a legmegfelelőbb a mai követelményeknek - mondta dr. Jávor Tibor. - Nagyon valószínű, hogy a közeljövőben megkell reformálni nálunk is a felső- oktatást. - Szerencsére klinikánkon a gyógyítás már erősen szakosodott és örvendetesen gépesedett. Az elmúlt évben két igazán kiváló készüléket kapott a klinika. Az egyik egy komputerizált szív- vizsgáló URH-készülék. Segítségével minden eddiginél pontosabb képet kapunk a srív működéséről, így a betegségről pontos diognózist tudunk felállítani, ez pedig lehetővé teszi, hogy a leghatékonyabb gyógymódot választhassuk ki. A másik ilyen nagyszerű berendezés a videó-endoscop. Ez gyökeres változást hozott az emésztőszervrendszeri vizsgálatok minőségében. E készülékkel ugyanis egy mini-kamerát tudunk bejuttatni a szervezetbe és amit ez a kamera ott bent „lót” kivetődik egy képernyőre. — A klinika jövőt illető tervei között szerepel, hogy szeretnénk bevezetni egy bizonyos típusú betegségcsoportnál a csontvelő-átültetést. Most van Budapesten egy fiatal kolléganő 'tanulmányúton, hogy ennek a beavatkozásnak a mechanizmusát elsajátítsa. Senki ne értse félre, mi csak egy szűk betegségcsoportnál elvégezhető csontvelő-átültetésre leszünk képesek. Ami változás várható még a közeljövőben: eddig a klinikán működő pharmaca'ógioi osztály, amely mostanáig az országos pharmacológiai hálózat egyik egységeként működött, valószínű, hogy rövidesen a belklinikán belül külön tanszéki csoporttá válik. Az orvosok leterheltsége miatt egyre kevesebb idő marad a tudományos kutatásra, s ezekre a kutatásokra egyre kevesebb a pénz is. Mégis munkatársaim dicséretére legyen mondva, sokan érnek el nemzetközi érdeklődést is kiváltó eredményeket. S. Zi. Pro Űrbe Dr. Patla Károly Nem hivatalos jelölt volt a díjra, dr. Patla Károly tanácstagot a testület javasolta. Tu-, domása szerint Is eddig mindössze két tanácstagot, dr. Galabár Tibort és Kárpáti Ferencet tüntették ki, de az első spontán jelölt valóban ő. Huszonöt év alatt ötször választották meg tanácstagnak, most az uránvárosi 79-es körzet az övé. Ez a sokéves bizalom talán meglepő, mert sosem lakott itt, viszont támogatói, zömmel a munkatársai is, azok az uránbányászok, akik viszont itt is élnek. Dr. Patla Károly, a munkahelyén is kitartó; a posztján, idén 33. éve a MÉV tervgazdasági osztályának vezetője. — Figyelve a városi tanács munkáját, úgy Tótom, a testület tagjai szívesen számitanok önre akkor, amikor nehéz kérdésben kell megoldást keresni. — ‘Egy ilyen alkalom volt, a kulturális ad hoc bizottság, de tagja vagyok a várospolitikai, a végrehajtó bizottságnak és a megyei tanácsnak. Természetes, hogy a megtisztelő kitüntetés alkalmával is a konkrét tanácstagi feladatok foglalkoztatják. S ez ma Uránvárosban az idősek klubja. Dr. Patla Károly és tanácstag társai akkor figyeltek fel az idősek gondjaira, amikor á tehóhoz gyűjtötték a véleményeket. És éppen a tehópénz adott a kezükbe olyan anyagi eszközt, omely- lyel tenni is képesek voltak. Emlékezetes, milyen harcok árán kezdődhetett az átalakítás a volt Karikás Frigyes úti bölcsődében, de várhatóan egy év múlva átadják az idősek klubját. Egyébként a tehó volt a legeredményesebb a tanácstagi munkám során — volt lehetőségünk a körzetünkben a helyi gondokat megoldani, parkolókat, nyilvános telefonokat telepíteni - például uránvárösban. — Mindig visszatérő kérdés a képviseleti munkában hogyan tudja összeegyeztetni a körzet és a várospolitika érdekeit? — Az alap az alakuló testület várospolitikai célja, amelynek élőnek és elfogadhatónak, képviseíhetőnek kell lennie. Azt hiszem, az ember e'ősrör a körzetért akar harcolni, aztán belátja, hogy meg kell találni az egyensúlyt. — ön most érdekes helyzetben von, mert a munkahelyén és a közéletben is érinti az uránbánya felszámolása.- Ügy fogalmazhatnék, hogy mi vál'aloti tragédiánk a szerkezetátalakításhoz kapcsolódik, és ez a program közgazdaságilag megfogható és támogatható feladat. A megoldásban azonban hangsúlyos/ helyet kell kapniuk az egyéni problémáknak, mert több ezer dolgozó jövőjéről van szó. Az önkormányzat alapvető feladata a munkahelyteremtés, amiért a városi tanácsnak többet kell áldoznia. A megye naprakészebb ebben, a városi tanács a jövő év első negyedében foglalkozik az iparszerkezettel, ekkor egyértelművé kell tenni a feladatokat. Érdekes dolgot mondok: idén ezerrel csökkent a vállalat létszáma, ezt még nem vettük észre, de fel kell készülni a probléma kezelésére.- Indul a következő választáson?- Nem tudom. Jövőre nyugdíjba megyek, megszűnik a vállalati kötődés is, nem tudom, számítanak-e rám a lakóhelyemen. Azt nem szeretném, ha a több évtizedes tapasztalatom kárba veszne, szívesen átadnám, ha igényt tartanak rá.- Nagy öröm, hogy ön ezt /nondja, mert ma, amikor nem nagy a közéleti munka becsülete, igen kevesen Is vállalkoznak rá.- Végtelen szerencsés helyzetben voltam ezzel. Közgazdászként kezdtem, majd a jogot is elvégeztem, így gazdasági és körigazgatási kér dése'kben szólhattam. Kapcso lódott a gazdasági és a ta nácsi munkám is: a testület ben segített a közgazdaság szemlélet, míg a vállalatná hasznosítani tudtuk azokat az ismereteket, amelyéket a testületben szereztem. Meggyőződésem, hogy a vállalati munkámat nem tudtam volna olyan színvonalasan ellátni a tanácsi munkám nélkül... . G. M. Pécs vörös díszpolgára Dr. Cserháti József Kitüntetettek
