Dunántúli Napló, 1989. november (46. évfolyam, 302-331. szám)

1989-11-19 / 320. szám

Emlékmű 195B vértanúinak Pécsett a tizenhét legjobb pályamű Játszom a gondolattal, én 'melyiket választanám. Igaz, Itt, .Pécsett, a történelmi 'igazságtétel bizottság pá­lyázatára érkezett, közel száz tervből csupán a tizenhét legjobb látható. Mégis, na­gyon nehéz lenne bárme­lyikre is kimondanom, ezt szeretném látni a 301-es parcelláiban. Ez az, ame­lyik 1956. őszét számomra a leghívebben fejezi ki, s egyben emléket állít a for­radalom utcai harcaiban el­esetteknek, az ártatlanul 'meggyilkoltaknak és a for­radalmat követő megtorlás 'minden áldozatának. Angyal István, a Tűzoltó utcai felkelőcsoport pa­rancsnoka a halálos ítélet kihirdetése után, búcsúleve­lében azt kívánta: „nagy, rusztikus kő legyen a név­telen csőcselék emléke, amelyből lettünlk, amellyel egyek voltunk, és akikkel együtt tértünk meg”. Úgy érzem, több pályamű is szü­letett ebből a gondolatból. Siratófallá hordott utcakö­vek, sima kőlap alá pré­selt testek sora, elszórt fe­hér kövekből kibontakozó keresztek - talán ez utób­bi, Farikas Ádám munkája, mely legjobban megragad. A pécsi művészek közül Rétfalvi Sándor és Bachman Zoltán közös munkája, Ke­serű Ilona műve, valamint az USA-ban élő testvéré­nek, Keserű Jánosnak meg­hasadt kőtömböt ábrázoló terve látható a kiállításon. A zsűri, mint tudjuk, no­vember 4-én már döntött: Jovanovics György tervét választotta. Nézem a ma­kettet, monumentálisnak tű­nik. Barátkozom a gondo­lattal, hogy ez elé az em­lékmű elé tehetem majd virágomat jövő év június 16-tól, ha a terv egyelőre közadakozásból addigra megvalósul. A pályaművek kiállítása november 18-tól december 12-ig tekinthető meg Pé­csett, a Martyn-múzeumban. Müller Zsuzsanna „De Gaulle már 62-ben megjósolta..,” acsora V dr. Habsburg Ottóval Nyírségi gombóc ^ves és Csáky ÖH- rostélyos ^sten tudja, mégiscsak kicsi az Európa! Vagy Ejvópa, ?"°9y Habsburg doktor mond- t vagy nem is így mondja? sten tudja ... Az biztos, hogy jóikor a pincér bemutatja l**i a röviditalokat, a vilmos- °rtére azt mondja: „Nem, em- inkább a bavack!” .Szóval; mindenki Habsburg ttója. Vagy nem is minden- 1^' Gondolkodtam rajta, k?9Y a sajtótájékoztatón meg­idézzem: nem azért mond- .."® vissza a köztársasági el- . ^jelöltséget, mert ő is tud- ■ hogy a Habsburg név tör­I n®lmi okok miatt „nem a 9ertelműbben kedvelt Ma­^Yorországon." Hogy félt az ^Setleges tiltakozástól? Aztán II kérdés nem hangzott el. ®rri is tudom, miért... Nem rá idő? Vagy csak nem . Qrtam elrontani ennek a 77 |.6s úriembernek a hangula­tom Az övét biztos nem túri­ig1,1 volna. Szuperintelligens. I0, Szervezők persze haragúd­ig. volna rám. Vagy nem? i 'odenesetre a kérdés vala- 9Y elmaradt. Azt^yon tartja magát, íj-, SJereti, ha úgy szólítják: tor úr. így szólítom. Mi- í . szólítanám másképp? Ij,|lrn Patikus, égykorú körülbe- Pagyapómmal. ü ^r- Otto von Habsburg, dr. ; Q sburg Ottó. Melyik a’ Tói későn engedték hogy eldönthessük. n, d mondjam, szerintem ^9Y0r. S a legnagyobb kér- ' ugye, ez. Az emberék t,oket'k. Tele volt a sportcsar- |(l ' Tele lesz az Értelmiségi 1^ 's. Háromnegyed kilenc­ig kezdődik a beszélgetés, L ^|dr most, hétkor sem 11' ülőhelyet. . . t$s/' Horváth Csabával ket- I1 sétálunk el az Iparos­sá termébe. Még fél órája dr, tudtam, hova hívtak meg, Vir° titkolták. Az °sztalnál 10-en vagyunk. Vg| ^ben ülök IV. Károly fiá- b- °éldáj ára, a többség c,*tot kér. Persze lehet, nem az ő példájára, csak mert azt jobban szere­tik. Én mindenesetre vilmos­körtét hozatok. A kiszolgálás kitűnő. (Legutóbb akkor volt ilyenben részem, mikor Pesten a Fórumban egy beszélgetés közben angolnak néztek. Nem volt csoda. A pincér is alig beszélte a nyelvet...) A menüt Schröder Attila és Antal Tamás készítették. Első fogás: „Nyírségi gombóc le­(Vojban hagymát dinsitelünk, ti­nómra vágva, abba tesszük a ve­gyes zöldséget, amit kissé megpá­rolunk. Ezután hozzáadjuk a koc­kára vágott borjúhúst, egy adag fi­nomra vágott karfiolt, gombát és zöldborsót teszünk hozzá, majd gyönge csontlével telengedjük. Vé­kony, petrezselymes rántással sűrít­jük, enyhén pikánsan, citromlével Ízesítjük, dúsítjuk egy kevés tej­színnel, majd a csaknem kész le­vesbe belefőzzük a burgonyogombó- cot. Jó tanács: 3 az l-hez a bur­gonya-liszt arány, sóval, borssal, petrezselyemmel Ízesítve.) A Tv2-ben Horváth János annak idején zavarban volt. Az Élet és Irodalomban le Is tolták: „Mi az, hogy az én dédapám az ön dédapjának az alattvalója volt?" Pedig hát tényleg az volt. Dr. Habsburg Ottó közben beszélget, dicséri a levest. Szóba kerül az NDK. „Mi magyarok és az osztrákok szabaddá tettük a poroszokat — mondja a soproni átkelés­ről. — Annak idején ezt sem hitte volna el senki" Neve­tünk. S a doktor úr srövi to­vább. Jön a „Csáky töltött rosté­lyos." (Töltelék: csíkokra vágott szalon­nán hagymát pirítunk, finom le­csót készítünk, tojással összefogjuk, kihűtjük, majd vékonyra kloffolt hátszínnel töltjük. Elősütjük a töl­tött rostélyosokat, majd pecsenye­szaftban felpároljuk. Tálalásnál paprikas mártással leöntjük és kö­retként vajas galuskát adunk hoz­zá.) Közben megtárgyaljuk ha­zánk helyzetét. Dr. Habsburg Ottó tartja magát a sajtótá­jékoztatón mondottakhoz. Elő­ször az Európa Tanácsba, majd az EFTA-ba, végül az Európai Közösségbe fog be­lépni Magyarország. Közben a személyzet által „besser unga­rische fehérbor”-na'k titulált itókát issza. A bor tényleg kitűnő. Közben van, aki azt mondja, azért is vörösbort iszik. Neki mindegy, a kom­munizmusnak így is, úgy is vége. So comment. A Doktor úr 1962-es De Gaulle-lal való beszélgetését idézi. A tábornok már akkor megjósolta a Szovjetunió mai problémáit. Jön a „Sertésborda hentes módra." (Recept az Iparos Házban.) Utána meggyes-dió« rétes, majd sajt és almasze­letek. Dr. Habsburg Ottó ká­vét nem iszik. A Várady Antal utcában az Értelmiségi Klub rendezvé­nyéről kintrekedt csoport megtapsolja a gyalogosan ér­kező Habsburg Ottót. Úgy mondják: „Az emberek őszin­tén lelkesedtek érte.” Feje tetejére állt a világ? Vagy eddig volt feje tetején? Isten tudja . . . Pauska Zsolt Nemzetközi kutatási programok Pusztuló erdeink Nemcsak szomorú látvány a nyáron is sárgán, szárazon zör­gő erdő, hanem létfeltételünk veszélyeztetettségét is előrevetíti. Az összekapcsolódó környezeti ártalmak ellen csakis nemzetközi összefogással lehet küzdeni. De vajon vannak-e egyáltalán ilyen törekvések, kutatások? Az ausztriai Laxenburgban található az HASA nemzetközi tudományos kutatóintézet. Az intézetnek ma már 16 ország a tagja, s tudományos prog­ramjaik között szerepel az át­fogó erdőkutatás is. Az MASA nemrégiben tette közzé az er­dők pusztulásával és védelmé­vel foglalkozó kutatási jelenté­süket. A terjedelmes beszá­molóból csak néhány adatot említünk meg. Az európai tű­levelű erdők 35 százaléka a nitrogénszennyeződéstől szen­ved és 79 százalékát érinti a kénes szennyeződés. A lomb- huliató erdőknél ugyanezek az ártalmak 9, illetve 39 száza­lékban jelentkeznek. Az új típusú erdőpusztulá­sok okai között a fokozott ipa­ri szennyeződések, a levegő- a víz- a talaj károsodásai a savasodás, az időjárás válto­zásai, a légkör várható fel- melegedését is fölsorolandó. Előrejelzéseik szerint, amennyi­ben semmilyen nagyhatású nemzetközi összefogás nem történik a környezetvédele­mért, úgy 2000-re az európai erdők többségére károsodás vár. Egy érzékletes példa a sok közül: ha a kénszennyező­dés, a savasodás meghaladja a még elviselhető mértéket, akkor egy fenyőfa, amely át­lagosan 100 évig él — s ebből legkevesebb hatvanöt teljes egészségben —, az legfeljebb hat\|anöt évig él, és ebből csak harmincon át virul. Az összefüggő, sokasodó környe­zeti ártalmak az ökológiai egyensúlyt is megbonthatják és egy fenyő így csak huszon­hat évig marad fenn! Jakucs Pál, a 'hazai erdő­kutatások vezető egyénisége akadémiai székfog látójában is utált az MASA felméréseinek jelentőségére. Elmondta, Ma­gyarországon tíz éve figyeltek föl az új típusú erdőpusztulá­sokra, mely nálunk elsősorban a kocsánytalan tölgyet érin­tette, de a gesztenyésekben, őshonos és ültetett fenyvesek­ben, s kisebb mértékben a ko­csányos tölgyesekben, bükkö­sökben, égeresekben is jelent­kezett. A 'Borsodi Erdőgazda­ság segítségével 1987-ben folytatott komplex ökológiai erdővizsgálat igazolja a lég­szennyeződés elsődleges káro­sító hatását, mely a talaj ösz- szetételének megváltozásától a fa lombozatának gyér fej­lettségéig több területen is megmutatkozik. Baranyában és Somogybán körülbelül 10°,^-os a tölgy­fa rdők pusztulása, tájékoztat­tak a Dél-dunántúli Környe­zetvédelmi és Vízügyi Igazga­tóság természetvédelmi osztá­lyán. Környezetvédelmi osztá­lyukkal közösen kutatásokat fognak végezni a csapadék összetételének elemzésére. 'Egy-egy helyi kezdeménye­zéssel nem oldható meg az egész kontinenst érintő prob­léma, de szükség von minden apró, helyi intézkedésre, vagy ipari létesítmény kialakításá­nak megtervezésekor a fele­lősségteljes, áttekintő szemlé­letre, gondolkodásra ahhoz, hogy a meglevő szennyező for­rások számát ne növeljük, ha­nem inkább csökkentsük. Del-Dunäntül Hölgyei, figyelem! Ki lesz Pannónia Szépe? Demokratikus szépségkirálynő- választésf szervez a pécsi Junité Kfh Demokratikus szépségkirály- nő-választást szervez Dél-Du­nántúl Hölgyei számára a pé­csi Junito Kft. Újabb, misztifi- kum övezte, botránykőnek ígérkező szépségverseny? Szó sincs erről, a társaság a tel­jes nyilvánosság előtt zajló, emberközeli választást kíván kitűzni, melynek jelöltjei le­hetnek a Baranya, Tolna, So­mogy és Zala megyékben ál­landó' vagy ideiglenes lakás­sal rendelkező lányok és asz- szonyok. Mik q feltételek, hogyan kí­vánják lebonyolítani a válasz­tást? Mindenekelőtt: a jelent­kezésnek csak alsó korhatára van - s ez 17 év, azzal a megszorítással, hogy a 17 éve­sek csak szülői beleegyezéssel nevezhetnek. Ezen a szépség- királynő-választáson nem lesz a hagyományos értelemben vett zsűri. A Junito a jelent­kezések területi megoszlásá­nak figyelembevételével szer­vezi majd az elődöntőiket, me­lyeken a közönség dönt hely­színi szavazással a továbbju­tásról. A továbbjutottakat a jövő év elejére tervezett pé­csi gálabemutató közönsége fogja majd rangsorolni, s az ott, a rangsor elejére kerülő hét legszebbet a Dunántúli Napló is be fogja mutatni, a DN-lapak olvasóinak is lehe­tőséget adva a szavazásra. Az eredményhirdetésre március közepén kerül sor. A Junito Kft. a megválasz­tásra kerülő három legszebb­nek vállalja a fotómodellé, il­letve manökenné történő kép­zése költségeit, a képzést kö­vetően pedig menedzseli őket, munkalehetőséget biztosit. A további díjakról tárgyalásokat folytatnak a szponzorokkal, akiknek jelentkezésére számí­tanak. A Pannónia Szépe ver­senyre jelentkezési lapot a Junito-irodától lehet igényelni (Pécs, Hunyadi u. 2/A.). A szervezőik kérik, a jelentkezők megcímzett, bélyeggel ellátott válaszborítékot küldjenek. Csend­háborító ebek Csend hóborítóst többfé­leképpen lehet elkövetni. Sokféle variáció van, 'mi­vel lehet embertársaink éjszakai nyugalmát, a fá­rasztó nappalok utáni na­gyon is szükséges pihe­nést megzavarni. S ha csendháborítókról beszé­lünk, dehogy is gondol­nánk a négylábú, fark- csóváló kedves háziálla­tokra, a 'kutyákra. Pedig most róluk lesz szó. Rövid idő alatt három teljesen hasonló panaszt hallattam. Volt évfolyam­társa mmai hozott össze a véletlen. Tudtam róla, pa­nellakásukat nemrég el­cserélték családi házra, így érdeklődtem, örülnek-e az új otthonnak. — Ne is mondd — csat­tant fel és idegesség vibrált a szemében. — Megbántam az egészet, pedig mindig arra vágy­tam, hogy kertes házam legyen. A házzal nincs is baj, szép is, jó is, de amióta itt lakunk, nem tu­dok aludni. A környék ugyanis tele van kutyák­kal, s ezek egész éjjel ugatnak. Ha az egyik ab­bahagyja, rákezd a má­sik, s ez így megy egész éjjel. Már egy éve, hogy odaköltöztünk, de nem bí­rom megszokni. Már rá­szoktam qz altatóra, attól meg nappal a munkahe­lyemen vagyok kátyogos és iszom a kávét nyakra- főre, s ez így megy nap mint nap. Tudom, érzem, nem bírom sokáig — mondja, és remeg a keze, amikor táskájába zsebken­dőért nyúl. Alig pár nappal később egy rádióbeszélgetést hall­gattam. Félkaptam a fe­jem, ugyanis a beszélge­tőpartner a következőt mondta: — Három éve elcseréltem a pesti lakó­telepi lakásomat egy érdi családi házra, most visz- szacseréltem, ismét lakó­telepen lakom. A forga­lomzaj és rossz levegő miatt menekültem Érdre. 'Most pedig az egész éjjel ugató, csaholó kutyák elöl menekültem vissza. Egy férfi levelet hozott a szerkesztőségbe, kérte, nem jelenhetne-e meg. Kedves Ebtartók volt a cím, s a levél hangja szinte könyörgő. Beszél­gettünk. Elmondta, az Ál­latkert alatt Jevő családi- házas körzetben lakik. Nemrég települtek haza külföldről, a félesége sú­lyos allergiája miatt ke­restek zöldövezeti házat. Ám amióta itthon vannak, nem tudnak aludni a kör­nyék kutyái miatt. Ezek a kutyák — mert nincsenek tanítva — akkor is ugat­nak, ha valaki a túlolda­lon halad el, s van, amelyik már akikor rákez­di, ha valaki csak befor­dul az utcába. S ha egy elkezdi, a környék többi öblöshangúja is ' rázendít. S ugatnak estei éjfélkor, egész 'hajnalig. . — Kérem szépen — mondta a pa­naszos —, ahol éltünk, mi­előtt hazajöttünk, szintén kertes elővárosban lak­tunk. Ott is szinte minden házban volt kutya, de ott nevelik, tanítják, ha kell, iskolába adják őket. Per­sze, hogy a kutya riasz- szon és ugasson, ha kell. No de, hogy mindig? Ez elviselhetetlen. Már előre hallom a ku­tyabarátok méltatlan kodá­sát, hogy hol tartson ku­tyát az ember, ha nem családi házban? Tényleg. De talán mégis ennek a hazatelepült hazánkfiának vám igaza? Hogy a kutyáit nem elég megvenni és etetni, hanem nevelni kell. Vajon a kutyák gaz­dái tudnak aludni? S. Zs. vasárnapi 3 Janovics György szobrász pályázata nyerte el az első dijat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom