Dunántúli Napló, 1989. november (46. évfolyam, 302-331. szám)

1989-11-19 / 320. szám

Panoráma Szőke kínai Ez a képünkön látható francra kistó ny Lilianne lioo bárénekesnőnek je­lentkezett, és anyakönyvi kivonattal igazolta, hogy az édesapja kínai. Java­solták: változtassa mega nevét o szeme állása így fs jó. Liana, a képviselő Liona Iszökadze világhí­rű grúz hegedűművésznőt Tbütsriben képviselőnek je­lölték. Az április 9-i vé­res eseményekről ezt nyi­latkozta a Moszlkovszkoje Novosztyinak: , Elképesztő, mennyire nem felelt meg a megtorlások mértéke az elkövetett tetteknek. Igazi párbeszéd addig nem jö­het létre, amíg a tragé­diák mélyebb okait nem elemezzük. Több török színésznő Törökországban meg­szervezték az ún. asszony­státusok központja nevű hivatalt. Kimondták: a színművészeti főiskolákra, szemben az eddigi gya­korlattal, több nőt kell felvenni. Sorozat a pécsi stúdió Pannon Krónika műsorában „Nem születünk katoná­nak” - írta Szimonov, ha­nem azzá leszűrik, a körül­mények kényszerében. így válunk hőssé, áldozattá, vert, vogy győztes sereg katoná­jává, a történelem ítélete szerint. A háborúban min­denki szerez sebeket: ki testén, ki lelkén, s van, aki az életét adja. Katonasírok Alig lehet magyar csa­lád, akit így vagy úgy ne érintett volna a II. világhá­ború. Csak erről nem illett beszélni... A fiókok mé­lyén maradtak a fényképek, egymás között suttogták a frontemlékeket, félve és féltve őrizték a tá'bori lapo­kat, de még az utolsó ér­tesítést is. Apánk, nagyapánk esett el a fronton; köztük so'kan a Donnál, az örökre emlé­kezetes kanyarulatnál. Fel­kereshető emlékhelye azon­ban csak az első nagy há­borúnak volt. Halottak nap­iján csupán ott gyúlhattak gyertyák. Az utóbbi hóna­pokban azonban mind több első világháborús emlékmű­re kerültek fel a második­ban elesettek nevei rs. De csak a nevek, mert hogy valójában hol nyugszanak katonáink, arról keveset tu­dunk. Sokak régen várt óhaja szerint a Magyar Televízió pécsi stúdiója sorozatot in­dított „Katonasírok" címmel a Pannon Krónika című mű­sorában. Ebben olyan ma­gyar katonasírák és katona­temetők fotóit mutatjuk be, melyek szovjet földön, vagy más hadműveleti területe­ken adtak végső, ma már zömében jelöletlen nyughe­lyét az elesett magyar ka­tonáknak. Arra számítunk, hogy a hozzátartozók felismerik a fejfákon olvasható neveket, s talán utolsó emlékként megtalálhatják a már las- san-lassan elfelejtett csa­ládtag sírhalmót. Azt is re­méljük, hogy az egykori Ibajtársoknak segítséget, támpontot adhatnak a sí­rok, a temetkezési helyek felismeréséhez és esetleges megtalálásához, mert ter­mészetesen ez a végső cél. Éppen ezért a továbbiak­ban olyan felvételeket vá­rnák a kedves nézőktől, ol­vasóktól, amelyeken kato­nasírok, katonatemetők lát­hatók, és egyben olyan in­formációkat is szívesen ve­szünk, amelyek segíthetik a további munkánkat. Öröm­mel fogadjuk azokat a Itt magyarok nyugszanak... A felvétel valószínűleg Osztro- govszk határában készült 1942-ben. fronton készült fotókat is, amelyek a katonaélet min­dennapjait ábrázolják. Terveink szerint a Pannon Krónika jövő év áprilisáig minden kedden jelentkezik „Kató na sírok” című soroza­tával, melynek eredményes­ségéhez kérjük az önök se­gítségét. Címünk: Magyar Televízió pécsi stúdiója, 7621 Pécs, Majorossy Imre u. 6—8. Te­lefon: 24-504. A borítékra kérjük, írják rá: „Katona­sírok". Füzes János — Ornitológus a támadó madarakról liiäiiäayiiiiiiiiiiiiiiiiiiia^ Csóka­reflex „Nem jó az ördögöt a falra festeni, mert megjelenik” — tartja a még a középkorból, vagy még régebbről örökölt szólás, amely átvitt értelemben félelmetesen igazolódik sok­szor azóta is. A játékos elme borzongató szórakoztatásnak szánt látomásai is meg-meg- elevenednek a könyv, a mozi­film után a valóságban is. Amikor a Cápa, pontosabban az „Állkapcsok” című film ha­talmas közönséget vonzva be­járta a világot, sokan — köz­tük szakemberek is — mond­ták: ilyen hal nincs, a fehér cápa sem ilyen veszedelmes, az egész film csak mese és szinte alaptalan. Aztán néhány évre rá egy óriás fehér cápa Kalifornia partmenti vizein ket­téharapott egy rendőrségi mo­torcsónakot és az egyik utasát bekebelezte. A cselekmény valószínűsége tekintetében ugyanilyen fogad­tatásra talált annak idején Hitchcock 1962-ben bemutatott „Madarak" című horrorfilmje is, amely arról szól, hogy bosszúálló madárcsapat támad meg egy kisvárost, s lakói kö­zül többeket megöl. A hihetet­len történet visszaigazolása most érkezett: a múlt héten a jeruzsálemi rádió adta hí­rül, hogy népes varjúcsapat támadott meg és tartott meg­szállva egy lakóházat Haifa közelében. Komoly sérültje is volt a háromórás madárinvá­ziónak. Mi lehet a magyarázata a ma darak tá madó sárnak, s va n-e esély, hogy nálunk is bekövet­kezzen hasonló? — erről kér­deztük dr. Kalotás Zsoltot, a Magyar Madártani Intézet igazgatóját. — A híres Hitchcook-fílmnek az a beállítása, hogy az állati cselekedeteket bosszú vezérel­heti, csak mese. De a varjú­féléknél létezik olyan reflex, amely alapján a csoport fia­talabb tagjait támadó, vagy azokat fogságba ejtő ragado­zót az egész csapat együtte­sen űzi mindaddig, amíg a ki­szabadítás, a támadó elkerge- tése nem sikerül. Az Izraelben történt varjúinváziónak is ez lehetett az oka.- A nálunk honos madár­fajok közül melyekre legin­kább jellemző ez a védekezé­si reflex? — Legjellemzőbben a csó­kákra. Konrad Lorenz, a hír­neves, közelmúltban elhunyt etolágus írta le néhány tanul­ságos esetét a csókákkal kap­csolatban a Salamon király gyűrűje című könyvében. Ta­pasztalhatta, hogy a csókák­ból minden valamelyest is mozgó fekete színű tárgy ki­váltja a dühödt támadást az ember ellen is, ha ilyen tár­gyat a kezébe vesz. D. I. Elcserélt csecsemők! Rossz kézre került a szalag Telefonon kereste meg szerkesztőségünket egy ifjú apa, ® mondta: a félesége nemrégen szült, a szülést követően ft tudták, hogy fiút hozott a világra. Aztán eltelt egy napi 1 azt mondták a megyei kórház szülészetén, hogy lány, nem*1 kára hazajöhetnek. Most meg ismét kiderült, hogy mégis«5® fiú. Ki érti ezt? A beszélgetést követően ismét csöngött a telefon, a von« ban a másik apa. Hangjában elkeseredettség: csak akkor rült ki, hogy a feleségem más gyerekét szoptatta, amikor W1 akartuk vinni a miénket. Ha a gyerekek egyneműek, akkor észreveszik a cserét? Olvasóink panaszával meg­kerestük a Megyei Kórház szü­lészetét Pécsett, a DisChka Győző utcában. Kérdéseinkre nem kaptunk azonnal választ, még tartott a fegyelmi tár­gyalás. Az elmúlt napokiban meg­született az ítélet: egy ápoló­nőt és egy gyakorló orvost munkaköréből azonnal felfüg­gesztettek, a fegyelmi eljárás lefolytatása után az egészség­ügy más területére helyezték át. Ezenkívül még hatan ré­szesültek fegyelmi büntetés­ben. Az történt, hogy két asszony egy időben szült október 29- én. Az egyik spontán, míg a másiknál császármetszést al­kalmaztak. Mind a kettőnek megmutatták a gyermeket. Annak, a'ki természetes úton hozta világra gyermekét, a hasára is fektették, majd az újszülöttet ellátták, az édes­anyának ismét megmutatták. Mind a két anya tudta, hogy lány-, illetve fiúgyermeknek Radio mellett, A rádió időnként — dél­előtt - meghívja a tűzol­tóság, rendőrség, mentők képviselőit, akik beszámol­nak a hatáskörükbe tartozó esetekről: a történetek ta­nulságul szolgálhatnak a hallgatók részére, ez is a célja a műsornak. A köz- biztonsággal kapcsolatos rendőri beszámolók bizony elszomorítóak. Nem csak Budapesten. Adalékként me­sélhetek én is egy törté­netet. Kolleganőm hazatérő­ben befordul a Fürdő ut­cába - a Munkácsy utcát a Kossuth térrel összekötő rövidke utcába —, amikor egy férfi letámadja, kést nyom a torkához és erősza­koskodik vele, tapogatja, tépné le róla a blúzát és fojtott, lihegő hangon közli vele szándékát. A lány - oki korábban néhány évig karatét tanult — ellenáll, de a férfi erőszakoskodik, hát segítségért kiált. Nem kapott segítséget, nedig az utca nem volt mentes járó­kelőktől, ugyanis mindősz­sze este hét óra körül járt az idő. Végül is kiszabadul a támadó kezeiből és le­szalad a kertvárosi buszra. A férfi követi, de csak ak­kor veszi észre, hogy a nyomában van, amikor a laktanya megállójánál le­száll, otthona közvetlen szomszédságában. Az erő­szakoskodás megismétlődik, előkerül újra a kés, a lány segítségért kiabál, amit a kapuban őrt álló katonától vár. Igaz, hogy a szolgálatos kptona nem hagyhatja el őrhelyét, ám azt minden bizonnyal megtehetné, hogy beszól az őrsparancsnoknak. Nem teszi. A kimaradásról •hazatérő néhány katona is hallja a sötétből a segély- kiáltást, de inkább befor­dulnak a kapun. A lány ügyességén múlik, hogy vé­gül is megmenekül. Most bizonyára azt vár­ják, hogy a rendőrjárőr hiá­nyát panaszolom. Minden utcasarokra rendőrt állítani •nem lehet, de a világon se­hol sem. Hanem a járóke­lők néma statisztálása égbe­kiáltóan felháborító. Egyet­len nyavalyás férfi nem akadt, aki közbelépett vol­na. Nem láttak, nem hal­lottak semmit. Ez a legköny- nyebb. A süketséggel és vaksággal a gyávaságukat fedezték. Pedig alkalmat ta­lálhattak volna, hogy kihív­ják a rendőrséget. így az­tán a közbiztonság védelme ismét csak egyoldalú, ismét az asszony. „Nálunk is?” — kérdi a férfi, s ebből arra következtethető, hogy kert­szomszédok Pellérden. „Ná­latok is!” A férfi fölénye­sen megjegyzi: „Nem is le­het gond, hiszen már nin­csenek ott o kommunis- ták(?l), mert csak a kom­munisták szoktak lopni...!” Ennyi. A hányingert keltő ordenáré szöveg - akárho­gyan is - a szellemeskedő Stílus csak a rendőrségre hárul, fél sikerrel. De hát a rend­őrséget szidalmazni manap­ság, mégis csak könnyebb. Erre mindig akad jelent­kező. Ami most következik, nem rendőrséqi ügy, csupán er­kölcstelen a velejéig. Egy peremvárosi élelmiszerüzlet pénztáránál sort állanak a vevők. Köztük egy asszony is, akivel - néhány lépés­nyi távolságról, tehát min­denki számára jól hallha­tóan - az üzlet egyik ve­zetője társalog. így: „Na, mi újság? Minden rendben van?” - „Igen” - mondja szellemi színvonalát sejteti és csoda, hogy ennyi ész­szel vezetői funkciót gya­korol. Hogy a feltételezett tolvajlásokban - általáno­sítva! - a kommunisták ke­zét véli felfedezni és egyál­talán a tolvajokat pártál­lásukhoz köti - ez leg­alább olyan mélységes bu­taság, mint ha azt állíta­ná valaki, hogy minden ke­reskedő tolvaj. Vagy min­den tolvaj — egyben keres­kedő. A sértegetések, pisz- kolódások korát éljük. Tele van velük a levegő. Pozsgay Imre államminisz­ter a napokban beszédet tart egy dunántúli város- Dan. Egy ellenzéki párti hal'gató felszólal. (Hogy me'yik pártról van szó. a nádióhír nyomán mégsem jelölöm meg, nem akarom, hogy a pártot egy rossz föl - szólalás kellemetlen szín­ben tüntesse fel.) Tehát: „Pozsgay Imre előnyös hely­zetet élvez a többi köztár­saságelnöki jelölttel szem­ben. mert most is az állam pénzén utazta be a fél vi­lágot ...” Pozsgay Imre válasza: „Nem az állam pénzén utaztam. Költségei­met a meghívók fedez­ték . ..” Nem a felszólaló kérde­zési jogát vitatom, hanem a — manapság divatos — kötekedő módot, hangne­met. Mégha úgyannyira is ellenzéki párt tagja az említett hallgató, azért em­beri hangot is megüthetett volna. Nem támadóan, ki­élezve, hanem valahogyígy: „Miniszter úr! Kérem mond­ja el nekünk, ki fedezte amerikai útjának költsé­geit?" Ennyi az egész. Cso­da-e, 'ha az ember már csö­mört kap a hazai politikai életet elárasztó elképesztő stílustól? adott életet. Ezt követően jj* vetkezett be az adminiszt^ dós hiba.- Minden újszülöttről 4,1 letését követően egy odaj' pót, 'kórlapot állít ki a sz“'! szolban a gyerekgyógyósz , mondja dr. Szereday ZoH1 intézetvezető főorvos, . cím11 tes egyetemi docens. — A * lágrajött újszülöttnél a köz^ len ellátásihoz tartozik a í lölés, adatainak feltüntet« az azonosítási lapon, az * szülött és a szülészeti kód pon. (Szülési időpont, ne súly, hossz, egyéb, az új^ lőttre vonatkozó vizsgó* adat.) A Megyei Kórház & lészetén az újszülött ke*e szalagot varrnak fel, ameV a vezetéknevet és azt tüfl* tik fel, hogy fiú, vagy ^ Ez eléggé elavult módszer^ már augusztus óta nem k® ható az OMKER által forg* mázott rápattintható műanr karszalag, ugyanis nincs, 6 gyártsa. Az újszülöttosztályon ke^ hetett sor az adminiszt^, tévedésre, rossz szalag k«fl a kisfiú kezére. Hogy ki * vette el a hibát, ma mór deríthetetlen. Annyi tény,^ többen egyszerre. A cserét egyik nővér vette észre, , gyerekek hazamenetele e, két nappal, amikor is tcülőr1 le Vizsgálatokat végeztek rajtuk. Azonnal hívta az ü9' letes orvost. Gyorsan uWj néztek, hogy kik szültek 0 nos időpontban, kit hp^ le egyszerre a csecsemőt® legre. Akkor derült ki, kJ a gyerekek kezére rossz szalagot varrtak fel. — Harmincnégy éve vűSj orvos, de nem emlékszem >", esetre — mondja dr. S ** day Zoltán. — Ez egyé* műén emberi felelőtlenség'. gyelmetlenség és a szd^ szabályainak megsértése. . nél kisébb vétségeknél i5 j gorúan járunk el. Szeret11 megnyugtatni azokat a Ki dő anyákat, akik a később1, ben intézményünkben szü^T hogy ilyen többet nem fo*® hat elő. , Felvetődhet bárkiben 0 ,, dés, hogy mi történt akkor, ha egyneműek a 9 rekek, észreveszik-e a Biztosan, az orvostudoipj mai fejlettségi szintjén sz<pj azonosítási vizsgálati lénfj ség van, amely az adott ^ désiben egyértelmű válasz1 adni. j. Szalai Kornél1® vasárnapi

Next

/
Oldalképek
Tartalom