Dunántúli Napló, 1989. november (46. évfolyam, 302-331. szám)

1989-11-01 / 302. szám

Dunántúli napló 1989. november 1., szerda Befejeződött az Országgyűlés októberi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) Az Országgyűlés mezőgaz­dasági bizottságának és a mi­nisztériumnak a véleménye szerint — ahogyan ez az újabb válaszban olvasható — annak, hogy a mezőgazdasági jőve. delmek elmaradtak a többi ágazatétól, nem a keresetsza­bályozás az oka. Ha azonban indokolt a mezőgazdaság ki­emelése a keresetszabályozás­ból, ez csak a vállalkozási nyereségadóról szóló törvény módosításakor válik lehetsé­gessé. Az interpelláló képviselő a választ kizárólag azzal a meg­kötéssel fogadta el, hogy a mezőgazdasági keresetszabá­lyozás megszűnése kerüljön be az adótörvény-tervezetbe. A vá­laszt az Országgyűlés elutasí­totta. Bozsó lánosné (Tolna m., 7. vk.) és Debreczeni József (Bócs-Kiskun m., 3. vk.) a szeptemberi ülésszakon Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter­hez interpelláltak a megürese- -dett vagy részben kihasznált, illetve a szovjet csapatok által -kiürített kecskeméti laktanyák hasznosítása érdekében. Az in­terpellációkra az a válasz szü­letett, hogy a laktanyák hasz­nosítására a kormány által fel­állított tárcaközi bizottság tesz konkrét javaslatot, ennek ki­alakítása a napokban várható. Az interpellációkat tárgyaló honvédelmi bizottság megítélé­se szerint egyébként ez c* kér­déskör nem parlamenti, hanem kormányzati és helyi intézke­déseket igényel. Árvái Lászlóné (Heves m., 1. vk.) a családjogi törvény mó­dosítása tárgyában interpellált az igazságügy-miniszterhez. A Családvédő Bizottság- egyik tagjaként arra kérte a parla­mentet, hogy újból módosítsák az 1986-ban hozott családjogi törvényt, ugyanis annak több pontját az élet nem igazolta. A képviselőnő példaként emlí­tette, hogy a törvény kedvezőt­len hatásaként drasztikusan csökkent az örökbefogadott gyermekek száma. Kulcsár Kálmán igazságügy­miniszter válaszában elmondta: a kormány hamarosan beter­jeszti a módosító javaslatot jaz Országgyűlés elé, így ezt a Ház még az idén megvitat­hatja. A miniszter válaszát az interpelláló képviselő is és az Országgyűlés is elfogadta. Fenyvesi Henrik (Somogy m., 7. vk.) a pénzügyminiszter, hez interpellált a fizető-ven­déglátásról szóló miniszterta­nácsi, illetve pénzügyminiszteri rendelet módosítása tárgyában. Elmondotta, hogy az üdülő­körzetekben, a Balaton kör­nyékén az állandó lakosságra méretezett költségvetésből nem tudják a vendéglátáshoz szük­séges infrastruktúrát kialakító, ni. Véleménye szerint a Bala­tonnál termelődő jövedelmek jóval nagyobb részét kellene a térség fejlesztésére fordítani. A jelenlegi jogszabály azonban ezt nem teszi lehetővé. Békési László pénzügyminisz­ter elmondotta, hogy a kor­mány több területen tervez változtatást. így ennek ered­ményeként az idén a gyágy- és üdülőhelyi díjakból 400 mil­lió forint bevételhez kívánják juttatni a kiemelt üdülőkörze­teket. Jövőre p>edig minden egyes forint gyógy- és üdülő­helyi díjhoz két forint állami támogatást adnak, s az ebből származó fejlesztési forrás el­égheti a másfél milliárd forin­tot. 1991-ben a pénzügyi kor­mányzat törvényjavaslatot ter­jeszt a porloment elé a helyi adóztatás rendszeréről. Ennek megfelelően a helyi önkor­mányzatok fognak dönteni a lakás-, a telekadó-, a telepü­lésfejlesztési hozzájárulás mér­tékéről és felhasználásáról. A képviselő és oz Ország- gyűlés a pénzügyminiszter vá­laszát elfogadta. Tornai Endre (Veszprém m., 11. vk.) a szeptemberi üléssza­kon Békési László pénzügymi­niszterhez interpellált annak érdekében, hogy a lakossági borforgalmi adót 1990-re szün­tessék meg. Az interpelláció­ra adott pénzügyminiszteri vá­laszt akkor sem a képviselő, sem az Országgyűlés nem fo­gadta el, ezért a parlament elnöke további vizsgálat cél­jából kiadta a terv- és költ­ségvetési 'bizottságnak, amely résrletes vita után a követke­ző döntést hozta: „1990-ben a jelenlegi adónemek fenntar­tása indokolt, mert ha a mai adószerkezetből a borforgalmi adó ellentétélezés nélkül ki­esne, úgy a bort értékesítő mezőgazdasági kistermelők - évi 2 millió forint árbevéte­lig - lényegében adó nélküli­vé válnának. Ezért az 1990-es év egyfajta kényszerpálya ma­rad, mert a jelenlegi költség- vetési helyzetben az így kieső évi, mintegy 210 millió forint tanácsi bevétel pótlását az érintett tanácsok nem tudnák kompenzálni. 1991. január 1- jétől életbe lép az új adó­zási rendszer - a helyi adók rendszere -, és ennek megfe­lelően rendezhető a borfor­galmi adó kérdése is”. Az interpelláló képviselő — aki a bizottsági döntéssel a testület ülésén egyetértett — most kijelentette: a választ csak megjegyzéssel fogadja el. Konkrét ígéretet kér arra: a bo rf o rga Imi adó 1990-ben szűnjön meg, ugyanis ez az 1989-es év adója. Az Ország- gyűlés a bizottság jelentését fogadta el. Papp Elemér (Zala m., 4. vk.) a gyermek- és ifjúsági üdültetés preferálása tárgyá­ban interpellált a pénzügymi­niszterhez. Megdöbbenve érte­sültem róla — mondotta —, hogy a költségvetési koncep­cióban a körzeti, területi fel­adatok körött nem preferált a gyermek- és ifjúsági üdül­tetés. Az önkormányzatoknak nincs elegendő pénzük ennek finanszírozására. Akármennyire rossz az ország anyagi hely­zete, mindez megengedhetet­len. Békési László pénzügyminisz­ter válaszában hangsúlyozta, az 1990-es költségvetés most készül, s ebbén ózó sincs ar­ról, hogy elvonnák a támoga­tást a gyermek- és ifjúsági üdültetéstől. Az viszont igaz — ismerte el —, hogy az állom- háztartás nehézségei miatt várhatóan nem nőhet e prefe­rencia összege. A képviselő és az Országgyűlés egyaránt el­fogadta a választ. Dr. Karvalits Ferenc (Zala m., 1. vk.) a helyi közlekedés­ben bevezetett forgalmi jut­tatás és a helyközi közlekedés támogatási rendszere ügyében interpellált a közlekedési, hír­közlési és építésügyi minisz­terhez. Elégedetlenségének adott hangot, mivel már ko­rábban is intézkedéseket kért ebben a sokakat foglalkozta­tó ügyben, s ígéretet kapott a felülvizsgálatra. A helyzet viszont nem változott, a kis­települések közlekedési felté­telei egyre rosszabbak. A minisztérium nevében Ud­vari László államtitkár kérte, hogy a tárcát érintő interpel­lációkra a bős-nagymarosi be­ruházás vitája után válaszol­hasson. Börcsök Dezső , (Budapest, 38. vk.) a külügyminiszterhez és a kereskedelmi miniszter­hez interpellált. Arra kért vá­laszt: mit tesznek annak érde­kében, hogy a külképviseletek és a kereskedelmi kirendeltsé­gek megfelelő információkkal láthassák el a magyar gazda­sági élet és a hivatalos szer­vek vezetőit a hazánkba érke­ző üzletfelekről. Beck Tamás kereskedelmi miniszter válaszában rámuta­tott: a külképviseleteken és kereskedelmi kirendeltségeken dolgozók kiválasztásában mind­inkább a rátermettség, az idegennyelv-tudás, a szakmai képzettség és gyakorlat szem­pontjai érvényesülnek. A gon­dot azonban nem az informá­ció megszerzése okozza — hi­szen erre megvannak o meg­felelő módszerek —, hanem az, hogy nem tudják, milyen in- for .i'dókra van szükség itt­hon. A miniszteri válasszal a kép­viselő egyetértett, és azt az Országgyűlés is elfogadta. Szigethy Dezső (Győr-Sop- ron m., 14. vk.) a lakossági valutacsekk mielőbbi megszün­tetését, egy igazságosabb la­kossági valutaellátási rendszer bevezetését szorgalmazta a pénzügyminiszterhez intézett in­terpellációjában. Az interpellációra Tarafás Imre, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese — élve a Ház­szabály adta lehetőséggel — harminc napon belül írásban válaszol. Fehérné Eke Katalin (Bor. sod-Abaúj-Zemplén m., 23. vk.) és Simon Péter (Borsod-Abaúj- Zemplén m., 10. vk.) a petrol­kémiai benzinellátásról szóló jogszabály érvényesítését szol­gáló intézkedésekről kért tájé­koztatást interpellációjában a miniszterelnöktől. Az interpellációra a kor­mány megbízásából Beck Ta­más válaszolt. Mint mondotta, o külkereskedelem a hiányzó vegyipari benzinmennyiséget — miután a kormány döntése alapján a lakossági benzin- fogyasztás elsőbbséget élvez — csak tőkés importból tudta és tudja pótolni. A külkereskedel­mi szervezetek felajánlották a Dr. Király Ferenc (Szolnok m„ 5. vk.) katonai szervezési és személyi kérdések tárgyá­ban interpellált a honvédelmi miniszterhez. Véleménye sze­rint Bokor Imre Kiskirályok mundérban című könyve meg­döbbentő képet fest azokról az anomáliákról, amelyek Czinege Lajos minisztersége alatt a hadsereg felső vezetését jelle­mezték. A képviselő elmond­ta: a könyv szerzőjét Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédel­mi miniszter parancsára 1989. november 1-jétől nyugállo­mányba helyezték. Király Fe­renc véleménye szerint ez a minősíthetetlen eljárás joggal vonja kétségbe a tárca veze­tőjének nemegyszer hangoz­tatott megújítási szándékát. Ezek után a képviselő egyér­telmű választ kért a miniszter­től: nem lót-e ellentmondást a parlamentben tapasztalt ro­konszenves reformista, liberális magatartása és Bokor Imre el­len alkalmazott „merev retor­zió" között; a feltárt tények alapján milyen szervezési és Népszavazás - elnökválasztás Az Országgyűlés határozota értelmében november 26-án népszavazás lesz. Az állampolgárok a szavazókörökben olyan szavazócédulát kap­nak kézbe, amelyen négy kérdés szerepel. Az a négy kérdés, ame­lyek megválaszolására a Szabad Demokraták Szövetsége népszavazást követelő aláírásgyűjtő kampányt szervezett. A kérdések alatt zárójel­ben olyan magyarázatok olvashatók, amelyek — felhívó a figyelmet a lehetséges válaszok jogkövetkezményeire - segítik a döntést. A szavazólap tartalmazza: O Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztár­sasági elnök megválasztására? (Igen szavazatával ön azt támogatja, hogy a köztársasági elnököt ne a nép, hanem az új Országgyűlés válassza meg. Nem szavazatá­val azt támogatja, hogy a köztársaság első elnökét közvetlenül a lakosság válassza meg.) 0 Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről? (E kérdésben az Országgyűlés a pártokról szóló törvény elfogadásá­val úgy döntött, hogy a munkahelyeken ne működjenek pártok. Igen szavazatával az Országgyűlés döntését megerősíti, nem szavazatával a pártok munkahelyi működését támogatja.) O Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyonról? (Az Országgyűlés októberi ülésszakán a társadalmi szervezetek és az MSZMP vagyonáról szóló tájékoztatót elfogadta. Igen szavazatával megerősíti az elszámoltatást, nem szavazatával elutasítja az elszá­moltatást.) o Feloszlassák-e a munkásőrséget? (Az Országgyűlés a munkásőrséget októberben jogutód nélkül telosz­latta, a törvény végrehajtása megkezdődött. Igen szavazatával meg­erősíti az Országgyűlés döntését, nem szavazatával a munkásőrség visszaállítása mellett foglal állást.) A népszavazás akkor minősül eredményesnek, ha a választópolgá­rok fele plusz egy fő szavazott. Ekkor kétféle megoldás lehetséges a köztársasági elnök választásával összefüggésben. Az egyik: ha a többség igennel voksol, akkor az Országgyűlés által kitűzött időpont­ban, 1990. január 7-én megtartják a köztársasági elnök választást. Ha a többség elutasítja ezt, akkor az elnököt a képviselőválasztások után megalakuló új parlament választja meg. Ez tehát azt jelentené, hogy január 7-én nem lesz köztársasági elnök választás. Ha a választópolgárok nem mennek el szavazni, illetve nincs meg a szükséges arány, o népszavazás eredménytelennek minősül. Ez esetben pedig az elfogadott módosított alkotmány és az Országgyűlés döntésének megfelelően az általános és egyenlő választójog alap­ján, közvetlen és titkos szavazással választanak a választásra jogo­sult állampolgárok köztársasági elnököt január 7-én. dollár elszámolású ipari ben­zin Importját, s erre most is lehetőség van, igaz, a hazai­nál jóval magasabb áron. Egyelőre más megoldási lehe­tőség nincs. A miniszteri válasszal az in­terpelláló képviselők egyetér­tettek, és az Országgyűlés is elfogadta. Bánlly György (Budapest, 4. vk.) a Magyarországon műkö­dő' nemzetiségi iskolákban fo­lyó anyanyelvi oktatás ügyében interpellált a művelődési mi­niszterhez. Nehezményezte, hogy évekkel ezelőtt megszün­tették a nemzetiségi iskolák, ban az anyanyelvi oktatás le­hetőséget. Glatz Ferenc újból elism telte azt a véleményét, am lyet már a parlament kultur lis bizottságában is kifejte' a hazai kisebbségi anyanyel oktatás alanyi jogon jár mi den magyar állampolgárnak, miniszter határozottan lesz gezte: vissza kell vonni < 1960-ban az e tárgykörben l adott miniszteri utasítást, újat kell kibocsátani. Enm előkészítését már megkezdte Az interpelláló BánffyGyör. köszönettel elfogadta a rr niszteri választ, s az Orszá gyűlés is egyetértett azzal. személyi konzekvenciákat kíván levonni? Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter válaszá­ban utalt arra, hogy Németh Miklós miniszterafnöktől hite­les, objektív Vizsgálat lefolyta­tását kérte. A miniszterelnök felkérte a honvédelmi bizott­ság elnökét s néhány tagját erre a munkára, amely meg­kezdődött. A miniszter — te­kintettel a még folyamatban lévő vizsgálatra — kérte a képviselőt és az Országgyűlést: a Házszabály értelmében te­gye lehetővé, hogy az inter­pellációra harminc napon be­lül térjenek vissza. Remélhe­tőleg addig a vizsgálat is be­fejeződik. Kérdést tett fel: Bánlly György (Budapest, 4. vk.), Mé­száros Győző (Somogy m., 8. vk.), Börcsök Dezső (Budapest, 38. vk.), dr. Fodor Erzsébet (Hajdú-Bihar m., 16. vk.), Fet­ter Gyula (Pest m., 23. vk.). Udvari László válaszában el­mondta, hogy az idegen nyel­vű nemzetiségi műsorok csak a magyar adások terhére nö­velhetők. E kérdésben dönte­ni tehát kultúrpolitikai kérdés. Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m„ 13. Vk.) soron kívül szót kérve, a Magyarországra me­nekültek ügyére kívánta fel­hívni képviselőtársai figyelmét. Drámai szavakkal ecsetelte az erdélyi menekültek helyzetét. Az elnöklő Jakab Róbertné javaslatára a képviselők köz- felkiáltással egyetértettek az országos összefogásra buzdító felhívással. Az elnöklő Fodor István ja­vaslatára ezt követően Horváth Lajos (Baranya m„ 3. vk.) az Állami Számvevőszék tisztség- viselőinek jelölésére alakult bizottság állásfoglalásáról tá­jékoztatta az Országgyűlést. Elmondta, hogy a bizottság elsősorban azt tartotta szem előtt: olyan vezetőket kell vá­lasztani, akik kiállják a poli­tikai és a tágabb közvélemény minden próbáját. Kérte az Or­szággyűlést, hogy a bizottság jelöltjeit vegye szavazólapra, majd titkos szavazással dönt­sön. 'Ezután Fehérné Eke Katalin (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 10. vk.), a terv- és költségvetési bizottság tájékoztatóját ismer­tette. Mint • mondotta, a bi­zottság az Állami Számvevő­szék elnökének Hagelmayer Istvánt, elnökihelyetteseinek pe­dig Kupa Mihályt és Sándor Istvánt javasolta. Hagelmayer István és Sán­dor István jelölésével az Országgyűlés egyetértett, ugyanakkor azonban Kupa Mihály neve nem került fel a szavazólapra, mivel ehhez nem kapta meg a képviselők több­ségének jóváhagyását. Fodor István ezt követően bejelentette, hogy a mostani ülésszakon nem tudják meg­választani az Alkotmánybíróság tagjait, ugyanis az előkészítő bizottság nem fejezte be az ezzel kapcsolatos munkáját, s további egyeztetésekre van szükség az Ellenzéki Kerékasz­tal, valamint a jogi, igazgatá­si és igazságügyi bizottság képviselőivel. Erre tehát csak a következő ülésszakon kerül­het sor. Emiatt értelemszerűen az Állami Számvevőszék teljes tisztikarát is csak azon az ülésen választhatják meg. Te­kintettel azonban arra, hogy az Állami Számvevőszéknek minél előbb el kell kezdenie munkáját, az elnök javasolta: a két elfogadott jelöltről még ezen az ülésen döntsön az Országgyűlés. A jelölések befejeztével foly­tatódott a népszavazások el­rendeléséről, illetve a köztár­sasági elnök választás kiírásá­ról hétfő délután megszakadt plenáris vita. A jogi, igazga­tási és igazságügyi bizottság több ülésen kialakított állás- foglalását az állampolgári kez­deményezésre kiírandó népsza­vazásról Kereszti Csaba, a bi­zottság előadója ismertette. A bizottság elutasította azt a javaslatot, hogy a népsza­vazást és az elnökválasztást egy időpontban tartsák meg. Egyetértett viszont azzal, hogy az állampolgári kezdeménye­zésre kiírandó népszavazást az SZDSZ négy kérdésében no­vember 26-án, a Magyar Köz­társaság címeréről a kormány kezdeményezésére kiírandó népszavazást, valamint a köz­társasági elnök választást egy időpontban, 1990. január 7-én tartsák meg. Az esetleges má­sodik elnökválasztási forduló időpontjául január 14-e meg­jelölését támogatja. A bizottsági tájékoztatót kö­vetően szót kapott a vitában Kürti László (Borsod-Abaúj- Zemplén m., 2. vk.) reformá­tus püspök, Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), a Ma­gyar Televízió szegedi stúdió­jának szerkesztő-riportere, Nagyiványi András (Budapest, 19. vk.), a Villanyszerelőipari Vállalat vezérigazgatója. Az ülésszak soros elnöke, Fodor István Király Zoltán fel­vetésére reagálva elmondta, hogy a jogi bizottság vállalta a népszavazásról szóló törvény értelmezését, és annak alap­ján döntött. Ezután következett a Minisz. tertanács kezdeményezte nép­szavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozattervezet tárgyalása. E népszavazás cél­ja a Magyar Köztársaság cí­merének kiválasztása. Ezt követően az Országgyű­lés elrendelte a népszavazást a köztársaság címeréről. A szavazás utón kért szót Tóth Attiláné (Budapest, 52. vk.) és Horváth Jenő (Buda­pest, 1. vk.), az Országos ügy­védi Tanács elnöke. E napirend tárgyalása utolsó pontjához, a köztársasági el­nök választásának kitűzéséről és a választási eljárás egyes kérdéseiről szóló határozat megvitatásához elérkezve az Országgyűlés úgy döntött — élve az alkotmányban biztosí­tott lehetőséggel —, hogy a köztársasági elnököt az ál­lampolgárok közvetlen válasz­tással, az országgyűlési vá­lasztások előtt válasszák meg- Ezután határozott a népszava­zások, illetve az elnökválasz­tás időpontjáról is. A határozatot megelőzően szót kapott még Bodonyi Csa­ba (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 3. vk.), az Észak-magyarorszá­gi Tervező Vállalat műszaki igazgatóhelyettese, dr. Bállá Éva (Budapest, 46. vk.), gyer­mekorvos, Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.), a SOTE II. Számú Gyermekklini­kájának tanársegéde. Végezetül a parlament úgy határozott: az állampolgári kezdeményezésű népszavazást november 26-án, a címer ki­választására vonatkozó nép­szavazást és a köztársasági el­nökválasztást 1990. január 7- én kell megtartani. A köztár­sasági elnökválasztás esetle­ges második fordulójának idő­pontjaként január 14-ét jelölte meg. Németh Miklós beszámolója a vízlépcsőrendszerről A bős—nagymarosi vízlép­csőrendszer sorsának alakulá­sáról, a nagyberuházás nem­zetközi jogi, ökológiai, műsza­ki hatásait feltáró vizsgálatok eredményeiről szóló beszámolót Németh Miklós miniszterelnök terjesztette a parlament elé. A vízlépcsőrendszer problé­máit komplex módon elemző írásos előterjesztés főbb meg­állapításait ismertetve a Mi. nisztertanács elnöke elmondta: a kormány álláspontjának meg­fogalmazásánál abból indult ki, hogy a vízlépcsőrendszer eredeti terveknek megfelelő üzembe helyezésével mindkét ország érintett területei ökoló­giai szükséghelyzetbe kerülné­nek. A kormány álláspontja sze­rint az ökológiai szükséghely­zetet a csúcsrajáratás lehető­ségének kiiktatásával, a nagy. marosi vízlépcső megépítésé­nek végleges elhagyásával, a bősi erőmű alapüzemű hasz­nálatával lehet megelőzni. Mindezek alapján a kormány kezdeményezi a csehszlovák félnél „A- Magyar Népköztár­saság és a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság között a gabcikovo-nagymarosi vízlép­csőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről szóló 1977. évi szeptember 16. napján aláírt szerződés” módositását- A magyar kormány ugyancsak kezdeményezi, hogy az 1989 februárjában aláírt jegyző­könyv Nagymarosra vonatkozó részét érvénytelenítsék. A kockázatok megítélésénél a kormány a környezetért ér­zett felelősséget, az élővilág életfeltételeinek megóvását tar­totta szem előtt. Abból indult ki, hogy e létfontosságú kér­désben még a minimális való­színűséggel bekövetkező ka­tasztrófák kockázatát sem sza­bad vállalni. Végezetül határozottan le­szögezte: a kormány vállalja a rá háruló felelősséget, azt nem kivánja c parlamentre há­(Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom