Dunántúli Napló, 1989. november (46. évfolyam, 302-331. szám)

1989-11-01 / 302. szám

Befejeződött az Ország- gyűlés októberi ülésszaka (Folytatás a 2. oldalról) Szűrös Mátyás találkozója a pártok képviselőivel--------------------------------------Például— Sz erkeszti: Bozsik László és Pauska Zsolt Prágai mesék ritani. A miniszterelnök ennek szellemében azt kérte a Par­lamenttől, hogy vegye tudo­másul a beszámolót. Adja meg a felhatalmazást a kormány­nak, hogy a csehszlovák félnél kezdeményezhesse az 1977-es szerződés módosítását. Németh Miklós kérte azt is: az Or­szággyűlés kötelezze a kor­mányt arra, hogy az ország­határtól Nagymarosig terjedő Duna-szakaszra a helyi és a területi tanácsok részvételével új, komplex, regionális fejlesz­tési koncepciót és rendezési tervet dolgozzon ki. Ezután Udvari László köz­lekedési, hírközlési és építés­ügyi államtitkár, a bős-nagy­marosi beruházás 'kormánybiz­tosa, a napirend előadója tá­jékoztatta a képviselőket. A bős—nagymarosi vízlép­csőrendszer megépítése kör­nyezeti szempontból egyértel­műen kockázatos -mondotta. A kizárólag ökológiai szem­pontok szerint a legkedvezőbb megoldás az lenne, ha a bős -nagymarosi vizlépcsőrendszért egyáltalán nem helyeznék üzembe. A dunakiliti tározó, a bősi erőmű viszont csaknem teljesen kész. így a műszaki, gazdasági meghatározottság miatt az ökológiai kockázat minimalizálása tűzhető ki reá­lis célként. A gazdasági szempontokra kitérve rámutatott, hogy a nagymarosi vízlépcső elhagyá­sa, illetve a vízlépcsőrendszer eredeti program szerinti to­vábbépítése egyaránt vesztesé­ges. A beruházási költségeket tekintve a továbbépítés kis mértékben előnyösebb lenne, a következő három évet ille­tően viszont a leállítás jár ki­sebb költséggel, változatlan áron, mintegy 5 milliárd fo­rintot nyer az ország ebben oz időszakban. Az 1994-97 között viszont - a villamos- energia-pótlást szolgáló, gáz­turbinás, kombinált ciklusú erő­műépítés miatt - újabb költ­ségek jelentkeznek. Ez egyben őzt is jelzi, hogy a nagyma­rosi vízlépcső leállításával nem szabadulnak fel hosszabb tá­von pénzügyi források. Az államközi szerződés mó­dosításával kapcsolatban ki­tért arra, hogy ez a kötelezett­ségek jogszerű és jóhiszemű megváltoztatásának kezdemé- zését jelenti. A nemzetközi (környezetvé­delmi) jog az ilyen helyzetek­re a munkálatok felfüggeszté­sét, a tárgyalások megkezdé­sét és a szerződés olyan mó­dosítását követeli meg mind­két féltől, amely az ökológiai kockázatokat megfelelő szin­ten tartja. Ebből következően a magyar fél lépései nem mi­nősülnek szerződésszegésnek, hanem követik a nemzetközi jog előírásait, s egyebek mel­lett nem szolgálnak alapul a csehszlovák kártérítési követe­léseknek. Ezután arról tájékoztatta az Országgyűlést, hogy hétfőn délután a Külügyminisztérium diplomáciai jegyzékben foglal­ta össze a magyar javaslato- E°t. Ezt követően imég az esti órákban a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság külügyminisz­tériuma jegyzékben ismételte meg korábbi, a 'kormányfői ta­nácskozásokon kifejtett állás­pontját. Ennek lényege: ra­gaszkodnak a nagymarosi víz­lépcső felépítéséhez, az ere­deti koncepcióhoz és csak e teltételek megléte esetén ké­szek a garanciarendszerre vo­natkozó megállapodás megkö­tésére. A jegyzékből megismer­hető a csehszlovákiai oldalon megvalósítandó elterelés, mint ellenlépés. Egy ilyen megoldás a Szigetközben ökológiai ka­tasztrófát jelentene. Serdór Béla, az Országgyű­lés településfejlesztési és kör­nyezetvédelmi bizottságának előadója elmondotta: nyilván­valóvá vált, hogy a tovább­építés esetében az anyagi ter­hek éppen a következő két- három kritikus évben tetőzné­nek. A bizottsági ülések idején az Országgyűlés személyi ja­vaslatok, illetve különféle ál­lásfoglalások, interpellációk megtárgyalásával folytatta munkáját. Pesta László, az Országgyű­lés jegyzője ismertette a titkos szavazás eredményét, amely­nek során megválasztották az Állami Számvevőszék tisztség- viselőit. A plénum az Állami Számvevőszék elnökévé 281 szavazattal dr. Hagelmayer Istvánt, elnökhelyettesévé 282 szavazattal Sándor Istvánt vá­lasztotta meg. Az Állami Számvevőszék tisztségviselői az Országgyűlés előtt letették a hivatali esküt. Az eskütételt követően — az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának ál. lásfoglalása alapján — a tár­sadalombiztosítás irányításáról és a társadalombiztosítási bi­zottság létrehozásáról szóló ha­tározattervezetről döntöttek a képviselők. Ezután — a szociális és egészségügyi bizottság, továb­bá a terv- és költségvetési bi­zottság együttes javaslata nyo­mán — a társadalombiztosítá­si ellátások 1989. évi egysze­ri 'kiegészítéséről hoztak hatá­rozatot a képviselők. Az állás- foglalással egyhangúan egyet­értett az Országgyűlés. A javaslat egyébként azt tar­talmazza, hogy a 6 ezer forint alatti nyugdijakat, járulékokat és nyugdíjszerű ellátásokat 2000 forinttal, a 6 és 7 ezer forint közötti nyugdijakat, já­rulékokat és nyugdíjszerű el­látásokat fejenként ezer fo­rinttal, az első-második foko­zatba tartozó, 6000 forint fe­letti rokkantsági nyugdijakat 2 ezer forinttal egészítsék ki ebben az évben. Továbbá kap­janak fejenként 2-2 ezer fo­rintot a házastársi pótlékban részesülők, a 7 ezer forint alatti jövedelempótlékban ré­szesülők, valamint a gyesre jogosultak. A családi pótlék­ban részesülők számára a ja­vaslat gyermekenként ezer fo­rintos kiegészítést tart indo­koltnak. Újabb eldöntendő kérdés volt, miként határozzanak Szirtesné dr. Tomsits Erika szeptemberi ülésszakon beje­lentett javaslatáról, azaz az ügyrendi bizottság létrehozá­sáról. A képviselők egyetértettek a személyi javaslatokkal, az el­nök pedig felkérte az új bi­zottság tagjait, hogy a követ­kező ülésszakon tegyenek in­dítványt vezetőjük személyére. Ezután ismét interpellációk következtek. Az interpellációk sorát Fodor István rendha­gyó módon előrehozta az el­nöki zárszót. Tájékoztatta a törvényhozókat arról, hogy o következő ülésszak november 21-én, kedden kezdődik. Az ülésszak napirendjén tíz tör­vényjavaslat és két tájékozta­tó szerepel. Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök kedden az Ország ház Mu nkácsy-termében a Magyar Köztársasán 'kikiál­tása alkalmából találkozott a különböző pártok és szerve­zetek képviselőivel. A rövid, baráti megbeszélésen részt vett egyebek 'között a Magyar Demokrata Fórum, a Függet­len Kisgazdapárt, a Keresz- ténydemolkrata Néppárt, a Magyarorszáqi Szociáldemok­rata Párt, a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Fia­tal Demokraták Szövetsége, a Sza'bad Demokraták Srövet- vetsége, a Magyar Néppárt, valamint a Független Szak­A Magyar Demokrata Fórum egyik, önmagát megnevezni nem akaró mecénása finan­szírozza azt a hangosgépko­csit, mely a hét végén bejár­ja azt az útvonalat, melyet Für Lajos, az MDF köztársasá­gi elnök jelöltje is megtesz, így segítve ai programot. Minder­ről tegnap délután Pécsett, a párt Hunyadi úti dél-dunántúli régiójának irodájában tájékoz­tatta dr. Bányai Elek a sajtó képviselőit. Nem korteshadjáratról van szó, de a lényege semmiben sem különbözik attól: ismer­kedni és ismertetni. A szom­széd megyénkből érkezik szom. baton az esti órákban Für La­jos Baranyába, az MDF me­gyei vezetői a Dombóvár—Sásd útvonalon, a megyehatáron fo­gadják, majd 19 órakor együtt indulnak Pécsre, ahol a A Magyar Tudományos Aka­démia részt vesz Petőfi Sán­dor feltételezett sírhelyének és földi maradványainak szovjet­unióbeli és hazai vizsgálatai­ban. Az MTA elnöksége ked­den tartott ülésén határozott erről, miután megvitatta az egy hónappal ezelőtt felkért szakértők javaslatait. A testület az orvosszakértői- antropológiai vizsgálatok el­végzésére bizottságot kért fel. A bizottság vezetője Harsányi László professzor, a Pécsi Or­vostudományi Egyetem Igaz­ságügyi Orvostani Intézetének igazgatója. A szakértők fel­adata annak tisztázása, hogy a feltehetően 1856-ban el­hunyt, jeltelen sírba temetett személy csontmaradvónyain vannak-e olyan biológiai tu­lajdonságok, amelyek alapján feltételezhető, hogy azok Pe­tőfi földi maradványai. Nincs Magyarors-ágon glo­bális húshiány, és várhatóan az év végén sem lesz - tá- jékoztattü kedden az MTI munkatársát Szórádi Sándor, a Kereskedelmi Minisztérium áru­forgalmi főcsoportfőnöke. El­mondta azt is, hogy helyi el­látási zavarok tapasztalhatók, ezek megelőzésére a minisz­térium intézkedéseket tett. Azért, hogy ez a helyzet megszűnjön - húzta alá a fő- csoportfőnök -, s ne kelljen még átmeneti húshiánnyal sem számolni sem mostanában, sem az év végén, az ünnepek előtt, a Kereskedelmi Minisztérium­ban - a kormány hozzájáru­lásával - úgy határoztak: át­szervezetek Demokratikus Li­gájának vezetője. Képviseltet­te magát a 'Hazafias Nép­front, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége, a Baloldali Alternatíva Egyesü­lés, a Münnich Ferenc Társa­ság, a Magyar Nők Szövet­sége, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa, a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövet­ség. Részt vett a találkozón a KIOSZ, az OKISZ, a VOSZ, a TOT vezetője és számos más érdekvédelmi szervezet képvi­selője. Ezután a meghívottak és az ideiglenes államfő kötetlen beszélgetést folytattak. Palatínus Szállóban állófoga­dást tartanak tiszteletére. Vasárnap, 8.30-kor a pécs- váradi vár nagytermében mond beszédet a köztársasági elnök­jelölt, majd 10 órától 11.30-ig Pécs belvárosa következik, a Széchenyi tér, majd koszorúzás az Aradi vértanúk útján az 1956-os mártírok emlékművé­nél. 11.30-tól Für Lajos szent-, misén vesz részt a Székesegy­házban, 14 órakor érkezik Bis- sére, ahol megkoszorúzza Nagy Ferenc volt miniszterelnök em­léktábláját. Harkányban 15 órakor mond beszédet a helyi művelődési házban, majd Szi­getvárra megy. Este részt vesz az MDF pécsi közgyűlésén a Pollack Mihály Műszaki Főis­kolán, ahol felszólal, köszönt­ve a szervezet egyéves jubi­leumát. Ha ezek az elemzések ki­zárják az azonosítás lehetősé­gét, akkor a továbbiakban tár. sadalomtudomónyi módszerek-' kel folytatják a kutatást. Amennyiben úgy ítélik meg, hogy az azonosítás lehetősége fennáll, folytatják mind az or­vosszakértői, antropológiai, mind pedig az irodalom- és történelemtudományi vizsgá­latokat. A társadalomtudományi vizsgálatok elvégzésére az el­nökség felkéri Fekete Sándor irodalomtörténészt, Gergely Andrást, a történelem-, és Kiss Józsefet, az irodalomtudomány kandidátusát, Kosáry Domokos akadémikust, Spira Györgyöt, a történettudomány doktorát és Váradi Sternberg Jánost, az ungvári Hungarológiai Központ professzorát. A vizsgálatok első eredmé­nyei 3—4 hónap múlva várha1- tók. ütemezik a további sertéshús- exportot az év végéig. Visz- szavonták a jelenlegi export­engedélyeket, és újakat ad­tak ki a vállalatók számára, ám azzal a megszorítással, hogy csak annyit vihetnek ki külföldre, amennyi nem veszé­lyezteti a kiegyensúlyozott ha­zai sertéihúsellátást. A belföldi ellátásban úgy kívánják érdekeltté tenni a termelőüzemeket, hogy az ex­portár és a belföldi felvásár­lási ár közötti különbséget — kilónként mintegy 17 forintot — az intervenciós alapból fi­zetik ki az üzemeknek ártá­mogatás címén. „Szabadon engedték, s már Magyarországra is érkezett Fnidk László, a Nők Lapja munkatársa, a'k'it 'Prágáiban szombaton vettek őrizetbe a csehszlovák hatóságok” — ad­ták hírül a tegnapi napilapok. A .riportert kedden délután munkahelyén értük utol. — A hírek szerint megvert egy rendőrt, ezért szállították be a rendőrségre ... — El tudják képzelni, hogy egy újságíró megtámad egy harm'incfős, plexi-pajzzsal, ro­hamfelszereléssel, méteres gu­mibotokkal ellátott rendőri osz­tagot? . . . Nem, szó sem volt ilyesmiről. Aki magnót vagy fényképezőgépet használt, ki­vétel nélkül begyűjtötték. Mór, aki nem tudott elszaladni... Engem elkaptak, „padlóra küldtek”, bent a rendőrségen pedig azt mondták, videofel­vétellel tudják bizonyítani, hogy megtámadtam egy rend­A városi tévéről, a pécsi körzeti stúdióról, és a két in­tézmény vezetőiről ír Lékó Sándor, a Tv-híradó pécsi tu­dósítója a Magyar Televízió MDF-szervezetének lapjában. A cikk címe: „Profi amatőrök, vagy amatőr profik?", közcí­mei: „A pécsi példa tanulsá­gai”, „Befolyásos szaktanács- adó”, „Csak magáncélokra...", „Még a titkárnőt is honorál­ják”. Az írás mondandójának lényege már idézeteinkből is kitűnik, ezért a szövegből nem is akarunk részleteket kira­gadni, főként, mert tévés kol­légáinkat Lékó Sándor olyan dolgokkal vádolja, amit a hí­rek szerint nem tud bizonyíta­ni. Felhívtuk Müller Istvánt, a városi televízió vezetőjét, hogy megtudjuk, olvasta-e Lékó őrt. Persze erről később mór szó sem volt, szerencsére ha­zaengedtek. Két éjszakát töl­töttem a prágai rendőrségen. A magnókazettát elvették tő­lem, sőt kollégámtól, a fotós Szebeni Andrástól is elkoboz­tak iháram tekercs filmet, me­lyeken nagyon vad jelenetek voltaik megörökítve. — Sérülések? — A vesémet verték és a hátamat. Úgyhogy tele vagyok lila foltokkal és még mindig véres' a vizeletem. — Tett feljelentést a rend­őrök ellen? — Nem és nincs is szándé­komban. örülök, hogy elen­gedtek, de hozzáteszem: an­nak ellenére, hogy egy évre gyakorlatilag kitiltottak Cseh­szlovákiából, decemberben az Emiberi Jogok napján újra Csehszlovákiába szeretnék len­ni. Sándor írását, s ha igen, mi a véleménye róla?- Igen, olvastam. A vélemé­nyem egészen röviden: ezek után megértem, s egyet is tu­dok érteni Nagy Bandó And­rás módszerével. Csak hát ilyesmire a jelen pillanatban nincs időm. Lékó Sándort nem tartom arra érdemesnek, hogy bármiféleképpen reagáljak az általa leírtakra. Nincs közvet­len munkakapcsolatunk, így nem is értem, milyen alapon írta le, amit leírt. Egyébként személyes indíttatása lehet a dolognak, amit érdemes len­ne bővebben is kifejteni ... (Müller István ígéretet tett arra, hogy az ügy hátteréről a Vasárnapi Dunántúli Napló­ban 'nyilatkozni fog.) Már este nyolc óra volt, amikor a képviselők nagy többség­gel elfogadták a nagymarosi munkálatok felfüggesztése alatt végzett hazai és nemzetközi jogi, gazdasági, ökológiai, mű­szaki következményeket feltáró vizsgálatokról szóló miniszter­tanácsi beszámolót. Az országgyűlés arra hívta fel a kormányt, hogy tevékeny­ségét a jövőben is az ökológiai szemlélet, a tudományos meg- alapozottság és a nemzeti érdek képviseletének elsődlegessé­ge hassa át. Az országgyűlés felhatalmaztai a Minisztertaná­csot az 1977-es államközi szerződés módosításának kezdemé­nyezésére. (Ez a szerződés a nagymarosi vízlépcsőrendszer meg- valósitásáról és üzemeltetéséről szól.) _ Az országgyűlés egyetértőleg tudomásul vette, hogy a kor- mány a Duna országhatártól Nagymarosig ^ terjedő szakaszára komplex regionális fejlesztési koncepciót és rendezési tervet do|goz ki. Ezzel a parlament októberi ülésszaka befejezte munkáját. A konzulátus „Javasoljuk, hogy a volt MSZMP városi és megyei bizottsá­gának a József Attila utcai székházét, amely a párt megszűné­sével lényegében felszabadult, használják fel az NSZK konzulá­tus céljaira . . . Információink szerint a volt megyei MSZMP- székház megfelel a konzulátus igényeinek... A volt MSZMP- székházért a konzulátus nem csekély bérleti díjat fizetne rövid időn belül a városnak devizában ...” — volt olvasható az MDF pécsi szervezetének október 20-i állásfoglalásában. Felhívtuk a nyugatnémet nagykövetséget, hogy megkérdezzük, hallottak-e az MDF javaslatáról, s valóban alkalmasnak tartanák-e a volt MSZMP-székhózat arra, hogy a jövőben az NSZK konzulátus­nak adjon otthont? Mint megtudtuk, a nyugatnémetek még nem tudnak az MDF által felvetett lehetőségről, így tehát nem tud­ják, hogy megfelelne-e igényeiknek. Az MDF-állásfoglalást ked­den kapták kézhez, s az illetékesek még nem ismerhetik annak tartalmát, mivel oz MDF-javaslatot még le sem fordították szá­mukra. (Amennyiben a nyugatnémet diplomaták állást foglalnak az ügyben — bár, mint megtudtuk, enne'k kevés a valószínűsi ge, hiszen a Külügyminisztérium a városi tanáccsal tárqvni — a nagykövetség értesíteni fogja lapunkban mind az MDF mind a megye lakosságát.) MDF sajtótájékoztató Für Lajos köztársaságielnök-jelölt a hét végén Baranyába látogat Akadémiai részvétel a Petőfi-vizsgá latokba n Nem lesz húshiány (Zsi)bongó Egyre nagyobb a zaj, a zsibong(óz)ás, a maszek Bongó kö­rül. A tegnapi lapokban olvashatták, hogy a játék megszerve­zésében serfi az OTP, sem a Tv2 semmiféle feladatot sem vál­lalt, valamint értesülhettünk arról is, hogy az illetékes hatósá­goknál kezdeményezték a szükséges intézkedéseket a „tiltott" Bongó—2 játékkal kapcsolatban. Érdeklődtünk a közleménnyel összefüggésbe hozható vala­mennyi helyen. „Az illetékes hatóságoktól”, a megyei és az Or­szágos Rendőr-főkapitányságtól megtudtuk, hogy hozzájuk semmiféle feljelentés nem érkezett a maszek bongóval kapcso­latban. Az OTP sajtófőnöke, Kutas József elmondta, hogy ő adta le a közleményt a Magyar Távirati Irodának. Mikor megkérdez­tem, hogy neki van-e „maszek bongója", arra kért, hagyjuk ezt a témát, hiszen ez magánjellegű. Andor Tibor, az OTP Sportfogadási és Lottóigazgatóságának ügyvezető igazgatója közölte velünk, hogy ők a vidéki sajtóból értesültek az álbongóról, és rendőrségi feljelentést is tettek, hi­szen ennek a maszek szerencsejátéknak az elindításához senki­től sem kért engedélyt, aki elindította. Olvasóink véleményét nem kellett kérdeznünk: jelentkeztek maguktól is, telefonon több mint húszán. Összefoglalva véle­ményüket megállapítható, hogy nem tartják jogosnak ebben az esetben az állami beavatkozást. Fájlalják, hoqy akkor próbál­ják betiltani a mór több hete működő magánbonqót, amikor a „kisemberek" is értesülhettek a lehetőségről, és többen tudni véltek arról, hogy a bongózáshoz kapcsolódó hivatalok vezetői közül sokan már korábban bekapcsolódtak a játékba. Végezetül: egyik hírforrás sem erősítette meg, hogy tiltott lenne a Bongó—2 vagy maszekbongó vagy álbongó vagy nem is tudjuk pontosan, minek nevezzük. Egy valami biztos, a piac telítődni látszik. Nagyon valószínű, hogy mint minden játékban, többen itt is veszíteni fognak. Reméljük, hogy csak a játékban veszítenek, minden állami beavatkozás nélkül. Tévés botrány

Next

/
Oldalképek
Tartalom