Dunántúli Napló, 1989. október (46. évfolyam, 271-301. szám)
1989-10-07 / 277. szám
A Dunántúlt napló 1989. október 7., szombat Tanácskozik az MSZMP kongresszusa Pozsgay Imre, a pártelnökség tagja a Politikai értékelés történelmi uturvk tanulságairól, illetve a párt programnyilatkozata című dokumentumtervezetekhez fűzött szóbeli kiegészítést. Elmondta, hogy a Központi Bizottság szándéka szerint a történelmi utónkról szóló tudósítás a programnyilatkozat tervezetének társdokumentuma. A KB — e fontos gondolatkört nem kívánva kivenni a kongresszusi vita köréből — azzal a megfontolással terjesztette elő, hogy nagyobb önismerettel, világos beszéddel, a programnyilatkozatot tisztázott történelmi körülmények között fogadhassák el a küldöttek. A tervezet fontos szándéka volt, hogy a pórt Önismeretsokkal nagyobb műveletet kell elvégeznie. A rendszer működési alapjaiban kell keresnie a hibák okait, s személyi felelősség dolgában pedig azokban az oligarchiákban és szerveződésekben, amelyek a hibás, rossz politikával azonosulni tudtak, miközben a rendszer működését úgy igyekeztek berendezni, hogy a döntésért ne legyen felelős senki. A párttagság a döntéseknek valódi tényezője nem is lehetett, hiszen egy centralisztikus, bürokratikus rendszerben erre nem volt lehetőség. — Szakítani kell azzal a monstrummal és konglomerátummal — folytatta —, amely valójában nem pártként, hanem közhatalomként funkcionált ebben az országban, s igy, ebben a formájában a nép minden bizonnyal a jövőben nem ismerné el. Ez az az alapgondolat és alapkoncepció, amelynek jegyében új programot kell készíteni. — Az MSZMP története minden felmutatható érték ellenére a pártállam—állampárti szerkezet története. Tagságának története azonban itt nem zárulhat le, mert ez a párt hordozta az előbb emlegetett történelmi okok miatt is azt a reformgondolatot, gyűjtőpártként azt a sokféle értéket, emberekben megtestesülő akaratot, amely nélkül Magyarország politikai egyensúlya helyre nem állítható, politikai jövője katasztrófa nélkül nem folytatható. Ezért megismétlem: a párt története, mint MSZMP- történet, a pártállam történetével együtt ezen a szakaszon véget ér, s ettől kezdve ez a tagság az alanya és letéteményese egy új szocialista párt megteremtésének, amely elsősorban az európai baloldal értékrendjére, s abból következően a demokratikus szocializmus követelményeire építi fel szervezetét, politikailag pedig szakadatlan jelenlétet kíván a társadalmi mozgásban azért, hogy közhatalmi szerepét hátrahagyva kormányzópárti szerepre pályázhasson szabad választásokon a pluralista politikai berendezkedés körülményei között — hangoztatta a szónok.- Mint minden, európai politikai kultúrán nevelődött párt, a mi pártunk is tiszteletben fogja tartani a platformok, az áramlatok szabadságát, s a szentségnél is szentebben tisztelni a kisebbség jogainak védelmét. De egy pluralista politikai berendezkedésben nem lehetnek olyan kényszerek, amelyek közénk kényszerítenek olyanokat, akik nézeteikben, gondolataikban és politikai érvrendszerükben nem tudnak együtt lenni. Az egy másik párt - ezt kell megérteni! Ez nem a politikai szabadság korlátozása, hanem a politikai szabadság viszonyai között létrejött új mozgástér. Ha ebből indulunk ki, akkor az ajánlott szervezeti elvek szerint, az itt ajánlott program, s a hozzá kapcsolódó történelmi áttekintés szerint ez új párt, amelynek nevében is meg kell különböztetnie magát elődpártjától, s vinnie új pártként azt a gondolatot, amit a programtervezet tartalmaz — mondotta Pozsgay Imre, kifejezve azt a meggyőződését, hogy ily módon több, tartalmas baloldali mozgalom együtthatásából közös kormányerő, akarat jöhet létre, s elsősorban az az új párt, amely Magyar Szocialista iPártként kezdi meg A kongresszus menetében a platformok képviselői is szót kaptak. Ágh Attila a Reformszövetség nevében szólt a küldöttekhez, s elöljáróban leszögezte: a jelenlegi kongresszusnak történelmi lehetősége és egyben komoly történelmi felelőssége egy baloldali szocialista párt megalakítása. Mintegy indoklásképpen fűzte hozzá: az MSZMP válságban van, s ezt a válságot az okozta, hogy a gyors társadalmi, gazdasági reformhoz képest megkésett a párt belső reformja. Éppen ezt a késést kell a kongresszuson megszüntetni a párt szervezetének és vezetőségének mélyreható reformjával — állapította meg. Kijelentette: a pártot az a veszély fenyegeti, hogy kiszorul a döntő politikai tényezők közül. Az MSZMP óllampárt- ként már működésképtelen, de új pártként sem tud kilépni a politikai színtérre. Mint mondotta: eljött a választás, az utak elválásának ideje, hiszen az MSZMP a májusi pártértekezlet óta egymással csatázó áramlatokra szakadt szét E csatározások nyomán az MSZMP centruma is kiüresedett, tehát a megújuláshoz egy reformcentrum kell, azaz a párt centrumába a reformerőknek kell kerülniük. Ágh Attila végezetül azt hangsúlyozta: egy olyan szervezetileg is új pártra van majd e kongresszus után a tevékenységét Pozsgay Imre szerint a létrejövő új párt az MSZMP jogutódja lesz, működésének anyagi feltételéi ennék révén teremthetők meg. Mivel a párt- vagyon manapság meglehetősen nagy viták tárgya, ezért a kongresszus döntésének megfelelően az lenne a célszerű, hogy csak az új párt működési feltételeit biztosító vagyontárgyak] maradjanak bi rtoká ba n, de sem miféle olyan kölönc, amely az „abszolutizmus hatalom- és tulajdongyűjtő törekvéseiből származik”. Vajon az új párt a munkásosztály pártja lesz-e? Erre a kérdésre Pozsgay Imre elmondotta: mindez nem attól függ, hogy a pórt nevében viseli-e a jelzőt vagy sem. A korábbi körülmények között a munkásosztály és a párttagság egyaránt nem vett részt a párt felső szervezeteiben meghozott döntések kialakításában. A munkásosztályra való hivatkozás gyakran csak arra volt jó, hogy eltakarja a diktatórikus szocializmus tényét. Nem a munkás- osztály és nem a dolgozó társadalom ellen rányul az új párt megalakításának terve. Az öncsalás állapotából ki kell lépni. Csak igy jöhet létre olyan párt, amely a munkások érdekeit is szolgálja. szükség, amely felvállalja a demokratikus szocializmust, s ezzel esélye van arra, hogy a jövőben is fontos politikai tényező legyen. Ehhez -, mint aláhúzta - személyi garanciák is szükségesek, azaz: „a pártnak meg kell válnia a hitelüket vesztett vezetőktől, a politikai múmiáktól, s nem szabad lehetőséget adni a rejtőzködő konzervatívok át- menekitésére sem.” A sztálini eredetű struktúrák lebontásában a népi demokratikus platform szerint a hatalom és az állomi tulajdon társadalmasítása a járható út — mondta a tömörülés véleményét ismertető Krausz Tamás. Ebben a folyamatban sem a keleti, sem pedig a nyugati modellek nem másolhatók, vissza kell térni a magyar népi demokratikus hagyományok pozitív vonásaihoz. A platform álláspontja szerint a demokratikus fejlődés garanciája Magyarországon csakis egy erős baloldali tömegpárt lehet. Olyan párt, amely megtisztul és nem siratja meg a köpönyegforgatókat. Az MSZMP nem lehet többé a káderek és a karrieristák elit pártja. A pártszakadást akkor tartják megelőz- hetőnek, ha a tagság saját apparátusát képes ellenőrzése alá vonni. Zentai Gábor, a platform az MSZMP-ért képviseletében hangoztatta: * platformjuk uj)y véli, hogy a párt fogságéi még nem ürült ki. Hétszázezren várják, hogy a küldöttek értük, felelősen döntsenek. Ezután arról beszélt: a munkásőrség létét kritizálva senkinek sem jut eszébe, hogy emberségesen megköszönje több évtizedes munkásságukat, s felhívja a testület tagjainak figyelmét: a történelem most mást kíván. Figyelmeztetett: a küldöttek többségének nincs mandátuma arra, hogy az MSZMP-t - bármilyen néven működjék is mint utódpárt - megszüntesse, szétszakítsa. „A tanácskozási terem hangulata szülte pillanat ezt a pártot nem oszlathatja fel, az ilyen kísérleteknek az utolsó pillanatig ellent kell állni.” A kongresz- szuson a pártnak újjá kell születnie. Udvarhelyi László az összefogás platform nézeteit összefoglalva hangoztatta: az oly sokszor emlegetett reform egy olyan gyökeres, strukturális fordulatot eredményező folyamat, cselekvési program, amely képes mozgásba hozni az emberek kollektív akaratát. Ebből a felfogásból következik, hogy a kongresszus egyik fontos feladata annak eldöntése, modern baloldali tömegpártot kíván-e formálni az MSZMP-ből, vagy valamilyen ettől eltérő politikai alakulatot. Az ifjúsági platform képviseletében felszólaló Nagy Imre, a DEMISZ elnöke hangsúlyozta: azokkal ért egyet, akik szerint a magyar történelemben lezárult egy korszak, s az MSZMP története is véget ért. Nem megtagadni kell, hanem befejezni, értékeit mentve újat, mást kezdeni. Thirring Ákos, a vidék esély- egyenlőségéért platform képviselője azt fejtegette, hogy a vidékiség fogalmán azokat az egyenlőtlen élet- és gazdálkodási körülményeket értik, amelyek gazdasági infrastrukturális, elosztási, kulturális és belpolitikai téren egyaránt hátrányosan érintik a kisebb településeket. Mint mondta, platformjuk nem fővárosellenes, de harcol az indokolatlan központi megkülönböztetések ellen, az egyenlőtlenségek felszámolásáért. Reformer mivoltuk pedig abból fakad, hogy ők is gyökeres változásokat akarnak. Meggyőződésük, hogy az újjászülető szocialista pártnak olyan programot kell kidolgoznia és megvalósítania, amely vonzó a vidéki, falusi embernek, de érdeke a »szocialista népgazdaságnak is. Este 9 órakor befejezte első munkanapját az MSZMP kongresszusa. A hosszan tartó ügyrendi vitát előadói beszédek követték, majd a platformok képviselői tájékoztatták a párt jövőjével kapcsolatos elképzeléseikről a küldöttéket. A vita első szakaszában a párt céljairól, jellegéről, programjának alaptételeiről és működési elveiről a megyei és a megyei jogú küldöttcsoportok képviselői mondták el véleményüket. A felszólalók többsége egyetértett abban: az új, baloldali, szocialista értékrend alapján szerveződő pártnak el kell búcsúznia mindazoktól, akik nem mernek szembenézni a múlttal, nem vállalják az úi szerveződési elveket, s a visszarendeződés veszélyét hordják manókban. igy vélekedett a Külügyminisztérium küldötteként felszólaló Horn Gyula is, aki - sokak véleményével egyezően - kijelentette: a párttagok százezrei nem tehetnek a pártban, az országban kialakult helyzetről, mert mindig helyettük döntöttek. Most azonban a kongresszus dönt, s az eddigi vita ennek felelősségét érzékeltette. Szombaton reggel várhatóan e napirendi pont vitájával folytatódik a tanácskozás. Dr. Vonyó József: Tiszta helyzetet alakítsunk ki! (A vita első szakaszában kapott szót dr. Vonyó József baranyai küldött. Felszólalását rövidítve ismertetjük.) Amikor elindultam hazulról, feleségem azzal bocsátott el: aztán tiszta helyzetet teremtsetek! Én ennek a tiszta helyzetnek a kialakításához nem hangzatos jelszavakkal akarok hozzájárulni, nem személyeskedő megjegyzésekkel, hanem száraznak tűnő érvelésekkel. Az egyik alapállásnak, amely kirajzolódott a beszámolóból, egyes platformokból, az a lényege, hogy stratégiaként kezel egy taktikai kérdést: ennek az a logikája, hogy egységre van szükség, hogy legyen nagy létszámú párttagság, ami választási győzelmet biztosit, ez pedig a hatalom megtartását teszi lehetővé. Meggyőződésem szerint nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy a hatalom megszerzése, illetve megtartása esetén ezt a hatalmat mire, hogyan kívánjuk felhasználni. Képesek leszünk-e eddigi ideológiai görcseinktől mentesen, egy valóban reális helyzetelemzésre. képesek vagyunk-e egy olyan program kialakítására, amely valóban megfelel a nemzet nagy többsége érdekeinek, képesek vagyunk-e kialakítani olyan szervezetet, egy olyan pártot, amely alkalmas arra, hogy ezt a programot megszervezhessük az egész nemzet javára. Ogy vélem, hogy az a programnyilatkozat-tervezet, amely előttünk van, illetve az az alapszabálytervezet, amellyel megismerkedtünk, egyrészt alkalmas arra, hogy megvalósuljon, másrészt alkalmas az új párt megszervezésére. Éppen ezért én ezek elfogadását javasolom. Mindezt azért is mondom, mert meggyőződésem szerint a választási győzelmünk, a hatalomban való részesedésünk nem elsősorban a párttagság nagyságán múlik, hanem azon, hogy milyen támogatást kap a párt a választók nagy tömegétől. Környezetemben azt tapasztalom, hogy ma az együttlévő MSZMP-nek lényegesen kisebb esélye van nagy szavazatszám megnyerésére, mint két vagy három, markáns, a mai MSZMP-ből alakuló pártnak együttesen. Ezért nekem az a véleményem, hogy a legjobb megoldás ma a programnyilatkozat és az a lap szabály-tervezet korrekt ■yVitája után emberséges módon szétválni azoknak a csoportoknak, melyeknek meggyőződése külön szerveződést diktál, de ugyanakkor hosszútávon képesek az együttműködésre, akár választási szövetségre is. Erre azonban nem kerülhet sor, úgy, hogy itt most címkézzük, minősítjük ezeket a csoportosulásokat, hanem csak az lehetséges, hogy ezt a minősítést a társadalom később fogja elvégezni, a választáskor. Sokan a tagság kívánságára hivatkozva akarják ezt a változást elodázni, kívánják az egység megőrzését. Félő, hogy ez csapdát jelent, melyet mi magunk teremtünk meg. Nehezíti a helyzetet, hogy a párttagság a valóságos körülményekről, hosszú éveken keresztül csak fél információkat kapott, és most nekik kell ítélkezniük ebben a bonyolult helyzetben, és erre szükségszerűen nem lehetnek képesek. Ezért erre a tagságra hivatkozva nem lehet elodázni a halaszthatatlan lépéseket. Tehát az a véleményem, hogy azok a platformok, amelyek nem tudnak együtt maradni, inkább váljanak el egymástól. Ez olyan tiszta helyzetet teremthet, amely az egész társadalom javára szolgálhat. Mindezeket nem azért mondtam el, hogy papucsférjként feleségem kérésének eleget ttegyek, hanem meggyőződésemből. Baranyai küldöttek a kongresszuson Felvállalni a demokratikus szocializmust ményezte, hogy a kongresz- szus elvi természetű döntéseit követően külön határozzon a következő hónapok pártszervezési teendőiről. A szavakat ugyanis tettekre kell váltani - mutatott rá. Az MSZMP minden egyes tagját fel kell kérni arra, hogy határozza meg viszonyát az új programhoz, az alapszabályhoz, a megválasztandó új vezetéshez. Magyarán szólva: mondják meg, hogy tagjai ki- vánnak-e lenni a kongresszus eredményeképpen körvonalazódó pártnak. A párt ugyanakkor hivja soraiba mindazokat, akik politikájával — világnézeti különbségére való tekintet nélkül — rokonszenveznek és vállalják céljait. Várja azokat is, akiket éppen a párt múltbeli gyakorlatának elutasítása és jogos bírálata tartott távol az MSZMP-től — mondotta befejezésül Kovács Jenő. re szert téve, az elmúlt negyven év értékleltárát is elvégezve, kimondjon olyan történelmi tapasztalatokat, amelyek korábban kimondhatatlanok, tabuügyek voltak. Alapvető kérdésnek ítélte, hogy a tagságnak bűntudattal és bénult politikai akarattal kell-e belevágni a közeljövő feladataiba, vagy felszabadultan, tisztán s világosan, a felelősséget is meghatározva, cselekvőkészen, vállalkozásra készen. Ezzel összefüggésben Pozsgay Imre leszögezte: ebben az országban — különösen az utóbbi másfél—két évtized válságainak felelősségét elemezve — a párt tagsága nem marasztalható el. A terhet a párt tagsága nem bűnbakokra akarja rakni, ennél Pozsgay Imre: Nevében is új, Magyar Szocialista Párt Folytatás a 3. oldalról.) előtt volt, mégis kertelés nélkül ki kell mondani: a baloldali, szocialista hitű embereknek újra kell építeniük pártjukat Olyan párttá kell újjászervezniük, amely szakít elaggott szokásaival, a cselekvést béklyóba verő szervezeti rendjével. A kongresz- szusnak olyan pártot kell életre hívnia, amely képes helytállni a többpártrendszerű, demokratikus jogállam politikai küzdőterén, új életre kelti a szocialista mozgalom erejét és tekintélyét. A mostani tanácskozás - hangoztatta Kovács Jenő — visszavonhatatlanul lezárja az állampárt korszakát Magyar- országon, és kiindulópontjává válik az új demokratikus,'baloldali párt megteremtésének. A párt hitele nagyobbrészt azon múlik, hogy mi történik a következő két-három hónapban. Ezért az előadó kezde-
