Dunántúli Napló, 1989. október (46. évfolyam, 271-301. szám)
1989-10-31 / 301. szám
2 Diinontmt napló 4 1989. október 31., kedd Folytatta munkáját az Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) Dudla József (Borsod m., 5. vk.), Karvalits Ferenc '(Zala m., 1. vk.) és Kasó József (Baranya m., 13. vk.), valamennyien a Magyar Szocialista Párt tagjai, dr. Bállá Éva (Budapest, 46. vk.), a Szabad Demokraták Szövetségének tagja, dr. Séra János (Komárom m., 10. vk.), a Kereszténydemokrata Néppárt tagja, Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.), a Fiatal Demokraták Szövetsége tagja, dr. Márton János (országos lista), a Magyar Néppárt tagja, dr. Rallay Ernő (Csongrád m., 1. vk.), a Magyar Demokrata Fórum tagja, valamint Árvái Lászlóné (Heves m., 1. vk.) független képviselő. Benjámin Judit (Budapest, 21. vk.) úgy ítélte meg, hogy több független képviselőre lenne szükség a bizottság munkájában, tekintettel orro, hogy négy MSZP-tagot is beválasztottak. Ezt a javoslatot az Ország- gyűlés nagy többséggel elvetette. Végül az eredeti indítványt fogadták el a jelölőbizottság elnökére és tagjaira vonatkozó együttes szavazás során. Ezután az elnök felkérte a frissen megválasztott jelölőbizottságot, hogy mihamarabb tartsanak ülést, és tegyenek javoslatot az Alkotmánybíróság öt tagjának jelölésére. A jelölteket a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsáq meghallgatja, majd állásfoglalást alakít ki, s ezt a jelölőbizottság elnöke ismerteti az Országgyűléssel. Törvényjavaslat az Állami Számvevőszékről Az elfogadott tárgysorozatnak megfelelően a képviselők rátértek az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat tárgyalására. A napirendi pont előterjesztője Puskás Sándor, a terv- és iköítségveté- si bizottság elnöke volt. Az Állami Számvevőszék létrehozását indokolva hangoztatta: tovább már nem 'halasztható, hogy a legfelső államhatalmi szerv, az Országgyűlés egy olyan magasan kvalifikált szakemberekből álló, szigorú - ellenőrző apparátusra támaszkodhasson, amelynek folyamatos munkája biztosíték a mindenkori kormányzat tevékenységének elfogulatlan, politikától mentes megítéléséhez. Szükséqszerű s halaszthatatlan, hogy létrejöjjön egy pártoktól, politikai ” törekvésektől íüaaetlen szervezet, amelynek működésével ellenőrizhetővé válna a oártok. politikai moz- p-',~ak tevékenységének gazdasági vetülete. Az Állami Számvevőszék létrehozásának halaszthatatlanságát hangoztatva Puskás Sándor azt sem hallgatta el, hogy a törvényjavaslat előkészítése során számos ellenvélemény is megfogalmazódott az ellenőrzési mechanizmus új intézményével szemben, így például többen úgy vélték, hogy nem célszerű a számvevőszéket létrehozni addig, ómig nem alkotják meg az államháztartási törvényt. Egy másik ellenvélemény szerint az Állami Számvevőszék addig nem lesz működőképes, amíg nem valósul meg a tulajdoni reform. Puskás Sándor álláspontja szerint ezek megalapozatlan érvek, s hangoztatóik figyelmen kívül hagyják azt o társadalmi igényt, hogy a törvényhozó hatalom végre rendelkezzék olyan szervezettel, amely szakszerűen követni tudja ai mindenkori költségvetési gazdálkodást. Puskás Sándor politikai szempgntból is érthetetlennek nevezte a számvevőszék létrehozásának elhalasztását. Utalt arra, hogy a nemzeti kerékasztal-tárgyalásokon a tárgyalófelek a békés átmenet alkotmányos garanciáinak megteremtését szorgalmazták, s a számvevőszék éppen egy ilyen garanciát jelentő intézmény fen ne. A garanciákat más szempontból is kifogásolták a törvénytervezettel kapcsolatban. A* kétkedők azt kérdezték, a törvénytervezet átdolgozása során a bizottság vajon nem csökkentette-e a tervezetbe épített garanciális elemeket. Puskás Sándor ennek kapcsán határozottan leszögezte: a bizottság nem tett olyan módosító javaslatot, amely megkérdőjelez- tietővé tenné a számvevőszék működését, ellenkezőleg, gyarapította a hatékony működést segítő előírásokat. Az egyik ilyen módosítás bevezeti az'el- lenjegyzési jogintézményt a költségvetés hitelfelvételei esetén. A fontosabb módosítások közé tartozik az is, hogy az APEH adóztatási tevékenysége mellett a helyi tanácsok hasonló tevékenységét, valamint más hivatalok mellett a Pénzintézeti Központ tevékenységét is bevonták a számvevőszék ellenőrzési hatáskörébe. Az elmondottakat összegezve Puskás Sándor hangsúlyozta: az Állami Számvevőszékre vonatkozó törvényjavaslat minden előírásában azt a célt szolgálja, hogy a törvényhozói hatalom a legfelső népképviselet számára olyan eszközt hozzon létre, amellyel ellenőrizheti a végrehajtó hatalmat, gazdálkodásának törvénytiszte- ietét, ésszerűségét és célszerűségét. A számvevőszék ezért csak olyan intézmény lehet, amely fügqetlen minden politikai befolyástól, kizárólag a szakszerűséq elveire támaszkodik, objektív véleményt formál, s teljes felelősséggel tartozik az Országgyűlésnek - mondotta befejezésül Puskás Sándor. Puskás Sándor előterjesztését követően a Ház elnöke felolvasta Tóth Istvánná (Bács- Kiskun m., 11. vk.) levelét. A képviselőnő arra emlékeztette a parlamentet, hogy 150 éve született Steindl Imre, az Országhoz tervezője. Javasolta, hogy az Országgyűlés emlékezzen meg róla kegyelettel. Fodor István arról tájékoztatta a képviselőket, hogy az évforduló alkalmából megkoszorúzták az Orszáqház főlépcsőjén álló Steindl Imre-mellszobrot, továbbá e Parlament kupolatermében kiállítást is rendeztek. Horváth Lajos - a plénum soros elnöke — köszöntötte a díszpáholyban helyet foglaló Josef Rieglert, Ausztria alkancellárját és kíséretét. A vendég Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes meghívására tartózkodik hazánkban. Ezt követően Horváth Lajos megnyitotta a törvényjavaslat általános vitáját. Sudi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.), úgy ítélte meg: az Állami Számvevőszék újbóli felállítása a jogállam szervezeti rendjének kiépítésében, az állami bevételek és kiadások, valamint az állami vagyon hasznosításának számbavételében mérföldkő lehet. Berta Alajos (Heves m., 4. vk.) megfontolásra ajánlotta, hogy a törvényjavaslat indoklásában fogalmazzák meg: az Állami Számvevőszék a korrupció elleni harc legfőbb állami intézménye legyen. Dr. Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.) javasolta, hogy a KNEB-vizsgólatok dokumentumait, különösen azokat, amelyekét még nem zártak le, helyezzék letétbe a kormánynál, igy az Állami Számvevő- szék visszamenőlegesen is foglalkozhat majd velük. Dr. Balia Éva (Budapest, 46. vk.) azt javasolta, hogy az általános vita lezárása után ne bocsássák a részletes vitára a törvényjavaslatot, mert az kimunikáfatlan, átdolgozásra szorul. Eke Károly (Csongrád m., 10. vk.) mindenekelőtt arról szólt: feltétlenül szükségesnek tartja az Állami Számvevő- szék intézményének felállítását, hiszen ő azok közé a képviselők iközé tartozik, akik sohasem szavazták meg a költségvetési előterjesztést és a zárszámadást, mivel soha nem volt meggyőződve azok hitelességéről. Végül javasoltaiaz Állami Számvevőszék központja Szegeden legyen. Céczi István (Budapest, 49. vk.) javasolta azt is, hogy a számvevőszék ne kizárólag számviteli képesítésű munkatársakat alkalmazzon - akik ugyan nélkülözhetetlenek, -, hanem mind nagyobb számban vegyen fel olyan szakembereket, akik gazdasági, pénzügyi, műszaki szakértelemmel, értékelő, elemző készséggel, jelentős ellenőrzési gyakorlattal rendelkeznek. Fiák László (Hajdú-Bíhar m., 5. vk.) az Állami Számvevő- szék mielőbbi létrehozását, költségvetésének mihamarabbi elkészítését sürgette. Kifogásolta, hogy az egész Tiszántúl gazdasági és szellemi életének központjában, Debrecenben nem tervezik regionális hivotal létrehozását. Ezt követően az elnöklő Horváth Lajos az általános vitát lezárta, és a plénum döntése alapján részletes vitára bocsátotta a törvényjavaslatot. Bánlly György (Budapest, 4. vk.) egyetértett azzal, hogy jelenleg még nincsenek biztosítva az Állami Számvevő- szék működésének feltételei, ám ez nem ok arra, hogy ne hozzák létre a szervezetet. Azért, hogy mihamarabb működőképes legyen, szükség van arra: a kormány minél előbb terjessze be az állam- háztartási reformról szóló törvényjavaslatot, valamint a tulajdonreformról szóló koncepcióját. Több hozzászóló nem lévén, az elnöklő Horváth Lajos lezárta a törvényjavaslat részletes vitáját. A polémiában elhangzott módositó indítványok mérlegelésére felhívta a terv- és költségvetési bizottságot. Puskás Sándor, az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának élnöke ismertette a testület állásfoglalását, és egyben válaszolt a vitában elhangzott képviselői felvetésekre. Elmondotta, hogy a parlamenti vitában sok olyan javaslat hangzott el az Állami Számvevőszékkel kapcsolatban, amelyeket a szervezet működési szabályzatában A Parlamentben október 30-án folytatta munkáját az Országgyűlés. A képen: Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács volt elnöke és Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök köszöntik egymást az ülésteremben. Elöl: Medgyessy Péter. MTI TELEFOTO Az Állami Számvevőszékről szóló törvény rövid ismertetése Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyigazdasági ellenőrző szerve. Ez a szervezet ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását, az állami költségvetési javaslat megalapozottságát, a bevételi előirányzatok teljesíthetőségét, fel- használásuk szükségességét, a költségvetés hitelfelvételeit, azok felhasználását és törlesztését. A szervezet feladatául kapta: ügyeljen arra, hogy az Országgyűlés felhatalmazása nélkül a költségvetés egyetlen kiadási tételét se lépje túl, ne kerüljön sor átcsoportosításra. A szervezet ellenőrzési tevékenysége kiterjed a Magyar Nemzeti Bank és az államháztartás hitelkapcsolataira, a bankjegy- és éremkibocsátásra, a társadalombiztosítási alap kezelésére és felhasználására, a pártok gazdálkodására, az állami költségvetés-’ bői gazdálkodó intézményekre, a költségvetési támogatások felhasználására, az állami tulajdonban lévő vállalatok vagyon-értékmeg- orző és vagyongyarapító tevékenységére. Nem lesz népszavazás a nemzeti ünnepekről • • Ülést tartott a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága bétfő reggeli ülésén úgy döntött: általánosságban támogatja a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvény, valamint a földtörvény módosítására vonatkozó, továbbá a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslatok beterjesztését. Ugyancsak így döntött a köztársasági elnök választás időpontjával, a munkahelyi pártszervezetekkel, a volt MSZMP vagyonának elszámolásával, a munkásőrség feloszlatásával, a Magyar Köztársaság címerével kapcsolatos népszavazás elrendeléséről szóló határozattervezetekről. Egyetértett a köztársasági elnök választásának kitűzéséről és a választási eljárás egyes kérdéseiről szóló határozattervezet beterjesztésével is. A bizottságnak — idő hiányában - nem nyílt módja arra, hogy részletesen is megtárgyaljon valamennyi javaslatot. Már a népszavazásról szóló törvény módosításáról szóló törvénytervezet, s az ezzel összefüggő, az SZDSZ kezdeményezte négy kérdésben a népszavazás elrendeléséről szóló határozat megvitatása is függőben maradt. Főkéntarról folyt a vita: van-e joga o bizottságnak, illetve a parlamentnek megváltoztatni az SZDSZ • kérdéseit, hogyan értelmezhető a népszavazásról szóló törvény erre vonatkozó rendelkezése, és végül is hogyan hangozzanak e kérdések. A bizottság végül is úgy határozott, bogy a plénum munkaszüneteiben tárgyalja végig a javaslatokat. A bizottság ülésén elhangzott az is: a kormány visszavonta a nemzeti ünnepek népszavazással történő kiválasztására tett korábbi javaslatát. és ügyrendjében figyelembe fognak venni. Határozathozatal következett. Először a vitában elhangzott módositó indítványokról szavaztak. Ezután az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslatot, a mór megszavazott módosításokkal együtt, az Országgyűlés nagy többséggel - 289 igenlő, 6 elutasitó és 18 tartózkodó szavazattal - elfogadta. Szavazás után az elnök javaslatára a képviselők közfelkiáltással egyetértettek azzal, hogy az Országgyűlés mondjon köszönetét a népi ellenőrök eddig végzett munkájáért. Folytatódott a földtörvény módosításának a tárgyalása Az Állami Számvevőszékről szóló törvényiavaslat elfogadását követően a földtörvény módosításának tárgyalásával folytatta munkáját az Ország-, gyűlés. A már korábban módosított földtörvényhez sokszorosan átdolgozott módosító indítványt nyújtott be Vassné Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk.), Márton János (országos lista), Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.), Solymosi József (Tolna m., 4. vk.), Csipkó Sándor (Bács-Kiskun m., 20. vk.). Végezetül az Országgyűlés 287 egyetértő szavazattal úgy határozott, hogy a földtörvény módosítását - a. benyújtott módosító indítvány és javaslatok, valamint a hozzászólások figyelembe vételével - a kormány terjessze 1990 januárjában a Parlament elé. Elfogadták a közkegyelem gyakorlásáról száló törvényjavaslatot A földtörvény módosításával kapcsolatos állásfoglalás utón a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslatot tárgyalták meg a képviselők. Ennek értelmében az Országgyűlés a Magyar Köztársaság kikiáltása alkalmából a következők szerint gyakorol közkegyelmet: A végrehajtási kegyelem tartalmazza a három évet meg rrem haladó szabadságvesztés, illetőleg a szigorított javíto- nevelőmunka és a javító-nevelőmunka végrehajtása alól mentesülők kategóriáit. Ide tartoznak a gondatlanságból elkövetett bűncselekmény miatt elítéltek; a teherben lévő nők! azok az anyák, akik tizennegyedik életévét be nem töltött gyermekükkel élnek; 01 ötvenötödik életévüket betöltött nők és a hatvanadik életévüket betöltött férfiak; valO" mint az életveszélyes vagy gy0' gyíthatatlan betegségben szenvedők. Amennyiben az e kategóriákba tartozó elítéltek határozott ideig tartó szabadságvesztése a három évet meghaladja, büntetésük tartama a felére csökken. Mentesülnek a büntetés végrehajtása alól az eddig felsoroltak közül azok az elítéltek is, akikkel szemben a bíróság g kiszabott javító-nevelőmunka, illetve a szigorított javító-neve- lőmunka-büntetést utóbb szabadságvesztésre változtatta ót. Mentesülnek valamenny1 büntetés és a büntetett előélethez fűződő hátrányok aló1 azok is, akiket - a kémkedés kivételével — állam elleni bűncselekmény, vagy közösség megsértése miatt ítéltek el; továbbá azok, akiket 0 tiltott határátlépés, a hazatérés megtagadása, a küIföIdre utazás és a külföldön tartótkodás szabályainak kijátszása miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek. A kegyelem hatályát veszt1 azzal szemben, akit az e tőr" vény hatályba lépését követő három éven belül elkövetett. szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre vagf szigorított javító-nevelőm un kora ítélnek. Mentesülnek a vé9" rehajtás alól azok is. akike' szabálysértés miatt elzárássá1 sújtottak. A törvényjavaslat meghatározza a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítéseket. a mentesítést kizáró körülményeket is. A tótvény a kihirdetés napján l®P hatályba, végrehajtásáról °* igazságügy-miniszter, a belügyminiszter és a legfőbb ügy®5* gondoskodik. I, Számítások szerint bűntette11 esetében a közkegyelem összesen hatezer, a szabálysértése* esetében körülbelül hatsz0* személyt érint. A törvényjavaslat előter' jesztését nem követte vita; °l Országgyűlés - a módosításai együtt - 287 igenlő szavazattal elfogadta a közkegyelem gyakorlásáról szóló tót" vényjavaslatot. (Folytatás a 3. oldalon)
