Dunántúli Napló, 1989. október (46. évfolyam, 271-301. szám)

1989-10-31 / 301. szám

1989. október 31., kedd Dunántúlt napjó 3 Folytatta munkáját az Országgyűlés (Folytatás a 2. oldalról) •A képviselők o tórgysorozot- Wk megfelelően a népszova- zósról és a :r>épi kezdeménye­zésről szóló 1989. évi XVII. törvény módosításával foglal­kozó törvényjavaslat tárgyalá­sára tértek. Az Országgyűlés tagjai már korábban írásban Weg koptak a módosító és ki­egészítő indítványokat. Ezek szerint új elem, hogy az or­szágos népszavazás elrendelé­se esetén a parlament az or­szággyűlési képviselők válasz­tásáról szóló törvényben meg­határozottaktól eltérő határ­időket, határnapokat állapíthat Weg. Ugyancsak új elem, mi­szerint: az azonos kérdésre három vagy több válaszlehe­tőséget tartalmazó népszava­zás akkor is eredményes, ha 0 'kérdésre az érvényesen sza­vazók a legtöbb azonos vá­laszt adták. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló paragrafus azzal a bekezdés­sel egészül ki: e törvény ha­tályba lépése előtt kitűzött or­szággyűlési képviselői időközi választásra az Országgyűlés az e törvényben meghatározott határidőktől eltérő határidőket állapíthat meg. Kulcsár Kálmán igazságügy- miniszter rövid szóbeli kiegé­szítést fűzött az írásos előter­jesztéshez. Kifejtette: a tavasz­szol hozott törvény módosítása azért vált szükségessé, mert most olyan népszavazás kiírá­sára kerülhet sor, amely nem két, hanem három vagy akár több variáns közötti döntést is magával hozhat. így tehát indokolatlannak tűnik a sza­vazásnál az abszolút többség megkövetelése a döntés érvé­nyességéhez. Éppen ezért ja­vasolja a kormány, hogy le­gyen elegendő az egyszerű többség ezekben az esetekben. Tekintettel arra, hogy ehhez a törvényjavaslathoz nem ér­kezett módosító indítvány, sőt, a vitában sem kért szót senki, a határozathozatal következett. Az Országgyűlés 302 támoga­tó szavazattal elfogadta a be­terjesztett törvénymódosító ja­vaslatot. Ezután a népszavazásnak az állampolgárok kezdeményezé­sére történő elrendelése tárgy­kör került napirendre. Az Or­szágos Választási Elnökség a hitelesítés során megállapítot­ta, hogy az Országgyűlés el­nökétől két alkalommal átvett, az SZDSZ által összegyűjtött, összesen 204 152 aláírásból 114 470 minden vitán felülál- lóan megfelel a jogi követel­ményeknek. A 100 ezernél több hitelesí­tett aláírás megvan - mon­dotta az elnöklő Fodor István —, a népszavazás elrendelésé­ről tehát az Országgyűlésnek, a szakbizottság állásfogla­lásának figyelembevételével úgy kell dönteni, hogy más szempontokat is mérlegeljen, így például azt, hogy a kez­deményezés egyéb tekintetben is megfelel-e a népszavazásról szóló törvény követelményei­nek. Az elnök ezután ismertette, hogy a Minisztertanács elnö­ke a kormány nevében nép­szavazás kitűzését kezdemé­nyezte a Magyar Köztársaság cimeréről. A kormány a nem­zeti ünnepek kérdésében be­nyújtott kezdeményezését visz- szavonta. Az SZDSZ által kezdemé­nyezett népszavazás kiírásáról heves vita alakult ki, a kép­viselők számos módosító ja­vaslatot is előterjesztettek. így az Országgyűlés októberi ülés­szakának első munkanapja e kérdésben határozathozatal nélkül ért véget. A módosító indítványokat a jogi, igazga­tási és igazságügyi bizottság az első napi tanácskozást kö­vetően mérlegeli. Az Ország- gyűlés kedden reggel 9 óra­kor folytatja e napirend tár­gyalását. Megemlékezés a Köztársaság téren Az MSZP Budapesti Bizott­sága hétfőn délután koszorú­zást rendezett a Köztársaság téri pártház 1956-ban elesett védőinek tiszteletére. Katona Béla, az MSZP Budapesti Bi­zottságának titkára emlékezett meg arról, hogy 1956. október 23-án a sztálinista diktatúra eltörlését, az emberközpontú szocializmus kialakítását köve­telő fiatalok és idősek, értei - wiségiek és munkások vala- Wennyien hitték ügyük igaz­ságában, s megdöbbentek azon, hogy a szavak helyét egyre inkább a fegyverek ro­pogása vette át. Ezután hangsúlyozta, hogy a oemzeti megbékélés hosszú fo­lyamata csak akkor lesz sike- res, ha mindenki nyugodtan emlékezhet me" saját hálóz­tairól, és ha sem a moson- wagyaróvári, sem a salgótar­jáni vérengzés irányitóit, sem pedig a fehérzászlós Mező Imre gyilkosait nem fogja sen­ki hősként ünnepelni. Befejezésül Mező Imrére, oktalan és érdemtelen halált lelt társaira emlékezve hang­súlyozta: tragikus sorsuk csak a gyilkosoktól válassza el a né­pet, de kösse össze újra szaba­don, most már elszakithatat- lanul a haza minden lakóját. Katona Béla szavait számos esetben különböző megnyilvá­nulások kísérték a mintegy ötezer fős tömegből. Elhang­zottak egyetértő szavak, tap­sok is, de erősebbek voltak az indulatos, az MSZP meg­emlékezésének jogosságát két­ségbe vonó közbekiáltások. Az emlékművet a Magyar Szocialista Párt nevében Nyers Rezső, Jassó Mihály és Katona Béla koszorúzta meg. Elhelyezték virágaikat a Fő­városi Tanács, a Baloldali If­júsági Társulás, a fegyveres erők, a Magyar Ellenállók, An­tifasiszták Szövetsége és a Szakszervezetek Budapesti Ta­nácsa képviselői is, majd le­rótták kegyeletüket az eleset­tek hozzátartozói és sokan má­sok is. A koszorúzás után ki­sebb incidens alakult ki a szervezők és a volt MSZMP néhány, többségében idős ko­rú képviselője között. Ezzel kapcsolatban Fabriczki And­rás, az MSZP budapesti bi­zottságának titkára elmondta az MTI munkatársának: mivel a volt MSZMP tagjai közül senki nem jelezte, hogy részt kíván venni a megemlékezés szervezésében, így az MSZP szervezte, pedig az esetleges közreműködőket szívesen lát­ták volna. Véleménye szerint a megemlékezéshez méltatlan volt az a hang, amelyet az ünnepség során a megszűnt MSZMP egyes idős tagjai használtak. IÓRA A NAGYVILÁGBAN Háromszázezres tüntetés Lipcsében Hatalmas tömegtüntetés kezdődött hétfő este az NDK wásodik legnagyobb városá­ban, Lipcsében: az NDK tv- hiradója szerint a megmoz­duláson 'háromszázezren vesz­nek részt, s ha ez beigazoló­dik, ez lenne az ország tör­ténetének legnagyobb tiltako­zó megmozdulása. A felvonulók jelszavaikban " helyszíni jelentések szerint ~ mélyreható demokratikus re­formokat - így szabad válasz­tásokat sürgettek, ezenkívül °z NSZEP vezető szerepének megszüntetését, az Új Fórum elnevezésű független szerve­zet törvényesítését, illetve a berlini fal lebontását - kö­vetelték. A Gorbocsovot élte­tő tömeg szinte teljesen el­árasztotta a várost, a rendőr­ség gyakorlatilag nem mutat­kozott. A hírügynökségek egyébként megjegyzik: Lip­csében hat hét óta folyama­tosan tartanak a tüntetések, de a mostani óriási megmoz­dulásra épp Egon Krenz moszk­vai útjának előestéjén került sor. PEKING: A szecsuáni fprtományi hatóságok „ellen­forradalmi szervezkedést" lep­jetek le Csungking városá­én, és őrizetbe vették az ön­gólját „Csungkingi Demokra- "f<us és Hazafias Szövetség- nevező illegális szervezet [|®gy vezetőjét - jelentette hetfőn az Új Kína hírügy­nökség.-f MOSZKVA: Elutasította a il°ciáldemokrata modell kö­ltését Mihail Gorbacsov szov. (e( államlő, az SZKP KB lö- 'tkára egy múlt héttői tanács­oson. Az SZKP KB székhó­*°ban egy héttel ezelőtt le- $J°tt eseményről hétfőn kő- p°f( részletes beszámolót a r°vda, az SZKP KB lapja. •?- TOKIÓ: A gazdag ja- Qn és nyugati cégek hozza- Ijjk létre egy nemzetközi szo- daritási segélyalapot a ma- y°rországi és lengyelországi s?Wokrácia kibontakoztatá- — erre tett javaslatot r^f°n Tokióban Jacques Chi- Párizs polgármestere.-o- BELGRAD: A jugoszlá­viai Titova Mitrovicóban hét­főn megkezdődött Azem Via­szinak, Koszovó tartomány egy­kori pártvezetőjének és 14 társának büntetőpere. A bíró­ság elé állított albán nem­zetiségű személyeket azzal vá­dolják, hogy márciusban vé­res eseményekbe torkolló. 25 ember halálát okozó tömeg- megmozdulásokat szerveztek a koszovói albán lakosság kö­rében.-ó- MOSZKVA: Üzbegisztán­ban folytatódnak a tünteté­sek, nagygyűlések - tűnik ki a héttői Pravdából. Az SZKP KB lapjának tudósitója beszá­mol róla, hogy szinte minden­naposak a nem engedélyezett tüntetések az üzbég városok­ban: az idén kétszázat je­gyeztek lel a hatóságok.-f MOSZKVA: ötnapos hi­vatalos látogatásra hétfőn es­te a szovjet fővárosba érke­zett Budim ir Loncsar jugo­szláv külügyminiszter.-f HAVANNA: A kelet- európai változásokra utalva Fidel Castro kubai államfő az ideológiai szilárdság megőr­zésére intette honfitársait. Castro, áki a hét . végén két beszédben is foglalkozott a kubai szocializmus kérdéseivel, azt hangsúlyozta, hogy Kuba akkor is folytatja harcát a szocializmusért, ha ezzel „tel­jesen magára marad a világ­ban”.-?- PÁRIZS: Nagy terjede­lemben foglalkozik hétlön, a prágai tüntetések nyomán, a francia sajtó a kelet-európai fejleményekkel. Az általános véleményt a Liberation úgy összegzi, hogy ,,a demokrá­cia ragálya“ már Csehszlová­kiára is átterjedt. A Le Pári­sién „dominó-hatásnak" neve­zi a Kelet-Európábán végbe­menő fejleményeket.-<?- KAIRÓ: Simon Peresz, az Izraeli Munkapárt elnöke, a koalíciós kormány miniszterel­nök-helyettese es pénzügymi­niszter a Jeruzsálemben el­hangzott kritikák ellenére meg­erősítette: a közeljövőben el­látogat a Szovjetunióba az ottani békevédelmi bizottság meghívására - jelentette hét­főn az izraeli rádió. *-?- MOSZKVA: Az SZKP KB központi lapja nem lehet sem baloldali, sem jobboldali, sem pedig konzervatív vagy radi­kális. Komoly, az igazságot hűen tükröző, tisztességes re- lormlapnak kell lennie, amely megtestesíti a peresztrojkát - tájékoztatta egy sajtóértekez­leten a külföldi sajtó Moszk­vában akkreditált képviselőit Ivan Frolov, az újság új fő­szerkesztője. Az osztrák alkancellár Budapesten Hétfőn gazdasági és keres­kedelmi szakemberekből álló küldöttség élén rövid munka­látogatást tett Budapesten Jósét Riegler, az Osztrák Köz­társaság alkaincellárja. A rövid, ám beható eszme­cserékre módot adó program során Josef Riegler reggel el­lenzéki pártok képviselőivel ta­lálkozott, majd Budapest ne­vezetességeivel ismerkedett. Még a délelőtti órákban részt vett a parlament ülésén, majd vendéglátójával, Medgyessy Péter miniszte relnök-helyettes­sel tárgyalt. Az osztrák politi­kust fogadta Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök. Josef Riegler megbeszélést folytatott Németh Miklós kor­mányfővel, majd Horn Gyula külügyminiszterrel is. Pozsgay Imre Kanadában A Kanadában tartózkodó Pozsgay Imre megbeszélése­ket folytatott hétfőn politiku­sokkal, az üzleti étet és az itt élő magyarság képviselői­vel. A találkozókról beszámol­nak a tv-állomások, és ma­gyar témákról ír több kanadai lap is ezekben a napokban. Pozsgay Imre hétfőn a „Magyarország és a Nyugat” címmel rendezett torontói tu­dományos konferencián tartott előadást. Az államminiszter a gazdasági reform és a poli­tikai átalakulás összefüggéseit elemezte. Tizenötezer tagja van az MSZP-nek A Magyar Szocialista Párt tájékoztatója — A Magyar Szocialista Pórt - a híresztelések ellenére — nem omlott össze, létszáma 15 ezer körüli - jelentette ki Fábry Béla, az MSZP orszá­gos elnökségének tagja, a Népi Demokratikus Platform vezetője a párt által szerve­zett hétfői sajtótájékoztatón. Fábry Béla kifogásolta azt a nemegyszer tapasztalható durva leegyszerűsítést, hogy az elmúlt évtizedek alapján min­den párttagot differenciálat­lanul „összemossanak”, a be­csülettel dolgozókat, a semmi­lyen előnyt nem kérőket azok­kal, akik politikái hibákat, ne­tán politikai bűnöket követtek el. Szólt grrál, hogy a párt szervezése időben egybeesik az apparátus „karcsúsításá­val”, átszervezésével. Ez a ma­gyarázata orvnak, hogy a párt információs rendszere is (ne­hézkesen működik, ezért nincs pontos adatuk a taglétszámról. Ez utóbbi ténnyel kapcsolat­ban annak a várakozásának adott hangot, hogy az MSZP válóban tömegpárt tesz, a tag­ság létszáma meghaladja majd a százezres nagyságren­det. Véleménye szerint az ok­tóber 23-Oi ünnepet követően felgyorsult a párttagsági vi- sztiny megerősítésének folya­mata, s várható, hogy már e hét közepére lényegesen töb­ben regisztráltatják magukat. A Népi Demokratikus Plat­form fő feladatának nem ön­maga, hanem a párt szerve- ■ zését jelölte meg. A kongresz- szuson elfogadott dokumentu­mok szellemében kész együtt­működni más platformokkal és tagozatokkal, közvetlenül is segíti a munkás- és az agrár- tagozatok létrehozását. Közölte, hogy a két nagy platform mellett megkezdődött a baloldali szocialista plat­form szervezése, s meg nem erősített hirek szerint egy ra­dikális platformot is létre kí­vánnak hozni. Az elnökség tagja hangoztatta, hogy az MSZP, s annak Népi Demok­ratikus Platformja tudomásul veszi, és tiszteletben tartja az Országgyűlés által alkotott párttörvényt. Meghatározó je­lentőségűnek tartja a lakóhelyi szervezetek igazi megerősíté­sét, a politikai munka súly­pontjának áthelyezését. Ugyan­akkor a törvény adta lehető­ségekkel élve állást foglal a munkahelyeken kívüli székhe­lyű, de a munkatársi közössé­gekre épülő pártszerveződések megőrzése mellett. Véleménye szerint a munkahelyekről a politizálást 'nem lehet kitiltani. Végezetül leszögezte: a párt a békés átmenet elengedhetet­len feltételének tartja a köz- társasági elnök mielőbbi, nép­szavazással történő megválasz­tását. Az MSZP a pártszerve­zés, a platformszervezés ügyét összeköti a köztársasági elnö­ki agitációval. Kérdésekre válaszolva szólt egyebek között az MSZP és a kormány viszonyáról. Mint mondta, a párt a kormányt ál­talában támogatja, de fenn­tartja magának a jogot és a tehetőséget, hogy konkrét in­tézkedést igénylő ügyekben a kritikáját is megfogalmazza. Az MSZP nem kíván a kor­mány működésébe, munkájába direkt módon beavatkozni, azt várja a kormánytól, hogy a kongresszus politikai irányvo­nalát érvényesítse. Az MSZP a természetes jogutódja az MSZMP-nek - közölte egy másik kérdésre válaszolva. Elképzelhető ugyan, hogy szerveződik egy olyan új baloldali párt, amelynek tag­létszáma nagyobb tesz az MSZP-énél, de jogfolytonossá­gát nem jelentheti be, hiszen az október eleji kongresszus az MSZMP Központi Bizottsá­gának érvényes szervezeti sza­bályzata alapján gyűlt össze, a tagság ennek nyomán vá­lasztotta meg a kongresszusi küldötteket, s a vitaanyaggal a párttagság egésze, megis­merkedhetett. Fábry Béla az MSZP leg­jellegzetesebb azonosítási je­gyei között szólt a „válság meghaladásáról”, amely sze­rinte a nemzet sorskérdése. Fontosnak tartotta a. mozgal­mi jelleg felerősítését, a poli­tikai döntések meghozatalát a marxi filozófia bázisán. Han­goztatta, hogy az MSZP a társadalom pártja, néppárt jellegű tömörülés. A kormány tagjai közüí eddig Németh Miklós, Pozsgay Imre és Horn Gyula regisztráltatta magát az új pártba. Személyi változások a rendőrség parancsnoki karában Horváth István belügyminisz­ter a Belügyminisztérium köz­ponti, valamint a rendőr-főka­pitányságok személyi állomá­nyából a szolgálat felső kor­REPROFLEX® Gmk ÉRTESÍTI TISZTELT ÜGYFELEIT, hogy 1989. NOVEMBER 1-/ határidővel korlátolt felelősségű társasággá alakul át. TÖRZSTŐKE: 3 350 000 FT. Alapítók: a gmk tagjai 4 fő Cím: REPROFLEX Kft. 7625 PÉCS, Losonc u. 2. V FELHÍVÁS a BÓLYI ÁFÉSZ tagjai részére. Kérjük, hogy 1989. november 30-ig jelentkezzenek azon Tisztelt tagjaink, akik a taanyilvántartás Dontositasa vegeit nem kaptak táiékortatást és értesítőt,^ melyben az alaprészjegyük összege is Kérjük jelentkezésüket, mert a jogszabályban rögzített idő elteltével tagsági viszonyuk megszűnik. Ügyintéző: Gehring Bálint. A határának elérésével, érde­meik elismerése mellett, októ­ber 31 -i hatállyal nyugállo­mányba helyezte dr. Konczer István rendőr vezérőrnagyot, a Budapesti Rendőr-főkapitány­ság vezetőjét; dr. Simon Tiha­mér rendőr vezérőrnagyot, a Győr-Sopron Megyei Rendőr­főkapitányság vezetőjét; dr. Böröcz István rendőr vezérőr­nagyot, a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság vezető­jét; dr. Adrián Zsigmond rend­őr vezérőrnagyot, a Tolna Me­gyei Rendőr-főkapitányság ve­zetőjét; Takács Jenő rendőr vezérőrnagyot, a minisztérium csoportfőnökét. Ezzel egyidejűleg a belügy­miniszter kinevezte a Buda­pesti Rendőr-főkapitányság ve­zetőjévé dr. Barna Sándor rendőr vezérőrnagyot, a Csong- rád Megyei Rendőr-főkapi- tónyság eddigi vezetőjét; a Csongrád Megyei Rendőr-fő­kapitányság vezetőjévé, dr. Salgó László rendőr ezredest; a Győr-Sopron Megyei Rend­őr-főkapitányság vezetőjévé dr. Takács Győző rendőr ezredest; a Somogy Megyei Rendőr-fő­kapitányság vezetőjévé dr. Fe- renczi László rendőr ezredest; a Tolna Megyei Rendőr-főka­pitányság vezetőjévé dr. Hor­gos Ferenc rendőr ezredest.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom