Dunántúli Napló, 1989. szeptember (46. évfolyam, 241-270. szám)
1989-09-10 / 250. szám
pänetaröpcii p«mp©l«t egységes ^isröpat iciwan Habsburg Walburga: „Természetes hazám Magyarország is...”- Számunkra, a mozgalom ifjúsági szárnyának számára talán a legfontosabb dolog, Hogy megismerjük Európát. Ez viszont kontinensünk történelmének igaz számbavétele nélkül nem megy. Tudnunk kell, hogy Európa határai sem ott végződnek, ahol a közös piacé, hanem jóval mélyebben, távolaibban, az Uralnál. Munkánkban a legfontosabb, hogy segítsük azdkat a keleti országokat, akik igyekeznek fölzárkózni, Európa vérkeringésébe bekapcsolódni. Ez Magyarországra kifejezetten áll.- ön többször járt nálunk . . .- így igaz. Sok jó barátom van, s ezért egyfajta belső igény vezet engem abban, hogy az általam vezetett páneurópai fiatalság a maga realitásában ismerje meg azt az országot. Célunk, hogy a mozgalom és Magyarország közötti kapcsolatok terebélyesedjenek, egyre több területet ölelve fel. Fölvállaljuk a közvetítők szerepét: szándékunk kezdettől fogva, hogy mind az NSZK, mind a nyugat-európai integráció Magyarországnak céljai elérésében megkülönböztetett támogatást nyújtson, mind anyagilag, mind erkölcsileg. Hobsburg Walburga nem beszél tökéletesen magyarul, de amit mond, szép kiejtésről tanúskodik. — Otthon úgy neveltek, hogy Magyarország a hazám, akár csak Ausztria, hiszen ez a vidék családunk történelmi otthona. Természetes, hogy szeretném a magyar nyel Vtu d ásó mat tökéi etesíte ni — tavasszal hosszabb nyelv- tanfolyamon vettem részt Budapesten —, hiszen ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy Magyarország törekvéseit képviselhessem a politikai élet bármely színterén. Walburgónak hat testvére van: Andrea, Mónika, Michaela, Gabriella, Kari és Paul-Georg. Az öt lány közül egyedül ő foglalkozik politikával.- így igaz, édesapámat én követtem ezen az úton. Pici gyerekkorom óta résztvevője voltam annak a politikai életnek, amely a családunkat jellemezte, így talán az anyatejjel szívtam magamba a politizálás igényét. És Iha az ember beleszületik egy történelmi névvel rendelkező családiba, mint ón a Habsburg családba, akkor szerintem ez néminemű kötelezettséget is jelent, ugye?- Akkor fogalmazzuk így: mit kíván öntől ez a név?- Célom az egységes Európáért való fellépés.- ön is biztosan látja: 1992, az egyesült Nyugat- Európa újabb gyötrő kihívást jelent a kelet, ezenkívül országunk számára . . . — Ez nyilvánvaló: megnehezíti a magyar törekvéseket is. De ne felejtsük el, hogy az ország fontos szomszédja Ausztria — tagja lesz e közösségnek. A jó osztrák-magyar kapcsolatok hidat jelenthetnek. Ugyanakkor édesapáim az Európa Parlamentben a Közös Piac és Magyarország kapcsolataiért felelős és már most rendelkezik avval a munkatervvel, amely megkönnyítheti Magyarország pozícióját ebben az egyáltalán nem könnyű küzdelemben. Végezetül hiszem, hogy az egyre nagyobb kaput nyitó demokrácia terén ilyen gyors fejlődést fölmutató ország sanszai igen jók . . .- Mondjon néhány szót önrhagáról?- 1958-bain születtem. Jogot tanultam a Német Szövetségi Köztársaságban, majd utána egy évet Washingtonban töltöttem egy lopnál, mint újságíró. Így mint kollégámnak mondhatom : visszajövetelem óta az Európa Parlamentben dolgozom néhány képviselő parlamenti asszisztenseként. A hobbim tehát egybeesik a szakmámmal. Az egyesülés felé menetelő Európáért dolgozom szabadi dom bén is, hivatalomban is, mint a Parlament fizetett munkatársa. Kozma Ferenc legkérdeztük a RÁBA műszaki igazgatóját kétséges, hogy a közeljövőben már magyar gyártmányú motorokkal készítik a méltán népszerű Opel Kadetteket is? Fotó: Läufer László Opel motorgyár épül Szentgotthárdon? ^ General Motorsszal torgyaínak érdekeltok tokossági nyilafkozatot- írtok alá Horváth Ede, a Rába vezér- 9azgatája néhány 'hete jelenete be, hogy előrehaladott b,rgyalások folynak egy világmű autógyárral személygépko- /'motorok gyártásáról, melyre ^entgotthá rdon keiül ne sor. ' közlés nagy visszhangot vál- !°tt ki, s a találgatások özö- . Am hiteles információ — ^'yi'k céggel, mikortól, hány fo'rab motort, ezekért mennyi 3©pkocsi és milyen kerülne hajakba - nem szivárgott ki, *9alobbis Bush amerikai elnök ^gyarországi látogatásig. Az •mök elutazását követően „ráborít a bamba”: Palmer úr, az USA budapesti nagykövete bejelentette, a General Motors motorgyárat alkar létesíteni Magyarországon, ahol Opel Kadett erőforrásokat fognak előállítani, s a 'későbbiekben elképzelhető Opelek összeszerelése és személyautók gyártása is. A nyilatkozatot nem követte sem megerősítés, sem cáfolat... Vajon mi az igazság az ügyiben, kérdeztem az egyik illetékest, Romvári 'Ferencet, a Rába műszáki igazgatóját. — Tárgyalásban vagyunk, de mivel titkossági nyilatkozatot irtunk alá, a megállapodás befejezéséig semmit nem hozhatunk nyilvánosságra.- A nagykövet úr azonban...- Én is olvastam a bejelentést, úgy látszik 'Pülmer úrra nem vonatkozott a titkossági nyilatkozat.- A különböző információk alapján összeálló képből kiderül, hogy a GM-mel tárgyalnak, Opel motorok összeszereléséről van szó - állítólag évi 200 000 erőforrásról —, erre a szentgotthárdi új üzemcsarnokban kerülne sor, s cserébe autókot kopnánk. Ezt megerősítheti?- igen, kivéve a motorok da- rábszámát: egyébként ez az egyik legkényesebb kérdés. De kérem, értse meg: nem lenne jó, ha a Rábától újabb információk mennének ki, az ügynek semmiképpen nem használna, hisz még komoly tárgyalásban vagyunk. Ha az üzlet összejön, akkor óriási eredményt érünk el, amivel dicsekedni lehet, de egyelőre a mi kormányunknak még sok mindent kell tennie a siker érdekében. Tehát még semmi nem dőlt el. Csak reménykedhetünk, hogy a megállapodás megszületik, iparunk világszínvonalú technikával gazdagodik, s nem utolsósorban nagy számban, korszerű személygépkocsik érikezthetnek hazánkba. Roszprim Nándor Párt(építés ?)tükör Ötezerrel kevesebben Baranyában A csúcsidőben — az MSZMP XIII. kongresszusa közelében, 1985-ben — 29 447 tagja volt Baranyában az MSZMP-nek, s e szám alig ötezer fővel csőkként; az idei júliusi állapot szerint 24 883 tagja van e pártnak. Erről váltottunk szót Vér Lászlóval, az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága párt- politikai tanácsadójával, avval a nem titkolt szándékkal, hogy megnézzük: hogy áll ma a pártépítés (?), ki miért válik meg a mozgalomtól, s akad-e napjainkban újabb jelentkező? Előbb nézzünk a számok mögé. Tudni kell azt, hogy a XHI. kongresszus óta közel 3000 új belépőt regisztráltak, s pontosan 7918 fő távozott a megyei pártkötelékből; egy részük meghalt, egy részük más megyébe távozott, sokan kiléptek — vagy töröltették magukat - a párt soraiból. Tudni kell azt, hogy a kilépők indokoltnak vállalják véleményüket. Aki a törlést választja, nem akar vagy nem mer színt vallani, többnyire elhanyagolja a pártéletet, elfelejt tagdíjat fizetni. A megyei párttükör híven visszaigazolja a politikai eseményeket. 1987 novembere után — ekkor volt a togkönyv- csere, az elbeszélgetések időszaka — 986-an váltak ki, s közülük 609 volt a kilépő. 1988-ban, az országos pártértekezlet évében — nyilvánvalóvá vált, hogy az előző párt- kongresszus határozatait nem lehet végrehajtani! - 2550 fő vált ki a megyénkben az MSZ'MP-ből, s köztük 2075 fő indokolta is döntését. Az idén az első félévben 1628-an léptek ki — 1320-an megválaszol- tá'k, hogy miért. Lássuk az indokokat. Első helyen áll a megállapítás: egyéni sérelmeik voltak, s ezeket a párt nem igyekezett orvosolni. Sokan családi okokra, egészségi állapotukra hivatkoztak. Akadt aki kimondta: nem ért egyet a párt mai politikájával. Vagy azért, mert szerinte az MSZMP túl reformer, fölrúgva korábbi tételeit a változások élére állt; vagy azért, mert nem tartja eléggé reformernek a pártot, tart a visszarendeződéstől, a kompromisz- szumoktól. Csak jelzésként: 1985-ben 12-en vallották azt, hogy azért lépnek ki az MSZMP-bői, mert nem értenek egyet politikájával, 1988-ban 315-en, 1989-ben — eddig — 418-an mondták ki ugyanezt. Sokan hangot adtak annak, hogy titkok tömege vált köz- kinccsé oz elmúlt 40 évről, s olyan események, melyeket nem ismertek, s melyekkel nem tudnak azonosulni. S ez csalódást okozott. A kilépők jó része a pártvezetés ellentmondásaira hivatkozott; a Pozsgay- bejelentések — lásd: forradalom vagy ellenforradalom - hatására döntött úgy, hogy tog'könyvétől megválik. És persze kimondatlanul fellelhető a kilépők egy részénél a döntést motiváló belyezkedési félelem, hogy bizonyos poszt egy esetleges választási kudarcnál ímeg remeg. A kilépők többsége munkás. Azért okodnak olyanok is, akik éppen ebben a bizonyta. lan időszakban választják az 'MSZMP-t. Az idén januártól a •megyében 73 fő lépett az MSZMP-togok soraiba. Többségük szintén munkás. Hogy sok-e avagy kevés ez a 73 új tag, arról egy korábbi „békeév" statisztikája eligazít. 1986- ban egész évben 984 belépő volt, ezt megfelezve — félévre — 492 fő jön ki, téhát a belépők száma közel egyötödére zsugorodott. Kozma Ferenc Délutánonként új szignál az éterben Reklámok, apróhirdetések, lr®k, színes riportok és sok*ene - szeptember 18-án l^ul a Pécsi Rádió délutáni ^eskedelmi adása. Hogy ./'yen lesz a dél-dunántúli °/zetben, Bács-Kiskun mezben és Szlavónia-Baranyá- I?!' _ hallható új rádióműsor, Lbból rnár ma ízelítőt kop- j^Hk, az adás - kísérleti ^ ®9gel, omolyon főpróba- ént - vasárnap, (ez egyszer) .elelőtt 10-től 11-ig Barcs új Qyéházából jelentkezik, a wü* *or szponzora a Somogy >,.e9yei Sütő- és Édesipari VQHalat. " Bár a hallgatók hamar 69kedvelték a Pécsi Rádió Indul a Pécsi Rádió kereskedelmi adása Az első héten a lakosság ingyen hirdethet reggelenként jelentkező magyar nyelvű műsorát, rengeteg tiltakozó levelet kaptunk, amiért - tegyem hozzá, felsőbb utasításra -, a délutáni magyar nyelvű műsort felszámoltuk. Most üzleti alapon, kereskedelmi adásként, visszaállítják a délutáni műsort, elsőként a körzeti stúdiók körül -, nyugtázta öröm- mél Kerner Lőrinc, a pécsi stúdió vezetője, a kereskedelmi adás főszerkesztője. Szeptember 18-tól, naponta jelentkeznek a Petőfi rádió 'helyén, tehát a megszokott középhullámhosszon, délután fél 5-től fél 7-ig. Tájékoztatás és szórakoztatás, kevés próza és sOk-sok muzsika —, elsősorban ezt tartják szem előtt a politikailag el nem kötelezett kereskedelmi adás szerkesztői. A prózai részt természetszerűleg főként a hirdetések teszik majd ki. A cégek náluk fele annyi árért hirdethetnek, mint a Magyar Rádiónál. Egy perc 3000 forint (plusz ÁFA), egy óra 100 000 forint, de akár az egész műsoridőt meg léhet venni. Szombaton más- félszeres, vasárnap kétszeres a tarifa. Vannak különböző kedvezmények, például aki egész héten át hirdet, ingyen kap további műsoridőt. A tarifát nem mereven alkalmazzák, lehet egyedi megállapodásokat is kötni. A lakossági apróhirdetések ára egységesen 300 forint. Mindennap előrukkolnak valami ingyen szolgáltatással, az első ‘héten például a lakosság ingyen hirdethet. S lesznek játékok, melyeken a hallgatók nyerhetnek, a szponzoroktól függően például videojátékot, vacsorajegyet vagy éppenséggel repülőjegyet. A kereskedelmi adás keretében rendszeresen mondanak be majd híreket, s nemcsak magyar, de német és szefb-horvát nyelven, miután az adós egyként szál a körzetben élő nemzetiségieknek is. A műsort kulturális és sportblokkok is színesítik. Ugyanakkor lehetőség van arra, amennyiben akad támogató, hogy a PMSC mécseséit -, akár az egész 90 percet — a helyszínről közvetítsék. A kereskedelmi adás műsorát a Pécsi Rádió munkatársai készítik és vezetik. Amennyiben a vállalkozás beüt, a műsoridő meghosz- szobbítását a későbbiekben akár egész napra — tervezik, a sztereón és URH sávokon is sugároznának. Kft. alapítására is gondolnak, a továbbiakban az menedzselné a műsort. Miklósvári Zoltán Munkában az első adás szerkesztő-műsorvezetője: Dán Tibor vasamapi 3
