Dunántúli Napló, 1989. szeptember (46. évfolyam, 241-270. szám)

1989-09-10 / 250. szám

— A hír igaz? — Ebben a formában nem. De hogy jutott el ez a szó­Egy leendő tantárgy adjunktusa az egyetem jogi karán Balipap Ferenc országgyűlési képviselő szeretne lenni? beszéd Baranyába? Hogy a nevem a Magyar Demokrata Fórum dombóvári szervezeté­nek jelöltjei közt felbukkant, kétségtelenül igaz. De, hogy önjelölt lennék, ez elég íz­léstelen gondolat, senki nem veheti komolyan. Az más kérdés, hogy a jelölőim bi­zalmát nem utasítanám vissza, ha a képviselői mun­kára alkalmasnak ítélnek. Négyünk neve merült fel, azonban döntés — amely egyébként a tanácselnöki posztra is javasol valakit — csak az elkövetkező napok­ban születik.- ... és ha tanácselnök­nek jelölnék?- Nem kívánom ezt a po­zíciót betölteni.- Az viszont tény, hogy a mostani tanévtől egy úgyne­vezett szociális képzés előké­szítéséhez fogott a . Janus Pannonius Tudományegyete­men. Előzményül az olvasó­nak tudnia kell, hogy annak a neves dombóvári művelő­dési központnak az igazga­tója, amit a hetvenes évek közepén „nyitott házként" emlegetett a szakma, és a közművelődést a napi mun­kájukban is igyekeztek szo­ciológiai szempontból is vizs­gálni. — A bölcsészdoktori diplo­mamunkám is a művelődési házak ezeket a szemponto­kat is tartalmazó innovációs törekvéseivel foglalkozott. Ké­sőbb az ELTE-n, többek közt Ferge Zsuzsa, Csepeli György, a drogügyekben szakértő Gerevich József, Schmidt Pé. tér tanítványaként, szocioló­giát is végeztem. Egy olyan szakon, amely település- szociológia néven szociál­politikai képzést adott. Csak­hogy ezt akkor, 1985-ös in­dulásukkor nem lehetett nyílt szakként meghirdetni. Tabu volt a szegénységről beszélni. Gyula ji születésű vagyok, tanítóként kezdtem a pályámat, majd népműve­lőként Tamásiból, Hajdúszo­boszlóból visszatérve vállal­tam a szülőföldem-tájéki dombóvári művelődési ház vezetését. Már akkor megbi­zonyosodhattunk arról, hagy az emberek jó részének, és töxént azoknak, akikért a művelődésük okán is felelős­séget kell éreznünk, nem kulturális, hanem elemi meg­élhetési gondjai vannak. így nekünk, népművelőknek, ma­gunkat kell alkalmassá tenni arra, hogy mások tőlünk füg­getlenül zajló életét valami­lyen módon segíteni tudjuk. A mindennapi emberi kap­csolatok, a munka, a ma- nifilis tevékenységek, a köz­hasznú ismeretek felértékelé­sével. Nem érdeklődésből és igényből kell kiindulni, ha. nem a szükségletből, amit nekünk kötelességünk reáli­san megfogalmazni: nem a „szabadidő hasknos eltölté­se" című maszlag a téma, hanem olyan feltételek meg­teremtése, ahol ezek az em­beri minőségek megvalósul­hatnak.- Tulajdonképpen ezt szol­gálná a szociális képzés? — A Janus Pannonius Egyetem Jogi Karán működő Szociológiai Intézet részfog­lalkozású adjunktusának ne­veztek kj — dr. Ormos Mária rektor örömmel fogadta je­lentkezésemet ez ügyben. Tudniillik a közelmúltban már szociális képzési bi­zottság is alakult, kormány­szintű döntés is született a szociális munkásokat képző szakok országos bevezetésé­re — s ennek megszervezé­sével itt Pécsett engem bíz­tak meg, hogy jövőre okta­tása is megkezdődhessen. Ez a képzési forma a settlement - a népművelő és gondozó­otthon - számára készít fel szakembereket. Szekszárdon a tanítóképzőn, az ország­ban elsőként, mór most élet­be lép ez a szak.- Búcsú a kultúrházaktól? — Hagyományosan erőlte­tett, ideológiailag is kiüre- sült funkciójukban, úgy vé­lem, igen. Mi, itt. Dombó­váron most tettük meg az első lépéseket, némi hagyo­mányra is építve. Bóka R. Aradi emlékmű Baján Ezernyoloszá z negyvenei lences aradi emlékmű ikészül Baján, hallottuk nemrég. Ha ez év október 6-án felavatják, min­den bizonnyal ez lesz az egyetlen olyan emlékmű, amely a vérbefojtott szabad­ságharc Aradon kivégzett ve­zénylő táibarnakaina'k, főtiszt­jeinek emlékezetét megörökíti. A kb. egy méternyi magas, 150 cm átmérőjű kőtömb, mészkőből, a nemrég elkészült ún. nyugdíjasház elé kerül. Közelebbről: a Bácsika Áru­ihoz K-i szárnyával és a Voi- aich-k áriával átellenben, a szép új, fehér falú nyugdíjas Iház K-i végében kialakítandó kis gyepes, háromszögű disz­kért környezetében, az 51-es (Budapest felől érkező) műút ^mentén. S ha a túlsó oldalán felépül a nyugdíjashoz pan- darrt-ja (lakótömb, üzletsorral), okkor — helyi szóhasználattal — a bajai városkapu jobb ol­dalán. A nyugdijosház még egy szempontból jelentős. Ezen a helyen állt Mészáros Lázár, a Batthyány-kormány hadügymi­nisztere szülőháza, falán em­léktáblával. Most a város ne­ves szülöttének is új táblája, emlékplakettje készül, Bartos Endre szobrászművész megfor­málásában, amely a nyugdí­jasház falán kap helyet. Előtte alakítják ki a parkírozott, há­romszög alakú díszkertet, ahol az. aradi vértanúk több má­zsás emlékkövet elhelyezik. Az emlékkő elhelyezési tér-*1 vét is a bajai városkapu épü­leteinek Ybl-díjas tervezője, Vadász György készítette el. W. E. — . ásatás a basakerti nárciszosban t Árpád-kori, középkori bemutátáhelyek Babócsa határában Babócsától keletre, alighogy kiérünk, yan egy szép 14 hek­táros természetvédelmi terület. A terület országút közeli ré­szén — népnyelvi nevén: a ba­sakerti nárciszosban — régé­szeti feltárás folyik az utóbbi nyarakon. Dr. Magyar Kálmán muzeológus régész 10 éve ku­tatja ezt o területet. Az ásatás a napokban feje­ződött be. Megtudom: az első föltárá­soknál egy Árpád-kori (Szent Egyed) templom alapjai buk­kantak felszínre, majd a mel­léje épült, XIV—XVI. század kö­zötti korai gótikus szentegyház, melléképületekkel és temetővel körötte. A múlt nyáron, tőle északra mintegy 200 méterre egy korai román kőtemplomot, egy közeli bencés apátság — Szent Miklós tiszteletére emelt — monostorát találták meg, ugyancsak temetővel együtt. Vele együtt leltek tüzelőhelyet, vízvezetékcső maradványokat, ami arra utal, hogy erre a ■templomra egy török gőzfürdő telepedett rá. Vagyis egy köz­fürdő. Az idei nyáron nem várt gazdagságú lefetegyüttes ke­rült elő. Megkutatták a közép-, illetve törökkori sánc- és árok­rendszer irányát, határait, meg­állapítva, hogy egy 4,6 hektár­nyi területen ez a megye leg­nagyobb középkori vára lehe­tett. Voltaképp föld- és pa- iánkvár, amely gerendaszerke­zetre épült, faanyaga között földdel, paticcsal. Természetesen ilyenkor nem túrják föl az egész területet, hanem a (részben látható) sáncok, árkok átvágásával a metszetből állapítja meg a ré­gész az erődítmény jellegét, funkcióját, anyagát stb. Beljebb haladva nagy „fo­gás" ígérkezett. Egy törökkori palota és fürdő (az ún. „basa­palota") téglái, kövei kandi­káltak elő. Itt, a kutatóárok körül, a kert eme részén feg- dúsabb mindig a fehér csillag­fürtös virágmező. Enyhe szél­ben, mint megannyi lenge ba­jadér ... Ugyanezen árok másik végé­ben egy középkori edényégető kemencét találtak. De talán a legizgalmasabb az, hogy nem­rég, az utolsó etapban — az eddigiektől nyugatra — össze­függő utcarendszerű házsorok kerültek elő, köztük nagyobbak is, pl. egy 13x11,5 méter alap- területű ház is. Ez, leletanyaga (pl. egy gyönyörű bronz öt­vösmunka, reneszánsz könyv- veretdísz) szerint is sejtetik, gazdag ember háza lehetett Ezen felül több száz késpenge, sarkantyú, övveret, csizmapat­kó, mezőgazdasági, állattartási leletek, több száz mázas és mázatlan kerámia, kályhacsem­pe, török gyümölcstál cserepek jelzik még a kor és az itt élő ember kultúráját. Mindezek s a megtalált épü­letromok részei egy, az ide­genforgalom számára is hasz­nosítható készülő tervnek. 1990 októberében a hajdani Szent /Egyed templomot alakítják ki bemutató 'hellyé, 1994-ben pe­dig a török közfürdőt tervezik bemutatni. Később a házak (nórciszos alatti) helyét külön­böző színű élősövényekkel és feliratokkal jelzik majd. Megköszönve o szíves tájé­koztatást, búcsúzában még il­lendően és őszinte örömmel gratuláltam dr. (Magyar Kál­mánnak az épp aznap délelőtt — távollétében — Kaposvárott átnyújtott megyei alkotói díjá­hoz. W. E. Panoráma Siker! Siker? Judy Rosenberg (fotónkéi' feltűnő sikert aratott tánedd lóival a floridai slógerfeszfi válón. Hát igen . ..!? Volpone, 1940 Európa-szerte nagy sikerrt újították fel Shakespeare: * velencei kalmár című műv*' nek 1940-es francia filmvált0 zatát, a Volpone-t. A círt' szereplő: Harry Baur. Oda-vissza Zsivágó . Borisz Paszternák: Dr. Zíj vágó című világhírű regény*1 orosznyelvű, szovjet kiadásbő vette ót a magyar köny*' kereskedelem. A legjobb ^ vők a szovjet turisták, aki' többnyire csak itt jutnak hoj zó Zsivágó doktor történet* hez. * ... Hót aztán a rádió mellett igazán nem lehet unatkozni, és Oki szorgalmas 'hallgatója, nehezen emészti meg az elhangzottakat is: az információ özöne teljesen elborítja és mór-már segít­ségért kiált. A nagy fejek vitatkoznak: az MSZMP- aiopszervek Ikivonuljanak-e a munkahelyekről vagy sem, illetve, ha nem, akkor ez — egyesek szerint polgárhábo­rúhoz vezethetne s ez a jós­lat megdöbbentett, bár az összefüggést egyszerűen nem értem. A SZOT ellen­lépéseiket helyez kilátásba, ha január egytől a kormány — programja szerint — a sertéshús órát felszabadítja. Az amúgy is méregdrága hús egyre ritkább vendége j lesz a családi asztaloknak. Na de nem kell kétségbe­esni, majd a kisfizetésűek, no meg a nyugdíjasok bizo­nyára kapnak valami bér­vagy nyugdíj'kiegészítés címén ötven forintot, esetleg szá­zat, vagyis, adnak az izének egy pofont. Jót derültem és szomor- kodtam az Abody Bélával készült riport hallatán. A 'közismert író - többek kö­zött - elmondotta, mely po­litikusokat kedvel (Grósz Ká­roly, Aczél György, Berecz János) és kiket nem szívlel Csehák Judit, Pozsgay Imre stb.), az indoklásból persze 'kiderült, hogy eme ítéletek 'nogyjóból Abody magán­ügyeiből sarjadtak. Ami a imoi helyzetet illeti, valahogy így summázta véleményét: manapság túl sok a szö­veg, a „duma", sok a hir­telen feltűnt bátor ember és forradalmár.. . Pénteken reggel egy tu­dományos jellegű műsor­ban orvosok, táplálkozásku- tatók csaptok össze megle­pően élénk vitában. Egyikük isíkraszállt a vegetáriánus étkezés előnye mellett, mondván, hogy a hústalan étkezés megelőz, vagy ele­ve kizár komoly betegsége­ket. Példának hozta fel a világ különböző pontjain élő inogyon magas életkorú em­bereket — 120-140 éves is akad köztük — és életmód­juk vizsgálatánál kiderült, fő táplálékuk növényi ere­detű volt. A húspárti vi­szont azzal érvelt, hogy az ember szervezete - már a fogazatával együtt - a „'húsevő állatok" közé sorol­ható, ami pedig a magas életkort megért embereket illeti, valamennyien olyan vidéken éltek, ahol az anya­könyvezés nem volt divat­ban, vagyis a derék ag­gastyánok születési idejüket illetően lódítottak, vagy nem emlékeztek semmire. Aztán szóba került a szája, amely teljes értékű fehérjét tartal- maz, a legújabb kutatások ezt tanúsítják is, ám az el­lenvélemény szintén a leg­újabb kutatásokra hivatkoz­va tagadta ezt. Én csak la­pultam a rádió mellett, kép­telen voltam eldönteni, egyek-e szójakészitményt vagy sem, ám tűnődésem értelmetlen volt, tekintettel a reggel elfogyasztott virs­lire, amely tudvalevőleg szó­ját tortakmaz (a porizerről nem is beszélve) és ezért élvezhetetlen. Emlékszem rá- annak idején olvastam valahol —, hogy a néme­tek a háború utolsó évében feltalálták a húsnélküli ihúst, omit valamilyen fának a kérgéből készítettek. Gon­dolom, nem a kemény ma­hagóniból, vagy ébenből, imént ez eléggé rágós len­ne. Mindenesetre én azért ettem már nem húsból ké­szült fosírtot, jugoszláviai exportból került át kedvenc ABC-'baltóidba, barna do­bozban árulták a port, csak víz kellett hozzá meg egy kis kézimunka, amivel az ember összegyurmákolta és 'már sülhetett is a fosiro- zott. Meglepően jó volt. Lelkendezve újságoltam fel­fedezésemet egyik kolléga­nőmnek, mármint a hús nél­küli fosírtot, aki megdöb­benve nézett rám és azt mondta: .......Még egy ilyen Ké szülünk januárra... marhaságot mondasz és úgy . .. (itt közölte mit csinál velem) . . . hogy az eget is nagybőgőnek nézed ... !" . . . Pedig ... pedig úgy érzem, eljött az én időm: már ami állításom igazát illeti. Már itt fentebb is ér­zékeltettem, hogy mi vár irank, húsevőkre a jövő év elejétől és majd tovább is, folyamatosan . . . Csak emel­jék a húsárakat addig, míg már megfizethetetlen lesz és följárunk a Mecsekre, ta­lán éppen fenyőfakéreg rá­gásra, az nem olyan ke­mény, viszont rostos és egészséges. A vegetáriánu­sok pedig csak egyék a csalánt — különböző módon elkészítve -, mert hogy mást ne mondjak: éppen a csa­ló neledelek elkészítését, to­vábbá remek élettani hatá­sát ecsetelték már a nyár folyamán nem is egy rádió­műsorban. Mindenre fel kell .készülni. 4 vasamapi Radio mellett...

Next

/
Oldalképek
Tartalom