Dunántúli Napló, 1989. szeptember (46. évfolyam, 241-270. szám)
1989-09-09 / 249. szám
& punűnmii napló 1989. szeptember 9., szombat A Zrínyi-ünnepségek feltémasztnja Nemcsak Szigetváron és Baranyáiban, de sakan az országban és külföldön is tudták Molnár Imréről, hogy szent meggyőződéssel vállalta Zrínyi Miklós és katonái tiszteletének újjáélesztését, Szigetvár dicsőségének ébrentartását. Sopron megyében, Babó- ton született egy földmű- vescsolád harmadik fiaként. A polgári iskolát Kapuváron végezte, majd 2 évig otthon dolgozott szülei gazdaságában. Esténként azonban latint tanult, hogy gimnáziumba juthasson. Különbözeti vizsgával bekerült o 'kőszegi bencés gimnáziumiba. amelynek történelmi levegője azonnal megfogta, kt kapja és vállalja mindhaláláig az igaz tanácsot: „Életed lő törvénye legyen: magányban tökéletesülni, s a köz társaságban magányos készületedet szüntelen haszonra lorditoni" (Kölcsey: Parainesis). 1942-ben érettségizik. Tanárnak készül, de behívják katonának. Keleti front, szovjet hadifogság, ahonnan 1948 májusában tér haza. 1949-ben már Pécsett nevelő a Középiskolai Diákotthonban. Orosz nyelvet tanít, pedagógusképe sitést szerez. 1950-52-ég a pécsi Szakérettségis Tanfolyam igazgatóhelyettese, 1952 szeptemberében kinevezik a szigetvári Középiskolai Diákotthon igazgatójává. Első dolgának tekintette Németh Béla „Szigetvár története" (1904) c. munkájának, valamint Zrínyi Miklós „Szigeti veszedelem" és más műveinék áttanulmányozását. Ezek az olvosmányók és a róluk folytatott elmélkedések vetik meg Molnár Imre Szigetvár iránti szerete- tének olopjoit, amelyeket a közvetlen kapcsolat csak erősít. 1953-ban megnősült, otthont a Zrínyi-várban kapnak, ahova o fiú diákotthon is átköltözött. Az új igazgató és diákjai ott a történelmi levegőben sokat tanulnak és józan terveket készítenek Szigetvár értékeinek föltárására és megmutatására. A műemlékvár helyreállítása ekkor már megtörtént és 1955 májusában a várbeli dzsámiban megnyílt a nagyon szemléletes kiállítás. A város készülődni kezdett az 1566-os ostrom 390. évfordulójának szerény megünneplésére. Ekkor érződött már, hogy Szigetvár és a környék népe őrirni kivonja Zrínyi és katonái emlékét is. Ennek a törekvésnek élére Molnár Imre állt, aki 1956-ban kiemelkedő oktató- és nevelőmunkájáért megkapta az Oktatásügy Kiváló Dolgozója kitüntetést. A helyi és országos események azonban óvatossá tették mindazokat, akik eddig a haladó történelmi hagyományok ápolását szorgalmazták. Molnár Imre ekkor oz elméleti munka területén vállalt új lépéseket: megkezdte későbbi tanulmányaihoz oz anyaggyűjtést. Szigetvárott 1957 elején már újra élt a település és a környék anyagi és szellemi fölwrágoztatá sónak igénye: a lakosok és oz itt tanuló diákok bizonyítani kívánták hűségüket a Zrínyi-hagyományokhoz. Az új törekvésekhez szükséges segítségben nem volt hiány Palkó Sándor, Baranya megye tanácselnöke meghívta Kállai Gyula művelődésügyi minisztert, hogy a Szigetvárral kapcsolatos terveket a vár meglátogatása kapcsán beszéljék meg. A miniszter a kérésnek eleget tett. A helyszínen a történelmi tájékoztatást a tanácselnök mellett Molnár Imre adta a Zrínyi-nap évfordulójának újra kezdődő megünneplése sok bizonytalanságot oszlatott el és megbontotta a helyi közöny és kételkedés nagy ködfelhőjét. 1959-ben a Hazafias Népfront kezdeményezésére megalakult a Várbaráti Kör Molnár Imrével az élen. Az alapszabályba foglalt legfőbb célkitűzése ez lett: „Szigetvárhoz és a Zrínyiekhez kapcsolódó haladó történelmi hagyományok fölkutatása és ápolása”. A Várbaráti Kör élén el nem lankadóan szorgalmazta a Szigetvárért történő munkálkodást. Az idegenforgalom fokozására útikalauzt, cikkeket írt és gondosan szerkeszti az emlékestek műsorát. Minden esztendőben tud valami újat mondani, szorosabbra tudja fűzni a kapcsolatot a Zrínyi- gondolat és a mai emberek között. A Zrínyi-emlékek ösz- szegyűjtésével, idegen nyelvekből történő lefordításával a történelmi, irodalmi kutatás és ismeretterjesztés gazdag központját teremtette meg. Amikor a Várbaráti Kör vezetősége, a helyi tonács- és pártvezetők megkezdték 1966-ro, Szigetvár története inagy évfordulójának megünneplésére, az előkészületeket, mór meglátszott, hogy Molnár Imre milyen mélységekig ismerte meg a hely múltját, mennyi értékre, •teendőre tudja ráirányítani a figyelmet. Ahogy a nagy évfordulóra itthon, úgy szerte az országban, sőt még külföldön is tömegeket tudott mozgósítani. Sokirányú, eredményes tevékenységével kiérdemelte a Munka Érdemrend ezüit fokozatát és a város díszpolgára rangját is. Molnár Imre és munkatársai a Zrínyi-ünnepség fölújításán kívül hagyományt teremtettek a múzeumiskolával, a szümpozionokkal, kiállításokkal, rendezvények hosszú sorával, a Zrínyi-lakomával, az úttörők várbeli üdültetésével, új honvédtisztek itt történő avatásával, déli szomszédaink Zrínyi -kultuszára épített kapcsolataikkal. ő kapcsolta szorosabban Szigetvárhoz dr. Benedek Istvánt, Bárdos Lajost, Farkas Ferencet, Ferencsik Jánost, Voszy Viktort, Illyés Gyulát, Klani- czay Tibort, Kodály Zoltánt, Kovács Sándor Ivánt, a Zrínyi Akadémia vezetőit, Halmos Lászlót, Bánlly Györgyöt, Vass Lajost és énekkarát, o Zrínyi-tisztelet jugoszláviai szervezőit, de a török művelődésügyi minisztert is, oki Turbókban szerette volna újraépíttetni a nagy Szulejman síremlékét. A Várbaráti Kör 25 éves jubileumán, 1984-ben már ibeteg, lemond elnöki tisztségéről. A hálás tagság örökös diszelnökké választja. A kórházi ágyon is dolgozik, beszédet, tanulmányt ír. A halál 1989. március 6-án Pécsett, a II. sz. belklinikán megállította o hősök tiszteletéért dobogó szivét. Akik ma elmennek sírjához a torbéki temetőbe, akik ismerték őt, azok jól tudják, hogy sokkal több volt ő, mint a teste, amelyet ott, 'Zrínyi földjében eltemettünk! Holtan is tenni tanit bennünket Szigetvárérti Dr. Vargha Károly Tartálykocsiban érkezik a szennyiszap a garéi tárolóba Fotó: Proksza László Kovács Lajos, a Baranya Megyei Tanács vb építési-, közlekedési- és vízügyi osztálya megbízott osztályvezetőhelyettese: — Ismert, hogy a garé-bos- tai veszélyeíhulladék-tározó környékén élő lakosság tiltakozó levelet írt — sok aláírással megerősítve —, amelyben jelzik: potenciálisan veszélyeztetve érzik magukat, gyermekeiket, állatállományukat, egészséges környezetben szeretnének élni. A veszélyes hulladékok tározóba szállításának azonnali megszüntetését kérik, a telep felszámolását, a hatóságok sürgős intézkedését. A levél írása, az aláírások gyűjtése előtt azonban a Déldunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, mint erre illetékes szerv, határozatban kötelezte a veszélyhelyzet előidézésében döntő szerepet ját. szó Budapesti Vegyi Műveket, illetve a hulladékait a tározóba szállító Baranya Megyei Húsipari Vállalatot, a Pécsi Bőrgyárat, hogy folyamatosan, de legkésőbb 1990. december 31-ig számolják fel a kialakult állapotot. Ezt a határozatot a BVM megfellebbezte — a másik két cég nem —: a határidőt nem tudja tartani. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium másodfokon a határozatot jóváhagyta. A két pécsi vállalat — úgy tűnik az eddigiek alapján — teljesíteni tudja az előírt követelményeket, ám a Kövíziq véleménye szeriint a BVM-tői ez nem remélhető, a részhatáridők legalábbis ezt igazolják. Ezért első fokon 10 000 forint pénzbüntetést szabtak ki a Budapesti Vegyiművek ve. zérigazgatójára: nem 'tartották be azt a kötelezvényt, hogy a Garé—Bosta térségébe szállított, veszélyes anyagokat tartalmazó, nagy mértékben elrongólódoitt-korrodáló- dott hordók tartalmát megbíz, ható edényekbe csomagolják. Ezt a határozatot is megfellebbezték a BVM részéről, a KVM ezt elfogadta, o bírságot eltörölte. * Megkérdeztük Szathmáry Magdolnát, a Kövizíg, az első fokon a bírságot kiszabó hatóság osztályvezetőjét, mit tud a büntetés eltörlésének indokairól? — ^mrnit. Hozzánk még nem érkezett meg a másodfokú határozat, így az indokaikat nem ismerhetem. — És az önök határozatának, a 10 000 forint személyre szabott birságnak melyek voltak az indokai? — Mi arra köteleztük a BVM-et, hogy haladéktalanul kezdjen hozzá a veszélyt előidéző helyzet felszámolásához. Ennek semmi jelét sem láttuk... * — Közben — folytatja Kovács Lajos — kétféle szakértői vizsgálat is volt, részben a Kövízig részéről — megállapítandó, hogy milyen anyagok, merre és milyen távolságra juAz igazság takarva „A vizsgálati eredmény döbbenetes” tottak el a talajvíz-szivárgással a veszélyeshulladék-tározó- ból, illetve milyen beavatkozó, sóikra lehet szükség, más oldalról a megyei Köjál is vizsgálatot végzett a tanács felkérésére: a lakosság panaszainak nyomába eredve a levegőt, a talajt, a növényeket és vizet elemezte. Az utóbbi vizsgálatával végeztek. Megállapították, hogy hogy egy ilyen tározót lényegesen nagyobb gonddal kell elkészíteni és üzemeltetni. * Jóllehet, eredeti szándékunk szerint minden kommentár nélkül akartuk közölni a megkérdezettektől hallottakat, itt egy gondolat erejéig 'közbevetünk valamit: az egerági körzeti állatorvos vizsgálatra a lakosságot semmiféle káros vegyi hatás nem fenyegeti, legalábbis a tározó „számlájára", minden a megengedett határértékek alatt van, de — feltehetően — fe'káliás eredetű szennyezettséggel terheltek az ásott kutak, vizük nem iható. Megállapították azt is, hogy a veszélyes anyag valóban kijutott a tározóból, de egyelőre nem veszélyezteti a garéi lakosságot. Bosta irányába még folynak a vizsgálatok. Tudok arról — mondja Kovács Lajos —, hogy a Köjál véleményével a Kövízig egyetértett. Ugyanakkor további vizsgálatok szükségesek a BVM lerakója körüli állapot tisztázására: elrendelte, hogy ezeket 1989. december 31-ig el kell végezni, s bővíteni kell azt a figyelőrendszert, amelynek révén pontosan nyomon követhető a kijutott veszélyes anyagok útja. — ön mindezek alapján hogyan összegezné a garé— bostai veszélyeshulladék-tározó pillanatnyi helyzetét? — Egyrészt elvethető, hogy a lakosság] veszélyeztetett, de ugyanakkor valóban kijutottak szennyező onyagok. Szükség van ezek lokalizálására, azaz továbbterjedésük meggátolására. Ez műszaki beruházásokat igényel. Tény, hogy ez sokba kerül. Tény azonban az is, küldött be egy kecskehullát a nyár közepén Bostáról a Kaposvári Állategészségügyi Intézethez. Érdeklődésünkre ott elmondták: vizsgálatuk eredményét másolatban elküldték a Baranya Megyei Tanács illetékes elnökhelyetteséhez is, aki azt ígérte, itt helyben intézkednek. Ezek az adatok homlok- egyenest ellent mondanak az eddig hallottaknak. Talán ennek a vizsgálatnak az eredménye nem jutott már el Kovács Lajoshoz, s nem ismeri a kaposváriak széles körben végzett kutatási eredményeit. * Ságodi Istvánné, a Szalántai Községi Közös Tanács elnökasszonya: — A Kaposvári Állategészségügyi Intézettel Malovecz Ferenc — akinek bostai portáján már több állott elhullott - folyamatosan tartja telefonon a kapcsolatot Időközben megmondták neki, hogy kimutathatóak a mérgező anyagok a beküldött álla&hullákbál, de az augusztusra ígért vizsgálati anyag még nem érkezett meg. Úgy vélem, nem adták ki... — Miért? — Nem tudjuk. A mi véleményünk a laikusé a szakértőkkel szemben. Reménytelennek tűnő ütközet. De ha mát a Köjál mérései is kimutatták a mérgező anyagok terjedését — s ezek lokalizálására műszer ki beruházásokra van szükség' amelyek elkészültéiben ugyo'1 milyen alapon bííhatnánk akkor bizony ezek az anyagok tovább is fognak terjedni. • ■ * Vigh Imre, garéi elöljáró: — Nem bízhatunk a határozatban kimondott határidő, a< 1990. december 31-ében sern Szerintünk nem tartható, személyes tapasztalataink erró1 győznek meg bennünket. — Ez a tározó rendbetételére kitűzött határidő? — Igen, de az is kérdés mit nevezünk rendbetételnek' A BVM idehordott, veszélyesné veszélyesebb anyagokkal teli tett, 63 000 darab, eg yen kér 250 literes hordójának legfll lóbb kétharmada már kilyu kadt, ereszti tartalmát, ami 1 földbe szivárgott. Mit tudnod majd ezzel csinálni? Tudniij' lik o megyei Köjál az ez é1 június 7-én keltezett vizsgáló ti anyaga szerint „Volumenei esetben (ellenőrző vizsgálatok ról van szó) a mélység ' 0,5— 1,0—1,5—2 méter — növe kedésével nőtt a szennyezel1 ség mértéke is." * Friss Teréz, a Kaposvári A lategészségügyi Intézet toxik< lógioi csoportvezetője: — Emlékezetem szeri' mintegy másfél hónapja m{ megküldtük vizsgálataink mör eredményét a szaIónt' tanácsnak. Nem tudok más1 gondolni, csak arra, hogy postán elkeveredett, ha tért leg nem kapták meg. Meí küldtünk egy másolatot, mi* már említettem, a BaronV Megyei Tanácsia is, dr. Tói Sándor elnökhelyettesnek. — ön volt a helyszínen? , — Természetesen, s sz iszl* mánk az volt, hogy a vest® lyeshulladék-tározótól távolé® va vettünk rendszeresen rr'® tát, talajból, vízből, növény2*' bői. öt laboratórium segít . az ország különböző intézet*1 bői, hogy velünk együtt eh? gezzük a rendkívül bonyolult A költséges vizsgálatot. Az e<e° mény döbbenetes! Súlyos*, terhelt a környezet mérg*!( anyagokkal, s elérte már talajvízzel a falut. Ez így n*" maradhat! A Malovecz-tanV® ról származó állathullában ' egyértelműen kimutathatóak rögzítettük ezt a több heh! is megküldött vizsgálati er*0 menyünkben — a klóro2* benzolszármazékok. Vizsgálatainkat, ha f igénylik a helybeliek, készs*’( qel folytatjuk — tette ho2* Friss Teréz. — Valahol tehát — ahol, talajvizet „meglovagolj ezek a mérgező anyagok a j rozétól távolodnak — rejttj az igazság. Egyelőre sötétb* Mészáros Altil0 ÉÉI a helyset €»or<5la>«*ii ?
